AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 14.09.2004 COM(2004)593 végleges 2004/0199(CNS) 2004/0200(CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti Megállapodás aláírásáról, az Európai Unió nevében, Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti Megállapodás aláírásáról, az Európai Unió nevében, Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti Megállapodás megkötéséről, az Európai Unió nevében, Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez HU HU

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti Megállapodás megkötéséről, az Európai Közösség nevében, Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti Megállapodás aláírásáról, az Európai Közösség nevében, Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Közösség és Svájc közötti Megállapodás megkötéséről, az Európai Közösség nevében, az egy tagállamban vagy Svájcban beadott, menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó kritériumokkal és mechanizmusokkal kapcsolatban (előterjesztő: a Bizottság) HU HU

INDOKLÁS Az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti tárgyalások, melyeket hét megállapodás megkötéséről folytattak, 1999 júniusában fejeződtek be. A szóban forgó megállapodások 2002. június 1-jén léptek hatályba. A megállapodásokhoz csatolva, a Svájci Konföderáció nyilatkozatot adott ki a bevándorlás és a menedékjogi politika tárgyában, melyben kifejezésre juttatja részvételi szándékát az EU menedékjogi politikáját koordináló rendszerben és javasolja tárgyalások megkezdését a Dublini Konvencióhoz hasonló egyezmény megkötése érdekében. Miután a Bizottság 2002. június 17-én megkapta a felhatalmazást, tárgyalásokat tartottak a Svájci Konföderációval Svájc csatlakozásáról a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez, valamint az Eurodacot létrehozó jogszabályhoz 1 és a menedékjog iránti kérelmeket megvizsgáló állam meghatározását rendező jogszabályhoz (melyet később fogadtak el, és amelyre a továbbiakban Dublini Rendelet elnevezéssel hivatkozunk 2 ). Következésképp, a két különálló megállapodás szövegét egyeztettük. A tárgyalási irányelveknek megfelelően, a megállapodások a Norvégiával és Izlanddal kötött a schengeni vívmányok 3 végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való csatlakozásról szóló, ill. az egy tagállamban vagy Izlandon, ill. Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározásának kritériumairól és mechanizmusairól szóló - megállapodásokat modellezik - Svájc alkotmányos követelményeihez 4 hozzáigazítva. Ezenkívül, a tárgyalási irányelvek értelmében Svájcnak el kell fogadnia a schengeni vívmányokat és azok kifejlesztését, valamint a Dublin/Eurodac egyezményt és annak továbbfejlesztését, mindennemű kivétel vagy mentesség nélkül. Az irányelvek továbbá egyértelmű kapcsolatot igényeltek a két megállapodás végrehajtása és megszűnése között. A tárgyalási irányelvek azt is előirányozták, hogy Svájc éves hozzájárulást nyújt a Schengeni Egyezmény és a Dublin/Eurodac Egyezmény adminisztratív és működési költségeihez. A Bizottság megítélése szerint a szövegek összhangban vannak a Tanács által 2002. június 17-én elfogadott tárgyalási irányelvekkel. Az egyetlen kivétel a jelenlegi és jövőbeni schengeni vívmányok teljes körű elfogadásának elve alól a Svájcnak megadott átmeneti mentesség a jövőbeni egyezménnyel kapcsolatban, nevezetesen a közvetlen adózási vétségekkel összefüggő nyomozási és lefoglalási igényeket illetően. Így ha ezeket a vétségeket Svájcban követik el, nem büntethetik a svájci törvények értelmében letéti bírsággal. Ez a kivétel szükséges volt, hogy a megtakarítások adóztatására vonatkozó megállapodást meg lehessen kötni Svájccal. Ez utóbbira viszont a Tanács 2000.06.03-i a megtakarításból kamatfizetés formájában keletkező jövedelem adózásáról szóló - 2003/48/EK irányelv hatályba lépéséhez volt szükség 5. A COREPER 2004.05.17-én hagyta jóvá ezt a 1 2 3 4 5 A Tanács 2000.12.11-i 2000/2725/EK rendelete Eurodac létrehozásáról az ujjlenyomatok összehasonlítására a Dublini Konvenció hatékony alkalmazása érdekében (HL L 316., 2000.12.15., 1.o.) A Tanács 2003. 02.18-i 343/2003/EK rendelete a harmadik ország állampolgára által egy tagállamban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és mechanizmusok megállapításáról (HL L 50., 2003.2.25., 1.o.) HL L 176., 1999.7.10,. 36.o. HL L 93., 2001.04.03,. 40.o. HLJ L 157., 2003.06.26,. 38. o. HU 3 HU

derogációt a Svájccal megkötött átfogó kompromisszum keretében, melyben a 2004.05.19-i EU-Svájc csúcstalálkozón egyeztek meg 6. Ami a közvetett adózást illeti, sem a jelenlegi, sem a jövőbeni egyezményhez kapcsolódóan nincs erre vonatkozó derogáció. Svájc teljes körű igazságszolgáltatási együttműködést biztosít a Schengeni Egyezmény 51. cikke alapján, a közvetett adózással kapcsolatos adócsalási esetekben. 7 A közvetett adóval kapcsolatos csalási cselekményeket Svájcban a hatóságok üldözik, és ezek határozat büntetőbírósági eljáráshoz vezethet. Ennél fogva, a Schengeni Egyezmény 51a) cikkében szereplő második alternatíva alkalmazandó. Mivel a Schengeni és a Dublin/Eurodac megállapodások összefüggnek egymással, ezeket egyszerre kellene aláírni. A következő pontokat azért emeljük ki, hogy látszódjanak az eltérések, ill. az adaptációk a Norvégiával és Izlanddal kötött hasonló megállapodásokhoz képest. Schengen: Mint azt a Bizottság egyértelműen jelezte nyilatkozatában, melyet a schengeni vívmányokról szóló megállapodás tárgyalási irányelveinek elfogadásakor tett, sajnálatos, hogy ezek az irányelvek egyetlen megállapodást irányoztak elő, beleértve az első és a harmadik pillérből származó elemeket. A különböző elemekből származó elemek lényegében különböző természetűek (az első pillérből származó elemek közösségi jogi természetűek, beleértve a magasabb rendűséget és a lehetséges közvetlen hatást, míg a harmadik pillérből származók nem), különböző eljárások alá esnek jóváhagyási és megkötési szempontból, (pl. a harmadik pillér elemei nincsenek alárendelve a Parlament véleményének, de különböző mértékben alá vannak vetve az ECJ illetékességének. E különbségek számbavétele érdekében, a Bizottság javasolja a schengeni vívmányokról szóló Megállapodás elfogadását két különálló jogi aktussal, egyfelől a Közösség Alapszerződése szerint másfelől az Európai Unióról szóló Szerződés szerint, mindkét döntést a Tanács 1999/436/EK határozatra való hivatkozással. 8, és e részei a schengeni vívmányoknak, melyeket a Megállapodás felölel, a Közösség Szerződésének hatálya, míg más részei az Unió alapszerződésének hatálya alá esnek. Ez különösen illetékességi körét illetően jelent majd segítséget a Bíróságnak. Megállapodás: 7. cikk (2) bekezdés (b) pont Svájc két évet kap a jövőbeni szabályok elfogadására és bevezetésére belső jogrendjébe, amennyiben népszavazást igényelnek e célból. Lehetőség szerint, Svájcnak ideiglenesen kell alkalmaznia a kifejlesztett vívmányokat. Ha Svájc nem tudja ideiglenesen alkalmazni a kifejlesztett vívmányokat, az EU és az EK arányos és szükségszerű lépéseket tehet Svájccal szemben, hogy biztosítsa a schengeni együttműködés hatékony megvalósulását. Ez a biztonsági záradék lehetővé teszi, hogy az EU és az EK elfogadjon egy esetleg kétéves halasztást a jövőbeni szabályok bevezetésére Svájc részéről. Ezzel kapcsolatban Svájc 6 7 8 A Tanács 9544/04 dokumentuma. Vö. a Bizottság szolgálatainak nem hivatalos jegyzete a nyomozást vagy lefoglalást kérő levelekkel kapcsolatos Schengeni vívmányokról. MD 59/03 (EFTA-csoport) HL L 176., 1999.7.10. 17.o. HU 4 HU

kifejtette, hogy a schengeni vívmányokat kifejlesztő intézkedéseknek csupán 5%-a melyeket a schengeni vívmányok 1999. évi integrálása az Európai Unió keretei közé és a mai állapot kialakulása között fogadtak el vezethet tényleges népszavazáshoz. 7. cikk (5) bekezdés: A tárgyalási irányelveknek megfelelően, Svájc teljes egészében elfogadja a schengeni vívmányokat és azok kifejlesztését. Az egyetlen kivételt az általános szabály alól, a jövőbeni schengeni vívmányok kifejlesztéséről szóló 7. cikk (5) bekezdése állapítja meg, nevezetesen a közvetlen adózási vétségekkel összefüggő nyomozási és lefoglalási igényeket illetően, mivel ha ezeket a vétségeket Svájcban követik el, a svájci törvények értelmében nem lennének büntethetők letéti bírsággal. 11. cikk: A Svájc éves hozzájárulását az adminisztratív költségekhez meghatározó százalék kiszámítása a vonatkozó norvég és izlandi hozzájárulásokon alapszik, e három ország GDPjéhez viszonyítva. 13. cikk: Dánia különleges helyzetének megfelelően, ami az Európai Közösséget létrehozó Szerződés IV. címe értelmében elfogadott törvényeket illeti, Dániának külön szerződést kell kötnie Svájccal, hogy létrejöjjenek a jogok és kötelességek Svájccal kapcsolatban is, a IV. cím értelmében elfogadott schengeni vívmányokra vonatkozóan. Ezenkívül, Norvégiának és Izlandnak szintén szerződést kell kötnie Svájccal, a schengeni vívmányokat alkalmazó összes társult fél között a megfelelő jogok és kötelességek létrehozása érdekében. 15. cikk: Az 1. bekezdés megállapítja az elvet, miszerint a schengeni vívmányokat Svájc csak azt követően alkalmazhatja, hogy a rendszer bevezetésének összes előfeltételét teljesítette, és a külső határokat hatékonyan tudja ellenőrizni. Ezenkívül, az 1. bekezdés rendelkezik a különböző forgatókönyvekről az Amszterdami Szerződéshez és a tíz új tagállam Csatlakozási Okmányához csatolt jegyzőkönyveknek megfelelő határozathozatalra vonatkozóan. A 3. és 4. bekezdés szól olyan tárgyalási irányelvek szükségességéről, melyek gondoskodnak a Schengeni Megállapodás végrehajtása és megszüntetése, valamint a menedékjogi kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározásának kritériumairól és mechanizmusairól szóló megállapodás végrehajtás és megszüntetése közötti összefüggés megteremtéséről. 16. cikk: A 16. cikk lehetővé teszi Liechtenstein csatlakozását a jelenlegi Megállapodáshoz. Ez a rendelkezés elkerüli egy külön szerződés megkötését Liechtensteinnel, és így egy harmadik vegyesbizottság felállítását, amint Liechtenstein csatlakozna a schengeni vívmányokhoz. Liechtenstein részt vehet a jelenlegi szervezeti felépítésben. HU 5 HU

Az A. és B. melléklet felsorolja a schengeni vívmányokat és azok kifejlesztését, és ezeket az aláírásig fel fogják frissíteni. Záróokmány: A 2. deklaráció világossá teszi, hogy az EU/EK nem gyakorol külső hatásköröket Svájc részéről. Amikor a harmadik országgal folytatott tárgyalások hatással vannak a schengeni vívmányokra (pl. a vízummentességi egyezményekről szóló tárgyalások), az EU/EK fel fogja hívni a harmadik országokat, hogy kössenek hasonló megállapodásokat a három társult országgal. A nyilatkozat csak Svájccal foglalkozhat, de ugyanaz a kötelezettségvállalás vonatkozik Norvégiára és Izlandra is, noha ezt kifejezetten nem említi az e két országgal kötött megállapodás záróokmánya. A 3. nyilatkozat a Luxemburgnak nyújtott különleges intézkedésen alapszik és a Svájccal elért kompromisszum eredménye, a Megállapodás 7. cikk (5) bekezdésében említett derogációval kapcsolatban. Az 5. nyilatkozatban Svájc kötelezi magát, hogy a lehető legnagyobb mértékben felgyorsítja a különböző eljárásokat, amennyiben népszavazásra van szükség. A 6. nyilatkozat a schengeni vívmányok kivétel és derogáció nélküli elfogadásának következménye. A 8. nyilatkozat kizárólag tájékoztató jellegű. Levélváltás Svájc részvételéről a Bizottságot végrehajtó hatalmi feladatkörében támogató bizottságokban Norvégiához és Izlandhoz hasonlóan, Svájc is - megfigyelőként részt vesz a Bizottságot végrehajtó hatalmi feladatkörében támogató bizottságok munkájában. A Norvégiával és Izlanddal kötött Megállapodáshoz csatolt 2. nyilatkozatban, az Európai Unió megállapította, hogy az Európai Parlament és az Európai Tanács 95/46/EK irányelve a magánszemélyek védelméről, tekintettel a személyi adatok feldolgozására, valamint az ilyen adatok szabad mozgásáról 9 a Schengeni Megállapodás szerves részét képezi. Ez nem szerepel a schengeni vívmányok listáján, melyet az Izlanddal és Norvégiával kötött megállapodáshoz csatoltak, mivel az Európai Gazdasági Térség szabályainak az irányelv már részét képezte, és ennél fogva Izland és Norvégia már alkalmazta azt. E két ország részvételét az Európai Gazdasági Térség keretében létrehozott bizottságok munkájában az EEA megállapodás 100. cikke állapítja meg, és ez nem esik egybe a Schengeni Bizottságokban való részvétellel: e bizottságokban az EEA-szabályokra hatást gyakorló ügyekkel foglalkoznak, de az EEA- országok képviselői nincsenek jelen. Részvételük a lehető legnagyobb mértékben biztosított a tervezett intézkedések előkészítő szakaszában. Svájc nem tagja az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezménynek, de kizárt, hogy a schengeni vívmányokhoz való csatlakozás révén Svájc jogai túlterjeszkedjenek a Norvégiának és Izlandnak megadott jogokon; ezek az országok egy még ennél is mélyebb EU-együttműködés mellett foglaltak állást az EEA megállapodás formájában. 9 HL L 281., 1995.11.23., 31.o. HU 6 HU

Következésképp, az egyenlő jogok és kötelességek biztosítására tekintettel, Svájc pozíciója nem lehet más, mint Izlandé vagy Norvégiáé. Mivel az adatvédelmi irányelv olyan területeket is felölel, melyek túlmennek a schengeni vívmányokon, a Svájcnak átadott információknak azokra a pontokra kell korlátozódniuk, melyek kifejezetten a schengeni vívmányok alkalmazásával függnek össze. Ezenkívül, Svájc csak úgy, mint Izland és Norvégia kijelölhet egy képviselőt, aki megfigyelőként részt vesz a Magánszemélyek adatvédelmével foglalkozó Munkacsoportban (29. cikk) azokat a pontokat illetően, amelyek kifejezetten schengeni vonatkozásúak. Közös nyilatkozat a vegyesbizottságok egyesített megbeszéléseiről Az Izlanddal és Norvégiával kötött megállapodás, valamint a Svájccal kötött megállapodás értelmében feláll egy vegyesbizottság, melynek feladata az összes a schengeni vívmányok végrehajtásával, alkalmazásával és kifejlesztésével összefüggő - tanácsi témával foglalkoznia kell. Minden fél egyetért abban, hogy e két vegyesbizottságnak egyesített üléseket kell tartania. A jelenlegi struktúra fenntartása érdekében, vagyis hogy az első félévben az Európai Unió képviselője, a másodikban pedig egy társult ország képviselője elnököljön a vegyesbizottságban, magas rangú tisztviselők és miniszterek testületében, minden társult ország kifejezte kívánságát, miszerint átengedi szükség szerint az elnökség gyakorlását és elfogadja a rotáció alkalmazását, alfabetikus sorrendben. Dublin/Eurodac: Megállapodás: A 4. cikk (3) bekezdés tartalmilag megfelel a Schengeni Megállapodás 7. cikk (2) bekezdés b) pontjának. Svájc két évet kap a jövőbeni szabályok elfogadására és bevezetésére belső jogrendjébe, amennyiben népszavazást igényelnek e célból. Lehetőség szerint, Svájcnak ideiglenesen is alkalmaznia kell a kifejlesztett vívmányokat. Ha Svájc nem tudja ideiglenesen alkalmazni a továbbfejlesztést, az EU és az EK megteheti a szükséges és arányos lépéseket Svájccal szemben, hogy biztosítsa a Dublin/Eurodac kooperáció hatékony működését. 8. cikk: Svájc éves hozzájárulásának kiszámítása a vonatkozó - e három ország GDP-jéhez viszonyítva megállapított - norvég és izlandi hozzájárulásokon alapszik. 11. cikk Dánia különleges helyzetének megfelelően, ami az Európai Közösséget létrehozó Szerződés IV. címe értelmében elfogadott törvényeket illeti, Dániának csatlakoznia kell e Megállapodás jegyzőkönyvéhez, hogy létrejöjjenek a jogok és kötelességek Svájccal kapcsolatban is, Dublin/Eurodac rendelkezésekre vonatkozóan. Ezenkívül, Norvégiának és Izlandnak szintén szerződést kell kötnie Svájccal, a Dublin/Eurodac szabályokat alkalmazó összes társult fél között a megfelelő jogok és kötelességek létrehozása érdekében. HU 7 HU

12. cikk: E cikk értelmében, a Megállapodás bizonyos részeit, pl. az Egyesített Bizottság létrehozása, annak megkötése nyomán, ideiglenesen alkalmazzák. Ez az ideiglenes alkalmazás (és hasonló ideiglenes alkalmazásról rendelkezik a Schengeni Megállapodás is) lehetővé fogja tenni, hogy Svájc felkészüljön a Megállapodás műszaki megvalósítására a ratifikációs időszak alatt. 14. cikk: Ez a cikk teremti meg a szükséges kapcsolatot a Dublin/Eurodac megállapodás végrehajtása és megszüntetése között, valamint a Schengeni megállapodás végrehajtása és megszüntetése között. 15. cikk: Ami a Schengeni Megállapodást illeti, ez a rendelkezés teszi lehetővé, hogy Liechtenstein csatlakozzon az EK és Svájc közötti Dublin/Eurodac megállapodáshoz. Záróokmány: A 2. nyilatkozat kiköti, hogy Svájc pozíciója, az adatvédelmi irányelv alkalmazását illetően, amit a Svájc részvételéről a Bizottságot a Schengeni Megállapodáshoz csatolt végrehajtási jogkörök gyakorlásában támogató bizottságokban szóló levélváltás állapított meg, mutatis mutandis vonatkozik azokra a tételekre is, amelyek kifejezetten a Dublini Rendelet vagy az Eurodac megállapodás alkalmazásával foglalkoznak. A 3. nyilatkozat megfelel a Svájc által a Schengeni Megállapodással kapcsolatban tett nyilatkozatnak, melyben Svájc kötelezi magát, hogy a lehető legnagyobb mértékben felgyorsítja a különböző eljárásokat, amennyiben népszavazásra van szükség. A 4. nyilatkozat kizárólag tájékoztató jellegű. Mindazonáltal érdemes megemlíteni, hogy a Dublin/Eurodac megállapodást illetően, a részvétel a Bizottságot végrehajtási jogköreinek gyakorlásában segítő bizottságokban Izland és Norvégia Dublin/Eurodac részvételi modelljének megfelelően ugyanazt a struktúrát követi, mint amelyet az EEA megállapodás 100. cikkében előirányoztak (lásd a megállapodástervezet 2. cikk (6) bekezdését). Közös nyilatkozat az Egyesített Bizottságok egyesített megbeszéléseiről. Az Izlanddal és Norvégiával kötött megállapodás, valamint a Svájccal kötött megállapodás értelmében feláll egy vegyesbizottság, melynek feladata, hogy az összes a Dublin/Eurodac szabályok végrehajtásával, alkalmazásával és továbbfejlesztésével összefüggő - témával foglalkozzon. Minden fél egyetért abban, hogy e két vegyesbizottságnak egyesített üléseket kell tartania. A jelenlegi struktúra fenntartása érdekében, vagyis hogy az első félévben az Európai Unió képviselője, a másodikban pedig egy társult ország képviselője elnököljön a vegyesbizottságban, minden társult ország kifejezte kívánságát, miszerint átengedi szükség szerint az elnökség gyakorlását és elfogadja a rotáció alkalmazását, alfabetikus sorrendben. HU 8 HU

Delegációvezetői nyilatkozatok (egyeztetett jegyzőkönyvek): A teljesség kedvéért felhívjuk a figyelmet a delegációvezetők következő nyilatkozatára, a Schengeni Megállapodással kapcsolatban, melyek mindazonáltal nem képezik részét a Megállapodásnak. Az 1. nyilatkozat megállapítja, hogy a Tanács főtitkársága és a svájci misszió rendszeres kapcsolatban állnak egymással, hogy lehetővé tegyék Svájc számára a belső eljárások minél gyorsabb lefolytatását, melyekre az alkotmányos követelmények teljesítéséhez van szükség (pl. ha egy tagállam feloldott egy parlamenti jogfenntartást stb.) A 2. nyilatkozat megállapítja, hogy az 1991. június 18-i 91/477/EGK fegyverek beszerzéséről és birtoklásáról szóló irányelv nem vonatkozik olyan fegyverek és lőszer beszerzésére vagy birtoklására, melyeket másokkal együtt a fegyveres erők szereztek be vagy birtokolnak. Svájc annak igazolását kérte a Bizottság szolgálataitól, hogy a jelenlegi svájci rendszer a hadsereg fegyvereinek kölcsönbe adásával kapcsolatban, fiatal lövészek szolgálat előtti kiképzésének keretében, a hadsereg fegyvereinek katonai szolgálat során történő kiadásával és szolgálati fegyverek kiadásával kapcsolatban a katonai szolgálatot követően, félautomata fegyverré átalakítva mentes az irányelv alkalmazása alól. A 3. nyilatkozat Svájc együttműködésének az Eurojusttal és az Európai Igazságszolgáltatási Hálózattal a lehető legnagyobb mértékben megvalósítandó fejlesztéséhez fűződő érdekeket tükrözi. HU 9 HU

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti Megállapodás aláírásáról, az Európai Unió nevében, Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Uniót létrehozó Szerződésre és különösen annak 24. és 38. cikkére, Mivel: (1) Miután az Elnökség megkapta a felhatalmazást, a Bizottság támogatásával, 2002. június 17-én befejeződtek a svájci szervekkel folytatott tárgyalások Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez; (2) A megállapodás egy későbbi időpontban történő megkötésének függvényében, kívánatos annak aláírása, miután 2004. június 25-én az előzetes jóváhagyás megtörtént; (3) Ami a schengeni vívmányok kifejlesztését illeti, az Európai Unió alapszerződésének VI. címe alapján helyénvaló az 1999/437/EK 10 Tanácsi Határozat érvényesítése érdekében tanácsi határozatot hozni az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött megállapodás bizonyos alkalmazási feltételeiről, a két állam csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez, amelyek az aláírás nyomán alkalmazandók a Svájccal fennálló kapcsolatokban; (4) Az Egyesült Királyság részese e határozatnak, összhangban a schengeni vívmányokat az Európai Unió kereteibe illesztő jegyzőkönyv 5. cikkével, melyet az Európai Unióról szóló Szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatoltak, valamint a 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat 8. cikk (2) bekezdésével, a Nagy-Britannia és Észak-Írország által alkotott Egyesült Királyság kérésével kapcsolatban a schengeni vívmányokból bizonyos területeken való részesülésüket illetően, 11 ; (5) Írország részese e határozatnak, összhangban a schengeni vívmányokat az Európai Unió kereteibe illesztő jegyzőkönyv 5. cikkével, melyet az Európai Unióról szóló Szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatoltak, 10 11 HL L 176., 1999.7.10. 31.o. HL L 131., 2000.6.01, 43.o. HU 10 HU

valamint a 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat 6. cikk (2) bekezdésével, Írország kérésével kapcsolatban a schengeni vívmányokból bizonyos területen való részesülését illetően 12 ; A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT: 1. cikk A megállapodás egy későbbi időpontban történő megkötésére tekintettel, a Tanács elnöke ez úton kap felhatalmazást annak a személynek a kijelölésére, aki jogosult lesz aláírni az Európai Unió részéről az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti Megállapodást, Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez, a kapcsolt dokumentumokkal együtt, beleértve a záróokmányt, a bizottságokról melyek segíteni fogják a Bizottságot végrehajtási jogköreinek gyakorlásában - szóló levélváltást és a közös nyilatkozatot a vegyesbizottságok egyesített üléseiről. 2. cikk Ez a határozat vonatkozik a Megállapodás A. és B. mellékletében felsorolt rendelkezések által felölelt területekre és fejlesztésükre, abban a mértékben, amennyire a szóban forgó rendelkezések jogalappal bírnak az Európai Unióról szóló Szerződés keretében, ill. összhangban az 1999/436/EK határozattal 13 - amelyeket úgy határoztak meg, hogy legyen ilyen jogalapjuk. 3. cikk A Tanács 1999/437/EK határozata ugyanolyan módon vonatkozik Svájc csatlakozására a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez, ami az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címének hatálya alá tartozik. Kelt Brüsszelben, a Tanács részéről az elnök 12 13 HL L 64., 2002.3.07,.20.o. HL L 176.,1999.7.10., 17.o. HU 11 HU

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti Megállapodás aláírásáról, az Európai Unió nevében, Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 62. cikkére, 63. cikk (3) bekezdésére, 66. cikkére és 95. cikkére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdés első albekezdésének második mondatával, tekintettel a Bizottság javaslatára 14, Mivel: (1) Miután a Bizottság megkapta a felhatalmazást, 2002. június 17-én befejeződtek a svájci szervekkel folytatott tárgyalások Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez; (2) A megállapodás egy későbbi időpontban történő megkötésének függvényében, kívánatos annak aláírása, miután 2004. június 25-én az előzetes jóváhagyás megtörtént; (3) Ami a schengeni vívmányok kifejlesztését illeti, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés alapján, indokolt meghozni az 1999/437/EK tanácsi határozatot az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött megállapodás bizonyos alkalmazási feltételeiről, 15 a két állam csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez, amelyek az aláírás nyomán alkalmazandók a Svájccal fennálló kapcsolatokban; (4) Összhangban a schengeni vívmányokat az Európai Unió kereteibe illesztő jegyzőkönyv 5. cikkével, melyet az Európai Unióról szóló Szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatoltak, valamint a 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat 8. cikk (2) bekezdésével, a Nagy-Britannia és Észak- Írország által alkotott Egyesült Királyság kérésével kapcsolatban a schengeni vívmányokból bizonyos területeken való részesülésüket illetően, 16, az Egyesült Királyság nem részese e határozatnak, és rá nézve nem kötelező annak alkalmazása, 14 15 16 HL C.,,.o. HL L 176., 1999.7.10. 31.o. HL L 131., 2000.6.01. 43.o. HU 12 HU

kivéve, ami a Schengeni Egyezmény 26, 27, 75. és 76. cikkének rendelkezéseit illeti, beleértve a rájuk épülő intézkedéseket; (5) Összhangban a schengeni vívmányokat az Európai Unió kereteibe illesztő jegyzőkönyv 5. cikkével, melyet az Európai Unióról szóló Szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatoltak, valamint a 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal, Írország kérésével kapcsolatban a schengeni vívmányokból bizonyos területeken való részesülésüket illetően, 17, Írország nem részese e határozatnak, és rá nézve nem kötelező annak alkalmazása, kivéve, ami a Schengeni Egyezmény 26, 27, 75. és 76. cikkének rendelkezéseit illeti, beleértve a rájuk épülő intézkedéseket; (6) Összhangban a Dánia állásfoglalásáról szóló Jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével, melyet az Európai Unióról szóló Szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatoltak, Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, és rá nézve nem kötelező annak alkalmazása; A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT: 1. cikk A megállapodás egy későbbi időpontban történő megkötésére tekintettel, a Tanács elnöke ezúton kap felhatalmazást annak a személynek a kijelölésére, aki jogosult lesz aláírni az Európai Unió részéről az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti Megállapodást, Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez, a kapcsolt dokumentumokkal együtt, beleértve a záróokmányt, a bizottságokról melyek segíteni fogják a Bizottságot végrehajtási jogköreinek gyakorlásában - szóló levélváltást és a közös nyilatkozatot a vegyesbizottságok egyesített üléseiről. 2. cikk Ez a határozat vonatkozik a Megállapodás A. és B. mellékletében felsorolt rendelkezések által felölelt területekre és fejlesztésükre, abban a mértékben, amennyire a szóban forgó rendelkezések jogalappal bírnak az Európai Unióról szóló Szerződés keretében, ill. összhangban az 1999/436/EK határozattal 18, - amelyeket úgy határoztak meg, hogy legyen ilyen jogalapjuk. 17 18 HL L 64., 2002.3.07..20.o. HL L 176., 1999.7.10., 17.o. HU 13 HU

3. cikk A Tanács 1999/437/EK határozata ugyanolyan módon vonatkozik Svájc csatlakozására a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez, ami az Európai Közösséget létrehozó Szerződés hatálya alá tartozik. Kelt Brüsszelben, a Tanács részéről az elnök HU 14 HU

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti Megállapodás megkötéséről, az Európai Unió nevében, Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unióról szóló Szerződésre és különösen annak 24. és 38. cikkére, tekintettel az Elnökség ajánlására, Mivel (1) Miután az Elnökség - a Bizottság támogatásával - megkapta a felhatalmazást, 2002. június 17-én befejeződtek a svájci szervekkel folytatott tárgyalások, Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez; (2) A Tanács 2004. -i././ek határozatának megfelelően, és egy későbbi időpontban történő megkötése függvényében, a Megállapodást az Európai Közösség nevében 2004. -án aláírták; (3) A Megállapodást most jóvá kell hagyni; (4) Ami a schengeni vívmányok kifejlesztését illeti, az Európai Unió alapszerződésének VI. címe alapján, indokolt az 1999/437/EK tanácsi határozat,19 meghozatala az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött megállapodás bizonyos alkalmazási feltételeiről, a két állam csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez, amelyek az aláírás nyomán alkalmazandók a Svájccal fennálló kapcsolatokban; (5) Az Egyesült Királyság részese e határozatnak, összhangban a schengeni vívmányokat az Európai Unió kereteibe illesztő jegyzőkönyv 5. cikkével, melyet az Európai Unióról szóló Szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatoltak, valamint a 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat 8. cikk (2) bekezdésével, a Nagy-Britannia és Észak-Írország által alkotott Egyesült Királyság kérésével kapcsolatban a schengeni vívmányokból bizonyos területeken való részesülésüket illetően, 20 ; 19 20 HL L 176 szám, 1999.3.7., 31.o. HL L 131 szám,.2000.6.01.,. 43.o. HU 15 HU

(6) Írország részese e határozatnak, összhangban a schengeni vívmányokat az Európai Unió kereteibe illesztő jegyzőkönyv 5. cikkével, melyet az Európai Unióról szóló Szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatoltak, valamint a 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat 6. cikk (2) bekezdésével, Írország kérésével kapcsolatban a schengeni vívmányokból bizonyos területen való részesülését illetően 21 ; A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT: 1. cikk Az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti Megállapodást, Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez, a kapcsolt dokumentumokkal együtt, beleértve a Záróokmányt, a bizottságokról melyek segíteni fogják a Bizottságot végrehajtási jogköreinek gyakorlásában - szóló Levélváltást és a Közös Nyilatkozatot a vegyesbizottságok egyesített üléseiről, az Európai Unió részéről jóváhagyjuk. A Megállapodás, a Záróokmány, a Levélváltás és a Közös Nyilatkozat szövege e határozat mellékletét képezi. 2. cikk Ez a határozat vonatkozik a Megállapodás A. és B. mellékletében felsorolt rendelkezések által felölelt területekre és fejlesztésükre, abban a mértékben, amennyire a szóban forgó rendelkezések jogalappal bírnak az Európai Unióról szóló Szerződés keretében, ill. összhangban az 1999/436/EK határozattal 22, - amelyeket úgy határoztak meg, hogy legyen ilyen jogalapjuk. 3. cikk A Tanács 1999/437/EK határozata ugyanolyan módon vonatkozik Svájc csatlakozására a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez, ami az Európai Unióról szóló Szerződés VI. címének hatálya alá tartozik. 4. cikk A Tanács elnöke felhatalmazást kap annak a személynek a kijelölésére, aki jogosult lesz az Európai Unió részéről letétbe helyezni a Megállapodás 14. cikkében előírt jóváhagyási okmányt, hogy kifejezésre juttassa az Európai Unió kötelező konszenzusát. 21 22 HL L 64. 2002.7.3.20.o. HL L 176. 1999.7.10.17.o. HU 16 HU

5. cikk Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában jelenik meg. Kelt Brüsszelben, a Tanács részéről az elnök HU 17 HU

2004/aaaa (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti Megállapodás megkötéséről, az Európai Közösség nevében, Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 62. cikkére, 63. cikk (3) bekezdésére, 66. cikkére és 95. cikkére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdés első albekezdésének második mondatával és a 300. cikk (3) bekezdés első albekezdésével, tekintettel a Bizottság javaslatára 23, tekintettel az Európai Parlament véleményére, Mivel: (1) Miután a Bizottság 2002. június 17-én megkapta a felhatalmazást, befejeződtek a svájci szervekkel folytatott tárgyalások Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez; (2) A Tanács 2004. -i././ek határozatának megfelelően, és egy későbbi időpontban történő megkötése függvényében, a Megállapodást az Európai Közösség nevében 2004. -án aláírták; (3) A Megállapodást most jóvá kell hagyni; (4) Ami a schengeni vívmányok kifejlesztését illeti, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés alapján, indokolt meghozni az 1999/437/EK tanácsi határozatot 24 az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött megállapodás bizonyos alkalmazási feltételeiről, a két állam csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez, amelyek az aláírás nyomán alkalmazandók a Svájccal fennálló kapcsolatokban; (5) Összhangban a schengeni vívmányokat az Európai Unió kereteibe illesztő jegyzőkönyv 5. cikkével, melyet az Európai Unióról szóló Szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatoltak, valamint a 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat 8. cikk (2) bekezdésével, a Nagy-Britannia és Észak- 23 24 HL C,,.o. HL L 176.. 1999.7.10.. 31.o. HU 18 HU

Írország által alkotott Egyesült Királyság kérésével kapcsolatban a schengeni vívmányokból bizonyos területeken való részesülésüket illetően 25, az Egyesült Királyság nem részese e határozatnak, és rá nézve nem kötelező annak alkalmazása, kivéve, ami a Schengeni Egyezmény 26, 27, 75. és 76. cikkének rendelkezéseit illeti, beleértve a rájuk épülő intézkedéseket; (6) Összhangban a schengeni vívmányokat az Európai Unió kereteibe illesztő jegyzőkönyv 5. cikkével, melyet az Európai Unióról szóló Szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatoltak, valamint a 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal, Írország kérésével kapcsolatban a schengeni vívmányokból bizonyos területeken való részesülésüket illetően 26, Írország nem részese e határozatnak, és rá nézve nem kötelező annak alkalmazása, kivéve, ami a Schengeni Egyezmény 26, 27, 75. és 76. cikkének rendelkezéseit illeti, beleértve a rájuk épülő intézkedéseket; (7) Összhangban a Dánia állásfoglalásáról szóló Jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével, melyet az Európai Unióról szóló Szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatoltak, Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, és rá nézve nem kötelező annak alkalmazása; A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT: 1. cikk Az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti Megállapodást, Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez, a kapcsolt dokumentumokkal együtt, beleértve a záróokmányt, a bizottságokról melyek segíteni fogják a Bizottságot végrehajtási jogköreinek gyakorlásában - szóló levélváltást és a közös nyilatkozatot a vegyesbizottságok egyesített üléseiről, az Európai Közösség részéről jóváhagyjuk. A Megállapodás, a záróokmány, a levélváltás és a közös nyilatkozat szövege e határozat mellékletét képezi. 2. cikk Ez a határozat vonatkozik a Megállapodás A. és B. mellékletében felsorolt rendelkezések által felölelt területekre és fejlesztésükre, abban a mértékben, amennyire a szóban forgó rendelkezések jogalappal bírnak az Európai Unióról szóló Szerződés keretében, ill. összhangban az 1999/436/EK határozattal 27 - amelyeket úgy határoztak meg, hogy legyen ilyen jogalapjuk. 25 26 27 HL L 131., 2000.6.01. 43.o. HL L 64., 2002.3.07. 20.o. HL L 176., 1999.7.10. 17.o. HU 19 HU

3. cikk A Tanács 1999/437/EK határozata ugyanolyan módon vonatkozik Svájc csatlakozására a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez, ami az Európai Közösséget létrehozó Szerződés hatálya alá tartozik. 4. cikk A Tanács elnöke felhatalmazást kap annak a személynek a kijelölésére, aki jogosult lesz az Európai Unió részéről letétbe helyezni a Megállapodás 14. cikkében előírt jóváhagyási okmányt, hogy kifejezésre juttassa az Európai Közösség kötelező konszenzusát. 5. cikk Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában jelenik meg. Kelt Brüsszelben, a Tanács részéről az elnök HU 20 HU

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti Megállapodás aláírásáról, az Európai Közösség nevében, Svájc csatlakozásával kapcsolatban a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 63. cikk (1) bekezdés (a) pontjára, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdés első albekezdésének első mondatával, tekintettel a Bizottság javaslatára 28, Mivel: (1) Miután a Bizottság 2002. június 17-én megkapta a felhatalmazást, befejeződtek a svájci szervekkel folytatott tárgyalások a tagállamban benyújtott menedékjogi kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározásának kritériumairól és mechanizmusairól; (2) A megállapodás egy későbbi időpontban történő megkötésének függvényében, kívánatos annak aláírása, miután 2004. június 25-én az előzetes jóváhagyás megtörtént; (3) Összhangban az Egyesült Királyság és Írország álláspontjáról szóló Jegyzőkönyv 3. cikkével, melyet az Európai Unióról szóló Szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatoltak, az Egyesült Királyság és Írország részt vesz e határozat elfogadásában és alkalmazásában; (4) Összhangban Dánia álláspontjáról szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével, melyet az Európai Unióról szóló Szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatoltak, Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, és az, valamint alkalmazása nem kötelező rá nézve; A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT: Egyetlen cikk A megállapodás egy későbbi időpontban történő megkötésére tekintettel, a Tanács elnöke ez úton kap felhatalmazást annak a személynek a kijelölésére, aki jogosult lesz aláírni az Európai Közösség részéről az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti Megállapodást, a 28 HL C.,.,.o. HU 21 HU

tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjogi kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározásának kritériumairól és mechanizmusairól, a kapcsolt dokumentumokkal együtt, beleértve a Záróokmányt és a Közös Nyilatkozatot a vegyesbizottságok egyesített üléseiről. Kelt Brüsszelben, a Tanács részéről az elnök HU 22 HU

2004/aaaa (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Közösség és Svájc közötti Megállapodás megkötéséről, az Európai Közösség nevében, az egy tagállamban vagy Svájcban beadott, menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó kritériumokkal és mechanizmusokkal kapcsolatban AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 63. cikk (1) bekezdés (a) pontjára, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdés első albekezdésének első mondatával és a 300. cikk (3) bekezdés első albekezdésével, tekintettel a Bizottság javaslatára 29, tekintettel az Európai Parlament véleményére, Mivel: (1) Miután a Bizottság 2002. június 17-én megkapta a felhatalmazást, befejeződtek a svájci szervekkel folytatott tárgyalások a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjogi kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározásának kritériumairól és mechanizmusairól; (2) A Tanács 2004. -i././ek határozatának megfelelően, és egy későbbi időpontban történő megkötése függvényében, a Megállapodást az Európai Közösség nevében 2004. -án aláírták; (3) A Megállapodást most jóvá kell hagyni; (4) Szükséges a Megállapodás egyes rendelkezéseinek alkalmazásához megteremteni a feltételeket; (5) A Megállapodás vegyesbizottságot hoz létre, amely bizonyos területeken döntéshozói jogkörökkel rendelkezik, és így meg kell határozni, hogy ki képviselje a Közösséget ebben a bizottságban; (6) Szükséges továbbá rendelkezni egy eljárásról, amely megállapítja, hogy a Közösség álláspontját miként fogadják el; 29 HL C.,.,.o. HU 23 HU

(7) Összhangban az Egyesült Királyság és Írország álláspontjáról szóló Jegyzőkönyv 3. cikkével, melyet az Európai Unióról szóló Szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatoltak, az Egyesült Királyság és Írország részt vesz e határozat elfogadásában és alkalmazásában; (8) Összhangban Dánia álláspontjáról szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével, melyet az Európai Unióról szóló Szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatoltak, Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, és az, valamint alkalmazása nem kötelező rá nézve; A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT: 1. cikk Az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció közötti Megállapodást, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjogi kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározásának kritériumairól és mechanizmusairól, a kapcsolt dokumentumokkal együtt, beleértve a záróokmányt és a közös nyilatkozatot a vegyesbizottságok egyesített üléseiről az Európai Közösség részéről jóváhagyjuk. A Megállapodás, a záróokmány és a közös nyilatkozat szövege e határozat mellékletét képezi. 2. cikk A Tanács elnöke felhatalmazást kap annak a személynek a kijelölésére, aki jogosult lesz az Európai Unió részéről letétbe helyezni a Megállapodás 12. cikkében előírt jóváhagyási okmányt, hogy kifejezésre juttassa az Európai Unió kötelező konszenzusát. 3. cikk A Megállapodás 3. cikkében létrehozott vegyesbizottságban a Közösséget a Bizottság képviseli. 4. cikk 1. A Közösség álláspontját a vegyesbizottságban a Megállapodás 3. cikk (2) bekezdésében előírt eljárásrend elfogadását illetően a Bizottság egy különbizottsággal folytatott konzultáció után alakítja ki, melyet a Tanács jelöl ki. 2. A vegyesbizottság minden egyéb döntésére vonatkozóan, a Tanács minősített többséggel, a Bizottság javaslatára - fogadja el a Közösség álláspontját. 5. cikk A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában jelenik meg. Kelt Brüsszelben, a Tanács részéről az elnök HU 24 HU

HU 25 HU

MEGÁLLAPODÁS az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció között a Svájci Konföderáció csatlakozásáról a schengeni vívmányok végrehajtásáról, alkalmazásáról és fejlesztéséről AZ EURÓPAI UNIÓ, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG és A SVÁJCI KONFÖDERÁCIÓ, továbbiakban «szerződő felek», TEKINTVE, hogy az Amszterdami Szerződés hatályba lépésével az Európai Unió elkötelezte magát az Unió, mint a szabadság, biztonság és igazságosság tere fenntartásának és fejlesztésének célja mellett, és hogy ennek keretében biztosítja a személyek szabad mozgását, a külső határok ellenőrzése, a menedékjog, a bevándorlás, valamint a bűncselekmények megelőzése és a bűnözés elleni harc területén előirányzott intézkedésekkel összefüggésben; TEKINTVE, hogy az Európai Unió keretébe illeszkedő schengeni vívmányok részét képezik azoknak a rendelkezéseknek, amelyek a szabadságnak, a biztonságnak és az igazságosságnak ezt a terét célozzák megvalósítani, amennyiben belső határok nélküli teret hoznak létre és a magas szintű biztonságot lehetővé tevő kompenzációs intézkedéseket irányoznak elő; TEKINTETTEL a Svájci Konföderáció földrajzi helyzetére ; TEKINTVE, hogy a Svájci Konföderáció részvétele a schengeni vívmányokban és fejlődésük követésében lehetővé fogja tenni egyrészt bizonyos, a Svájci Konföderáció földrajzi helyzetéből fakadó - akadályok kiküszöbölését, melyek a személyek szabad mozgása útjába állnak, másrészt az Unió és a Svájci Konföderáció közötti együttműködés erősítését a schengeni vívmányok által felölelt területeken; TEKINTVE, hogy az Európai Unió Tanács által az Izlandi Köztársasággal és a Norvég Királysággal 1999. május 18-án megkötött Megállapodás révén 30, ezek az államok csatlakoztak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez; TEKINTVE, hogy a Svájci Konföderáció Izlanddal és Norvégiával egyenlő feltétekkel való csatlakozása a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez kívánatos; TEKINTVE, hogy indokolt megkötni az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Konföderáció között egy olyan megállapodást, amely analóg jogokat és kötelességeket tartalmaz, mint amelyekről az Európai Unió és Izland, valamint Norvégia megegyeztek; 30 HL L 176., 1999.7.10., 35.o. HU 26 HU

ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy szükség van az Európai Unió és a Svájci Konföderáció közötti együttműködés megszervezésére, ami a schengeni vívmányok bevezetését, gyakorlati alkalmazását és továbbfejlesztését illeti; TEKINTVE, hogy szükséges azért, hogy a Svájci Konföderáció bekapcsolódjon az Európai Unió tevékenységeibe az e megállapodás által felölelt területeken, és hogy lehetővé váljon a részvétel a szóban forgó tevékenységekben felálljon egy bizottság az Izland és Norvégia csatlakozásával kapcsolatban kialakított intézményi modellnek megfelelően; TEKINTVE, hogy a Schengeni együttműködés a szabadság, a demokrácia, a jogállam elvein és az emberi jogok tiszteletén alapul, és ezeket elsősorban az 1950. november 4-én megkötött, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezmény garantálja; TEKINTVE, hogy az Európai Közösséget létrehozó Szerződés IV. címe és az annak alapján elfogadott okmányok rendelkezései nem vonatkoznak a Dán Királyságra, a Dánia állásfoglalásáról szóló Jegyzőkönyv értelmében, melyet az Amszterdami Szerződéshez, az Európai Unióról szóló Szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez; valamint arra, hogy az említett cím alkalmazásában a schengeni vívmányok fejlesztését célzó határozatok, melyeket Dánia átültetett nemzeti jogába, nem alkalmasak arra, hogy megteremtsék a nemzetközi kötelmijogi kapcsolatot Dánia és a többi tagállam között; TEKINTVE, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország által alkotott Egyesült Királyság és Írország részese a schengeni vívmányokhoz illeszkedő jegyzőkönyv alapján meghozott határozatoknak megfelelően, az Európai Unió keretében, melyet az Amszterdami Szerződés csatolt az Európai Unióról szóló Szerződéshez és az Európai Közösséget 31 létrehozó Szerződéshez - a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek; TEKINTVE, hogy szükséges gondoskodni róla, hogy azok az államok, amelyekkel az Európai Unió társulást hozott létre a schengeni vívmányok végrehajtása, alkalmazása és fejlesztése érdekében, e vívmányokat egyaránt alkalmazzák kölcsönös kapcsolataikban; TEKINTVE, hogy a schengeni vívmányok megvalósulása e Megállapodás egyidejű alkalmazását igényli azokkal a megállapodásokkal, melyek a társult felek között állnak fenn, vagy a kölcsönös kapcsolataikat rendező schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében résztvevő felek között; TEKINTETTEL a Svájci Konföderáció csatlakozásával kapcsolatos megállapodásra a közösségi vívmányok végrehajtását, alkalmazását és fejlesztését illetően, mely a valamelyik tagállamban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározásának kritériumairól és mechanizmusairól szól, valamint az Eurodac rendszerének létrehozásáról; TEKINTETTEL a kapcsolatra a schengeni vívmányok és a közösségi vívmányok között; 31 HL L 131., 2000.6.1., 43. o. és HL L 64., 2002.3.7., 20. o. HU 27 HU

TEKINTVE, hogy ez a kapcsolat a schengeni vívmányok egyidejű alkalmazását igényli azokkal a közösségi vívmányokkal, amelyek a valamelyik tagállamban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározásának kritériumaira és mechanizmusaira, valamint az Eurodac rendszerének létrehozására vonatkoznak, A KÖVETKEZŐ RENDELKEZÉSEKET HOZTA: 1. cikk 1. A Svájci Konföderáció, a továbbiakban Svájc csatlakozik az Európai Közösség és az Európai Unió tevékenységeihez e Megállapodás A. és B. mellékleteiben szereplő rendelkezések, valamint a későbbiekben ezeket követő rendelkezések által elölelt területeken. 2. Ez a Megállapodás kölcsönös jogokat és kötelezettségeket hoz létre, a benne előírt eljárásoknak megfelelően. 2. cikk 1. Amennyiben azok vonatkoznak az Európai Unió tagállamaira, továbbiakban: tagállamok, a Megállapodás A. mellékletében felsorolt schengeni rendelkezéseket Svájc megvalósítja és alkalmazza. 2. Amennyiben helyettesítették és/vagy kifejlesztették az 1990. június 19-én aláírt Schengeni Megállapodás végrehajtási egyezménye megfelelő a közösségi határok fokozatos megszüntetésével kapcsolatos rendelkezéseit (továbbiakban: Schengeni Végrehajtási Egyezmény), vagy megállapítottak ilyen rendelkezéseket az előbbiek alapján, az Európai Unió és az Európai Közösség jogszabályait, melyeket e Megállapodás B. melléklete felsorol, Svájc megvalósítja és alkalmazza. 3. A 7. cikk sérelme nélkül, az Európai Unió és az Európai Közösség jogszabályait és intézkedéseit, melyek módosítják vagy kiegészítik az A. és B. mellékletben szereplő rendelkezéseket, és a rájuk vonatkozó eljárásokat e Megállapodás előirányozza, Svájc alkalmazza, egyezőlég elfogadja és megvalósítja. 3. cikk 1. A Megállapodás létrehoz egy Vegyesbizottságot, amely a Svájci Kormány tagjaiból, az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: Tanács ) tagjaiból és az Európai Közösségek Bizottságának (a továbbiakban: Bizottság ) tagjaiból áll 2. A vegyesbizottság konszenzussal határoz belső szabályzatáról. 3. A vegyesbizottság elnökének/elnöknőjének vagy tagjai egyikének kezdeményezésére ül össze. HU 28 HU