A 2016 évi országos kompetenciamérés elemzése

A 2016 évi országos kompetenciamérés elemzése Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola Készítette: Forrainé Kószó Györgyi, Tóth Emőke L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 1

Tartalom A felmérésről....3 Változások a 2010-es évtől... 4 A 2016. évi országos kompetenciamérés eredményei....6 Matematika....9 8. évfolyam....9 6. évfolyam... 19 Fejlesztési terv... 26 Szövegértés... 27 8. évfolyam... 27 6. évfolyam... 36 Fejlesztési terv... 41 Összegzés... 42 Függelék: Egyéni teljesítmények (6., 8. évfolyam) Eredmények változása a 8. évfolyamon L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 2

A felmérésről Az először 2001 őszén megrendezett Országos kompetenciamérés 2008-ban hatodik alkalommal mérte fel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulók 6., 8. 10. évfolyamos csoportjának teljes körében a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik; a felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége). A felmérés tartalmi kerete - amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve az alkalmazott szövegtípusokat -, a közelmúltban jelent meg immár jogszabályba építve, hiszen a 3/2002 OM rendelet, a közoktatás minőségbiztosításáról 2007 április óta tartalmazza mindezeket. A felmérést minden iskola minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírja, az eredményekről a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontig minden iskola visszajelzést is kap. Ez segíti az iskolákat abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat e két felmért tudásterületen. A mérési eredmények megismertetése az iskolákkal az alkalmazásképes tudás jelentőségének felismerésére és a javítás igényének erősítésére is alkalmas. Az évről-évre ismétlődő mérési eredmények a módszerek eredményességének mutatói is lehetnek az elkövetkező években. A 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók az ország összes iskolájának valamennyi telephelyén egy időpontban és azonos körülmények között, az arra kiképzett felmérésvezetők irányításával és felügyeletével írták meg a felmérést. Ennek során egy kétszer 45 perc hosszúságú matematikai és egy kétszer 45 perc hosszúságú szövegértési tesztet, valamint egy Tanulói kérdőívet töltöttek ki a tanulók. Emellett az intézmények vezetői az iskolával és a telephelyekkel kapcsolatos információkat szolgáltattak kérdőíves formában. A felmérésben használt teszteket, a hozzájuk tartozó Javítókulcsokat és a kérdőíveket az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának munkatársai állították össze. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 3

Változások a 2010-es évtől A 2010-es évtől kezdődően a szövegértés, illetve a matematika területén új, évfolyamfüggetlen skála került bevezetésre, amelyen összehasonlítható módon ábrázolható a 6., 8., illetve 10. évfolyamos tanulók szövegértés, illetve matematika eredménye. Az új skálákon 2008-ra visszamenőleg a korábbi mérések eredményei is megjeleníthetők. Az új skála 500-as átlag és 100 pontos szórás helyett 1500-as átlaggal és kb. 200 pontos évfolyamonkénti szórással rendelkezik. Ez utóbbi paraméter miatt az új skálán mért különbségek a régi skálákon mérve körülbelül feleakkora különbségeknek felelnek meg. Az új szövegértés és matematika skálán egy-egy tanuló eredménye könnyen nyomon követhetővé vált. A képességskálák újradefiniálásával együtt járt az új, közös skálán meghatározott, közös képességszintek kialakítása is. Mivel a közös skála 3 évfolyam eredményeit összefogva szélesebb, mint az évfolyamonkénti skálák voltak, ezért 7 képességszint került kialakításra. A képességszintek kialakításának alapja a feladatok nehézsége volt. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 4

Képességszint szövegértés 7. 1911 6. 1771 5. 1631 4. 1491 3. 1351 2. 1211 1. 1071 Képességszint alsó határa Képességszint matematika 7. 1984 6. 1848 5. 1712 4. 1576 3. 1440 2. 1304 1. 1168 Képességszint alsó határa A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján a 6. évfolyamon a 3. képességszint, a 8. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint mind a két területen, melynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 5

A 2016. évi országos kompetenciamérés eredményei Az országos jelentések alapján külön vizsgáltuk a matematika és szövegértés mérések eredményeit 6. és 8. évfolyamokon. Az interneten hozzáférhető szoftver segítségével hasonlítottuk össze a 8. évfolyamosok eredményeit a 6. osztályban elvégzett mérés eredményeivel. Az összefoglalót Forrainé Kószó Györgyi igazgató és Tóth Emőke készítette el. A fenntartói jelentésből lehetőség van az iskola országon belüli helyének meghatározására. Iskolánk a 6. évfolyamon gyengébben teljesített mindkét mérési területen az országos illetve a nagyvárosok általános iskoláihoz képest, viszont a városi általános iskolák eredményeihez képest szignifikánsan nincs eltérés. A 8. évfolyamon a matematika területén egyik viszonyítási csoporthoz képest sincs eltérés; a szövegértés területén az országos átlaghoz, valamint a városi, és nagy városok általános iskoláihoz képest is szignifikánsan jobb eredmény mutatkozik. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 6

A családi háttérindexhez viszonyítva a következő eredmények láthatók: Ezek szerint iskolánk a 6. évfolyamon gyengébben, 8. a várható értékeknek megfelelően teljesített. A jelentések lehetővé tették a korábbi évekhez viszonyított vizsgálatokat is, helynek eredményeit a következő táblázat szemlélteti: Az előző évekhez képest az esetek 44%-ban szignifikánsan gyengébb eredményt értek el tanulóink. Ezek okait a további elemzések során igyekeztünk feltárni. Az eredmények javítására intézkedési tervet készítettünk. A többi esetben az elvárásnak megfelelően teljesítettek tanulóink. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya 6. évfolyamon országos átlagnál magasabb, 8. évfolyamon alacsonyabb: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 7

L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 8

Matematika 8. évfolyam A 8. évfolyamon 43 tanuló töltötte ki a tesztet. Ebből 1 tanuló SNI. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1606, az országos átlagnak, valamint a városi iskolák átlagának megfelelő. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 9

A ábrán jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1267 és 1933 értékek között mozgott, átlagosan 1606, ami az országos átlagnak megfelelő. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A telephely tanulóinak a CSH index alapján várható és tényleges teljesítményét szemlélteti a következő ábra: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 10

Ez alapján intézményünk tanulóinak teljesítménye az országos trendvonal mentén helyezkedik el, attól szignifikánsan nem tér el. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 11

A grafikonokon látható, hogy 19 tanuló teljesített a negyedik szint alatt, 5 tanuló áll a 6. szinten. A többi tanuló teljesítménye a 4.-5. szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. Iskolánkban a következő tanulók vannak 4. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont B671-R570 49% 1541 C948-B916 27% 1282 E151-R280 37% 1419 E592-X496 32% 1307 E747-X281 32% 1323 F288-O423 44% 1491 F513-A645 49% 1524 H654-F719 45% 1509 K158-V778 37% 1431 K331-U473 50% 1529 K598-F162 52% 1571 L731-J913 25% 1329 O217-V286 47% 1505 Q184-F555 38% 1444 R316-G273 28% 1351 T239-X572 40% 1415 T483-S361 35% 1358 T921-L874 44% 1508 X721-J438 25% 1267 Átlageredmények változása Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest szignifikánsan jobbak, az országos, a városi és a nagyvárosi iskolákhoz képest a 8. évfolyamon a vártnak megfelelően alakultak az eredmények. A 2014-es mérésnél 1483 (1449; 1511) képességpont volt az átlag, a 2016-os mérés L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 12

tekintetében pedig 1606 (1558; 1639): L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 13

A tanulók fejlődése a telephelyen A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2015-ös mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel. A képességpont különbségek alapján a gyengébb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a jobb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest. Továbbá minden diáknál jól látható a fejlődés. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 14

Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. (Szociális, kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő: Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 15

Átlageredmények alakulása Az ábrán nyomon követhető a tanulók átlageredményeinek változása 2012-től. Eredményeink a 2013-as és 2014-es mérésekhez képest szignifikánsan alacsonyabb értéket mutat. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 16

A képességeloszlás alakulása Tanulóink többsége a 4.,5. szinten van. Arra kell törekednünk, hogy a tanulóink teljesítményszintje egyre egységesebbé váljon és a 4-es szint alatt lévő tanulókat, legalább a 4., a többieket pedig minél magasabb szintre kell juttatnunk. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 17

Képességeloszlások vizsgálata az előző évi jegyek függvényében Az ábra szerint azok a tanulóink, akik 2-es jegyet kaptak matematikából az előző évben 1329 és 1508 pont közötti, akik 3-ast azok 1267 és 1642 pont között értek el, akik 4-est kaptak, azok 1491 és 1577 között, akik pedig 5-öst, azok 1541 és 1933 között teljesítettek. A b jelű osztály tanuló között nagyobb a szóródás a jegyek tekintetében. Mind a minimum, mind a maximum értéket az a betűjelű osztályban érték el. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 18

6. évfolyam Intézményünkben 2016-ban 48 6. évfolyamos tanuló írt kompetenciamérést, ebből 2 fő SNI, 5 BTMN. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti: Tanulóink átlageredménye 1423, ami az országos átlagtól, valamint a városi iskolákhoz képest is szignifikánsan alacsonyabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 19

Az ábráról leolvasható, hogy a tanulók teljesítménye a 1100 és 1921-as értékek között mozgott. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A tanulók a CSH indexhez viszonyítva szignifikánsan gyengébb eredményt produkáltak: Jól látható, hogy iskolánk a városi általános iskolákhoz képest és az összes telephelyre illesztett regressziós egyeneshez képest szignifikánsan gyengébben teljesítettek tanulóink. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 20

A grafikokonon látható, hogy a harmadik szint alatt 28 tanulónk helyezkedik el, 2 tanuló áll a 6. szinten. Tehát tanulóink zöme a 3-4. szinten áll. A továbiakban az első második szinten lévő, illetve 1 szint alatti tanulókat kell felzárkóztatnunk, valamint a magasabb szinten teljesítők számát növelni. Iskolánkban 2014-ben a 6. évfolyamon következő tanulók voltak a 3. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont A992-R182 11% 1100 B291-Q814 37% 1351 B978-X471 32% 1420 C343-D418 40% 1402 C445-D297 20% 1193 C913-G615 18% 1155 L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 21

D513-D166 35% 1386 D996-E496 20% 1206 F322-X141 23% 1214 F364-T987 27% 1207 F414-Q153 28% 1319 F715-A960 35% 1357 F782-X484 42% 1419 H729-W662 33% 1407 K455-T552 40% 1420 N328-J690 33% 1389 N443-P156 33% 1327 S243-N524 18% 1173 S284-V696 16% 1133 T469-C437 42% 1391 T469-F442 33% 1330 U245-R820 27% 1261 U268-X416 27% 1287 U834-C865 38% 1409 V127-F218 27% 1257 V476-G122 25% 1290 X179-A312 16% 1128 X835-B318 37% 1417 Átlageredmények változása A következő táblázat ábrázolja az álageredmények változását a 2012. évi mérés óta: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 22

A 2012- es és a 2013-as mérési eredményekhez képest az elváráshoz képest gyengébben, a többi évben, megfelelően teljesítettek tanulóink. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 23

Képességeloszlások változása A grafikonon jól látszik, hogy a 2016-os mérésnél a tanulók zöme a 2-3-4-es szinteken helyezkedik el. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 24

Eredmények az előző évi jegyek függvényében Az ábrákon látszik, hogy a hármas tanulók 1100 és 1528, a négyes tanulók 1133 és 1592, az ötös tanulók 1327 és 1921 pont közötti értékeket érték el. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 25

Fejlesztési terv Az elemzések eredményei szerint tanulóink 8. évfolyamon az elvártnak megfelelően, 6. évfolyamon az elváráshoz képest alul teljesítettek a matematika kompetenciamérésen. A továbbiakban törekednünk kell ezeknek az eredményeknek a megőrzésére, illetve javítására. A továbbiakban is arra kell törekedni, hogy minél több tanulónk tudjon a 4-es, illetve 5-ös képességszinteken teljesíteni, és minél kevesebb 3-as szint alatti álló tanuló legyen. Másik fontos, hogy a fejlesztési tevékenységet erősíteni kell, szükséges az egyéni, személyre szabott segítségadás, az eredmények azt tükrözik, hogy néhány tanulónknál jelentős lemaradások vannak a többiekhez képest. Cél, hogy ezeket a lemaradásokat megszüntessük. A tanulók értékelésénél pedig a kompetencia alapú értékelést kell a továbbiakban is erősíteni. Ezért az elemzések alapján a jövőben az alábbi feladatokra kell a matematika munkacsoportnak koncentrálnia: A kompetenciamérések eredményeit magasabb szintre juttatni. Ehhez a következő lépések szükségesek: Az alapfogalmak, egyszerű feladatok, műveletek további gyakorlása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a komplex, egyszerre több problémával foglalkozó feladatokra. Motiválnunk kell a diákokat a gondolkodásra, arra, hogy ne adják fel a probléma megoldását, próbálkozzanak. Kiemelten kell kezelnünk a térlátással, grafikonról való adatok leolvasásával foglalkozó feladatokat. Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk a mértékegységek átváltására és területszámítási feladatokra. Kiemelten kell kezelnünk a statisztikával, valószínűség-számítással foglalkozó témaköröket. Más tanítási órákon (fizika, kémia, biológia) is előtérbe kell helyeznünk a matematikai számításokkal kapcsolatos feladatokat. Törekednünk kell arra, hogy minél több tanulónk legyen képes magasabb gondolkodási szintet igénylő problémák megoldására. Fokozott figyelmet kell fordítani a gyerekek önállóságra való nevelésére. A tanítási órákon a személyre szabott, alapkészségek fejlesztésén túl, a komplex gondolkodási műveletek fejlesztése is kiemelt feladat. Hangsúlyozott szerepet kell hogy kapjanak a tanítási órákon az arányosság- és százalékszámítással kapcsolatos összetett feladatok. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 26

Szövegértés 8. évfolyam A 8. évfolyamon 43 tanuló töltötte ki a tesztet. Ebből 1 fő SNI. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1605 az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál is magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 27

A grafikonon jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1219 és 1841 értékek között mozgott. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A telephely tanulóinak a CSH index alapján várható és tényleges teljesítményét szemlélteti a következő ábra: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 28

Ez alapján intézményünk tanulóinak teljesítménye az országos trendvonalon helyezkedik el. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 29

A grafikonokon látható, hogy 11 tanuló teljesített a negyedik szint alatt, 7 tanuló áll a hatodik szinten. A többi tanuló teljesítménye a 4.-5. szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. Iskolánkban a következő tanulók vannak 4. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont C948-B916 35% 1367 E747-X281 38% 1382 H654-F719 25% 1219 K598-F162 48% 1447 L731-J913 45% 1429 N832-T558 45% 1416 L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 30

O217-V286 43% 1407 R316-G273 30% 1258 T239-X572 41% 1415 T921-L874 50% 1466 X721-J438 40% 1402 Átlageredmények változása Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon az elvárásnak megfelelőek az eredmények. A 2014-es mérésnél 1491 (1452;1528) képességpont volt az átlag, a 2016-os mérés tekintetében pedig 1605 (1570;1639): A tanulók fejlődése a telephelyen A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2016-os mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 31

A képességpont különbségek alapján a tanulóink teljesítménye az országos átlagnál szignifikánsan jobb. A képességpont különbségek alapján a gyengébb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a jobb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest. Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 32

(Szociális, kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő: Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége. Így az oszlop magassága jelképezi a tanuló eredményének azt a részét, amely az iskola által nem befolyásolható tényezőktől függ, tehát az iskola fejlesztő hatását szemlélteti Az ábra szerint tanulók több, mint fele ért el pozitív eredményt, ami az iskola fejlesztő munkájának köszönhető. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 33

Átlageredmények alakulása Az ábrán nyomon követhető a tanulók átlageredményeinek változása 2012-től. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 34

A képességeloszlás alakulása Az ábrán jól látható, hogy a tanulóink teljesítménye főeg a 4-es és 5-ös szinten helyezkedik el. A továbbiakban is arra kell törekednünk, hogy a 4-es szint alatt lévő tanulókat minél magasabb szintre kell juttatnunk. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 35

6. évfolyam Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1435, ami az országos átlaghoz, valamint a városi iskolák átlagához képest is alacsonyabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. A grafikonon jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1029 és 1736 értékek között mozgott, ami az átlagnál alacsonyabb. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 36

Átlageredmények a CSH-Index tükrében Az elvárt teljesítménynél gyengébben teljesítettek tanulóink. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 37

A grafikonokon látható, hogy 17 tanuló van a 3-as szint alatt 7 tanuló a 5. szinten. A többiek a 3-4. szinteken helyezkednek el. Célunk a továbiakban a harmadik szint alatti tanulók felzárkóztatása. Iskolánkban a következő tanulók vannak harmadik szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont A992-R182 35% 1278 C445-D297 33% 1291 C913-G615 20% 1155 D996-E496 22% 1152 F322-X141 28% 1233 F364-T987 40% 1298 F715-A960 27% 1186 F782-X484 40% 1340 L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 38

H729-W662 20% 1159 K218-C439 38% 1327 N443-P156 35% 1346 S243-N524 20% 1086 S284-V696 33% 1278 T469-F442 16% 1029 U245-R820 20% 1152 U834-C865 35% 1261 V476-G122 13% 1151 Átlageredmények változása L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 39

A képességeloszlások változása A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a lemaradó tanulókkal a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül feladat a 3. szinten elhelyezkedő tanuló 4. szintre emelése, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 40

Fejlesztési terv Mivel a szövegértés területen a különböző szövegekhez kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben, ezért a mi feladatunk az ilyen típusú feladat-feldolgozással, gondolkodási műveletekkel megismertetni tanítványainkat az iskolai szövegfeldolgozás során. A fentiek alapján tanulóinkkal elsősorban olyan típusú feladatokat kell gyakoroltatnunk, amelyekben kapcsolatok, összefüggések felismerése, értelmezés, saját vélemény bátor megfogalmazása a fő cél. Olyan szövegeket, feladatokat kell rendszeresen feldolgoznunk tanítványainkkal, melyek érvelést, részletes magyarázatot, esetleg gondolatmenet kifejtést igényelnek. Több önálló fogalmazási feladattal fejleszthető ez a terület. Azok a kérdések, ahol elegendő néhány szót, vagy kifejezést leírniuk vagy a feleletválasztós forma, amelyben a tanulónak négy megadott lehetőségből kell kiválasztania a helyes megoldást jelenti a legkisebb akadályt. Tehát a teszt-típusú feladatok megoldásában otthonosan mozognak, itt is a körültekintő, megfontolt válaszadásra kell buzdítani tanítványainkat. Ezekben a feladatokban a helytelen válasz kiválasztása leggyakrabban a figyelem koncentráció hiánya miatt fordul elő. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül kiemelt feladatunk a jelentős számú tehetséggondozás. A továbbiakban is folytatni kell a kompetencia alapú értékelést. Ezért az elemzések alapján a jövőben az alábbi feladatokra kell a magyar munkacsoportnak koncentrálnia: A kompetenciamérések eredményeit a jelenlegi szinten tartani, illetve magasabb szintre jutni. Ehhez a következő lépések szükségesek: A szöveg helyes értelmezése, tömörítése, lényeges elemek kiemelése. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az összetett, több problémával foglalkozó feladatokra, ahol több állítás igaz vagy hamis voltát kell megállapítaniuk. Ösztönözni kell a diákokat a hosszabb terjedelmű, bonyolult információkat hordozó szövegben való elmélyülésre, gondolkodásra. Kiemelten kell kezelnünk a saját vélemény kulturált megfogalmazásának képességére. Más tanítási órák tananyag tartalmának értelmezési módjainak lehetőségeire is rá kell világítanunk. Értelmezés a szövegkörnyezet segítségével, majd a szöveg alapján megmagyarázni a kívánt fogalmat. összefüggések megláttatása. Saját szavakkal értelmezni helyzeteket. információk visszakeresése, ezek alapján levonni a megfelelő következtetéseket, kapcsolatokat. Szinonimák keresése, ezek helyes használata. Szókincsbővítés, szakszerűség a megnyilvánulásban. Történések időrendbe állítása. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 41

Összegzés: A 2016. évi kompetenciamérés értékeléséhez sok adat állt rendelkezésünkre és ezeket felhasználva kell a további lépéseinket megfogalmazni. Különös figyelmet kell fordítanunk egyes tanulók teljesítményére és a lehetőségek kiaknázására. A 2016-os mérésben iskolánk tanulói a 8. évfolyamon mindkét kompetenciaterületen az országos átlagnak megfelelően, 6. évfolyamon pedig az országos átlag alatt teljesítettek. iskolai átlag országos átlag 1606 1597 1605 1568 1486 1494 1423 1435 mat 6 mat 8 sz ért 6 sz ért 8 A családi háttérindex függvényében is hasonlóan alakultak az eredmények. Tanulóink nagyrészt a 3. és 4. szinten helyezkednek el. 2016. 1. szint alatt szövegértés 8. évfolyam matematika 8. évfolyam szövegértés 6. évfolyam matematika 6. évfolyam 1. szinten 2. szinten 3. szinten 4. szinten 5. szinten 6. szinten 0 0 2 9 13 12 7 0 0 2 8 9 12 7 5 0 1 7 9 11 13 7 0 0 7. szinten 4 9 15 12 6 0 2 0 L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 42

16 14 12 10 8 6 4 2 0 szövegértés 8. évfolyam matematika 8. évfolyam szövegértés 6. évfolyam matematika 6. évfolyam A 2016-os teljesítmények nagy többségében szignifikánsan nem különböznek, az elvárásnak megfelelőek az előző évek eredményeihez képest. A nyolcadik évfolyamon tanulóink 2014-es eredményeit összevetve a 2016-os eredményekkel, jól megfigyelhető az iskola eredményes fejlesztő munkája. Az elért eredmények szignifikánsan jobbak a vártnál. A matematikát tekintve a 2014-es mérésnél 1479 képességpont volt az átlag, a 2016-os mérés tekintetében pedig 1598. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 43

L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 44

Szövegértésből aziskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon szintén jobbak az eredmények. A 2014-es mérésnél 1490képességpont volt az átlag, a 2016-os mérés tekintetében pedig 1599. Összefoglalva elmondható, hogy tanulóink eredménye jó, az országos átlagokhoz képest. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 45

Mérési azonosító Százalékos eredmény matematikából Képességpont matematikából Képességszint matematikából Százalékos eredmény szövegértésből Képességpont szövegértésből Képességszint szövegértésből Egyéni teljesítmények 6. évfolyam A992- R182 11% 1100 1. szint alatti 35% 1278 2. szint B291- Q814 37% 1351 2. szint 49% 1381 3. szint B978-X471 32% 1420 2. szint 77% 1736 5. szint C343- D418 40% 1402 2. szint 49% 1429 3. szint C445- D297 20% 1193 1. szint 33% 1291 2. szint C913- G615 18% 1155 1. szint alatti 20% 1155 1. szint D491-S632 62% 1621 4. szint 66% 1614 4. szint D513- D166 35% 1386 2. szint 50% 1438 3. szint D963- G811 59% 1539 3. szint 62% 1557 4. szint D996-E496 20% 1206 1. szint 22% 1152 1. szint F322-X141 23% 1214 1. szint 28% 1233 2. szint F364-T987 27% 1207 1. szint 40% 1298 2. szint F414- Q153 28% 1319 2. szint 59% 1503 4. szint F715-A960 35% 1357 2. szint 27% 1186 1. szint F782-X484 42% 1419 2. szint 40% 1340 2. szint H456- X750 55% 1592 4. szint 59% 1540 4. szint H729- W662 33% 1407 2. szint 20% 1159 1. szint J415-P775 64% 1645 4. szint 79% 1719 5. szint K218-C439 42% 1446 3. szint 38% 1327 2. szint K298-L196 52% 1485 3. szint 55% 1467 3. szint L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 46

K455-T552 40% 1420 2. szint 54% 1468 3. szint K953- Q916 61% 1606 4. szint 76% 1690 5. szint L456- M444 61% 1528 3. szint 66% 1570 4. szint N328-J690 33% 1389 2. szint 55% 1525 4. szint N443- P156 33% 1327 2. szint 35% 1346 2. szint N729- E965 38% 1450 3. szint 77% 1732 5. szint O459- M491 42% 1459 3. szint 67% 1695 5. szint O594- K989 59% 1606 4. szint 76% 1696 5. szint O974- N694 40% 1510 3. szint 72% 1690 5. szint P737-X672 83% 1861 6. szint 69% 1593 4. szint P745- Q625 88% 1921 6. szint 62% 1555 4. szint Q523- O573 49% 1551 3. szint 61% 1548 4. szint R929-X576 47% 1470 3. szint 61% 1540 4. szint S243-N524 18% 1173 1. szint 20% 1086 1. szint S284-V696 16% 1133 1. szint alatti 33% 1278 2. szint T313-V548 50% 1543 3. szint 67% 1595 4. szint T469-C437 42% 1391 2. szint 52% 1446 3. szint T469-F442 33% 1330 2. szint 16% 1029 1. szint alatti T726-V582 47% 1490 3. szint 55% 1471 3. szint U245- R820 27% 1261 1. szint 20% 1152 1. szint U268- X416 27% 1287 1. szint 49% 1408 3. szint U834- C865 38% 1409 2. szint 35% 1261 2. szint V127-F218 27% 1257 1. szint 62% 1499 4. szint V476- G122 25% 1290 1. szint 13% 1151 1. szint W851- O698 57% 1556 3. szint 54% 1452 3. szint X179-A312 16% 1128 1. szint alatti 45% 1427 3. szint X787- N195 54% 1584 4. szint 54% 1508 4. szint X835-B318 37% 1417 2. szint 49% 1390 3. szint L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 47

Mérési azonosító Százalékos eredmény matematikából Képességpont matematikából Képességszint matematikából Százalékos eredmény szövegértésből Képességpont szövegértésből Képességszint szövegértésből 8.évfolyam A339-H519 57% 1634 4. szint 51% 1510 4. szint A834-J612 64% 1712 4. szint 63% 1633 5. szint B671-R570 49% 1541 3. szint 61% 1594 4. szint C948-B916 27% 1282 1. szint 35% 1367 3. szint E151-R280 37% 1419 2. szint 60% 1597 4. szint E257-F769 74% 1779 5. szint 80% 1774 6. szint E539-T491 62% 1675 4. szint 85% 1841 6. szint E592-X496 32% 1307 2. szint 58% 1571 4. szint E747-X281 32% 1323 2. szint 38% 1382 3. szint F288-O423 44% 1491 3. szint 68% 1666 5. szint F492-C379 69% 1747 5. szint 60% 1609 4. szint F513-A645 49% 1524 3. szint 70% 1690 5. szint G415-G275 81% 1856 6. szint 73% 1735 5. szint H654-F719 45% 1509 3. szint 25% 1219 2. szint K158-V778 37% 1431 2. szint 61% 1585 4. szint K331-U473 50% 1529 3. szint 55% 1556 4. szint K598-F162 52% 1571 3. szint 48% 1447 3. szint L455-V614 77% 1833 5. szint 78% 1769 5. szint L731-J913 25% 1329 2. szint 45% 1429 3. szint N364-W290 79% 1848 5. szint 81% 1802 6. szint N832-T558 61% 1642 4. szint 45% 1416 3. szint O217-V286 47% 1505 3. szint 43% 1407 3. szint O676-E578 77% 1853 6. szint 78% 1780 6. szint O844-V194 54% 1599 4. szint 61% 1573 4. szint P231-V194 61% 1640 4. szint 80% 1785 6. szint P274-D894 54% 1642 4. szint 65% 1617 4. szint P571-T472 83% 1933 6. szint 81% 1813 6. szint P663-W219 72% 1780 5. szint 81% 1828 6. szint P786-N354 79% 1857 6. szint 76% 1764 5. szint Q184-F555 38% 1444 3. szint 66% 1657 5. szint Q776-J493 57% 1620 4. szint 51% 1506 4. szint L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 48

R316-G273 28% 1351 2. szint 30% 1258 2. szint R695-B815 81% 1872 6. szint 61% 1587 4. szint R844-H764 52% 1577 4. szint 71% 1681 5. szint R929-F940 74% 1790 5. szint 68% 1691 5. szint T239-X572 40% 1415 2. szint 41% 1415 3. szint T483-S361 35% 1358 2. szint 61% 1584 4. szint T921-L874 44% 1508 3. szint 50% 1466 3. szint T934-Q962 62% 1696 4. szint 78% 1759 5. szint U438-P538 55% 1576 4. szint 71% 1727 5. szint W214-M479 77% 1835 5. szint 56% 1546 4. szint W423-O738 54% 1613 4. szint 71% 1722 5. szint X721-J438 25% 1267 1. szint 40% 1402 3. szint L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 49

Eredmények változása a 8. évfolyamon L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 50