BÁCS-KISKUN MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA A L A P S Z A B Á L Y ( E g y s é g e s s z e r k e z e t b e f o g l a l v a ) K E C S K E M É T 1996
Az Országgyűlés a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve a környezet alakítása, fejlesztése és védelme szempontjából meghatározó tervező és szakértő mérnökök tevékenységének jelentőségét elismerve, a szakmai és etikai elvek érvényesítéséhez szükséges szakmai önigazgatást támogatva 1996. június 25- én elfogadta a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt. Ez az ALAPSZABÁLY csak a törvény szövegével együtt értelmezhető. Az ALAPSZABÁLYT a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara 1996. november 18-i alapító taggyűlése egyhangúlag elfogadta. Az alapszabály módosítását az 1999. április 30-i, a 2000. május 5-i, 2004. május 27-i, és a 2006. június 9-i, a 2007. február 23-i, a 2008. május 26-i, a 2010. május 28-i, a 2011. június 3-i, a 2012. május 24-i, a 2013. április 12-i, a 2014. május 30-i, a 2015. május 29-i, a 2017. április 7-i, a 2017. december 15-i taggyűlés elfogadta. 2
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A köztestület neve: Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara (a továbbiakban: területi kamara) Rövidítése: BKMMK 1.2. A területi kamara székhelye: 6000 Kecskemét, Klapka u. 19. II. 8. 1.3. A területi kamara illetékességi területe: Bács-Kiskun Megye közigazgatási területe 1.4. A kamara pecsétje: Köriratban a területi kamara neve és székhelye, középen Magyarország címere, körülötte egy kívül hatszögletű, belül kör alakú, függőlegesen felhasított és függőleges vonalakkal árnyékolt díszítés. 1.5. A Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara jogosult a Magyar Mérnöki Kamara logójának használatára. 1.6. A kamarát a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1409 sorszám és PK.60.014/1997 szám alatt nyilvántartásba vette. 2. A KAMARA CÉLJA ÉS FELADATA A kamara célja a törvényi meghatározáson túl: - a köz érdekében ügyelni arra, hogy a mérnöki munkában egyaránt érvényesüljenek a műszaki, az etikai, a gazdasági, a környezetvédelmi és a kulturális szempontok, - őrködni a szakmai illetékesség érvényesülésén, - elősegíteni a mérnöki tevékenység megfelelő színvonala érdekében az ajánlott díjszabás megvalósítását és érvényre juttatását, - figyelemmel kísérni a mérnökök társadalmi helyzetét, anyagi és erkölcsi elismerését, - megismertetni a társadalommal a mérnöki munka valós értékét és jelentőségét a fejlődésben, képviselni ennek anyagi-erkölcsi elismertetését, - támogatni a mérnökök szerzői jogainak elismerését, - képviselni tagjai érdekeit a Magyar Mérnöki Kamarában, - vezeti a felelős műszaki vezetői és műszaki ellenőri névjegyzéket. 3. A KAMARA SZERVEZETE, HATÁSKÖRE, MŰKÖDÉSE 3.1. A kamara szervei: - taggyűlés - elnökség - felügyelő bizottság - etikai-fegyelmi bizottság - választási jelölő bizottság - megalakult szakcsoportok: elektronikai, építési, épületgépészeti, környezetvédelmi, közlekedési, tartószerkezeti, tűzvédelmi, vízgazdálkodási - titkárság 3
3.2.1. A taggyűlés A területi kamara legfelsőbb szerve, melyet szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok legalább 20 %-a kéri. A taggyűlés határozatképes, ha a Meghívó szerinti első időpontban az adott évre tagdíját rendezett tagok 50 %-a + 1 fő jelen van. Ha a taggyűlés határozatképtelen a megismételt taggyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben, a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. A területi kamarának más területi kamarával való egyesüléséről, szétválásáról és megszűnéséről a taggyűlés csak akkor határozhat, ha azon a taggyűlés időpontjáig a tárgyévi tagdíjukat rendezett tagok több mint, a fele részt vesz. Az egyes napirendi pontok tárgyalásánál a határozatképességet a levezető elnöknek minden esetben ellenőrizni kell, melyet jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. Ha egy tag, vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A taggyűlésen a területi kamara valamennyi tagja szavazati joggal, valamennyi tagjelöltje és a területi kamara titkára, továbbá az országos Magyar Mérnöki Kamara tisztségviselője tanácskozási joggal vehet részt. Az elnökség köteles a taggyűlést összehívni, ha a köztestület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, előre láthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, a köztestület céljainak elérése veszélybe kerül. A taggyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy a köztestület megszüntetéséről dönteni. A határozathozatallal megismételt taggyűlésnek az Alapszabály módosításához, egyesüléshez és szétváláshoz a taggyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A köztestület céljának módosításához a köztestület megszűnéséről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok szintén háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 3.2.2. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) A kamarai törvény keretei között a területi kamara Alapszabályának módosítása és elfogadása. b.) A területi kamarák egyesüléséről, szétválasztásáról szóló döntés. c.) A területi kamara elnökének - ha a taglétszám indokolja - alelnökének, elnökségi tagjainak és bizottságok tagjainak, valamint póttagjainak megválasztása. d.) Az országos kamara küldöttgyűlésébe a választási év kezdő időpontja szerinti taglétszám alapján a ciklus közbeni taglétszám változásától függetlenül a választási ciklusra érvényesen-, az országos alapszabályban meghatározott számú tag után egy-egy küldött, valamint pótküldöttek megválasztása. e.) A területi kamara éves tevékenységének, költségvetési tervének és éves költségvetési beszámolójának, valamint a területi kamara választott bizottságainak és ügyintéző szerve beszámolójának elfogadása. f.) A területi kamarai ingatlan vásárlás, illetve eladással kapcsolatos döntés. g.) Területi kamarai díjak alapítása, kitüntetések és örökös tag cím adományozása. h.) A területi kamara választási jelölő bizottság tagjainak, póttagjainak megválasztása, a választási jelölő bizottság éves tevékenységéről készített beszámolónak az elfogadása. 3.3. Az elnökség: 3.3.1. Az elnökség összetétele - elnök - alelnök - elnökségi tagok (7 fő) 3.3.2. Az elnökség működése 4
a.) A taggyűlések közötti időszakban a vonatkozó jogszabályoknak és a taggyűlési határozatoknak megfelelően irányítja a területi kamara működését és végrehajtja az ezzel kapcsolatos feladatokat. b.) Az elnökséget az elnök hívja össze, szükség szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévente egyszer. Az elnökségi ülésekre tanácskozási joggal a Felügyelő és az Etikai- Fegyelmi Bizottság elnökét, valamint a területi kamara titkárát is meg kell hívni. c.) Az elnökség határozatképes, ha az ülésen az elnökségi tagok több, mint fele részt vesz. (minimum 5 fő) d.) Az elnökség határozatait szótöbbséggel hozza. 3.3.3. Az elnökség feladat- és hatásköre - A köztestület napi ügyeinek vitele az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala: döntés a tagsági viszony létesítéséről, törléséről, felfüggesztéséről, szüneteltetéséről. - A beszámolók és az éves költségvetés előkészítése és annak taggyűlés elé terjesztése, - A köztestületi vagyon kezelése a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a taggyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása. - A tagság nyilvántartása, a köztestület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, a működéshez szükséges iratok megőrzése. - A köztestületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezése esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele. a.) Az elnökség határoz: - a Területi Szakértői testület létrehozásáról, a szakcsoportok javaslata alapján, - a helyi csoportalakításáról, megszüntetéséről és a helyi csoport ügyrendjének elfogadásáról, - a helyi szakcsoportok alakításáról, az érintett MMK tagozat véleményének figyelembevételével, - a székhely és címváltozásról, - nonprofit gazdasági társaság alapításáról, vagy megszüntetéséről, - támogató (Pártoló) Tag felvételére vonatkozó javaslatról, - a Kitüntetési Szabályzatnak megfelelő területi kamarai kitüntetés odaítéléséről. - a választott tisztségviselők, a taggyűlés elé terjesztendő tiszteletdíj összegére vonatkozó javaslatról, az éves költségvetési keret összegen belül. - a területi kamara titkári tisztség betöltéséről, vagy a tisztség alól történő felmentésről. b.) Az elnökség a taggyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer hívja össze. A taggyűlést az elnökség 30 napon belül akkor is köteles összehívni, ha ezt a tagok 20 %- a írásban kéri. Az elnökség a taggyűlésről szóló meghívót a tagoknak és a tagjelölteknek névre szólóan, a napirend megjelölésével, 15 nappal korábban küldi meg. A taggyűlésre meg kell hívni tanácskozási joggal a területi kamara titkárát, a Magyar Mérnöki Kamara elnökét, ha nem tagja a területi kamarának. c.) Az elnökség feladata a taggyűlés napirendjén szereplő ügyek előkészítése. d.) Az elnökség az országos küldöttgyűlés tagdíj-megállapító határozata alapján a tagokat a tagdíj kötelezettségükről értesíti a befizetési kötelezettség előtt 30 nappal. 5
e.) Az elnökség a területi kamara nevében és képviseletében jogosult állásfoglalást kialakítani, és elnöki aláírással közé tenni. 3.4. Az elnök feladatai és hatásköre a.) képviseli a területi kamarát, aláírási jogkörét egy személyben gyakorolja b.) gyakorolja a megyei titkár feletti munkáltatói jogokat, a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogok kivételével c.) irányítja és szervezi a területi kamara tevékenységét, a szakmai tagozatokkal való együttműködést, a vonatkozó jogszabályok az Alapszabály szerint d.) koordinálja a kapcsolattartást az állami, illetve közigazgatási szervekkel, más hatóságokkal, kamarákkal, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel e.) felel az éves költségvetés keretei közötti jogszerű gazdálkodásért 3.4.1. Az elnök helyettesítési rendje: Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. Az alelnököt az elnökségi tagok által a helyettesítési időszakra a megbízott elnökségi tag helyettesíti. Az alelnök az elnök által megbízott ügyekben képviseli állásfoglalási jogkörrel-a kamarát megbízólevél alapján. Az elnökségi tagok által megbízott elnökségi tag, csak a részére kiadott megbízólevél szerinti ügyekben képviseli a kamarát, de állást nem foglalhat. 3.5. A titkárság feladata és hatásköre 3.5.1. A területi kamara ügyviteli szerve a titkárság, melynek vezetője a kamara titkára, aki a kamarával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban van. 3.5.2. A titkár felett a munkaviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség gyakorolja. Az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. 3.5.3. A titkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a titkárság beosztott munkatársai felett. 3.5.4. A területi kamarának a taggyűlés, a területi elnökség, az Etikai és Fegyelmi Bizottság, vagy valamely tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatokat a titkárság irányítja, illetve hangolja össze. 3.5.5. A titkárság kamarai igazgatási- ügyviteli feladatai: - A beérkező tagfelvételi, szakértői vagy tervezői névjegyzékre vételi, valamint átsorolási kérelmek és az ezzel kapcsolatos hiánypótlások. 3.5.6. Szakmagyakorlási jogosultságok megállapítása és a jogosultsági kérelmek elbírálása a Területi Szakértői Testület véleménye alapján. - Tervezői és szakértői névjegyzék vezetése, valamint a külön jogszabályban meghatározott névjegyzék vezetése. - A kamara egységes ügyvitelének, ügykezelési és irattározási rendjének folyamatos működtetése. - A kamara gazdálkodási tevékenységének irányítása. - Az állami közigazgatási szervekkel, a helyi önkormányzatokkal és más hatóságokkal történő operatív kapcsolattartás. 3.6. A Felügyelő Bizottság a.) A Felügyelő Bizottság első ülésén, 5 tagja közül elnököt választ, ügyrendjét maga állapítja meg, 6
b.) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a területi kamara működését, gazdálkodását, a pénzügyi- számviteli rendre vonatkozó jogszabályok, a területi alapszabály és az egyéb szabályzatok érvényesülését. c.) A Felügyelő Bizottság a területi ügyintézők és ügyviteli szervektől, illetve a területi kamara tisztségviselőitől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, továbbá minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. Az érintetteknek az adatokat rendelkezésre kell bocsátaniuk. d.) A taggyűlés a területi kamara éves költségvetési tervéről és az éves költségvetési beszámolóról csak a Felügyelő Bizottság véleményének ismeretében dönthet. e.) A Felügyelő Bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a taggyűlésnek tartoznak felelősséggel és feladataik ellátása körében részükre csak a taggyűlés adhat utasítást. f.) A területi kamara felügyelő bizottsága a választási jelölő bizottságtól minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, továbbá minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. 3.7. Az Etikai- és Fegyelmi Bizottság. a.) Az 5 tagból és két póttagból álló Etikai- és Fegyelmi Bizottság tagjai közül elnököt választ. b.) Az Etika- és Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai a fegyelmi eljárás során és azzal öszszefüggésben - függetlenek, - a jogszabályok, kamarai szabályzatok alapján kizárólag a meggyőződésüknek megfelelően döntenek, - nem befolyásolhatók és nem utasíthatók c.) Az Etikai- és Fegyelmi Bizottság a kamara Alapszabályában, valamint Etikai- és Fegyelmi Szabályzatában meghatározó módon közreműködik a szakmai és etikai normák kialakításában és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Kamarai Törvény, illetve a kamarai szabályzatok a hatáskörébe utalnak. d.) Működését az MMK Országos Etikai- Fegyelmi Bizottságának Ügyrendje és az MMK Etikai- és Fegyelmi Szabályzata, valamint az MMK Etikai Kódexe szerint végzi. 3.8. Választási Jelölő Bizottság 3.8.1. Feladata és hatásköre a.) A választás előtt megszervezi a jelölt állítást b.) A választás előtt 30 nappal jelölt állítási felhívással él, a területi kamara honlapján, valamint elektronikus formában a tagok értesítésén keresztül. c.) A beérkezett jelölések összesítése, a jelölő lista összeállítása, lezárása és közzététele. d.) A választás előkészítése. 3.8.2. Működésének rendje a.) A bizottságnak 3 fő tagja és 2 fő póttagja van. b.) A bizottság tagjait, póttagjait a taggyűlés választja, a tisztújító taggyűlés megelőző évben. c.) A választási jelölő bizottsági tagok és póttagok megbízatásának időtartama 4 év, amely ismételt megválasztásukkal meghosszabbítható. d.) A bizottsági tagok nem lehetnek sem tisztségviselők, sem tisztségviselő jelöltek. e.) Nem lehet a területi választási bizottság elnöke az, aki a területi kamara illetékességi területén, építésügyi, építésfelügyeleti, hatósági, vagy főépítészeti feladatot ellátó köztisztviselő. f.) A bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a taggyűlésnek tartoznak felelősséggel és feladataik ellátására csak a taggyűlés adhat utasítást. 7
g.) Az alakuló ülést a területi kamara elnöke, a választást követően 15 napon belül hívja össze, ahol a bizottság tagjai maguk közül elnököt és alelnököt választanak. Ezt követően a bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze. h.) A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. 3.9. Területi Szakértői Testület a.) Tagjainak száma 5 fő b.) Elnökét és tagjait a területi kamara elnöksége kéri fel c.) A Területi Szakértői Testület véleményezi a tervezői és szakértői jogosultságok iránti kérelmeket a kamarai belső szabályzatok és a szakmai tagozatok, szakmai állásfoglalása alapján 3.10. A helyi csoportok: A területi kamara illetékességi területén legalább 10 fő kamarai tag kezdeményezése alapján települési, térségi, munkahelyi csoport alakítható, amennyiben ez a helyi érdekek képviseletét és a területi kamarai feladatok megoldását elősegíti. A helyi csoport működését ügyrendben szabályozza. A helyi csoport alakítását és a helyi csoport ügyrendjét az elnökség hagyja jóvá. 3.11.Területi szakcsoport: A területi kamara illetékességi területén legalább 10 fő szakmai csoportot, szakcsoportot alakíthat a szakmai érdekek érvényesítésére. A szakcsoport alakítását és ügyrendjét a szakmai tagozat véleményének meghallgatásával az elnökség hagyja jóvá. 3.12. A kamara tisztségviselői: - elnök - alelnök - elnökség tagjai - titkár - felügyelő bizottság elnöke - etikai-fegyelmi bizottság elnöke 3.12.1.Összeférhetetlenségi szabályok: A tisztségviselők összeférhetetlenségére és felelősségére a Kamarai Törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a 2013. évi V.tv. a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 4. A JELÖLÉS SZABÁLYAI 4.1. Az országos tisztségekre, bizottsági tagságra, küldöttekre történő jelölés szabályait, a kamarai törvény, valamint az MMK Alapszabálya rögzíti. 4.2. A területi kamara választási jelölő bizottsága feladatát, hatáskörét és működését jelen alapszabály kamara szervei fejezet tartalmazza. 8
4.3. A választási jelölő bizottságnak a kamarai tisztségviselői jelölésnél a következő főbb szabályokat kell figyelembe venni: a.) A jelöltek létszámarányos szakmai megoszlása tervező, szakértő mérnökként saját szakterületén elismertséggel bírjon, a területi kamarában eddig végzett munkája, támogatottságának mértéke. a.) Minden kamarai tag csak egy posztra jelölhető kivéve a küldöttjelöltséget Melynek elfogadására a jelölteknek külön-külön nyilatkozni kell. 5. A VÁLASZTÁS SZABÁLYAI 5.1. A tisztségviselők, bizottsági tagok, küldöttek választása: a.) A tisztségviselők, ill. küldöttek megválasztásához a határozatképes taggyűlésen megjelent a jelenléti ívet aláíró tagok legalább 50% plusz egy fő érvényes szavazata kell. b.) A taggyűlésen elfogadott jelölő listából kell megválasztani: - az elnököt - az alelnököt, az elnökség tagjait - a felügyelő bizottság tagjait, póttagjait - az etikai-fegyelmi bizottság tagjait, póttagjait - választási jelölő bizottság tagjait - az országos kamarai küldötteket és pótküldötteket c.) Póttagok: A felügyelő és az etikai-fegyelmi bizottsági tagok, valamint az országos küldöttek megbízásának határidő előtti, esetleges megszűnése miatt megüresedett helyet ennek a tisztségnek az első (következő) megválasztott póttagja tölti be a legközelebbi választásig. Póttag hiányában a megüresedett helyre a következő taggyűlésen kell a hátralévő megbízatási időre új tisztségviselőt választani. A póttagok száma: - bizottsági póttag: max. 4 fő bizottságonként - az országos küldöttségi póttag a szükséges küldöttek számának kb. 10 %-a d.) A megválasztott elnökség és bizottsági tagok, valamint a póttagok az országos kamara küldöttgyűlésébe is megválaszthatók jelölés szerint. e.) Az elnök, ill. az alelnök tisztségre többes jelölés esetén a választást külön kell megtartani, választásánál azt kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb szavazatot kapta. Egyenlő számú szavazat esetén a szavazást közöttük meg kell ismételni. Sikeres elnök és alelnökválasztás után lehet a többi tisztségre (elnökségi, bizottsági tagok, küldöttek, illetve póttagok) a választást lebonyolítani. f.) Több személy (elnökségi, bizottsági tagok, küldöttek, póttagok, pótküldöttek) választásánál az elnyert szavazatok mennyiségének sorrendjében annyi személyt kell megválasztottnak tekinteni, ahány az adott tisztségre meghatározott létszámot (rendes és póttag) kiteszi. g.) A megválasztott elnök, alelnök, elnökségi és bizottsági tag, amennyiben a megbízatással járó feladatait nem tudja kellőképpen ellátni azaz egy év időtartam alatt az elnökségi, illetve bizottsági ülések több mint felén, nem tudott megjelenni akkor a következő taggyűlésen kezdeményezni kell a visszahívását. 9
5.2. A megbízatás időtartama, korlátai: A megválasztott elnökség és bizottsági tagok (póttagok), valamint az országos kamara küldöttgyűlésébe megválasztott küldöttek (pótküldöttek) megbízatásának időtartama 4 évre szól, a taggyűlésnek a választások előtt nyílt szavazással hozott határozata alapján. 6. A TERÜLETI KAMARA BEVÉTELEI ÉS GAZDÁLKODÁSA: 6.1. A kamara bevételei származhatnak: a, a kamarai tagdíjakból, b, az igazgatási szolgáltatási díjakból, c, a nyilvántartási díjakból, d, a befizetett bírságokból, regisztrációs és adminisztrációs díjakból, e, az egyéb bevételekből, támogatásokból, ideértve a pályázati forrásokat és az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is. 6.2. A területi kamara a taggyűlés által egy naptári évre vonatkozóan elfogadott költségvetési terv szerint gazdálkodik. A területi kamara az országos kamara részére az országos küldöttgyűlés által meghatározott bevételi hányadot fizeti. 6.3. A tagdíjak a). A tagnak a Magyar Mérnöki Kamara országos küldöttgyűlésén megállapított éves tagdíjat a területi kamara részére egy összegben kell megfizetni a tárgyév március 31-ig. A tárgyév június 30-át követően, a belépők féléves tagdíjat, a tárgyév szeptember 30-át követően, a belépők negyedéves tagdíjat kötelesek fizetni. b.) A 65 év feletti és a gyermekgondozási támogatásban részesülő területi kamarai tagokat kedvezményben kell részesíteni MMK szabálya szerint. A 70 év feletti területi kamarai tagok mentesek a kamarai tagdíjfizetése alól, azzal, hogy jogosultak önkéntesen tagdíjfizetési kötelezettséget vállalni. A kamarai tagokat az életkor alapján megillető kedvezmények tekintetében a tárgyév január 1. napján betöltött életkor az irányadó. A 65 év és a 70 év feletti kamarai tagok kedvezményére, valamint tagdíjfizetési mentességére vonatkozó szabály nem érvényes, ha szakmagyakorlási jogosultsághoz kötött mérnöki tevékenységet végeznek. c.) A tiszteletbeli tagok és az örökös tagok mentesülnek a tagdíjfizetés alól, kivéve, ha a szakmagyakorlási jogosultsághoz kötött mérnöki tevékenységet végeznek. Ez utóbbi esetben a területi kamara részükre - kérelmük alapján - kedvezményes tagdíjat állapíthat meg. d.) A kamarai tag a befizetett tagdíjról számlát kap. e.) A kettős (mérnöki és építész) kamarai tagok tagdíja az országosan kialakított egységes rend alapján kerül megállapításra. 6.4. A nyilvántartási díjak: a.) A névjegyzékben szereplő, tervezői jogosultsággal rendelkező, de kamarai tagsággal nem rendelkező technikusok, valamint a kamarai tagsággal szintén nem rendelkező, de a 10
vonatkozó rendelet alapján a Kamara által nyilvántartott szakmagyakorlók éves nyilvántartási díjat fizetnek. b.) Ha a kamarai törvény szerinti szakmagyakorlási tevékenységet, illetve a mérnöki, építészeti tevékenységet a vállalkozás (cég vagy egyéni vállalkozó) főtevékenységként folytatja, akkor ezt köteles bejelenteni a székhelye szerint illetékes területi kamarának, és ez alapján a nyilvántartásba vett vállalkozás éves regisztrációs díjat fizet. 7. A TAGSÁGI VISZONY ÉS A TAG JOGAI A kamarai tagok tagsági viszonyát és jogait a kamarai törvény határozza meg. A kamarai tag jogai: - tisztséget viselhet a kamarába, - tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a taggyűlésen, - igénybe veheti a kamara által nyújtott szolgáltatásokat, - részt vehet a kamara tevékenységébe. A kamarai tag kötelezettsége: - Meg kell, hogy fizesse a Magyar Mérnöki Kamara Alapszabályában rögzített határidőig, az országos küldöttgyűlés által megállapított tagdíjat, - Az alapszabály és egyéb kamarai szabályzatok rendelkezéseit meg kell tartania - Szakmai tevékenységét a jogszabály, szakmai előírások és a kamara által előírt szabályok szerint kell végeznie, Kamarai tagság keletkezése: - A kamarai tagság akkor keletkezik, ha a tagság iránti kérelmet az elnökség elfogadja és ezt határozatban közli a tagságot kérelmezővel, Kamarai tagság megszűnése: - lemondással, - tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztásával, - fegyelmi határozattal történő kizárással, - külföldiek esetében a viszonosság, illetve a tartózkodási engedély megszűnésével, - a tag cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezéssel, - tag halálával. A természetes személy kamarai tagok tagsági viszonyának fajtái: a.) Jogosultsággal rendelkező tag az, aki jogszabályban meghatározott, kötelező kamarai tagsághoz kötött mérnöki tevékenységet folytat. Ez a tag a tagfelvétellel egyidejűleg tagja lehet az általa választott szakmai tagozatnak, tagozatoknak, amelyet a tagfelvételi kérelmében megjelölt. b.) Jogosultsággal rendelkező önkéntes tag az, aki kötelező kamarai tagsághoz nem kötött, de jogszabály által a kamarához rendelt jogosultsághoz kötött mérnöki tevékenységet folytat. c.) Jogosultsággal nem rendelkező önkéntes tag, aki a területi kamarába történő felvételét kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási jogosultság megállapítását mellőzve kéri, vagy kamarai tagságának fenntartása mellett a kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenységet nem folytat. 11
d.) A kamarai tag a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki és területi építész kamara tagja is lehet, de a kettős kamarai tagság kényszere nélkül, egyik területi kamarai tagság esetén a másik területi kamara szakterületén is szakmagyakorlási jogosultságot kérhet. A b.) és c.) pontok hatálya alá tartozó tagok választásuk szerint tagjai lehetnek a tevékenységük, illetve szakképesítésük szerinti egy vagy több szakmai tagozatnak. 7.1. A kamarai tagság igazolása: A kamarai tag tagságáról, a kamarai tagsághoz kötött jogosultságról az éves tagdíj befizetését követően egy alkalommal igazolást (igazolványt) kap, ha az ügyfél kéri. A területi kamara a tag kérelmére a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolásáról hatósági bizonyítványt állít ki, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében. A hatósági igazolvány igazolja a névjegyzékbevétel időpontját, érvényességét és a gyakorolható tevékenység leírását. 7.2. Támogató (Pártoló) tagság: A kamarai tagsággal nem rendelkező személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyesület, alapítvány, aki a kamara céljaival egyetért és azt anyagilag is támogatni kívánja, tevékenysége kapcsolódik a mérnöki tevékenységekhez, kérelmére a kamara támogató (pártoló) tagja lehet. A támogató (pártoló) tagsági felvételről a kamara elnöksége dönt. A támogató (pártoló) tag használhatja a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara Pártoló Tagja címet. 8. ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYOK: A kamarai tagok kötelesek a Magyar Mérnöki Kamara Etikai-fegyelmi Szabályzatában és az Etikai Kódexben foglalt előírásokat betartani. A területi kamara tagjaival szemben benyújtott panaszbejelentések kivizsgálására a területi kamara Etikai-fegyelmi Bizottsága illetékes. A területi kamara felügyelő, ill. etikai-fegyelmi bizottságának tagjával kapcsolatos panaszokat az Országos Magyar Mérnöki Kamara felügyelő. ill. etikai-fegyelmi bizottsága jogosult kivizsgálni. 9. A KAMARA HONLAPJA 9.1. A kamara működteti a www.bkmmk.hu c. internetes honlapját 9.2. A kamara a honlapján közzéteszi a jogszabályokban, az Alapszabályában, illetve egyéb szabályzataiban meghatározott közérdekű adatokat, szabályzatokat és egyéb dokumentumokat. A szakmagyakorlók számára különösen szakmájuk gyakorlását, a területi és országos kamara tevékenységében való részvételüket elősegítő- tájékoztatásokat, információkat. 12
9.3. A Kamara honlapjának működtetéséért a titkár felel. 10. HATÁLYBALÉPÉS: Jelen Alapszabály módosításait a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara taggyűlése az 1/2017. (12.15.) sz. taggyűlési határozatával elfogadta. Az elfogadással egyidejűleg az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalásával hatályba lépett. Kecskemét, 2017. december 15. Barta Lajos elnök A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. (2) bekezdése szerint igazolom, hogy a létesítőokirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat módosítások alapján hatályos tartalmának. Kecskemét, 2017. december 15. Barta Lajos elnök 13