UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek Ingóságbiztosítás Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a jelen Különös Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díjfizetés ellenében megtéríti a jelen feltételben meghatározott kívülről ható, véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott dologi károkat. A biztosítási fedezet a szerződés mellékletét képező adatközlőben meghatározott kockázatviselési helyeken (telephelyeken) a biztosított összeggel megjelölt vagyontárgyakra és költségekre terjed ki. 1. Biztosított és nem biztosítható vagyontárgyak 1.1. Ipari és kereskedelmi üzemi gépek, berendezések Jelen feltételek értelmében ipari és kereskedelmi üzemi berendezésnek minősülnek azok a nem az épület funkciót, hanem az üzemelést, illetve az alkalmazott technológiát szolgáló berendezések, amelyek az üzemi ingatlanon találhatók, függetlenül attól, hogy az épületben vagy a szabadban vannak. Ilyenek például: az energia termelésére, átalakítására, tárolására és felhasználására szolgáló gépek, berendezések, irodatechnikai berendezések, gépek a gépalapzatokkal, és tartozékokkal együtt, szerszámok, kisgépek, anyag és áru szállítására szolgáló gépek, berendezések, önjáró munkagépek, targoncák, bútorok. Nem biztosítható vagyontárgyak: a) hatósági engedéllyel rendelkező (rendszámmal ellátott) gépjárművek; b) automaták és azok tartalma (külön megállapodással sem biztosíthatók a pénzváltó, nyerő- és játékautomaták); c) vízi és légi járművek. 1.2. Készletek Nyersanyagok, alap- és segédanyagok, félkész és késztermékek, valamint mindenfajta beépítésre kerülő készen vásárolt kereskedelmi áru, göngyölegek, reklámanyagok, csomagolóeszközök. Nem biztosítható vagyontárgyak a) vérkészítmények; b) lábon álló növényi kultúrák; c) élő állatok. 1.3. Értékkészletek Értékkészletnek minősül a készpénz, valuta, értékpapírok, a forgalomban ilyen minőségben használt okmányok, mint pl. részvények, kötvények, befektetési, kárpótlási és egyéb értékjegyek, betétkönyvek, hitellevelek, értékcikkek (pl. jegyek, kuponok, telefonkártyák), arany, platina, drágakövek, igazgyöngyök, illetve ezek felhasználásával készült tárgyak, ékszerek, érmegyűjtemények. A biztosítás tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés, vízcsőtörés kockázatokra vonatkozik. Betöréses lopás és rablás kockázatra csak abban az esetben terjed ki, ha a biztosítást betöréses lopás és rablás kockázatra is megkötötték. Nem biztosítható vagyontárgyak a szerződő/biztosított munkavállalók, valamint az alkalmazottak alábbi vagyontárgyai: értéktárgyak, készpénz, okiratok, szellemi alkotások és a jelen szabályzat kifejezett eltérő rendelkezése hiányában tervek. 1.4. Külön megállapodással biztosítható vagyontárgyak: Külön megállapodással kiterjeszthető a biztosítás a) a bérelt épületen saját beruházásként elhelyezett antennákra és napenergia-berendezésekre tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, jégverés, hónyomás és földrengéskockázatokra; b) az üzemben foglalkoztatottak használati tárgyaira; c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett automaták tartalma a szerződésben megjelölt limit mértékéig. 1.5. Szabadban tárolt vagyontárgyak Szabadban tárolt vagyontárgynak minősülnek azok a vagyontárgyak, amelyek a szabadban, vagy az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel ellátott építményben, vagy olyan építményben tárolnak, amelynek legalább egy oldala nyitott. A biztosító kockázatviselése csak azon szabadban tárolt vagyontárgyak meghatározott biztosítási összege 20%-a erejéig terjed, amelyek tekintetében a tárolási rendelkezések, vagy a rendeltetésszerű használat, illetve tárolás a szabadban történő elhelyezésre szabályozva annak módját lehetőséget ad. 1.6. Idegen tulajdonban lévő vagyontárgyak Jelen feltételek alapján biztosítható idegen tulajdonban lévő vagyontárgyak a szerződő/biztosított által üzemeltetett bérelt gépek, berendezések, bizományba, eladásra, javításra átvett készletek. 2. Általános kizárások A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakra: a) kivitelezési és tervezési hibákból keletkező b) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés formájában keletkező c) penészedés, fertőzés, korhadás, gombásodás formájában keletkező d) üzemszünetből fakadó gazdasági hátrányt eredményező e) büntető jellegű költségek (kötbér, bírság, késedelmi kamat stb.); f) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező g) karbantartás elmulasztásából, továbbá az össze- és szétszerelés, karbantartás, javítás, felújítás, átépítés, próbaüzem alatt vagy által bekövetkező h) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinek és azok tartalma; i) áremelkedés, technikai korszerűsítés többletköltségei; j) lopási k) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt bekövetkezett l) a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során bekövetkezett m) szándékos túlterhelés következményei; n) az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben bekövetkező o) környezetszennyezéssel okozott p) az építési-, szerelési tevékenységgel összefüggésbe hozható károk. 3. Biztosítási események ALAP kockázati csomag 3.1. Tűz Tűz biztosítási esemény alatt az az anyagi változással együtt járó energia átalakulási folyamat értendő, melynek során gyulladási hőmérséklet lép fel és terjedő képesen hőenergia szabadul fel, és a tűz a biztosított vagyontárgyakban maradandó anyagösszetétel vagy halmazállapot változást okoz. Nem tekintendők tűzbiztosítási eseményeknek, ha: a) az égés során gyulladási hőmérséklet nem lépett fel (lassú égés); b) a tűzkárok azáltal keletkeznek a biztosított vagyontárgyakban, hogy azokat megmunkálás vagy egyéb célból hasznos tűznek, hőhatásnak vetik alá; mindez azon vagyontárgyakra is vonatkozik, melyekben vagy melyeken keresztül hasznos tüzet vagy hőt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább; c) a kár elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben az elektromos áram hőhatására keletkezik (pl. antenna, napenergia-berendezés); d) a kár tűz nélküli füst, illetve koromszennyeződés hatására keletkezik; e) a kár vegyi folyamatok oxidációs, illetve maró hatására keletkezik; f) a tűzkár öngyulladt anyagokban keletkezik; g) a tűzkár a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik. 3.2. Robbanás Robbanás két elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbségnek az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságát hirtelen megváltoztató explóziós vagy implóziós hatása, amely energia felszabadulással és akusztikai jelenséggel jár, és a biztosított vagyontárgyakban maradandó alak változást okoz, ideértve a hirtelen vákuum hatására keletkezett összeroppanásos károkat is. Nem minősül robbanás biztosítási eseménynek, ha a kár: a) tudatos, tervszerű robbantás folytán keletkezik; b) normál üzemi nyomáson, vagy annak túllépése miatt következik be a robbanás a biztosított vagyontárgyban (kazán, gumiabroncs stb.); c) tárolók, csővezetékek tartalmának fagyása miatt keletkezik; d) készülékek, műszerek, berendezések, üveg, kvarc, kerámia (égetett termékek) határoló elemmel elválasztott terei között állt elő a robbanás deformációs hatása; e) hasadó anyagok robbanásából származik; f) légi járművek hangrobbanása miatt keletkezik; g) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik.
3.3. Villámcsapás Olyan légköri, nagyfeszültségű villamos kisülés, amely gyújtó, égető, romboló erőhatásával közvetlenül károsítja a biztosított vagyontárgyakat. Nem minősül villámcsapás biztosítási eseménynek, ha a kár: a) a villámvédelmi rendszer hiánya miatt vagy magában a villámvédelmi rendszerben keletkezik; b) elektromos berendezésekben keletkezik a villám által indukált elektromos túlfeszültség hatására; c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik. 3.4. Légi járművek lezuhanása Személyzettel ellátott, irányított légi járművek, valamint azok alkatrészeinek és rakományainak lezuhanása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk. 3.5. Vihar Vihar biztosítási esemény alatt értendő az a minimum 15 m/sec sebességet elérő természetes légmozgás, széllökés, légörvény nyomó, illetve szívó hatása, amely a biztosított vagyontárgyakban maradandó károsodást vagy rongálást, illetve helyváltoztatást okoz. Viharkárok esetén az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése a mértékadó. A biztosított köteles a biztosított vagyontárgyak megfelelő állagáról gondoskodni, különösen a tetők karbantartásáról. A szélviharral együtt járó csapadék által okozott károk csak az épületekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkoznak, amennyiben a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, illetve vihar okozta falazati résen keresztül károsít. Nem tekinti vihar biztosítási eseménynek a biztosító, ha: a) a kár légi, vízi, valamint egyéb közlekedési járműben keletkezik; b) a kár építmények szerkezetileg beépített üvegezésében keletkezik; c) a kár üvegfalú építményekben (hideg- és melegágy, üvegház), valamint az ezekben tárolt vagyontárgyakban keletkezik; d) a kár nyitott oldalfalú épületekben tárolt vagyontárgyakban keletkezik, beleértve a befejezetlen állományba tartozó létesítményeket is; e) a kár ideiglenes fedésekben, állványzatokban, illetve ezek alatt tárolt vagyontárgyakban keletkezik; f) a vihar épületen belüli légáramlás formájában fejti ki hatását (huzat); g) a kárt esővíznek, jégverésnek, hónak, vagy valamely szennyeződésnek a nyitott ablakon, vagy más nyíláson történő behatolása idézte elő, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek; h) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azokban mint 12 cm-re tároltak; i) a vihar szabadban tárolt vagyontárgyakban okoz kárt, kivéve, ha a tárolási rendelkezések, vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre szabályozva annak módját lehetőséget ad; j) a kár állatok vihar hatására történő összeszaladása, meghűlése, vagy a vihar által előidézett vízbefulladásos elhullása folytán keletkezik; k) a kár áremelkedés, technikai korszerűsítés többletköltségei miatt keletkezik; l) a kár napvédő, esővédő tetőkben keletkezik; m) a kár a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik. 3.6. Felhőszakadás Felhőszakadás biztosítási esemény alatt értendő az a rövid idő alatt, nagy mennyiségű, 0,5 mm/perc intenzitású légköri csapadékhullás a biztosított telephelyen, melynek hatására a szakszerűen kialakított vízelvezető rendszer elégtelenné válik, és a talajszinten felgyülemlő csapadék elöntéssel károsítja a biztosított épületek pincéjében, illetve földszintjén elhelyezett biztosított vagyontárgyakat. A biztosító nem tekinti felhőszakadás biztosítási eseménynek, ha: a) az Országos Meteorológiai Szolgálat nem igazolja az adott helyen a felhőszakadás tényét; b) a kár az épületek külső vakolatában, festésében, burkolatában keletkezik; c) a kár állatokban, lábon álló növényi kultúrákban keletkezik; d) a kár olyan padlószint alatti padozatú helyiségben tárolt biztosított vagyontárgyakban keletkezik, melyeket életszerűen ott tárolni nem szabad (festmény, műalkotás, okirat, kézirat, könyv stb.); e) a kár elöntés nélkül, átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezik a biztosított vagyontárgyakban; f) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik; g) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azokban mint 12 cm-re tároltak; h) a kár napvédő, esővédő tetőkben keletkezik. 3.7. Jégverés Jégverés biztosítási esemény, ha a biztosított épületek, építmények tetőszerkezeteire a légköri csapadék közvetlen módon, jégszemek formájában törő, zúzó, deformációs hatást fejt ki. A biztosítás nem terjed ki: a) azokra a károkra, amelyeket a jégverésnek a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő behatolása idézett elő, kivéve, ha ezek a nyílások a jégverés következtében keletkeztek; b) azoknak a tárgyaknak a károsodására, amelyeket az épület külső oldalára erősítettek (pl. névtáblák, fénycsöves berendezések, előtetők, külső napellenzők, napvédő, esővédő, antenna és azok szerelvényei), továbbá elektromos légvezetékekre, állványzatokkal és oszlopokkal, teljes felszereltségükkel és elkerítésükkel együtt; c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezett károkra. 3.8. Hónyomás Hónyomás kockázat keretében megtéríti a biztosító a biztosított tulajdonát képező, vagy a biztosítási szerződésben idegen tulajdonú árukészletként feladott vagyontárgyakban hónyomás (hóterhelés) által okozott károkat. Nem terjed ki a biztosítás kizárólag csak az esővíz levezető csatornákban és hófogószerkezetekben keletkezett károkra. Nem tekinthetők hónyomás kárnak az olyan károk, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következtek be. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár a) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik; b) napvédő, esővédő tetőkben keletkezik. 3.9. Földrengés Földrengés a föld belső energiáinak felszabadulása által okozott talajmozgás, ha a károsodás mértéke eléri a Mercalli-Sieberg skála 5. fokozatát, amely a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakváltozást okoz. Nem tekinthető biztosítási eseménynek, ha a kár összefüggésbe hozható bányászati tevékenységgel, illetve a kár emberi beavatkozás következtében keletkezik. Nem téríti meg a biztosító: a) a talaj megszilárdításának, illetve eredeti állapotára történő helyreállításának költségeit; b) ha a kár a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik; c) a kár napvédő, esővédő tetőkben keletkezik. 3.10. Vezetékes vízkár Vezetékes vízkár biztosítási eseménynek minősül az épületszerkezeten belül elhelyezett ivó- és szennyvíz vezetékek, épületen belüli csapadékelvezetők, melegvíz ellátó, valamint központi fűtési rendszerek, klíma és hűtési vezetékek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, szerelvényeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, feltéve, hogy a vezetéktörés az épületet ellátó vezetékszakaszon a mérőhelyig következik be. A biztosítás nem terjed ki: a) szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repedése, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott vízkárokra, ideértve az ezen épületekben található tárgyakat is; b) ha a vízkár penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be; c) ha a vízkár a tűzoltó vezetékek, berendezések meghibásodása miatt keletkezik; d) vízgőz, medence- vagy tisztítóvíz, valamint sprinklerek nyitott fúvókájából eredő víz által okozott e) a nem használt épületekben a víztelenítés elmulasztásából eredő károkra, ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is; f) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett g) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló h) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett i) a dugulásból eredő j) épületen kívüli csővezetékek törése, repedése miatt keletkezett k) áremelkedés, technikai korszerűsítés többletköltségeire; l) az elfolyt víz értékére; m) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezett
n) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azokban mint 12 cm-re tároltak. 3.11. Technológiai csőtörés Savak, lúgok, sóoldatok, folyékony szénhidrogének, tűzoltóvezetékek és egyéb technológiai csővezetékek, berendezések törése, repedése miatt váratlan, szabályozatlan anyagkiáramlásból eredő károsodás a biztosított vagyontárgyakban. Nem tekintendő biztosítási eseménynek, amennyiben: a) a kár szennyezéses jellegű és a tevékenységet nem befolyásolja; b a kár magában az elfolyt anyagban vagy meghibásodott vezetékben, berendezésben keletkezik; c) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azokban mint 12 cm-re tároltak. 3.12. Ismeretlen jármű ütközése Ismeretlen jármű ütközése biztosítási esemény a közúton közlekedő ismeretlen jármű beleütközése a biztosított által saját beruházásban létesített, szilárdan beépített kerítésében, abban maradandó károsodást okozva. A biztosító a választott kockázati csomagtól függő limit alapján térít. A biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra: a) a járművek károsodására és a kárt szenvedett vagyontárgy elhasználódásából adódó b) a károsult épített kerítésen, épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyak káraira. 3.13. Egyéb kiegészítő fedezetek Kiterjed a biztosítás a szerződésben megjelölt limit erejéig: a biztosított által saját beruházásban létesített kerítésében, valamint a saját beruházás keretében az épületen kívül, ahhoz szilárdan rögzített napvédő vagy esővédő tetőkben keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása által okozott füstölőkamrák, szárító és más melegítő berendezések tartalmában keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása által okozott a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett értékesítő automaták tartalmában keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés által okozott munkavállalók vagyontárgyaiban (kivéve: értéktárgyak és gépjárművek) keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés, valamint betöréses lopás által okozott károkra. Megtéríti a biztosító a betöréses lopás és rablás károkat is, a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biztosítást. TELJES kockázati csomag TELJES kockázati csomag választása esetén kiterjed a biztosítás az ALAP kockázati csomagban foglaltakon túl az alábbi kockázatokra, a szerződésben megjelölt limit erejéig: 3.14. Árvíz Természetes és mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók kiáradása árvíz ellen védett területre, továbbá az árvízvédelmi töltések mellett magas vízállás következtében fellépő fakadóvizek (buzgárok) megjelenése. A biztosítási védelem a biztosítás kezdetétől számított 30. naptól érvényes. Nem tekinti biztosítási eseménynek azt a kárt a biztosító, amely: a) a víz befogadására, felfogására, elvezetésére szolgáló védelmi rendszerben, műtárgyban keletkezik; b) halastavakban és ezek élővilágában keletkezik; c) hullámtérben vagy vízelöntés ellen nem védett árterületen elhelyezett, telepített biztosított vagyontárgyakban keletkezik; d) lábon álló növényi kultúrákban keletkezik; e) a talajban annak összetételében szerves vagy szervetlen jellegű károsodás keletkezik; f) elöntés nélkül átázási, átnedvesedési vagy felázási kárt okoz a biztosított vagyontárgyban; g) a talajszint alatti padozatú helyiségben a biztosított vagyontárgyakban történt elöntéses károsodás, ha azokat nem a padlószint felett legalább12 cm magasságban tárolták; h) olyan padlószint alatti padozatú helyiségben tárolt biztosított vagyontárgyakban keletkezik, melyeket életszerűen (túl a szabványon és a szakszerűségen) ott tárolni nem szabad (festmény, gyűjtemény, műalkotás, okirat, okmány, kézirat stb.). 3.15. Földmozgás Földmozgás biztosítási eseménynek tekinti a biztosító a földcsuszamlást, az ismeretlen üreg beomlását, valamint a föld- és kőomlást, melynek következtében a biztosított vagyontárgyakban kár keletkezik. A biztosítási védelem a biztosítás kezdetétől számított 30. naptól érvényes. Földcsuszamlás biztosítási esemény, ha a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében (hegy vagy domboldal) a talajréteg elmozdul. Ismeretlen üreg beomlása biztosítási esemény, ha az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szereplő, vagy a hatóság által fel nem tárt üreg beomlik, a természetes egyensúlyi állapot a talajban külső erő hatására megszűnik, és hirtelen bekövetkező talajelmozdulás, omlás történik. Föld- és kőomlás biztosítási esemény, ha a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében kő, szikla, föld leomlás, lezúdulás során bekövetkezik a talajelmozdulás, ami a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakváltozást okoz. Nem tekinti biztosítási eseménynek a biztosító, ha a földmozgás bizonyíthatóan emberi beavatkozás, földmunka, föld, kavics, kő, illetve homokkitermelés miatt keletkezett, illetve ismert üreg omlik be, vagy a kár bányászati tevékenységgel hozható összefüggésbe. Nem téríti meg a biztosító a talaj stabilizálásának, lecsúszott, leomlott, föld-, vagy kőtörmelék visszaállításának, az ismeretlen üregek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédőművek tervezésének, építésének költségeit. Nem téríti meg a biztosító az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésével, talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásával okozati összefüggésben keletkező károkat, továbbá a rosszul megválasztott alapozási tervekkel, munkákkal okozati összefüggésben álló károkat. 3.16. Villámcsapás közvetett hatása által okozott károk Azok a károk, amelyek a villámcsapás indukciós hatása, illetve ennek következtében fellépő feszültségingadozás miatt következtek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt. A biztosítás a szerződésben feltüntetett limit mértékéig terjed, a biztosítási összegen belül. 3.17. Vezetékes vízkár Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az épületszerkezeten kívül elhelyezett víznyomó vezetékek, melegvíz ellátó, valamint központi fűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, szerelvényeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, feltéve, hogy a vezetéktörés az épületet ellátó vezetékszakaszon a mérőhelyig következik be. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen felül, a szerződésben megjelölt limit erejéig az alapfedezetből kizárt elfolyt víz értékét, amennyiben az más biztosítás alapján nem térül. 3.18. Füst és hő által okozott károk A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított vagyontárgyakban a biztosított tulajdonában lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító berendezésekből hirtelen erővel kiáramló füst és hő, valamint égés nélküli gyulladás okoz. Nem téríti meg a biztosító: a) azokat a károkat, melyek magában a hőt, füstöt kibocsátó vagyontárgyban keletkeztek; b) használati értéket nem csökkentő esztétikai károkat; c) illetve azokat a károkat, amelyek a rendeltetésszerűen hőnek, füstnek kitett vagyontárgyakban keletkeztek. 3.19. Elektromos tűz Elektromos áram okozta tűz elektromos gépekben biztosítási eseménynek tekintendő, ha az elektromos gépben, berendezésben vagy felszerelésben az áram hőhatására tűz keletkezik. A biztosított köteles gondoskodni az elektromos gépek, berendezések és felszerelések szakszerű üzemeltetéséről, ennek bizonyított hiánya esetén a biztosító a kárigényt elutasíthatja. Nem tekintendő biztosítási eseménynek, ha az elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben a természetes elhasználódásból, vagy az előírt védelem hibájából, kiiktatásából, áthidalásából adódóan keletkezik a tűzkár. 3.20. Egyéb kiegészítő fedezetek Kiterjed a biztosítás a szerződésben megjelölt limit erejéig: a biztosított által saját beruházásban létesített kerítésében, valamint a saját beruházás keretében az épületen kívül, ahhoz szilárdan rögzített napvédő vagy esővédő tetőkben keletkezett vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés által okozott megtéríti a biztosító a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett értékesítő automaták tartalmában keletkezett betöréses lopás és rablás károkat is, a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biztosítást; a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatok-
ban és azok tartalmában keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés károkra. Megtéríti a biztosító a betöréses lopás és rablás károkat is a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biztosítást. EXTRA kockázati csomag EXTRA kockázati csomag választása esetén kiterjed a biztosítás az ALAP és a TELJES kockázati csomagban foglaltakon túl az alábbi kockázatokra, a szerződésben megjelölt limit erejéig: 3.21. Vezetékes vízkár Megtéríti a biztosító a szennyvízelvezető vezetékek dugulása miatt bekövetkezett, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat. Nem téríti meg a biztosító: a) a szakszerűtlenül kiépített vezetékek, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által bekövetkezett károkat; b) penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában keletkezett károkat; c) a nem használt épületekben a víztelenítés elmulasztásából eredő károkat; ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is; d) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló károkat; e) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkat; f) a telekhatáron kívüli szennyvízelvezető csövek törése, repedése miatt keletkezett károkat. Megtéríti a biztosító az épületen kívüli szennyvízelvezető csövek törése, repedése miatt a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett károkat is, ha a kár az ingatlan területén belül következett be. A biztosítás nem terjed ki: a) szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repedése, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott víz b) kárra, ha az penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be; c) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló d) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkra. 3.22. Kiállítás- és vásárbiztosítás Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat az EU tagállamokban, Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svájc és a Vatikán területén kiállításokon történt tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés károkat a szerződésben megjelölt limit mértékéig, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek. Megtéríti a biztosító a betöréses lopás és rablás károkat is a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biztosítást. A szerződő/biztosított köteles írásban bejelenteni minden az alább megjelölt helyeken kiállításon és vásáron való részvételét a biztosító felé. Ennek elmulasztása a kártérítésből való kizárást vonja maga után. 3.23. Idegen tulajdonú telephelyen elhelyezett vagyontárgyak A biztosítási összegen belül a biztosítási szerződésben meghatározott limit erejéig a biztosítási fedezet kiterjed a tűz, robbanás, villámcsapás, személyzettel ellátott, irányított légi járművek, valamint azok alkatrészeinek és rakományainak lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, vezetékes vízkár, valamint betöréses lopás és rablás biztosítási eseményekre. Megtéríti a biztosító a betöréses lopás és rablás károkat is a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biztosítást. A biztosítási fedezet kiterjed továbbá az ingóságbiztosításban biztosított, ipari és kereskedelmi üzemi gépnek, illetve berendezésnek minősülő, a biztosított saját tulajdonában lévő azon, nem szabadban tárolt vagyontárgyaira, amelyeket a biztosított ideiglenesen, Magyarország területén lévő, idegen tulajdonú telephelyen helyezett el, amennyiben a vagyontárgy elhelyezése és használata a rendeltetésszerű követelményeknek megfelel. A biztosítási tartam egy biztosítási időszakon belül egy alkalommal, megszakítás nélkül történő elhelyezés esetén és maximum három hónap időtartamra áll fenn. A vagyontárgyak elhelyezése tekintetében a kockázati körülmények a biztosítási feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott védelmi feltételek megegyeznek a biztosított saját tulajdonú telephelyén történő elhelyezésére vonatkozó védelmi feltételekkel. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az egyéb biztosítási szerződés alapján megtérül. Nem téríti meg azokat a károkat a biztosító, amelyek kiállítások, bemutatók, vásárok területén elhelyezett; építkezési területeken elhelyezett; bérlet címén átadott; lízing címén átadott; kipróbálás céljából átadott vagyontárgyakban következtek be. A szerződő/biztosított köteles írásban bejelenteni a vagyontárgyak kihelyezését. A bejelentés elmulasztása a kártérítésből való kizárást vonja maga után. 3.24. Árukban és készletekben keletkezett károk Magyarország határain belüli szállítás során Megtéríti a biztosító a biztosított veszélyére belföldről, belföldi rendeltetési helyre történő szállítás tartama alatt a biztosított vagyontárgyakban az alábbi események miatt bekövetkezett károkat: tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés, valamint a szállító gépjárművet ért baleset. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a szállítmányban bekövetkező károkra az alábbi esetekben: a) a biztosított vagyontárgyak elvesztése; b) gépjármű feltörésével okozott, lopásból eredő c) rablással okozott károk. A jelen biztosítás csak egyedi azonosító jellel ellátott gépjárműveken szállított vagyontárgyakra terjed ki. A kockázatviselés tartama A biztosító kockázatviselése akkor kezdődik, amikor a szállítmány fuvarozás céljából a járműbe berakásra került, és akkor fejeződik be, amikor a szállítmány a rendeltetési helyre megérkezik (átadás, átvétel helye). A biztosító kockázatviselése évi korlátlan számú útra érvényes. Biztosított vagyontárgyak A biztosított kötvényen feltüntetett tevékenységéhez szükséges, a szerződésben (ajánlatban, kötvényben) feltüntetett saját tulajdonát képező vagyontárgyak, illetve javításra, tisztításra, megőrzésre, tárolásra bizonylattal átvett idegen vagyontárgyak. Szállítmánybiztosítás keretében nem biztosított vagyontárgyak: a) a biztosított által bérfuvarozásra átvett idegen vagyontárgyak; b) készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drága-, féldrágakő, 100 E Ft-nál nagyobb értékű, páncélszekrényben elhelyezhető vagyontárgyak; c) műérték, műérték jellegű vagyontárgyak. A biztosítási fedezet nem terjed ki: a) feladáskor már sérült rakományra; b) a szállítás közben keletkezett károkra, ha a szállítóeszköz a biztosított szállítmány fuvarozására alkalmatlan volt, vagy azt túlterhelték; c) sértetlen külső burkolaton belüli tartalomhiányra; d) nem biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett e) amennyiben a kár a csomagolás hiányosságából ered, vagy ennek következménye; f) a be- és kirakodás, vagy az elhelyezés hibája (pl. tárolás, rögzítés) miatt bekövetkezett g) a szállítmány más szállítmánnyal való összerakásából eredő károkra, ha az a biztosított (szerződő) tudtával, de a biztosító tudta nélkül történik; h) férgek, rágcsálók, rovarok vagy az áru rejtett hibái által keletkezett i) egyéb okból bekövetkező, a szállítmány belső tulajdonságaiból (pl. penészesedés, porlás, apadás, erjedés, befülledés, öngyulladás, súlyveszteség) eredő károkra. A biztosító nem téríti meg a kárt, ha azt a biztosított fuvarozói minőségében a megbízónak vagy a címzettnek okozott kár címén megtéríteni köteles. 4. Ingóságbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosítás Betöréses lopás és rablás Az Alap, a Teljes és az Extra csomag biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítás, amely kiterjed a betöréses lopás és rablás károkra az alábbiak szerint. Betöréses lopás biztosítási esemény, amikor a lezárt helyiségbe a tettes dolog elleni erőszakkal behatolt, és onnan a biztosított vagyontárgyat eltulajdonította. Az erőszakos behatolás, illetve az eltulajdonítás egyidejűsége feltétele a biztosítási esemény megvalósulásának. Betöréses lopásnak minősül továbbá, ha a lezárt helyiség ajtaját hamis kulcs használatával nyitotta ki, és onnan a biztosított vagyontárgyat eltulajdonította. Rablás biztosítási esemény: ha a tettes a telephelyen a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása végett erőszakot, élet- vagy testi épség ellen közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat vagy alkal-
mazottját erőszakkal öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi; ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. A rablás biztosítás kiterjed a szerződő/biztosított ügyfeleit ért rablás károkra a biztosított helyiségekben, illetve ingatlanon a szerződésben megjelölt limit mértékéig a biztosítási összegen túl. A rablás biztosítás kiterjed a szerződésben meghatározott limit erejéig a biztosítási összegen túl, a biztosított utasítása alapján készpénz rendeltetési helyére történő szállítására, a szállítás útvonalára és idejére (küldöttrablás). A pénzszállításra vonatkozó szállítási szabályokat az UNION-Business Class Védelmi Feltételek tartalmazzák. Megtéríti a biztosító biztosítási összegen belül a betöréses lopás és rablás biztosítási események során keletkezett, számlával igazolt rongálási károkat, az épületrongálási károkat, a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben a szerződő az épületre is az UNION-Business Class biztosítással rendelkezik. A biztosítási események bekövetkezésének tényét a biztosítottnak kell igazolnia, ennek módja lehet többek között az eredeti rendőrségi határozat vagy vádirat, vagy bármilyen okirat, amellyel egyértelműen bizonyítja, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett. Betöréses lopásbiztosítás csak erőszakos behatolás ellen védett épületekre, annak lezárt helyiségeiben elhelyezett gépekre, berendezésekre, készletekre, pénz és értékcikkekre köthető. Erőszakos behatolás ellen védettnek tekinti a biztosító az épületet, ha annak falazata és tetőszerkezete a Védelmi Feltételekben előírtaknak megfelelően, szilárd és tömör anyagból készült. Nem tekinthetők védettnek a járművek, lakókocsik, konténerek. Lezártnak minősül az a helyiség, amelynek nyílászárói az UNION-Business Class Védelmi Feltételekben előírt biztonsági zárral vannak lezárva; üvegezett felületei 30 x 30 cm-nél nem nagyobbak, hosszúságra való tekintet nélkül 20 cm-nél nem szélesebbek; mérettől függetlenül az olyan üvegezett felületek, melyek előtt redőny, fatábla, tele faajtó vagy megfelelő szilárdságú és hálójú vasrács van elhelyezve, valamint az 5 mm-es vagy annál vastagabb üvegből készült kirakatok; melyek hatékony törésérzékelővel vagy törésvédő fóliával vannak ellátva, és a kirakatüveg vastagsága az 5 mm-t eléri vagy meghaladja. A biztosított vagyontárgyak kárveszélyességétől és értékétől függően a betörés elleni védelemnek meg kell felelnie a biztosító UNION-Business Class Védelmi Feltételeiben foglalt előírásoknak. Pénz, értékpapírok és értékkészletek biztosítás Megtéríti a biztosító a készpénz, és értékkészletekben (készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drágakő, féldrágakő, 100 E Ft-nál nagyobb egyedi értékű páncélszekrényben elhelyezett vagyontárgy) bekövetkezett betöréses lopás károkat, ha az elkövető a betöréses lopás biztosítási eseménynél leírt módon bejutott a lezárt helyiségbe és az ott elhelyezett értéktárolót erőszakos módon; hamis kulcs használatával; betöréses lopás során eltűnt kulccsal kinyitotta, és az abban elhelyezett és az UNION-Business Class Védelmi Feltételeknek megfelelően tárolt biztosított vagyontárgyakat eltulajdonította. A biztosító az UNION-Business Class Védelmi Feltételekben meghatározott tárolási szabályoknak megfelelő tárolás esetén, az értéktárolónak megfelelő limit erejéig téríti meg a kárt. Betöréses lopás biztosítás keretében megtéríti a biztosító a biztosítási összegen felül a szerződésben megjelölt limit mértékéig, a betöréses lopás és betörési kísérlet során keletkezett indokolt zárcsere költségeit. Betöréses lopás és rablás biztosítás alapján nem téríti meg a biztosító: a) a betöréses lopás vagy betörési kísérlet nélküli rongálási károkat; b) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik; c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett automatákban, illetve azok tartalmában keletkezik; d) áremelkedést, technikai korszerűsítés többletköltségeit. Betöréses lopás biztosítással kötött Ingóság Teljes vagy Ingóság Extra csomag választása esetén a betöréses lopás és rablás biztosítás keretében megtéríti a biztosító a biztosítási összegen felül az elkövető által okozott, vezetékes telefonnal való visszaélésből eredő károkat a szerződésben megjelölt limit erejéig. 5. Biztosítási összeg 5.1. A biztosítási összeget a biztosított (szerződő) határozza meg telephelyenként (több telephely esetén részletezve). 5.2. A biztosító szükség esetén ajánlást tehet a biztosítási összeg meghatározására. 5.3. A biztosítási összeg meghatározása a biztosított választása szerint az alábbi értéken történhet. Tárgyi eszközök: utánpótlási érték (új érték); avult érték (avult érték). A 30%-nál nagyobb mértékben avult tárgyi eszközök utánpótlási értéken érvényesen nem biztosíthatóak, e vagyontárgyak kárai avult értéken kerülnek térítésre a jelen feltételek rendelkezései szerint. Készletek: vásárolt anyagok eredeti beszerzési áron; befejezetlen termelés, félkész és késztermék a készültségnek megfelelő közvetlen és fel nem osztott költségen; áruk eredeti beszerzési áron; göngyölegek nyilvántartási áron; javításra, feldolgozásra, értékesítésre, megőrzésre átvett idegen tulajdonú készletek valóságos értéken biztosíthatók. A készletek biztosítása csúcsértéken történik, mely alatt a biztosítási időszakban előforduló legmagasabb érték értendő. Pénzkészlet, értékkészlet csúcsértéken biztosítható. 5.4. A szerződésben rögzíteni kell az értékelés módját. 5.5. A biztosítási összeget az áfa-visszatérítés függvényében kell meghatározni. 5.6. Vagyonnövekedés esetén a biztosítási összegek biztosítási időszakon belüli módosítását a biztosított írásban kezdeményezheti, és közös megegyezéssel a szerződés módosítható. Ennek hiányában az újonnan beszerzett vagyontárgyakra nincs biztosítási fedezet. 6. Alulbiztosítás: 6.1. A biztosítási összeg meghatározását követően csak azok a vagyontárgyak vonhatók össze, melyek egy vagyoncsoportba tartoznak. 6.2. Az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek alulbiztosításra vonatkozó pontjától eltérően a biztosító eltekint az alulbiztosítás következményeinek alkalmazásától, amennyiben annak mértéke nem haladja meg a szerződésben meghatározottakat. 7. Biztosítási szolgáltatás 7.1. Teljes kár (totál kár) esetén ha a biztosított vagyontárgy megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt az alábbiak szerint téríti a biztosító a tárgyi eszközök kárait: Utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak esetén a biztosító a káreset időpontjában, Magyarországon alkalmazott újra beszerzési áron téríti meg a kárt, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig. 7.2. Részleges kár esetén az alábbiak szerint térít a biztosító: A kártérítés mértéke legfeljebb a biztosítási összeg. Utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak esetén a károsult vagyontárgynak az eredeti állapot helyreállítását szolgáló teljes javítási költségét téríti meg a biztosító. 7.3. Készleteket az alábbiak szerint téríti a biztosító, a biztosítási öszszeggel azonos értékelési módon: vásárolt anyagok eredeti beszerzési áron; befejezetlen termelés, félkész és késztermék a készültségnek megfelelő előállítási és fel nem osztott költségen; áruk eredeti beszerzési áron; göngyölegek nyilvántartási áron; javításra, feldolgozásra, értékesítésre, megőrzésre átvett idegen tulajdonú készletek valóságos értéken kerülnek terítésre. A kártérítés a biztosított által bemutatott nyilvántartási vagy beszerzési számlák alapján történik. 7.4. Műérték vagyontárgyak károsodása esetén a tényleges restaurálási költség kerül kifizetésre az előzetesen a biztosítónak bemutatott, általa jóváhagyott restaurálási ajánlat alapján. 7.5. A biztosító szolgáltatása minden esetben a biztosított áfa jogosultságának függvényében történik, az általános forgalmi adóra vonatkozó törvénynek megfelelően. Amennyiben a biztosított: áfa-visszatérítésre jogosult: áfa nélkül; áfa-visszatérítésre nem jogosult: áfával növelt áron térít a biztosító. 7.6. Biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító a kár kapcsán felmerülő alábbi költségeket: a biztosítottat igazoltan terhelő mentési, oltási költségeket; a biztosítással fedezett károk súlyosbodásának vagy hatásának enyhítését szolgáló igazolt költségeket; a bontási, romeltakarítási és ezekkel kapcsolatosan igazolt szállítási költségeket a szerződésben megjelölt limit erejéig.
7.7. A biztosítási összegen felül megtéríti a biztosító a kár kapcsán felmerülő alábbi költségeket: a biztosítási eseménnyel kapcsolatos indokolt hivatali eljárások és dokumentumok költségeit; a radioaktív szennyeződés mellékköltségeit (szállítási, lebontási és izolációs költségek, a veszélyes anyagok beleértve a radioaktív anyagokkal szennyezett föld kezelési többletköltségei); akták, tervek, iratok, valamint másolási segédanyagok indokolt újra beszerzési költségeit a szerződésben megjelölt limit erejéig. 7.8. Megtéríti a biztosító avult értéken a biztosítottnál igazoltan tartott idegen (nem saját) tulajdonú, megőrzésre, megmunkálásra, eladásra, tárolásra átvett biztosított vagyontárgyak kárait, legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig. 7.9. Nem téríti meg a biztosító: a) expressz, és speciális szállítás költségeit; b) légi úton történő szállítás költségeit; c) túlóra költségeket (túlórára eső bérpótlékot és annak költségeit); d) a szerződésben meghatározott önrész értékét; e) áruk, vásárolt készletek, saját előállítású termékek értékét növelő hasznot, illetve a kedvezmények elvesztéséből fakadó kárigényeket; f) a biztosított kárenyhítési kötelezettségének elmulasztásából adódó kárigényeket. 7.10. A károsodott vagyontárgyak ideiglenes helyreállítását csak olyan mértékben téríti a biztosító, amilyen mértékben az a végleges helyreállítás részét képezi. 7.11. A biztosító az értékesíthető és hasznosítható maradványok értékét a kártérítés összegéből levonja, amennyiben az meghaladja a kár 10%-át. 8. Egyéb rendelkezések A jelen biztosítási szerződésre és a záradékokra vonatkozóan alkalmazásra kerülnek az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételek rendelkezései. UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. 2010. február Ny.sz.: U52203/1