JELENTÉS AZ ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Összeállították: Baranyai Roland gazdasági vezető Gruber Ágnes szakreferens, terület-felügyelő Havas Márta osztályvezető Horváth Csaba Őrszolgálat vezető Horváth Jenő általános igazgatóhelyettes Kevy Albert osztályvezető Kovács Zoltán osztályvezető Márkus Ferenc igazgató Mesterházi Viktória környezeti nevelő Dr. Néneth Csaba osztályvezető Sivák Krisztián szakreferens Dr. Szentirmai István szakreferens, terület-felügyelő Tanner Tibor szakreferens, terület-felügyelő Őriszentpéter, 2009. március 16.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Táblázatok... 3 1. Személyi állomány... 4 2. Területi adatok... 6 2.1 Védett és védelemre tervezett területek... 6 2.2 Saját vagyonkezelésű területek... 6 2.3 Terület nélküli értékek...7 3. Kutatás és monitorozás... 11 3.1 Kutatás... 11 3.2 Monitorozás... 13 3.2.1 A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (beleértve: Natura 2000) keretében folyó monitoring vizsgálatok... 13 4. Kezelési tevékenység... 20 4.1 Kezelési tervek... 20 4.2 Élőhely fenntartás... 21 4.3 Élőhely-rehabilitáció... 24 4.4 Fajvédelem... 26 4.5 Saját állatállomány... 31 4.6 Vadászterületek... 34 4.7 Halászati vízterek... 34 5. Jogi tevékenység... 38 5.1 Hatósági eljárások... 38 5.1.1 Szakértői közreműködés a zöldhatóságok felé... 38 5.1.2 Eljárások saját jogon... 38 5.2 Bírságok... 38 5.3 Büntető ügyek... 38 5.4 Perek... 38 6. Őrszolgálat... 41 6.1 Személyi állomány... 41 6.2 Felszereltség... 41 6.3 Szolgálatteljesítés jellemzői... 41 6.4 Fejlesztési tervek... 42 7. Költségvetés és vagyon...44 7.1 Kiadások... 44 7.2 Bevételek... 44 7.3 Vagyon... 44 7.4 Épületek... 44 7.5 Eszközök... 45 8. Bemutatás, oktatás, PR... 49 1
8.1 Turisztikai infrastruktúra... 49 Tanösvények a védett természeti területeinken:... 49 8.2 Kiadványok... 51 8.3 Látogatottság... 52 8.3.1 Környezeti nevelés... 53 8.3.2 Turisztika... 54 8.3.3. Kiállítások... 55 8.3.4.Előadások... 56 8.3.4. Szakmai rendezvények... 56 8.3.5 Szakmai gyakorlatok... 56 8.4 PR és egyéb marketingtevékenységek... 56 8.5. Környezeti nevelési intézkedések... 58 9. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel... 67 9.1 Együttműködés hivatalokkal, intézményekkel:... 67 9.2 Együttműködés civil szervezetekkel:... 68 10. Külföldi együttműködés... 71 11. Ellenőrzés... 74 12. Fontosabb célkitűzések a következő évre... 75 12.1 Gazdasági téren... 75 12.2 A bemutatás, az oktatás, látogatás terén... 75 12.3 Társadalmi kapcsolatok terén:... 76 12.4 Természetvédelmi, tájvédelmi és erdészeti téren... 76 2
Táblázatok 1. táblázat: Személyi állomány... 5 2.1 táblázat: Védett és védelemre tervezett területek... 8 2.2 táblázat: Saját vagyonkezelésű területek... 9 2.3 táblázat: Terület nélkül értékek... 10 3.1 táblázat: Kutatás... 17 3.2 táblázat: Monitorozás... 18 4.1 táblázat: Kezelési tervek... 20 4.2 táblázat: Élőhely fenntartás... 23 4.3 táblázat: Élőhely rehabilitáció... 25 4.4 táblázat: Fajvédelem... 29 4.5 táblázat: Saját állatállomány... 32 4.7 táblázat: Halászati vízterek... 35 4.7a táblázat: Védett vízterek... 36 4.7b táblázat: Védett halastavak... 37 5.1 táblázat: Engedélyezés, szakhatósági ügyek... 39 5.2 táblázat: Bírságok... 39 5.3 táblázat: Büntető ügyek... 40 5.4 táblázat: Polgári perek... 40 6. táblázat: Őrszolgálat... 43 7.1 táblázat: Kiadások... 46 7.2 táblázat: Bevételek... 46 7.3 táblázat: Vagyon... 47 A tárgyi eszközök mérleg szerinti állománya 970.441 e.ft... 47 7.4 táblázat: Épületek... 48 7.5 táblázat: Eszközök... 48 8.1 táblázat: Turisztikai infrastruktúra... 59 8.1a táblázat: Oktató- és Látogatóközpontok szállás... 59 8.1b táblázat: Kiállítás... 60 8.1c táblázat: Tanösvény... 61 8.2 táblázat: Kiadványok... 63 8.3 táblázat: Látogatottság... 65 8.4 táblázat: PR... 66 10. táblázat: Külföldi együttműködés... 72 11. táblázat: Ellenőrzések... 74 3
1. Személyi állomány Az Igazgatóság személyi állománya megfelelő, jó képzettséggel rendelkező elhivatott szakemberekből áll. A leterheltség egyenletes. Állásbetöltő, de valóságos munkával nem rendelkező személy nincs az Igazgatóságon. A személyzeti munkát jellemzi, hogy a szakembereket természetvédelmi illetve tudományos múlttal rendelkező jelentkezők közül választjuk, többnyire pályázat útján. Tudományos fokozattal, (Phd., illetve kandidátusi) 3 fő rendelkezik, doktorandusz 1 fő, egyetemi szintű posztgraduális végzettséggel rendelkezik 11 fő (halászati, növényvédelmi, pénzügyi közgazdász, ökológus, goeinformatikai; mérnök-tanár,). A Ktv.-vel összefüggő köztisztviselői alapvizsga, illetve szakvizsga követelményének minden érintett eleget tett. Jelentős személyzethiány tapasztalható a traktorosi és állattenyésztői munkakörökben. További probléma, hogy az alacsony létszám miatt a természetvédelmi őrök egy része osztott munkakörben dolgozik. A munkaerőhiányt részben sikerült pótolni a közmunkaprogramokkal. Nyelvismereti szint: Nyelv Típus Fő német közép C típus 6 fő német közép A típus 1 fő angol közép C típus 3 fő angol közép A típus 3 fő angol alap C típus 1 fő horvát közép C típus 1 fő 4
1. táblázat: Személyi állomány Szakképzettség Alapfokú középfokú Felsőfokú nyelvismeret (fő/nyelvek száma) Továbbképzések, 2008-ben szerzett oklevelek, diplomák dolgozók (fő) köztisztviselő 5 20 16 ügykezelő Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó Szerződéses 3 8 1 1 Összesen 3 13 21 17 5
2. Területi adatok 2.1 Védett és védelemre tervezett területek Az Igazgatóság működési területén egy védelemre tervezett terület van. A Csörnöc-menti TK védetté nyilvánításának előkészítése 1992-től folyik Az előkészítés lezárult, kihirdetésének rendelet-tervezete már elkészült. Terület neve Kiterjedése (hektár) Csörnöc-Herpenyő Tájvédelmi Körzet (védelemre tervezett) 6146,7 2.2 Saját vagyonkezelésű területek A saját kezelésű területet 2008-ban 37,7 hektárral tudtuk növelni a kapott központi keretből. A saját kezelésű területet feltétlenül növelni szükséges a természetvédelmi célok megvalósítása érdekében, valamint a fokozottan védett területeken az ellentétek csökkentése érdekében is. a) Rét, legelő: Az összterülethez viszonyítva legnagyobb arányban gyepterületeket vásároltunk a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról 1995. évi XCIII. törvény alapján. Ezek a volt termelőszövetkezetektől meglehetősen degradált, elgyomosodott, gyakran cserjésedett állapotban kerültek át az Igazgatóság vagyonkezelésébe. A területek nagyobb részét az Igazgatóság gépi eszközeivel, ill. saját állatállományával állítja helyre és kezeli. 217 ha-t szigorú, természetvédelmi előírásokkal, idényre kötött haszonbérleti szerződésekkel hasznosítja. A maradék területet pedig kisebb beavatkozások kivételével érintetlenül hagyja. b) Erdő: A Őrségi Nemzeti Park területén 2008. évben folytatott erdőgazdálkodási tevékenységét jellemző főbb adatok: Folyamatos erdősítéseink területe: 2,6 hektár. Első kivitelt, befejezett ápolást és pótlást nem végeztünk. Pótlási kötelezettség 0,3 hektár keletkezett, amit 2009. tavaszán tervezünk elvégezni. Fahasználati tevékenységünk: véghasználatot nem végeztünk, nevelővágások közül tisztítás 1,7 ha-on, törzskiválasztó gyérítés 2,0 hektáron, növedékfokozó gyérítés pedig 1,0 hektáron folyt. Egészségügyi termelést és készletfenntartó használatot 2,0 hektár on. A téli időszak után a vadkárosított területeket felmérve előreláthatóan további 1-2 erdőrészlet bekerítésére kényszerülünk 2009-ben. Az erdőápolási munkákat a fahasználati munkák árbevételéből végeztük el. A Felső-Őrség tervezési körzetben az év folyamán új körzeti erdőterv készült, jelenleg a zárótárgyalás előtt áll, ezt követően megrendeljük az erre a körzetre érvényes új üzemtervünket. 6
c) Nádas: Vagyonkezelésünkben nincs olyan nádas amely kezelést igényel. e) Szántó: Szántóföldi művelést 167 ha-on végeztünk, nagyrészt szántóföldi szálastakarmány előállítás érdekében. Szántóföldi kultúráink: Takarmány fű: 117,42 ha Vöröshere: 15,82 ha Füves-here: 15,30 ha Silókukorica: 17,60 ha Olajtök: 0,50 ha Pihentetett terület (fekete és zöld ugar): 35,40 ha A szántóföldi szálastakarmány-termő területekről 1.569 db bálát takarítottunk be (31,7 q/ha hozammal). A silókukorica táblák átlagos hozama 173,1 q/ha (az egyik táblán 60%-ot meghaladó vadkár volt). Az ősszel 11,7 ha fűkeveréket és 9,5 ha őszi búzát vetettünk, s további 35,6 ha szántót készítettünk elő a tavaszi talajmunkákhoz (zab, vöröshere, olajtök, pohánka, silókukorica alá). 2.3 Terület nélküli értékek Igazgatóságunk működési területén a terület nélküli értékek közül természeti emlék és víznyelő nem található. A barlangok tekintetében illetékességi területünkön a Kőszegi-hegységet kell kiemelni. Az itt található 43 barlang természetvédelmi helyzetében 2008. évben nem állt be változás. Ugyanez mondható el a kunhalmokra és a földvárakra is. 7
2.1 táblázat: Védett és védelemre tervezett területek Illetékességi terület (ha) 335 022 Száma (db) Védett Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Változás a tárgyévben (ha) Védelemre tervezett Száma (db) Kiterjedése (ha) Nemzeti Park 1 43933 3104 0 0 0 Tájvédelmi Körzet 2 4540 574 0 1 6146,7 Természetvédelmi Terület 7 223 0 0 0 0 Ex lege védett láp 99 1745 0 0 Ex lege védett szikes tó 0 0 0 0 Összesen 109 50441 3678 0 1 6146,7 Ramsari 1 10961 0 Bioszféra Rezervátum 0 0 0 0 0 Világörökség 0 0 0 0 Európa Diploma 0 0 0 0 0 NATURA 2000 Madárvédelmi terület* 1 44862 0 0 NATURA 2000 Élőhelyvédelmi terület* 14 71226 0 0 * A NATURA 2000 Madárvédelmi terület és a NATURA 2000 Élőhelyvédelmi terület tartalmazza kiterjedésében a már eddig védetté nyilvánított területeket is. 8
Művelési ág Tárgyévben vásárolt terület (ha) 2.2 táblázat: Saját vagyonkezelésű területek Összes kiterjedése (ha) Saját használatban Haszonbérbe (hasznosításba) adva ha % ha % Szántó 16,2594 482,1025 476,1850 99 5,9175 1 Gyep 21,3028 618,6634 570,0862 92 48,5772 8 Kert 100 0 0 Szőlő 100 0 0 Gyümölcsös 4,3465 4,3465 100 0 0 Nádas 100 0 0 Halastó 100 0 0 Erdő 793,9536 793,9536 100 0 Kivett 0,1472 425,9112 425,9112 100 0 Összesen 37,7094 2324,9772 2270,4825 98 54,4947 2 9
2.3 táblázat: Terület nélkül értékek Objektum Nyilvántartott összesen (db) Ebből a tárgyévben nyilvántartásba vett (db) természeti emlék 0 0 forrás 96 0 barlang 43 0 víznyelő 0 0 kunhalom 2 0 földvár 60 0 10
3. Kutatás és monitorozás 3.1 Kutatás Az alábbi kutatási programok anyagi feltételeit igazgatóságunk saját költségvetéséből biztosította. A kutatásokban a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai és a Szalkay József Lepkészeti Egyesület és a Természeti Örökségünkért Alapítvány önkéntesei, valamint a Nyugat-Magyarországi és a Kaposvári Egyetem hallgatói vettek részt. a) Gyepek kezelésének hatása a hangyaboglárka fajokra (Maculinea sp.) 2007-ben egy hosszú távú kísérletet kezdtünk a gyepkezelés hangyaboglárkákra (Maculinea teleius, M. nausithous) gyakorolt hatásának megértésére, amelyet 2008-ban is folytattunk. A Szentgyörgyvölgyi-patak völgyében négy saját kezelésű réten kezdtük el vizsgálni a kaszálás időzítésének és gyakoriságának hatását a kifejlett lepkékre, tápnövényükre (Sanguisorba officinalis) és hangyagazdáikra (Myrmica sp.). Mindegyik réten négy eltérő kezelést alkalmaztunk véletlenszerű elrendezésben: kaszálás májusban, kaszálás szeptemberben, kaszálás májusban és szeptemberben, kontroll (nincs kaszálás). Eddigi eredményeink szerint a vérfő és az imágók a rendszeresen kaszált területeket részesítették előnyben, míg a hangyák jelenléte a kaszálatlan területeken volt a legjelentősebb. Ezek szerint tehát a tápnövény és a hangyagazda ökológiai igényei eltérőek lehetnek, így a mozaikos kezelés lehet a legkedvezőbb a hangyaboglárkák számára. A kísérletet 2009-ben is folytatjuk és célunk, hogy a kezelést még legalább 5 éven keresztül változatlanul végezzük és az adatfelvételt az ötödik évben is elvégezzük, hogy a kezelések hosszabb távú hatását is megismerjük. b) Veszélyeztetett nappali lepkék kutatása 2007-ben a Magyarországon kipusztulás szélén álló narancslepke (Colias myrmidone) védelmét megalapozó kutatásokba kezdtünk, amelyeket 2008-ban is folytattunk. Egyrészt teljes körű felmérést végeztük a narancslepke állományára és élőhelyeire vonatkozóan az Őrségi Nemzeti Park területén. Ennek során a faj nem került elő és a tápnövényét (Cytisus supinus) is csak nagyon kevés helyen találtuk meg. Másrészt egy három községhatárból álló mintaterületen (Orfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy) részletes vizsgálatokat végeztünk a faj élőhelyére vonatkozóan. Felmértük a potenciális élőhelyeket, amelyek nedves és száraz gyepeket egyaránt magukba foglaltak, valamint részletes tápnövény-térképezést végeztünk. Megállapítottuk, hogy a mintaterületen a potenciális élőhelyek rendkívüli mértékben megfogyatkoztak, elsősorban a beerdősödés és elgyomosodás következtében. A tápnövény is viszonylag ritkának számít a réteken és erdőszegélyekben, de több kisebb állományát megtaláltuk. 2008-ban kezdtük el a veszélyeztetett lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) kutatását, aminek célja az ŐNP-beli állomány feltérképezése és az élőhelyigények megismerése volt. Összesen hat mintaterületen (Szengyörgyvölgyi-patak, Kerca-patak és Szala-patak völgye, Orfalu, Apátistvánfalva és Kétvölgy) végeztük el az imágók felmérését, melynek során 10 populációt találtunk meg. Megállapítottuk, hogy a faj az ŐNP-ben kicsi és fragmentált populációkban van jelen, ezért állománya rendkívül sérülékeny. Azokon az élőhelyeken, ahol imágókat találtunk hernyófészek felmérést is végeztünk, valamint a hernyófészkek számát 11
összevetettük a rétek kezelésével. Kiderült, hogy a rétek kezelése a legtöbb esetben egyáltalán nem megfelelő a faj számára, mivel az élőhelyek 70%-én az összes fészket elpusztította a kaszálás. A május végi kaszálást még túlélte néhány fészek, de az ennél későbbi kaszálás végzetes hatású. A fennhagyott búvósávokban szintén megmaradtak a fészkek. Ezek alapján úgy tűnik a lápi tarkalepke számára a május végi, mozaikosan végzett kaszálás lehet a megfelelő kezelés. Szintén 2008-ban kezdtük el a szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon) kutatását aminek célja az ŐNP-beli állomány feltérképezése és az élőhelyigények megismerése volt. Összesen 47 ismert kornistárnics (Gentiana pneumonanthe, a lepke tápnövénye) előfordulás helyén végeztünk peteszámlálást, de csak 24 helyen állapítottuk meg a lepke jelenlétét. A peteszám alapján becsült populációméretek döbbenetesen alacsonyak és sehol nem haladják meg a 20 egyedet. A talált peteszám pozitívan korrelált az élőhelyen található tárnicstövek számával és a rét kezeletlenségével. Ennek feltehető oka, hogy a kornistárnics nem tűri a rendszeres kaszálást, így az intenzívebben kezelt területekről a lepke is eltűnik. Ennél a lepkefajnál is jelentős probléma a kaszálás nem megfelelő időzítése. Tapasztalataink szerint a szürkés hangyaboglárkának a május végi, mozaikos vagy a szeptember végi kaszálás felel meg. c) A hamvas küllő élőhelyválasztása 2008-ban elkezdtük a hamvas küllő (Picus canus) élőhelyválasztásának vizsgálatát. Ehhez két egyenként kb. 2000 hektáros mintaterületet jelöltünk ki a nemzeti park területén. A mintaterületeken feltérképeztük a hamvas küllő territóriumokat, majd a territóriumok erdőállományainak szerkezetét összevetettük azon állományokéval, amelyek lakatlanok voltak. Összesen 9 territóriumot találtunk a kétmintaterületen. Megállapítottuk, hogy a hamvas küllő előnyben részesíti az idősebb és magasabb lombelegyarányú állományokat, amelyek alacsonyabb záródással és gazdagabb aljnövényzettel bírnak. d) Erdőrezervátumkutatás A 2004-ben kezdődött a Szalafői Őserdő erdőrezervátum kutatása, mely 2008-ban is folytatódott. Ebben az évben is felvételre került a 6 erdei mintaterület és 2 réti transzekt. e) Pro Silva kutatás A saját vagyonkezelésben lévő csörötneki Pro Silva erdőnkben lévő 8 lékben ismét monitorozva lettek a lékdinamikai események. 12
3.2 Monitorozás 3.2.1 A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (beleértve: Natura 2000) keretében folyó monitoring vizsgálatok 3.2.1.1 Országos programok a) Élőhely-térképezés Igazgatóságunk 2008-ban az NBmR keretében a T5x5_082 azonosítójú kőszegi-hg.-i kvadrátban végzett élőhelytérképezést. Az előző térképezéshez képest a fenyvesek aránya csökkent, a bükkösök egyes helyeken erősen felnyíltak, a tölgyesek és gyetyános-tölgyesek tovább terjedtek a gyepek közül pedig sok becserjésedett, ugyanakkor parlagok spontán gyepesedése is megfigyelhető. Szintén megtörtént a Kőszegi-hegység különleges természetmegőrzési terület (HUON20002) élőhelytérképezése. Ennek során feltártuk a terület élőhelytípusait, ezek elhelyezkedését digitális térképen rögzítettük. Az egyes foltok jellemzései tartalmazzák a szöveges leírásokat az állományok szembetűnő struktúráiról, legfontosabb fajairól. Megállapítottuk a természetességi-degradáltsági viszonyokat, majd statisztikai csoportosításokat, elemzéseket végeztünk. A terület domináns természetes élőhely-típusainak az üde lombos erdők, a telepített erdészeti ültetvények valamint a másodlagos származékerdők tekinthetők. Mára természetesnek vagy természetközelinek tekinthető állományok adataink szerint 40,59 %-ban maradtak meg a területen, de a közepesen degradált élőhelyek nagy része kevésbé intenzív erdészei tevékenység esetén gyorsan a természetközeli állapotba kerülhetne. Az ország más területin oly jellemző gyomosodás, vagy az özönnövények terjedése, eljellegtelenedés a Kőszegi-hegység erdő területein véleményünk szerint kevésbé hangsúlyos, és elkerülhető. A gyepek veszélyeztetettsége sokkal kifejezettebb. Elsősorban a csapadék mennyiség csökkenése, a víz háztatás és vízmozgás megváltozása, valamint egyes területeken a megfelelő kezelés elmaradása okozza a gyepek átalakulását. Az elcserjésedés, a pionír fafajok térhódítása aktuálisan veszélyezteti létüket! b) Védett növényfajok monitorozása Egységes protokoll alapján történik a kiválasztott 57 növényfaj monitorozása. 2008-ban az NBmR keretében 14 faj felmérését terveztük. A vizsgált fajok a következők voltak: Arnica montana, Aconitum variegatum ssp. gracile, Cirsium brachycephalum, Daphne cneorum subsp. arbusculoides, Doronicum austriacum, Drosera rotundifolia, Eleocharis carniolica, Fritillaria meleagris, Himantoglossum adriaticum, Lindernia procumbens, Parnassia palustris, Trollius europaeus, Ophrys sphegodes, Erithronium dens-canis. A fajok többségének felmérése a protokollnak megfelelően megtörtént. A Cirsium brachycephalum populációit nem sikerült megtalálni, ezért felmérésüket 2009-ben meg kell ismételni. c) Cönológiai monitoring A monitoring keretében 22, állandóra kijelölt négyzetben történik 13 kiemelten fontos növénytársulás monitorozása. 2008-ban egy társulás (Succiso-Molinietum) került felmérésre 2 lokalitásban. Idén összesen 71 edényes növényfaj került elő a mintavételezés során. Megállapítható, hogy a növényzet eltér a társulás leírásától, ami feltehetőleg emberi 13
hatásanak köszönhető. A társulást leginkább a helytelen módon végzett, ill. elmaradó kaszálás, a cserjésedés és a csapadékhiány veszélyezteti. d) Ürgemonitoring Egy mintavételi területen (Kenyeri repülőtér) egységes módszer alapján történik a monitorozás évenkénti gyakorisággal. 2008-ban a felmérést elvégeztük, az adatokat értékelésre továbbítottuk az országos központba. Idén összesen 36 ürgelyukat találtunk és két példány ürgét figyeltünk meg a felmérés során. e) Makroszkopikus vízi gerinctelen (makrozoobenton) monitoring A makrogerinctelen monitoring vizsgálatok végzését országosan a BioAqua Pro Kft. végzi, így területünkön is ennek a cégnek a szakemberei folytatták a mintavételeket és elemzést. A nemzeti park területén idén a Kerca-patakon négy mintavételi helyen történt meg a felmérés. A mintavételek az AQEM szabvány szerint, kvantitatív módon történtek, a meghatározott vízkémiai és fizikai paraméterek és morfológiai jellemzők rögzítése mellett. Egy tavaszi és egy nyári (vagyis évi 2) mintavételi alkalom zajlott le. A Kerca négy vizsgálati szelvényében folytatott felmérések során 89 makrogerinctelen taxon jelenlétét igazoltuk. A felmérési eredmények arra utalnak, hogy a víztest érintett szakaszának vízi makrogerinctelen fajegyüttese gazdag, kifejezetten változatos fajkészlettel jellemezhető f) Denevérmonitoring Az Őrségben 2008-ban is elvégeztük az épületlakó denevérek állományainak felmérését. Az őrszolgálat tagjai bejárták az ismert és a potenciális élőhelyeket, így idén összesen 33 épület (templom, iskola) került felmérésre, amelyből 15 esetben tapasztaltuk valamely denevér faj jelenlétét az ürüléknyomokból. A vizsgált épületekből - hol a faj meghatározásra került - 7-ben közönséges denevér (Myotis myotis) 1 épületben szürke hosszúfülű denevér (Plecotus austriacus) volt megfigyelhető. Az apátistvánfalvai, a csákánydoroszlói, a nagyrákosi és az őriszentpéteri közönséges denevér (Myotis myotis) állományok szülőkolóniák, az első három jelentős egyedszámmal. Szakértői segítséggel további fajok kerültek megfigyelésre detektor és hálózásos befogás segítségével. g) Halközösségek monitorozása Az idén a halak mintavételét a Rába teljes hazai szakaszán egy gyűjtő végezte. Igazgatóságunk működési területén 10 mintavételi ponton, az év folyamán három alkalommal történt felmérés. Ennek eredményeként 39 faj (ebből 13 védett) előfordulási adataival és gyakorisági adataival bővültek ismereteink az adott területről. A Kőszegi Tájvédelmi Körzetben 2 ritka halfaj előfordulásáról van adatunk, amelyek ezidáig nem voltak ismertek, dunai ingola a Gyöngyös-patakban és botos kölönte a Hármas-patakban. 14
h) Gőtemonitoring 2008-ban a gőtefajok monitorozását a KvVM Természet é Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság megbízásából az Átmeneti Támogatás pályázatból végezték el. Az adatokat a megbízó felé továbbították. Az eredményeket a minisztérium összesíti, de az ŐNPI-hez még nem juttatta el. i) Pelemonitoring A pele fajok monitorozását egy a Kőszegi-hegységben található mesterséges odútelepen végezzük évente rendszeresen. 2008-ban a felmérést egy alkalommal sikerült elvégezni, aminek során pele nem került elő, de a nyomait megtaláltuk. 3.2.1.2 Helyi programok a) Hangyaboglárka monitoring 2008-ban Kercaszomoron, egy kb. 10 hektáros mintaterületen kezdtük el a hangyaboglárkák (Maculinea sp.) monitoringját. A felmérést három héten keresztül jelölés-visszafogás módszerével, naponkénti ismétléssel végeztük. A Maculinea teleius populációját 3000 egyedre, az. M. nausithous-ét 200 egyedre és az M. alcon-ét 30 egyedre becsültük. b) Magyar tarsza Isophya costata monitorozás 2008-ban a magyar tarsza (Isophya costata) a Boba melletti élőhelyen két alkalommal végeztünk el. A populáció méretét kb. 800 egyedre becsültük. c) Közösségi jelentőségű madárfajok monitorozása 2008-ban folytattuk a 2007-ben elkezdett vízimadár felmérést a Rába folyón. A kis lile (Charadrius dubius) és a billegető cankó (Actitis hypoleucos) monitoringját a folyó Alsószölnök és Molnaszecsőd közötti 75 km-es szakaszán végeztük el egy alkalommal. Összesen 2 pár kis lilét és 108 egyed billegető cankót regisztráltunk. A haris (Crex crex) felmérését a nemzeti park teljes területén elvégeztük. A korábbi évekhez képest rendkívüli módon lecsökkent a harisok jelenléte az Őrség területén, csupán 9 revírt jelöltek ki. A vártnak megfelelően Szalafő község területén kiemelkedően magas egyedszámban találtunk, arányában itt a legkisebb az eltérés az előző időszak adataihoz képest. A Szentgyörgyvölgyi-patak mentén azonban teljesen hiányoztak, holott a 2002 óta vizsgált időszakban állandó volt a jelenlétük. A Kerka-, Kerca-patakok völgyében egyetlen, korábban is foglalt revírben tapasztaltuk a harisokat. A revírek területi elhelyezkedése a stabil szalafői gócpontok köré szerveződött. A nagy mértékű csökkenés oka lehet a csapadékszegény tavasz miatti gyér fűhozam a területeken, amely élőhelyek így nem kínáltak megfelelő életfeltételeket. 15
2008-ban folytattuk a hamvas küllő 2006-ban megkezdett monitoringját, amelynek a célja az őrségi állomány nyomonkövetése. A felmérést az előző felmérés helyszínéül szolgáló mintaterületeken belül, de kisebb méretben jelöltük ki. Így összesen két, egyenként kb. 2000 ha-os mintaterületen végeztük a felmérést. Az egyik mintaterület (B) jellemzőn lombos és lombelegyes erdőállományokat, míg a másik (A) több erdei fenyves állományt tartalmazott. A két területen összesen kilenc küllő territóriumot térképeztünk fel, ami 0,2 párnak felel meg 100 ha-onként. A két mintaterületen talált egyedsűrűségben nem volt lényeges különbség. d) Ritka és telepesen fészkelő madarak monitorozása Az országos felmérési program a fokozottan veszélyeztetett, telepesen fészkelő és meghatározott ritka fajok állományainak felmérésére irányul. Működési területünkön, 2008-ban megtörtént a telepesen fészkelők egy részének a felmérése. A ritka fészkelők felmérését csak korlátozottan, kisebb területekre tudtuk elvégezni. A Kőszegi TK-ban fekete gólya (Ciconia nigra) sikeres költéséről nincs tudomásunk, az ismert fészek nem volt lakott, a Hármas-patak völgyében azonban rendszeresen táplálkozott költési időben madár. Uhuból (Bubo bubo) 1 pár sikeres költése ismert, 2 fiókát észleltünk. Az Őrség teljes haris (Crex crex) állománya az elvégzett felmérés alapján 9 pár volt. A fekete gólya (Ciconia nigra) és a fehér gólya (C. ciconia) állomány felmérését az őrkerületekben a természetvédelmi őrök végezték. Mindkét faj esetében tapasztaltuk, hogy több, korábbi években rendszeresen használt fészek kiürült, azonban a fehér gólya számára eredményesebb volt az idei esztendő. 2008-ban az Őrségi Nemzeti Park területén a fekete gólya ismert állománya 4 pár, a fehér gólya ismert állománya 32. Vas megyében 2008. nyara folyamán 9 régebben ismert és újonnan felfedezett költőhelyet, illetve jelenleg homok-, vagy kavicsbányaként bejegyzett, potenciális hely került ellenőrzésre. A bejárt helyszínek közül mindegyik helyen találtuk gyurgyalag (Merops apiaster), partifecske (Riparia riparia) költését. A vetési varjú (Corvus frugilegus) telepek is ellenőrzésre kerültek, a 6 telep állománya 440 pár körüli. e) Fecske-felmérés Az Őrségi Nemzeti Park területén az őrkerületekben a természetvédelmi őrök 2008-ban is felmérték a molnárfecske (Delichon urbica) és füstifecske (Hirundo rustica) állományokat a korábban kiválasztott településen. A programot a további esztendőkben is monitoring rendszerben kívánjuk megismételni, hogy összevethető adatokat kapjunk. 145 füstifecske és 114 molnárfecske fészket számláltak össze a természetvédelmi őrök. A felmérés helyszíne kis mértékben bővült, így még nem összevethetőek az adatok a 2007-es eredményekkel. 16
3.1 táblázat: Kutatás No. Kutatási projekt megnevezése Összeg (e Ft) A kutatást végző szervezet/magánszemély Az eredmények rövid ismertetése Megjegyzések 1. Gyepek kezelésének hatása a hangyaboglárka fajokra (Maculinea sp.) 250 Szalkay József Lepkészeti Egyesület Lásd. szöveges rész. 2. Veszélyeztetett nappali lepkék kutatása 300 Dr. Szentirmai István, Szalkay József Lepkészeti Egyesület Lásd. szöveges rész. 3. A hamvas küllő élőhelyválasztása 50 Dr. Szentirmai István, Németh Tamás Márton Lásd. szöveges rész. 4 Erdődinamikai kutatások Pro Silva erdőben. Sivák Krisztián Vegetáció mintázat és fajkészlet változás nyomon követése évi egy alkalommal 8 db lékben és 2m x 2m kvadrátban. 5 A fény hatása a különböző erdei élőlénycsoportokra. Ódor Péter A fény hatása a különböző erdei élőlénycsoportokra. Erdőrezervátum kutatás program keretében. 6. Erdődinamikai kutatások a Szalafői Őserdőben. Sivák Krisztián Vegetáció mintázat és fajkészlet változás nyomon követése évi egy alkalommal 6 db 20 m x 20 m-es zárt erdőben kijelölt és 2 db kb 25m*1m erdei tisztáson kijelölt transzektben Három éve indult program erdődinamikai folyamatok elemzésére, az erdőrezervátum kutatás program keretében. 17
3.2 táblázat: Monitorozás No. Monitorozási projekt megnevezése Összeg (e Ft) A monitorozást végző szervezet/ magánszemély Az eredmények rövid ismertetése Megjegyzések 1. Élőhely-térképezés 900 Keszei Balázs Lásd. szöveges rész. 2. Védett növényfajok monitorozása 300 ŐNPI, Király Gergely Lásd. szöveges rész. 3. Cönológiai monitoring 50 Keszei Balázs Lásd. szöveges rész. 4. Ürgemonitoring (NBmR országos) 70 Kóródi Blanka Lásd. szöveges rész. 5. Makroszkopikus vízi gerinctelen (makrozoobenton) monitoring 400 BIO-AQUA Pro Lásd. a szöveges részben 6. Denevérmonitoring 30 Gruber Ágnes Lásd. a szöveges részben 7. Halközösségek monitorozása 550 Keresztessy K. Lásd. a szöveges részben 8. Gőtemonitoring Dankvocs R. Lásd. a szöveges részben 9. Pelemonitoring 20 Kóródi B., Szentirmai I. Lásd. szöveges rész. 10. Hangyaboglárka monitoring 300 Szalkay J. Egyesület Lásd. szöveges rész. 11. Isophya costata monitorozás 80 Kenyeres Z. Lásd. szöveges rész. 12. 13. Közösségi jelentőségű madárfajok monitorozása Ritka és telepesen fészkelő madarak monitorozása 80 ŐNPI Lásd. szöveges rész. 30 Gruber Á. Lásd. szöveges rész. 18
No. Monitorozási projekt megnevezése Összeg (e Ft) 14. Fecske-felmérés 50 ŐNPI Összesen 2860 A monitorozást végző szervezet/ magánszemély Az eredmények rövid ismertetése 145 füstifecske és 114 molnárfecske fészket számláltunk össze Megjegyzések 19
4. Kezelési tevékenység 4.1 Kezelési tervek 2008. évben a Jeli Arborétum TT és Körmendi Várkert TT természetvédelmi kezelési terve teljes dokumentációja elkészült és tárcaközi egyeztetése folyik. Tervezett ütemezés: Országos jelentőségű védett természeti terület megnevezése Sorszám Tervkészítésvéleménybekéréskifüggesztés Felterjesztés KvVM részére 1. Jeli Arborétum 2008 augusztus 1. 2008.október 1. 2. Körmendi kastélypark 2008 szept. 1. 2008. október 31. A Jeli Arborétum kezelési tervének kifüggesztésére 2008.07.31-én került sor, így legkorábban szeptember 14-én lehetett véleményezésre, illetve további intézkedésre felterjeszteni. Ez 2008. szeptember 18-án megtörtént (80-57-43/2008. ügyiratszámon). Visszajelzés 2009. január 30-ig nem érkezett. A Körmendi Kastélypark kezelési tervének kifüggesztésére 2008. szeptember 10-én került sor, mely október 25-ig eredményesen lezárult. Az önkormányzat érdemi visszajelzést november 3-i dátummal adott. Véleményezésre és további intézkedésre a tervezet november 19- én lett felterjesztve a KvVM felé (80-72-26/2008. ügyiratszámon). Visszajelzés 2009. január 30-ig nem érkezett. A tervezett Csörnöc-menti TK számtalanszor módosított, ingatlan-nyilvántartási adatait illetően is többször átdolgozott természetvédelmi kezelési tervének átvizsgált adatsorát, előzetes e-mail váltásokat követően, 2008. november 5-én terjesztettük fel. Visszajelzés 2009. január 30-ig nem érkezett. A Sárvári Arborétum TT, a Szelestei Arborétum TT és a Nemesmedvesi Történelmi Émlékhely TT megalapozó dokumentáció készültek el. 20 A védett vagy védelemre tervezett terület neve 4.1 táblázat: Kezelési tervek A tervezési terület nagysága (ha) Megalapozó dokumentáció (+,-) Részletes természetvédelmi kezelési terv (+,-) "C" fejezet, jogszabály melléklete (+,-) Őrségi Nemzeti Park 43933 + + + Sághegyi TK 235 + + + Csörnöc-menti TK (tervezet) 6147 + + +
A védett vagy védelemre tervezett terület neve A tervezési terület nagysága (ha) Megalapozó dokumentáció (+,-) Részletes természetvédelmi kezelési terv (+,-) "C" fejezet, jogszabály melléklete (+,-) Kőszegi TK 4351 - - - Kámoni arborétum TT 25 + + + Jeli arborétum TT 74 + + + Szelestei arborétum TT 13 + - - Sárvári arborétum TT 9 + + - Kőszegi Tőzegmohás Láp TT 4 + + + Körmendi Várkert TT 34,6 + + + Nemesmedvesi Történelmi Emlékhely TT 58 + - - 4.2 Élőhely fenntartás 21 Őrségi gyepek 2008-ban megközelítőleg 200 hektár on legeltettünk, ennek egy része egykori parlag szántó volt (50%). E parlag szántókat folyamatos legeltetéssel, vagy fűkeverék telepítésével vontuk újra művelésbe. A legeltetett terület 30%-án vegyes művelést alkalmaztunk (első növedéket kaszáltuk, második növedéket legeltettük). 283 hektár gyepet kaszálással hasznosítottunk, 1.636 db szénabálát készítve (17,7 q/ hektár hozammal). Szárzúzással összesen 84 hektár gyepet kezeltünk. Kőszegi Tájvédelmi Körzet gyepterületei A Kőszegi Tájvédelmi Körzet mocsárrétjeinek területéből 52 hektárt használati megállapodás keretében a Kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola kezelt kaszálással. További 22 hektár t igazgatóságunk kezelt szárzúzóval. Utóbbi területkezelés célja a mézgás éger előretörésének és az invázióra hajlamos bíbor nenyúljhozzám, magas aranyvessző terjedésének megakadályozása. A vagyonkezelésünkben lévő Cáki gesztenyés oldal hegyi szárazrétjéből 2 hektár t kézi kaszálással és szénagyűjtéssel kezeltük. Géppel kaszáltuk a Bozsoki Zsidórét 2 hektáros kékperjés láprétjét. Idén 3, 5 hektár saját vagyonkezelésű területen haszonbérbe adással legeltetés folyt. Őrségi szántók Szántóföldi művelést 167 hektáron végeztünk, nagyrészt szántóföldi szálastakarmány előállítás érdekében.
Szántóföldi kultúráink: Takarmány fű: 117,42 hektár Vöröshere: 15,82 hektár Füves-here: 15,30 hektár Silókukorica: 17,60 hektár Olajtök: 0,50 hektár Pihentetett terület (fekete és zöld ugar): 35,40 hektár A szántóföldi szálastakarmány-termő területekről 1.569 db bálát takarítottunk be (31,7 q/ hektár hozammal). A silókukorica táblák átlagos hozama 173,1 q/hektár (az egyik táblán 60%-ot meghaladó vadkár volt). Az ősszel 11,7 hektár fűkeveréket és 9,5 hektár őszi búzát vetettünk, s további 35,6 hektár szántót készítettünk elő a tavaszi talajmunkákhoz (zab, vöröshere, olajtök, pohánka, silókukorica alá) Őrségi erdők A Őrségi Nemzeti Park területén 2008. évben folytatott erdőgazdálkodási tevékenységét jellemző főbb adatok: Folyamatos erdősítéseink területe: 2,6 hektár. Első kivitelt, befejezett ápolást és pótlást nem végeztünk. Pótlási kötelezettség 0,3 hektár keletkezett, amit 2009. tavaszán tervezünk elvégezni. Fahasználati tevékenységünk: véghasználatot nem végeztünk, nevelővágások közül tisztítás 1,7 hektáron, törzskiválasztó gyérítés 2,0 hektáron, növedékfokozó gyérítés pedig 1,0 hektáron folyt. Egészségügyi termelést és készletfenntartó használatot 2,0 hektáron. A téli időszak után a vadkárosított területeket felmérve előreláthatóan további 1-2 erdőrészlet bekerítésére kényszerülünk 2009-ben. Az erdőápolási munkákat a fahasználati munkák árbevételéből végeztük el. A Felső-Őrség tervezési körzetben az év folyamán új körzeti erdőterv készült, jelenleg a zárótárgyalás előtt áll, ezt követően megrendeljük az erre a körzetre érvényes új üzemtervünket.. 22
4.2 táblázat: Élőhely fenntartás No. 1 A terület megnevezése Az érintett terület nagysága (ha) Kőszegi TK 78 gyep Élőhely típusa Fenntartás célja - fő beavatkozások/kezelések kaszálás, beerdősülés és invázióra hajlamos fajom elleni védelem 2 Őrségi NP Vendvidék 53 gyep szárzúzás, elgyomosodás, beerdősülés elleni védelem 3 Őrségi NP Belső-Őrség 19 gyep szárzúzás, elgyomosodás, beerdősülés elleni védelem 4 Őrségi NP Őrség 208 gyep legeltetés, elgyomosodás, beerdősülés elleni védelem 5 Őrségi NP Őrség 268 gyep kaszálás, elgyomosodás, beerdősülés elleni védelem 6 Őrségi NP Őrség 12 gyep szárzúzás, elgyomosodás, beerdősülés elleni védelem 7 Tervezett Csörnöc-Herpenyő TK. 26 gyep kaszálás, elgyomosodás, beerdősülés elleni védelem 8 Őrségi NP Őrség 13 erdő Erdőgazdálkodás 23
4.3 Élőhely-rehabilitáció Szőcei láprét 2008-ban ismét tovább folytattuk a szőcei láprét rekonstrukcióját, a forráslápokat megtisztítottuk a fáktól, cserjéktől, újabb - eddig nem kezelt - réteket kaszáltunk le, jelentősen visszaszorítottuk a magas aranyvessző állományait. Az előző évben visszahódított területeken folytattuk a cserjék és gyomok visszaszorítását. A Kerca-patak menti nedves kékperjés láprétek rehabilitációja Az Igazgatóság vagyonkezelésébe került gyepek erőteljesen bebokrosodott állapotban voltak, így nem teljes, de jelentős cserjeirtást végeztünk. A bokrosok kellő arányú fenntartása az élőhely-kínálat diverzitásának növelése miatt volt fontos. A terület nyáron szárzúzásra került, így a következő évben már kaszálható állapotban lesz. A Csörnöc-patak revitalizációja 2008-ban sikeresen lezajlott a Csörnöc-Hepenyő revitalizációja, ami Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége, a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és igazgatóságunk partnerségével pályázati forrásból valósult meg. A revitalizáció során kiépült egy vízpótló árok, amely vízutánpótlást biztosít a pataknak a Rábából, illetve kisebb duzzasztásokat hoztak létre. Igazgatóságunk fő feladata a projektben a beavatkozás ökológiai hatásának monitorozása volt. Ennek keretében a beavatkozás előtt elvégeztük a patak és völgye ökológiai alapállapotának felvételét, a vízi makrogerinctelenekre, halakra, a vízinövényzetre, valamint a patakvölgy rétjeire és hangyaboglárka populációira vonatkozóan. A vízpótlás hatásának vizsgálata 2009-ben fog indulni. Vendvidéki rétek helyreállítása A Vendvidéken számos értékes láp- és mocsárrét, valamint mezofil kaszálórét kezelése éveken keresztül elmaradt. Ezek a rétek jelentős mértékben kezdet átalakulni, rajtuk a magaskórós növényzet és a sásfajok eluralkodtak és sok helyen megkezdődött az elcserjésedés. 2008-ban 85 hektáron végeztünk tisztító szártépőzést és cserjeirtást külső vállalkozó és közmunkások bevonásával. Ennek köszönhetően a rétek 2008-ban már kaszálhatóak lesznek, ami a legmegfelelőbb kezelése ezeknek az értékes gyepeknek. Élőhely rehabilitáció KEOP program keretén belül Sikeres pályázatot nyújtottunk be a KEOP kiírására Komplex élőhely-rekonstrukciós tevékenység az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén címmel és 15 mft-ot nyertünk gyeprekonstrukciós, kétéltűvédelmi és inváziós fajok visszaszorítását célzó tevékenységeink megtervezésére. 24
No. A terület megnevezése 4.3 táblázat: Élőhely rehabilitáció Az érintett terület nagysága (ha) 1. Szőcei láprét 2 láprét Élőhely típusa A rehabilitáció célja - fő beavatkozások/kezelések bokrosodás és invazív fajok visszaszorítása - cserjeirtás, kaszálás (egyszer) 2. Kerca-menti láprétek 4 kékperjés láprét Cserjeirtás és szárzúzás, kaszálásra való előkészítés 3. A Csörnöc-patak revitalizációja teljes patak vízfolyás Vízutánpótlás, duzzasztások 4. Vendvidéki rétek helyreállítása 85 mocsárrétek, láprétek, hegyi kaszálórétek Szárzúzás, cserjeirtás 25
4.4 Fajvédelem Széleslevelű harangvirág (Campanula latifolia) A hazánkban két helyről ismert fokozottan növényfaj élőhelyét a Kőszegi-hegységben elektromos kerítéssel védjük a vadrágástól. A 3 hektáros bekerített sziklaerdei termőhelyen 2008-ban 1 pld virágzó növényt számoltunk, a regisztrált összes egyedszám 9 tő volt. A kerítésen belül látványos borítás növekedést tapasztaltunk az évelő holdviola esetében. Adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum) A Kőszeg melletti lelőhelyen néhány éve, nem védett magántelken megtalált állomány élőhelyét virágzás után kaszálással kezeltük a cserjésedés megakadályozása érdekében. 7 pld virágzó növényt találtunk. Idén újabb élőhelyekről vannak adataink, 400-500 tőlevélrózsát találtunk az eredeti élőhely szomszédságában. Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) A Kőszegi TK-ban néhány négyzetméter borítással jelen lévő növényt állandó kerítéssel védjük a vadrágástól. 4 tő ismert. Csillagos nárcisz (Narcissus poeticus ssp. radiiflorus) A csillagos nárcisz métneki és zsidai élőhelyén az 2008-ban is végeztünk területkezelést, újabb területeken írtottuk ki a gyepeket visszaszorító cserjéket. Itt a következő évtől szárzúzás és kaszálás válik lehetségessé. Tőzegeper (Comarum palustre) A tőzegeper védelme érdekében a faj élőhelyét lekaszáltuk és a bokrokat és éger sarjakat visszavágtuk a szőcei lápréten. A 2007 évihez képest duplájára növeltük a tőzegeper élőhelyét. A szőcei lápréten mesterségesen létesítettünk pionír felszíneket a tőzegmohák terjedésének elősegítésére rétegforrás kibúvásánál. A kékperje zsombékjai között az avarfelhalmozódás hatására felszakadoztak, megritkultak a tőzegmohafoltok. Az avar eltávolításával lehetővé vált a telepek regenerációja. Régi gyümölcsfajták védelme A Csörgőalma Gyümölcsöskertbe az őrségi és vendvidéki helyi honos gyümölcsfajtákból összegyűjtött újabb gyümölcsfaoltványok kerültek kiültetésre, folytatva a 2004-ben megkezdett programot. Az oltványiskolában újabb vad alanyokat ültettünk el, hogy tovább folytathassuk a fajták gyűjtését, megőrzését, bemutatását. A gyümölcsöskertet háromszor kaszáltuk le, vadrágás, hántás ellen villanypásztorral kerítettük be. 26
Békamentés a Hársas-tó mentén A legveszélyeztetettebb közútszakasz mentén 2008-ban is béka-terelőt építettünk. 260 m terelőponyva, illetve kb. 200 m fólia került kihelyezésre a Hársas-tó melletti veszélyes útszakaszok mellé. Összegyűjtésre és a tóhoz leszállításra került mintegy 8500 példány barna varangy, illetve néhány erdei béka, pettyes gőte és vízisikló is. Ez az egyedszám jelentős (3500 példánnyal több) növekedést mutat a korábbi évhez képest. Haris (Crex crex) A haris állomány védelme érdekében 2008-ban is feltérképeztük a lehetséges haris revíreket. Összesen az Őrségi Nemzeti Park területén 9 pár költését tapasztaltuk. Ezek részben az Igazgatóság kezelésében lévő területek voltak, részben magántulajdonban. A gazdálkodókkal mindenütt egyeztettük a gyepek augusztus elejéig történő fennhagyását. A költések sikerének biztosítása érdekében. Hangyaboglárkák (Maculinea sp.) Az Őrségben a hangyaboglárkák egyik legjelentősebb élőhelyén, Kercaszomoron, ahol mind a Maculinea teleius, M. nausithous és M. alcon is megtalálható, élőhelyrehabilitációs munkát hajtottunk végre. 2008-ban a területet megvásároltuk és az egyre nagyobb teret hódító cserjéket visszaszorítottuk, valamint tisztító szárzúzást végeztünk rajta. A rét így hamarosan kaszálhatóvá válik és várhatóan nő majd rajta a lepkék száma. Lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) Az Őrségi Nemzeti Park területén rendkívül megfogyatkozott ennek a veszélyeztetett lepkefajnak az állománya, aminek legfőbb oka a réteknek a faj számára nem megfelelő kezelése. Mind a túl korai, mind a túl késői kaszálás a lepkepopulációk pusztulását okozhatja. A tavaszi rajzás idején ezért felderítettük a faj populációit és ezután próbáltuk elérni a rétek kaszálásának megfelelő időzítését. 2008-tól az igazgatóság saját vagyonkezelésében lévő területeken két módszert alkalmaztunk: korai (május vége) kaszálást és búvósávok fennhagyását, illetve ha a korai kaszálás nem volt megoldható, akkor a késői kaszálás mellett búvósávok fennhagyását. A magántulajdonban lévő rétek tulajdonosait is próbáltuk a fenti módszerek bevezetésére ösztönözni. Tapasztalataink szerint mind a május végi kaszálás, mind a búvósávok fennhagyása, és különösen a kettő kombinációja biztosíthatja a lápi tarkalepke populációinak fennmaradását. Ragadozómadár védelem Az Igazgatóság működési területén fészkelő védett és fokozottan védett ragadozó madárfajok állományainak védelme, monitorozása a tárgyévben is folytatódott. Rétisas (Haliaetus albicilla) állományunk 3 pár, 2x0, 1x1 fióka repült. Uhu (Bubo bubo): e nagy testű bagolyfajból 1 pár fészkel a működési területünkön. Egyéb ritka fajok, mint a darázsölyv (Pernis apivorus), állományairól csak szórványos információink voltak, amelyekből messzemenő következtetéseket levonni nem lehet, de állományaik valószínűleg csökkenőben vannak. 27
Két további fajjal is e tevékenység keretein belül foglalkozunk életmódbeli sajátosságaik miatt: Fekete gólya (Ciconia nigra) állományunk 5 pár körüli. Az egyik évek óta ismert költőpár 3 fiókája kifejlett korban elpusztult. Holló (Corus corax): állománya növekvőben van, őszi-téli időszakban több helyen és egyre nagyobb létszámú csapatokban jelenik meg (akár 40 pd is). Az Igazgatóság kőszegi Ragadozómadár Mentő Telepére 2008-ban 189 sérült állat került be, amelyből 88 példányt sikerült egészségesen szabadon engedni, 78 elpusztult, 1 kerecsensólyom pedig visszaadásra került a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság részére. Ez évben 5 fióka született a telepen. Fehér gólya (Ciconia ciconia) Az illetékességi terület gólyaállománya kismértékű növekedést mutat. 2008-ban 103 települését mértük fel, ahol 207 fészek volt ismert, ebből 187 volt elektromos távvezetéken. A veszélyeztetett fészkek áthelyezését, tartóra emelését folyamatosan végezzük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és az áramszolgáltató EON-nal együttműködve. Ehhez rendelkezünk saját forrásból és központilag legyártott fészektartó kosarakkal, amelyekkel igény szerint ellátjuk az együttműködő partnereket. A Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park szervezetén belül az elektromos hálózat tartóoszlopain fészkelő állomány védelme érdekében együttműködési megállapodást kötöttünk az EON-nal, amely a szétválás után is a terveknek megfelelően működött. A Kőszegi TK működési területén 2008. év folyamán 1 fészket emeltünk magasítóra, 2 kéményről eltávolított fészket helyeztünk különálló oszlopra, ill. egy helyen végeztünk műfészek kihelyezést. Az Őrségi NP működési területén 2008-ban 7 db villanyoszlopon lévő fészeknél végeztünk tartóra emelést, 14 db gólyaállókát helyeztünk ki a 20 kv-os hálózatra, 2 helyen szigeteltük a 20 kv-os vezetéket, fészek közelében. Négy helyen a felmerült problémák megoldásaként fészekáthelyezésre került sor, további 9 fészeknél végeztünk fészekfelújítást, tartó megerősítést. Odútelepek karbantartása A 2003-as esztendőben kialakított odútelepek tisztítása és ellenőrzése 2008-ban is megtörtént. Az énekesmadár és kuvikodúk bizonyultak eredményesebbnek, csaknem 100 %-os az elfoglaltság, sajnos kuvik költését egyben sem találtuk meg. Egyre több esetben tapasztaltuk azonban, hogy az odúk tetejét kisragadozók lenyitják és kifosztják a fészekaljat. 28
4.4 táblázat: Fajvédelem No. A faj magyar és tudományos neve Fajvédelmi terv (+,-)* Védettség foka** A tevékenység és az eredmények rövid ismertetése 1 2 Széleslevelű harangvirág (Campanula latifolia) - v lásd szöveges rész Adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum) - v lásd szöveges rész 3 Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) - v lásd szöveges rész 4 Csillagos nárcisz (Narcissus poeticus ssp. radiiflorus) - v lásd szöveges rész 6 Tőzegeper (Comarum palustre) - v lásd szöveges rész 7 Fehér gólya (Ciconia ciconia) + fv, Natura 2000 Veszélyeztetett fészkek áttelepítése, magasítóra emelése. 8 Régi gyümölcsfajták védelme - lásd szöveges rész 9 Békamentés a Hársas-tó mentén - v lásd szöveges rész 10 Haris (Crex crex) - fv lásd szöveges rész 11 Hangyaboglárkák (Maculinea sp.) - v lásd szöveges rész 29
12 Lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) - v lásd szöveges rész 13 Ragadozómadár védelem - v, fv lásd szöveges rész 14 Odútelepek karbantartása - v lásd szöveges rész * Van (+); Nincs (-); Fajvédelmi/kezelési terv kidolgozása a cél (x) ** Védett(V)/fokozottan védett(fv); Natura 2000, illetve nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozik (Berni, Bonni, CITES) 30
4.5 Saját állatállomány Az Igazgatóság a kezelésében lévő gyepterületeket elsősorban saját állatállománnyal hasznosítja, legeltetéssel, illetve az állatok részére történő szénakészítéssel. Az Igazgatóság a magyar tarka szarvasmarhákat és a muraközi lovakat elsősorban génmegőrzési és területkezelési céllal, míg a juh, szamár és szürke marha egyedeket bemutatási céllal tartja. Az Igazgatóság ménese, hazánk egyetlen muraközi ménese. Magyartarka szarvasmarha: A januártól júniusig tartó ellési időszakban, 111 ellésünk volt. Sajnos, az üszőellések miatt, magas (10%-os) borjúelhullást szenvedtünk el. Az ellések 88%-a március végéig megtörtént, ez azért fontos és jó, mert az értékesítéskor egységes jó hízóalapanyaggal tudtunk megjelenni. A termékenyítési időszakunk (az előző évekhez hasonlóan) május 1.-én indult, s szeptember 29.-én fejeződött be. A vemhesülési eredményünk: 86 %, ez kedvező szám, hisz teheneink közel fele 2008-ban ellette az első borját. A 205 napos választási súly bikánál 235 kg, üszőnél 210 kg volt, amely közepes eredménynek felel meg. Novemberben vásároltunk egy új tenyészbikát. Muraközi ló: Hasonlóan a magyar tarka állományhoz, a muraközi ló létszámát sem növeltük tovább. Nyáron hízó csikókat értékesített az Igazgatóság, s a lovas turizmus elősegítése érdekében két, tenyésztésbe nem alkalmazható méncsikót ivartalanított. A 2008. évtől a muraközi ló tenyésztésében elérkeztünk az állomány minőségi javításához, mivel az optimálisan tartható lólétszámot túlteljesítettük. 2008. október 17-18.-án a Nemzeti Park Igazgatóság ménese adott otthont egy nemzetközi, a muraközi ló megmentése érdekében tartott tanácskozásnak. 31
4.5 táblázat: Saját állatállomány Faj Korcsoport Egyedszám Változás 2007-ban Szarvasmarha Tehén 142 56 /magyartarka/ Tenyészbika 5 2 Vemhes üsző 30 30 Növendék üsző 2-61 Választott üsző 26-3 Szopós borjú 0-34 Hízómarha 3-2 Szarvasmarha /magyar szürke/ Ló /muraközi/ Összesen: 208-12 Ökör 2 0 Összesen 2 0 Kanca 18 3 Szopós csikó 0-8 Választási csikó-mén 3-2 Választási csikó-kanca 3 0 Növendék mén 1 0 Növendék kanca 5 0 Tenyészmén 1 1 Egyéb kanca 2 2 Herélt 2 2 Ló /magyar félvér/ Juh /cigája/ Összesen 39-1 Kanca 1 0 Összesen 1 0 Anyajuh 4 0 Szopós bárány 5 5 Jerke toklyó 5 0 Növendék kos 2-3 Ürü 0-2 Összesen 16-2 32
Szamár/magyar parlagi/ Kanca 1 0 Mén 1-1 Szopós csikó 1 1 Összesen 3 2 33
4.6 Vadászterületek Igazgatóságunk önálló vadászterülettel nem rendelkezik, vadgazdálkodási tevékenységet nem folytatott az elmúlt évben. 4.7 Halászati vízterek Országos védettségű vízterek: Igazgatóságunk 2008-ban megszerezte a Szakonyfalui-patak, Grajka-patak, Hársas-patak, Huszászi-patak, Lugosi-patak, Szengyörgyvölgyi-patak, Kerca-patak, Kerka-patak kisvízfolyások halászati jogát. A jóváhagyott halgazdálkodási terv szerint ezen víztesteken sem halászati sem horgászati tevékenység nem folyik. Cél a természetes-természetközeli állapotok fenntartása. 34
4.7 táblázat: Halászati vízterek No. A halászati víztér megnevezése (ahol az igazgatóságé a halászati jog) Kiterjedése (ha) 1 Szakonyfalui-patak, 7,2 2 Grajka-patak, 4,8 3 Hársas-patak, 11,5 Huszászi-patak 13,1 Lugosi-patak 15,0 Szengyörgyvölgyi-patak, 3,6 Kerca-patak, 10,7 Kerka-patak 7,7 Összesen: 73,6 35
No. 4.7a táblázat: Védett vízterek Országos jelentőségű védett vízterek Kiterjedése (ha) Kezelési terv (+/-) 1 Rába-folyó 184,0 (-) 2 Kerka-patak 7,7 (-) 3 Kerca-patak 10,7 (-) 4 Rába holtágak 110,8 (-) 5 Himfai-tó 12,9 (-) 6 Szentgotthárd-Máriaújfalu Hársas-tó 14,9 (-) 7 Hegyhátszentjakab Vadása-tó (1) 4,0 (-) 8 Felsőjánosfa Borostyán-tó 1,1 (-) 9 *Nagysimonyi-tó (hrsz: 031/5/d) 0,9 (-) 10 *Hosszúperesztegi-tó (hrsz: 0359-ből) 1,0 (-) 11 *Szenye-tó (Szemenye:0166 és 0154 hrsz) 3,7 (-) 12 *Vép Külsőerdő (hrsz 0217/5-ből) 8,8 (-) 13 *Balogunyom (Dermany) 1,5 (-) 14 *Tömördi-tó (hrsz: 0140/4,5) 11,8 (-) 15 *Alsóújlaki tavak 2,9 (-) Összesen: 376,7 * lápterület (-) a természetvédelmi kezelési terv elkészült, de még nincs kihirdetve 36