Om.a.:201026 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MÓRI RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA Módosítva: 2013. március 25. 1
TARTALOMJEGYZÉK Oldal A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 3 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 7 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI 7 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 9 3.1. Az iskola szervezete 9 3.2. Az iskola szervezeti egységei 11 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 12 4.1. Az iskolaközösség 12 4.2. Az iskolaszék 12 4.3. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 13 4.4. A nevelők közösségei 13 4.5. A szülői szervezet (közösség) 16 4.6. A tanulók közösségei 17 4.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 19 5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 24 6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 26 7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 28 7.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok 29 7.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok 29 8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 32 9. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 36 10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 43 2
11. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 36 12. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 37 13. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI - ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) 38 17.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan 38 17.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 40 17.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján 41 14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 41 15. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 45 17. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 48 18. A REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA 53 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 49 MELLÉKLETEK 3
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADTA A Radnóti Miklós Általános Iskola NEVELŐTESTÜLETE Mór, 2013 év március hó 25. napján. 4
A Radnóti Miklós Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT, VALAMINT ANNAK MELLÉKLETEIT A MÓRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI TANÁCSA 2007. hó. napján TARTOTT ÜLÉSÉN JÓVÁHAGYTA. Kelt:.. a társulási tanács elnöke 5
1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Radnóti Miklós Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2004. év december hó 6. napján fogadta el, melyet 2007. december 31-ig módosítunk a fenntartó váltás miatt. 2013. március 25-én az SZMSZ-t felülvizsgáltuk és módosítottuk. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolaszék. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. 2. AZ IKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve: Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Az intézmény székhelye, címe: Mór, Szent István tér 9. Az intézmény telephelyei: Mór, Szent István tér 9, Kossuth u.2.. 8073 Csákberény, Kossuth u.15. 8052 Fehérvárcsurgó Petőfi u.1. 8044 Kincsesbánya Iskola u.1. 8066 Pusztavám Bajcsy-Zs.u.10. 6
Az intézmény vezetője: Kajos Péterné Az intézmény jogállása: állami fenntartású intézmény Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ KLIK Móri Tankerülete 8060 Mór Szent István tér 2. Az intézmény alapító okiratának száma: 212/2010. (VII. 1. ) kelte: 2013. március 29. Az intézmény alapításának éve: 1894. A mellékletek a következő fejezetekkel bővülnek: I. melléklet tartalmazza a Csákberényi Tagiskola SZMSZ-t. II. melléklet tartalmazza a Gróf Károlyi József Tagiskola SZMSZ-t. III. melléklet tartalmazza a Kazinczy Ferenc Tagiskola SZMSZ-t. IV. melléklet tartalmazza a Pusztavámi Tagiskola SZMSZ-t. Az intézmény OM azonosító száma: 201026 7
3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az iskola szervezete a.) Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: az igazgatóhelyettesek, minőségirányítási vezető munkaközösség-vezetők Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. igazgató: Az R.M.Á.I. élén a magasabb vezető beosztású igazgató áll, aki o az intézményi szabályzatok elkészítéséért o jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját o képviseli az intézményt Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen: o a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése, amelyet a tanév helyi rendje tartalmaz egyeztetve a fenntartóval, iskolaszékkel, szülői szervezettel, intézményi tanáccsal és a diákönkormányzattal o a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, o A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért o A tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért o A gyermekek és tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának 8
megszervezéséért o A pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: általános igazgatóhelyettes, alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes, Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatóhelyettesek feladata az iskola által kötelezően használt nyomtatványok körének és az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítése. (az iratkezelési szabályzat tartalmazza) Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítési teendőket a telephelyek szerinti tagintézmény-vezető látja el, míg a gesztor intézményben pedig az alsós igazgató-helyettes. Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. Intézményi tanács Az intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka, az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei, az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, az intézmény fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy, intézményfenntartó, 9
az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak képviselői, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat. Az intézményi tanács dönt működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. b.) Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek minőségirányítási vezető a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke az iskolaszék elnöke, a reprezentatív szakszervezet vezetője, Az iskolai munkaterv határozza meg a tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az iskolaszék, a szülői szervezet, intézményi tanács és a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai diákönkormányzat véleményét is. Ez tartalmazza - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját - szünetek időtartamát - nemzeti ünnepeinkről való megemlékezést, egyéb emléknapokat 10
- nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját - iskolai nyíltnap - tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontja - minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdés. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. c.) Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 11
3.2 Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei: A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: alsó tagozat alsós igazgatóhelyettes felső tagozat általános igazgatóhelyettes napközis csoportok, tanszoba (2013/2014 kimenő rendszerben) alsós igazgatóhelyettes Az iskola szervezeti felépítésének vázlata 12
4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 4.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.2. Az iskolaszék Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak alapján az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. a.)az iskolaszék tagjai Az iskolaszék létszáma: 9 fő. A szülőket 3 fő, a nevelőtestületet 3 fő, az iskolai diákönkormányzatot 1 fő képviseli. Az iskolaszék tagja még egy-egy fő az alábbi szervezetek részéről: Mór Városi Önkormányzat képviselő-testülete, Klebelsberg K. Intézményfenntartó Központ b.) Az iskolaszék tagjainak megválasztása A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői szervezet (közösség) iskolai választmánya nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel. Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai nyílt szavazással választják meg egyszerű többséggel. A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület nyílt szavazással választja meg. 13
Ha az iskolaszék szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért harminc napon belül az iskola igazgatója felelős. c.) Az iskolaszék működése Az iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik. Az iskolaszék jogköre Az iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolaszék dönt működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az iskolaszékre átruházza. Az iskolaszék véleményezési joggal részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 4.3. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. 14
4.4. A nevelők közösségei a.) A nevelőtestület Tagjai: nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsõfokú végzettséggel rendelkezõ, nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõ munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az óvodavezető, az iskolaigazgató, a kollégiumigazgató, a kollégiumvezető a nevelőtestület tagjai egyharmadának, az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, az iskolai, szülői szervezet, közösség, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezésére. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. A nevelési-oktatási intézmény nevelõtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény mûködésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési,egyebekben véleményezõ és javaslattevõ jogkörrel rendelkezik. A nevelõtestület dönt: a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelõtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, az intézményvezetõi, intézményegység-vezetõi pályázathoz készített vezetési programmal összefüggõ szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben 15
A nevelőtestület véleményét az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, a tantárgyfelosztás, kollégiumi feladatmegosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásnak visszavonása előtt, külön jogszabályban meghatározott ügyekben ki kell kérni. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, 2 alkalommal nevelési értekezlet, havi egy alkalommal munkaértekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 51 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. 16
b.) A nevelők szakmai munkaközösségei Az RMÁI és tagintézményeiben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget (legfeljebb 10 szakmai munkaközösség jöhet létre). Ezek részt vesznek az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség dönt: - működési rendjéről és munkaprogramjáról - szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről - az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség véleményezi: - a szakterületét érintő pedagógiai munka eredményességét - pedagógiai és továbbképzési programot - nevelést, oktatást segítő eszközök kiválasztását - tanulmányok alatti vizsgák részeinek, feladatainak meghatározását - javaslatot tesz a továbbfejlesztésre. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: alsós munkaközösség magyar matematika művészeti napközis nyelvi (német, angol) osztályfőnöki testnevelés A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, 17
az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a munkaközösség vezetőjének megválasztása segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. c.) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait az igazgató bízza meg. 4.5. A szülői szervezet (közösség) Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: 18
elnök, elnökhelyettes, Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet választmánya. Az iskolai szülői szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 3 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. A szülői szervezet, közösség saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, szótöbbséggel dönt. tisztségviselőinek megválasztásáról Az iskolai szülői szervezet, közösség kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben- Az iskolai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét,a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 19
Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, 4.6. A tanulók közösségei a.)az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: 2 fő képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe, b.) Az iskolai diákönkormányzat A tanulók érdekeinek képviseletére szerveződő diákkör, amelynek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A Diákönkormányzat jogkörét a saját SZMSZ-e tartalmazza, amelyet a tanulóközösség fogad el és a nevelőtestület hagy jóvá. A DÖK munkáját e feladatra kijelölt felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. 20
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A tanulói fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályait a házirend tartalmazza. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 éves időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választ. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiség, berendezések) az iskola térítésmentesen biztosítja. 21
4.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása a.) Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések, emailek Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek: az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) és az iskolaszékkel. b.) Az iskolaszék Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként évente legalább 1 alkalommal kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani. 22
Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: az iskola igazgatója, DÖK-vezető Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen évente legalább 2 alkalommal köteles tájékoztatni az iskolaszéket. c.) A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató o a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 23
d.) A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: o a szülői szervezetet 3 választmányi ülésén az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten, tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt tanítási napok, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az általános igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 24
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél, A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola portáján; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolaszék elnökénél; az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. házirend egy példányát a közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni vagy elektronikus úton közzétenni. 25
5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK Közvetett partnereink: KÜLSŐ KAPCSOLATAI Legjelentősebb társintézményeink a városi óvodák, a kapcsolattartás formáit és idejét az alsós munkaközösség-vezető és az alsós igazgató helyettes tartja az óvodavezetőkkel éves munkatervük alapján. A leendő 1. osztályos tanulók szüleinek februárban tájékoztatót tartunk iskolánkról a leendő alsós tanítók, az alsós igazgató helyettes és az óvónők részvételével. Fontos segítő szakmai szervezet a Nevelési Tanácsadó. A tanév elején az alsós igazgató helyettes veszi fel a kapcsolatot a helyi iroda vezetőjével, az információcsere kölcsönös és folyamatos. Az iskola-egészségügyi szolgáltatóval való közvetlen kapcsolattartás a tagintézmény-vezetők, igazgatóhelyettesek, osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének a feladata, vezetői szintű tárgyalásokban a tagintézmény-vezetők képviselik az iskolát. Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos, fogászati asszisztens közreműködésével látnak el. Kötelesek megszervezni az intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, általános szűrővizsgálatát. A tanulók egészségügyi ellátásán kívüli egyéb iskolaegészségügyi feladatokat (környezet-egészségügy, élelmezés-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás) intézmény vezetőjével együttműködve végzik. Az iskolaorvosi ellátás a háziorvossal szoros együttműködésben zajlik. Az iskolaorvos és a védőnő rendelési idejét a szülők és tanulók számára nyilvánossá teszünk. Az iskolaorvosi rendelő a törvényben előírt minimális felszereléssel rendelkezik. Az iskola-egészségügyi, házi gyermekorvosi, egyéb szakorvosi, védőnői, gyermekjóléti szolgálatok, pedagógiai szakszolgálatok, gyógytornász, logopédus, pszichológus a tanulók egészségvédelme érdekében együttműködnek, és az e feladat ellátásához szükséges adatokról egymást tájékoztatják. Az iskolaorvos és a védőnő egészségügyi kérdésekben, felkérésre, szakértőként közreműködik a nevelőtestület, illetve az iskolaszék munkájában. A Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézettel az iskolaigazgató folyamatosan tartja a kapcsolatot. Az országos, regionális hatáskörű szervezetek, valamint a megyei pedagógiaiszakmai szolgáltató, továbbá a pedagógia-szakszolgáltató közoktatási 26
intézmények vezetőivel az R.M.Á.I. igazgatója, a tagintézmény-vezetők tartanak kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van a munkaközösség-vezetők és a pedagógusok között is. Kérésünkre szakmai segítséget, tájékoztatást nyújt. Havi információs lapjából tudomást szerzünk az indított továbbképzésekről, versenyekről, új kiadványokról, a szervezésért felelős személyekről. A gyermekjóléti szolgálattal való vezetői szintű kapcsolattartás a tagintézmény-vezetők feladata. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei közvetlen munkakapcsolatban állnak a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival, intézkedést azonban a tagintézmény-vezetők kezdeményezhetnek. Napi, operatív kérdésekben is tagintézmény-vezetőkkel működik együtt. A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, együttműködve a gyermekjóléti szolgálattal és más a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A nehéz nevelési helyzetek megoldásában segítséget nyújt a Szociális Alapszolgáltató Központ. Az információcsere az iskola megbízott ifjúságvédelmi felelőse és a SZAK munkatársa között kölcsönös és folyamatos. A város általános iskoláival segítő és együttműködő kapcsolatot alakítottunk ki. Az intézményvezetők szeptemberben az első igazgatói értekezleten találkoznak és egyeztetnek (pl. versenyek, programok) A középiskolákkal a megbízott pályaválasztási felelős veszi fel a kapcsolatot az első félév során. Társintézményeink közé tartozik a művelődési ház, a városi könyvtár, a zeneiskola és a városban működő Képzőművészeti Szabadiskola. Ezek az intézmények tanulóink számára választható szabadidős tevékenységeket nyújtanak, egyes esetekben közös programokat szervezünk (pl. versenyek, szakkörök, bemutatók). Tanév elején az érintett munkaközösség vezetők és az intézményvezetők egyeztetik a programterveket. A védőnővel és az iskolaorvossal az egészségügyi szűrővizsgálatok és oltások során találkoznak a gyerekek. A tanév elején az igazgató helyettesek és a védőnő megtervezik az éves együttműködést. 27
A törvény által előírtaknak megfelelően biztosítjuk tanulóinknak a hitoktatás lehetőségét. Az igazgatóhelyettes és a felekezeti hitoktatók tanév elején egyeztetik az órarendet. Működő kapcsolatunk van a DADA programon keresztül a Rendőrséggel. A programot oktató szakreferens a tanév elején a felsős igazgatóhelyettessel együtt alakítja ki az órarendet. Tagjai vagyunk az Önfejlesztő Iskolák Egyesületének. Ez a kapcsolat kölcsönös együttműködésen alapul az adott intézményvezetők felügyeletével. Eseti támogatást kapunk a város vállalkozóitól, üzemektől, elsősorban az iskolánkba járó gyerekek szülein keresztül. Támogatóinkat minden évben az alapítványi bál megrendezése előtt keressük meg. Hagyománnyá vált, hogy májusban a Radnóti-nap alkalmából szponzorainkkal egy beszélgetésen személyesen is találkozunk, ahol az igazgató beszámol a támogatások felhasználásáról. Működtetőnk a Városi Önkormányzat. A kapcsolatot a humán iroda szakreferensén keresztül tartjuk. Ennek színtere a havonta tartott iskolavezetői értekezlet. A város kisebbségi önkormányzataival is szoros a kapcsolatunk. A kisebbségi önkormányzat félévkor és év végén tájékoztatást kér a hozzájuk tartozó gyerekek tanulmányi eredményéről. (Az ifjúságvédelmi felelős gyűjti össze a kért adatokat) A német kisebbségi önkormányzattal a munkaközösség-vezető és a nemzetiségi iroda vezetője van kapcsolatban. Közvetlen 28
6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE A nevelési oktatási intézmény köteles a szülőket és a tanulókat értesíteni az intézmény működési rendjéről. Az intézményünk nyitva tartása: 6.00-20.00 ig tart. Szorgalmi időszakban az intézmény reggel 6.30-tól fogadja a gyerekeket, és délután 16.30-ig biztosítja a gyermek felügyeletét. A gyermek felügyelet kiterjed a tanulók testi épségének megóvására és erkölcsi védelmére nemcsak az intézményen belül, hanem az intézményen kívül tartott foglalkozásokra, programokra is. A tanulók heti öt nap során tanórákon vesznek részt, míg, szombaton és vasárnap tanítási nélküli pihenőnapot kapnak. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. A tanulóknak a tanév során három alkalommal legalább hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani. A nyári szünet hatvan összefüggő napból kell, hogy álljon. Rendkívüli időjárási helyzet, járvány, természeti csapás vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt az intézményt veszélyeztető tényezők esetén az intézmény vezetője, települési vészhelyzet esetén a jegyző, megyei veszély esetén a kormányhivatal vezetője rendkívüli tanítási szünetet rendelhet el. Az intézmény nyári szünetben zárva tart, gyermekfelügyeletet csak előre megszervezett programok esetében biztosít. A hivatalos ügyek zavartalan intézése miatt a vezetők minden hét harmadik napján ügyeletet tartanak (ez az ügyelet a szorgalmi időszak során minden nap 7.30-tól 16.30-ig tart.) A vezetők akadályoztatásáról külön fejezet rendelkezik. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. BELÉPÉS, BENT TARTÓZKODÁS az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek A) A bérleti szerződéssel rendelkező partnerek esetén az aktuális szerződésben lévő megállapodás szerint történik. B) Egyéb szolgáltatásokat folytató személyek esetén (pszichológus, hitoktató, logopédus) a belépés és bent tartózkodás szabályait az iskolavezetés határozza meg. C) Az iskolába belépő szülőket az iskola együttműködően, partnerként kezeli, elvárva tőlük az 29
iskola működési rendjének betartását. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 16,30 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 15 perc. A diákok ebédeltetésére 45 percet biztosítunk. Intézményünkben a tanulókat biztonságos és egészséges környezetben neveljük és oktatjuk, iskolai tanulmányi rendjüket pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítjuk ki. Az alapfeladatokon túl lehetőséget biztosítunk a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra és igény szerint egyéb foglalkozásokra, mint pl.: fakultációs foglalkozás, szakkör, sportkör, egyéb foglalkozások A foglalkozásokról a pedagógus naplót vezet, ezt szabályozzák a 20/2012 EMMI r. 103.- ban előírtak. A napközis csoportok munkarendje (2013/2014-es tanévtől kimenő rendszerben második osztálytól) a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17,00 óráig biztosítjuk a felügyeletet. Az iskolában reggel 6,30 órától 7,30 óráig reggeli ügyeletet, 7.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg lehetőség szerint 2 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra szintenként. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületre földszint, I.em., II.em. (lehetőség szerint 2-2 fő) A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Távozásakor írásbeli igazolással látjuk el. A tanórán kívüli foglalkozásokat 13,30 órától 20,30 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. 30
Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon, szülőkön kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). A iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az intézmény kamerarendszer működik, ami két hétig tárolja el a felvételeket. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 31
Az iskola épületében és annak öt méteres körzetében dohányozni tilos! 9. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. Az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon (2013/2014-es tanévben kimenő rendszerben második évfolyamtól) tanulószoba, (2013/2014-es tanévben kimenő rendszerben hatodik évfolyamtól) egyéb tanulói foglalkozás szakkörök, énekkar, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, könyvtári foglalkozások tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok (2013/2014-es tanévben kimenő rendszerben második évfolyamtól) 32
A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 7.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 1 alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban 33
osztályaik számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: ingyenes iskolai könyvtárhasználat, túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségekhez anyagilag a szülők járulnak hozzá. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít. Az napközi otthonba és a tanulószobai egyéb foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén az iskola ebédet (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson, illetve erkölcstanon való részvétel a tanulók 34
számára kötelező, a szülők választása alapján. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 35
8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A köznevelési intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden ügyben dönthetnek a jogszabályok ismerete mellett.. A nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra és a továbbképzési kötelezettség teljesítésére is. segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik, melyet az iskola Minőségirányítási programja részletesen tartalmaz, melynek része a szakmai munka minősítő rendszere. Az ellenőrzés során figyelmet kell szentelni a köznevelési törvény által előírt (62-63. ) pedagógusok kötelességeinek teljesítésére. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentéssel figyelemmel 36
kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó 37