Középszintű szöveges, kifejtendő feladatok (2005 2017) 1. A feladat Mária Terézia vámrendeletéhez kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával a rendelet kiadásának gazdasági okait! Térjen ki a rendelet jellemző vonásaira, és a magyar gazdaságra gyakorolt hatására! Az 1754. évi vámrendelet tételei és Magyarország külkereskedelme a XVIII. század közepén Ez az ország komoly figyelmet érdemel [...] De szerencsétlenségére belső alkotmánya még olyan jellegű, hogy a király és az ország jóléte egymással ellentétben áll, és mindaz, ami az országnak mezőgazdasági termékek eladásával, manufaktúrák alapításával és kereskedelemmel gazdagodást jelentene, nem az adófizetőknek, hanem az állami terhek viselése alól magát teljesen kivonó nemességnek szolgálna javára. [...] (Kaunitz kancellár javaslata az udvar Magyarországon követendő politikájáról) [ ] a mondott örökös királyságból a káros és haszontalan árukat távol tartsuk, s ezáltal elejét vegyük a hazai pénz idegen országba való kiáramlásának, s ide ismét visszahozatalának. (Mária Terézia vámrendeletéből, 1754) 1
2. A feladat a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozik. (K/rövid) Fogalmazza meg a források és ismeretei felhasználásával, hogy milyen körülmények között született meg a sárospataki országgyűlés határozata, és értékelje annak politikai, katonai jelentőségét! A Rákóczi-szabadságharc 9. végzés. Azok megvigasztalására, akik mint paraszti sorúak vállalják vagy a jövőben vállalni fogják az ország szolgálatát, határozzuk és rendeljük, hogy mindazok, akik ennek a háborúnak a végéig hűségesen és állhatatosan kitartanak, saját személyükben és a földesurak földjéről elköltözni akaró kiskorú gyermekeik személyében, földesuraik joghatósága alól örökre felszabadítottak, szabadok és 2
felmentettek legyenek; gondoskodni fog lakóhelyükről is a hajdúvárosok mintájára különleges kiváltságok adományozásával, ha a fenséges fejedelem előtt jelentkeznek. (A sárospataki országgyűlés határozata, 1708) Az volt a célom, hogy több külföldi hatalom kezességével biztosított békét érjünk el. [ ] A höchstädti vesztett csata óta elvesztettem reményemet az idegen csapatok segítésében, és ezért nagyon is hajlottam a békére, de az ország érdekének megfelelő békékre, melyet csak az angolok és a hollandok közbenjárására remélhettem [...] (Rákóczi emlékiratai) 3. A feladat a XVI. századi magyar végvárrendszerrel és a várháborúkkal kapcsolatos. (K/rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a védelmi rendszer fő jellemzőit, a legnagyobb török hadjáratokat! Használja a Történelmi atlaszt! A végvárrendszer fenntartásának óriási költségei miatt kevés pénz maradt a végvári katonaság zsoldjára, ezért sokszor akadozott a zsold kifizetése. A»se pénz, se posztó«mondás ezt fejezte ki. A végváriak ezért más jövedelemforrásra is rászorultak, részt vettek a mezőgazdaságban (föld- és szőlőművelés), illetve a marhakereskedelemben, sőt megszerezték a kocsmáltatás jogát is. (Fiktív szöveg) A magyar végvárakra a török hódítás alatt súlyos csapásokat mértek, ezért az amúgy is gyenge, főúri kastélyoknak használt erődítményeket meg kellett erősíteni. Ezt a falak megvastagításával, vizesárkok ásásával és új bástyák építésével érték el. (Tankönyvi szöveg) A szomszédos bástyáról védett körbástya csúcsán olyan holt tér van, ahova nem érnek el a tűzfegyverek. Itt a legkönnyebb tehát megmászni a falat (1. és 2. bástya). A holttér kiküszöbölésére találták ki a XVI. században a szögletes vagy óolasz bástyákat (3. és 4. bástyák). Hogy a bástyákban 3
elhelyezett ágyúkat és a tüzérek épségét jobban megvédjék, a bástyákra füleket illesztettek (újolasz bástyák). A füllel védett tüzelőállások biztosabbak, mert kevesebb ágyú tudja tűz alá venni. (Tankönyvi szöveg) Török hadjáratok 4
4. A feladat II. József uralkodásával kapcsolatos. (K/rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az uralkodó főbb rendeleteit! Válaszában utaljon a felvilágosult abszolutizmus elvei és gyakorlata közötti összefüggésekre! Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot. Ezért az uralkodó kötelessége, hogy alattvalói jogát rögzítse, ügyeiket úgy vezesse, hogy a közjót és az egyén javát egyaránt szolgálja [ ] A legfőbb hatalom, ami az uralkodót illeti, minden határozatára, amelyet rendelet formájában adnak ki, a kötelező jelleg bélyegét nyomja rá. [ ] (Részlet a II. József fogalmazta ausztriai Általános Polgári Törvénykönyvből) Az ember [ ] teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga, hogy békésen, zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, amelyeket a természeti törvény neki nyújt. [ ] A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz életét, szabadságát és vagyonát a mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen és meg is büntesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik. [ ] (Locke) Vallási türelem annyit jelent, mint megengedni, hogy hivatalokban alkalmazható legyen, földbirtokot szerezhessen, ipart űzhessen és polgár lehessen vallási különbség nélkül mindenki, aki erre alkalmas, és hasznára van az államnak. (II. József levele Mária Teréziához) A jobbágyság állapotját annyiban, amennyiben a parasztok ennélfogva eddigelé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre teljességgel eltöröljük, és azt akarjuk, hogy ebben az értelemben a jobbágy nevezettel tovább ne éljenek: következendőképpen minden parasztokat, akármely nevezet és vallásbéli légyenek, jövendőre magok személyekre nézve lakásokat szabadosan változtatható emberekké tészük [ ] (II. József jobbágyrendelete) A közjó legyen magatartásunk legfőbb szabálya, sose keressük saját javunkat ennek rovására. Ezt követeli tőlünk az a szövetség, melyet Isten hozott létre az emberek között. [ ] Az emberek közötti eredendő egyenlőség olyan alapelv, melyet sosem szabad szem elől tévesztenünk [ ] (A francia Enciklopédiából) 5
6
5. A feladat a XVI. századi Magyarország történetéhez kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a török magyarországi hódításainak folyamatát 1541 1566 között! Tárja fel a török hadjáratok okait és következményeit! Használja a Történelmi atlasz megfelelő térképeit is! Kronológia 1540. Szapolyai János halálos ágyán megeskette párthíveit, hogy fiát választják királlyá. 1541. Gyalui egyezmény. Fráter György ígéretet tett Habsburg Ferdinándnak az ország keleti részének átadására. 1549. Nyírbátori egyezmény. Fráter György át akarja adni Erdélyt Ferdinándnak. 1551. Ferdinánd zsoldosait Castaldo vezetésével Erdélybe küldi. Zsoldosok meggyilkolják Fráter Györgyöt. Török hadjáratok a XVI. század közepén Ami a magyar királyságot illeti, úgy határoztak, hogy mind Ferdinánd király, mind János király az országnak azt a részét, amelyet jelenleg ténylegesen elfoglalva tart, szabadon megtarthassa. [ ] János király úr kijelenti, hogy beleegyezik abba, hogy halála után, még ha lenne is fia, az egész magyar királyság Ferdinánd király úrra vagy az ő utódaira szálljon. (A váradi béke, 1538) Cselekedeteimben idáig nem hibáztam, hacsak nem Buda török kézre adásában, de annak nem egyedül én voltam az oka. (Fráter György) [ ] csaknem minden eddigi levelemben könyörögtem Felségednek, hogy tisztességgel rendezze a királyné őfelségével és fenséges fiával való kapcsolatát [ ] A török ugyan szép szavakat mond, de nem szabad megbízni benne [...] semmit sem kívánok szívesebben, mint [ ] Felségeddel való találkozásom [...] mégsem látok most lehetőséget az utazásra, [ ] ha a török észrevenné, hogy elutaztam Felségedhez [ ] soha jobb alkalmat még felkínálni sem lehetett volna neki arra, hogy megtámadja az országot. [ ] Könyörgöm tehát Felségednek, hogy [ ] méltóztassék ő szent császári Felségét [ ] buzdítani: [ ] az ország megvédésére, [ ] hogy ha ezt az alkalmat elmulasztják, az ellenség csak ebből az országból kiindulva, könnyedén meghódíthatja magának az egész keresztény világot. (Fráter György levele I. Ferdinándhoz, 1543) 7
8
6. A feladat a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozik. (K/rövid) Mutassa be a Rákóczi-szabadságharc első időszakát ismeretei és a források alapján! Válaszában érintse a hadsereg-szervezési kérdéseket és a külpolitikai helyzetet! Használja a történelmi atlaszt! [ ] megszálltunk egy Klimec nevű faluban, a Magyarországot és Lengyelországot elválasztó Beszkidhegyek lábánál. Ez, ha jól emlékszem, 1703. június 16-án volt. [ ] elrendeltem, vezessék hozzám a hegy túlsó oldalán tartózkodó csapatokat. Déltájban érkeztek, botokkal és kaszákkal felfegyverezve. Ötszáz ember helyett alig volt kétszáz gyalogos, rossz parasztpuskákkal felszerelve, velük ötven lovas. Vezérük Esze Tamás volt, egy paraszt, tarpai jobbágyom [ ] A népség parancsnokai között csak Móriczot és Horváthot lehetett katonának nevezni, Majos, aki velem jött, nemességének előjogán akarta őket vezényelni, de részegeskedő, pimasz és összeférhetetlen fiatalember volt, s ezért nem alkalmas erre a tisztségre. De ez a népség nem is akarta a parancsait követni, a magyar nép és nemesség között fennálló természetes gyűlölet miatt. Végeredményben azonban mindnyájan olyan tudatlanok és összeférhetetlenek voltak, hogy még egy tizedes feladatát sem voltak képesek ellátni. De minthogy a nép tisztelte őket, nem lehetett elvenni a rangjukat, egyébként akkor nem is lehetett volna a helyükre jobbakat találni. (II. Rákóczi Ferenc emlékirata a szabadságharc kezdetéről) [ ] a hadak, nem találván több ellenséget, s azt vélvén, hogy egész Magyarország meghódításával biztonságba jutottak, a maguk dolgával kezdtek törődni és az ellenségtől ejtett prédával visszavonultak. Mindent megkíséreltem Felség ami tőlem tellett, hogy a szerte kóborló hadakat összegyűjtsem, mégis mivel a nagyon kemény szigorúságnak kárát vallhattam volna oly hadi nép közt, amelyet mind a szabadság túlzottan tágas felfogása, mind személyem igen nagy kedvelése lelkesít, a fenyegetéseket ígéretekkel és kedvükben járással váltogattam, nehogy bármit is elmulasszak, amivel hazámnak és Felségednek ügyét előbbre vihetem. (Rákóczi levele XIV. Lajosnak; 1704.) A höchstädti csatavesztés [ ] megfosztott még a reményétől is annak, hogy egyesülhessek a bajor választófejedelemmel. Ez a remény volt egyetlen alapja annak, hogy belefogtam a háborúba, melynek nehézségeit nagyon is előre láttam. (Részlet Rákóczi Ferenc emlékiratából) A katonai erőviszonyok alakulása a Rákóczi-szabadságharcban 9
10
7. A feladat Erdély történelméhez kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a XVI XVII. századi erdélyi társadalom etnikai, vallási és rendi tagolódását! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Az Erdélyi Fejedelemség népei a XVI. század végén (becslés) magyar német (szász) román Székelyföld 150.000 0 0 Szászföld 0 65.000 15.000 erdélyi vármegyék 240.000 20.000 200.000 partiumi vármegyék 170.000 0 110.000 összesen 560.000 85.000 325.000 11
8. A feladat Magyarország XVIII. századi demográfiai viszonyaihoz kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával az ország újranépesítésének okait és különböző formáit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A magas udvari haditanács kétségtelenül eléggé ismeri, hogy Magyarország felső részeit isten ostorai: a belső zavargások, a vészthozó járvány, a vizek igen káros áradása, a legyek és egerek csodálatos változatai és tömegei látogatták meg és sújtották, annyira, hogy lakosokban és mindenfajta barmokban hihetetlen mértékben súlyos veszteségeket szenvedtek és ezzel a közterhek és kötelezettségek vállalására elégtelenek lettek. A kedvező alkalom kínálkozásával nemcsak a magam java, de a közjó érdekében is szorgalmasan és minden erővel azon fáradozom, hogy svábokkal, akik a jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és betévő falatjukat más vidéken, különösen ebben az erősen elnéptelenedett hazában, keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem, és így az említett lakossághiányt legalább részben kiegyenlítsem, egyúttal pedig a közterhek és kötelezettségek ellátásáról gondoskodjam és ami a legfőbb dolog: a katolikus vallás is inkább gyarapodhassék. (Károlyi Sándor folyamodványa az Udvari Haditanácshoz; 1712) 103. czikkely Az ország benépesítéséről. Ő legszentségesebb felsége jóságosan meg fogja engedni, hogy bármely szabad embert, hat éven keresztül, minden közadó fizetéstől való mentesség feltétele mellett, az országba hívhassanak, és hogy e szabadságot országszerte kihirdethessék. [ ] 117. czikkely Különfélenemű kézműveseknek az országba behozataláról. Ő legszentségesebb felsége kegyelmesen rendelkezni fog, hogy kézműveseket hívjanak az országba, a közterhektől való és tizenöt éven át tartó teljes mentesség biztosításával. (Részlet az 1723. évi CIII. és CXVII. törvénycikkekből) 12
Magyarország népsűrűsége 1720-ban 13
9. A feladat a XVI. századi Magyarország történelmére vonatkozik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a török terjeszkedés elleni védekezés lehetőségeit és fő eseményeit 1541-1568 között! Használja a középiskolai történelmi atlaszt is! Az ostromlottaknak már csaknem egész élelmiszerük elfogyott, s a lőporból is alig volt két vagy három vedernyi [ ] Az ellenség meg zűrzavaros kiáltásokkal és különböző nyelven ösztönözte az ostromlottakat a megadásra. [ ] Losonczit [a vár kapitánya] azonban, nagy állhatatosságában, kéréseik nem hajlították meg, s kitartott amellett az elhatározás mellett, hogy a várat utolsó leheletükig védeni kell. [ ] Véleményében Losonczi ki is tartott volna, hacsak a német katonák, s főként a spanyolok nyíltan meg nem mondták volna, hogy Losonczi akarata ellenére is tárgyalni fognak megadásukról. [ ] 1552. július 26-án elesett Temesvár. A kivonuló várvédőket a törökök hitszegően megtámadták. (Istvánffy Miklós történetíró Temesvár ostromáról) Az ostrom során Isten segítségével és támogatásával erőnkhöz mérten arra törekedtünk, hogy hűségünket és igyekezetünket egészében megmutassuk a szent királyi felség, a mi kegyelmes urunk ügye iránt és ennek a nyomorúságosan tönkrejutott országnak védelmében katonáink nagyarányú elveszítésével, vérük és vérünk hullásával, egyúttal az ellenség súlyos kárával.[ ] a királyi felség a várat, minthogy a török torkában van, új és egészséges katonákból álló őrséggel, egyéb hadi felszereléssel és lőszerrel olyan mértékben lássa el, hogy az ellenség számára, ha részéről újabb próbálkozásra kerül sor, mindig bevehetetlen legyen. (Eger parancsnokainak levele a nádorhoz a várostrom után) Az én fizetésem dolgáról az mit generális uram ír, azzal az én gyomrom be nem telik, mert ő az fizető mesterre mutat, az pedig Indiába lakik-e vagy Rómába, nem tudom; csak azt tudom, hogy ím öt holnapja [hónap], hogy egy pénzt sem adtak. (Báthory András főkapitány levele; 1549) A felek arra törekedtek, hogy elejét vegyék a hosszú, 900 km-es határvonalon minduntalan fellobbanó ellenségeskedéseknek. Megállapodtak az egymás területére be-becsapó török és magyar várőrségek [ ] kölcsönös megbüntetéséről [ ]. Szigorúan megtiltottak mindenfajta párviadalt, mivel a bajvívás könnyen békebontáshoz vezethet. A drinápolyi béke papíron új, békés szakaszt nyitott meg az ellenfelek és országrészeik kapcsolatában. Ez azonban egyúttal azt is jelentette, hogy belátható időn belül nincs remény a török kiűzésére, sőt a 14
végeken kialakult védő támadó harc folytatására sem. (Sinkovics István történész az 1568-as drinápolyi békéről) Szigetvár ostroma; 1566 Kronológia: 1542: I. Ferdinánd hadai eredménytelenül ostromolják Pestet. 1543: Szulejmán hadjárata (Pécs, Esztergom, Székesfehérvár eleste). 1564: I. Ferdinánd halála. 1566: Szulejmán halála. Adatok a török elleni védekezés költségeiről és fedezetéről a bécsi udvar szerint (évente): Költségek: kb. 2 260 000 Ft. Fedezet: kb. 318 000 Ft a Cseh Korona Országaitól kb. 188 000 Ft Alsó- és Felső Ausztriától kb. 66 500 Ft a Magyar Királyságból kb. 600 000 Ft a német birodalmi gyűléstől. A hiány pótlására: hosszabb vagy rövidebb lejáratú kölcsönök (kamatfizetés vagy uralkodói jövedelemforrások lekötése fejében). 15
16
10. A feladat a szatmári békéhez kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a szatmári béke megkötésének okait, és értékelje a békét! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Először. Az említett jeles Rákóczi Ferenc életének és összes, Magyarországon s a hozzá csatolt részeken található ingó és ingatlan javainak kegyelmet adunk. Másodszor. Valamennyi Rákóczi-követőnek, magyaroknak s mindhárom erdélyi nemzetbelinek egyaránt ugyancsak megbocsátó kegyelmet adunk jóságosan; és bőségesebb kegyelmünk és jóságunk jeleként azoknak is, kik jelen megegyezést megelőzően visszatértek a szent királyi korona iránti köteles hűségre, ámbár csak életükre szólt a kegyelmi ígéret, jelen soraink szavával javaikra is kiterjesztjük a kegyelmet. Harmadszor. A vallás ügyében érvényben hagyjuk az ország elfogadott törvényeit, ugyanúgy a vallás gyakorlását is ugyanazon törvények, valamint az ország határozatai és törvénycikkei szerint kegyesen engedélyezzük, senki elől sem zárjuk el az útját annak, hogy nálunk, avagy az országgyűlés színe előtt sérelmeinek előadása céljából megjelenhessék. [ ] Kilencedszer. Amellett, hogy Magyarország és Erdély jogait, kiváltságait és szabadságjogait szentül és sértetlenül megtartjuk, semmiképpen sem engedjük meg azt, hogy e megbocsátó kegyelem ellenére új viszályokra és civódásokra adódjék ürügy. Tizedszer. Sértetlenül megmarad a lehetőség nemcsak arra, hogy az elkövetkezendő országgyűlésen az egyéb sérelmeket előadhassák, hanem annak a lehetősége is, hogy mindarra, ami ténylegesen a nemzet üdvét és becsületét szolgálja, szabad kívánság formájában, kellő tisztelettel és törvényes úton, a királyi kegyes jóváhagyást is megkérhessék. Így tehát valójában senkinek sem kell kételkednie abban, hogy a királyi felség Magyarország és Erdély törvényeinek megtartásában, s azzal, hogy az országos méltóságokba e haza szülötteit emeli, az egész keresztény világnak bizonyságot akar tenni arról, hogy Magyarország és Erdély iránti jó szándék tekintetében ugyanazon királyi felségtől már nem is lehet kívánni többet. (A szatmári béke; 1711) A katonai erőviszonyok alakulása a Rákóczi-szabadságharc idején Az 1711. évi szatmári békekötés tulajdonképpen a felszabadító háború következtében a Habsburgok javára módosult belső viszonyok korrekciója volt. Ha az abszolutizmus immár visszavonhatatlanul erősebb pozíciókkal rendelkezett is, mint korában, a hatalommegosztás visszazökkent az 1608-1670 közti kerékvágásba. Mivel a török kiűzése után Magyarország végre ismét megkezdhette a gazdaságitársadalmi felzárkózást Európához, ez annyit jelentett, hogy bár a Habsburg-monarchián belül, de maga értsd: nemessége szabadon dönthet annak módjáról. (Szakály Ferenc történész) 17
18
11. A feladat Magyarország XVI XVII. századi történelmével kapcsolatos. (K/rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a reformáció hatásait Magyarország kulturális életére! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Igyekezzed inkább annál mint eddig szoktad a könyvekhez, az íráshoz való értéssel magad ékesíteni. Bizony nem semmi ékessége, nemessége, világa és boldogsága ez a nemzetnek s akármely magános személynek is, amint ezzel ellenben az írástudatlanság mocska, parasztsága, setétsége, félszegsége és nyavalyája. Minthogy pedig a könyvekben foglaltatott tudományoknak, s azokra segítő nyelveknek teljes isméretségekre jutniok mindeneknek lehetetlen, amit én legalább feltészek mindenekre nézve szükségesnek lenni, és amire kérésemmel s tanácslásommal itt célzok: az olvasásnak tudása. Ha valaki többre nem mehet, bár csak a maga születési nyelvén tudja olvasni az írásokat, csak ezzel is nagy sok jókra segítheti magát. [ ] Hogy tudós embereinket ezaránt tisztekben való serénykedésre gerjesszem, arra nem vagyok méltó. Én elhiszem, hogy ami rajtok áll, el fogják követni mind magoknak ilyen közönséges haszonra való munkálkodással, mind pedig annak haszna vételére, azaz könyvekkel való élhetésére, élésére és evégre magyar oskolák tartására a népnek serkentgetésével. (Misztótfalusi Kis Miklós, protestáns nyomdász, 1686) 19
12. A feladat a kora újkori magyar történelemhez kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján Magyarország három részre szakadásának okait, folyamatát és következményeit (1526 1541)! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Őfelsége a király olyan súlyos anyagi helyzetben van, hogy gyakran még konyhája költségeit sem tudja fedezni, az urak viszálykodnak, a nemesség pártokra bomlott, de még ha mindnyájan összetartanának is, mit tehetnének a török ellen, amikor legegyszerűbb hadifelszerelésük sincsen meg? (Burgio pápai követ jelentéséből, 1526. január) Minthogy pedig felséges János királynak most sem felesége, sem gyermekei nincsenek [ ] beleegyezett abba, hogy halála után, még ha volna is fia, az egész magyar birodalom összes országaival, tartományaival s alávetett részeivel s a királyi jog egész teljességével mi reánk, vagy ha mi időközben meghalnánk, fiunkra szálljon és maradjon. (Részlet a váradi egyezségből, 1538) Az elmúlt években Allah kegyelmével és győzedelmes kardom segítségével meghódítottam Magyarországot és fővárosát, Budát. Akkor Magyarország királyságát János királyra ruháztam, aki adófizetésre kötelezte magát érte. Halála után pedig országát fiának ajándékoztam. A szomszédos Ferdinánd is szeretett volna azonban király lenni, ezért testvérének, Károlynak szövetségével óriási hadat gyűjtött össze. Ezekkel bejött, és hatalmat szerzett magának Magyarországon, s ostrom alá vette Buda városát. Én ekkor hős vezéremet, Mehmed pasát Buda felé küldtem. Célom tulajdonképpen az volt, hogy Budát az iszlám egyik házává tegyem, és Magyarországot birtokomba vegyem. János király fiát, ki Budában volt, megajándékoztam Erdély bánságával, Magyarországot pedig az Oszmán Birodalomhoz csatoltam. (Szulejmán győzelmi jelentéséből, 1541) 20
13. A feladat Magyarország XVIII. századi történelméhez kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével II. József reformtevékenységét! Válaszában térjen ki a reformok elvi/eszmei hátterére és fogadtatására is! Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal nem bíró helyen, ahol van száz nem katolikus család, s ezeknek van elegendő fedezetük imaházak, lelkészlakok, tanítólakások építésére, s ahol a lelkészek és tanítók megfelelő állásáról gondoskodni képesek, legyen szabad ugyanezen nem katolikus, vagyis az ágostai és helvét hitvallásúaknak, avagy a görög szertartású nem egyesülteknek magánimaházakat oly módon felépíteni, hogy ezeknek se tornyuk, se harangjuk, se közútról nyíló bejáratuk ne legyen. (Türelmi rendelet, 1781) Ha a magyar nyelv Magyarországon és Erdélyben közönséges volna, úgy lehetne ezzel az ország dolgaiban a deák helyett közönségesen élni, de tudnivaló, hogy a német, az illíriainak egynehány neme és az oláh nyelvek majd szinte olyan szokásban vagynak. Nincsen tehát más nyelv a német nyelven kívül, amelyet a deák helyett az ország dolgainak folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az egész monarchia él. (Nyelvrendelet, 1784) Először: A Jobbágyság állapottyát annyiban a mennyiben a Parasztok ennél fogva eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre tellyességgel eltöröllyük és minden Parasztokat jövendőre magok személlyekre nézve lakásokat szabadon változtatható emberekké tésszük. Másodszor: Azt akarjuk, hogy minden Parasztnak szabad légyen maga kedve szerint, Földös Úrnak engedelme nélkül Tudományoknak és Mesterségeknek tanulására magát adni, s azokat akárhol gyakorolni. (Jobbágyrendelet, 1785) 21
22
14. A feladat a reformáció magyarországi elterjedésével kapcsolatos. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a magyarországi reformáció kulturális hatásait a XVI. század végéig! Válaszában térjen ki az Erdélyi Fejedelemség területén megvalósuló vallásgyakorlat összetevőire is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Az Újszövetségen egészen elvégeztük végre az utolsó simítást, s kérjük, fogadja azt Nagyságos Uraságod kegyes szívvel. A többi népek néhány év előtt gúnyoltak bennünket, hogy jóllehet az oroszoknak is van saját nyelvükön evangéliumuk, a magyaroknak nincsen. De ezután nemcsak hogy nem fognak gúnyolódni ezért rajtunk a keresztény népek, hanem még irigykednek is a nyelv szépsége miatt, amelyet utánozni sem képesek. (Sylvester János levele Nádasdy Tamáshoz, Magyarország későbbi nádorához; 1541) Urunk ő felsége miképpen ennek előtte való gyűléseibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképpen mostan és ez jelen való gyűlésbe azont erősíti, tudniillik hogy midőn helyükön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig, senki kénszerítéssel nem kénszerítse az ü lelke azon meg nem nyúgodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. (Az 1568-as tordai országgyűlés határozataiból) A debreceni református kollégium épülete 23
15. A feladat az önálló Erdélyi Fejedelemség történelméhez kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az Erdélyi Fejedelemség rendi nemzeteit! Válaszában térjen ki azok etnikai hátterére is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Tizennegyedszer: A székelyek az emberiség e legharciasabb fajtája legyenek teljességgel mentesek a jövőben is minden adótól, csakúgy mint eddig, a téli és nyári katonatartás minden terhétől szintén, továbbá: tizedtől és szolgáltatásoktól is, azon javak után, melyeket a székely felkelés kötelezettségével birtokolnak. Ezzel szemben fennmarad abbeli kötelességük, hogy a haza védelmére saját költségükön kell katonáskodniuk. (Diploma Leopoldinum, 1691) 24
16. A feladat a XVIII. századi Magyarország történetéhez kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be ismeretei és a forrás segítségével a szatmári békét! Válaszában térjen ki röviden arra is, milyen hatással volt a békeszerződés Magyarországnak a Habsburg Birodalmon belüli helyzetére! A vallás ügyében érvényben hagyjuk az ország elfogadott törvényeit, ugyanúgy a vallás gyakorlását is ugyanazon törvények, valamint az ország határozatai és törvénycikkei szerint kegyesen engedélyezzük, az ezzel járó törvényes kedvezményekkel együtt, mind Magyarországon, mind Erdélyben; senki elől sem zárjuk el az útját annak, hogy nálunk és a királyi felségnél, avagy az országgyűlés színe előtt sérelmeinek előadása céljából megjelenhessék. [ ] [ ] Magyarország és Erdély jogait, kiváltságait és szabadságjogait szentül és sértetlenül megtartjuk [ ]. [ ] a királyi felség [ ] az országos méltóságokra e haza szülötteit emeli [ ]. (Részletek a szatmári békeszerződésből) 25
17. A feladat Magyarország újranépesedésének történetéhez kapcsolódik. (K/rövid) Magyarázza meg a forrás és ismeretei segítségével, mi volt az udvar szerepe és érdeke a svábok (németek) betelepítése során! Minthogy azonban világosan látom, hogy e szándékom a magas Udvari Tanács támogatása, különös kegye és jóakarata nélkül sikeresen meg nem valósítható, ezért a magam és a többiek nevében alázatosan kérem, hogy [ ] letelepedési helyükön néhány évig a közterhek alól mentesüljenek, és az összeírás vagy az ezredek tisztjei által gyakorolt újoncozás alól békében maradjanak, és az említett módon a király és az ország javáról haszonnal gondoskodni méltóztassék. (Károlyi Sándor folyamodványa, 1712) 26
18. A feladat a XVIII. századi Magyarország történetéhez kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével II. József legfontosabb rendeleteit, uralkodásának jellemző vonásait! Válaszában magyarázza meg a felvilágosult abszolutizmus fogalmát! Az államigazgatás minden területén kellőképpen tudtul adtam alapelveimet, elképzeléseimet és szándékaimat. Egyetlen esetben sem elégedtem meg azzal, hogy valamit egyszerűen csak megparancsoljak, hanem minden ügyet kidolgoztam és kialakítottam; [.] arra törekedtem, hogy az állam minden hivatalnokába beleoltsam azt a szeretetet, amelyet magam érzek a közjó iránt. [ ] Sok uralkodó az állam vagyonát és alattvalóit úgy tekinti, mint szoros értelemben vett magántulajdonát, s azt hiszi, hogy a Gondviselés az az embermilliókat neki teremtette, s még csak álmában sem gondol arra, hogy a Gondviselés azért állította őt e helyre, hogy ő szolgálja a milliókat. (II. József levele az állami hivatalnokokhoz, 1784) Minden Parasztokat, akármely nemzet- és vallásbeliek légyenek, [ ] lakásokat szabadosan változtatható emberekké tészük. [ ] Azt akarjuk, hogy minden Parasztnak szabad legyen maga kedve szerint, Földes Úrnak engedelme nélkül is házasodni, Tudományoknak és Mesterségeknek tanulására magát adni, s azokat akárhol gyakorolni. (II. József rendelete, 1785) Minden uralkodásom alatt kelt általános rendeletet és intézkedést eltörlök, és őket azon állapotba visszahelyezem, melyben Őfelségének, a boldogult császárnénak halálakor voltak. Ebből csak a tolerantia-patenst [türelmi rendeletet], az új lelkészrendezésre vonatkozó intézkedéseket, végre a jobbágyokra vonatkozót veszem ki. [ ] Remélem, hogy a rendek ebből belátják önzetlenségemet és javokat célzó törekvésemet, így méltán elvárom tőlük, hogy az államot egyelőre újoncokkal és a sereget a szükséges készletekkel ellássák. (II. József utasítása, 1790) 27
19. A feladat az önálló Erdélyi Fejedelemség történetével kapcsolatos. (K/rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az erdélyi rendiség jellemző vonásait! (A vallási viszonyokra ne térjen ki!) Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Az Erdélyi Fejedelemség országgyűlése 28
29
20. A feladat Mária Terézia uralkodásához kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az úrbéri rendelet lényegi elemeit és jelentőségét! Minden egésztelkes jobbágy köteles lesz az úrbérszabályozás értemében hetenként egynapi négyigás robotot teljesíteni az úrnak, ahol azonban mostanáig két igával szokták teljesíteni az igásrobotot, azokon a helyeken az igásrobot kötelezettséget továbbra is két igával fogják teljesíteni. (Úrbéri rendelet) 30
21. A feladat a végvári küzdelmek történetéhez kapcsolódik. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyarországi török terjeszkedés folyamatának főbb állomásait 1541 1568 között! A források segítségével térjen ki a kialakult helyzet okaira is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A végvári rendszer átlagos évi költségeinek forrása a XVI. század második felében A Német-római Császárság segélye Az osztrák és cseh tartományok adóiból Magyarország adóiból Összesen Célállomás Nándorfehérvár Buda Bécs 600 000 600 000 150 000 1 350 000 Az oszmán hadsereg hatótávolsága Távolság Menettávolság Isztambultól (km) Isztambultól (nap) 1000 60 1460 90 1700 105 Harcra fordítható idő (nap) 60 30 15 A béke tartamát nyolc esztendőben szabtuk meg s az jelen békeszerződés és egyezség keltével kezdődik. És mindaddig, amíg csak ugyanezen béke a felek között erős, [...] mi a törökök ugyanazon legfelségesebb császárát, a mi szövetségesünket évente 30.000 arany dukát tiszteletteljes ajándékkal fogjuk felkeresni külön megbízottaink útján, ugyanúgy, ahogyan azelőtt is tettük, minden esztendő vége felé. (A drinápolyi béke, 1568) 31
22. A feladat Mária Terézia uralkodásával kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Mária Terézia vámrendeletének legfontosabb jellemzőit! Válaszában mutassa be a forrásban megjelenő történészi értékelést! Magyarország már [a vámrendelet] előtt is alárendelt, elmaradt agrárpiac volt. [ ] Magyarország az új bécsi gazdaságpolitika bevezetése előtt is hagyományosan agrártermékeket, bort, állatot exportált nyugat felé, és akkor is iparcikkeket, főleg textíliákat importált nyugatról. [ ] Bécs a meglevő helyzetet használta fel [ ]; Magyarországot megtartotta annak, ami volt: agrárpiacnak. (Kosáry Domokos, történész, 1990) 32
33