KORONA TAKARÉK Takarékszövetkezet IGTÜN 25/3/2018. (10. 18.) sz. ZÁLOGHITEL TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT. Hatályba lépés napja: 2018. október 18.
I. Alapadatok 1. A finanszírozó hitelintézet neve és székhelye: Korona Takarék Takarékszövetkezet, Miskolc, Széchenyi út 70. (továbbiakban: Takarékszövetkezet). 2. II. Általános rendelkezések A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVIL törvény (továbbiakban: Hpt.) 271. -a előírja, hogy a pénzügyi intézmény egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit tájékoztatni a nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról. A Hpt. 271. -a szerint a pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatába foglalni. (1) A pénzügyi intézmény az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzéteszi, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé teszi a) általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait, b) az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos szerződési feltételeket, (2) a) az ügyfél kérésére ingyenesen rendelkezésre bocsátja üzletszabályzatait és b) a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat. Az Üzletszabályzat módosításáról a Takarékszövetkezet a módosítás hatályba lépése előtt legalább 15 nappal tájékoztatja ügyfeleit, annak a zálogfiókokban történő kifüggesztésével és a Takarékszövetkezet honlapján (www.koronatakarek. hu) való közzététellel. Jelen szabályzat a záloghitelezési tevékenység általános üzleti feltételeit (általános szerződési feltételeit) tartalmazza. Záloghitelezési tevékenység csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) érvényes engedélye alapján végezhető. A Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyének száma: H-EN-I-935/2016. A zálogfiók olyan hitelügyleteket végez, ahol a pénzkölcsön üzletszerű folyósítása kézizálog (zálogtárgy), mint a kölcsön biztosítéka átvétele és zálogjegy kibocsátása mellett működik. III. A zálogtárgyak átvétele A zálogtárgy értékálló, a kiskereskedelmi forgalomba hozatalra, vagy zálogkezelésre alkalmas arany, ezüst ékszer, vagy tárgy lehet. Az arany, ezüst ékszereket, vagy tárgyakat a zálogház erre feljogosított, kizárólag ékszerész-becsüs képzettséggel rendelkező dolgozója veheti át. A becsüs nem vizsgálja, hogy az ügyfél az elzálogosításra átadott vagyontárgyat jogszerűen birtokolja-e. A becsüs megállapítja a zálogtárgy becsült értékét és a zálogba adó személlyel közli a folyósítható kölcsön összegét.
Az adható hitel maximális összege a becsérték minimum 65, maximum 80 %-ig terjedhet. Egy ügyfélnek maximálisan folyósítható hitel összege 800.000 Ft lehet, de nem lehet kevesebb, mint 500 Ft. Az elzálogosítás időtartama 30-90 nap lehet. Lejárat után a türelmi idő 30 nap. A zálogkölcsön hosszabbítása a futamidőn belül, illetve futamidőn kívül, a türelmi időben lehetséges, úgy, hogy az ügyfél a hosszabbítás napjáig az időaranyos kamatot és tárolási díjat megfizeti. Amennyiben a futamidő + türelmi idő alatt az adós a hitelt és járulékait nem egyenlíti ki, úgy a követelés fejében a zálogtárgy a Takarékszövetkezet tulajdonába kerül, amelyet jogosult értékesíteni. A továbbiakban az ügyfelek felé az elszámolásért való felelősség a Takarékszövetkezetet terheli. A zálogtárgy értékesítésével kapcsolatos - elszámolási kötelezettség az ügyféllel szemben 5 évig áll fenn. A záloghitel aktuális kamat és költség kondícóit a Takarékszövetkezet Hirdetmény -ben közzéteszi a zálogház helyiségében. A kamatszámítás módja: (kölcsön összege kamatláb x kamatnapok száma)/365 nap. A kamat megállapítása napi kamatszámítás szerint történik. Zálogtárgyat csak nagykorú személytől lehet elfogadni, és csak ilyen személynek lehet kézizálog kölcsönt folyósítani. A zálogtárgy kiváltásakor a kölcsön visszafizetését csak nagykorú személytől lehet elfogadni. Az ügyfél életkorát a személyazonosság igazoló ellenőrzése során kell megállapítani. A zálogtárgyat hitelfedezetként zálogba adó személy, aki tizennyolc éven aluli ügyfél, ittas személy, vagy más okból cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személy részére záloghitel nem folyósítható. Zálogba csak aranyból, vagy ezüstből készült tárgyakat, ékszereket fogad el a zálogház. /Legalább 14 karátos, vagy annál finomabb ötvözetű arany, vagy (925-ös) ezüst tárgyat, ékszert. A kézizálogul el nem fogadható tárgyak a következők: tűzveszélyes anyag, olyan tárgy, amelyről egyértelműen megállapítható a rajta lévő jelzésből vagy jelölésből, hogy nem a zálogba adó tulajdona /(szállodák stb. tulajdonát képező tárgyak),, illetve felmerül a gyanú, hogy bűncselekményből származik. mindazon, védett tárgyak, kegytárgyak, amelyek közforgalmát vagy kézizálogként történő elfogadását jogszabály tiltja, illetve olyan feltételekhez köti, amellyel a zálogház nem rendelkezik. veszélyes, jelentősen megrongálódott, vagy szennyezett tárgyak. A zálogtárgyak átvétele szigorú számadású zálogjegy nyomtatvány ellenében történik. A zálogjegy szoros elszámolását számítógépes program biztosítja. A zálogjegy zálogadósi példányának elvesztéséből, vagy megsemmisüléséből eredő kockázatot az ügyfél viseli.
A súly megállapítása érvényes hitelesítéssel rendelkező mérlegen történik. IV. Adatrögzítési és átvilágítási kötelezettség A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (továbbiakban: Pmt.) megfogalmazottak értelmében kötelező az ügyfélátvilágitás a Jogszabály 6..(1) és a 21..(1) bekezdésben meghatározott esetekben, így: - Üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve - a 3,6 millió Ft összeghatárt elérő, vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor - 7..(1)-(3) bekezdés szerint. - A 3,6 M Ft összeghatárt el nem érő ügyleti megbizás teljesítésekor - természetes személy ügyfél esetében a 7..(2) bekezdés a) pont aa) és ad) - jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7..(2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja, valamint a 10..(1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7..(3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti. - Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha a 6..(1) bekezdése szerinti átvilágításra még nem került sor. - Ha a korábban rögzített ügyfél azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merült fel. - Az átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a második bekezdésben meghatározott összeget. (Ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak azon ügyletek tekintendők, amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást.) Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a második bekezdésben meghatározott összeget. Hárommillió-hatszázezer forintot el nem érő ügyleti megbízások: A Pmt. rendelkezései alapján a hárommillió-hatszázezer forintot el nem érő ügyleti megbízás esetén a szerződéskötéskor a zálogkölcsönt nyújtó rögzíteni köteles a természetes személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, rövidített nevét, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén amennyiben ilyennel rendelkezik magyarországi fióktelepének címét (adatrögzítési kötelezettség), valamint a megbízás tárgyát és összegét. A zálogkölcsönt nyújtó fióknak az ügyféltől meg kell követelnie a Pmt. 7. (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását. Hárommillió-hatszázezer forint összeghatárt elérő, vagy meghaladó ügyleti megbízások: A zálogkölcsönt nyújtó köteles lefolytatni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a hárommillióhatszázezer forint összeghatárt elérő vagy meghaladó készpénzes ügyletek esetén az ügyleti megbízás teljesítésekor, illetőleg akkor is, ha több ügyleti megbízás együttes értéke eléri ezen összeghatárt. Utóbbi esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani,
amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintos összeghatárt. Az ügyfél-átvilágítás során a zálogkölcsönt nyújtó köteles az ügyfelet, az ügyfél meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Az azonosítás során rögzíteni köteles - a természetes személy: családi és utónevét, - születési családi és utónevét, - állampolgárságát, - születési helyét, idejét, - anyja születési nevét, - lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét és - azonosító okmányának típusát és számát; - a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nevét, rövidített nevét, - székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén amennyiben ilyennel rendelkezik magyarországi fióktelepének címét, - főtevékenységét, - képviseletére jogosultak nevét és beosztását, - kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait, - cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát és - adószámát. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a zálogkölcsönt nyújtó köteles megkövetelni - magyar állampolgár esetén: a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és - lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatását, - külföldi állampolgár esetén: úti okmány vagy személyazonosító igazolvány, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, - tartózkodási jogot igazoló okmány vagy tartózkodásra jogosító okmány bemutatását, - jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy esetében a természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megkövetelt okiratok bemutatásán túl az azt igazoló harminc napnál nem régebbi okiratot, hogy a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént, - belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, - külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
- cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát,9 - utóbbi esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a zálogkölcsönt nyújtó köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. A zálogkölcsönt nyújtó köteles rögzíteni az ügyletre vonatkozóan a megbízás tárgyát és összegét, valamint a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód). A zálogkölcsönt nyújtó köteles ellenőrizni a személyazonosság igazoló ellenőrzése során bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét, meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. A zálogkölcsönt nyújtó köteles személyes megjelenés útján írásban nyilatkoztatni a természetes személy ügyfelet, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. A nyilatkozatnak a tényleges tulajdonos alábbi adatait szükséges tartalmaznia: - családi és utónevét, - születési családi és utónevét, - állampolgárságát, - születési helyét, idejét, - lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, - kiemelt közszereplőnek, vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Amennyiben igen, mely a Pmt. 4. -ban szereplő jogszabályi rendelkezés alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek. A zálogkölcsönt nyújtó köteles személyes megjelenés útján írásban nyilatkoztatni a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselőjét a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról, a fentieken túl a tulajdonosi érdekeltség jellegéről és mértékéről is. A zálogkölcsönt nyújtó köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult és az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. A pénzügyi intézmény és a kiemelt közvetítő e rendelkezések tekintetében közreműködő vezetője és foglalkoztatottja a törvény szerinti kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben ismerheti meg és kezelheti.
A zálogkölcsönt nyújtó köteles megtagadni a szerződés megkötését, illetőleg az ügyleti megbízás teljesítését, ha nem tudja végrehajtani a jelen pontban részletezett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. V. A szolgáltatás ellenértéke Az ügyfél a hitel igénybevételéért ügyleti kamatot (továbbiakban: kamat) és kezelési költséget fizet. A zálogtárgy késedelmes kiváltása késedelmi kamat, késedelmi kezelési költség, a futamidő meghosszabbítása esetén prolongálási díj fizetését vonja maga után. A fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek,ami nem képezi a THM részét a 83/2010. (III.25) Kormány rendelet 3. (3) f) pontja alapján. A díj abban az esetben kerül felszámításra amennyiben a fogyasztó a kölcsön lejáratát megelőzően és előzetes bejelentés nélkül fizeti vissza a részére folyósított kölcsönt. A kölcsön lejárat napján és előzetes bejelentés (telefonon, e-mailben, írásban) esetén a díj nem számítható fel. A kamat, kezelési költség, késedelmi kamat, késedelmi kezelési költség, a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költség és prolongálási díj aktuális mértékét a mindenkori hirdetmény tartalmazza. A késedelmi kamat,a késedelmi kezelési költség a késedelembe esés időpontjától a kamaton és a kezelési költségen felül fizetendő. A pénzügyi szolgáltatás igénybevételéért az ügyfél közvetítői díjat nem fizet. A kamat, a késedelmi kamat, a késedelmi kezelési költség, a prolongálási díj megfizetése a kölcsön tőkeösszege után a zálogtárgy kiváltásakor, vagy meghosszabbításakor a kényszerértékesítés napjáig esedékes. A kezelési költség megfizetése történhet a hitel folyósításával egyidejűleg, illetve a zálogtárgy kiváltásakor, vagy meghosszabbításakor. Kamatot naptári napokra, a kölcsön tőkeösszege után a beadás napjától a kiváltás napjáig a beadás és kiváltás napját is beleértve kell számítani az alábbi képlet alapján: tőke összeg x kamatláb x naptári napok száma 365x 100 A zálogkölcsön összegére vetítve, fizetendő futamidő végén vagy kiváltáskor. Késedelmi kamatot a kölcsön tőkeösszege után naptári napokra a lejárat napját követő naptól a kiváltás napjáig a kiváltás napját is beleértve kell számítani az alábbi képlet alapján: tőke összeg x (kamatláb + késedelmi kamatláb) x naptári napok száma 365 x 100 A zálogkölcsön összegére vetítve, fizetendő kiváltáskor. A zálogkölcsönt nyújtó Takarékszövetkezet a fogyasztó késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára legfeljebb olyan mértékű késedelmi kamatot számít fel, amely nem haladja meg az
alkalmazott ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem magasabb, mint a kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelek esetében irányadó, a Fogyasztói hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (Fhtv.) 17/A (2) és (4) bekezdésében meghatározott, maximális THM - jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértéke (érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamata kezelési költség a kölcsön tőkeösszege után felszámított egyszeri díj, a futamidőre vonatkozik, az alábbi képlet alapján kell számítani: tőke összeg x kamatláb 100 A zálogkölcsön összegére vetítve előre fizetendő futamidő végén vagy kiváltáskor. A késedelmi kezelési költség a kölcsön tőkeösszege után felszámított egyszeri díj, a futamidő lejáratát követő naptól az alábbi képlet alapján kell számítani: tőke összeg x kamatláb 100 A zálogkölcsön összegére vetítve, fizetendő kiváltáskor, amennyiben az ügyfél kéri. A fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb díj a díj abban az esetben kerül felszámításra amennyiben a fogyasztó a kölcsön lejáratát megelőzően és előzetes bejelentés nélkül fizeti vissza a részére folyósított kölcsönt. A kölcsön lejárat napján és előzetes bejelentés (telefon, e-mail, levél) esetén a díj nem számítható fel. tőke összeg x kamatláb 100 A zálogkölcsön összegére vetítve, fizetendő kiváltáskor. A prolongálási díj a kölcsön futamidejének meghosszabbításáért a kölcsön tőkeösszege után felszámított egyszeri díj, a futamidőn belül, illetve a futamidő lejáratát követő naptól az alábbi képlet alapján kell számítani: tőke összeg x kamatláb 100 A zálogkölcsön összegére vetítve, fizetendő kiváltáskor. A kamatok, díjak, költségek kiszámítása a Zálogfiók által üzembe helyezett ügyviteli szoftver segítségével történik. A felszámítható kamat, késedelmi kamat, kezelési költség,, késedelmi kezelési költség fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költség és prolongálási díj mértékét a Zálogfiók(ok) ügyfélterében
kifüggesztett, a finanszírozó Takarékszövetkezet által meghatározott és kiadott Hirdetmény (tájékoztató és díjtételek) tartalmazza. Az egyes zálogjegyeken rögzített kamatok és egyéb díjak megváltoztatására a Zálogfiók(ok) nem jogosult. A megváltozott szerződési feltételeket csak a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre lehet alkalmazni. Teljes hiteldíj az az összeg, amelyet az Ügyfél a tőke összegének visszafizetésén felül a Takarékszövetkezetnek tartozik fizetni. A hiteldíj a kölcsönért fizetendő terhelésnek a nyújtott kölcsön éves összegének százalékában kifejezett része. A hitel teljes díja a hitelező által ismert minden olyan - a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő - ellenszolgáltatás, amelyet a fogyasztó a hitelszerződés kapcsán megfizet. A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) számításánál figyelembe kell venni a fogyasztó által a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat, valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a hitelező számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez a hitelező előírja. A THM számítása során hitelező a kamatot és a kezelési költséget veszi figyelembe. A THM számítás során nem vehető figyelembe a késedelmi kamat, késedelmi kezelési költség, fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költség és a prolongálási díj. A THM értékének meghatározására az alábbi képlet szerint történik: C k : D l : a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel, az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, m: a hitelfolyósítások száma, m : az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, t k : az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t 1 = 0, s l : az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, X: a THM értéke. A kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét.
VI._A zálogtárgyak kiadásának szabályai, valamint a Takarékszövetkezet és a zálogfiókok felelősségének kérdései A zálogtárgyat annak a részére kell kiadni, aki a zálogjegy zálogadósi példányát felmutatja és a zálogháznak leadja, illetve a záloghitelt kamataival és egyéb járulékaival együtt visszafizette, függetlenül attól, hogy a zálogtárgyat ki adta zálogba. A kiadás előtt az ügyfél által leadott zálogjegy és a zálogtárgyon lévő zálogjegy adatait a zálogház alkalmazottja egyezteti. Meggyőződik arról, hogy a tasakban lévő tárgy valóban megegyezik-e a zálogjegyeken szereplő tárgyakkal. A záloghitelről, illetve zálogtárgyakról a zálogház dolgozói csak a Takarékszövetkezet illetékes vezetőinek és dolgozóinak, valamint a Hpt-ben meghatározott hatóságoknak adhatnak felvilágosítást. A Takarékszövetkezet felelőssége a zálogtárgy becsértékéig terjed. Az esetleges jogviták esetén a területileg illetékes bírósági végzést köteles elfogadni a Takarékszövetkezet. A Zálogfiók(ok) záloghitelezési tevékenysége során mindenkor az ügyfél érdekeinek az adott körülmények között lehető legteljesebb figyelembevételével és a legnagyobb gondossággal jár el. A Zálogfiók(ok) és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során az ügyfélnek okozott kárért a Takarékszövetkezet felel. A zálogtárgy sérülése, elvesztése esetén a felelősség alapja a hitelnyújtáskor megállapított becsült forgalmi érték (becsérték). Sem a Takarékszövetkezet, sem a Zálogfiók(ok) nem felel az azonosító irat (pl. zálogjegy) elveszítéséből, vagy illetéktelen személy által történő felhasználásából eredő károkért, valamint a természeti katasztrófa, elemi kár, hatósági lefoglalás, vagy a tárolás során a zálogtárgy rejtett hibájából eredő, illetve a tárolás időtartama miatt előálló károkért. A Zálogfiók(ok) az ügyféllel szemben nem felel az olyan hamisított tárgyak, vagy hamisított okirat alapján kért szolgáltatásokra vonatkozó megbízás teljesítésének következményeiért, amelyek hamis vagy hamisított voltát a szokásos ügymenet során nem lehetett felismerni. A Zálogfiók(ok) felelősségének korlátozása nem érinti azt a felelősséget, amelyet a Polgári Törvénykönyv szerint kizárni nem lehet. VII. Eljárás a zálogjegy elveszítése esetén Ha a zálogjegy tulajdonosa bejelenti a zálogházban, hogy zálogjegye elveszett, bejelentési jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az ügyfél által ismertetett adatok alapján 2 példányban kell kitölteni (egy példány a zálogházé, egy példány az ügyfélé), s az abban szereplő adatokat egyeztetni kell a zálogház nyilvántartásának adataival. Elveszett zálogjegy esetén történő letiltásnál az elvesztés tényét bejelentő ügyfélnek meg kell adni a lejárat napját és a visszarendelés dátumát az (ún. visszarendelési nyomtatványon, amit 2
példányban kell kitölteni. A lejárat napja a türelmi idő lejárata. A ki nem váltott tételek a türelmi idő lejáratát követő hónap első napjától kerülhetnek értékesítésre. A visszarendelés időpontjában két tanú jelenlétében és a nyilatkozati nyomtatvány kitöltésével a letiltást bejelentő ügyfél a zálogjegyen szereplő zálogtárgyakat átveheti. Az elveszett zálogjegyekről a felvett jegyzőkönyvek alapján a zálogház nyilvántartást köteles vezetni. VIII. Eljárás hatósági megkeresés alapján A hatóságoktól (rendőrség, ügyészség, bíróság) érkező letiltások esetén a zálogház vezetőjének segítenie kell a hatóság munkáját, a szükséges okmányokat, valamint a zálogtárgyakat rendelkezésre kell bocsátani. A hatóságilag letiltott zálogtételeknek a letiltás alóli feloldását tartalmazó határozatokat a zálogházvezető megvizsgálja és megállapítja, hogy a határozat jogerős-e, illetve végrehajtható-e. Megállapítja, hogy a zálogtétel a határozat szerint minden korlátozás nélkül feloldható-e, illetve az milyen korlátozás mellett oldható fel. A határozat alapján megjelöli a kiváltásra jogosultat és azt, hogy a tárgykiadás eredeti zálogjegy, szavatossági nyilatkozat alapján, vagy más megkötöttség mellett végrehajtható. Mindezekről a kiváltásra jogosítottat ajánlott levélben értesíti. Lejárt zálogtétel feloldása esetén a zálogtárgy 15 nap elteltével értékesíthető. A feloldott zálogtételek kiváltása csak azután történhet meg, miután az ügyfél az eredeti zálogjegyet bemutatja. Ha a feloldásról szóló határozat olyan utasítást tartalmaz, hogy a feloldott zálogtétel csakis megnevezett személynek adható ki, a zálogtárgyra külön szelvény kerül, amelyen ezt fel kell tüntetni, ebben az esetben a feloldott tétel csakis ennek a személynek adható ki, személyazonosságának igazolása mellett. A jogosultnak személyazonosságát igazolnia kell, a kiadott tárgy átvételét elismervénnyel igazoltatni kell, Ha a letiltási határidő lejárta előtt az eredeti zálogjegy megkerül és azt a letiltási eljárás kérelmezője bejelenti, az eljárást nem lehet megszüntetni, a hatósági letiltást csak a hatóság szüntetheti meg. Az ügyféltől ebben az esetben jegyzőkönyvet kell felvenni és az eredeti zálogjegy előkerülését abban rögzíteni kell. IX. Ügyfélpanaszok kezelése A saját jogon működő zálogfiók(ok) ügyfeleinek szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos panaszát a Takarékszövetkezet az alábbi módon fogadja el: szóban: o a személyesen: a Takarékszövetkezet székhelyén (központ) és a zálogfiókjaiban hétfő: 8 órától 17 óráig, kedd, szerda, csütörtök: 8 órától 15.30 óráig, péntek: 8 órától
14 óráig, valamint a Zálogfiókban nyitvatartási időben. telefonon: a +36-46/584-143 telefonszámon, a hét minden napján 0 órától 24 óráig. írásban: o a Takarékszövetkezet székhelyére címezve: KORONA TAKARÉK Takarékszövetkezet, 3525 Miskolc, Széchenyi István utca 70. o a Takarékszövetkezet telefaxszámán: +36-46/584-141 o elektronikus levélben a hét minden napján 0-24 óráig, a panasz@koronatakarek.hu e-mail címen fogadja A Takarékszövetkezet Panaszkezelési Tájékoztatója (Tájékoztató) és a panasz bejelentésére szolgáló formanyomtatványok, és meghatalmazások - a Takarékszövetkezet zálogfiókjainak, ügyfélterében, jól látható helyen ki van függesztve, illetve megtekinthető a Takarékszövetkezet honlapján: www.koronatakarek.hu, egyúttal jelen Üzletszabályzat mellékletét (S1. sz. melléklet) képezik. A panasz benyújtható a formanyomtatvány használata nélkül is. A Tájékoztató az Ügyfeleket azokról az alapvető a szabályokról informálja, hogy a Takarékszövetkezet termékeivel, szolgáltatásaival, vagy ezek minőségével, ügyintézői magatartásával, vagy bármely más témával kapcsolatban felmerült panaszukat milyen módon (hol, mikor, milyen formában, milyen nyomtatványokon) terjeszthetik elő. Továbbá közzéteszi az elérhetőségeket és ügyfélfogadási időket. Telefonon történő panaszkezelés esetén a Takarékszövetkezet biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A Takarékszövetkezet a panasz kivizsgálásnak eredményéről a bejelentéstől számított 30 napon belül pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő panasz esetén 15 munkanapon belül - írásban tájékoztatja az ügyfelet. A panasz elutasítása esetén a Takarékszövetkezet válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az MNB-ről szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárását kezdeményezheti, amennyiben a PBT eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A fogyasztó külön kérésére a Takarékszövetkezet megküldi a PBT által készített kérelem nyomtatványt. Az ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó, részletes szabályokat a Takarékszövetkezet Panaszkezelési Szabályzata tartalmazza. A Panaszkezelési Szabályzat a Takarékszövetkezet zálogfiókjaiban az ügyfelek számára elérhető igény esetén a szabályzat a fiókban megtekinthető, vagy arról ingyenes másolat kérhető. Miskolc, 2018.október 18. Alakszainé dr.oláh Annamária elnök- ügyvezető