Hulladéklerakók és hulladék ártalmatlanítás 2009. július 15-ét követően Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetgazdasági Főosztály, Hulladék megelőzési és kezelési osztály
Hulladéklerakás szabályozása uniós és hazai 1999/31/EK irányelv a hulladéklerakásról (fogalmak, engedélyezés, tiltott anyagok, biológiailag lebomló összetevők, ellenőrzés és monitoring, lezárás, nyilvántartás és adatszolgáltatás, 3 mellékletben részletes műszaki feltételek) 2003/33/EK határozat a hulladéklerakón történő átvételi kritériumokról és eljárásokról Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (Hgt.) 20/2006. (IV. 5.) KvVM r. a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről
Határidők a lerakókra vonatkozóan Lerakók megfelelése: 2009. július 16. (219-es Korm. r. határideje is erre módosult a 2007. október 31-ről) Ezt a határidőt követően nem üzemelhet olyan lerakó, amely teljes körűen nem teljesíti az előírt műszaki követelményeket!
Bezárás indokai, céljai Potenciális szennyező források környezeti kockázatának csökkentése Uniós előírások teljesítése Hazai kezelési technológia magasabb szintre emelése, lépjünk túl az elavult megoldásokon! (üzemelő lerakó hídmérleg, monitoring, bármilyen szigetelés nélkül) Kevesebb számú lerakó legyen, még a 71 is sok!
Nem megfelelő műszaki állapot Legfőbb indok a bezárásra: alsó szigetelés hiányossága ezt nem lehet utólag beépíteni, ezért ez lett a meghatározó tényező Irányelv: kettős szigetelés a minimum, geológiai szigetelő réteg és szigetelő lemez megléte Nem azonos műszaki feltételek a hazai szabályozásban (22-es rendelet, 20-as és annak módosítása) Mérlegelési lehetőség az engedélyező hatóság kezében!
Bezárást követő intézkedések Bezárás után: különös hangsúly az ellenőrzésen, ne legyen újranyitott lerakó, illegális lerakó-használat megakadályozása, rekultiváció minél előbbi elvégzésének kikényszerítése Jogszabályban határidő előírása lenne célszerű a rekultiváció elvégeztetésére, de a forrás nem tervezhető középtávon sem Most jelentős források állnak rendelkezésre a rekultiváció elvégzésére, később a feltételek csak szigorodnak (üzemelés során elkülönített források a rekultiváció és utógondozás elvégzésére)! Rekultivációra kezdetekben jelentős külső források állnak rendelkezésre, de a továbbiakban az üzemeltetés során kell megteremteni a rekultiváció költségeinek fedezetét
Lerakó bezárás területi összefüggései Egyes önkormányzatok magatartása: a határidő közeledésével politikai nyomásgyakorlás jogszabály módosítás kikényszerítése, meglévő lerakók továbbüzemeltetésére vonatkozó eseti kérelmek, fenyegetőzés a hulladékgazdálkodási projekt felbomlásával Hivatkozás: van egy üres lerakóm, minek másik adminisztrációs többletfeladatok miatt késedelmes pályázat benyújtás önkormányzatok közötti szerveződések elhúzódása, egyéni érdekek forráshiány az átmeneti időszak magasabb kezelési díjainak kezelésében magas kezelési költségek a távolabbra történő szállítás miatt regionális lerakó hiánya a közelben változó támogatási feltételek miatti visszalépés a fejlesztésekből De: hazai jogszabályok már 2001. óta tartalmazzák a bezárási határidőt! törvényi felelősség az önkormányzatokon
Jogos érvek a továbbműködés mellett A lerakó csak félig vagy alig kétharmadáig telik be 2009 közepére: nem kap rekultivációra forrást emiatt, akkor miből finanszírozza azt? 1996-2001 között Phare és hazai forrásokból épült lerakó, kettős szigetelő rendszer, 2x15 év tervezett üzemelés Komoly önerőt is hozzátett az önkormányzat, másokhoz képest többet vállalt! B1b-ként működhet-e tovább (rekultiváció költségeinek biztosítása érdekében) Lakossági díjfizetési hajlandóság rendkívül alacsony, növekvő kintlevőségek
Kapacitáshiány - díjnövekedés Átmeneti megoldás: amíg nem készül el a korszerű kezelőkapacitás, addig távolabbra szállítani műszakilag megfelelő lerakóba. Következmény: magasabb hulladékkezelési díj (szállításból eredő költségek, fogadó lerakók díjszabása) Kedvezőtlen szociális adottságok súlyosbító körülményként Rossz díjpolitika: a helyi hatalom megtartása miatt a díjemelés mindig elhalasztásra kerül, nincs differenciált díjszabás, rendkívül alacsony díjakból nem fenntartható a rendszer! Közszolgáltató kintlevősége nagyon magas
Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának megkeresése Bezárással, üzemeltetéssel kapcsolatos bizottsági aggodalmak a magyarországi végrehajtással kapcsolatban: - Létezik illegális lerakás? Milyen intézkedések a megakadályozására? - Előkezelés van lerakás előtt? Milyen formában? Megfelel az irányelvben foglaltaknak? - Kielégítő a lerakó kapacitás országosan? - Az üzemeltetési költségek meghatározása az irányelv szerint történik? - Van lerakó nyilvántartás? Létesítmények listája elérhető? - Ellenőrzés biztosítása? Hogyan? - Hulladékgazdálkodási tervek környezeti vizsgálata megtörtént? - Átvételi kritériumok bevezetésre kerültek?
Megoldáskeresés Jogszabály módosítás kizárása: nem volt példa a csatlakozási szerződésben vállalt határidők csúsztatására, ha mégis: az politikai döntés lenne; hátrány: más projektek is megcsúsznak, szennyező lerakók továbbműködnek Cél: meglévő projektek egyben tartása, sikeres pályázás biztosítása, térség együtt kezelése Átmeneti időszak magasabb díjaiból származó teher enyhítése, gazdasági eszközök hátrányos térségek esetében (önkormányzatok támogatása?) Felelősebb díjpolitika kikényszerítése jogszabályi alapon??
Megoldáskeresés2 Műszakilag nem megfelelő lerakók bezárását követően az országban kizárólag 70-75 regionális lerakó fog üzemelni, honlapon szerepel 71 engedélyes lerakó: http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/aktualitasok.htm 2008. december 9-én egyeztetés a bezárandó és továbbműködtethető lerakók státuszáról (felügyelőségek, Főfel, FI) Komoly problémák a korszerű rendszerek fenntartásával: eszközök keresése az önkormányzatok felelős hulladékkezelési díjszabásának alakítására
Az a bizonyos 71 lerakó Békéscsaba Berettyóújfalu, új Debrecen Gyomaendrőd Hajdúböszörmény Nádudvar Csepreg Csér, tervezett Kőszeg Nagykanizsa Szombathely Zalabér Zalaegerszeg Cegléd, új Kétpó, új Szelevény Tiszafüred, új Adony Ajka Bicske I-II. ütem Bicske III. ütem Cikó Királyszentistván Paks Polgárdi Sárbogárd Székesfehérvár Kisvárda Nagyecsed, tervezett Nyíregyháza, tervezett Bodrogkeresztúr Hejőpapi Hejőpapi, tervezett Sajókaza Encs Görcsöny, új Kaposmérő Kaposvár, bővítés Kökény II/A ütem Kökény, új Marcali, új Ordacsehi, tervezett Sellye Som, új Felgyő, új Vaskút Izsák Hódmezővásárhely Kecskemét Kiskunhalas Makó Szeged, új Szentes Bátonyterenye Csömör Dabas Dömsöd Dunakeszi Gyál Kerepes + bővítés Nógrádmarcal + bővítés Pusztazámor Salgótarján Százhalombatta Tura Zsámbék Fertőszentmiklós Győr -Sashegy, tervezett Jánossomorja + bővítés Tatabánya + bővítés Répcelak
Köszönöm a figyelmet!