BESZÁMOLÓ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI ONLINE FELMÉRÉSÉRŐL A DOKTORI KÉPZÉSEK HALLGATÓI ÉS VÉGZETTEI KÖRÉBEN

BESZÁMOLÓ AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM. ÉVI ONLINE FELMÉRÉSÉRŐL A DOKTORI KÉPZÉSEK HALLGATÓI ÉS VÉGZETTEI KÖRÉBEN ELTE Rektori Hivatal Minőségbiztosítási Osztály

I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK... II. TÁBLÁZAT- ÉS ÁBRAJEGYZÉK... III. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 8 IV. BEVEZETÉS... V. MÓDSZERTAN.... Kérdőív.... Adatfelvétel.... Résztvevők... VI. EREDMÉNYEK... 7. Demográfiai háttér... 7. Doktori képzést megelőző tanulmányok.... Doktori tanulmányok jellemzői... 8 a. A doktori képzés megkezdésében szerepet játszó tényezők... b. ELTE-s tanulmányok folytatásának okai hallgatók körében... c. ELTE-n való továbbtanulás okai hallgatók körében... d. Doktori képzéssel való elégedettség... 7 e. Az abszolutórium megszerzése előtt állók jellemzői... 8 f. Abszolutóriumot szerzettek jellemzői.... Jelenlegi tanulmányok, jövőbeli továbbtanulási tervek... VII. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK.... Nyelvtudás.... Külföldi tanulmányok a korábbi felsőfokú képzés(ek) idején.... Külföldi tanulmányok a doktori képzés alatt.... Külföldi kutatások a doktori képzés alatt.... Külföldi munkavégzés a doktori képzés alatt és azt megelőzően.... Külfölddel kapcsolatos tervek... 9 VIII. FELSŐOKTATÁSI ÉS KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG.... Oktatási tevékenység jellemzői.... Kutatási tevékenység jellemzői.... Egyéb tevékenység jellemzői... IX. KAPCSOLÓDÁS A MUNKA VILÁGÁHOZ... 7. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzet áttekintése... 7. A jelenleg (is) dolgozó végzettek jellemzői... 7 a. A fő munkaviszony jellemzői... 7 b. A jelenlegi munkahely jellemzői... 7. Mellékállás, másodállás jellemzői... 8

. Elégedettség, bérezés és a főállású munkához szükséges képességek... 8 X. ELTE ÉRTÉKELÉSE... 89. Asszociációk... 89. Egyetemi szolgáltatásokkal való elégedettség hallgatók körében... 9. A képzés értékelése... 9. ELTE-hez való viszonyulás... 9 XI. MELLÉKLETEK... 98. Központi kérdőív... 98. Intézményi kérdőív.... A felmérésben résztvevők megoszlása.... ELTE-s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban.... ELTE-n való továbbtanulás okai kari bontásban... 7. Képességek, jártasságok fontossága... 7. Asszociációk... 8. Képességek, jártasságok fejlesztési lehetőségei... 7

II. TÁBLÁZAT- ÉS ÁBRAJEGYZÉK. táblázat: A. évi doktori felmérés kitöltési arányai kari bontásban.... ábra: A. évi hallgatói felmérés kitöltőinek karok szerinti megoszlása (N=8).... táblázat: A doktori felmérésben résztvevők nemek és karok szerinti megoszlása. (N=8)... 7. ábra: A doktori felmérésben résztvevők nemek és karok szerinti megoszlása. (N=8)... 7. ábra: A doktori felmérés résztvevőinek átlagéletkora kari bontásban (év). (N=8)... 8. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek hivatalos családi állapota kari bontásban. (N=8)... 8. táblázat: A kitöltők megoszlása karonként aszerint, hogy nevelnek-e 8 évnél fiatalabb gyermeket. (N=8)8. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása a 8 éven aluli gyermekek száma szerint. (N=9)... 9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása éves kori lakhelyük szerint karonként. (N=8).. 9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása a éves kori külföldi lakhely szerint karonként. (N=)... 9 7. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként aszerint, hogy emlékeztek-e a éves kori magyarországi lakhelyük irányítószámára. (N=8)... 9 8. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása a éves kori lakhely megyéje szerint karonként. (N=)... 9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása a éves kori lakhely megyéje szerint karonként. (N=).... táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása jelenlegi lakhelyük szerint karonként. (N=8).... táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása a külföldi lakhely szerint karonként. (N=8).... táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása jelenlegi lakhelyük megyéje szerint. (N=).... táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása a jelenlegi lakhely megyéje szerint karonként. (N=).... táblázat: A kitöltők középiskolájának típusa kari bontásban. (N= 8).... ábra: A kitöltők középiskolájának típusa kari bontásban. (N= 8).... táblázat: A kitöltők édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége karonként a kitöltők éves korában. (N=8).... ábra: A kitöltők megoszlása aszerint, hogy édesapjuk tudományos fokozata kapcsolódik-e szakterületükhöz. (N=).... táblázat: A kitöltők édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége karonként a kitöltők éves korában. (N=8)... 7. ábra: A kitöltők megoszlása aszerint, hogy édesanyjuk tudományos fokozata kapcsolódik-e szakterületükhöz. (N=)... 7. táblázat: A kitöltők családjának éves kori anyagi helyzete kari bontásban. (N=7, opcionális kérdés)... 8. táblázat: A kitöltők megoszlása aszerint, hogy családjukban van-e hasonló szakterületen végzett és abban dolgozó személy. (N=8)... 9. táblázat: A kitöltők megoszlása karonként a doktori képzés előtt szerzett diploma kibocsátó intézménye szerint. (N=8).... táblázat: A kitöltők megoszlása a korábban szerzett diploma megléte szerint karonként. (N=8)... 8. ábra: A kitöltők megoszlása a korábban szerzett diplomát kibocsátó intézmény szerint karonként. (N=8) 7. táblázat: A kitöltők megoszlása a még korábban szerzett diploma megléte szerint karonként. (N=8)... 7 9. ábra: A kitöltők megoszlása a még korábban szerzett diplomát kibocsátó intézmény szerint karonként. (N=)... 7. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként finanszírozás szerint. (N=8)... 8. ábra: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként finanszírozás szerint. (N=8)... 8. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként munkarend szerint. (N=8)... 8. ábra: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként munkarend szerint. (N=8)... 9. táblázat: A kitöltők megoszlása karonként és doktori programok szerint. (N=8)... 9. ábra: A kitöltők megoszlása karonként és doktori programok szerint. (N=8).... táblázat: Doktori képzés megkezdését befolyásoló tényezők értékelése. (N=8).... ábra: Doktori képzés megkezdését befolyásoló tényezők fontossági sorrend szerint. (N=8).... táblázat: Doktori képzés megkezdését befolyásoló egyéb tényezők az előfordulás gyakorisága szerint.... 7. táblázat: Az ELTE-s tanulmányok folytatásának okai a jelenleg doktori képzésben tanulók körében. (N=).... ábra: Az ELTE-s tanulmányok folytatásának okai fontossági sorrendben a jelenleg doktori képzésben tanulók körében..... ábra: Az ELTE-s tanulmányok folytatásának okai karonként az aktív doktorhallgatók körében....

8. táblázat: Az ELTE-s tanulmányok választásának okai a jelenleg doktori képzésben tanulók körében. (N=9).... ábra: Az ELTE-s tanulmányok választásának okai fontossági sorrendben a mesterképzésben tanulók körében.... 7. ábra: Az ELTE-n való továbbtanulás okai karonként az aktív doktorhallgatók körében.... 9. táblázat: Doktori képzéssel való elégedettség alakulása.... 7 8. ábra: Doktori képzéssel való elégedettség csökkenő sorrendben.... 7. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként az abszolutórium éve szerint. (N=8).. 8. táblázat: Aktív jogviszonyú doktori képzésben résztvevő hallgatók megoszlása karonként. (N=)... 8 9. ábra: Aktív jogviszonyú doktori képzésben résztvevő hallgatók megoszlása karonként. (N=)... 9. táblázat: Az aktív doktori hallgatók megoszlása a várható fokozatszerzés éve szerint karonként. (N=7). 9. ábra: Aktív doktori hallgatók megoszlása a várható fokozatszerzés éve szerint. (N=7).... táblázat: Az abszolutóriumot szerzettek megoszlása karonként aszerint, hogy a fokozatot is megszerezték-e azóta. (N=8).... ábra: Az abszolutóriumot szerzettek megoszlása karonként aszerint, hogy a fokozatot is megszerezték-e azóta. (N=8).... táblázat: Az abszolutóriumot szerzettek megoszlása karonként a fokozatszerzés éve szerint. (N=8).... táblázat: Az abszolutóriumot szerzettek megoszlása karonként a fokozatszerzés módja szerint. (N=8).... táblázat: Az abszolutóriumot szerzettek megoszlása karonként a fokozatszerzés várható éve szerint. (N=9)... 7. táblázat: A doktori felmérés kitöltőinek megoszlása karonként aszerint, hogy tanulnak-e szakirányú továbbképzésen. (N=8).... ábra: doktori felmérés kitöltőinek megoszlása karonként aszerint, hogy tanulnak-e szakirányú továbbképzésen. (N=8)... 8. táblázat: A doktori felmérés kitöltőinek megoszlása karonként aszerint, hogy terveznek-e szakirányú továbbképzésen részt venni. (N=8).... ábra: A doktori felmérés kitöltőinek megoszlása karonként aszerint, hogy terveznek-e szakirányú továbbképzésen részt venni. (N=8)... 9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek karonkénti megoszlása a nyelvi követelmények teljesítése szerint. (N=8).... táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként, angol nyelvtudásuk szintje szerint. (N=8).... táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként, német nyelvtudásuk szintje szerint. (N=8).... táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként, francia nyelvtudásuk szintje szerint. (N=8).... táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként, olasz nyelvtudásuk szintje szerint. (N=8).... táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként, spanyol nyelvtudásuk szintje szerint. (N=8).... táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként, orosz nyelvtudásuk szintje szerint. (N=8).... táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként, egyéb nyelvtudásuk szintje szerint. (N=8)... 7. táblázat: A doktori felmérésben résztvevők egyéb nyelv ismerete gyakoriság szerint. (N=9)... 7 8. táblázat: A doktori képzésekben résztvevők angol nyelv használata önbevallás szerint. (N=8)... 7 9. táblázat: A doktori képzésekben résztvevők német nyelv használata önbevallás szerint. (N=8)... 8. táblázat: A doktori képzésekben résztvevők francia nyelv használata önbevallás szerint. (N=8)... 8. táblázat: A doktori képzésekben résztvevők olasz nyelv használata önbevallás szerint. (N=8)... 8. táblázat: A doktori képzésekben résztvevők spanyol nyelv használata önbevallás szerint. (N=8)... 8. táblázat: A doktori képzésekben résztvevők orosz nyelv használata önbevallás szerint. (N=8)... 9. táblázat: A doktori képzésekben résztvevők egyéb nyelv használata önbevallás szerint. (N=8)... 9. táblázat: Munka, tanulmányok során használt egyéb nyelv gyakoriság szerint. (N=7).... táblázat: Doktori képzést megelőző külföldi tanulmányok karonként. (N=8)... 7. táblázat: Doktori képzést megelőző külföldi tanulmányok gyakorisága karonként. (N=).... ábra: Doktori képzést megelőző külföldi tanulmányok időtartama. (N=).... ábra: Doktori képzést megelőző külföldi tanulmányok átlagos hossza (hónap). (N=)... 8. táblázat: Doktori képzés alatti külföldi tanulmányok karonként. (N=8)... 9. táblázat: Doktori képzés alatti, legalább egy szemeszter hosszúságú külföldi tanulmányok gyakorisága karonként. (N=8).... táblázat: Doktori képzés alatti, kevesebb, mint egy szemeszter hosszúságú külföldi tanulmányok gyakorisága karonként. (N=8)...

. ábra: Doktori képzés alatti külföldi tanulmányok időtartama. (N=8)... 7. ábra: Doktori képzés alatti külföldi tanulmányok átlagos hossza (hónap). (N=8).... táblázat: Kutatási tevékenység folytatása külföldön a doktori képzés alatt karonként. (N=8).... táblázat: Doktori képzés alatt, kutatási céllal külföldön töltött tanulmányok karonként. (N=8).... táblázat: Doktori képzés alatti, kutatási céllal külföldön töltött alkalmak gyakorisága karonként. (N=).. 8. ábra: Doktori képzés alatti, kutatási céllal külföldön töltött alkalmak időtartama. (N=)... 9. ábra: Doktori alatti kutatási céllal külföldön töltött alkalmak átlagos hossza (hónap). (N=).... táblázat: Doktori képzést megelőző külföldi munkavégzés karonként. (N=8).... táblázat: Doktori képzést megelőző külföldi munkavégzés gyakorisága karonként. (N=79).... ábra: Doktori képzést megelőző külföldi munkavégzés időtartama. (N=79).... ábra: Doktori képzést megelőző külföldi munkavégzés átlagos hossza (hónap). (N=79).... táblázat: Doktori képzést megelőző külföldi, képzéshez kötődő munka gyakorisága karonként. (N=79)... 7 7. táblázat: Doktori képzést megelőző külföldi, kutatáshoz kapcsolódó munka gyakorisága karonként. (N=79)... 7 8. táblázat: Doktori képzés alatti külföldi munkavégzés karonként. (N=8)... 7 9. táblázat: Doktori képzés alatti külföldi munkavégzés gyakorisága karonként. (N=)... 8. ábra: Doktori képzés alatti külföldi munkavégzés időtartama. (N=)... 8. ábra: Doktori képzés alatti külföldi munkavégzés átlagos hossza (hónap). (N=)... 8 7. táblázat: Doktori képzés alatti külföldi, képzéshez kötődő munka gyakorisága karonként. (N=)... 9 7. táblázat: Doktori képzés alatti külföldi, kutatáshoz kapcsolódó munka gyakorisága karonként. (N=)... 9 7. táblázat: A doktori felmérés kitöltőinek jövőre vonatkozó tervei. (N=8).... ábra: Külföldi tanulmányt, munkavállalást tervezők a doktori felmérés kitöltői között. (csak az igen válaszok)... 7. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek külföldi munkavállalási tervei éven belül. (N=8)... 7. táblázat: Külföldön tervezett munka jellege. (N=)... 7. táblázat: Oktatási tevékenységet folytató résztvevők megoszlása karonként. (N=8)... 7. táblázat: Az oktatási tevékenységet folytatók megoszlása karonként státusz szerint. (N=)... 77. táblázat: Szakterülethez kapcsolódó oktatási tevékenységet folytatók megoszlása karonként. (N=).... ábra: Oktatási tevékenységgel töltött órák megoszlása. (N=).... ábra: Oktatással töltött idő átlagos hossza karonként. (N=)... 78. táblázat: Kutatási tevékenységet folytató résztvevők megoszlása karonként. (N=8)... 79. táblázat: A kutatási tevékenységet folytatók megoszlása karonként státusz szerint. (N=)... 8. táblázat: Szakterülethez kapcsolódó kutatási tevékenységet folytatók megoszlása karonként. (N=)... 7. ábra: Kutatási tevékenységgel töltött órák megoszlása. (N=)... 8. ábra: Kutatással töltött idő átlagos hossza karonként. (N=)... 8. táblázat: Egyéb tevékenységet folytató résztvevők megoszlása karonként. (N=8)... 8. táblázat: A doktori felmérés résztvevői által végzett egyéb feladatok jellege gyakoriság szerint... 8. táblázat: Az egyéb tevékenységet folytatók megoszlása karonként státusz szerint. (N=8)... 7 9. ábra: Egyéb tevékenységgel töltött órák megoszlása. (N=8)... 8. ábra: Egyéb feladattal töltött idő átlagos hossza karonként. (N=8)... 8 8. táblázat: Szakmai tevékenységek gyakoriságának értékelése I.. (N=8)... 9 8. táblázat: Szakmai tevékenységek gyakoriságának értékelése II.. (N=8)... 9 8. táblázat: Szakmai tevékenységek gyakoriságának értékelése III.. (N=8)... 9 87. táblázat: Szakmai tevékenységek gyakoriságának értékelése IV.. (N=8)... 9 88. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása a képzés alatti identitásuk szerint karonként. (N=8)... 7 89. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetük szerint. (N=8)... 7 9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként a jelenlegi beosztásuk szerint. (N=9). 7 9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenleg keresnek-e munkát. (N=9)... 7 9. táblázat: A doktori felmérés GYES-en, GYED-en lévő résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy rendelkeznek-e főállású munkahellyel. (N=9)... 7 9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban a munkaerő-piaci részvétel szerint. (N=8)... 7 9. táblázat: A doktori képzések jelenlegi és volt hallgatóinak munkaviszonya kari bontásban. (N=7)... 7 9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban jogviszony szerint. (N=7)... 7 9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenleg ellátnak-e K+F feladatokat. (N=7)... 7 97. táblázat: A doktori felmérés résztevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy hány alkalmazottjuk/beosztottjuk van jelenlegi munkakörükben. (N=7)... 7

98. táblázat: A doktori felmérés jelenleg dolgozó résztvevői által az előző héten munkával töltött órák száma kari bontásban. (N=7)... 7 99. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkájuknak milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban. (N=7)... 7. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkájuknak milyen szintű végzettség felel meg a legjobban. (N=7)... 7. ábra: Főállásból származó havi átlagos nettó bérek. (N=)... 7. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkahelyük milyen tulajdonban van. (N=7)... 7. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkahelyük magyar vagy külföldi tulajdonú-e. (N=7)... 7. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkahelyükön megközelítőleg hány fő dolgozik. (N=7)... 7. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy munkahelyükön van-e K+F tevékenység. (N=7)... 7. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása munkahelyük ágazata szerint kari bontásban. (N=7)... 7. táblázat: A doktori felmérés jelenleg dolgozó résztvevői által betöltött munkakörök. (N=7)... 77 7. táblázat: A doktori felmérés dolgozó résztvevőinek munkahelye. (N=7)... 8 8. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy földrajzilag hol dolgoznak. (N=7)... 8 9. táblázat: A Magyarországon dolgozó kitöltők megoszlása régió szerint. (N=)... 8. táblázat: A Magyarországon dolgozó kitöltők megoszlása megye szerint kari bontásban. (N=)... 8. táblázat: A doktori felmérés főállással rendelkező kitöltőinek megoszlása aszerint, hogy van-e mellékállásuk. (N=7)... 8. táblázat: A mellékállás a doktori tanulmányok kapcsolata kari bontásban. (N=)... 8. táblázat: A kiegészítő munkavégzéshez szükséges végzettség megítélése karonként. (N=)... 8. táblázat: A kitöltők megoszlása a mellékállásban végzett kutatás-fejlesztési feladatok szerint. (N=)... 8. táblázat: A kitöltők megoszlása a mellékállásban végzett vezetői feladatok ellátása szerint. (N=)... 8. ábra: Mellékállásból származó havi átlagos nettó bérek. (N=98)... 8. táblázat: Munkával való elégedettség értékelése. (N=7)... 8. ábra: Munkával való elégedettség csökkenő rendben. (N=7) (négyfokú skála)... 8. ábra: Előző havi átlagos nettó összbevétel. (N=)... 8 7. táblázat: Képességek, jártasságok értékelése a sikeres munkavállalásban, illetve a jelenlegi munkában.... 8. ábra: Sikeres munkavállaláshoz, meglévő munkához szükséges képességek, jártasságok fontossági sorrendben. (ötfokú skála)... 87. ábra: Képességek, jártasságok fontossága a felmérés idején bejelentett munkaviszonnyal rendelkezők és nem rendelkezők szerint. (ötfokú skála)... 88 7. ábra: A doktori felmérés kitöltői által megadott asszociációk értékelő töltete.... 89 8. táblázat: A doktori felmérés kitöltői által megadott asszociációk értékelő töltete szavanként.... 89 9. táblázat: A doktori felmérés kitöltői által megadott asszociációk kategória szerinti csoportosítása.... 9 8. ábra: A doktori felmérés kitöltői által megadott asszociációk kategóriák szerint csökkenő sorrendben... 9. táblázat: Az ELTE által nyújtott szolgáltatások értékelése és igénybevételi aránya az aktív hallgatók körében.... 9 9. ábra: Az ELTE által nyújtott szolgáltatások értékelése I.. (ötfokú skála)... 9. táblázat: Az ELTE által nyújtott szolgáltatások és tevékenységek értékelése II..... 9. ábra: Az ELTE által nyújtott szolgáltatások és tevékenységek értékelése. (ötfokú skála)... 9. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek értékelése az ELTE képzéséiről.... 9. ábra: Aktív doktorhallgatók véleménye ELTE-s képzésükről. (ötfokú skála)... 9. táblázat: A doktori képzésben résztvevők értékelése arról, hogy egyes általános képességeket, jártasságokat mennyire tudtak tanulmányaik alatt fejleszteni. (ötfokú skála)... 9. ábra: A doktori képzésben résztvevők értékelése arról, hogy egyes általános képességeket, jártasságokat mennyire tudtak tanulmányaik alatt fejleszteni. (ötfokú skála)... 9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek értékelése az ELTE-ről. (N=)... 9. ábra: A doktori felmérés résztvevőinek értékelése az ELTE-ről. (N=)... 9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek ELTE-hez való viszonyulása. (N=8)... 9. ábra: A doktori felmérés résztvevőinek ELTE-hez való viszonyulása. (ötfokú skála)... 97. ábra: felmérés résztvevőinek ELTE-hez való viszonyulása kari bontásban. (N=8) (ötfokú skála)... 97. táblázat: Az ELTE-s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban I.. (N=)... 7. táblázat: Az ELTE-s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban II.. (N=)... 8. táblázat: ELTE-s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban III.. (N=)... 9. táblázat: ELTE-s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban IV.. (N=)...

. táblázat: ELTE-s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban V.. (N=).... táblázat: ELTE-s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban VI.. (N=).... táblázat: ELTE-s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban VII.. (N=).... táblázat: ELTE-s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban VIII.. (N=).... táblázat: ELTE-s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban IX.. (N=).... táblázat: ELTE-s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban X.. (N=).... táblázat: ELTE-s tanulmányok választásának okai kari bontásban I.. (N=9)... 7 7. táblázat: Az ELTE-s tanulmányok választásának okai kari bontásban II.. (N=9)... 7 8. táblázat: ELTE-s tanulmányok választásának okai kari bontásban III.. (N=9)... 7 9. táblázat: ELTE-s tanulmányok választásának okai kari bontásban IV.. (N=9)... 7. táblázat: ELTE-s tanulmányok választásának okai kari bontásban V.. (N=9)... 8. táblázat: ELTE-s tanulmányok választásának okai kari bontásban VI.. (N=9)... 8. táblázat: ELTE-s tanulmányok választásának okai kari bontásban VII.. (N=9)... 8. táblázat: ELTE-s tanulmányok választásának okai kari bontásban VIII.. (N=9)... 8. táblázat: ELTE-s tanulmányok folytatásának okai kari bontásban IX.. (N=9)... 9 7

III. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen beszámoló a TÁMOP-..-8//KMR-9- számú pályázati projekttel (Diplomás pályakövetési program, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés az ELTE-n) megvalósított ELTE Diplomás Pályakövetési Rendszer fenntartásának keretében tavaszán a doktori képzések jelenlegi, illetve volt hallgatóinak körében lebonyolított felmérés eredményeinek összefoglalója. A felmérés módszertana követte az Educatio Nkft. által elkészített országosan kötelező irányelveket, a kérdőív elején az országosan kötelező kérdőívblokk szerepelt. A kérdőív kiegészítésre került intézményi és néhány kar esetében kari kérdésekkel is. Az adatfelvétel. május. és június 7. között zajlott, összesen 87 jelenlegi és volt hallgató kapott felkérést a TR-ben rögzített e-mail címén a kérdőív kitöltésére. A célcsoportokba eredetileg 7 személy tartozott, akik közül főt e-mail cím hiányában nem tudtunk felkérni a felmérésben való részvételre, így az elérési arány 89,% volt. Az összegyetemi szintű válaszadás,8% volt, ami azon kitöltők arányát jelöli, akik a kérdőívet az intézményi kérdések végéig kitöltötték. Az alábbiakban mutatjuk be a felmérés főbb eredményeit. Demográfiai háttér: Az átlagéletkor, év volt, a válaszadók,%-a nő,,7%-a férfi. A résztvevők harmada egyedülálló (,8%), és több mint kétszer annyian élnek házasságban (,%), mint élettársi kapcsolatban (8,%). Kétharmaduknak még nincs gyermeke (7,7%). A kitöltők 88,8%-a jelenleg Magyarországon él, és azon belül is a budapestiek száma dominál (7 fő). A szülők és/vagy a nagyszülők a vizsgálthoz hasonló szakterületen szerzett végzettségéről vagy munkatapasztalatáról csak,% számolt be. Korábbi felsőfokú végzettség, tanulmányok: A doktori képzést megelőzően a kitöltők háromnegyede (7,%) szerezte az ELTE-n előzménydiplomáját. Egyéb, korábban szerzett végzettségről 8 fő (9,%) számolt be, melyet minden második szintén az ELTE-n szerzett ( fő, 8,77%). Még korábban szerzett végzettsége a 8 fő negyedének van ( fő,,%), amit ugyanúgy fele-fele arányban szereztek az ELTE-n (9 fő), illetve más intézményben (7 fő). Doktori tanulmányaikat megelőző felsőfokú tanulmányaik alatt a kitöltők negyede (,8%) tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön. A tanulmányaikat összeadva kétharmaduk egy alkalommal (,%), negyedük (,8%) kétszer tanult külföldön. A kint töltött idő átlagosan, hónap volt, a célországok között a leggyakrabban Németország, Olaszország és Franciaország szerepelt. Jelenlegi és jövőbeli tanulmányi, munkavállalási tervek: A kitöltők túlnyomó többsége (9,%) a felmérés idején nem járt szakirányú továbbképzésre, és nem is tervezett ilyen jellegű képzést elvégezni (88,%). A kitöltők tizede gondolkodott csak (,7%) szakirányú továbbképzés elvégzésében, jellemzően köz- és gazdaságtudományi, művészeti, pszichológiai, informatikai, fizikai, vagy jogi területen. Általánosságban elmondható, hogy a pár hetes, hónapos időtartamú tanulmányi és munkavállalási tervek valamivel népszerűbbek. Mialatt minden harmadik (7,%) szeretne külföldön tanulni egy rövidebb ideig, addig néhány évben már csak hatoduk (7,9%) gondolkodik. A külföldi munkavállalással kapcsolatban egy ötéves időtávra vonatkozó kérdést is feltettünk, valamint rákérdeztünk arra is, hogy milyen jellegű feladatokat terveznek ellátni. Harmaduk (,7%) biztosan külföldön szeretne munkát vállalni öt éven belül, 8

ezen belül pedig a kutatói (8 fő), posztdoktori (8 fő) és oktatás-kutatással ( fő), kutatásfejlesztéssel ( fő) kapcsolatos feladatok ellátását tervezik. Doktori tanulmányok jellemzői: A felmérésben összesen 8 doktori program volt és jelenlegi hallgatói vettek részt. A legnagyobb arányban a Biológiai tudományok (,%), a Történelemtudományok (,%) és a Nyelvtudományok (9,8%) területéről töltötték ki a kérdőívet. A doktori képzés megkezdésében az összes szempont közül az adott szakterülethez fűződő tudományos érdeklődés bizonyult a legmeghatározóbbnak (ötfokú skálán,8). Egy négyfokú skálán a legjobban a doktori fokozat presztízsértékével (,), a szakmai támogatással (,) és a különböző fórumokon való részvételi lehetőségekkel (,) voltak megelégedve, míg legkevésbé az anyagi juttatásokkal (kutatási támogatások:,8; ösztöndíj:,; mellékjövedelem:,9). Közel azonos arányban vettek részt a felmérésben azok, akik még nem szereztek abszolutóriumot (,9%), mint azok, akik az elmúlt négy évben végeztek tanulmányaikkal (8,%). Az abszolutóriumot nem szerzett fő négyötöde (79,%) a felmérés idején aktív státuszú volt, illetve a többség (78,9%) az elkövetkező három évben (-7 között) tervezi a fokozatszerzést. Az abszolutóriumot szerzettek közül a fokozatszerzés évét tekintve a legtöbben - között doktoráltak (,9% és,8%). A doktorálást tervezők jellemzően az idei, illetve a következő - évben gondolkodnak (:,9%; :,8%; :,9%). A belátható időn belül fokozatszerzést nem tervezők főképp a nagy munkateherre és a felkészítés hiányára hivatkoztak. Doktori tanulmányaik alatt a kitöltők hetede (,%) tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön. Legalább egy szemesztert 8,78%, kevesebb, mint egy szemesztert pedig 7,8% töltött külföldön. A kint töltött idő átlagosan 7,7 hónap volt, és a külföldön tanult kitöltők egyegy negyede egy hónapot vagy annál kevesebb, illetve - hónapot töltött kint. Kutatási tevékenységet négyötödük (8,7%) végzett. A célországok között főképp Németország, Olaszország, Franciaország szerepeltek. Korábbi külföldi munkavállalás: Doktori tanulmányaikat megelőzően a kitöltők egyötöde (,%) dolgozott hosszabb-rövidebb ideig külföldön. A munkával töltött időszakokat összeadva kétharmaduk egy alkalommal (,8%), egy-egy ötödük kettő vagy három (7,7% és,%) alkalommal dolgozott. A kint töltött idő átlagosan,8 hónap volt. A doktori tanulmányok tudományterületéhez kapcsolódó munkát,% egyáltalán nem végzett, 7,8% pedig csak egyszer. A munka tartalmát tekintve megkérdeztük azt is, hogy hány alkalommal végeztek kutatási jellegű (kutató, kutatási asszisztens, stb.) munkát. A válaszadók kétharmada (7,9%) egyáltalán nem végzett ilyen munkát, negyedük (,%) csupán egy alkalommal. Doktori tanulmányok alatti külföldi munkavállalás: Doktori tanulmányaik alatt a kitöltők 7,7%-a dolgozott hosszabb-rövidebb ideig külföldön. A kint töltött idő átlagosan, hónap volt, és a képzés alatt külföldön dolgozó kitöltők harmada - hónapnyi (,%), ötödük háromhónapnyi (7,78%) kint tartózkodásról számolt be. A doktori tanulmányok tudományterületéhez kapcsolódó munkát 7,78% végzett egy alkalommal. A munka tartalmát tekintve itt is megkérdeztük azt, hogy hány alkalommal végeztek kutatási jellegű (kutató, kutatási asszisztens, stb.) munkát. A válaszadók fele (7,78%) egyáltalán nem végzett ilyen munkát, harmaduk (,%) egyszer. 9

Munkatapasztalat, munkaerő-piaci helyzet: Doktori tanulmányai alatt a kitöltők nagyobb arányban érzik/érezték magukat főfoglalkozású dolgozónak, mint főállású hallgatónak. Jelenlegi és volt doktori hallgatóink háromnegyede (7,9%) alkalmazotti státuszban állt, tizedük (,%) nappali tagozaton tanult. Az alkalmazottak jelentős része (7,8%) beosztott diplomásként, középvezetőként tízedük (,%) dolgozik. A jelenleg munkanélküli kitöltők közül egy fő kivételével mindenki munkát keresett. A jelenleg GYED-en, GYES-en lévő kitöltők közel azonos arányban rendelkeztek, illetve nem rendelkeztek főállású munkahellyel a felmérés idején. A kitöltők négyötöde (8,99%) a felmérés idején dolgozott. Négyötödüknek (8,8%) egyáltalán nincs beosztottja, -9 között alkalmazottról hetedük számolt be (,%). A kitöltők több mint fele heti - órát dolgozik egy héten (,78%), ötödük pedig heti -9 órát (,%). A bejelentett főállású munkaviszony mellett mellékállással harmaduk (,%) rendelkezik.,% végez oktatási tevékenységet, 8,% kutatást folytat, illetve,8% végez egyéb tevékenységet valamely felsőoktatási intézményben. A foglalkoztatási formák közül általánosságban elmondható, hogy a leggyakoribb az intézményi alkalmazotti jogviszony, melyet az intézménynél lévő PhD jogviszony követ. A kitöltők jelentős része (8-9%) szakterületéhez kapcsolódó témában oktat vagy kutat, előbbit átlagosan heti 7, órában, utóbbit pedig, órában végzik. A leggyakoribb munkakör közé az alábbiak tartoznak: tudományos segédmunkatárs ( fő), tanársegéd ( fő), tudományos munkatárs ( fő), tanár (9 fő), adjunktus ( fő), kutató (7 fő), oktató (7 fő), posztdoktori kutató ( fő), szoftverfejlesztő ( fő) és asszisztens (8 fő). Munkahely jellemzői: A kitöltők kétharmadának (9,%) teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú a munkahelye, míg negyedüknek (,%) teljes mértékben magántulajdonú. Ehhez kapcsolódóan teljesen magyar tulajdonú cégnél négyötödük (79,8%) dolgozik, teljesen külföldi tulajdonúnál hatoduk (,8%).,% munkahelye több mint ezer főt foglalkoztat. A középvállalkozásoknál, közepes méretű intézményeknél dolgozó doktori képzések volt és jelenlegi hallgatói a kitöltők közel felét teszik (-9 főt foglalkoztató:,8%, -999 főt foglalkoztató:,7%). ELTE-vel való elégedettség: A felmérésben résztvevőket arra kértük, hogy mondják meg, milyen szó, kifejezés jut elsőként eszükbe, ha az ELTE-t kell jellemezniük. Az említések,8%-a egyetemmel kapcsolatos pozitív kifejezések, szavak (pl. legjobb, leghíresebb, elit),,89% pedig konkrétan az oktatás, kutatás szakmai színvonalára vonatkozik. 8,% ugyanakkor az Egyetemmel kapcsolatos kritikát fogalmaz meg (pl. süllyedő hajó, elavult, beképzelt). Az ELTE-s tanulmányok legjellemzőbb tulajdonsága a képzés elméleti volta (ötfokú skála,7), mellyel összecseng a gyakorlatias jelzőre adott átlag (ötfokú skála,). Egy ötfokú skálán értékelve a leginkább elméleti szakmai jártasságukat (,7), az önálló munkára való képességet (,) és az önálló tanulásra, önképzésre való képességet (,) tudják/tudták fejleszteni.

Egy ötfokú skálán értékelve az igénybevett szolgáltatások közül a legjobban az ELTE-s könyvtárakkal, gyűjteményekkel (,7), a kulturális programokkal (,8), valamint a sportolási lehetőségekkel (,), míg legkevésbé a sajátos nevelési igényű hallgatóknak szóló szolgáltatásokkal (,8) és a számítógépekkel (,) voltak megelégedve. Ezeken kívül a hallgatók leginkább az oktatókkal való viszonyukkal (,), a szakmai, önképzési lehetőségek, hallgatói tudományos munka segítésével (,) és a tanulmányi ügyintézéssel (,) voltak megelégedve, a legkevésbé pedig az elektronikus ügyintézéssel (,9), hallgatók tájékoztatásával a tanulmányi, képzési ügyekben (,9) és a HÖK tevékenységével (,). A leginkább azzal értettek egyet a kitöltők, hogy büszkék ELTE-s tanulmányaikra (ötfokú skálán,) és ezzel egybecsengően nem szégyellik azt, hogy az ELTE-re jártak (ötfokú skálán,). Úgy érzik, hogy mások is tisztelik az ELTE-t (ötfokú skálán,), de nem biztosak abban, hogy az itt folytatott tanulmányaik mennyire befolyásolják énképüket (ötfokú skálán,).

IV. BEVEZETÉS Jelen beszámoló a TÁMOP-..-8//KMR-9- számú pályázati projekttel (Diplomás pályakövetési program, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés az ELTE-n) megvalósított ELTE Diplomás Pályakövetési Rendszer fenntartásának keretében tavaszán a doktori képzések jelenlegi, illetve volt hallgatóinak körében lebonyolított felmérés eredményeinek összefoglalója. A felmérés módszertana követte az Educatio Nkft. által elkészített országosan kötelező irányelveket, a kérdőív elején az országosan kötelező kérdőívblokk szerepelt. A kérdőív kiegészítésre került intézményi és néhány kar esetében kari kérdésekkel is. Idén harmadjára nyílt lehetőség a kérdőívező rendszer riport-készítő funkciójának használatára is, így a karok számára az eredményekből a rendszer segítségével készítettünk kari beszámolókat. Ebben az évben ezek, a karok számára talán jobban felhasználható beszámolók is kiegészítik a korábbi évekből már megszokott mellékleteket.

V. MÓDSZERTAN. KÉRDŐÍV A doktori felmérés kérdőívének törzsét az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által kidolgozott, országosan kötelező kérdésblokkok alkották, melyeket az országos Diplomás Pályakövetési Rendszer projektjéhez kapcsolódva, más felsőoktatási intézményekhez hasonlóan az ELTE-n is le kellett kérdezni. A felmérés kérdőíveit a XI.. és. mellékletek tartalmazzák. Azon kérdések, melyek végén az TR szó szerepel, a Tanulmányi Rendszer adataiból kerültek feltöltésre (pl.: nem, szak neve, képzési szint), így a felmérésben nem kerültek a hallgatóktól megkérdezésre. Ennek értelmében minden kitöltő számára egyedi kérdőívet hoztunk létre, amely tartalmazta a kérdéses adatokat, de az anonimitás megőrzésének érdekében nem tartalmazott olyan további adatot, melynek segítségével a kitöltő személyére következtetni lehetne. Egyes kérdések (pénzügyekkel kapcsolatos, illetve olyan kérdések, amelyekre nem feltétlenül tud válaszolni a kitöltő, például éves kori irányítószám) megválaszolását nem tettük kötelezővé. Erről a kitöltők a kérdőív elején tájékoztatást kaptak. A kérdőív az egy, illetve több képzésben is résztvevő/részt vett kitöltők esetén eltérő volt. A több képzésen is tanulókat a kérdőív elején megkértük, hogy a Tanulmányi Rendszer (továbbiakban: TR) adatai alapján felsorolt doktori képzéseik közül válasszák ki azt, melyet elsődlegesnek éreznek, és a továbbiakban arra vonatkozóan töltsék ki a kérdőívet. A kérdőív, illetve annak kérdőívező rendszerben programozott változata a felmérést megelőzően tesztelésre került, a szükséges javítások után indult el a felmérés.. ADATFELVÉTEL A felmérés módszertana követte az Educatio Nkft. által előírt országosan kötelező irányelveket. Az adatfelvétel. május. és június 7. között zajlott, összesen 87 jelenlegi és volt hallgató kapott felkérést a TR-ben rögzített e-mail címén a kérdőív kitöltésére. A célcsoportokba eredetileg 7 személy tartozott, akik közül főt e-mail cím hiányában nem tudtunk felkérni a felmérésben való részvételre, így az elérési arány 89,% volt. A felmérésben való részvételre invitáló felhívást minden, óta valamely ELTE doktori képzését megkezdett hallgató részére került megküldésre, függetlenül attól, hogy megszerezték-e már a fokozatot vagy sem. Az idei évtől kezdődően a felmérésben való részvételnek tehát már nem volt feltétele az, hogy a hallgatók aktív jogviszonnyal rendelkezzenek a felmérés idején, illetve az sem, hogy a doktori képzések végzettei,, vagy éven belül szerezzenek abszolutóriumot. A felmérést a májusban és júniusban lebonyolított felmérésekkel együtt, a válaszadási hajlandóság fokozása érdekében egy közös ajándéksorsolással kötöttük össze (a két másik felmérés: 9-ben, -ben és -ban végzettek körében, illetve a motivációs felmérés az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők körében).

A hallgatók az alábbi felkérő levelet kapták: Tisztelt (Egykori) Hallgatónk! Az ELTE Diplomás Pályakövetési Rendszerének (DPR) keretében idén is szeretnénk felmérni az ELTE hallgatóinak és végzetteinek pályáját, jövőbeli terveit és az Egyetemről kialakított véleményét. Az eredményeket egyfelől az ELTE minőségének fejlesztésére, másfelől a hallgatók elhelyezkedésének támogatására irányuló munkánkban fogjuk felhasználni. A DPR keretében az idei évtől kezdődően a doktori képzések hallgatóit, végzetteit egy különálló kérdőívvel keressük meg. Kérjük, segítse munkánkat és. június 7. :9-ig töltse ki kérdőívünket! A kérdőív anonim, a kapott válaszokat, adatokat úgy tároljuk és dolgozzuk fel, hogy válaszai alapján senkit se lehessen azonosítani. Néhány Tanulmányi Rendszerben is elérhető adat (pl.: képzés megnevezése, tagozat, kar) az Ön kérdőívébe előzetesen elmentésre került, hogy ezekkel kapcsolatos kérdésekre már ne kelljen válaszolnia, de ezen adatok köre sem tartalmaz olyan információkat, amelyek alapján Önt be lehetne azonosítani. A felmérés kérdőívét az alábbi linken éri el: https://dpr.elte.hu/interview/egyedi link A kérdőív kitöltése körülbelül - percet vesz igénybe, de Önnek lehetősége van a kérdőív kitöltésének félbehagyására és a fenti linkről történő folytatására egy későbbi időpontban. A felmérés ideje alatt összesen egy alkalommal küldünk emlékeztető levelet azoknak, akik félbehagyták vagy nem kezdték el a kitöltést. A kérdőívet kitöltők között 9 darab különböző értékű ( db Ft-os, db Ft-os, db Ft-os) utalvány, mely a Hallgatói rier- és Szolgáltató Központ szolgáltatásainak igénybe vételére jogosít, és db ELTE póló kerül kisorsolásra. A sorsolás időpontja:. június 7. :. A felméréshez kapcsolódó ajándéksorsolás szabályai a minoseg.elte.hu/palyakovetesjatekszabaly oldalon olvashatóak. Az ELTE Diplomás Pályakövetési Rendszeréről, illetve a későbbiekben jelen felmérés eredményeiről a http://minoseg.elte.hu/dpr oldalon olvashat többet. Amennyiben a jövőben nem szeretne további megkeresést kapni az Egyetem által végzett DPR felmérésekkel kapcsolatban, kérjük, jelezze ezen szándékát a dpr@dpr.elte.hu emailcímre küldött üzenetével, amelyben az alábbi adatokat tünteti fel: név, EHA/NEPTUN azonosító, valamint az az emailcím, amelyre a felkérést kapta. Tájékoztatjuk, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem a nemzeti felsőoktatásról szóló. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló. évi CCIV. törvény 8. () bekezdés g) pontja (mely szerint az intézmény feladata a végzettek pályakövetése és ezért az ennek céljából nélkülözhetetlenül szükséges személyes és különleges adatokat nyilvántartja) szerinti, valamint a. melléklet I/B. részében meghatározott adatokat jogosult és köteles nyilvántartani. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai és vezetői, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (ideértve annak kari és kollégiumi részönkormányzatait is), valamint az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat (ideértve a kari doktorandusz képviseleteket is) tisztségviselői munkaköri feladatuk, illetve vezetői megbízatásuk, valamint szabályzatban rögzített feladatuk ellátásával összefüggésben, az ahhoz szükséges mértékben a személyes adataimhoz hozzáférhetnek, azokat kezelhetik. A személyes adatok kezelésének, védelmének, valamint az ezzel összefüggő jogorvoslatnak törvényben és egyetemi szabályzatban rögzített szabályairól az ELTE honlapján a Közérdekű információk, közzéteendő adatok, adatkezelés menüpontban (http://www.elte.hu/kozerdeku) szerepel részletes tájékoztatása. Segítségét előre is köszönjük! Rektori Hivatal Minőségbiztosítási Osztály Jelen felméréssel az Eötvös Loránd Tudományegyetem eleget tesz fenntartási kötelezettségének, melyet a TÁMOP-..-8//KMR- 9- számú pályázati projekt (Diplomás pályakövetési program, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés az ELTE-n) keretében vállalt.

A felkérések nem egyszerre, hanem több nap alatt kerültek kézbesítésre annak érdekében, hogy a kitöltők által gyakran használt levelezőrendszerek, mint pl. a freemail, gmail ne kezeljék levélszemétként. A felmérés során egy alkalommal került sor emlékeztető levél kiküldésére azok számára, akik nem kezdték el a kérdőív kitöltését vagy azt félbehagyták.. RÉSZTVEVŐK A felmérés elérési és válaszadási eredményei az alábbi táblázatban, illetve ábrában találhatóak. Elértnek tekintettük azt, akinek volt a TR-ben rögzített érvényes e-mail címe, amire küldhettünk felhívást.. táblázat: A. évi doktori felmérés kitöltési arányai kari bontásban ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE bevonandók *(fő) 8 7 77 7 elértek (fő) 98 7 89 87 válaszadók (fő)** 8 7 8 kitöltési arány az elértekhez viszonyítva 9,% 8,8%,%,7%,8%,%,8% kitöltési arány az összes válaszadóhoz viszonyítva 7,88%,%,8%,7%,8%,8%,% * A több képzéses hallgatók/végzettek minden olyan kari cellában szerepelnek, amelyen képzést folytatnak/folytattak, azonban az ELTE cellában emberfők szerepelnek. ** A több képzéses hallgatók/végzettek a kérdőívben elsődlegesnek választott képzésük szerint kerültek kari cellába való besorolásra. A táblázatból látható, hogy az összegyetemi szintű válaszadás,8% volt, ami azon kitöltők arányát jelöli, akik a kérdőívet az intézményi kérdések végéig kitöltötték. Többen elkezdték a kérdőív kitöltését, de aztán félbehagyták azt. Egy részük a központi kérdőívblokkot még befejezte, de az intézményi szintű kérdéseket már nem válaszolta meg. A felmérésben résztvevők részletes megoszlása a doktori program, nem, tagozat és finanszírozási forma szerint kari bontásban a XI.. mellékletben található.

. ábra: A. évi hallgatói felmérés kitöltőinek karok szerinti megoszlása (N=8) ÁJTK; ; 7,88% TTK; ;,8% BTK; 8;,% TáTK; ;,8% PPK; 7;,7% IK; ;,8% Mivel a felmérés során önkéntesen megválaszolható önkitöltős kérdőívet alkalmaztunk, nem lehet tudni, hogy a megkeresettek közül pontosan kik nem válaszoltak, így azt sem, hogy a nem válaszolók csoportja különbözik-e a válaszolók csoportjától. Emiatt a kapott eredmények nem általánosíthatóak sem a teljes ELTE-re, sem az egyes karokra. A kapott eredmények a felmérésben részt vevő 8 főre vonatkoznak.

VI. EREDMÉNYEK. DEMOGRÁFIAI HÁTTÉR A kitöltők között közel azonos arányban találhatók a férfiak (,7%) és nők (,%). Ez érdekes eredménynek tekinthető, mivel a diplomás pályakövetési felmérés más felméréseiben jellemzően nagyobb arányban vesznek részt a nők, mint a férfiak (kétharmad-egyharmad arányban). Az egyes karokon azonban itt is nagy eltérések láthatók (ld. IK, PPK). Mi az Ön neme? férfi nő. táblázat: A doktori felmérésben résztvevők nemek és karok szerinti megoszlása. (N=8) ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK 7 8 9 (,7%) (9,89%) (8,%) (7,7%) (,%) (,%) 9 (7,8%) (,%) (7,%) (8,%) (,%) (,%) ELTE 7 (,7%) (,%) Összesen 8 7 8 %. ábra: A doktori felmérésben résztvevők nemek és karok szerinti megoszlása. (N=8) 9% 8% 7% 9 % % % 8 % % 7 9 7 % % ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE férfi nő 7

A válaszadók születési volt hallgatói voltak átlagosan jelenlegi hallgatói (7,8 év).. ábra: A doktori felmérés résztvevőinek átlagéletkora kari bontásban (év). (N=8) év alapján kalkulált átlagéletkora, év volt. A TTK jelenlegi és a legfiatalabbak (, év), míg a legidősebbek a PPK korábbi és,9,,9 7,8,,, ÁJTK (N=) BTK (N=8) IK (N=) PPK (N=7) TáTK (N=) TTK ELTEE (N=)(N=8) A felmérés résztvevőinek harmada egyedülálló (,8%). Több mint kétszer annyian élnek házasságban, mint élettársi kapcsolatban (,% és 8,%). Kétharmaduknak még nincs gyermeke (7,7%). A fennmaradó kitöltők közel fele-fele arányban nevelnek egy vagy két 8 év alatti gyermeket. A PPK kitöltői körében a legmagasabb a gyermekesek arányaa (v.ö. ELTE:,% és PPK,%).. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek hivatalos családi állapota kari bontásbann. (N=8) Családi állapot ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK 7 7 7 8 Egyedülálló. (,9%) (,%) (8,%) (,97%) (,88%) (7,%) Élettársi vagy tartós 9 együttélési kapcsolatban él. (,7%) (,8%) (,7%) (7,7%) (,%) (,%) 8 9 8 88 Házas. (,78%) (,8%) (,8%) (,7%) (,%) (,9%) 7 Elvált. (,%) (,8%) (8,8%) (,%) (,%) (,7%) Özvegy. (,7%) (,%) Összesen. táblázat: A kitöltők megoszlása karonként aszerint, hogy nevelnek-e 8 évnél fiatalabb gyermeket. (N=8) van gyereke nincs 8 7 ÁJTK BTK IK PPK TáTK 9 8 8 (8,%) (,%) (,%) (,%) (7,%) (7,7%) (7,7%) (7,7%) (8,%) (,%) Összesen 8 7 TTK (7,9%) (7,9%) ELTE 99 (,8%) (8,%) 7 (,%) 9 (,%) (,%) 8 ELTE 9 (,%) 9 (7,7%) 8 8

. ábra: A végzett felmérés résztvevőinek megoszlása a 8 éven aluli gyermekek száma szerint. (N=9) + gyerek; ;,% gyerek; 8;,% gyerek; 8;,7% éves korukban a kitöltők 9,%-a élt Magyarországon, 7,88% pedig külföldön. A külföldön élők jellemzően valamely környező országot adták meg lakhelyül (Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna).. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása éves kori lakhelyük szerint karonként. (N=8) Hol élt éves korában? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE külföldön (,%) 7 (9,9%) (8,8%) 7 (9,%) (,%) (,8%) (7,88%) Magyarországon (9,8%) (9,7%) (9,8%) 7 (9,%) 8 (87,%) (9,%) 8 (9,%) Összesen 8 7 8. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása a éves kori külföldi lakhely szerint karonként. (N=) Külföldi lakhely éves korban ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Románia - 7 Szlovákia - 7 Szerbia - - - Ukrajna - - - - - Egyéb országok - - 9 Összesen 7 7 A éves korukban Magyarországon élt kitöltőket megkértük, hogy adják meg akkori lakhelyük irányítószámát, vagy annak ismeretének hiányában a város nevét. A kitöltők túlnyomó többsége (88,8%) emlékezett az irányítószámra. 7. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként aszerint, hogy emlékeztek-e a éves kori magyarországi lakhelyük irányítószámára. (N=8) Irányítószámra emlékezett ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE igen 8 (88,7%) (8,%) (,%) (9,%) (8,7%) 87 (9,%) 7 (88,8%) nem (,%) (8,7%) (8,9%) (,9%) (7,88%) (,%) Összesen 7 8 8 9

A magyarországi lakosokat a megadott irányítószámok vagy városok alapján régió és megye szerint is elemeztük: 8 fő (,%) élt éves korában Közép-Magyarországon, ezen belül négyötödük pedig Budapesten (7 fő, 79,%). 8. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása a éves kori lakhely megyéje szerint karonként. (N=) Régió ELTE Dél-Alföld 7,% Dél-Dunántúl,7% Észak-Alföld 9,% Észak-Magyarország 9 9,9% Közép-Dunántúl 9 9,9% Közép-Magyarország 8,% Nyugat-Dunántúl,9% nem létezik,77% Összesen,% 9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása a éves kori lakhely megyéje szerint karonként. (N=) ELTE Megye ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK Bács-Kiskun - -,87% Baranya - -,% Békés - - 9,7% Borsod-Abaúj-Zemplén -,8% Budapest 8 7 9 7,9% Csongrád -,7% Fejér 7 -,8% Győr-Moson-Sopron - 7,% Hajdú-Bihar - - 7,% Heves - 9 9,% Jász-Nagykun-Szolnok - - 8,% Komárom-Esztergom - - 8,% Nógrád -,7% Pest 9 7 8,% Somogy -,% Szabolcs-Szatmár-Bereg -,% Tolna - - 8,% Vas - - 9,7% Veszprém - 8,% Zala - -,9% nem létezik - -,77% Összesen 8 7,%

A kitöltők túlnyomó többsége (88,8%) jelenleg Magyarországon él. Őket megkértük arra, hogy adják meg lakhelyük irányítószámát, vagy a város nevét. A magyarországi lakosokat a megadott irányítószámok vagy városok alapján régió és megye szerint is elemeztük. A kitöltők négyötöde ( fő) él Közép-Magyarországon, ezen belül háromnegyedük pedig Budapesten (7 fő, 7,%).. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása jelenlegi lakhelyük szerint karonként. (N=8) Jelenleg hol él? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE külföldön (,%) (,8%) (,7%) (,%) (,%) (,88%) 9 (,8%) 9 7 8 Magyarországon (8,9%) (88,%) (8,9%) (9,9%) (9,7%) (8,%) (88,8%) Összesen 8 7 8. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása a külföldi lakhely szerint karonként. (N=8) Külföldi lakhely jelenleg ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Németország - - 8 Svájc - - 7 Egyesült Királyság - - - - - Franciaország - - - Ausztria - - - - - Egyéb országok Összesen 8. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása jelenlegi lakhelyük megyéje szerint. (N=) Régió ELTE Dél-Alföld 9,8% Dél-Dunántúl 7,% Észak-Alföld 7,% Észak-Magyarország,79% Közép-Dunántúl,9% Közép-Magyarország 8,% Nyugat-Dunántúl 8,% Összesen,%

. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása a jelenlegi lakhely megyéje szerint karonként. (N=) Megye ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Bács-Kiskun - - - -,% Baranya - - -,% Békés - - - - -,% Borsod-Abaúj-Zemplén - -,8% Budapest 8 7,7% Csongrád - - - - -,% Fejér -,% Győr-Moson-Sopron - - -,% Hajdú-Bihar - - -,% Heves - - -,% Jász-Nagykun-Szolnok - - - - -,% Komárom-Esztergom - - -,8% Nógrád - - - -,8% Pest 7 9 7 7,% Somogy - - - - -,% Szabolcs-Szatmár-Bereg - - - -,% Tolna - - - -,% Vas - -,% Veszprém - - - 8,% Összesen 9 9 9 9 79,% A kitöltők kétharmada (,7%) hagyományos négy vagy öt évfolyamos gimnáziumban szerezte érettségijét. Ötödük vagy 8 osztályos középiskolában, vagy kéttannyelvű gimnáziumban végzett (,77%), majd minden tizedik pedig (8,7%) szakközépiskolában. Gimnázium típusa gimnázium hagyományos vagy osztályos, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, két tanítási nyelvű gimnázium szakközépiskola egyéb. táblázat: A kitöltők középiskolájának típusa kari bontásban. (N= 8) ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK 8 9 8 (,87%) (7,8%) (,88%) (,8%) (78,%) (,%) (,9%) (,%) (,7%) (7,9%) (7,%) (,8%) 7 (,9%) 8 (,%) (,%) (8,9%) (,7%) (,%) (,%) (,%) 9 (,9%) 8 (,7%) (,9%) ELTE 87 (,7%) (,77%) (8,7%) (,%) Összesen 8 7 8

% 9% 8% 7% %. ábra: A kitöltők középiskolájának típusa kari bontásban. (N= 8) 8 8 9 7 % % % 8 9 8 87 % % % ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Gimnázium hagyományos vagy osztályos., 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, két tanítási nyelvű gimnázium. Szakközépiskola. Egyéb. A szülők iskolai végzettségét tekintve az apáknál a három leggyakoribb végzettség az egyetemi (,9%), szakközépiskolai, technikumi (7,9%), és főiskola (,78%). A végzettség szintjét tekintve elmondható, hogy a kitöltők felének édesapja felsőfokú végzettséggel rendelkezik (,8%).. táblázat: A kitöltők édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége karonként a kitöltők éves korában. (N=8) Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön éves volt? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Legfeljebb 8 általános. Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül). Szakközépiskola, technikum. Gimnázium. Főiskola. Egyetem. Tudományos fokozat: PhD, DLA, egyetemi doktor, kandidátus, nagydoktor. Nem tudja, nem ismerte, nem élt. (,%) (,87%) 7 (,%) (8,7%) (,9%) (,%) (,%) (,7%) (,%) 9 (,8%) 7 (9,9%) 8 (,%) (,%) (7,%) (,%) (,88%) (7,%) 7 (,9%) (,9%) (,7%) (,9%) (,9%) (,9%) (,%) 8 (,8%) (7,7%) 9 (,%) (,%) (,8%) 7 (9,%) (,%) (8,7%) (,%) (,%) (,%) (,%) (,%) (,79%) (,%) (8,%) (,%) (8,%) 7 (,9%) (,%) (,%) (,7%) 7 (,7%) (7,9%) 7 (8,%) 98 (,78%) 98 (,9%) (7,9%) 8 (,7%) Összesen 8 7 8

. ábra: A kitöltők megoszlása aszerint, hogy édesapjuk tudományos fokozata kapcsolódik-e szakterületükhöz. (N=) % 9% 8% 7% % % % % % % % 8 ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE kapcsolódó szakterületen szerzett édesapja tudományos fokozatot nem Az anyáknál is hasonló eredményt kaptunk, de itt kiegyensúlyozottabb az eloszlás. A három leggyakoribb végzettség az egyetem (7,7%), főiskolai (,%), és a gimnáziumi (8,%). A végzettség szintjét tekintve itt is elmondható, hogy minden második kitöltő édesanyja felsőfokú végzettséggel rendelkezik (,7%).. táblázat: A kitöltők édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége karonként a kitöltők éves korában. (N=8) Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön éves volt? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE 8 Legfeljebb 8 általános. Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül). Szakközépiskola, technikum. Gimnázium. Főiskola. Egyetem. Tudományos fokozat: PhD, DLA, egyetemi doktor, kandidátus, nagydoktor. Nem tudja, nem ismerte, nem élt. (,7%) 7 (,%) 7 (,%) 8 (7,9%) (,9%) (,9%) (,7%) (,%) (,%) 7 (,7%) (7,9%) (,9%) 8 (,%) (,%) (8,8%) 7 (,9%) 8 (,%) (,7%) 8 (,%) (,9%) (,88%) (,7%) (,%) (,%) 7 (,97%) (,7%) 9 (,8%) (,%) (,%) (,%) (,%) (9,8%) 7 (,88%) (8,7%) (,8%) (,%) (,7%) (,%) (,%) (,8%) (,%) (9,77%) (,8%) (,7%) (,%) 7 (,%) 89 (,%) (8,%) (,%) (7,7%) (,%) (,8%) Összesen 8 7 8

7. ábra: A kitöltők megoszlása aszerint, hogy édesanyjuk tudományos fokozata kapcsolódik-e szakterületükhöz. (N=) % 9% 8% 7% % 9 % % % % % % ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE kapcsolódó szakterületen szerzett édesanyja tudományos fokozatot nem A család anyagi helyzetét megítélve a kitöltők fele (7,%) vélte úgy, hogy az éves korában átlagos volt. Többen tartották az átlagosnál jobbnak vagy sokkal jobbnak (,%), mint az átlagosnál rosszabbnak vagy sokkal rosszabbnak (,9%). 7. táblázat: A kitöltők családjának éves kori anyagi helyzete kari bontásban. (N=7, opcionális kérdés) éves kori anyagi helyzet Az átlagosnál sokkal jobb. Az átlagosnál valamivel jobb. Nagyjából átlagos. Az átlagosnál valamivel rosszabb. Az átlagosnál sokkal rosszabb. ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK 9 (,%) (,%) (8,8%) (,%) (,%) (,%) 8 (,9%) (,%) (,7%) (8,8%) (8,7%) (7,%) 8 9 9 (,%) (7,7%) (,88%) (,%) (,%) (,9%) 8 (,%) (8,%) (7,%) (,8%) (,%) (,8%) (,7%) (,%) (,9%) (,7%) (,%) ELTE (,%) (,9%) 7 (7,%) (9,%) 7 (,9%) Összesen 78 7 7

A kitöltők négyötöde (8,9%) azt jelezte, hogy családjában (szülők, nagyszülők) nincs olyan, aki vele hasonló területen szerzett volna végzettséget és azon a szakterületen dolgozna. A legnagyobb arányú kapcsolódásról a TáTK volt és jelenlegi hallgatói számoltak be (nincs: 7,88%). 8. táblázat: A kitöltők megoszlása aszerint, hogy családjukban van-e hasonló szakterületen végzett és abban dolgozó személy. (N=8) Végzettség kapcsolódása ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag. (,7%) (,9%) (,9%) (,%) (,%) 8 (,8%) 7 8 Igen, csak a szülők között. (,%) (7,%) (,7%) (7,7%) (,88%) (8,7%) (,79%) Igen, csak a nagyszülők között. (,7%) (,7%) (,%) (,%) 7 (,%) (,7%) Nincsen. 8 (8,%) (88,%) 8 (8,%) 9 (79,7%) (7,88%) 77 (8,%) 87 (8,9%) Összesen 8 7 8. DOKTORI KÉPZÉST MEGELŐZŐ TANULMÁNYOK A doktori tanulmányokat firtató kérdések mellett olyan kérdések is szerepeltek a kérdőívben, melyek a korábbi felsőfokú végzettség(ek)re fókuszáltak. Az ilyen jellegű kérdésekre időrendi sorban visszafelé haladva kellett válaszolni, tehát mindig a legutóbb megszerzett felsőfokú végzettségre vonatkozóan kellett válaszolni. A doktori képzést megelőzően a kitöltők háromnegyede (7,%) szerezte az ELTE-n előzménydiplomáját. Egyéb, korábban szerzett végzettségről 8 fő (9,%) számolt be, melyet minden második szintén az ELTE-n szerzett ( fő, 8,77%). Még korábban szerzett végzettsége a 8 fő negyedének van ( fő,,%), amit ugyanúgy fele-fele arányban szereztek az ELTE-n (9 fő), illetve más intézményben (7 fő). 9. táblázat: A kitöltők megoszlása karonként a doktori képzés előtt szerzett diploma kibocsátó intézménye szerint. (N=8) Doktori képzés előtt szerzett diploma ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE ELTE-től 8 8 7 más felsőoktatási intézménytől Összesen (fő) 8 7 8 ELTE arány 78,% 9,9% 8,% 7,7%,% 79,% 7,%. táblázat: A kitöltők megoszlása a korábban szerzett diploma megléte szerint karonként. (N=8) Egyéb, korábban szerzett felsőfokú végzettsége ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE van (,9%) 8 (,99%) (,8%) (,8%) (,%) (,9%) 8 (9,%) nincs (7,9%) 97 (,%) (8,8%) 9 (9,9%) (7,%) (7,8%) (,9%) Összesen 8 7 8

8. ábra: A kitöltők megoszlása a korábban szerzett diplomát kibocsátó intézmény szerint karonként. (N=8) % 9% 8% 7% 8 8 9 % % % % % 8 8 % % ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE korábban megszerzett végzettség ELTE-n más felsőoktatási intézményben. táblázat: A kitöltők megoszlása a még korábban szerzett diploma megléte szerint karonként. (N=8) Egyéb, még korábban szerzett felsőfokú végzettsége ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE van (8,8%) (7,9%) (,%) (,%) (,%) (9,%) (,%) nincs 9 (8,8%) (7,9%) (78,7%) 9 (,%) (7,%) 7 (9,8%) 7 (7,%) Összesen 8 8 9. ábra: A kitöltők megoszlása a még korábban szerzett diplomát kibocsátó intézmény szerint karonként. (N=) % 9% 8% 7% % % % % % % % 7 9 ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE még korábban megszerzett végzettség ELTE-n más felsőoktatási intézményben 7

. DOKTORI TANULMÁNYOK JELLEMZŐI Az alábbiakban mutatjuk be a doktori felmérésben résztvevők tanulmányainak jellemzőit, külön kitérve arra is, hogy miért az ELTE-n folytatták tanulmányaikat, illetve kezdték meg a képzést. Az 8 kitöltő,%-a folytat(ott) tanulmányokat állami ösztöndíjjal. Az ösztöndíjasok aránya a TTK-n (,7%) és ÁJTK-n (,%) a legmagasabb.. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként finanszírozás szerint. (N=8) Finanszírozási forma állami ösztöndíjas önköltséges (költségtérítéses) ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK (,%) (,97%) (,%) (7,%) (,7%) (,7%) 9 8 9 (,%) (,%) (7,%) (7,97%) (,%) (,%) ELTE (,%) (,8%) Összesen 8 7 8. ábra: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként finanszírozás szerint. (N=8) % 9% 8% 7% % % % % % % % 9 ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE 8 9 állami ösztöndíjas önköltséges (költségtérítéses) A munkarend tekintetében a nappalisok aránya a döntő (9,9%). Az egyéb munkarend az ÁJTK-ra jellemző (v.ö. ELTE:,% és ÁJTK:,7%). Tagozat nappali egyéb. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként munkarend szerint. (N=8) ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK 8 7 (7,8%) (99,%) (97,%) (,%) (9,7%) (98,%) (,7%) (,%) (,9%) (,%) (,%) ELTE (9,9%) (,%) Összesen 8 7 8 8

. ábra: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként munkarend szerint. (N=8) % 9% 8% 7% % % % 8 7 % % % % ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE A felmérésben összesen 8 doktori program volt és jelenlegi hallgatói vettek részt. A legnagyobb arányban a Biológiai tudományok (,%), a Történelemtudományok (,%) és a Nyelvtudományok (9,8%) területéről töltötték ki a kérdőívet. Doktori iskolák nappali egyéb. táblázat: A kitöltők megoszlása karonként és doktori programok szerint. (N=8) ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Állam- és jogtudományok 7 - - - - - 7,% Biológiai tudományok - - - - - 7 7,% Filozófiai tudományok - - - - -,% Fizikai tudományok - - - - - 7,% Földtudományok - - - - -,% Informatikai tudományok - - - - -,8% Irodalomtudományok - - - - -,% Kémiai tudományok - - - - -,% Környezettudományok - - - - -,7% Matematika- és számítástudományok - - - - - 8 8,8% Művészeti és művelődéstörténeti tudományok - - - - -,8% Néprajz és kulturális antropológiai tudományok - 8 - - - - 8,7% Neveléstudományok - - - - - 7,9% Nyelvtudományok - - - - - 9,8% Politikai tudományok 9 - - - - - 9,% Pszichológiai tudományok - - - - -,8% Szociológiai tudományok - - - - -,8% Történelemtudományok - - - - -,% Összesen 8 7 8,% 9

. ábra: A kitöltők megoszlása karonként és doktori programok szerint. (N=8) % 8 9% 9 8% 7% % % % 7 % 8 % 7 % % ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK Állam-és jogtudományok Filozófiai tudományok Földtudományok Irodalomtudományok Környezettudományok Művészeti és művelődéstörténeti tudományok Neveléstudományok Politikai tudományok Szociológiai tudományok Biológiai tudományok Fizikai tudományok Informatikai tudományok Kémiai tudományok Matematika-és számítástudományok Néprajz és kulturális antropológiai tudományok Nyelvtudományok Pszichológiai tudományok Történelemtudományok

a. A doktori képzés megkezdésében szerepet játszó tényezők A kitöltőktől megkérdeztük, hogy milyen tényezők befolyásolták őket a doktori képzés megkezdésében. Válaszukat egy ötfokú skálán jelezhették, ahol -es jelentése egyáltalán nem fontos és -ös jelentése nagyon fontos volt. Az összes szempont közül az adott szakterülethez fűződő tudományos érdeklődés bizonyult a legmeghatározóbbnak (,8). Ezt követte az egy konkrét kutatási probléma iránti érdeklődés (,) és a karrierlehetőség az akadémia szférában, felsőoktatásban (,9). A legkevésbé fontos tényező a család/környezet elvárása (,8) volt.. táblázat: Doktori képzés megkezdését befolyásoló tényezők értékelése. (N=8) Tényezők átlag szórás (SD) értékelők Tudományos érdeklődés az adott szakterületen Egy konkrét kutatási probléma iránti érdeklődés Munkahelyi kötelezettség az előrejutáshoz vagy a további foglalkoztatáshoz Szakmai-tudományos karrier lehetősége az akadémiai szférában, felsőoktatásban Szakmai-tudományos karrier lehetősége az akadémiai szférán kívül Külföldi ösztöndíj-lehetőségek Későbbi külföldi munkavállalás Család/környezet elvárása,8,,9,9,,7,,8,,78,8,8,,8,8, 8 8 8 8 8 8 8 8. ábra: Doktori képzés megkezdését befolyásoló tényezők fontossági sorrend szerint. (N=8),,,,,,,,,,,,8,,9,,9,7,,8

A fenti szempontok mellett egyéb választ is megadhattak a kitöltők. fő összesen 7 indokot említett, melyek közül a legtöbbször a konzulens/témavezető javaslata, ötlete, támogatása, személye ( említés) és az intellektuális kihívás ( említés) volt. Többen jelezték, hogy a doktori ösztöndíj ( említés), a pályán maradás feltétele ( említés) vagy maga a doktori cím volt vonzó ( említés).. táblázat: Doktori képzés megkezdését befolyásoló egyéb tényezők az előfordulás gyakorisága szerint. Indokok említések száma (db) konzulens/témavezető javaslata, ötlete, támogatása, személye intellektuális kihívás ösztöndíj, mint rendszeres jövedelem szakterületen/tudományos pályán való megmaradás feltétele doktori cím maga félelem a munkanélküliségtől anyagi háttér választott téma tudományos feldolgozásának lehetősége egyéb lehetőségek hiánya nappali tagozat előnyei (pl. diákigazolvány, kollégiumi férőhely) kutatócsoportban való részvételi lehetőség átképzési kényszer OTDT helyezés idősebbek példája sorkötelezettség alóli mentesülés doktori képzés megoldható gyermekvállalás mellett szülők is doktoráltak csak az ELTE-n lehetett görögül filozófiát olvasni nem merült fel más doktori iskola általános kíváncsiság értelmes, gondolkodó közösséghez való tartozás igénye kutatói-oktatói életformához kapcsolódó rugalmas időbeosztás szakmai-tudományos karrier lehetősége magyarországi tudományos élet silánysága inspirálta szülői elvárás, kívánság megunt munka gyakorlati tudás tudományos tényekkel való összekapcsolásának lehetősége munkahely támogatása identitáskeresés érdeklődés Összesen 7

b. ELTE-s tanulmányok folytatásának okai hallgatók körében A felmérésben résztvevő kitöltők közül fő (az összes kitöltő,%-a) szerzett korábban ELTE-s diplomát. Doktori tanulmányaik ELTE-n való folytatásáról a legtöbben azért döntöttek, mert már ismerik az Egyetemet és a képzést magas színvonalúnak tartják (9, illetve 89 említés). Minden második hallgató számára jelentős szerepet játszott az is, hogy a diploma munkaerő-piaci értékét kiemelkedőnek tartják, és az intézmény közel van lakhelyükhöz, munkahelyükhöz is (7 és említés). Egyéb okot négy kar hallgatói jeleztek a hatból. Az indokok között jellemzően az oktatók és a témavezetők szakmai kiválósága állt, illetve ELTE-vel fennálló jogviszonyukból kifolyólag volt egyértelmű az itteni tanulmányok választása a hallgatók körében ( említés). Az egyes állításokra adott válaszok a XI.. mellékletben találhatók kari bontásban. 7. táblázat: Az ELTE-s tanulmányok folytatásának okai a jelenleg doktori képzésben tanulók körében. (N=) ELTE ( válasz/ fő) Tanulmányok ELTE-n való folytatását befolyásoló tényezők értékelése Hallgatók arányában ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK Fő Az általam választott szakon csak az ELTE-n lehet tanulni. -,% Mindenképpen az ELTE-n szerettem volna továbbtanulni, függetlenül a szaktól. 8 8,7% Azért választottam az ELTE-t, mert már jól ismerem. 7 8 9 9,7% Az ELTE-n folyó kutatások vonzottak. 7-8,% A képzés jó minősége miatt választottam az ELTE-t. 9 89 7,9% Az ELTE közel van a lakóhelyemhez/munkámhoz. 7,% Azt tervezem, hogy Budapesten fogok lakni, dolgozni, ezért választottam az ELTE-t. 7 7,% Az ELTE-n szerzett diploma értékesebb a munkaadók szemében, mint más intézményeké. 7 7,% Barátaim, ismerőseim is az ELTE-n tanulnak tovább. 9,% Egyéb okból. - -,% összes válasz (db) 9 89 8 9 összes válaszadó (fő) 8 7,%

. ábra: Az ELTE-s tanulmányok folytatásának okai fontossági sorrendben a jelenleg doktori képzésben tanulók körében. 7 8 9 Azért választottam az ELTE-t, mert már jól ismerem. A képzés jó minősége miatt választottam az ELTE-t. 89 9 Az ELTE-n szerzett diploma értékesebb a munkaadók 7 Az ELTE közel van a lakóhelyemhez/munkámhoz. Az ELTE-n folyó kutatások vonzottak. Azt tervezem, hogy Budapesten fogok lakni, dolgozni, ezért Mindenképpen az ELTE-n szerettem volna továbbtanulni, Az általam választott szakon csak az ELTE-n lehet tanulni. Barátaim, ismerőseim is az ELTE-n tanulnak tovább. Egyéb okból.. ábra: Az ELTE-s tanulmányok folytatásának okai karonként az aktív doktorhallgatók körében. 8 8 9 ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK 7 8 9 7 7 7 7 8 7 9 7

c. ELTE-n való továbbtanulás okai hallgatók körében A doktori felmérésben résztvevő, jelenleg aktív jogviszonyú kitöltők kicsivel több, mint negyede (8,%) más felsőoktatási intézményben szerezte előzmény diplomáját (9 fő), ez az összes kitöltő közel tizede (8,9%). Az ELTE-n való továbbtanulás mellett leginkább a képzés jó minősége és egyéb okok szóltak ( és említés). Többen azért döntöttek az ELTE mellett, mert közel van lakhelyükhöz, munkahelyükhöz és értékesnek tartják az itt szerzett diplomát (8, illetve említés). Az egyéb okot megjelölők hasonló válaszokat adtak, mint a már korábban is itt tanult társaik: döntő szerepet játszott az oktatók és a témavezetők szakmai kiválósága, illetve az ELTEvel fennálló jogviszonyukból kifolyólag vált egyértelművé az itteni tanulmányok választása a hallgatók körében (9 említés). Az egyes állításokra adott válaszok a XI.. mellékletben találhatók kari bontásban. 8. táblázat: Az ELTE-s tanulmányok választásának okai a jelenleg doktori képzésben tanulók körében. (N=9) ELTE ( válasz/9 fő) ELTE-n való továbbtanulást befolyásoló tényezők értékelése Hallgatók arányában ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK Fő Az általam választott szakon csak az ELTE-n lehet tanulni. - -,% Mindenképpen az ELTE-n szerettem volna továbbtanulni, függetlenül a szaktól. - -,% Az ELTE-n folyó kutatások vonzottak. - -,9% A képzés jó minősége miatt választottam az ELTE-t. 7,% Az ELTE közel van a lakóhelyemhez/munkámhoz. 9-8,7% Azt tervezem, hogy Budapesten fogok lakni, dolgozni, ezért választottam az ELTE-t. 7 - -,9% Az ELTE-n szerzett diploma értékesebb a munkaadók szemében, mint más intézményeké. - 8-8,7% Barátaim, ismerőseim is az ELTE-n tanulnak tovább. - - - - -,8% Egyéb okból. 7,9% összes válasz (db) 8 összes válaszadó (fő) 8 7 9,%

. ábra: Az ELTE-s tanulmányok választásának okai fontossági sorrendben a mesterképzésben tanulók körében. A képzés jó minősége miatt választottam az ELTE-t. Egyék okból. Az ELTE közel van a lakóhelyemhez/munkámhoz. 8 Az ELTE-n szerzett diploma értékesebb a munkaadók szemében, mint más intézményeké. Az általam választott szakon csak az ELTE-n lehet tanulni. Az ELTE-n folyó kutatások vonzottak. Azt tervezem, hogy Budapesten fogok lakni, dolgozni, ezért választottam az ELTE-t. Mindenképpen az ELTE-n szerettem volna továbbtanulni, függetlenül a szaktól. Barátaim, ismerőseim is az ELTE-n tanulnak tovább. 7. ábra: Az ELTE-n való továbbtanulás okai karonként az aktív doktorhallgatók körében. ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK 9 9 7 7 8 7

d. Doktori képzéssel való elégedettség szempont szerint értékelhették a kitöltők azt, hogy mennyire vannak megelégedve a doktori képzésükkel. Véleményüket egy négyfokú skálán jelezhették, ahol -es jelentése teljesen elégedetlen és -es jelentése teljesen elégedett. Lehetőség volt jelezni azt is, hogy ha az adott szempont a képzésüket tekintvee nem volt releváns, vagy nem volt róla információjuk. A legjobban a doktori fokozat presztízsértékével (,), a szakmai támogatással (,) és a különböző fórumokon való részvételi lehetőségekkel (,) voltak megelégedve, míg legkevésbé az anyagi juttatásokkal (kutatási támogatások:,8, ösztöndíj:,, mellékjövedelem:,9). A képzéssel kapcsolatos pozitív és negatív tapasztalataikat a kari jelentések tartalmazzák. 9. táblázat: Doktori képzéssel való elégedettség alakulása. Szempontok átlag szóráss (SD) értékelők ösztöndíj összege kiegészítő kereseti lehetőségek képzésszervezés, tanulásszervezés információáramlás tájékoztatás a kötelezettségekről kutatáshoz szükséges infrastruktúra szakmai előmenetel, karrierépítés lehetősége, kapcsolatépítés témavezetőtől/konzulenstől kapott szakmai támogatás releváns kutatási pályázatok, támogatások mennyisége képzés minősége az itt megszerzett doktori fokozat munkaerő-piaci értéke az itt megszerzett doktori fokozat szakmai/tudományos presztízse publikálási és konferencia előadás tartási lehetőségek,,9,8,7,79,,78,,8,9,89,,,77,988,9,9,9,987,97,7,97,97,99,88,9 8 87 7 9 8 9 8. ábra: Doktori képzéssel való elégedettség csökkenő sorrendben.,,,,,,,,, az itt megszerzett doktori fokozat témavezetőtől/konzulenstől kapott szakmai publikálási és konferencia előadás tartási képzés minősége az itt megszerzett doktori fokozat munkaerő- tájékoztatás a kötelezettségekről szakmai előmenetel, karrierépítés lehetősége, információáramlás képzésszervezés, tanulásszervezés kutatáshoz szükséges infrastruktúra releváns kutatási pályázatok, támogatások ösztöndíj összege kiegészítő kereseti lehetőségek,9,,,,9,89,79,78,7,8,,8, 7

e. Az abszolutórium megszerzése előtt állók jellemzői Közel azonos arányban vettek részt a felmérésben azok, akik még nem szereztek abszolutóriumot (,9%), mint azok, akik az elmúlt évben végeztek tanulmányaikkal (8,%).. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként az abszolutórium éve szerint. (N=8) Abszolutórium megszerzése ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Még nem szerezte meg. (,%) (,7%) (,%) (,%) (,88%) (,%) (,9%) (,9%) (,%) (,9%) (,8%) (,%) (,9%) (,%) (,%) 7 (,87%) (,8%) (,9%) (,%) (,%) (,%) 8 (,79%) 8 (,87%) (,%) (,7%) (,%) (9,%) (9,9%) 9 (,%) (,%) 7 (9,%) (,%) 9 (,9%) (,9%) (,87%) 7 (9,9%) (,8%) (,%) (,%) (8,7%) (,%) (,%) (,%) (,%) (,7%) (,8%) (,%) (7,%) (8,8%) 8 (,8%) (,%) 8 (8,7%) (,%) (8,7%) 8 (9,8%) (,9%) (,%) (,%) (,9%) 7 (,7%) Összesen 8 7 8 Akik még nem szereztek abszolutóriumot, jelezhették, hogy jelenleg PhD hallgatói státuszban vannak-e az Egyetemen és azt is megadhatták, hogy mikor tervezik a fokozatszerzést. A fő négyötöde (79,%) aktív státuszú, illetve az elkövetkező három évben (-7 között) szintén négyötödük (78,9%) tervezi a fokozatszerzést.. táblázat: Aktív jogviszonyú doktori képzésben résztvevő hallgatók megoszlása karonként. (N=) PhD hallgatói státuszban van ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE igen (,9%) (8,%) 8 (7,7%) (8,77%) (,7%) (8,%) (79,%) nem 8 (8,%) (,7%) (7,7%) (9,%) (,%) (,8%) (,9%) Összesen 8

9. ábra: Aktív jogviszonyú doktori képzésben résztvevő hallgatók megoszlása karonként. (N=) % 9% 8% 8 7% % % % % 8 % % % ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE PhD hallgatói státuszban van nincs. táblázat: Az aktív doktori hallgatók megoszlása a várható fokozatszerzés éve szerint karonként. (N=7) Fokozatszerzés tervezett éve ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE (7,9%) (,%) (,%) (,%) (,8%) (,8%) (7,%) (,%) (,9%) (,7%) (,8%) (,9%) (,%) (,%) (,%) 9 (9,%) (,7%) 9 (,%) (,7%) 7 (,8%) (,%) (,%) (,%) (,%) (8,77%) (9,%) 8 (,8%) (,%) (8,7%) (8,%) 9 (,%) 9 (8,%) (,8%) (,7%) (,%) (8,7%) (,%) (,%) Összesen 7 9 7 7 9

. ábra: Aktív doktori hallgatók megoszlása a várható fokozatszerzés éve szerint. (N=7) 9; ;,8% 7; ; 9,% 8; 9;,% ; ;,,% ; ;,8% ; ;,7% ; ;,9% f. Abszolutóriumot szerzettek jellemzői Az abszolutóriumot szerzettektől azt kérdeztük meg, hogy szereztek-e azóta fokozatot is, és ha igen, milyen módon tették azt. A 8 fő közel azonos arányban szerzett (8,8%), illetve nem szerzett (,%) fokozatot.. táblázat: Az abszolutóriumot szerzettek megoszlása karonként aszerint, hogy a fokozatot is megszerezték-e azóta. (N=8) Fokozatszerzés ÁJTK megszerezte (,%) 9 nem szerezte meg (7,%) Összesen. ábra: Az abszolutóriumot szerzettek megoszlása karonként aszerint, hogy a fokozatot is megszerezték-e azóta. (N=8) % BTK IK PPK TáTK TTK ELTE 8 8 (7,%) (,8%) (,%) (7,%) (7,%) (8,8%) 7 9 9 9 (,9%) (,%) (,7%) (,9%) (,7%) (,%) 7 8 7 8 9% 8% 7% % 9 7 9 9 9 % % % % % 8 8 % ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE megszerezte a fokozatot nem szerezte meg

A fokozatszerzés évét tekintve a legtöbben - között doktoráltak (,9% és,8%). A külföldön szerzett doktori fokozat honosítási eljárását elenyésző számban folytatták le ( fő), és ez főképp csak TTK-sokat érintett. A doktorálást tervezők jellemzően az idei, illetve következő - évben gondolkodnak (:,9%, :,8%, :,9%). A belátható időn belül fokozatszerzést nem tervezők főképp a nagy munkateherre és a felkészítés hiányára hivatkoztak.. táblázat: Az abszolutóriumot szerzettek megoszlása karonként a fokozatszerzés éve szerint. (N=8) Fokozatszerzés éve ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE - - - - -,% 7 - - - -,% 8 - - - -,8% 9 - - - 7 9,9% 7 - -,% - 8-8 9,8%,9% 7,8% - -,9% Összesen 8 8 8,%. táblázat: Az abszolutóriumot szerzettek megoszlása karonként a fokozatszerzés módja szerint. (N=8) Fokozatszerzés módja ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE PhD értekezést adott 8 98 8 be magyar egyetemen. (,%) (97,7%) (,%) (,%) (,%) (97,%) (97,8%) Külföldön szerzett PhD-t honosíttatott. (,7%) (,97%) (,%) Összesen 8 8. táblázat: Az abszolutóriumot szerzettek megoszlása karonként a fokozatszerzés várható éve szerint. (N=9) Fokozatszerzés várható éve ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Belátható időn belül nem tervezi. 7,% 9 9,9% 7 7,8% 9 8-7,9% 7 - - - 7,% 9 - - - - -,% - - - -,% - - - - -,% Összesen 9 7 9 8 9,%

. JELENLEGI TANULMÁNYOK, JÖVŐBELI TOVÁBBTANULÁSI TERVEK A felmérésben azt is megkérdeztük a kitöltőktől, hogy jelenleg részt vesznek-e szakirányú továbbképzésen, illetve terveznek-e ilyen képzést elvégezni. A kitöltők túlnyomó többsége (9,%) nem jár szakirányú továbbképzésre, és nem is tervez ilyen jellegű képzést elvégezni (88,%). A kitöltők tizede gondolkodik csak (,7%) szakirányú képzés elvégzésében, jellemzően köz- és gazdaságtudományi, művészeti, pszichológiai, informatikai, fizikai, vagy jogi területen. 7. táblázat: A doktori felmérés kitöltőinek megoszlása karonként aszerint, hogy tanulnak-e szakirányú továbbképzésen. (N=8) Szakirányú továbbképzésen tanul nem tanul ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK 8 (,%) (,9%) (,9%) (,%) (,7%) 79 7 (9,8%) (97,8%) (97,%) (8,9%) (,%) (9,8%) ELTE (,%) 8 (9,%) Összesen 8 7 8. ábra: doktori felmérés kitöltőinek megoszlása karonként aszerint, hogy tanulnak-e szakirányú továbbképzésen. (N=8) % 9% 8% 7% % % 79 7 8 % % % % % 8 ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE szakirányú továbbképzésen tanul nem tanul 8. táblázat: A doktori felmérés kitöltőinek megoszlása karonként aszerint, hogy terveznek-e szakirányú továbbképzésen részt venni. (N=8) Szakirányú továbbképzést tervez nem tervez ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK 9 9 (9,7%) (,%) (8,8%) (,8%) (,%) (,%) 7 7 9 (8,%) (9,%) (9,8%) (7,%) (9,7%) (89,77%) ELTE 7 (,7%) 7 (88,%) Összesen 8 7 8

. ábra: A doktori felmérés kitöltőinek megoszlása karonként aszerint, hogy terveznek-e szakirányú továbbképzésen részt venni. (N=8) % 9% 8% 7% % % 7 7 9 7 % % % % % 9 9 7 ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE szakirányú továbbképzést tervez nem tervez

VII. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK. NYELVTUDÁS Önbevallás alapján a kitöltők négyötöde (79,%) eleget tett a doktori képzés sikeres teljesítéséhez szükséges nyelvvizsga követelményeknek. A nyelvvizsga hiánya az egyetemi átlaghoz képest a PPK és IK volt és jelenlegi hallgatói körében a legmagasabb. 9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek karonkénti megoszlása a nyelvi követelmények teljesítése szerint. (N=8) Eleget tett a doktori képzés ELTE sikeres teljesítéséhez szükséges ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK nyelvvizsga követelményeknek? 79 igen (78,%) (8,%) (7,9%) (7,7%) (7,88%) (8,%) (79,%) 9 9 nem (,7%) (7,9%) (9,%) (9,7%) (8,%) (,7%) (,8%) Összesen 8 7 8 A kitöltők hat nyelv esetén adhatták meg tudásszintjüket aszerint, hogy rendelkeznek-e nyelvvizsgával, illetve ismerik-e a nyelvet, de nincs róla papírjuk. A kitöltők kétharmada (,%) középfokú, míg negyedük (,%) felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik angolból. A többi nyelv ismerete közül a német emelkedik ki: negyedük (8,%) középfokú, tizedük (,7%) felsőfokú nyelvvizsgát tett. Az alábbiakban közöljük az egyes nyelvekre adott válaszok gyakoriságát.. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként, angol nyelvtudásuk szintje szerint. (N=8) ANGOL ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE nincs nyelvvizsga, nem ismeri a nyelvet (,%) (,%) (,%) (,7%) (,%) nincs nyelvvizsga, de ismeri a nyelvet (,87%) (8,7%) 8 (,8%) (,%) 9 (,9%) (,8%) alapfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) (,7%) 8 (,7%) (,88%) (,%) (,9%) (,%) középfokú nyelvvizsga (vagy 7 8 8 azzal egyenértékű) (,%) (,7%) (7,%) (,%) (,%) (78,%) (,%) felsőfokú nyelvvizsga (vagy 9 9 7 8 azzal egyenértékű) (,%) (9,%) (,7%) (,97%) (,%) (,8%) (,%) Összesen 8 7 8. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként, német nyelvtudásuk szintje szerint. (N=8) NÉMET ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE nincs nyelvvizsga, nem ismeri a 78 nyelvet (,%) (,%) (9,%) (,%) (,%) (9,77%) (,8%) nincs nyelvvizsga, de ismeri a 7 8 nyelvet (,%) (,%) (9,%) (,8%) (,%) (,9%) (9,9%) alapfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) (,7%) (8,%) (,7%) 7 (9,%) (,88%) 9 (,%) középfokú nyelvvizsga (vagy 9 8 azzal egyenértékű) (8,%) (7,87%) (,7%) (,%) (,%) (9,77%) (8,%) felsőfokú nyelvvizsga (vagy 7 azzal egyenértékű) (,9%) (7,9%) (,9%) (,8%) (,%) (,%) (,7%) Összesen 8 7 8

. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként, francia nyelvtudásuk szintje szerint. (N=8) FRANCIA ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE nincs nyelvvizsga, nem ismeri a 7 9 8 7 nyelvet (8,7%) (,%) (8,%) (7,7%) (,%) (7,%) (9,9%) nincs nyelvvizsga, de ismeri a 8 7 7 nyelvet (7,9%) (7,9%) (8,8%) (9,%) (,%) (,%) (,%) alapfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) (,8%) (,9%) 7 (9,%) (,%) (,%) (,%) középfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) (,%) (,%) (,88%) (8,%) (8,7%) (,%) (7,7%) felsőfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) (,87%) (7,%) (,%) (,%) (,9%) (,%) Összesen 8 7 8. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként, olasz nyelvtudásuk szintje szerint. (N=8) OLASZ ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE nincs nyelvvizsga, nem ismeri a 8 9 89 77 nyelvet (78,%) (7,%) (88,%) (79,7%) (78,%) (87,9%) (8,8%) nincs nyelvvizsga, de ismeri a 7 nyelvet (,87%) (,7%) (,7%) (,7%) (,%) (,%) (,7%) alapfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) (,7%) (,9%) (,%) (,79%) (,%) középfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) (8,7%) 7 (,8%) (,%) (,%) (,%) (,77%) felsőfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) 9 (,9%) (,7%) (,7%) (,%) Összesen 8 7 8. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként, spanyol nyelvtudásuk szintje szerint. (N=8) SPANYOL ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE nincs nyelvvizsga, nem ismeri a 7 8 8 8 97 nyelvet (8,9%) (8,79%) (8,%) (8,%) (87,%) (8,9%) (8,%) nincs nyelvvizsga, de ismeri a nyelvet (,87%) (7,%) (,7%) (8,%) (,%) 8 (8,7%) 8 (8,%) alapfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) (,9%) (,88%) (,%) (,%) 8 (,8%) középfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) (,7%) (,8%) (,%) (,%) (,9%) (,%) felsőfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) (,%) (,%) (,%) 7 (,%) Összesen 8 7 8

. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként, orosz nyelvtudásuk szintje szerint. (N=8) OROSZ ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE nincs nyelvvizsga, nem ismeri a 9 7 8 nyelvet (78,%) (,%) (,7%) (7,7%) (8,8%) (8,8%) (7,%) nincs nyelvvizsga, de ismeri a 9 9 9 nyelvet (9,7%) (,%) (,%) (,%) (9,8%) (,98%) (,9%) alapfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) (,8%) (,%) (,%) (,%) (,%) középfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) (,7%) 9 (,9%) (,9%) (,%) (,%) (,7%) 7 (,9%) felsőfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) (,%) (,%) (,9%) (,%) Összesen 8 7 8. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként, egyéb nyelvtudásuk szintje szerint. (N=8) EGYÉB NYELV ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE nincs nyelvvizsga, nem ismeri a 9 7 9 nyelvet (7,9%) (9,8%) (7,7%) (7,7%) (8,7%) (79,7%) (,9%) nincs nyelvvizsga, de ismeri a 8 9 nyelvet (7,9%) (,%) (,88%) (,%) (,%) (9,%) (,%) alapfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) (,%) (,7%) (,88%) (,%) (,8%) (,%) középfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) (,%) (,%) (,88%) (8,%) (,%) (,%) 8 (8,%) felsőfokú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű) (,%) 9 (,%) (,88%) (8,%) (8,7%) (,%) (,%) Összesen 8 7 8

7. táblázat: A doktori felmérésben résztvevők egyéb nyelv ismerete gyakoriság szerint. (N=9) nyelv fő latin 8 román japán portugál szlovák svéd 8 szerb 8 ukrán 7 holland 7 finn török bolgár lengyel lovári mongol héber kínai hindi izlandi tibeti eszperantó udmurt szlovén görög norvég kreol ruszin arab magyar jelnyelv Összesen 9 Arra is választ kaptunk, hogy munkájuk/tanulmányaik során milyen rendszerességgel használják a már korábban is értékelt nyelveket. Nem meglepő módon az angol nyelvet használja majdnem mindenki valamely gyakorisággal (soha:,%), míg a németet minden második kitöltő (soha: 7,%). A franciát a kitöltők egyötöde használja valamilyen gyakorisággal (soha: 78,8%) és közel ugyanannyian használják olasz, spanyol, és orosz tudásukat (soha: 88,8%-88,7% közötti értékek). Egyéb nyelvet (pl. latin, román, szlovák) szintén a kitöltők egyötöde használ (soha: 79,79%). Az alábbiakban közöljük az egyes nyelvekre adott válaszok gyakoriságát. 8. táblázat: A doktori képzésekben résztvevők angol nyelv használata önbevallás szerint. (N=8) ANGOL ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE napi szinten (,%) 97 (,%) 7 (79,%) (,%) (,%) 8 (8,9%) 7 (,87%) heti rendszerességgel (,9%) (,%) (,7%) (,89%) 7 (,88%) (,%) (,77%) ritkábban 7 (,%) 9 (,8%) (,9%) (,7%) 8 (,%) 9 (,9%) 9 (,8%) soha (,%) (,9%) (,9%) (,7%) (,%) (,7%) 9 (,%) Összesen 8 7 8 7

9. táblázat: A doktori képzésekben résztvevők német nyelv használata önbevallás szerint. (N=8) NÉMET ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE napi szinten (8,7%) (,9%) (,%) (9,8%) (,%) (8,9%) heti rendszerességgel 7 (,%) (,%) 8,8%) 8 (,8%) (9,8%) (,%) 9 (8,9%) ritkábban (,78%) 7 (,%) (,7%) (,78%) (8,7%) 79 (,7%) (,%) soha 9 (,%) (9,%) (7,7%) 7 (,%) (,%) (,7%) 78 (7,%) Összesen 8 7 8. táblázat: A doktori képzésekben résztvevők francia nyelv használata önbevallás szerint. (N=8) FRANCIA ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE napi szinten (,87%) (8,%) (,9%) (,7%) (,%) (,%) 8 (,79%) heti rendszerességgel (,%) (,8%) (,9%) (,%) (,%) (,9%) (,7%) 8 ritkábban (,9%) (,%) (,9%) (8,%) (,%) (9,77%) (,%) soha 8 (,87%) (,%) (9,8%) (8,%) (7,%) 89 (87,9%) (78,8%) Összesen 8 7 8. táblázat: A doktori képzésekben résztvevők olasz nyelv használata önbevallás szerint. (N=8) OLASZ ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE napi szinten (,7%) (,%) (,7%) (,%) (,7%) heti rendszerességgel 7 (,8%) (,7%) (,7%) (,7%) ritkábban 7 (,%) (,7%) (,%) (,%) 7 (,%) (7,9%) soha 8 (8,%) (78,%) (,%) 7 (9,%) 8 (87,%) 7 (9,8%) 7 (88,%) Összesen 8 7 8. táblázat: A doktori képzésekben résztvevők spanyol nyelv használata önbevallás szerint. (N=8) SPANYOL ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE napi szinten (,7%) (,8%) (,%) (,%) (,%) (,%) heti rendszerességgel (,9%) (,9%) (,%) (,%) 9 (,%) ritkábban (,%) (,8%) (8,8%) (,7%) (,%) (,%) (7,7%) soha (9,%) (8,%) (88,%) 7 (9,9%) (8,%) 98 (9,9%) 8 (88,7%) Összesen 8 7 8 8

. táblázat: A doktori képzésekben résztvevők orosz nyelv használata önbevallás szerint. (N=8) OROSZ ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE napi szinten (,8%) (,7%) (,%) (,7%) heti rendszerességgel (,7%) 7 (,8%) (,7%) 9 (,%) ritkábban (,%) (,%) (,9%) (,%) (,%) 7 (7,9%) (8,%) soha (9,8%) (79,%) (97,%) 9 (9,%) 8 (87,%) 97 (9,%) (88,8%) Összesen 8 7 8. táblázat: A doktori képzésekben résztvevők egyéb nyelv használata önbevallás szerint. (N=8) EGYÉB NYELV ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE napi szinten (8,7%) 7 (,7%) (,9%) (,7%) (,%) (,7%) (,%) heti rendszerességgel (,7%) (7,%) (,%) (,%) (,8%) (,%) ritkábban 9 (9,7%) 7 (,7%) (,88%) 7 (9,%) (,%) (,8%) (,%) soha (9,7%) (,8%) (9,8%) (8,9%) (8,%) 98 (9,9%) (79,79%) Összesen 8 7 8 9

. táblázat: Munka, tanulmányok során használt egyéb nyelv gyakoriság szerint. (N=7) nyelv fő latin 7 román szlovák 8 portugál 7 japán szerb svéd török bolgár ukrán holland görög kínai lengyel finn katalán horvát mongol héber udmurt tibeti szlovén magyar jelnyelv arab norvég izlandi cseh lovári Összesen 7

. KÜLFÖLDI TANULMÁNYOK A KORÁBBI FELSŐFOKÚ KÉPZÉS(EK) IDEJÉN Doktori tanulmányaikat megelőző felsőfokú tanulmányaik alatt a kitöltők negyede (,8%) tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön. Ez az arány a BTK-sok körében a legmagasabb (8,%). A tanulmányaikat összeadva kétharmaduk egy alkalommal (,%), negyedük (,8%) kétszer tanult külföldön. Három vagy annál is több alkalomról a BTK-sok közül számoltak be a legtöbben (8,7%). A kint töltött idő átlagosan, hónap volt, és a külföldön tanult kitöltők harmada - hónapnyi (,7%), ötödük 7- hónapnyi (,9%) kint tartózkodásról számolt be. A célországok között jellemzően Németország, Olaszország, Franciaország szerepelt.. táblázat: Doktori képzést megelőző külföldi tanulmányok karonként. (N=8) Doktori tanulmányait megelőző felsőfokú tanulmányai alatt ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE tanult külföldön (,78%) 7 (8,%) (,9%) (,7%) (,%) (,%) (,8%) nem tanult (,%) (,7%) (97,%) 9 (79,7%) (8,7%) 8 (8,%) 9 (7,7%) Összesen 8 7 8 7. táblázat: Doktori képzést megelőző külföldi tanulmányok gyakorisága karonként. (N=) Összesen hány alkalommal tanult külföldön felsőfokú tanulmányai alatt ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE alkalommal (8,%) (8,7%) (,%) (7,%) 7 (7,%) 7 (8,8%) 9 (,%) alkalommal (,%) (,8%) (,%) (,%) (8,8%) (,8%) vagy több alkalommal (,%) (8,7%) (,7%) (,%) Összesen 7. ábra: Doktori képzést megelőző külföldi tanulmányok időtartama. (N=) évnél hosszabb ideig; 7;,8% - hónap; ; 8,% hónap; ; 9,% hónap; ;,78% hónap; ; 7,% 7- hónap; ;,9% - hónap; ;,7%

. ábra: Doktori képzést megelőző külföldi tanulmányok átlagos hossza (hónap). (N=),,,,,,,,88,, 8, 8,,,, ÁJTK (N=) BTK (N=7) IK (N=) PPK (N=) TáTK (N=) TTK (N=) ELTE (N=). KÜLFÖLDI TANULMÁNYOK A DOKTORI KÉPZÉS ALATT Doktori tanulmányaik alatt a kitöltők hetede (,%) tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön. Ez az arány az ÁJTK-sok körében a legmagasabb (,9%). Legalább egy szemesztert 8,78% töltött kint egy alkalommal, míg 7,8% egy alkalommal volt külföldön egy szemeszternél rövidebb ideig. A kint töltött idő átlagosan 7,7 hónap volt, és a külföldön tanult kitöltők egy-egy negyede egy hónapot vagy annál kevesebb, illetve - hónapot (,%) töltött kint. Kutatási tevékenységet négyötödük (8,7%) végzett. A célországok között jellemzően Németország, Olaszország, Franciaország szerepeltek. 8. táblázat: Doktori képzés alatti külföldi tanulmányok karonként. (N=8) Doktori tanulmányai alatt ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE tanult külföldön (,9%) (,%) (,7%) 7 (9,%) (9,8%) (,8%) 8 (,%) nem tanult (7,9%) (87,98%) 9 (8,9%) 7 (9,%) 9 (9,%) 8 (8,9%) (8,9%) Összesen 8 7 8 9. táblázat: Doktori képzés alatti, legalább egy szemeszter hosszúságú külföldi tanulmányok gyakorisága karonként. (N=8) Külföldön legalább egy szemesztert tanult ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE nem tanult (,%) 9 (,9%) (,%) (,8%) (,%) (8,%) (9,%) alkalommal (,%) 8 (,%) (,%) (7,%) (,%) 8 (,9%) (8,78%) alkalommal (8,8%) (,9%) (,%) vagy több alkalommal (9,9%) (,%) (,%) (,88%) (,%) Összesen 7 8

. táblázat: Doktori képzés alatti, kevesebb, mint egy szemeszter hosszúságú külföldi tanulmányok gyakorisága karonként. (N=8) Külföldön legalább egy szemesztert tanult ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE nem tanult (,%) 9 (,9%) (,%) (7,%) (,7%) (8,%) (,9%) alkalommal (,%) 9 (,9%) (,%) (,8%) (,%) (,9%) (7,8%) alkalommal (,%) (,9%) (,%) vagy több alkalommal (9,9%) (,%) (,%) (,88%) (,%) Összesen 7 8. ábra: Doktori képzés alatti külföldi tanulmányok időtartama. (N=8) 7- hónap; ; 8,9% - hónap; ;,% - hónap; ;,% évnél hosszabb ideig; ; 7,% hónap vagy annál kevesebb; 9;,7% hónap; ;,% hónap; ;,% 7. ábra: Doktori képzés alatti külföldi tanulmányok átlagos hossza (hónap). (N=8),, 8,,,,,98 8, 8, 7,9 7,7,,, ÁJTK (N=) BTK (N=) IK (N=) PPK (N=7) TáTK (N=) TTK (N=) ELTE (N= =8)

. táblázat: Kutatási tevékenység folytatása külföldön a doktori képzés alatt karonként. (N=8) Doktori tanulmányai alatt kutatási tevékenységet folytatott ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE igen (9,9%) (,%) (8,%) (7,%) (,%) (7,7%) 7 (8,7%) nem (9,9%) (,%) (,8%) (,7%) 8 (,%) (8,9%) Összesen 7 8. KÜLFÖLDI KUTATÁSOK A DOKTORI KÉPZÉS ALATT Doktori tanulmányaik alatt a kitöltők kicsivel több, mint negyede (7,%) tartózkodott kutatási céllal hosszabb-rövidebb ideig külföldön. Ez az arány a TTK-sok körében a legmagasabb (7,7%). A tanulmányaikat összeadva közel felük (,8%) egyszer, ötödük (,%) kétszer, míg harmaduk (,8%) háromszor vagy annál több alkalommal kutatott külföldön. A kint töltött idő átlagosan, hónap volt, és a külföldön tanult kitöltők harmada (9,8%) egy hónapot, vagy annál kevesebb időt, negyedük - hónapnyi (7,%) kint tartózkodásról számolt be. táblázat: Doktori képzés alatt, kutatási céllal külföldön töltött tanulmányok karonként. (N=8) Doktori tanulmányai alatt kutatási céllal külföldön ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE volt 9 (9,7%) (,%) (8,8%) 9 (,%) (9,8%) 8 (7,7%) (7,%) nem volt 7 (8,%) 8 (9,9%) (9,8%) (87,8%) 9 (9,%) (,%) (7,%) Összesen 8 7 8. táblázat: Doktori képzés alatti, kutatási céllal külföldön töltött alkalmak gyakorisága karonként. (N=) Összesen hány alkalommal tanult külföldön felsőfokú tanulmányai alatt ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE alkalommal (,%) (,%) (,%) (,%) (,%) 7 (,8%) alkalommal (,%) (,8%) (,%) (,%) (,7%) (7,8%) (,%) vagy több alkalommal (,%) 8 (,7%) (,%) (,%) (,%) (9,%) (,8%) Összesen 9 9 8

8. ábra: Doktori képzés alatti, kutatási céllal külföldön töltött alkalmak időtartama. (N=) - hónap; ;,7% évnél hosszabb ideig; ;,88% 7- hónap; ;,7% hónap vagy annál kevesebb; 7; 9,8% - hónap; ; 7,% hónap; ;,% hónap; 7;,% 9. ábra: Doktori alatti kutatási céllal külföldön töltött alkalmak átlagos hossza (hónap). (N=),,,, 8,,,,, 7, ÁJTK (N=9), BTK (N=),7 IK (N=),,7 PPK (N=9) TáTK (N=),, TTK (N=8) ELTE (N= =). KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS A DOKTORI KÉPZÉS ALATT ÉS AZT MEGELŐZŐEN Doktori tanulmányaikat megelőzően a kitöltők egyötöde (,%) dolgozott hosszabbrövidebb ideig külföldön. Ez az arány a BTK-sok körében a legmagasabb (9,7%). A munkával töltött időszakokat összeadva kétharmaduk egy alkalommal (,8%), egy-egy ötödük kettő vagy három (7,7% és,%) alkalommal dolgozott. Három vagy annál is több alkalomról a BTKsok közül számoltak be a legtöbben (,7%). A kint töltött idő átlagosan,8 hónap volt, és a korábban külföldön dolgozó kitöltők harmada 7- hónapnyi (9,%), ötödük - hónapnyi (8,99%) kint tartózkodásról számolt be. A doktori tanulmányok tudományterületéhez kapcsolódó munkát,% egyáltalán nem végzett, 7,8% pedig csak egyszer. A munka tartalmát tekintve megkérdeztük azt is, hogy hány alkalommal végeztek kutatási jellegű (kutató, kutatási asszisztens, stb.) munkát. A válaszadók kétharmada (7,9%) egyáltalán nem végzett ilyen munkát, negyedük (,%) csupán egy alkalommal.

. táblázat: Doktori képzést megelőző külföldi munkavégzés karonként. (N=8) Doktori tanulmányait megelőző külföldi munkavégzés ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE volt (,87%) (9,7%) (7,%) (,%) (,%) (,98%) 79 (,%) nem volt (89,%) 7 (8,%) 8 (8,%) (8,78%) 7 (8,8%) (9,%) (8,7%) Összesen 8 7 8. táblázat: Doktori képzést megelőző külföldi munkavégzés gyakorisága karonként. (N=79) Összesen hány alkalommal dolgozott külföldön a doktori tanulmányai előtt ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE alkalommal (8,%) (,89%) (,7%) 7 (8,%) (,%) (8,%) (,8%) alkalommal (,%) 7 (9,%) (,%) (,%) (,%) (7,7%) vagy több alkalommal (,7%) (,7%) (,%) (,7%) (,%) Összesen 79. ábra: Doktori képzést megelőző külföldi munkavégzés időtartama. (N=79) évnél hosszabb ideig; ;,9% - hónap; ;,9% hónap vagy annál kevesebb; ;,% hónap; 9;,9% hónap; 8;,% 7- hónap; ; 9,% - hónap; ; 8,99%. ábra: Doktori képzést megelőző külföldi munkavégzés átlagos hossza (hónap). (N=79),,,,,,,, ÁJTK (N=) 9, BTK (N=) 9, IK (N=), PPK (N=) 9, TáTK (N=),87 TTK (N=),8 ELTE (N= =79)

. táblázat: Doktori képzést megelőző külföldi, képzéshez kötődő munka gyakorisága karonként. (N=79) Összesen hány alkalommal végzett tanulmányaihoz kapcsolódó munkát ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE nem végzett ilyen munkát (,%) 7 (7,%) (,%) (,7%) (8,%) 9 (,%) 9 (,%) alkalommal (,%) (,7%) (,%) (,7%) (,%) (7,8%) alkalommal (,%) (,78%) (,7%) (,8%) vagy több alkalommal (,%) (,7%) (,%) (,%) Összesen 79 7. táblázat: Doktori képzést megelőző külföldi, kutatáshoz kapcsolódó munka gyakorisága karonként. (N=79) Összesen hány alkalommal végzett kutatási feladatot külföldön a doktori tanulmányai előtt ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE nem végzett ilyen munkát (,%) 8 (77,78%) (,%) 8 (,7%) (,%) (,%) (7,9%) alkalommal (,%) (,%) (,%) (,%) 8 (,%) (,%) alkalommal (,%) (,7%) (,7%) (,%) vagy több alkalommal (,%) (,%) Összesen 79 Doktori tanulmányaik alatt a kitöltők 7,7%-a dolgozott hosszabb-rövidebb ideig külföldön. Ez az arány a TáTK-sok körében a legmagasabb (,%). A munkával töltött időszakokat összeadva háromnegyedük alkalommal (7,%), egy-egy tizedük kettő vagy három (,% és,%) alkalommal dolgozott. A kint töltött idő átlagosan, hónap volt, és a képzés alatt külföldön dolgozó kitöltők harmada - hónapnyi (,%), ötödük háromhónapnyi (7,78%) kint tartózkodásról számolt be. A doktori tanulmányok tudományterületéhez kapcsolódó munkát,% egyáltalán nem végzett, 7,78% pedig csak egyszer. A munka tartalmát tekintve itt is megkérdeztük azt, hogy hány alkalommal végeztek kutatási jellegű (kutató, kutatási asszisztens, stb.) munkát. A válaszadók fele (7,78%) egyáltalán nem végzett ilyen munkát, harmaduk (,%) összesen egy alkalommal. 8. táblázat: Doktori képzés alatti külföldi munkavégzés karonként. (N=8) Doktori tanulmányai alatti külföldi munkavégzés ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE volt (8,7%) 7 (9,9%) (,7%) (,7%) (,%) (,%) (7,7%) nem volt (9,%) (9,7%) (88,%) 9 (9,%) 8 (87,%) (9,88%) 9 (9,9%) Összesen 8 7 8 7

9. táblázat: Doktori képzés alatti külföldi munkavégzés gyakorisága karonként. (N=) Összesen hány alkalommal dolgozott külföldön a doktori tanulmányai alatt ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE alkalommal (,%) (8,8%) (7,%) (,%) (,%) (9,9%) (7,%) alkalommal (,%) (9,9%) (,%) vagy több alkalommal (7,%) (,%) (,%) (,%) Összesen 7. ábra: Doktori képzés alatti külföldi munkavégzés időtartama. (N=) - hónap; ;,% évnél hosszabb ideig; ;,% hónap; ;,% hónap vagy annál kevesebb; ;,7% 7- hónap; 7;,% hónap; 8; 7,78% - hónap; ;,%. ábra: Doktori képzés alatti külföldi munkavégzés átlagos hossza (hónap). (N=),,,,,,,,,7 ÁJTK (N=),8 BTK (N=7) 9, IK (N=),8 PPK (N=),,9 TáTK (N=) TTK (N=), ELTEE (N=) 8

7. táblázat: Doktori képzés alatti külföldi, képzéshez kötődő munka gyakorisága karonként. (N=) Összesen hány alkalommal végzett tanulmányaihoz kapcsolódó munkát ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE nem végzett ilyen munkát (,%) 9 (,9%) (,%) (,%) (7,%) (8,8%) 9 (,%) alkalommal (,%) (,7%) (,%) (,%) (,%) 8 (7,7%) 7 (7,78%) alkalommal (,7%) (9,9%) (,7%) vagy több alkalommal (,%) (,%) (,%) (,%) Összesen 7 7. táblázat: Doktori képzés alatti külföldi, kutatáshoz kapcsolódó munka gyakorisága karonként. (N=) Összesen hány alkalommal végzett kutatási feladatot külföldön a doktori tanulmányai alatt ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE nem végzett ilyen munkát (,%) (7,9%) (,%) (8,%) (,%) (,%) (7,78%) alkalommal (,%) (,7%) (,%) (,%) (,%) 7 (,%) (,%) alkalommal (,88%) (,%) vagy több alkalommal (,7%) (,%) (,7%) Összesen 7. KÜLFÖLDDEL KAPCSOLATOS TERVEK A kitöltők külfölddel kapcsolatos terveit több kérdésen keresztül is vizsgáltuk. Általánosságban elmondható, hogy a pár hetes, hónapos időtartamú tanulmányi és munkavállalási tervek valamivel népszerűbbek. Mialatt minden harmadik (7,%) szeretne külföldön tanulni egy rövidebb ideig, addig néhány évben már csak hatoduk (7,9%) gondolkodik. Ugyanakkor, ha a munkavállalással kapcsolatban tesszük fel ezeket a kérdéseket, akkor a különbség kisebb, bár így is legalább négy kitöltő gondolkodik a tízből rövidebb-hosszabb időtávban. Megnyugtató eredmény az is, hogy a külföldre települést már csak negyedük (,%) tervezi, amely arány közel azonos a hallgatói és végzett felmérés résztvevőinek körében is. Ezek alapján a felmérésben résztvevő ELTE hallgatók és végzettek nem tervezik nagy számban az ország elhagyását. A külföldi munkavállalással kapcsolatban egy ötéves időtávra vonatkozó kérdést is feltettünk, valamint rákérdeztünk arra is, hogy milyen jellegű feladatokat terveznek ellátni. Harmaduk (,7%) biztosan külföldön szeretne munkát vállalni öt éven belül, ezen belül pedig a kutatói (8 fő), posztdoktori (8 fő) és oktatás-kutatással ( fő), kutatás-fejlesztéssel ( fő) kapcsolatos feladatok ellátását tervezik. 9

Tervezi, hogy 7. táblázat: A doktori felmérés kitöltőinek jövőre vonatkozó tervei. (N=8) pár hétre vagy néhány évre pár hétre vagy néhány évre hónapra külföldre hónapra külföldre külföldre menjen külföldre menjen menjen tanulni? menjen dolgozni? tanulni? dolgozni? 9 88 (7,%) (7,9%) (9,%) (,9%) 79 99 8 hogy külföldön éljen? igen (,%) nem (7,77%) (8,%) (,8%) (,7%) (,%) 8 8 nem tudja/nem válaszol (,7%) (,8%) (8,8%) (,8%) (,8%) Összesen 8 8 8 8 8. ábra: Külföldi tanulmányt, munkavállalást tervezők a doktori felmérés kitöltői között. (csak az igen válaszok) Tervezi, hogy... 8 78 pár hétre vagy hónapra külföldre menjen tanulni? 7 9 néhány évre külföldre menjen tanulni? 8 8 8 9 7 pár hétre vagy hónapra külföldre menjen dolgozni? 7 néhány évre külföldre menjen dolgozni? hogy külföldön éljen? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK 7. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek külföldi munkavállalási tervei éven belül. (N=8) Tervez (további) külföldi munkavállalást az elkövetkező éven belül? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK 9 97 igen (,9%) (,%) (8,%) (8,8%) (8,%) (,%) 8 nem (8,%) (7,87%) (,%) (,9%) (,8%) (,%) 77 7 nem tudja eldönteni (7,8%) (,8%) (8,%) (7,%) (7,%) (,9%) ELTE (,7%) (7,7%) (,99%) Összesen 8 7 8

7. táblázat: Külföldön tervezett munka jellege. (N=) tervezett feladatok fő kutatói 8 posztdoktori 8 oktatás-kutatás kutatás-fejlesztés szakmához kapcsolódó munka oktatói 9 bármilyen, csak biztos megélhetést nyújtson 7 tudományos karrier 7 tanári még nincs konkrét ötlet nem válaszolt fordítás szociális régészeti felsővezetői mérnöki szakértői társadalomkutatás szinkrontolmácsolás egyiptológus vezető szoftvermérnök elemzői szakmai gyakorlat lektor szoftverfejlesztői biionformatikus ügyvédi adminisztráció gyógyszeripari diplomáciai idősgondozás gender kutatás szakorvosképzési nyelvtechnológia jelenlegi munkához kapcsolódó oktatásfejlesztői jogi geológus kiadói szerkesztő gyakornok üzleti tanácsadás örökségvédelmi klinikai szakpszichológus gyermekterápia Összesen

VIII. FELSŐOKTATÁSI ÉS KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A kitöltők közel fele (,%) végez oktatási tevékenységet valamely felsőoktatási intézményben, a legnagyobb arányban a PPK volt és jelenlegi hallgatói (7,97%). A foglalkoztatási formák közül a leggyakoribb az intézményi alkalmazott (,%), melyet közel azonos arányban követ az intézménynél lévő PhD jogviszony (,%) és intézménnyel való szerződés (7,89%). Az egyéb foglalkoztatási formák esetén az oktatást jellemzően meghívott előadóként, önkéntes oktatóként végzik. A kitöltők több, mint négyötöde (8,9%) szakterületéhez kapcsolódó témában oktat, átlagosan heti 7, órában. A legtöbben heti kettő (,8%), - (,%) és - (,7%) órában tanítanak. 7. táblázat: Oktatási tevékenységet folytató résztvevők megoszlása karonként. (N=8) Végez felsőoktatási intézményben oktatási tevékenységet? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE igen 8 (,87%) (,%) 8 (,9%) (7,97%) 7 (,%) 8 (,%) (,%) nem 8 (9,%) (,7%) (7,%) (7,%) (,88%) 9 (,%) 8 (,%) Összesen 8 7 8 7. táblázat: Az oktatási tevékenységet folytatók megoszlása karonként státusz szerint. (N=) Milyen státuszban? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Intézmény foglalkoztatottja (9,9%) (7,%) (7,%) 8 (,8%) 8 (7,%) (8,7%) (,%) Intézmény PhD hallgatója 8 (8,7%) (,%) (,%) 7 (,9%) (,88%) (,88%) (,%) 8 7 7 8 Szerződéses munkatárs (8,7%) (,8%) (,%) (,8%) (,8%) (,%) (,8%) Egyéb (,7%) (,%) (,7%) (,88%) (,%) (7,89%) Összesen 8 8 7 8 77. táblázat: Szakterülethez kapcsolódó oktatási tevékenységet folytatók megoszlása karonként. (N=) Szakterületéhez kapcsolódó témában oktat? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE igen (89,9%) (79,7%) 8 (,%) (9,%) (9,%) 9 (8,%) 9 (8,9%) nem (,7%) (,8%) (,%) 7 (,%) részben (,7%) (7,%) (,7%) (,88%) (,%) (,8%) Összesen 8 8 7 8

. ábra: Oktatási tevékenységgel töltött órák megoszlása. (N=) 9 óra felett; ;,7% -8 óra; ; 9,77% óra; 9;,9% - óra; 9; 7,% óra; 9;,8% - óra; ;,7% 7-9 óra; ;,% - óra; ;,% óra; ;,7%. ábra: Oktatással töltött idő átlagos hossza karonként. (N=),, 8,,,, 8, 8,7 9,9 8, 7,,7 7,, ÁJTK (N=8) BTK (N=) IK (N=8) PPK (N=) TáTK (N=7) TTK (N=8) ELTE (N=)

. KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A kitöltők egyharmada (8,%) végez kutatási tevékenységet valamely felsőoktatási intézményben, a legnagyobb arányban az IK volt és jelenlegi hallgatói (,88%). A foglalkoztatási formák közül itt is a korábbi sorrend figyelhető meg: a leggyakoribb az intézményi alkalmazott (,9%), melyet az intézménynél lévő PhD jogviszony (,%) és intézménnyel való szerződés (,%) követ. Az egyéb foglalkoztatási formák esetén a kutatást jellemzően kutatócsoport tagjaként, posztdoktori ösztöndíjjal folytatják. Túlnyomó többségben (9,%) a szakterületükhöz kapcsolódó témában kutatnak, átlagosan heti, órában. A legtöbben heti - (,%), - (,7%) és - (,%) órában kutatnak. 78. táblázat: Kutatási tevékenységet folytató résztvevők megoszlása karonként. (N=8) Végez felsőoktatási intézményben kutatási tevékenységet? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE igen 7 (,9%) 7 (,%) 9 (,88%) (7,%) 7 (,88%) 7 (9,77%) (8,%) nem 9 (,%) (79,78%) (,%) 9 (,7%) (78,%) 8 (,%) (,99%) Összesen 8 7 8 79. táblázat: A kutatási tevékenységet folytatók megoszlása karonként státusz szerint. (N=) Milyen státuszban? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Intézmény foglalkoztatottja 8 (7,%) (,%) (,%) (7,%) (8,7%) 8 (,%) 97 (,9%) Intézmény PhD hallgatója 7 (,8%) (,%) (,79%) (8,7%) (9,%) 7 (,%) Szerződéses munkatárs (,7%) (,%) (,79%) (,%) (,9%) (9,%) (,%) Egyéb (,%) (,79%) (,8%) (,%) (,7%) Összesen 7 7 9 7 7 8. táblázat: Szakterülethez kapcsolódó kutatási tevékenységet folytatók megoszlása karonként. (N=) Szakterületéhez kapcsolódó témában kutat? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE igen (8,%) (89,9%) 7 (89,7%) (9,9%) (8,7%) 98 (9,9%) (9,%) nem (,8%) (,9%) (,9%) részben (7,%) (,8%) (,%) (,8%) (,9%) 8 (7,8%) 9 (8,%) Összesen 7 7 9 7 7

7. ábra: Kutatási tevékenységgel töltött órák megoszlása. (N=) - óra; ;,7% óra felett; ; 7,% - óra; ;,7% - óra; ;,% - óra; ;,% - óra; ;,% - óra; ;,% - óra; 7; 7,% - óra; ;,% - óra; ;,% 8. ábra: Kutatással töltött idő átlagos hossza karonként. (N=),,,,,,,, 7,,7,7 8,,9,, ÁJTK BTK (N=7) (N=7) IK (N=9) PPK (N=) TáTK (N=7) TTK (N=7) ELTE (N=)

. EGYÉB TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A kitöltők hetede (,8%) végez egyéb tevékenységet valamely felsőoktatási intézményben, a legnagyobb arányban a PPK volt és jelenlegi hallgatói (,78%). 8 fő összesen 9 feladatot jelölt meg, melyet főállású oktató/kutató munkája mellett szokott végezni. A leggyakoribb pluszfeladat az oktatásszervezés ( darab említés), az adminisztráció ( darab említés) és tudományszervezés ( darab említés) volt. A foglalkoztatási formák közül itt a korábbi sorrend figyelhető meg: a leggyakoribb az intézményi alkalmazott (,%), melyet ugyanolyan arányban követ az intézménynél lévő PhD jogviszony (,8%) és intézménnyel való szerződés (,8%). Az egyéb foglalkoztatási formák esetén előfordul műhelytagság, közérdekű önkéntes jogviszony is. Az egyéb feladatot átlagosan heti, órában végzik, és a legtöbben heti - (,%) vagy - órát (,%) töltenek el vele. 8. táblázat: Egyéb tevékenységet folytató résztvevők megoszlása karonként. (N=8) Végez felsőoktatási intézményben egyéb tevékenységet? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK 9 igen (,87%) (,8%) (,7%) (,78%) (,%) (7,%) 9 9 8 99 nem (89,%) (8,%) (8,9%) (,%) (87,%) (9,%) ELTE 8 (,8%) (8,%) Összesen 8 7 8 8. táblázat: A doktori felmérés résztvevői által végzett egyéb feladatok jellege gyakoriság szerint. egyéb feladat említés száma (db) oktatásszervezés adminisztráció 7 tudományszervezés nem válaszolt erasmus koordinátor témavezetés kommunikáció tanszékvezetés szerkesztőségi munka projektasszisztens programszervezés szervezés szakfelelős fordítás kutatásszervezés konferenciaszervezés mentorálás publikálás pályázati menedzsment könyvírás könyvszerkesztés programakkreditáció könyvtár informatika szerkesztés könyvtár rendezés oktatás kötetszervezés PhD hallgatók munkájának szervezése közéleti

egyéb feladat említés száma (db) kollégiumi igazgató kutatás hallgatói képviselet hivatali munka konzulens kutató-fejlesztő nyelvvizsgáztatás lektorálás betegellátás meghívott előadó pályázatírás menedzsment PhD kurzusok tartása tanszéki feladatok jegyzetszerkesztés informatikai együttműködés projektmunkatárs tantárgyfejlesztés rendezvényszervezés informatikai vezető szenátusi tag tudományos ügyintézés hallgatók terep felkészítése ügyintéző tananyagfejlesztés vezető intézetvezető tanszékvezető-helyettes módszertani lektor tehetséggondozás munkatárs titkárnő múzeumi gyakorlatvezető egyetemi érdekképviselet műhelyvezetés üzemeltetés vizsgáztatás vizsgaszervezés bizottsági munka nemzetközi program koordinátora adatkezelési együttműködés Összesen 9 8. táblázat: Az egyéb tevékenységet folytatók megoszlása karonként státusz szerint. (N=8) Milyen státuszban? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Intézmény foglalkoztatottja (,%) (,8%) (,%) (,%) (7,%) (7,%) (,%) Intézmény PhD hallgatója (,%) (,%) (,%) (,%) (,8%) Szerződéses munkatárs (,%) (,9%) (,%) (,%) (,8%) 8 Egyéb (7,9%) (,%) (,%) (9,%) Összesen 9 8 7

9. ábra: Egyéb tevékenységgel töltött órák megoszlása. (N=8) - óra; ;,7% - óra; ;,8% óra felett; ;,9% - óra; 9;,7% - óra; 8;,% - óra; ;,9% - óra; 7;,%. ábra: Egyéb feladattal töltött idő átlagos hossza karonként. (N= =8),,,,, 9,,,,8,,,, ÁJTK (N=) BTK (N=9) IK (N=) PPK (N=) TáTK (N=) TTK (N=) ELTE (N=8) Konkrét szakmai tevékenységek közül a magyar és idegen nyelven való publikálás és előadástartás gyakoriságára kérdeztünk rá. A kitöltők közel azonos arányban írnak alkalmanként tanulmányokat, cikkeket, illetvee adnak elő magyar és idegen nyelven. Magyar nyelven a BTK volt és jelenlegi hallgatói (,%) írnak a leggyakrabban, míg idegen nyelven a TTK-sok (,9%). A szakmai előadások esetén a magyar nyelv leggyakoribb használata a PPK-sokra (,8%), az idegen nyelv a BTK-sokra (,%) jellemző. Összességében elmondható, hogy a felsorolt szakmai tevékenységek közül a legritkább az idegen nyelven történő szakmai előadás (soha:,%), míg a leggyakoribb a magyar nyelvű előadás tartása (soha:,7%). 8

8. táblázat: Szakmai tevékenységek gyakoriságának értékelése I.. (N=8) publikálás magyar nyelven ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE soha (,87%) 7 (9,9%) 9 (,88%) (,%) 7 (,88%) 9 (,79%) (,8%) alkalmanként (,7%) 8 (,%) 8 (,%) 7 (,%) (,8%) 99 (,%) (,%) rendszeresen (,9%) (,%) (,7%) (7,%) (,8%) (9,%) (,89%) nagyon gyakran (,%) (,%) (,88%) 7 (9,%) (9,8%) (,8%) 8 (8,%) Összesen 8 7 8 8. táblázat: Szakmai tevékenységek gyakoriságának értékelése II.. (N=8) publikálás idegen nyelven ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE soha (,8%) (,%) 9 (,7%) (,89%) (,88%) (,%) (7,7%) alkalmanként 7 (,9%) 8 (,%) (,9%) (,9%) (,%) (9,77%) (8,8%) rendszeresen (,87%) 7 (,7%) (,%) (8,%) (9,8%) 8 (7,7%) (,77%) nagyon gyakran (8,7%) (,%) (,88%) (,%) (,%) (,9%) 7 (,7%) Összesen 8 7 8 8. táblázat: Szakmai tevékenységek gyakoriságának értékelése III.. (N=8) szakmai előadás tartása magyar nyelven ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE soha (,87%) (,7%) (,%) (8,%) (8,7%) 7 (7,%) 88 (,7%) alkalmanként (,%) 7 (9,%) (9,%) 8 (7,8%) 9 (8,%) 7 (,%) 9 (,%) rendszeresen (,%) (,%) 8 (,%) (8,8%) (7,%) (,9%) 7 (9,%) nagyon gyakran (8,7%) (,7%) (,7%) 9 (,8%) (,%) 9 (,9%) (,%) Összesen 8 7 8 87. táblázat: Szakmai tevékenységek gyakoriságának értékelése IV.. (N=8) szakmai előadás tartása idegen nyelven ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE soha (,87%) 7 (9,9%) 9 (,88%) (,%) 7 (,88%) 9 (,79%) (,8%) alkalmanként (,7%) 8 (,%) 8 (,%) 7 (,%) (,8%) 99 (,%) (,%) rendszeresen (,9%) (,%) (,7%) (7,%) (,8%) (9,%) (,89%) nagyon gyakran (,%) (,%) (,88%) 7 (9,%) (9,8%) (,8%) 8 (8,%) Összesen 8 7 8 9

IX. KAPCSOLÓDÁS A MUNKA VILÁGÁHOZ. A JELENLEGI MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ÁTTEKINTÉSE Doktori tanulmányai alatt a kitöltők nagyobb arányban érezték magukat főfoglalkozású dolgozónak, mint főállású hallgatónak. Jelenlegi és volt doktori hallgatóink háromnegyede (7,9%) alkalmazotti státuszban állt, tizedük (,%) nappali tagozaton tanult. Az alkalmazottak jelentős része (7,8%) beosztott diplomásként, középvezetőként tízedük (,%) dolgozik. A jelenleg munkanélküli kitöltők közül egy fő kivételével mindenki munkát keresett. A jelenleg GYED-en, GYES-en lévő kitöltők közel azonos arányban rendelkeztek, illetve nem rendelkeztek főállású munkahellyel a felmérés idején. 88. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása a képzés alatti identitásuk szerint karonként. (N=8) Doktori tanulmányai alatt jellemzően minek tekinti/tekintette magát inkább ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE főfoglalkozású doktori hallgatónak (,78%) 78 (,%) (,9%) (,%) 9 (8,%) 7 (9,77%) 8 (,7%) főfoglalkozású dolgozónak, aki tanul is (,%) (7,8%) (,7%) 8 (78,8%) (7,88%) 8 (,%) (9,%) Összesen 8 7 8 89. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetük szerint. (N=8) Jelenlegi fő munkaerő-piaci státusz ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK 7 7 (9,7%) (,9%) (88,%) (7,%) (8,7%) (77,7%) ELTE alkalmazott (7,9%) önfoglalkoztató, önálló vállalkozó (szellemi szabad, egyéni vállalkozó, nincs 7 alkalmazottja) (,%) (8,7%) (,9%) (9,%) (,%) (,%) (,8%) vállalkozó (,%) (,9%) (,9%) (,7%) (,7%) (,7%) 8 9 munkanélküli (,7%) (,%) (,%) 7 nappali tagozaton tanuló diák (,%) (,9%) (,88%) (9,%) (9,8%) (,9%) (,%) GYES-en, GYED-en (GYETen) 9 van (8,7%) (7,%) (,7%) (,%) (,%) (,8%) háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott) (,%) (,9%) (,%) Összesen 8 7 8 7

9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása karonként a jelenlegi beosztásuk szerint. (N=9) Milyen beosztásban dolgozik? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE felsővezető (,%) (,9%) (,%) (,%) (,%) (,9%) középvezető (,%) (,7%) (,%) (7,7%) (7,%) (,%) alsóvezető (,%) (,7%) (,7%) 7 (,%) (,%) 9 (,%) 9 (9,%) beosztott diplomás 8 (87,%) 89 (7,7%) (7,%) 7 (9,8%) (9,9%) (8,%) (7,8%) beosztott, nem diplomás foglalkozás (,%) (,%) (,%) (,%) Összesen 9 9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenleg keresnek-e munkát. (N=9) Jelenleg munkanélküliként keres munkát? BTK TáTK ELTE igen 7 (87,%) (,%) 8 (88,89%) nem (,%) (,%) Összesen 8 9 9. táblázat: A doktori felmérés GYES-en, GYED-en lévő résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy rendelkeznek-e főállású munkahellyel. (N=9) Rendelkezik főállású munkahellyel? ÁJTK BTK PPK TáTK TTK ELTE igen (,%) 7 (,%) (8,%) (,8%) 9 (8,7%) nem (,%) 7 (,%) (,%) (,%) 8 (7,%) (,8%) Összesen 9 7

. A JELENLEG (IS) DOLGOZÓ VÉGZETTEK JELLEMZŐI a. A fő munkaviszony jellemzői A kitöltők négyötöde (8,99%) a felmérés idején dolgozott, a legnagyobb arányban a PPKsok (89,9%). A munkaviszony kétharmaduk esetén (,8%) állandó jellegű és határozatlan idejű, egyharmaduk esetén (,%) határozott idejű. Kétharmaduk közszférában dolgozik (,%), míg egyharmaduk más helyen (,%). Érdekes eredménynek tekinthető, hogy közel ugyanannyian végzik fő feladatként a kutatást, mint azok, akiknek ez csak egy részfeladata. A fennmaradó harmad egyáltalán nem lát el kutatási feladatot főállásában. Négyötödüknek (8,8%) egyáltalán nincs beosztottja, -9 között alkalmazottról hetedük számolt be (,%). A kitöltők több mint fele heti - órát dolgozik egy héten (,78%), ötödük pedig heti -9 órát (,%). A végzett munkának a kitöltők elsöprő többsége szerint (89,%) csak a saját, illetve a saját és a kapcsolódó szakterületek felelnek meg. Véleményük szerint a felmérés idején ellátott munkához főképp egyetemi végzettség (8,8%) vagy doktori végzettség szükséges (9,7%). 9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban a munkaerő-piaci részvétel szerint. (N=8) Jelenleg dolgozik Ön (van-e bejelentett munkaviszonya)? igen nem ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK 8 7 (8,%) (7,%) (88,%) (89,9%) (7,%) (8,%) 8 8 8 (7,9%) (,%) (,7%) (,8%) (,%) (8,%) ELTE 7 (8,99%) (9,%) Összesen 8 7 8 9. táblázat: A doktori képzések jelenlegi és volt hallgatóinak munkaviszonya kari bontásban. (N=7) Mi az Ön fő munkaviszonya? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Állandó jellegű és határozatlan 9 8 8 7 idejű. (8,8%) (8,7%) (9,%) (8,8%) (7,%) (,8%) (,8%) 97 Határozott idejű. (,79%) (,%) (,%) (,8%) (,%) (,%) Megbízás jellegű (tiszteletdíjas, 9 8 jutalékos, alkalmi, stb.). (,%) (,%) (,7%) (,%) (,7%) (,7%) (,8%) Összesen 8 7 7 9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban jogviszony szerint. (N=7) Ön ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb 8 8 8 közszolgálati jogviszonyban áll). (,%) (7,8%) (,%) (9,7%) (,7%) (,7%) (,%) Állami, önkormányzati vállalat 9 7 alkalmazottja, vagy (,%) (,%) (,%) (,%) (,7%) (7,%) (,7%) 8 Más helyen dolgozik. (,8%) (,7%) (,%) (7,7%) (,7%) (,8%) (,%) Összesen 8 7 7 7

9. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenleg ellátnak-e K+F feladatokat. (N=7) Ellát kutatás-fejlesztési feladatokat a főállásában? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE 8 8 9 Igen, ez a fő tevékenysége. (7,89%) (,%) (,7%) (,%) (,8%) (,9%) (,98%) Igen, ez is a tevékenységei közé 7 8 tartozik. (,%) (7,%) (,7%) (,97%) (,%) (9,%) (,%) 7 Nem. (,79%) (,%) (,7%) (,9%) (,8%) (8,9%) (,88%) Összesen 8 7 7 97. táblázat: A doktori felmérés résztevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy hány alkalmazottjuk/beosztottjuk van jelenlegi munkakörükben. (N=7) Hány alkalmazottja/beosztottja van? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Nincs 7 9 9 8 alkalmazottja/beosztottja. (78,9%) (8,7%) (7,7%) (7,%) (,7%) (8,%) (8,8%) 7-9 alkalmazott/beosztott. (8,%) (,7%) (,%) (,%) (,8%) (,%) (,%) vagy több 8 7 alkalmazott/beosztott. (,%) (,7%) (,%) (,%) (,%) (,8%) (,9%) Összesen 8 7 7 98. táblázat: A doktori felmérés jelenleg dolgozó résztvevői által az előző héten munkával töltött órák száma kari bontásban. (N=7) Hány munkaórát dolgozott főállásában az előző héten? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE heti óra alatt (,%) (9,9%) (,%) 7 (,%) (,7%) (,9%) 7 (,7%) heti -9 órát (,%) (8,7%) 9 (,%) (8,%) 8 (,7%) (7,%) heti -9 órát (7,89%) 7 (9,9%) (,%) 7 (,7%) 7 (9,7%) 7 (,%) 97 (,%) heti - órát (,%) 77 (,%) 8 (,%) 9 (,9%) (,7%) (,%) 9 (,87%) heti óra fölött 8 (,%) (7,8%) (,7%) (,%) (,7%) (8,7%) (9,%) Összesen 8 7 7 99. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkájuknak milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban. (N=7) Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok 8 szakterülete. (,8%) (,8%) (,7%) (9,7%) (,7%) (,8%) (7,9%) A saját és a kapcsolódó 79 8 89 szakterületek. (7,89%) (,%) (7,%) (7,7%) (,%) (8,8%) (,%) Egy egészen más szakterület. (,%) (,%) (,%) (,7%) 8 (,7%) (7,%) Bármilyen szakterület. (,%) 8 (,7%) (,%) (,7%) (,7%) (,8%) Összesen 8 7 7 7

. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkájuknak milyen szintű végzettség felel meg a legjobban. (N=7) Véleménye szerint milyen szintű képzettség szükséges jelenlegi munkájához? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE 7 9 88 PhD/DLA. (8,%) (,%) (,%) (,%) (,7%) (,%) (9,7%) Egyéb posztgraduális képzés. Egyetemi diploma/ma/msc (,%) (,%) 78 (,7%) 7 (,%) 7 (,8%) végzettség. (78,9%) (,7%) (,7%) (,7%) (,7%) (,%) (8,8%) Főiskolai diploma/ba/bsc 7 7 végzettség. (,%) (,%) (,%) (,%) (,%) Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget. Összesen 8 (7,8%) (,%) (,%) (,7%) (,%) 7 (,8%) 7 Főállásukból átlagosan.79 Ft-ot visznek haza azok a kitöltők, akik a felmérés idején rendelkeztek bejelentett munkahellyel (a doktori ösztöndíjas státuszt ide nem értve). A legmagasabb fizetések a jogi és informatikai területekre jellemzők, míg a legalacsonyabbak a pedagógus- és bölcsészterületekre.,. ábra: Főállásból származó havi átlagos nettó bérek. (N=),,,,,,,7 Ft, Ft 8,9 Ft, Ft,89 Ft,79 Ft, Ft, ÁJTK BTK (N=7) (N=) IK (N=7) PPK (N=) TáTK (N=) TTK ELTE (N=) (N=) 7

b. A jelenlegi munkahely jellemzői A kitöltők kétharmada (9,%) teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú a munkahelye, míg negyedüknek (,%) teljes mértékben magántulajdonú. Ehhez kapcsolódóan teljesen magyar tulajdonú cégnél négyötödük (79,8%) dolgozik, teljesen külföldi tulajdonúnál hatoduk (,8%). A vállalkozás méretére vonatkozó kérdésre a kitöltők harmada válaszolta azt, hogy munkahelyük több mint ezer főt foglalkoztat (,%). A középvállalkozásoknál, közepes méretű intézményeknél dolgozó doktori képzések volt és jelenlegi hallgatói a kitöltők közel felét teszik (-9 főt foglalkoztató:,8%, -999 főt foglalkoztató:,7%). K+F tevékenység háromnegyedük (ahol nincs: 8,7%) munkahelyén valamilyen mértékben megtalálható. A munkahely ágazatát tekintve a felmérésben résztvevők negyedét (,%) szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet folytató cég foglalkoztatja, míg,8%-ot az oktatást nyújtó intézmények. Ehhez kapcsolódóan minden harmadik felsőoktatási intézményben dolgozik ( fő), hetedük ( fő) pedig valamely kutatóintézet, - központ, - labor, - csoport foglalkoztatja. A leggyakoribb munkakör közé az alábbiak tartoznak: tudományos segédmunkatárs ( fő), tanársegéd ( fő), tudományos munkatárs ( fő), tanár (9 fő), adjunktus ( fő), kutató (7 fő), oktató (7 fő), posztdoktori kutató ( fő), szoftverfejlesztő ( fő) és asszisztens (8 fő). Külföldön csak a kitöltők tízede (,8%) dolgozik. Az itthon dolgozók túlnyomó többsége Közép-Magyarország területén lévő munkahelyére jár be (87,88%) és elsöprő többségük Budapesthez kötődik (9,%).. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkahelyük milyen tulajdonban van. (N=7) Az Ön munkahelye ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Teljes mértékben állami/önkormányzati 97 8 7 tulajdonú. (,%) (9,9%) (,7%) (7,7%) (8,%) (7,9%) (9,%) Részben állami, részben magántulajdonú, vagy (,%) 9 (,%) (,%) (,7%) (8,7%) (,%) Teljes mértékben 9 magántulajdonú. (,8%) (,9%) (,%) (,7%) (7,%) (7,%) (,%) Összesen 8 7 7. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkahelyük magyar vagy külföldi tulajdonú-e. (N=7) Az Ön munkahelye ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Teljes mértékben magyar 8 9 7 tulajdonú. (8,8%) (8,%) (,%) (89,9%) (9,7%) (7,9%) (79,8%) Részben magyar tulajdonú. (7,89%) (,7%) (,%) (,%) 9 (,%) (,%) Teljes mértékben külföldi 77 tulajdonú. (,%) (,9%) (,7%) (,%) (8,%) (,7%) (,8%) Összesen 8 7 7 7

. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy jelenlegi munkahelyükön megközelítőleg hány fő dolgozik. (N=7) Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK Önfoglalkoztató vagyok. (,9%) (,%) (8,%) (,7%) 8-9 fő. (,%) (,%) (,%) (7,8%) (,7%) (,7%) 7-9 fő. (,%) (,7%) (,7%) (,%) (,7%) (,8%) 7 7 9-9 fő. (,%) (,7%) (,%) (,%) (,9%) 9 9 7-999 fő. (,8%) (,7%) (,%) (,8%) (9,7%) (,%) 7 7 fő vagy afölött. (8,9%) (9,9%) (,%) (,8%) (,7%) (,9%) Összesen 8 7 7 7 ELTE (,%) (7,%) (,%) (,8%) (,7%) 9 (,%). táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy munkahelyükön van-e K+F tevékenység. (N=7) Munkáltatójánál/munkahelyén van K+F tevékenység? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE 7 8 Igen, ez a fő tevékenység. (7,89%) (,%) (,%) (,%) (8,%) (8,8%) (,%) Egyik részlegének ez a fő 8 8 97 tevékenysége. (,%) (,%) (,7%) (,%) (,7%) (,7%) (,%) Csak részfeladatokban K+F 8 7 9 7 8 tevékenység. (,%) (,%) (,%) (,9%) (,%) (,9%) (8,%) 9 Nincs. (,%) (7,%) (,7%) (,7%) (,%) (8,7%) Összesen 8 7 7. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása munkahelyük ágazata szerint kari bontásban. (N=7) Munkahelye ágazata ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 8 (,7%) 8 (,9%) Bányászat, kőfejtés (,%) (,%) Feldolgozóipar (pl. élelmiszer, ruházat, építőanyag, szerszám, gépgyártás, gyógyszergyártás, elektronikai eszközök, stb. (,%) (,%) 7 (,%) (,%) Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (ezek termelése, ellátása, kereskedelme) (,7%) (,%) (,%) Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelés, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (,7%) (,%) Építőipar (,7%) (,%) Kereskedelem, gépjárműjavítás (minden nagy- és kiskereskedelem, illetve gépjárművek esetében a javítás, karbantartás is) (,7%) (,7%) (,7%) Szálláshely-szolgáltatás,

Munkahelye ágazata ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE vendéglátás (,%) (,%) Információ, kommunikáció (pl. távközlés, számítógépes szolgáltatások, kiadói tevékenység, műsorgyártás) (,%) 8 (,7%) (,%) (,%) (8,%) (,8%) (,77%) 7 Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek (pl. ingatlan adás-vétele, ügynökség) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (pl. piackutatás, fordítás/tolmácsolás, jogi, üzleti szakértői tevékenység, stb. Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (pl. eszköz, illetve munkaerőkölcsönzés, biztonsági szolgáltatás, stb. (,%) (,%) 7 (8,%) (,%) (,%) (,%) (7,8%) (,7%) (,7%) (,7%) 9 (9,%) (,8%) (,%) 9 (,%) (,7%) (,%) (,%) Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (,%) (,%) (,%) (,%) (,7%) (,%) (,%) 8 9 98 Oktatás (,%) (,7%) (,%) (,%) (7,%) (,8%) (,8%) Humán-egészségügyi, szociális 7 ellátás (,7%) (,%) (,7%) (,9%) (,8%) Művészet, szórakoztatás, szabadidő (pl. múzeum, szerencsejáték, sport, művészet) (,%) (,%) (,7%) (,9%) Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet, szakszervezet, politika, háztartásicikk-javítás, tisztítás, fodrászat) (,%) (,%) (,7%) (,7%) (,%) Egyéb 9 (,8%) (,7%) (,%) (,7%) 8 (,7%) (,9%) Összesen 8 7 7. táblázat: A doktori felmérés jelenleg dolgozó résztvevői által betöltött munkakörök. (N=7) Munkakörök fő arány tudományos segédmunkatárs,8% tanársegéd 9,77% tudományos munkatárs 7,% tanár 9,% adjunktus,% kutató 7,% oktató 7,% posztdoktori kutató,% szoftverfejlesztő,% asszisztens 8,7% docens 8,7% muzeológus 8,7% szakértő 7,9% referens 7,9% munkatárs,% pszichológus,8% igazgató-helyettes,% doktori hallgató,% főosztályvezető,% 77

Munkakörök fő arány elemző,% ügyvédjelölt,% ügyvéd,% titkár,% szervezetfejlesztési tanácsadó,% vezető fejlesztő,% jogtanácsos,% iskolapszichológus,% klinikai szakpszichológus,% ügyvivő,% pedagógus,% szakmai vezető,% ügyintéző,% fizikus,% bioinformatikus,% geológus,% irodavezető,% tolmács-fordító,% laborvezető,% informatikus könyvtáros,% lelkész,% levéltáros,% fejlesztő,% ügyvezető igazgató,% programozó,% projektmenedzser,% vezető kutató,% művészettörténész,% matematikus,% stratégiai igazgató,% intézményvezető,% gépipari méréstechnikus,% IT üzleti elemző,% vívóedző,% jogi előadó,% szervezési csoportvezető,% jogi főreferens,% hivatalvezető,% jogi tanácsadó,% vezető pszichológus kutató,% data miner,% repülésmeteorológus,% key account manager,% főosztályvezető-helyettes,% klinikai és addiktológiai szakpszichológus,% főtanácsadó,% analitikai vegyész,% gyógypedagógus,% kockázatkezelő,% HR tanácsadó,% kollégiumi igazgató,% vendéglátós,% konzulens,% vezető üzleti elemző,% könyvtáros,% 78

Munkakörök fő arány régészeti vállalkozó,% környezeti és statisztikai adatelemző,% service desk,% környezetvédelmi megbízott,% belsőépítész,% középiskolai tanár,% számítástechnikai rendszerszervező,% közigazgatási és igazságügyi tanácsadó,% szervizmérnök,% közösségi ház és könyvtár igazgató,% tananyagfejlesztő,% közvélemény- és piackutató,% tervezési igazgató,% kutatás-fejlesztés menedzser,% tudományos kutató,% kutatási asszisztens,% újságíró-hírszerkesztő,% kutatási szakértő,% biológus,% kutatási szakreferens,% vegyész fejlesztőmérnök,% árazási és ügyfélkapcsolati szakértő és tréner,% intézményvezető-helyettes,% kutatócsoport-vezető,% vezető terminológus,% kutató-fejlesztő,% vidékfejlesztési szakértő,% kutató-fejlesztő biológus,% főmuzeológus,% éghajlati szakértő,% rendszermérnök,% lead architect,% segéd muzeológus,% archaeozoológus,% statisztikai főreferens,% előadó,% szabadalmi elbíráló,% adatbázis fejlesztő,% szakmai koordinátor,% mestertanár,% szakorvosjelölt,% épületkutató,% szellemi szabadfoglalkozású,% fehérjepreparáló downstream mérnök,% főszerkesztő,% múzeumigazgató,% szociális munkás,% múzeumpedagógus,% tanácsadó,% múzeumvezető,% alprojektvezető,% műfordító,% tanszékvezető,% adminisztrátor,% gyártásvezető,% 79

Munkakörök fő arány befektetési specialista,% tudományos főmunkatárs,% nemzetközi koordinátor,% hirdológus mérnök,% nincs válasz,% tudományos ügyintéző,% foglalkoztatás politikus,% ügyész,% online napilap szerkesztő,% igazgatási főosztályvezető,% osztályvezető,% bíró,% pályázati menedzser,% üzletvezető,% pályázatíró,% vendégkutató,% folyamatmérnök,% vezérigazgató-helyettes,% főigazgató-helyettes,% bírósági ügyintéző,% főjogász,% vezető pszichológus tanácsadó,% projektmenedzser,% vezető területfejlesztési szakértő,% főkönyvtáros,% vidékfejlesztési projektkoordinátor,% projektszakértő,% vizsgáló pszichológus,% projektvezető,% cégképviselet,% főlevéltáros,% Összesen 7,% 7. táblázat: A doktori felmérés dolgozó résztvevőinek munkahelye. (N=7) Munkahelyek fő arány felsőoktatási intézmény,% kutatóintézet, központ, labor, csoport,% oktatási intézmény (pl. iskola) 8,9% múzeum,% magánvállalkozás, vállalkozás,9% akadémiai kutatóintézet,77% középiskola,% államigazgatási szerv 9,9% ügyvédi iroda 7,9% távközlési, telekommunikációs cég 7,9% ipari termelő cég 7,9% kutató vállalkozás 7,9% szoftverfejlesztő vállalkozás,8% gyógyszergyár,8% egészségügyi szolgáltató cég,% minisztérium,% hivatal, közhivatal,% közigazgatási szervezet,% kórház, szakrendelő,8% közgyűjtemény,8% 8

Munkahelyek fő arány informatikai szolgáltató cég,8% kiadó, könyvkiadó,% pénzügyi vállalkozás,% akadémiai-egyetemi kutatócsoport,% minisztériumi háttérintézmény,% levéltár,% bíróság,% tudományos intézet,% fordítóiroda,% alapítvány,% akadémia,% akadémiai kutatóközpont,% önkormányzat, polgármesteri hivatal,% bank,% könyvtár,% startup,% civil szervezet,% intézet,% egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató,% óvoda,% kulturális intézet,% sportegyesület, sportszervezet,% laboratórium,% szociális szolgáltató cég,% egyház,% biztosítótársaság,% média,% mérnökiroda, vállalkozás,% élelmiszeripari vállalkozás,% egyetemi kollégium,% kutató- és fejlesztő intézet,% akadémiai kutatócsoport,% térinformatikai cég,% energetikai vállalkozás,% régészeti iroda,% étterem,% szakkollégium,% autóipari vállalkozás,% tanácsadó cég,% egyetem kutatóintézet,% termelő-szolgáltató vállalkozás,% ipari adatszolgáltató vállalkozás,% vizsgáló hatóság,% ruhaüzlet,% biztosítótársaság és alapkezelő,% egyetemi klinika,% nyelviskola,% szakszolgálat,% bioinformatikai szolgáltató cég,% kormányzati szerv,% orvostechnikai műszerfejlesztő vállalkozás,% kereskedelmi vállalkozás,% kiállítási intézmény,% termelő vállalkozás,% büntetés-végrehajtási intézet,% 8

Munkahelyek fő arány tervezőiroda,% pedagógiai intézet,% ügyészség,% hajléktalanok éjjeli menedékhelye,% borászati vállalkozás,% piackutató cég,% nevelési tanácsadó,% közösségi ház,% nem válaszol,% Összesen 7,% 8. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek megoszlása kari bontásban aszerint, hogy földrajzilag hol dolgoznak. (N=7) Ön külföldön (nem Magyarországon) dolgozik? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE 8 8 igen (,%) (,8%) (,%) (,%) (8,%) (,%) 7 nem (9,7%) (87,%) (8,7%) (9,97%) (9,7%) (8,%) Összesen 8 7 7 (,8%) 7 (88,%) 9. táblázat: A Magyarországon dolgozó kitöltők megoszlása régió szerint. (N=) Régió fő arány Dél-Alföld,8% Dél-Dunántúl,% Észak-Alföld,% Észak-Magyarország,8% Közép-Dunántúl,% Közép-Magyarország 9 87,88% Nyugat-Dunántúl,8% Összesen,%. táblázat: A Magyarországon dolgozó kitöltők megoszlása megye szerint kari bontásban. (N=) Munkahely megyéje ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE Bács-Kiskun - - - -,9% Baranya - - -,9% Békés - - - - -,% Borsod-Abaúj-Zemplén - - - - -,% Budapest 9 8 8 99 7 8,7% Csongrád - - - - -,% Fejér - - -,% Győr-Moson-Sopron - -,% Hajdú-Bihar - - - - -,% Heves - - - -,% Jász-Nagykun-Szolnok - - - - -,% Komárom-Esztergom - - - -,9% Nógrád - - - -,9% Pest - 7,% Somogy - - - - -,% Szabolcs-Szatmár-Bereg - - - -,9% Tolna - - - - -,% Vas - - - -,% Veszprém - - - -,% Összesen 88 8,% 8

. MELLÉKÁLLÁS, MÁSODÁLLÁS JELLEMZŐI A bejelentett főállású munkaviszony mellett mellékállással harmaduk (,%) rendelkezik, legnagyobb arányban a TáTK-sok (8,%). A doktori képzésükhöz többségében illeszkedik a végzett munka (teljesen különböző:,8%). A munkához szükséges képzettség szint,7%-uk szerint legalább az egyetemi/mesterképzéses végzettség. Doktori végzettség negyedük szerint szükséges (,%). Harmaduk (7,%) lát el kutatás-fejlesztési feladatokat, és negyedük (,%) dolgozik mellékállásában vezetői szinten. A kiegészítő munkából származó átlagos havi nettó bevételük 79. Ft volt a felmérés idején (utolsó normál hónapot alapul véve). A legmagasabb fizetésről az IK és TáTK volt és jelenlegi hallgatói számoltak be.. táblázat: A doktori felmérés főállással rendelkező kitöltőinek megoszlása aszerint, hogy van-e mellékállásuk. (N=7) Kiegészítő munkavégzése, mellék/másodállás fő elfoglaltsága mellett ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE 8 7 van nincs (8,9%) 7 (7,%) (,9%) 9 (,7%) (,7%) 9 (,%) (,%) (,%) (8,%) (,7%) (,%) 8 (78,8%) (,%) 9 (7,%) Összesen 8 7 7. táblázat: A mellékállás a doktori tanulmányok kapcsolata kari bontásban. (N=) Munkája mennyire felel meg a doktori képzés tárgykörének? ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK Teljesen különböző. (8,8%) (,%) (7,7%) (,%) (,%) (9,7%) 7 Kicsit megfelel. (7,7%) (,%) (,%) (,%) (,%) (7,%) 9 Nagyon megfelel. (,%) (9,7%) (8,8%) (,%) (,8%) (,%) Többnyire azonos a 7 doktori témájával. (8,8%) (,%) (8,8%) (8,8%) (,9%) (8,9%) ELTE (,8%) 9 (,8%) (9,%) (,8%) Összesen 8 7. táblázat: A kiegészítő munkavégzéshez szükséges végzettség megítélése karonként. (N=) Milyen szintű képzettség szükséges ehhez ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE PhD/DLA. (,%) (,%) (,%) 8 (,%) 7 (,%) (9,7%) (,%) Egyéb posztgraduális képzés. (,7%) (8,8%) (,%) (,9%) Egyetemi diploma/ma/msc végzettség. (,%) (,7%) (,%) (,%) (8,7%) (,%) 7 (,7%) Főiskolai diploma/ba/bsc végzettség. Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget. (9,9%) (8,%) (8,%) (8,8%) (9,9%) (,%) (,%) (,9%) (7,%) (,%) (,%) 7 (,%) (9,9%) Összesen 8 7 8

. táblázat: A kitöltők megoszlása a mellékállásban végzett kutatás-fejlesztési feladatok szerint. (N=) Ellát kutatás-fejlesztési feladatokat a mellékállásban? igen nem Összesen. táblázat: A kitöltők megoszlása a mellékállásban végzett vezetői feladatok ellátása szerint. (N=) Ellát vezetői feladatokat a mellékállásban? igen nem Összesen, ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE 7 (,%) (,%) (,%) (,%) (,%) (,%) (7,%) 8 97 (,%) (,7%) (,%) (,%) (78,7%) (,8%) (,99%) 8 7 ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE 9 9 7 (,9%) (7,7%) (7,7%) (,7%) (,%) (,%) 7 8 9 8 7 (,%) (77,8%) (7,7%) (7,7%) (,9%) (7,8%) (7,97%) 8 7. ábra: Mellékállásból származó havi átlagos nettó bérek. (N=98),, 8,,,,, Ft 8, Ft 9, Ft 7,9 Ft 8,7 Ft 79, Ft,8 Ft, ÁJTK (N=) BTK (N=9) IK (N=) PPK (N=) TáTK (N=) TTK (N=) ELTE (N=98) 8

. ELÉGEDETTSÉG, BÉREZÉS ÉS A FŐÁLLÁSÚ MUNKÁHOZ SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK Munkájukkal való elégedettségüket több kérdésen keresztül vizsgáltuk egy négyfokú skála segítségével, ahol -es jelentése teljesen elégedetlen és -es jelentésee teljesen elégedett. A válaszadók a legjobban a munka szakmai, tartalmi részével voltak megelégedve (,), amelyet szorosan követett a munka személyi körülményei (,), majd a munka összessége (,). A legkevésbé, a korábbi évek felméréseihez hasonlóan, a jövedelemmel és juttatásokkal voltak (,8) megelégedve.. táblázat: Munkával való elégedettség értékelése. (N=7) a munka szakmai, tartalmi szakmai előmenetel, karrierépítés a munka presztízse, társadalmi jövedelem, juttatások a munka személyi körülményei része megbecsültsége átlag,,,8,8,8, szórás (SD),779,9,9,7,87 értékelők 7 7 7 7 7 a munka tárgyi körülményei a munka összességét tekintve,88,,9,7 7 7. ábra: Munkával való elégedettség csökkenő rendben. (N=7)(négyfokú skála),,,,,,,,, a munka szakmai, tartalmi része, a munka személyi körülményei, a munka összességét tekintve, a munka tárgyi körülményei,,88 a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége,8 szakmai előmenetel, karrierépítés,8 jövedelem, juttatások,8 A fő- és mellékállásból származó bevételre vonatkozó kérdés mellett azt a kérdést is feltettük a kitöltőknek, hogy a felmérést megelőző hónapban mennyi volt a nettó összjövedelmük (fizetés, mellékállás, ösztöndíj). Az elemzés során kiderült, hogy az összbevétel több esetben nem egyezett a fő- és mellékállásbóll származó jövedelmek összegével. Ennek hátterében az állhat, hogy a mellékállásból származó jövedelem megadásakor az utolsó normál hónapnak tekinthető bérre vonatkozóan kellett információt szolgáltatni, és nem az előző hónapra (kivéve, ha az volt a normál hónap). Az átlagos nettó összbevétel az előző hónapra vonatkoztatva egyetemi szinten. 9 Ft lett, mely értékhez képest a legmagasabb a jogi és informatikai területen doktoráltak/doktori hallgatók fizetése. 8

,. ábra: Előző havi átlagos nettó összbevétel. (N=),,,,,,,,8 Ft,8 Ft, Ft 7,77 Ft,9 Ft, Ft 89,8 Ft, ÁJTK (N= =) BTK (N=9) IK (N=) PPK (N=9) TáTK (N=) TTK (N=) ELTE (N=) Minden kitöltőt megkértünk, hogy értékeljenek általános képességet, jártasságot aszerint, hogy mennyire tartják fontosnak a sikeres munkavállalásnál, illetve jelenlegi munkakörükben. Válaszukat egy ötfokú skálán jelölhették, ahol -es jelentése egyáltalán nem fontos és -ös jelentése nagyon fontos. A legfontosabbnak az önálló munkavégzésre való képességet (,7), a gyakorlati szakmai jártasságot (,) és a tanulásra, önképzésre való képességet tartották (,). A legalacsonyabb értékelést a vállalkozó szellem (,), a számolási, számítási feladatok megoldásának képessége (,) és a társadalmi kérdésekben való jártasság (,) kapták. A képességek értékelését kari bontásban a XI.. melléklet tartalmazza. 7. táblázat: Képességek, jártasságok értékelése a sikeres munkavállalásban, illetve a jelenlegi munkában. Milyen általános képességek, jártasság fontos Ön szerint a sikeres munkavállaláshoz, illetve jelenlegi munkakörében? átlag szórás értékelők (SD) nem tudja/nem válaszol Összesen. elméleti szakmai jártasság. gyakorlati szakmai jártasság. technikai, számítástechnikai eszközök használatában jártasság. képesség a tanulásra, önképzésre. elemzés és rendszerezés képessége. írásbeli kifejezőkészség 7. idegen nyelvű kifejezőkészség 8. szervezőkészség 9. precíz munkavégzés. nagy munkabírás. képesség az önálló munkavégzésre. képesség a csapatmunkára. kapcsolatteremtő, kommunikációs készség. számolási, számítási feladatok megoldásának képessége. logikai, térbeli gondolkodás. társadalmi kérdésekben való jártasság 7. vállalkozó szellem 8. kitűzött célok megvalósításának képessége 9. képesség az újításra, új dolgok felfedezésére. internet használata,,8,,7,,87,,78,,7,,88,,8,9,,,8,9,8,7,,,99,,9,,,,,,,,8,9,9,,98,,87 9 8 7 8 8 7 7 7 7 7 7 7 7 7 9 7 7 7 7 9 8 9 8 7 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8

. ábra: Sikeres munkavállaláshoz, meglévő munkához szükséges képességek, jártasságok fontossági sorrendben. (ötfokú skála),,,,,,,,,,,. képesség az önálló munkavégzésre. gyakorlati szakmai jártasság. képesség a tanulásra, önképzésre. elemzés és rendszerezés képessége. elméleti szakmai jártasság 9. precíz munkavégzés. internet használata. nagy munkabírás. írásbeli kifejezőkészség 8. kitűzött célok megvalósításának képessége. kapcsolatteremtő, kommunikációs készség 9. képesség az újításra, új dolgok felfedezésére. képesség a csapatmunkára 7. idegen nyelvű kifejezőkészség. technikai, számítástechnikai eszközök használatában jártasság 8. szervezőkészség,7,,,,,,,9,,9,,,,,,9. logikai, térbeli gondolkodás 7. vállalkozó szellem. számolási, számítási feladatok megoldásának képessége. társadalmi kérdésekben való jártasság,,,, 87

A képességekre, jártasságokra adott értékelést aszerint is vizsgáltuk, hogy a kitöltők rendelkeztek-e az esetleges doktori ösztöndíjas státuszon kívül bejelentett munkaviszonnyal. Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb képességek, jártasság értékelése esetén nincs, vagy csak nagyon minimális (- tizedesnyi) eltérés található, valamint a munkahellyel nem rendelkezők tulajdonítottak nagyobb fontosságot a képességeknek, jártasságoknak. Néhány esetben nagyobb különbségek is felfedezhetők a két csoport között. A jelenleg dolgozók szerint az elemzés és rendszerezés képessége, az idegen nyelvű kifejezőkészség, a nagy munkabírás, a számolási, számítási feladatok megoldásának képessége, a szervezőkészség, a logikai, térbeli gondolkodás, és a kitűzött célok megvalósításának képessége kevesebb jelentőséggel bír jelenlegi munkakörükben. Ezzel szemben számukra minimálisan ugyan, de fontosabb az elméleti szakmai jártasság, a kapcsolatteremtő, kommunikációs készség, illetve a csapatmunkára való képesség.. ábra: Képességek, jártasságok fontossága a felmérés idején bejelentett munkaviszonnyal rendelkezők és nem rendelkezők szerint. (ötfokú skála),,,,,,,,,,,. elméleti szakmai jártasság. gyakorlati szakmai jártasság. technikai, számítástechnikai eszközök. képesség a tanulásra, önképzésre. elemzés és rendszerezés képessége. írásbeli kifejezőkészség 7. idegen nyelvű kifejezőkészség 8. szervezőkészség 9. precíz munkavégzés. nagy munkabírás. képesség az önálló munkavégzésre. képesség a csapatmunkára. kapcsolatteremtő, kommunikációs készség. számolási, számítási feladatok. logikai, térbeli gondolkodás. társadalmi kérdésekben való jártasság 7. vállalkozó szellem 8. kitűzött célok megvalósításának képessége 9. képesség az újításra, új dolgok felfedezésére. internet használata,,,,,7,8,,,,7,7,,8,7,,,,7,,89,,,,,7,7,,,8,7,,89,,,9,7,,,,8 van bejelentett munkaviszonya nincs 88

X. ELTE ÉRTÉKELÉSE. ASSZOCIÁCIÓK A felmérésben résztvevőket arra kértük, hogy mondják meg, milyen szó, kifejezés jut elsőként eszükbe, ha az ELTE-t kell jellemezniük. Egyúttal azt is kértük tőlük, hogy jelöljék meg, számukra az adott kifejezés milyen (pozitív, negatív, vagy semleges) értékelő töltettel bír. Ugyanígy második és harmadik asszociációt is kértünk tőlük, de azt már opcionális jelleggel. Az asszociációk harmada (,%) pozitív, ötödük (,%) negatív, közel tizedük (9,77%) semleges. Nagyon sokan nem szerettek volna válaszolni a kérdésre (,%). A beérkezett asszociációkat kategória szerint csoportosítottuk. Az említések,8%-a egyetemmel kapcsolatoss pozitív kifejezések, szavak (pl. legjobb, leghíresebb, elit),,89% pedig konkrétan az oktatás, kutatás szakmai színvonalára vonatkozik. 8,% ugyanakkor az Egyetemmel kapcsolatos kritikát fogalmaz meg (pl. süllyedő hajó, elavult, beképzelt, alulfinanszírozott). Az asszociációk teljes listáját az ismétlődő kifejezések nélkül a XI. 7. melléklet tartalmazza. 7. ábra: A doktori felmérés kitöltői által megadott asszociációk értékelő töltete. % 9% 8% 7% % % % % % % % 8 78 9 7 8. szó. szó. szó Összesen semleges pozitív negatív nem tudja/nem válaszol 8. táblázat: A doktori felmérés kitöltői által megadott asszociációk értékelő töltete szavanként. Értékelő töltet. szó. szó. szó semleges (,8%) 9 (,98%) 7 (,%) pozitív (,7%) (,%) (,88%) negatív (,%) (,8%) (,8%) 8 78 (8,7%) (,8%) (,%) nem tudja/nem válaszol Összesen Összesen (9,77%) 8 (,%) (,%) (,%) 89

9. táblázat: A doktori felmérés kitöltői által megadott asszociációk kategória szerinti csoportosítása. említések Kategória száma (darab) egyetemmel kapcsolatos (legjobb, leghíresebb, legnevesebb, elsőszámú, elit, tudomány(os) egyetem, kutatóegyetem) Budapest, valamely kar, egyetemi helyszín említése nemzetköziség, nemzetközi szerep lehetőség, tervek, jövő, karrier új barát(ok), család, kapcsolatok, közösség, nyitottság tanulás, tudás, tanulmányok, fejlődés, motiválás minőség, minőségi nagy, hatalmas, óriás, óriási bölcsész, bölcsészet, bölcsészek oktatás, oktató, szakemlítés, tárgyemlítés, színvonal, kiváló, elismert, szakmai, professzionális sokszínűs(ség), sokrétű(ség), érdekes, izgalmas, újdonság, modern tekintély, tisztelet egyetemi élet (szórakozás, bulik), fiatalság, légkör, diákévek tanulmányi ügyek, bürokrácia, bürokratikus szervezet/sok adminisztráció rossz, szervetlen, káosz, kaotikus, süllyedő hajó, elavult, személytelen, bonyolult, egyéb negatív kritika tömegoktatás, tömeg, sok ember régi, hagyomány, tradíció, nagy múltú, értékes, patinás tapasztalat, értelem, műveltség, szakértelem, intellektuális egyéb jelző nem releváns/nem értelmezhető jelző nem tudja/nem válaszol Összesen 8. ábra: A doktori felmérés kitöltői által megadott asszociációk kategóriák szerint csökkenő sorrendben. nem tudja/nem válaszol rossz, szervetlen, káosz, kaotikus, süllyedő hajó, egyetemmel kapcsolatos (legjobb, leghíresebb, oktatás, oktató, szakemlítés, tárgyemlítés, tanulmányi ügyek, bürokrácia, bürökratikus nagy, hatalmas,óriás, óriási tanulás, tudás, tanulmányok, fejlődés, motiválás régi, hagyomány, tradíció, nagymúltú, értékes, patinás egyéb jelző Budapest, valamely kar, egyetemi helyszín említése új barát(ok), család, kapcsolatok, közösség, nyitottság sokszínűs(ség), sokrétű(ség), érdekes, izgalmas, nem releváns/nem értelmezhető jelző egyetemi élet (szórakozás, bulik), fiatalság, légkör, lehetőség, tervek, jövő, karrier minőség, minőségi tömegoktatás, tömeg, sok ember nemzetköziség, nemzetközi szerep bölcsész, bölcsészet, bölcsészek tekintély, tisztelet tapasztalat, értelem, műveltség, szakértelem, 8 9 8 8 8 9 említések aránya 8,8%,7%,%,78%,%,%,78%,%,% 8,89% 9,%,%,9%,88% 9 8,%,%,%,% 8,79% 8,%,97%,% 9

. EGYETEMI SZOLGÁLTATÁSOKKAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG HALLGATÓK KÖRÉBEN A képzés színvonalának megítélése mellett a hallgatók a szolgáltatásokat is értékelhették egy ötfokú skálán (-es jelentése egyáltalán nincs megelégedve és -ös jelentése teljes mértékben meg van elégedve). A szolgáltatások közül a legtöbben az egyetemi honlapot (88,%), az ELTE-s könyvtárakat, gyűjteményeket (8,78%) és a hallgatók által használható számítógépeket (,%) vették már igénybe. A legkevésbé igénybevett szolgáltatás a sajátos nevelési igényű hallgatóknak szóló szolgáltatások (,7%) és életvezetési tanácsadás (8,%). Az igénybevett szolgáltatások közül a legjobban az ELTE-s könyvtárakkal, gyűjteményekkel (,7), a kulturális programokkal (,8) valamint a sportolási lehetőségekkel (,), míg legkevésbé a sajátos nevelési igényű hallgatóknak szóló szolgáltatásokkal (,8) és a számítógépekkel (,) voltak megelégedve.. táblázat: Az ELTE által nyújtott szolgáltatások értékelése és igénybevételi aránya az aktív hallgatók körében. Szempontok I. átlag szórás értékelők (SD) (fő) nem tudja/ nem válaszol (fő) nem találkozott vele/nem használta (fő) Összesen Igénybevevők aránya (értékelők + nem tudja/nem válaszol) kollégiumi elhelyezés,, 9 9 8 7,78% ELTE-s könyvtárak, gyűjtemények,7, 9 8 8 8,78% ELTE-n idegen nyelvi képzés,8,7 7 9 8,% hallgatók által használható számítógépek,,7 8 8,% egyetemi, kari honlap,, 9 7 8 88,% e-learning (moodle, coospace),7,8 9 7 8,% életvezetési tanácsadás,7, 8 8,% karrierközpont képzései, karriertanácsadás,, 7 8,% sportolási lehetőségek,, 9 8 8,% kulturális programok,8,9 9 7 8,% sajátos igényű hallgatóknak szóló szolgáltatások,8, 8,7% 9

9. ábra: Az ELTEE által nyújtott szolgáltatások értékelése I.. (ötfokú skála),,,,,,,,,,, ELTE-s könyvtárak, gyűjtemények kulturális programok sportolási lehetőségek karrierközpont képzései, karriertanácsadás egyetemi, kari honlap életvezetési tanácsadás e-learning (moodle, coospace) kollégiumi elhelyezés ELTE-n idegen nyelvi képzés sajátos igényű hallgatóknak szólóó szolgáltatások hallgatók által használható számítógépek,7,8,,,,7,7,,8,8, Az ELTE-t további szolgáltatások és tevékenységek alapján is értékelhették a kitöltők egy ötfokú skálán (-es jelentése egyáltalán nincs megelégedve és az -ös jelentése teljes mértékben meg van elégedve). A hallgatók leginkább az oktatókkal való viszonyukkal (,), a szakmai, önképzési lehetőségek, hallgatói tudományos munka segítésével (,) és a tanulmányi ügyintézéssel (,) voltak megelégedve, míg a legkevésbé az elektronikus ügyintézéssel (,9), hallgatók tájékoztatásával a tanulmányi, képzési ügyekben (,9) és a HÖK tevékenységével (,). Ehhez kapcsolódóan a legtöbb tartózkodó válasz a hallgatói önkormányzat tevékenységével kapcsolatban érkezett (8 fő, a kérdés megválaszolására jogosult kitöltők harmada).. táblázat: Az ELTEE által nyújtott szolgáltatások és tevékenységek értékelésee II.. átlag szórás értékelők nem tudja/ Összesen Szempontok II. tantermek felszereltsége hallgatók tájékoztatása tanulmányi, képzési ügyekben képzés szervezettsége szakmai önképzési lehetőségek, hallgatói tudományos munka segítése intézményi demokrácia hallgatói önkormányzat tevékenysége tanulmányi ügyintézés (SD),,7,9,7,97,,,,8,8,,,, (fő) 7 7 7 nem válaszol (fő) 9 8 8 8 8 8 8 8 8 elektronikus ügyintézés (tanulmányi rendszerben, honlapon),9, 8 8 hallgatók és oktatók viszonya általában,,88 7 8 9

. ábra: Az ELTE által nyújtott szolgáltatások és tevékenységek értékelése. (ötfokú skála),,,,,,,,,,, hallgatók és oktatók viszonya általában szakmai önképzési lehetőségek, hallgatói tudományos munka segítése tanulmányi ügyintézés tantermek felszereltsége intézményi demokrácia képzés szervezettsége elektronikus ügyintézés (tanulmányi rendszerben, honlapon) hallgatók tájékoztatása tanulmányi, képzési ügyekben hallgatói önkormányzat tevékenysége,,,,8,97,9,9,,,. A KÉPZÉS ÉRTÉKELÉSE Az ELTE képzését több szempont szerint értékelték az aktív hallgatók ötfokú skálán (-es jelentése egyáltalán nem jellemző és az -ös jelentése nagymértékben jellemző). A legjellemzőbb tulajdonság a képzés elméleti volta (,7), mellyel összecseng a gyakorlatias jelzőre adott átlag (,). A legtöbbb tartózkodás a továbbtanulásra való felkészítésre ( fő) és a munkaerő-piacon való hasznosíthatóságra érkezett ( fő). A kitöltők tizede ezen felül nem tudta megítélni azt sem, hogy a jelenlegi képzés mennyire támogatja a nemzetközi szakmai áttekintés megszerzésében (8 fő).. táblázat: A hallgatói felmérés résztvevőinek értékelése az ELTE képzéséiről. Jelenlegi tapasztalatai alapján mennyire jellemzik az ELTE-n a képzést az alábbiak? nehéz? elméleti? gyakorlatias? munkaerő-piacon jól hasznosítha felkészít a továbbtanulásra? átlag szórás (SD) értékelők (fő),8,9 7,7,8 7,,99 7 ató?,9,,8,7 9 szakmai kapcsolatokat lehet építeni?,,...nemzetközi szakmai áttekintést lehet szerezni?,,9 nem tudja/ nem válaszol (fő) Összesen 9 8 9 8 8 8 8 8 8 8 9

. ábra: Aktív doktorhallgatók véleménye ELTE-s képzésükről. (ötfokú skála),,,,,,,,,,, elméleti?,7 szakmai kapcsolatokat lehet építeni?, felkészít a továbbtanulásra?,8 nehéz?,8 munkaerő-piacon jól hasznosítható?,9...nemzetközi szakmai áttekintést lehet szerezni?, gyakorlatias?, A doktori képzésen korábban és jelenleg is tanuló hallgatók az ELTE képzését több szempont szerint értékelték egy ötfokú skálán (-es jelentése egyáltalán nem és az -ös jelentése nagymértékben). A leginkább elméleti szakmai jártasságukat (,7), az önálló munkára való képességet (,) és az önálló tanulásra, önképzésre való képességet (,) tudják/tudták fejleszteni. A képességek értékelését kari bontásban a XI. 8. melléklet tartalmazza.. táblázat: A doktori képzésben résztvevők értékelése arról, hogy egyes általános képességeket, jártasságokat mennyire tudtak tanulmányaik alatt fejleszteni. (ötfokú skála) Képesség, jártasság átlag szórás értékelők nem Összesen (SD) (fő) tudja/nem válaszol (fő). elméleti szakmai jártasság. gyakorlati szakmai jártasság. technikai, számítástechnikai eszközök használatában jártasság. képesség a tanulásra, önképzésr,7,8,,8 8,9,8 re,,7. elemzés és rendszerezés képessége. írásbeli kifejezőkészség 7. idegen nyelvű kifejezőkészség 8. szervezőkészség 9. precíz munkavégzés. nagy munkabírás. képesség az önálló munkavégzésre,87,7,7,9,9,8,8,9,,,7,,,. képesség a csapatmunkára. kapcsolatteremtő, kommunikációs készség. számolási, számítási feladatok megoldásának képessége. logikai, térbeli gondolkodás. társadalmi kérdésekben való jártasság,,8,,,7,,7,7,9, 9 7 9 7. vállalkozó szellem 8. kitűzött célok megvalósításának képessége,,8,, 9 9. képesség az újításra, új dolgok felfedezésére,9,7 8. internet használata,,8 8 8 8 8 8 8 9 8 8 9 8 8 8 8 8 7 8 8 8 8 8 8 8 9

. ábra: A doktori képzésben résztvevők értékelése arról, hogy egyes általános képességeket, jártasságokat mennyire tudtak tanulmányaik alatt fejleszteni. (ötfokú skála),,,,,,,,,,,. elméleti szakmai jártasság,7. képesség az önálló munkavégzésre. képesség a tanulásra, önképzésre. elemzés és rendszerezés képessége. írásbeli kifejezőkészség. nagy munkabírás 8. kitűzött célok megvalósításának képessége 9. precíz munkavégzés 9. képesség az újításra, új dolgok felfedezésére. kapcsolatteremtő, kommunikációs készség. gyakorlati szakmai jártasság. képesség a csapatmunkára. internet használata 7. idegen nyelvű kifejezőkészség. társadalmi kérdésekben való jártasság. technikai, számítástechnikai eszközök 8. szervezőkészség. logikai, térbeli gondolkodás. számolási, számítási feladatok megoldásának 7. vállalkozó szellem,,,87,7,7,,,9,,,,,9,9,9,8,7,7, A jelenlegi hallgatóknak további kérdéseket tettünk fel a képzésre vonatkozóan. A hallgatóknak lehetőségük volt rangsorolni is a felsőoktatási intézményeket aszerint, hogy hol tartják legjobbnak az adott szakos tanulmányok oktatását (képzés színvonalát). Egy intézményt csak egy helyre lehetett rangsorolni. Az 8 kitöltőből fő rangsorolta az ELTE-t valamely helyre: a végzettek kicsivel több, mint fele jelölte meg a legjobbnak az összes intézmény közül (9,8%). Ez az összes ELTE-re érkezett értékelés négyötödét (8,%) teszi ki.. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek értékelése az ELTE-ről. (N=) Előfordulás ELTE aránya helyezése ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK legjobb (,%) (,8%) (9,%) 8 (,%) (,7%) (,%) második legjobb (,%) 7 (,8%) 9 (,7%) 8 (,8%) 7 (,88%) 9 (8,8%) leggyengébb (,7%) (,%) (,%) (,%) Összesen 9 9 ELTE helyezés aránya (9,8%) 8,% (9,9%),% (,%),9%,% 9

% 9%. ábra: A doktori felmérés résztvevőinek értékelése az ELTE-ről. (N=) 7 8 9 8% 7% % 9 7 % % 8 % % % % ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK ELTE legjobb második legjobb legutolsó. ELTE-HEZ VALÓ VISZONYULÁS A kitöltők az ELTE-hez való viszonyulásukat hat állításon keresztül fejezhették ki egy ötfokú skála segítségével (-es jelentése, hogy egyáltalán nem ért egyet és -ös jelentése, hogy teljes mértékben egyetért). A leginkább azzal értettek egyet a kitöltők, hogy büszkék ELTE-s tanulmányaikra (,) és ezzel egybecsengően nem szégyellik azt, hogy az ELTE-re jártak (,). Úgy érzik, hogy mások is tisztelik az ELTE-t (,), de nem biztosak abban, hogy az ELTE-n folytatott tanulmányaik mennyire befolyásolják énképüket (,).. táblázat: A doktori felmérés résztvevőinek ELTE-hez való viszonyulása. (N=8). Büszke vagyok. Mások. Gyakran. Az, hogy az. Úgy érzem,. Mások (a arra, hogy az általában szégyellem, ELTE diákja hogy értékes, nem ELTEsek) ELTE-n tisztelik az hogy az általában voltam, kevéssé megbecsült tagja végeztem a ELTE-t. ELTE befolyásolja, voltam az ELTEnek. nem tartják tanulmányaimat. diákja voltam. hogy mit tartok magamról. nagyra az ELTE-n végzetteket. átlag,,,,,7, szórás (SD),,9,8,97,,9 értékelők (fő) 8 7 nem tudja/nem válaszol (fő) 8 9 8 9 Összesen 8 8 8 8 8 8 9

,. ábra: A doktori felmérés résztvevőinek ELTE-hez való viszonyulása. (ötfokú skála),,,,,,7,,,,,. Büszke vagyok. Mások általában arra, hogy az ELTEn végeztem a tisztelik az ELTE-t. tanulmányaimat.. Gyakran szégyellem, hogy az ELTE diákja voltam.. Az, hogy az ELTE diákja voltam, kevéssé befolyásolja, hogy mit tartok magamról.. Úgy érzem, hogy értékes, megbecsült tagja voltam az ELTE-nek.. Mások (a nem ELTE-sek) általában nem tartják nagyra az ELTE-n végzetteket. Az alábbi mutatja az állítások értékelését kari bontásban. A doktori képzésben tanuló vagy tanult hallgatók közül az ÁJTK-sok a legbüszkébbek ELTE-s identitásukra (,7) és szerintük tisztelik mások a legjobban az Egyetemet (,).. ábra: felmérés résztvevőinek ELTE-hez való viszonyulása kari bontásban. (N= =8) (ötfokú skála) ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK,,,,,,7,8,8,,7,,,,,8,,,7,,,,9,,,8,8,,7,8,,9,,,8,,,9,9,87,8,,. Büszke vagyok arra, hogy az ELTE-n végeztem a tanulmányaimat.. Mások általában tisztelik az ELTE-t.. Gyakran szégyellem, hogy az ELTE diákja voltam.. Az, hogy az ELTE diákja voltam, kevéssé befolyásolja, hogy mit tartok magamról.. Úgy érzem, hogy értékes, megbecsült tagja voltam az ELTEnek.. Mások (a nem ELTE-sek) általában nem tartják nagyra az ELTE-n végzetteket. 97

XI. MELLÉKLETEK. KÖZPONTI KÉRDŐÍV Kedves PhD/DLA képzésben résztvevő/végzett! Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja PhD/DLA hallgatók és végzettek Intézményünk diplomás pályakövetési kutatása kapcsán kerestük meg Önt a nálunk kezdett PhD/DLA képzése kapcsán. Kérjük, hogy válaszait az alábbiakban ezen képzésnek megfelelően adja meg az Ön tanulmányaira, életpályájára vonatkozóan. Képző intézményként munkánkat minél jobban szeretnénk ellátni, ezért fontosak a kapott visszajelzések! Válaszait anonim módon kezeljük, elemzésre kizárólag összesített adatok kerülnek. A kérdőív kitöltéséhez javasolt böngészők: Mozilla Firefox és Google Chrome. Internet Explorer alatt a kérdőív egyes funkciói csak korlátozottan érhetőek el. Köszönjük, hogy időt szán a válaszadásra!. Felsőfokú tanulmányok.. Melyik évben kezdte doktori (PhD/DLA) tanulmányait? (TR) [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÖTELEZŐ KÉRDÉS [ -] -ben vagy azelőtt [ -] [ -] [ -] 7 [ -] 8 [ -] 9 [7 -] [8 -] [9 -] [ -].. Az intézmény melyik doktori iskolájában tanul(t)? (TR) INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÖTELEZŐ KÉRDÉS Kérjük, válasszon az alábbi listából! [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÖTELEZŐ KÉRDÉS. AZ INTÉZMÉNY BETÖLTI AZ ADOTT ÉVBEN AKTUÁLIS ÉS AZ INTÉZMÉNY ESETÉBEN RELEVÁNS DOKTORI ISKOLÁKAT, AMELYEKET AZ EDUCATIO NONPROFIT KFT. ÁLTAL KIADOTT (MELLÉKELT) ÉRTÉKKÉSZLETBEN TALÁLNAK. EGYÉB:.. VÁLASZLEHETŐSÉG FELKÍNÁLÁSA, AMIHEZ SZÖVEGBEVITELI MEZŐ [..A.] FELVÉTELE SZÜKSÉGES, AMELYBE KARAKTER BEVITELE LEHETSÉGES. 98