Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia

Hasonló dokumentumok
Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

Az energia áramlása a közösségekben

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39

A Föld ökoszisztémája

A vízi ökoszisztémák

Környezetvédelem (KM002_1)

MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Energiaáramlás a közösségekben

Környezetvédelem (KM002_1)

Az ökoszisztéma. Gaia-elmélet

Populációk együttesei

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Dekomponálás, detritivoria

TÁRSULÁSOK ÉS DIVERZITÁS

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka

Az ökológia története

Fajok közötti kapcsolatok

A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei

MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Ökológiai földhasználat

Produkcióökológiai alapok

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása

Voda a jej okolie - 1. časť

AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Az ökológia alapjai NICHE

Vadbiológia és ökológia II.

Elemi csapásból hozzáadott érték

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezetés Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék 2 Jászkiséri Halas Kft.

Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V.

Talajlakó mezofauna vizsgálata fahamu talajjavításra és tápanyagutánpótlásra történő hasznosítása során

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Melléktermékek hasznosítása

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens

A táplálékláncok működése

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.

12. évfolyam esti, levelező

Produkcióökológiai alapok

Alapadatok. Teljes primer energiafelhasználás 1000 PJ

A biomassza energetikai hasznosítása és a DANUBIOM projektötlet. Kohlheb Norbert Szent István Egyetem Bioeuparks tréning 2015.December 8.

FELADATSOR EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

CO 2 víz talaj-tápanyagok hőmérséklet (fotoszintézis rátája)

szekundér produktivitás: heterotrofikus szervezetek által termelt új biomassza

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

Biológia. Biológia 9/29/2010

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Biogeokémiai ciklusok

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

1.ábra A kadmium felhasználási területei

A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni.

Fotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

ISO Energiairányítási rendszer. energiahatékonyság eszköze. mint az. Békés Tamás TMS vezető auditor. , Magyar Minőség Társaság

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer

BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001

ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁS. Báldi András

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

ÉLELMISZERIPARI ISMERETEK. Cukorrépa (Beta vulgaris var. saccharifera) Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

11. évfolyam esti, levelező

NAGYÜZEMI BAROMFITRÁGYA

8. Energia és környezet

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK

Tények a Goji bogyóról:

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév

Anyagáramlás a közösségekben

Átírás:

Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma h Mérése # Az idôegység alatt létrehozott, illetve asszimilált energia mennyisége h Szakaszai # Primér produkció r Zöld növények s Napenergia + szervetlen anyagok = nagy energiájú szerves anyagok # Szekunder produkció r Állatok s A primér produkció anyagainak átalakítása, lebontása Anyag- és energia az ökoszisztémában h Biogeokémiai ciklusok # A kémiai elemek körpályája r Az elôlények és az élettelen környezet között s Ciklusban résztvevô anyagok s Ciklusból kilépô anyagok rezervoár # Alapok r Makronutriensek s C, H, O, N, K, Ca, Mg, S, P r Mikronutriensek s Fe, Mn, Cu, Zn, Na, Mo, B, Cl, V, Co, I r Légnemô és ülepedési (szedimentációs) ciklusok h Energiaáramlás # Nem körfolyamat, hanem egyirányú áramlás # Napenergia ökoszisztéma hô (kilép a rendszerbôl) h : g A táplálék anyagokat tartalmaz g A táplálék energiát tartalmaz # Növények: napenergia + elemek + víz # Állatok: növények és/vagy más állatok anyagai és energiatartalma

A termelési típusok h Környezetközpontú osztályozás # Az anyagbeépítés, az energiamegkötés és -leadás, az energiafelszabadítás arányai alapján r Autotrófok s Építôk (konstruálók) s Energia felhalmozók (akkumulálók) r Heterotrófok s Lebontók (destruálók) s Energia felszabadítók (dekomponálók) h Élôlényközpontú osztályozás r Termelôk (producensek) r Átalakítók (konverterek) s Fogyasztók (konzumensek) s Visszaforgatók (rekuperálók) h A táplálékláncon az anyag és az energia útja nem egyforma # Anyag: körforgalom # Energia: következô szintre kerül vagy kilép h A termelésben betöltött szerep szerint # Primér producensek autotróf szervezetek zöld növények # Konzumensek heterotróf szervezetek állatok r Elsôdleges r Másodlagos r Dög- és korhadékevôk A fogyasztók csoportosítása h Növények = producensek # Energia megkötése # Szervesanyagok elôállítása # Növényi szervesanyag = fitomassza h Állatok = konzumensek # A növényeket fogyasztják # Anyaghoz és energiához jutnak # A hatékonyság korlátoz h Növényevôk (herbivorák) g Primér konzumensek h Állatevôk g Ragadozó - carnivora g Parazita h Anyagvisszaforgatók g Trágya-, dög- és korhadékevôk (Szaprofág) g Visszamentô (rekuperáló) g Lebontó (reducens, dekomponáló)

Trofikus struktúrák és - hálózatok Táplálékhálózatok A láncok keresztezôdnek egymással h Trofikus szintek # hossza energia mennyisége és kezelésének hatékonysága # Felfelé haladva az energia, a biomassza és az egyszám csökken g Táplálékhálózatok # Kompartmentek egymással szorosabban kapcsolódó populációk # Jellemzés r Komplexitás lehetséges kapcsolatok száma # Guild (céh) r Ugyanazon forrsát hasznosító fajok r A guilden belül a versengés erô, közöttük gyenge r A guildek az életközösségek alapegységei, építôkövei A táplálékláncok típusai Táplálékhálózatok h Herbivora tápláléklánc h Parazita tápláléklánc h Detrikus v. szaprofita tápláléklánc h A fogyasztók # többféle táplálékot fogyasztanak # Több lánc tagjai # Az átkapcsolódások lehetôségét növelik a mindenevô (omnivora) szervezetek h A lánc/hálózat sok eleme növeli a stabilitást? # Sok elem sok váltási lehetôség nagyobb stabilitás r Trópusok sok váltási lehetôség, sok specializáció, szûk nichek r Tundra kevés váltási lehetôség, nincs specializációs lehetôség, széles nichek

Anyag- és energiaáramlás Az energia szerepe P Az energia meghatározza a folyamatokat < A növények az energia 1%-át hasznosítják < A konzumensek szintjein a hatékonság kb. 10% (5-20%) < A bejutó energia mennyisége korlátozza a szintek számát # Trópusok # Tundra < Vízellátás Az energia áramlása Szárazföldi ökoszisztéma Anyag- és energiaáramlás Anyag: körforgás energia: áramalás Az anyag és az energia mérése h Biomassza r Energiában: J/m 2 ranyagban: tonna/ha h Primér produkció r A zöld növények biomassza termelésének mértéke egységnyi területre vonatkoztatva, pl. tonna száraz anyag/ha/év, J/m 2 /év r Bruttó primér produkció (GPP) s A teljes a fotoszintézis révén megkötött energia mennyisége s Respirációs hôveszteség (R) r Nettó primér produkció (NPP) s NPP = GPP - R h Szekunder produkció r Az a produkció, amit a konzumensek a primér produkció felhasználásával hozna létre # Fogyasztási hatékonyság (CE) s CE = [ I n / P n-1 ] * 100 (%) w I n = az n szinten elfogyasztott energia mennyisége w I n / P n-1 = az n-1 szinten rendelkezésre álló, elfogyasztható energia mennyisége

Az energia útja Anyag- és energiapiramisok Az energia útja Anyag- és energiapiramisok P Az átalakítás (szintek közötti konverzió) hatékonysága meghatározza < A következô szintre jutó anyag és enrgia mennyiségét # Biomassza-piramis # Energia-piramis < A következô szinten található élôlények számát # Létszámpiramis P Ezért van több egér, mint róka