Prokarióták és eukarióták összehasonlításasa Jellemző Prokarióta Eukarióta Filogenetikai csoportok Méret Sejtmag felép. Baktériumok, Archea =Ősbakt. Ált. 0,5-2µm, de min. 150nm! Magmembrán Nincs Van Nukleolusz (magvacska) DNS Szexuális reprodukció Nincs 1 db, cirkuláris, (van kivétel) nincsenek hisztonfehérjék Nincs mitózis Algák, Gombák, Protozoák Ált. 2 - >100µm (akár 0,7 mm) Van Lineáris, több kromoszóma, ált. hisztonfehérjékkel Mitózis tipikus, meiózis csak néhány esetben Intronok Ritkán Általánosan 1
Prokarióták és eukarióták összehasonlításasa Jellemző Prokarióta Eukarióta Citoplazma szerveződése Citoplazma membrán Belső membránok Ált. nincsenek szterolok; hopanoidok lehetnek Viszonylag egyszerűek Ált. vannak szterolok; hopanoidok nincsenek Komplexek; endopl. retik., Golgi-készülék Riboszómák 70S méretűek 80S méretűek; mitokondrium kloroplasztiszé 70S Membránnal határolt sejtorganellumok Légzési rendszer Mitokondr.-ban hidrogenoszómákban Kloroplasztokban Fotoszintetikus pigmentek Nincsenek Citoplazma membránban Belső membránokban v. kloroszómákban; kloroplaszt nincs Vannak 2
Prokarióták és eukarióták összehasonlításasa Jellemző Prokarióta Eukarióta Sejtfal szerveződése Ált. van, peptidokglükán (bakt.), más poliszacharidok, fehérjék, glikoproteinek (Archea) Endospórák Van (némelyikben) erősen hőálló Gázvezikulumok (némelyikben) Van Magnetoszóma Van néhány Mozgási formák fajnál Sokféle ostor, sejtfalban és -membránban rögzült; flagella forog; ostor nélkül siklás (nyálkán?) Van növényekben, algákban, gombákban, ált. poliszacharidok; Állatokban és legtöbb protozoában nincs Nincs Nincs Nincs Flagella v. cilia; nem forognak 3
Prokarióták és eukarióták összehasonlításasa Jellemző Prokarióta Eukarióta Citoszkeleton tartalmú mikrotubulusok (sejtváz) Nincsenek Vannak; mikrotubulusok a flagellában, ciliában, alapi testekben, mitotikus orsó alapi testjében, centriólumokban 4
A baktériumok morfológi giája Alakjuk szerint: 1. gömb alakúak (kokkuszok): (0,5-1,5 µm) - mikrokokkusz - diplokokkusz - sztreptokokkusz - tetrakokkusz - sztafilokokkusz - szarcina 5
A baktériumok morfológi giája (folyt.) 2. pálcika alakúak (bacillus forma): - spórát képzők (Bacillus) - spórát nem képzők (Clostridium, 0,6-200 µm hosszú, 0,4-3,0 µm vastag) 2/a nem szabályos (csavart) bacilluszok : - vibrio - spirillum - spirocheta (1-5 µm hosszú, 0,2-0,5 µm vastag) 3. Fonál alakúak (elágazó és el nem ágazó) 4. pleomorfizmus (mindhárom alakot képesek felvenni) 6
A baktériumsejt részeir 1. Függelékek: - flagellumok (ostor, csilló) - píluszok, fimbriák 2. Sejtburok alkotói: - tok (glikokalix) - sejtfal - periplazmatikus tér - extracelluláris fehérjeréteg 3. Protoplazma részei: - strukturális membrán invaginációk - mezoszómák - riboszómák - gázvakuólumok - tartalék tápanyagok (különböző szemcsék) - magállomány - plazmidok 7
A baktériumok sejtalkotóinak szerkezete és s funkciói glükokalix: legkűlső burkolóanyag - nyálkaburok: oldható, laza szerveződésű; kiszáradás és tápanyagveszteség ellen védi a sejtet - tok: vastag, merevebb, szorosan tapad a sejtfalra; főleg védelmi funkciók 8
A bakteriális sejtfal Növényi sejtfaltól lényegesen eltér, vegyi összetétele és funkciója inkább az ízeltlábúak kitinjéhez hasonlít. Funkciói: - szilárdítás - védelem - szaporodásban részt vesz Vegyi összetevői: - koenzimek - aminosavak - aminocukrok - zsírszerű anyagok (lipidek) - glükopeptidek 9
A peptidoglükán szerkezete 10
A G + és s G - baktériumok sejtfalának vázlatav 11
A G + és s G - baktériumok sejtfalának különbségei G+ baktériumok: sejtfaluk túlnyomórészt (több mint 50%-ban) peptidoglükánból áll kristályibolya és jód-jódkáli kristályait visszatartja a sejtfal teichosavat tartalmaz sejtfalát a muramidáz bontja, a penicillinek annak növekedését gátolják sejthártyára szorosan tapadnak kémiai szereknek kevésbé ellenálló G- baktériumok: sejtfaluk csak vékony rétegben tartalmaz peptidoglükánt (kb. 10%-ban) a kristályibolya és jód-jódkáli kristályai alkohollal kimoshatók belőle a sejtfal túlnyomórészt lipoproteinekbőllipopoliszacharidokból áll (80-90%-ban) a sejtfal a muramidáz enzimnek ellenáll, a penicillinre nem érzékeny a sejtfal és a sejthártya között vékony periplazmatikus tér van kémiai fertőtlenítőszerekkel szemben ellenállóbb 12
A baktériumok sejthárty rtyája A sejtfalon belül a protoplazmát veszi körül, kb. <0,1 µm vastagságban. A baktériumok sejthártyájának vegyi összetevői: fehérjék lipidek (foszfolipidek) poliszacharidok néhány bakt.-nál hopanoidok (eu: szteroidokja helyett) A baktérium-sejthártya funkciói: az anyagcsere legfontosabb szerve (aktív és szelektív) enzimszintézisek helye elektronátvitel számos sejtalkotó szintézisének helye részt vesz a spórák képződésében extracellulári enzimek szintézisének helye 13
A folyékony mozaik- membrán n modell 14
A baktériumok citoplazmája A magállománytól és volutinszemcséktől megtisztított sejttartalom, a benne található zárványokkal egyetemben (pl. vakuólumok, granulumok). A baktériumok citoplazmájának vegyi összetevői: struktúrális és szolubilis fehérjék (szerkezeti és oldható) riboszómák rrns, mrns, trns egyéb szemcsék: polifoszfátok, zsírszerű anyagok, keményítő, glikogén oldható (szolubilis) enzimek A baktérium-citoplazma funkciói: anyagcserefolyamatok szabályozása itt folyik a legfontosabb bioszintézis-folyamatok helye (fehérje- és nukleinsavszintézis, enzimek felépítése) az összes oxidációs-redukciós energia-termelő folyamat itt játszódik le 15
A baktériumok nukleáris állománya - egyetlen haploid, cirkuláris DNS-molekula A baktériumok maganyagának vegyi összetevői: dezoxi-ribonukleinsav (DNS) nincsenek benne hisztonfehérjék A baktérium-maganyag funkciói: saját DNS anyagának átörökítése az utódokba a DNS-ben tárolt információk kifejezése a fehérjék szintézisében plazmidok: kiegészítő genetikai információk hordozói (pl. bontó enzimek hordozói, antibiotikumrezisztencia, szexualitás faktorok) 16
A baktérium rium-tok (capsula( capsula) A baktériumok sejtfalának felszínén található vékony nyálkaréteg, főleg szénhidrátokban gazdag, foszfor- és nitrogénszegény körülmények között A baktériumok-tok vegyi összetevői alapján lehet: poliszacharid tartalmú aminosavakból felépülő cukor mellett N-tartalmú származékokat tartalmazó A baktérium-tok funkciói: védő szerep (pl. kiszáradás ellen) tartalék tápanyag lehet (pl. dextrán) növelheti a bakt. virulenciáját, antifagocita természetével, de nem patogéneknél is védelmet adhat a gazdaszervezettel szemben elősegíti nehezen oldódó anyagok (szelektív) oldódását és így felszívódását a sejt információs rendszerének része (pl. sejtsejt kapcsolatok, kémiai azonosító) 17
A baktériumsp riumspórara : a baktériumoksejten belül képződő túlélőképletek Az endospóra vegyi összetevői: többrétegű védőburkában dipikolinsav Ca-sói lecsökkent víztartalom Az endospóra funkciói: védő szerep kiszáradás, szélsőséges hőmérsékletek, vegyszerek ellen ismét kedvező körülmények között újra kicsírázik 18
A bakteriális flagellumok A flagellumok a baktériumok határozott irányú, aktív mozgását elősegítő járulékos képletek Az flagellumok vegyi összetevői: speciális ostorfehérje (flagellin) A flagellumok funkciói: a bakt.sejt aktív helyváltoztató mozgása 19
Az alapi test rotáci ciójának modellje 20
A bakteriális fimbriák (v. pílusok) A fimbriák v. pílusok a citoplazmából eredő csőszerű, merev képletek. A fimbriák vegyi összetevői: proteinekből álló, üreges képződmények A fimbriák funkciói: a bakt.sejt tapadóképességének nagyfokú megnövelése sexfimbriák (sexpilusok) a konjugációt teszik lehetővé 21
A baktériumok mezoszómái : a citoplazmamembrán sajátos morfológiai függelékei, gomolyszerű betüremkedései A mezoszómák vegyi összetevői: kevéssé ismert A mezoszómák funkciói: a sejtosztódás általános folyamatában működnek közre (sejtfal és a membránalkotók szintézisében, a sejtfal hasításában) feltehetően a sejtfal különböző funkcióit koordinálják a G+ baktériumoknál részt vesznek a replikálódó kromoszóma lehorgonyzásában (mitotikus osztódásnál) 22
A baktériumok tartalékt ktápanyagai, vakuolumok,, zárvz rványok vakuolák: bizonzos baktériumok önálló membránnal körülvett sejtalkotói, melyek valószínűleg a sejtek ozmoregulációjában játszanak szerepet. Vegyi összetevőik: nagyrészt víz, ezen kívül pl. volutin, lipoidok, kén. zárványok: tartaléktápanyag-készletként vagy az anyagcserében kiválasztott termékek tárolójaként szolgálhatnak. A zárványok vegyi összetevői: organikus polifoszfátok RNS fehérjék esetleg lipoidok Egyéb sejtelemek: viasszerű anyagok (sav- és alkoholállóság) inter- és extracelluláris pigmentek 23