7. számú melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM: 2017. január 1-től: MAGYAR NYELV: 1. témakör: Kommunikáció - A nyelv mint kommunikáció - Pragmatika - Nyelvi és vizuális kommunikáció - A kommunikáció működése - Személyközi kommunikáció - A tömegkommunikáció 2. témakör: A magyar nyelv története - A nyelv mint történeti képződmény - A magyar nyelv rokonsága - Nyelvtörténeti korszakok - A magyar nyelv szókészletének alakulása - Nyelvművelés 3. témakör: Ember és nyelvhasználat - Ember és nyelv - A jel, a jelrendszer - Általános nyelvészet - Nyelvváltozatok - Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség - Nyelv és társadalom - Nyelv és politika 4. témakör: A nyelvi szintek - Hangtan - A helyesírás - Alaktan és szótan - A mondat szintagmatikus szerkezete - Mondattan 5. témakör: A szöveg - A szöveg és a kommunikáció - A szöveg szóban és írásban - A szöveg szerkezete és jelentése - Szövegértelmezés
- Az intertextualitás - A szövegtípusok - Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a médiában 6. témakör: A retorika alapjai - A nyilvános beszéd - Érvelés, megvitatás, vita - A szövegszerkesztés eljárásai - Szóhasználat és stílus - A szójelentés - Stíluseszközök - Stílusréteg, stílusváltozat MAGYAR IRODALOM : 2.1. Szerzők, művek 1. témakör: Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső, Petőfi Sándor 2. témakör: Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós (A fenti lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel, vagy egy szerzővel a közelmúlt vagy a jelenkor irodalmából.) 3. témakör: Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők Kortárs műalkotás: a mindenkori vizsga előtti utolsó harminc évben keletkezett (írt, bemutatott, megjelent) irodalmi alkotás. 4. témakör: Művek a világirodalomból Választható korok és művek a világirodalomból 5. témakör: Színház és dráma Szophoklész egy műve, Shakespeare egy műve, Molière egy műve, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája, Egy 19. századi dráma: Ibsen, Csehov, Örkény István egy drámája, Egy 20. századi magyar dráma 6. témakör: Az irodalom határterületei Egy jelenség vagy szerző vagy műfaj vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges témák egyikéből. 7. témakör: Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom Egy szerző vagy műalkotás vagy jelenség vagy intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges témák egyikéből. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések
Az Értelmezési szintek, megközelítések (2.2.) szempontjai különböző korokból és szerzőktől származó műveket is kérhetnek a Szerzők, művek (2.1.) megengedett témaköreiben. - Témák, motívumok - Műfajok, poétika - Korszakok, stílustörténet MATEMATIKA: 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 5. Valószínűség-számítás, statisztika ÉLŐ IDEGEN NYELV: 2017. január 1-től: 1. Személyes vonatkozások 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika 10. Gazdaság TÖRTÉNELEM: 2017. január 1-től: 1. Az ókor és kultúrája
2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789) 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914) 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) 8. A világháborúk kora (1914-1945) 9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) 10. A jelenkor (1945-től napjainkig) 11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek INFORMATIKA: 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek hardver 3. Informatikai alapismeretek szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyvtárhasználat FÖLDRAJZ: 2017. január 1-től: 1. Térképi ismeretek
2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza 4. A földrajzi övezetesség 5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején 6. A világgazdaság jellemző folyamatai 7. Magyarország- helyünk a Kárpát-medencében és Európában 8. Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 9. Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői 10. Globális kihívások- a fenntarthatóság kérdőjelei KÉMIA: 1. Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. Kémiai kötések 3. Molekulák, összetett ionok 4. Anyagi halmazok 5. Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia 1. Hidrogén 2. Nemesgázok 3. Halogénelemek és vegyületeik 4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 6. A széncsoport elemei és vegyületeik 7. Fémek 3. Szerves kémia
1. A szerves vegyületek általános jellemzői 2. Szénhidrogének 3. A halogéntartalmú szénhidrogének 4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. Szénhidrátok 7. Fehérjék 8. Nukleinsavak 9. Műanyagok 10. Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások 1. Az anyagmennyiség 2. Gázok 3. Oldatok, elegyek, keverékek 4. Számítások képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 5. Termokémia 6. Kémiai egyensúly 7. Kémhatás 8. Elektrokémia BIOLÓGIA: 1. Bevezetés a biológiába 2. Egyed alatti szerveződési szint 3. Az egyed szerveződési szintje 4. Az emberi szervezet 5. Egyed feletti szerveződési szintek
6. Öröklődés, változékonyság evolúció FIZIKA: 2017. január 1-től: 1. Mechanika 1.1 Newton törvényei 1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3 Mozgásfajták 1.4 Munka, energia 1.5 A speciális relativitáselmélet elemei 2. Termikus kölcsönhatások 2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2 Hőtágulás 2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) 2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje 2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.6 Kalorimetria 2.7 Halmazállapot-változások 2.8 A termodinamika II. főtétele 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1 Elektromos mező 3.2. Egyenáram 3.3 Az időben állandó mágneses mező 3.4 Az időben változó mágneses mező 3.5 Elektromágneses hullámok
3.6 A fény mint elektromágneses hullám 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1 Az anyag szerkezete 4.2 Az atom szerkezete 4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.4 Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat 5.1 A gravitációs mező 5.2 Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei 6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek TESTNEVELÉS A szóbeli érettségi vizsga témakörei: 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok
12. Természetben űzhető sportok Gyakorlati témakörök: 1. Gimnasztika 2. Atlétika: Ugrások, Futások, Dobások 3. Torna: Talajtorna, Korlát, Gerenda, Gyűrű, Felemáskorlát, Szekrényugrás, Nyújtó, Ritmikus sportgimnasztika 4. Úszás 5. Küzdősport 6. Testnevelés és sportjátékok: Kézilabda, Labdarúgás, Röplabda, Kosárlabda BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK 1.1. Rendészet, rendészeti szervek 1.2. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) rendészeti szervek általános jellemzése 1.3. A rendészeti szervek kialakulása 2.1. A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása 2.2. Intézkedések és kényszerítő eszközök 2.3. A katasztrófák felosztása 2.4. Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek 3.1. A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység 3.2. Szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek 3.3. A környezet-, a munka- és egészségvédelem 3.4. A szolgálati érintkezés 3.5. Az alaki magatartás 4.1. A tereptan alapjai 4.2. A terepen történő tájékozódás 5.1. A jogellenes cselekmények
5.2. Szabálysértési alapismeretek 5.3. Bűncselekményi alapismeretek 5.4. Az elkövető és az áldozat 5.5. Az egyes bűncselekmény típusok kriminológiai jellemzői 5.6. Nyomozási alapismeretek RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1. Alkotás Vizuális nyelv alkalmazása Vizuális nyelv A vizuális nyelv eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín, felület, faktúra, szerkezet/kompozíció, anyagok, technikák) árnyalt használata. A vizuális nyelv alapelemeinek adott célnak megfelelő használata. Vizuális nyelv és kontextus A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban. Látványértelmezés Arány Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak megfigyelése és helyes visszaadása. Forma, alak Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb formáját meghatározó jegyek megfigyelése és helyes visszaadása. Térábrázolás Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása (pl. alaprajz, magyarázóközlő rajz). Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Téri helyzetek, térmélység Téri helyzetek pontos megjelenítése két és három dimenzióban, az adott célnak legmegfelelőbb formában. Térmélység megjelenítése különböző eszközökkel. Kompozíció
Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján. Karakter Tárgyak, természeti formák meghatározó karakterének viszonylag pontos visszaadása szabadkézi rajzban. Szín és fényviszonyok Szín és fényviszonyok helyes visszaadása szabadkézi rajzban és festéssel. Szerkezet, felépítés Egyszerű tárgyak szerkezetét, felépítését bemutató szabadkézi rajz készítése (pl. szabásminta). Folyamat, mozgás, idő Idő, mozgás, változás képi megfogalmazása. Folyamat, mozgás, történés bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl. folyamatábra, képes forgatókönyv). Nem vizuális természetű információk értelmezhető képi megjelenítése (pl. piktogram, diagram segítségével). Érzelmek, elvont gondolatok Érzelmek, lelkiállapotok, elvont gondolatok vizuális kifejezése. Kép- és szöveg Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával. Tárgyalkotás, tervezés Egyszerű tárgy és csomagolás tervezése adott funkcióra. Technikák alkalmazása Jártasság a szabadkézi rajzban ceruzával, ecsettel, tollal, krétával. Jártasság a műszaki jellegű rajzban ceruzával, szerkesztőeszközökkel. Jártasság egyes festőtechnikákban akvarellel, temperával. Jártasság a montázs-, kollázstechnikában. Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat). Makettkészítés (pl. papírból, fából). Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák). 2. Befogadás
Vizuális nyelv értelmezése Vizuális nyelv A rögzített vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) ismerete, példákkal illusztrálva. A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (pl. nézőpont, arányok) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során. Vizuális nyelv és kontextus A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések kontextus ismerete és használata az értelmezés, elemzés során. A vizuális kommunikáció értelmezése Térábrázolási módok A legjellegzetesebb térábrázolási módok lényegének ismerete és segítségével elemzés elvégzése. Folyamat, mozgás, idő Időt, mozgást, változást rögzítő vizuális megjelenítési módok ismerete és összehasonlítása. Jelek, jelképek A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok megfelelő értelmezése. Köznapi vizuális közlések A köznapi közlésekben szerepet játszó vizuális információk (pl. műszaki rajz, folyamatábra) értelmezése. Tömegkommunikáció A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése. Médiakategóriák A legfontosabb médiakategóriák kommunikatív és esztétikai hatásának ismerete. Fotó, mozgókép Fotó és mozgókép elemzése. A tárgy- és környezetkultúra értelmezése Forma és funkció Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése. Tervező folyamat A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete. Kézműves és ipari tárgykultúra
A kézműves és ipari tárgykultúra főbb műfajainak és technikáinak ismerete és megkülönböztetése. Magyar népművészet A magyar népművészet sajátosságainak ismerete. A kifejezés és képzőművészet értelmezése Művészeti ágak A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismeret. Műfajok A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció), valamint időbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) műfajainak ismerete. Művészettörténeti korszakok, irányzatok A művészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak ismerete (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra). Alkotások és alkotók Kiemelkedő alkotók és alkotásaik ismerete a művészettörténet nagy korszakaiban és irányzataiban. Műelemző módszerek A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával (stílustörténeti, forma-funkció, tartalom-forma). Művészeti technikák A legfontosabb művészeti technikák felismerése, megkülönbö ztetése és lényegének ismerete. Mű és környezete A mű és környezete kapcsolatának elemzése