Boldogasszony Iskolanővérek (SSND) Magyar Tartománya. Monika Grünewald: Educator of the Nineteenth Century München, 2011

Boldogasszony Iskolanővérek (SSND) Magyar Tartománya Monika Grünewald: Educator of the Nineteenth Century München, 2011 1

A Magyar Tartomány 160 éve vázlatosan Farkas M. Margaréta nővér összeállításának felhasználásával A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek nemzetközi Kongregációja bajor alapítású. 1833. október 24-én alapította Karolina Gerhardinger, szerzetesnevén Maria Theresia von Jesu. 1858. Temesvár-Belváros, alapítás. Népiskola, Ipariskola, Polgári iskola. Májusban a rendalapító M. Terézia Gerhardinger Temesvárra utazik Münchenből. Csajághy Sándor csanádi püspökkel beszéli meg a magyar alapítás elindítását, aki az iskolanővéreket Magyarországra hívja. Az első hat, bajor, Magyarországra érkező nővér: Mária Abundantia, Mária Gabriella, Mária Georgia, Mária Ludmilla, Mária Sigismunda, Mária Wunibalda. Október 8-án érkezik meg az első hat nővér Münchenből Temesvárra, 10-én zajlik az iskolai beiratkozás, 11-én indul a tanítás. 1859. Április 15-én hét jelöltet küld Terézia anya Münchenből Temesvárra, akik a városi bizottság előtt leteszik a tanítónői és kézimunka-tanítónői vizsgákat. Beöltözésükre eljön Terézia anya, október 15.-től 25.-ig tartózkodik Temesváron. 1860. Temesvár-Gyárváros, alapítás. Népiskola, Ipariskola, Polgári iskola, Háztartási iskola, Napközi otthon, Kollégium. Terézia anya októberben Temesvárra érkezik a jelöltek fogadalomtételére és e második rendház megnyitására. 1865. A pápa, IX. Pius, dekrétuma véglegesen jóváhagyja a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációjának szabályzatát. 1866. Terézia anya összesen 70 nővért és több mint 60 jelöltet küldött a magyar misszióba 1867. Terézia anya levelében azt kérte, ha nincs elég katolikus jelentkező, vegyék fel a másvallásúakat is. 1868. A 10 éve működő magyarországi misszió Magyar Tartománnyá válik. Az első tartományfőnöknő Litschgi M. Abundantia nővér. 1869. 9

Terézia anya a jelöltek beöltözésére érkezik Temesvárra, közöttük már van egy magyar is. 1871. Terézia anya a hatodik, s egyben az utolsó alkalommal jön Magyarországra. Temesváron és Bánátban jár. Utazásai Bécsen, vagy Görzön keresztül történnek. 1873. Szeged-Alsóváros, alapítás. Felsőbb-leányiskola Tanítónőképző Szemináriummal, (a temesvári német jelöltek itt végzik már magyarul az iskolát) Intézeti Elemi iskola, Kollégium, Népiskola. Szeptember 8-án Temesvárról 7 nővér érkezik, ünnepélyesen fogadja őket a város a vasútállomáson. Megkezdődik a tanítás. 1874. Terézia anyától levél érkezik a szegedi iskolának, amelyben azt írja, hogy Szeged gyöngyszeme lesz a magyar tartománynak. 1876. Temesvár-Árvaház, alapítás. Népiskola, Háztartási iskola. Az induló Magyar Tartomány anyaháza, ideiglenesen. 1879. Szegedet, március 12-én, elpusztítja a Tisza árvize. Az alapított ház és iskola megmarad, de szeptemberig nem működhet, és az állandó nedvesség miatt évek múlva lebontják, újat építenek helyébe. A tanítónőképző-szeminárium nem szünetelhet, ezért azt Temesvárra helyezi át a rend, de ott is magyarul folyik a képzés, amint az Szegeden volt. Terézia anya ebben az évben hal meg. Ekkor Magyarországon már 10 rendház működik, összesen 143 nővér és 64 jelölt van, az oktatott gyerekek száma 4052. 1880. Nagybecskerek, alapítás. Népiskola, Intézeti Elemi iskola, magániskolaként Felsőbb-leányiskola, amelyet idővel a Polgári iskola vált fel itt is, mint mindenütt. A millennium évében új, nagy iskola épül majd. 1881. Temesvár-Józsefváros, alapítás. Polgári iskola, Háztartási iskola, Napközi-otthon. Az alakuló Magyar Tartomány központi háza lesz. 1883. A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja (SSND) az alapításnak 50. évfordulóját ünnepli. A király meglátogatja a szegedi intézetet, a nagyárvíz 10. évfordulóján a városban tartózkodik. 1886. 10

A Temesváron tanító nővérek kezdeményezik gyári munkáslányok vasárnap délutáni összejöveteleit, hittani és egyéb ismereteik felfrissítésére. Temesváron óvónőképző is működik. 1890. Temesvár-Gyárvárosban egyre inkább jelentkezik annak szükségessége, hogy a tanítónői képesítést szerzett lányokat megismertessék a tiszta, rendezett háztartás tevékenységeivel, oktatást és gyakorlatot szerezzenek a főzés, mosás, vasalás, a fehérnemű és ruhák kijavításának munkálataiban. 1892. Friss M. Karolina anya meghal Amerikában. Mint általános megbízott (vicaria) vezette haláláig az amerikai rendházakat és iskolákat: az iskolanővérek három új Tartományát és negyvenkét iskolát hozott létre. Amerikában az iskolanővérek 1847-ben telepedtek át Európából. 1894. Temesvár-Józsefvárosban megépül a Magyar Tartomány impozáns, nagy anyaháza, újabb iskolák jönnek létre az épületben. Megépül mellette a Miasszonyunk templom, ma is Bánát egyik legszebb műemléke. Mindez Bonnaz Sándor püspök ajándéka a Rendnek. I. Ferenc József M. Abundantia tartományfőnöknőt koronás arany érdemkereszttel tünteti ki. 1900-ban, M. Abundantia halálakor Temesvár városa jegyzőkönyvbe foglalja M. Abundantia nővér iránti háláját a nevelés terén végzett szolgálataiért. 1896. Debrecen, alapítás. Svetits-Intézet, több iskolatípussal, Svetits Mátyásné alapítványából. A Temesvárról érkező 5 iskolanővért a vasútállomáson ünnepélyesen fogadják. A Magyar Tartomány egyetlen rendháza a debreceni, amely az alapításától kezdve folyamatosan működik, 1950 két nyári hónapja kivételével. A Svetits Gimnázium is csak két évig működött állami iskolaként, 1948-1950 között. Temesvár-Erzsébetváros, alapítás. Népiskola. A magyar honfoglalás millenniumi éve. Szegeden Szent István első magyar király kőszobrát állíttatja a Rend az iskola kertjébe. 1900. Dessewffy Sándor csanádi püspök megalapítja Szegeden az iskolanővérek Tanítónőképzőjét, amely a régióban egyedülálló marad később is. 1901. A debreceni Svetits Katolikus Tanítónőképzőben ebben az évben tartják az első képesítő vizsgát. 1902. Temesváron kívül nagy iskolaközpontjai jönnek létre az iskolanővéreknek Kolozsváron, Szegeden és Debrecenben. 1907. 11

Kolozsvár-Auguszteum, alapítás. Népiskola, Óvoda, Továbbképző iskola. 1908. Kolozsvár-Mariánum, alapítás. Elemi iskola, Polgári iskola, Háztartási iskola, Kézimunka-iskola, Gimnázium, Kollégium. 1909. Müller Mária Berchmana nővért az uralkodó a Koronás Aranyérdemkereszttel tüntette ki. 1910. Makó-Újváros, alapítás. Népiskola. Budapest-Rákócziánum, alapítás. Az Érseki Iskola Kollégiumában háztartásvezetés és betegápolás. A fővárosban felsőfokú tanulmányokat végző iskolanővéreknek is a Rákócziánum ad szállást. 1919. Békehatározat. Az amerikai nővérek már tudnak segíteni a háborúk és forradalmak következményeit viselő európai alapításoknak. Egészen 1925-ig jöttek ezek a küldemények. 1920. Béketárgyalások Trianonban. A Magyar Tartomány alapításainak nagyobb részét elveszíti a határmódosítások következtében. 1922. Az első világháború után sok házát elvesztette az Osztrák Tartomány, ezekből alakult 1923-ban a Csehszlovák Tartomány, 1934-ben a Lengyel Tartomány, 1938-ban a Jugoszláv Tartomány a Magyarországtól elcsatolt Bánáttal együtt. A Szlovén Tartomány az Olasz Tartománynak az első világháború után keletebbre alapított házaiból alakult ki. 1923. A trianoni békediktátum következtében az iskolanővérek Magyar Tartománya 10 alapításra csökkent. Ez évtől központi háza (anyaháza) is Temesvár helyett Szegedre került. A szegedi alapítás 50 éves jubileumát ünnepli. Létrejött a Román Tartomány, a Romániában maradt 19 magyar alapításból. Létrejött a Jugoszláv tartomány. 1924. Megnyitják Terézia anya boldoggá avatási eljárását május 9-én. A Bajor Katolikus Nőszövetség volt a kezdeményező. 1925. Szeged-Alsóvároson felépül az új, anyaháznak alkalmas rendház, kápolnával. 12

1927. Vallás- és közoktatási miniszter gróf Klebelsberg Kúnó látogatása a szeged-alsóvárosi alapításon. 1928. Részben a kultuszminiszter támogatásával Szeged-Alsóvároson megépül, bejárattal, a kétemeletes, manzárdos saroképület az iskolaközpont bővítésére. 1930. Nagybecskereken az iskolanővérek intézetében nem taníthatnak többé az iskolanővérek. 1932. Serbőczy Mária Amanda nővérünk kap magas állami kitüntetést, a III. osztályú magyar érdemkeresztet. 1936. Bajorországban a nővérek nem taníthatnak többé az iskoláikban 1938. Magyarországon van az Eucharisztikus Világkongresszus, Budapesten. Intézeteinket diákcsoportok képviselik. 1940. Budapest Ferenc József Nevelőintézet, alapítás. Kollégiumban háztartásvezetés és ápolás. 1944. Német megszállás Magyarországon, megkezdődnek a folyamatos bombázások. A tartományfőnöknő a jelentkező fiatal nővéreket egészségügyi szakképesítés megszerzésére és kórházakba, ápolónői gyakorlatra küldi Budapestre. Simon M. Etelka nővér vértanúként hal meg Kiskunmajsán. 1945. Megszűnnek az elemi iskolák és a polgári iskolák az oktatásban, felmenő rendszerrel. Létrejönnek a 8 osztályos általános iskolák. Megindul a baloldali politikai erők egyházellenes támadássorozata. 1946. Megszűnnek a vallásos és civil polgári ifjúsági és felnőtt egyesületek. Korlátozva megmarad a Mária- Kongregáció és a Szívgárda. Megalakul a Katolikus Szülők Szövetsége, tiltakozik az egyházi iskolákat ért támadások miatt. 1947. Mindszenty József bíboros-hercegprímás Mária-évet hirdet. Szeptemberben az utolsó tanévet nyitják meg az országban az iskolanővérek az egyházi iskolák államosítása előtt. 13

Az 1945 utáni időszakban több iskolanővért is letartóztatnak koholt vádak alapján. Szegeden az anyaházban is ez történik, itt a spirituális-hittanár is börtönbe kerül. 1948. Kikinda, alapítás. Hittanoktatás, egyházközségi szolgálat. Március 19-én a szegedi ifjúság szervez diáktüntetést a hitoktatás fakultatívvá tétele ellen. 30 diákot letartóztatnak. Társaikra a munkásokat és a rendőrséget szabadítják rá, egy diák meg is hal az erőszak következtében. Délután az iskolanővérek intézetében a szülők szövetsége 2000 aláírást gyűjt a fakultatív hitoktatás és az állami tankönyv-monopólium ellen. Június 16-án elfogadta az országgyűlés a nem állami iskolák államosításáról a miniszteri javaslatot. A tanévzáró után lefoglalják és elveszik az iskolaépületeket az iskolanővérektől is, minden berendezéssel együtt, elválasztó falakat építenek az iskola és a rendház közé. Letartóztatják Nacsa M. Adalberta, Merza M. Generóza és Juhász M. Longina nővért. Az államosítás során az iskolanővérek 6 óvodát, 1 ún. kisgyermek-napközit, 18 általános iskolát, 2 gimnáziumot, 2 ipari középiskolát, 1 gazdasági szakiskolát, 2 líceumot, 2 tanítóképzőt és 7 diákotthont veszítenek el. A rendházban 1950 nyaráig maradhatnak még a nővérek, de nem taníthatnak, püspökkari határozat alapján. A nővér-jelöltek még másfél évig járhatnak állami engedéllyel az államosított iskolarészbe, addigi osztályaikba. Mindszenty József bíborost letartóztatják. 1949. Magyarországon eltörlik a kötelező hitoktatást. A nővérek az államosított iskolában nem tanítanak, (püspökkari rendelet tiltja). 1957-ban lesz csak lehetőség legközelebb szerzetesi fogadalomtételre, a politikai helyzet miatt. 1950. Budapest, alapítás. Patrona Hungariae Gimnázium. Magyarországon kényszertartózkodási helyre internálják a legtöbb rendház szerzeteseit, a rendházakat elveszik a teljes berendezéssel együtt. A szerzetesrendek működési engedélyének állam általi visszavonása (feloszlatás) 362 magyarországi iskolanővért érintett. Augusztus 19-én megállapodás születik a magyar kormány és a püspöki kar között. Szeptember 7-én jön létre a megegyezés szövege. A püspöki kar kívánságára 4 szerzetesrend elvállalja, 8 gimnázium megnyitásával, a működést, közöttük az iskolanővérek. Szeptember 7-én jelent meg az a törvény, amely megvonta a szerzetesek működési engedélyét, az iskolaindító négy rend kivételével. 14

A Magyar Tartomány anyaháza Szegedről Budapestre költözik. Az iskolanővérek két megmaradt gimnáziuma: a budapesti Patrona Hungariae és a debreceni Svetits. A két rendházban államilag kötött a nővérlétszám, így a tartomány nővéreinek nagytöbbsége szétszóratásba kerül. Szeptember 15-én tanévnyitás a két iskolában. 1951. A Magyar Tartomány nővérlétszáma 355. 1952. Az állam az érettségizett szerzetesjelölteknek nem engedélyezi a beöltözést, jelöltként kell egyetemre járniuk. Információs hálózatot épít ki az állam az egyházi iskolák folyamatos megfigyelésére. 1953. Ez évtől kezdve az egyetemre járó szerzetesjelölteknek nem kell marxizmus-leninizmus órákra járni. 1956. Aug. 15-én van az első beöltözés az iskolanővéreknél, a budapesti anyaházban, 1949 óta. 1957. A Generalátus áthelyezése Münchenből Rómába. Káptalani döntés alapján megszűnik az eddig fennálló, szabályozott különbség a szellemi és fizikai munkával foglalkozó nővérek között. 1959. A pápa bejelentette, hogy össze fogja hívni 21. egyetemes zsinatot. (II. vatikáni Zsinat) 1960. Folytatódnak az országban a megfélemlítést célzó letartóztatások az ifjúsággal való foglalkozás, államellenes szervezkedés vádjával. 1963. Áprilisban megjelent a Pacem in terris kezdetű pápai enciklika. Májustól tárgyalások kezdődnek a Vatikán és az ÁÉH között, vatikáni kezdeményezésre. Júniusban meghal XXIII. János pápa. A megválasztott pápa VI. Pál. Szeptembertől a Vatikáni Zsinat második ülésszaka kezdődik. 1964. Novemberben M. Ambrosia anya általános főnöknő az államtól beutazási engedélyt kap az országba. 1965. Elindul a liturgikus reform, a zsolozsmát és az asztali imát már magyarul lehet imádkozni a rendi közösségben. Módosul a rendi öltözet. 15

1966. A magyar nyelvű szentmise bevezetése. 1967. Kodály Zoltán zeneszerző meghal. Az iskolanővérek iskolái tartották a kapcsolatot vele és módszere szerint tanítottak. 1968. A vasfüggöny leereszkedése óta először nyílik lehetőség arra, hogy minden kelet-európai tartomány részt vegyen az Iskolanővérek Általános Káptalanán, Rómában. Megkezdődik a Kongregáció Szabályzatának átdolgozása. 1970. M. Georgianne Segner általános főnöknő látogatása a Magyar Tartományban. Augusztustól kötelező jelleggel lép életbe az iskolanővérek új Konstitúciója (szabályzata). A rendi ruha újra módosul. 1971. A kormány és a püspöki kar megállapodott (május 21.) abban, hogy az egyházi állások (kivéve a pápai kinevezésektől függő állások) betöltéséhez nincs szükség többé az ÁEH elnökének előzetes jóváhagyására, így az egyházi iskolák igazgatóinak kinevezéséhez sem. A megfélemlítések azonban ezután is folytatódnak. Mindszenty József bíboros Rómába távozik. 1972. A kor követelményeihez alkalmazkodó, egyszerű szerzetesi ruha bevezetése. 1975. Ez évtől lehetséges a templomi hitoktatás, de szigorú engedélyekhez kötve. Az ÁEH továbbra is szigorúan ellenőriz Magyarországon. 1978. Megválasztják II. János Pál pápát. Megnyílik a Hittudományi Akadémia levelező Tagozata, amelyre a fiatal nővérek is jelentkezhetnek. 1983. A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja 150 éves. 1985. Gerhardinger M. Terézia anyát, a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációjának alapítóját Rómában boldoggá avatja II. János Pál pápa, november 17-én. 1986. 16

A KÜLDETÉSTEK VAN című új szabályt jóváhagyja március 25-én a Szerzetesek és Világi Intézmények Kongregációja a Vatikánban. 1988. A tartományfőnöknő már látogathatja a szétszórtságban élő iskolanővéreket. 1989. Jánoshalma, alapítás. Iskolai hitoktatás, tanyai pasztoráció. Kikiáltják a Magyar Köztársaságot. Az Elnöki Tanács engedélyezi Magyarországon a szerzetesrendek működését. A szerzetesrendek újjászervezése június 6-án megindul. Megszűnik az ÁEH. Júliusban az osztrák iskolanővérek örömükben hazánkba látogatnak, hiszen megszűnt a vasfüggöny. Az SSND Kelet-Európai Találkozója Opoléban. Októberben SSND vizitáció a Magyar Tartományban. 1990. Az 1950-es állam és egyház közötti megállapodás felbontása. Az egyházi iskolák a többi iskolával azonos támogatást kapnak az államtól. 1991. Makó-Belváros, újraalapítás. Szent István Egyházközségi Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium. Létrejön a diplomáciai kapcsolat a Szentszék és Magyarország között. Augusztusban Magyarországra látogat II. János Pál pápa.. Megalakul a MIDOSZ (Miasszonyunk Iskolanővérek Diákjainak Országos Szövetsége) április 27-én. 1992. Szeged, újraalapítás. Karolina Iskola. Iskolaközponttá lesz a régi alapításhoz hasonlóan. Teljesen üresen és leromlott állapotban kapja vissza a rend az 1948-1950-ben elvett épületet, amelyet fokozatosan, 10 év alatt hagy el az állami iskola. Az újjáalapított szegedi iskolát Friess M. Karolina anyáról nevezik el. Halálának 100 éves évfordulóját ünnepli az iskolanővérek nemzetközi kongregációja, amely már minden földrészen működik, 35 országban. A Romániai Tartományt újjászervezi (a kolozsvári születésű) Kárpát M. Relindisz nővér, aki Román Tartomány tartományfőnöknője lesz. 1993. Kikinda és Nagybecskerek, a két bánáti rendház a Magyar Tartományhoz kapcsolódik. 17

SSND Iskolanővérek, Nem-Kormányzati Szervezetként, csatlakozik az ENSZ-hez. 1994. Létrejön a Shalom Nemzetközi Hálózat az iskolanővéreknél, az Igazságosság, a Béke és a Teremtett Világ megóvása érdekében. 1999. Kratochvil M. Antonina lengyel iskolanővér boldoggá avatása júniusban. 2001 Megindul a Magyar Tartományban az Iskolanővérek Társult Tagsága megszervezése. 2004. Szováta, alapítás. Ének-zene-tánc tanítás, hagyományőrzés a Nyárád-mentén az iskolákban. A volt szegedi anyaház kápolnájának felszentelése. 1923-tól 1949 nyaráig itt tett fogadalmat minden magyar iskolanővér. Az államosítás idejében először könyvtárként, majd tornateremként működött a kápolna. 2011. A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Magyar Tartományának új neve: Boldogasszony Iskolanővérek Magyar Tartománya. További ajánlott irodalom: Pioneer Woman Educator Story: Who is Mother Caroline? https://www.youtube.com/watch?v=uo6k2mwrodm Faces of SSND Today: Ministry, Prayer and Community: https://www.youtube.com/watch?v=aouegtorkzi Nuns help researchers discover more about Alzhimer's: https://www.youtube.com/watch?v=kmmvolth6ne SSND symbol 2017: https://www.youtube.com/watch?v=qadrxudv0sy School Sisters of Notre Dame: https://www.youtube.com/watch?v=pbno8clyacm Az SSND honlapja: www.gerhardinger.org A Boldogasszony Iskolanővérek Magyar Tartományának honlapja: www.iskolanoverek.hu 18 Felhívjuk figyelmeteket, hogy bár a felkészülést segítő irodalom többségét angol nyelven adtuk meg, a rendtörténeti verseny magyar nyelven folyik majd.