INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOG INFORMÁCIÓSZABADSÁG

INFORMÁCIÓS JOGOK 1

INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOG INFORMÁCIÓSZABADSÁG

AZ INFORMÁCIÓSJOGOK VÉDELMÉNEK IGAZOLÁSA

Igazolási alapok 1. Magánszféra védelme 2. Információs hatalom(korlátozás)

1. Magánszféra oltalom A magánszféra lényegi fogalmi eleme ( ), hogy az érintett akarata ellenére mások oda ne hatolhassanak be, illetőleg be se tekinthessenek. [36/2005. (X. 5.) AB határozat] Kiismerhetőség = kiszolgáltatottság

Beírtak engem mindenféle Könyvbe és minden módon számon tartanak. Porzó-szagú, sötét hivatalokban énrólam is szól egy agg-szürke lap. Ó, fogcsikorgatás. Ó, megalázás, hogy rab vagyok és nem vagyok szabad. Nem az enyém már a kezem, a lábam és a fejem, az is csak egy adat. /Kosztolányi Dezső: Beírtak engem mindenféle Könyvbe/

Magánszféra védelem igényének kialakulása Kezdetben csak egyházi adatkezelés (születési, halálozási időpontok) Állami nyilvántartások (adóztatás, katonaság, stb.) Álla funkcióinak növekedése egyre több adatigény Számítástechnika rohamos fejlődése adathalmaz gyűjtése és növelése egyre könnyebb és olcsóbb Visszaélések összekapcsolás

2. Információs hatalom Megalázó az olyan helyzet, és lehetetlenné teszi a szabad döntést, amelyben az egyik fél nem tudhatja, hogy partnere milyen információkkal rendelkezik róla. [15/1991. (IV. 13.) AB határozat]

Jogvédelem igazolása összefoglalás 1. MAGÁNSZFÉRA-OLTALOM a háborítatlan magánszféra biztosítéka 2. HATALOMKORLÁTOZÁS az ismeretekből, információból nyerhető hatalom ellensúlya (köz- és magánjellegű egyaránt) hatalom emberi méltóság megőrzése és személyes autonómia védelme

I. INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉS

Alapjogi rendszertani besorolás KIALAKULÁS TERMÉSZET harmadik generációs jog alanyi alapjog (szabadságjog)

átlátható polgár átláthatatlan állam átláthatatlan polgár átlátható állam

Az adatvédelem alkotmányos alapjai Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez. [At. VI. cikk (2) bekezdés] A személyiszám határozat [15/1991. (IV. 13.) AB hat.]: A korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkotmányellenes, mert veszélyt jelent a polgárok szabadságára. Veszély személyiségprofil kialakíthatósága

UNIVERZÁLIS SZEMÉLYI SZÁM ÁGAZATSPECIFIKUS AZONOSÍTÓK személyi azonosító (ma: lakcímkártyán) adóazonosító jel (adóigazolványon) TB azonosító jel ( TAJ kártyán )

Adatvédelmi alapelvek 1. Adatgyűjtés korlátozásának elve 2. Adatminőség elve 3. Célhoz kötöttség elve 4. Korlátozott felhasználás elve 5. Adatbiztonság elve 6. Nyíltság elve 7. Személyes részvétel elve 8. Felelősség elve

Fogalmi elhatárolás ADATVÉDELEM ADATOK VÉDELME ADATVÉDELEM = ADATALANY VÉDELME Alapelvek, szabályok, tilalmak, műveletek, eszközök, intézmények, jogvédelmi mechanizmusok: az egyének számára védelmet nyújtó összesség

Információs önrendelkezés, mint alapelv Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméhez való jogot nem hagyományos védelmi jogként értelmezi, hanem annak aktív oldalát is figyelembe véve, információs önrendelkezési jogként. [15/1991. (IV. 13.) AB hat.]

Információs tartalma önrendelkezés 1. Mindenki maga rendelkezik a személyes adatai sorsáról 2. Jogi következmény: adatot kezelni csak az érintett előzetes hozzájárulásával lehet (OPT IN rendszer) 3. Kivételesen törvény felhatalmazása alapján DE a törvénynek meg kell felelnie az alapjogkorlátozásra irányadó tesztnek 4. Célhoz kötöttség: személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra lehetséges

OPT IN vs. OPT OUT rendszer OPT IN rezsim az adatkezelés megkezdéséhez az érintett előzetes beleegyezés szükséges OPT OUT rezsim az adatkezelés megkezdéséhez nincs szükség a beleegyezésre, de az adatalany bármikor kiszállhat FŐSZABÁLY csak postai és beszédcélú telefonos direktmarketing esetén

26 HATÁLYOS SZABÁLYOZÁS ALAPJAI ÉS TARTALMA

Az adatvédelem jogforrásai 95/46/EK irányelv GDPR rendelet 2018. május 25-étől - 20 millió euró felső határ a bírságnál - adatvédelmi felelős alkalmazása szélesebb körben - általános jelleggel tilos a hozzájárulás nélküli profilalkotás Alaptörvény 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.) Ágazati szabályozás, belső szabályzatok

28 A hazai szabályozás felépítése ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról alapelvek a jogszerű adatkezelés generális feltételei adatvédelmi garanciák jogérvényesítési mechanizmusok VISZONYUK? SZEKTORÁLIS JOGANYAG speciális, ágazati jogszabályok az egyes adatfajtákra, illetve adatkezelőkre vonatkozó speciális szabályok, eljárási rendek védelem szintjére irányuló kivételek (pl. törvényi felhatalmazás adatkezelésre) védelem szintjét megemelő többletgaranciák

31 Kötelezettek köre ÁLLAM POLGÁR MAGÁNSZEMÉLY MAGÁNSZEMÉLY

32 Magánszemélyek köre Little Brothers

A törvény hatálya Infotv. 2. (1) bek.: E törvény hatálya a Magyarország területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira [...] vonatkozik. Állam és magánszemély TOVÁBBÁ magánszemély és magánszemély között is! DE! Utóbbi csak alapjogi természetű (aszimmetrikus) jogviszony esetén, hatalmaságokkal szemben (pl. barátok közötti telefonszámcsere vagy kukkoló szomszéd nem esik ebbe a körbe)

Az adatvédelem alapfogalmai Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy; egy azonosítható természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az abból levonható következtetés

Fogalmi elemek Adat (= bármilyen ismeret, ami kapcsolatba hozható egy természetes személlyel) Alany (= kizárólag élő, természetes személy érintett) Kettő közötti kapcsolat (amely lehetővé teszi az azonosítást ez személyesíti meg az adatot ) A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg az adat és az adatalany közötti kapcsolat helyreállítható. Mikor helyreállítható a kapcsolat? Ha az adatot kezelő rendelkezik a helyreállításhoz szükséges technikai eszközökkel.

Figyelem! A 34/1994. (VI. 24.) AB határozat kiterjeszti az adatok alkotmányi védelmét a jogi személyekre is Nem változtat azonban a tényen, hogy személyes adat csak természetes személyek vonatkozásában értelmezhető Jogi személyek védelemre igényt tartó adatai: - üzleti titok - banktitok - adótitok, stb.

Különleges adat Személyes adatok speciális fajtája, az érintett személyiségét mélyebben érintik szenzitív adatok a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat

Különleges adatok védelmének többletgaranciái egyszerű személyes adat Jogalap formátlan hozzájárulás kötelező adatkezelés csak szükség esetén Hatósági fellépés [Infotv. 60. (4) bek.] a hatóság csak akkor köteles indítani hatósági eljárást, ha olyan jogellenes adatkezelés valószínűségét észleli, amely a személyek széles körét érinti, illetve amely nagy érdeksérelmet, ill. kárveszélyt idézhet elő különleges személyes adat Jogalap [Infotv. 5. (2)-(3) bek.] írásbeli hozzájárulás a törvény szűkíti azoknak a legitim céloknak a körét amelyek elérése érdekében az egyes különleges adatok kezelése kötelezően elrendelhető bűnügyi személyes adatot csak a törvényben meghatározott adatkezelők kezelhetnek Hatósági fellépés [Infotv. 60. (4) bek. b) p.] az ilyen adatokat érintő jogellenes adatkezelés észlelése esetén a hatóság köteles hivatalból hatósági eljárást indítani függetlenül az érintettek számától vagy az érdeksérelem nagyságától

Adatkezelés fogalma Infotv. 3. 10. pont az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hangvagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése; Bármi, amit az adattal tesznek

Adatkezelő fogalma Infotv. 3. 9. pont az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja; Tulajdonképpen az a személy, aki meghatározó kérdésről dönt. az adat sorsát

Adatfeldolgozó Infotv. 3. 18. pont az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is - adatok feldolgozását végzi; Technikai feldatok elvégzésével asszisztál az adatkezeléshez

Adatkezelő vs. adatfeldolgozó ADATKEZELŐ érdemi döntéshozó, az ügy ura ADATFELDOLGOZÓ (mindig az adatkezelőn kívül álló entitás) végrehajtó aki megbízza (utasítja) az adatfeldolgozót aki az adatkezelő megbízásából végez technikai részműveleteket aki mint megbízó felel az érintettel szemben az adatkezelés jogszerűségéért csak az adatkezelő irányába tartozik felelősséggel, az érintettel szemben nem

Jogszerű adatkezelés feltételei 1. Jogalap 2. Célhoz kötöttség

46 Adatkezelés legitimálása Adatkezelésre felhatalmazást adhat az érintett HOZZÁJÁRULÁSA [Infotv. 5. (1) bek. a) pont] közérdeken alapuló célból TÖRVÉNY elrendeli [Infotv. 5. (1) bek. b) pont] kivételesen akkor is, ha egyik sincs, de lásd: Infotv. 6. generális törvényi felhatalmazás az esetek egy relatíve szűk körére

Hozzájárulás kritériumai Formai követelmények a)szóban b)írásban (különleges adat csak így!) c)ráutaló magatartással Tartalmi (konjunktív feltételek) a)önkéntesség b)tájékozottság c)határozottság

A) Önkéntesség A hozzájárulásnak az érintett szabad akaratán, belső elhatározásán kell alapulnia Tilos bármilyen kényszer alkalmazása Sérülékeny: - erőviszonyok egyenlőtlensége esetén - rászorultság, kikerülhetetlenség Feltétel: önrendelkezési (belátási) képesség - gyermekek: 16. életévtől [Infotv. 6. (3) bek. + Ptk. 2:12. ] - más okból cselekvőképtelen [Infotv. 6. (2) bek. + Ptk. 20., 22. ]

B) Tájékozottság Az érintett teljes és valós képet kapott az adatkezelés következményeiről, jogaira gyakorolt hatásáról Az adatkezelőt terheli a tájékoztatási kötelezettség Sérülékeny: - komplexitás (pl. hálózati alapú adatkezelések) - közérthetőség szaktudás (mi az a cookie?) - időhiány - jogtudat hiánya

C) Határozottság Félreérthetetlen beleegyezés Nincs helye a beleegyezés vélelmezésének Kivétel: 1. vélelmezhető az érintett kérelmére / kezdeményezésére indult ügyekben az általa megadott adatok tekintetében 2. megadottnak tekinthető: a közszereplés során közölt / nyilvánosságra hozott személyes adatok tekintetében

Célhozkötöttség követelménye Kritériumok [Infotv. 4. (1) (2) bek.] - előre definiált, kellően meghatározott cél - alkalmasság - szükségesség (készletező adatgyűjtés tilalma) - arányosság (adatminimalizálás és időminimalizálás) Fenn kell állniuk az adatkezelés minden szakaszában!

JOGALAP & Összefoglalás HOZZÁJÁRULÁS vagy TÖRVÉNYI FELHATALMAZÁS vagy külön tv. Infotv. 6. formai tartalmi szóban írásban ráutaló m. önkéntesség határozottság tájékozottság CÉLHOZ- KÖTÖTTSÉG előre meghatározott célból alkalmas szükséges arányos az adatkezelés minden szakaszában

További alapelvek Nyíltság elve tájékoztatáskérés, adathozzáférés joga Adatminőség elve helyesbítés joga Korlátozott felhasználás elve töröltetés, zároltatás, tiltakozás joga Adatbiztonság joga data breach notification (GDPR) Felelősség elve igényérvényesítés alapja

A felelősség elve Egyedüli felelős: az adatkezelő Bizonyítási kötelezettség is őt terheli Jogellenes adatkezelés esetén felel az érintettel szemben: - károkozás esetén kártérítés - személyiségi jogsérelem esetén sérelemdíj Mentesül az adatkezelő [Infotv. 23. (3) (4) bek.] - adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok - érintett közrehatása (szándékos, súlyos gondatlan)

Jogérvényesítési mechanizmusok Hatósági bejelentés Infotv. 52. Bírósági eljárás adatvédelmi per Infotv. 22. Fordított sorrendben vagy párhuzamosan KIZÁRT!

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Jogállása - működtetése uniós kötelezettség - adatvédelmi biztosból alakították át a funkciót (marasztaló EUB ítélet) - autonóm jogállásának garanciális követelményei (szakjogász, megbízási idő, utasítás tilalma, költségvetés) Eljárása - ombudsman típusú vizsgálódás + intézkedés (bejelentés alapján kötelezően megindul) - adatvédelmi hatósági eljárás + represszív szankciók: csak hivatalból, de kötelező megindítani, ha személyek széles körét érinti, különleges adatokat érint, nagy érdeksérelmet vagy kárveszélyt idézhet elő

Adatvédelmi per Specialitások: - bizonyítási teher az adatkezelőn - NAIH beavatkozóként a felperes oldalán részt vehet - szankciók és következmények: a.a tájékoztatás megadása, b.az adat helyesbítése, zárolása, törlése, c. az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítése, d.az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére, illetve e. adatátvevő által kért adat kiadására kötelezi.

II. INFORMÁCIÓ- SZABADSÁG

Igazolás és alapelvek A kommunikációs jogcsalád tagja Szabad véleménynyilvánítás anyajogából fakad Élvezi a kitüntetett védelmet, mivel előfeltétele a véleménynyilvánítás gyakorlásának Funkciója: a közügyek vitatásához szükséges ismeretek megszerzésének előfeltétele Kapcsolódó pontok az információs önrendelkezéssel: - együtt, egymásra tekintettel érvényesülnek - közös szabályozás és hatóság - átláthatatlan polgár átlátható állam koncepció

AB gyakorlat A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges. [32/1992. (V. 29.) AB hat.]

AB gyakorlat Az információszabadságot korlátozó törvényeket is megszorítóan kell értelmezni, mert az információszabadság, a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága, az állam és a végrehajtó hatalom tevékenységének átláthatósága, ellenőrizhetősége feltétele a bírálat jogának, a kritika szabadságának, a szabad véleménynyilvánításnak. Ez az alapjog tehát az alkotmányos korlátok megítélésével összefüggésben legalább annyi alkotmányos védelmet élvez, mint az»anyajog«, a véleménynyilvánítás szabadságjoga. A nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája. A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól»elidegenedett gépezetté«, működése kiszámíthatatlanná, előreláthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert azállam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent azalkotmányos szabadságjogokra. [34/1994. (VI. 24.) AB hat.]

A közérdekű adatok megismerésének jogforrásai Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdés 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.) Ágazati szabályozás, belső szabályzatok (közzétételi kötelezettségre nézve)

A közérdekű adatok megismerésének köre Közérdekű adat Közérdekből nyilvános adat

Közérdekű adat Infotv. 3. 5. pont az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;

Közérdekből nyilvános adat Infotv. 3. 6. pont a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; Közfeladatot ellátó személyek adatai, közszereplők adatai

Felvetés Személyes adatok kizárása a közérdekű adatok köréből Törvény lehetővé teheti ezek megismerését At. 39. cikk (2) bekezdés: [ ] A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. MNB Alapítványok ( nem vesztette el közpénz jellegét ) pályázatain nyertes személyek neve? (nincs külön törvényi rendelkezés alkotmányjogi panasz eljárás folyamatban)

Közérdekű adatok megismerése Általános tájékoztatási kötelezettség ( időpontok, határidők, adatfajták, szankciók) Infotv. 32. Egyedi adatigénylés alapján történő adatszolgáltatás (Infotv. 28. -31. ) Egyedi adatigénylés nélküli közzététel proaktív adatszolgáltatás Infotv. 33. - 37.

Adatigénylés és teljesítés Bárki szóban, írásban, elektronikus úton Érdek, cél valószínűsítése nélkül Adatkezelőtől Legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 15 napon belül válasz VAGY indokolt megtagadás Válasz/megtagadás közérthető formában Jogérvényesítés: NAIH vagy bíróság fordított sorrend és párhuzamos eljárás itt sem lehetséges!

Megismerés kizártsága Infotv. 27. (1) bek.: A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat.

Megismerés korlátozhatósága Taxatív felsorolás Infotv. 27. (2) bek.: a) honvédelmi érdekből; b) nemzetbiztonsági érdekből; c) bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében; d) környezet- vagy természetvédelmi érdekből; e) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből; f) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel; g) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel; h) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel

Megismerés korlátozhatósága 2 (4) A közérdekű adatok megismerése korlátozható uniós jogi aktus alapján az Európai Unió jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adópolitikai érdeket is. (5) A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.

Alkivételek Infotv. 27. (3) bek. Közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a védett ismerethez - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

Alkivételek 2 A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény - az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladatés hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.

Igényérvényesítés NAIH Infotv. 52. Közérdekű adat kiadása iránti per - illetékmentes - országos hatáskörű szerv esetén törvényszék, helyi esetén járásbíróság - osztott bizonyítás: adatkérő bizonyítja, hogy a kért adat közérdekű és hogy az alperes adatkezelőnek minősül annak vonatkozásában; adatkezelő bizonyítja, hogy a megtagadás jogszerű (azt is bizonyíthatja, hogy nem közérdekű az adat) - nehézség az adatkezelői státusz bizonyítása, ha az alperes tagadja annak fennálltát

63 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Az információs önrendelkezés előadás diái Vissy Beatrix, tanársegéd 2016-os előadásának alapulvételével készültek.