SZEMÉLYISÉGI JOGOK ÉS SAJTÓSZABADSÁG. Kézikönyv jogalkalmazók számára

1 SZEMÉLYISÉGI JOGOK ÉS SAJTÓSZABADSÁG Kézikönyv jogalkalmazók számára Szerkesztette Bodrogi Bea Kárpáti József CC BY-NC-ND 4.0 Szerzők, 2014 Bodrogi Bea, Kárpáti József, Kóczián Sándor, Dojcsák Dalma Nevezd meg!-ne add el!-ne változtasd! A kötet szerkesztői: Bodrogi Bea és Kárpáti József Szakmai lektor: Bayer Judit Szöveggondozó: Mikes Vivien Kiadó: Bodrogi Bea és Kárpáti József ISBN 978-963-12-1827-5

2 TARTALOM Előszó 3 Sajtó-helyreigazítás 4 Bodrogi Bea, Kóczián Sándor Személyiségi jogok védelme az új polgári törvénykönyvben 24 Kárpáti József, Kóczián Sándor A becsület büntetőjogi védelme 83 Bodrogi Bea, Kóczián Sándor Az internetes tartalom jogi szabályozása 107 Dojcsák Dalma

3 Kedves Olvasónk! Az új médiatörvény és médiaalkotmány, a 2014. március 15-én hatályba lépett új polgári törvénykönyv, valamint a módosított büntető törvénykönyv tette aktuálissá egy olyan új kézikönyv megírását, amely a jogszabályok és a bírói gyakorlat feldolgozásával gyakorlati segítséget kíván nyújtani a sajtó képviselői, a jogalkalmazók és az érdeklődő közönség számára is. A Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (Open Society Institute) ösztöndíja, valamint az EBESZ sajtószabadságért felelős biztosának támogatása tette lehetővé, hogy a sajtóval kapcsolatos magyar jogi környezetet az alábbi, Személyiségi jogok és sajtószabadság című kötetünkben bemutassuk. A könyvet mindennapos használatra szántuk, igyekeztünk a közérthetőség és a szakmaiság olyan elegyével elkészíteni, hogy a többféle célközönség igényeinek is megfeleljen. A könyv a sajtó-helyreigazítás, a személyiségi jogok és az emberi méltóság és becsület polgári és büntetőjogi védelmének szentel egy-egy fejezetet. A mű végén áttekintést adunk az internettel kapcsolatos egyes jogi kérdésekről is. Külön köszönetet mondunk mindazoknak, akik szakmai segítségükkel hozzájárultak a munkánkhoz: dr. Kissné dr. Galambos Évának, Véghné dr. Szabó Zsuzsannának, dr. Szigeti Krisztinának, dr. Horváth Zsoltnak, dr. Bérces Renátának, dr. Bodolai Lászlónak, dr. Sztanó Juditnak, dr. Detrekői Zsuzsának, dr. Németh Zsoltnak, dr. Huszák Balázsnak, dr. Pelle Andreának, dr. Stummer Attilának. A kéziratot 2014. március 31. napján zártuk le. Azokat az eseteket, amikor a jogszabályban vagy a bírói gyakorlatban ezt követően történt változás, külön lábjegyzetben jeleztük. A kötet elektronikus formátumban kerül kiadásra, papíralapon egyelőre nem jelenik meg. A kézikönyvet a jelzett megszorításokkal bárki szabadon letöltheti, munkája, tanulmányai során változtatás nélkül felhasználhatja, de üzleti forgalomba nem helyezheti. További felhasználás esetén a szerzőkön túl hivatkozni kell a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítványra, mint eredeti támogatóra is. A felhasználás további feltételeire az Attribution Non-Commercial No Derivatives (CC-BY- NC-ND-4.0) Nevezd meg! Ne add el! Ne változtass! rendelkezései az irányadók. Köszönjük, hogy letöltötte kötetünket! Bodrogi Bea és Kárpáti József szerkesztők

4 SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁS I. Bevezetés A sajtó-helyreigazítás a személyiségvédelem egyik sajátos eszköze, amelynek két egymással szemben álló érdek között kell egyensúlyoznia. Az egyik a társadalom érdeke, hogy a közérdeklődésre számot tartó tényekről minél hamarabb és teljes körűen értesüljön, biztosítva ezzel a sajtó szabadságát. A másik a személyiségi jogok általános védelme, hogy a sajtóközlemények az érintett jó hírnévhez, becsülethez fűződő személyiségi jogait ne sértsék, a sérelem pedig hatékonyan és gyorsan helyreállításra kerüljön. 1 A mindenkori szabályozás szerint a helyreigazítás intézményének három alapelve határozható meg: gyors védelem szükségessége: ezt a célt szolgálják a szoros határidők (5, illetve 8 nap); helyreigazító közlemény megjelentetése: a sérelem orvoslásának eszköze; ugyanazon nyilvánosság biztosítása: a helyreigazításnak ugyanazon közönség előtt kell megtörténnie, mint ahol a sérelem megvalósult. II. Nemzetközi kitekintés Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 26. sz. (1974) ajánlása a válaszadás jogáról deklarálta a jó hírnevet, a becsületet, az emberi méltóságot sértő tényközlésekkel és véleménynyilvánításokkal szembeni védelem szükségességét, és felhívta a tagállamokat, hogy az egyén számára teremtsék meg a gyors és megfelelő sajtó-helyreigazítás feltételeit. 2 Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1003. (1993) számú határozata az újságírói etikáról is kitért a sajtó-helyreigazítás kérdésére. A határozat kimondta: annak érdekében, hogy összhangba hozzák a jogok alkalmazását és gyakorlását, a tagállamoknak törvénybe kell iktatni a válaszadás jogáról szóló 26. sz. ajánlást. A hírközlő médiumoknak az érintett személyek kérésére automatikusan és gyorsan kell a helyesbítést közölniük minden olyan információval, hírrel vagy véleménnyel kapcsolatban, melyek nem bizonyultak igaznak vagy tévesek voltak. A nemzeti törvényhozásoknak pedig gondoskodniuk kell a megfelelő szankciókról, és ahol lehet, a kártérítési lehetőségekről is. A válaszadási jog online környezetre való kiterjesztését javasolja az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 16. sz. (2004) ajánlása a válaszadás jogáról az új médiakörnyezetben is. 3 Az ajánlás azt javasolja, hogy a tagállamok terjesszék ki a válaszadás jogát amely addig csak az írott sajtóra, illetve a rádióra és a televízióra vonatkozott bármilyen kommunikációs eszközre, valamennyi rendszeresen frissített, szerkesztői szempontból értékelhető online tartalomszolgáltatásra is. Leszögezi, hogy a válaszadás joga különösen hatékony eszköz lehet az interneten, mivel a vitatott információk azonnal kijavíthatók, és az érintettektől érkezett válaszok is könnyen csatolhatók. A válaszadás intézménye azokra a pontatlan tényállításokra terjed ki, amelyek valamely természetes vagy jogi személy személyiségi jogait érintik, a véleményekre azonban nem vonatkozik. 1 PRIBULA LÁSZLÓ: A sajtó-helyreigazítás bírósági gyakorlata. Habilitációs értekezés tézisei. Debreceni Egyetem, Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Debrecen, 2012. 1., 3. o. http://jog.unideb.hu/documents/habilitacio/pribula-tezisek.pdf 2 Resolution (74) 26 on the Right of Reply Position of the Individual in Relation to the Press. 3 Recommendation Rec (2004) 16 of the Committee of Ministers to member states on the right of reply in the new media environment.

5 Az Európai Parlament és a Bizottság által 2006-ban elfogadott ajánlás 4 szerint is helyénvaló a válaszadás jogát vagy az azzal egyenértékű jogorvoslatokhoz való jogot az online médiában alkalmazni, figyelembe véve a kérdéses médium és a szolgáltatás sajátos jellemzőit. Az ajánlás arra kéri a tagállamokat, hogy a válaszadás jogát terjesszék ki saját belső jogukban vagy gyakorlatukban az online médiára is, vagy biztosítsanak azzal egyenértékű jogorvoslati lehetőséget, kellő tekintettel a hazai és alkotmányos jogszabályi rendelkezéseikre. A válaszadás jogát a strasbourgi bíróság is elismerte. Az Ediciones Tiempo S. A. v. Spanyolország-ügyben 5 egy lap cikket közölt egy cég volt vezetőjéről, akit visszaélésekkel gyanúsított meg. Az érintett egy válaszcikk közzétételét szerette volna elérni, amire az újság nem volt hajlandó. A bíróság azonban a válaszadás megjelentetésére kötelezte a lapot. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a válaszadási jog az információk sokféleségének tiszteletben tartandó garanciája, amelynek az egyén becsületének és jó hírnevének védelme mellett az a célja, hogy a közönség számára biztosítsa a lehető legteljesebb informálódást, illetve több forrásból biztosítsa az információt. III. Hazai szabályozás A 2010-es médiareformmal a sajtó-helyreigazításra vonatkozó hazai szabályok megváltoztak, a polgári törvénykönyv helyett az új médiatörvények, valamint a Pp. szabályozzák a jogintézményt. Smtv. 12. (1) Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, és ehhez képest melyek a való tények. (2) A helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lekérhető médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, más időszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számított nyolc napot követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lineáris médiaszolgáltatás esetében pedig ugyancsak nyolc napon belül, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban kell közölni. 6 A legfontosabb szabályok és módosítások az alábbiak: sajtó-helyreigazítás továbbra is csak a valótlan tények közlése és híresztelése, illetve való tények hamis színben történő feltüntetése esetén alkalmazható, vélemény, értékítélet, bírálat esetén nem. A helyreigazítás továbbra is objektív (a sajtó jóhiszeműségét, gondosságát figyelembe nem vevő) szankció maradt. Napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetén a helyreigazító közlemény közlésére rendelkezésre álló határidő rövidebb lett, a korábbi nyolc nap helyett már csak öt nap áll rendelkezésre. A közleményt hasonló módon és terjedelemben kell közzétenni szemben a korábbi Ptk.-beli azonos mód helyett. Az új szabályozás szerint helyreigazítás 4 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 20.) a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról az európai audiovizuális és online információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben (2006/952/EK). http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:l:2007:156:0038:0043:hu:pdf 5 Ediciones Tiempo S. A. v. Spain; 1989. július 12., Application no. 13010/87., admissibility decision. 6 A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.).

6 már az internetes médiatartalmak (online és lekérhető tartalmak) vonatkozásában is kérhető, elfogadva azt a korábbi bírói gyakorlatot, amely eddig is alkalmazta a helyreigazítást. 7 A gyakorlat abból indult ki, hogy a helyreigazítási kötelezettség független a sajtótermék megjelenési formájától, mert a jogsértő közlés nemcsak nyomtatott formában, hanem az interneten is megjelenhet. 8 A sajtó-helyreigazítás jogosultja A sajtó-helyreigazítási igény jogosultja az a személy, akiről a médiatartalomban valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalomban valótlan tényt állítottak, híreszteltek vagy való tényeket hamis színben tüntettek fel. A PK 13. sz. állásfoglalás szerint sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény nevének megjelölésével vagy egyéb módon utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető. 9 A sérelmezett közleménynek nem kell név szerint említenie az illetőt, elegendő a sejtetés, célzás, utalás is, ha a közlemény tartalmából a sértett szűkebb szakmai, egyéb érdekeltségi körében vagy tágabb környezetében felismerhetővé, azonosíthatóvá válik. 10 Megfelelően igazolt az érintettség, ha rokoni, hozzátartozói kapcsolat megjelölésével, betöltött tisztség meghatározásával, a személy azonosítására alkalmas jellemzők leírásával egyértelműen felismerhető a sértett. A jogosultsághoz nem elegendő a személyes érintettség szubjektív érzete, annak objektív, mások által is felismerhető körülményeken kell alapulnia. Közömbös viszont, hogy a jogában sértett milyen széles körben vált felismerhetővé. Ha a közlemény tartalmából csak viszonylag szűkebb kör vagy néhány személy számára egyértelmű, hogy a tényállítások a jogosultra vonatkoznak, az érintettség akkor is igazolt. 11 Nincs sajtó-helyreigazítás iránti kereshetőségi joga annak, akinek személye a sérelmezett riport alapján sem közvetlenül, sem közvetett módon nem ismerhető fel. 12 Ha a sajtóközlemény több személyre is vonatkozik, az érintettek közül bárki kérhet helyreigazítást, de csak a saját nevében, és a helyreigazítás tartalma is csak a saját személyét érintő tényállításokra korlátozódhat. Ha viszont az érintettek száma meghatározhatatlan vagy rendkívül magas pl. összes orvosra, bíróra, magyarra vonatkozik, akkor a határozatlanság miatt senki sem kérhet helyreigazítást. 13 Sajtó-helyreigazítás útján az is kérhet személyiségvédelmet, aki vitatja, hogy a sajtó által neki tulajdonított nyilatkozatot megtette. 14 A lehetőség nemcsak a természetes személyeket, hanem a jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokat is megilleti, de az igény csak személyesen érvényesíthető. 15 A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság helyreigazítást akkor kérhet, ha a valótlan tény saját státusára, 7 BDT 2009. 2148. Ha az internetes hírportál mint elektronikus sajtótermék meghatározott sajtótevékenységet folytat, így szerkesztősége, impresszuma van, folyamatos a megjelenése, elérhetősége, frissítése, híreket szolgáltat és cikkeket jelentet meg, ezáltal magán viseli az időszaki lap lényegi és tartalmi elemeit. 8 Fővárosi Ítélőtábla, 2. Pf. 20. 857/2005/2.: Amennyiben a napilap impresszumából megállapíthatóan az online megjelenés a lap egy rovata, és az online változat időszaki lapként nincs a nyilvántartásba bejegyezve, a napilap online megjelenésével elkövetett jogsértés miatt a sajtó-helyreigazítási pert a napilap szerkesztősége ellen kell megindítani. 9 BH 1993. 422. 10 BH 1991. 59. 11 PRIBULA LÁSZLÓ: A sajtó-helyreigazítás bírósági gyakorlata. HVG-ORAC, Budapest, 2012. 65. o. 12 BDT 2004. 1040. 13 PRIBULA LÁSZLÓ: A sajtó-helyreigazítás bírósági gyakorlata. HVG-ORAC, Budapest, 2012., i. m. 68. o. 14 EBH 2004. 1021. 15 BH 1993. 22.: Korlátolt felelősségű társaság is érvényesíthet sajtó-helyreigazítási igényt jó hírnevét sértő, valótlan tényállítások közlése esetén; BDT2004. 1039.: Ha a sajtóközlemény a jogi személyt és a képviseletét ellátó tagját egyaránt érinti, a képviselő mind a saját nevében, mind a jogi személy képviselőjeként kérhet sajtóhelyreigazítást.

7 tevékenységére vonatkozik, létezését, működését, érdekkörét stb. érinti. 16 Nem kérhet azonban helyreigazítást a jogi személy, ha a közlemény név szerint vagy közvetett utalással kizárólag valamelyik alkalmazottját, tagját, tisztségviselőjét jelöli meg, de magát a jogi személyt nem. Az érintett alkalmazott, tag, tisztségviselő személyesen kérhet helyreigazítást akkor is, ha a sérelem egyébként a munkakörével, feladatkörével kapcsolatos. Ez azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató a saját nevében is helyreigazítást kérjen, ha a sajtóközlemény a jogi személyt is sérti. 17 Vizsgálni kell tehát, hogy a tényállítás kifejezetten a szervezetre, vagy pedig a hozzá tartozó természetes személyekre vonatkozik-e. Változás, hogy míg korábban a Pp. 342. (1) bekezdése a közérdek védelmében az illetékes minisztert és az országos hatáskörű szerv vezetőjét is feljogosította a helyreigazítás kérésére, addig 2011. január 1-je óta a közhatalmi szervek is csak akkor léphetnek fel, ha a közlés őket érinti. Fontos, hogy sajtó-helyreigazítás esetén a közszereplők nem rendelkeznek eltérő megítéléssel, a helyreigazítás joga ugyanúgy megilleti őket. A közszereplőnek csak a tevékenységét minősítő értékítélettel, bírálattal szemben van fokozott tűrési kötelezettsége, a valótlan tényállításokat a közszereplő sem köteles tűrni. Ugyanakkor közszereplő politikus magatartásának értékelése, bírálata nem lehet sajtó-helyreigazítás tárgya. A valóságnak megfelelően ismertetett tényekben megnyilvánuló magatartás minősítése miatt sajtóhelyreigazítás eredményesen nem követelhető. 18 A sajtó-helyreigazítás kötelezettje A helyreigazítási kérelmet a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől azaz a sajtószervtől 19 lehet kérni, amely akkor is az eljárás alperese lehet, ha egyébként nincs perbeli jogképessége. 20 Nem sajtószerv ellen nem indítható sajtóhelyreigazítás, ahogyan az újságíró ellen sem. 21 A helyreigazítás nem a cikk írójának kötelezettsége, hanem annak a sajtószervnek, amely a sérelmet okozó közlést közzéteszi. A helyreigazítási kötelezettség a hírügynökségekre is kiterjed. Szerkesztőség Érdemes külön kitérni a szerkesztőségek kérdésére. Bár a sajtótermék szerkesztősége nem jogi személy, önálló jogalanyisággal nem rendelkezik, így perbeli jogképessége sincs, a sajtóhelyreigazítás körén belül a szerkesztőséget is sajtószervnek kell tekinteni. Az új szabályozás értelmében a perbe vonható alperesek köre kiegészült a sajtótermék szerkesztőségével, a médiatartalom-szolgáltató elnevezés pedig médiaszolgáltatóra változott. 22 Helyreigazítási kérelmet tehát a szerkesztőséggel szemben is elő lehet terjeszteni, pert a szerkesztőséggel szemben is lehet indítani. 23 A sérelmezett közlemény 16 KOVÁCS LÁSZLÓ: A jogalkalmazás mindennapi kérdései a sajtóhelyreigazítási perekben. Magyar Jog, 2011/11. 660. o. 17 BH 1999. 108.: A sérelmes sajtóközleménnyel szemben az érintett jogi személy és alkalmazottja külön-külön is kérhet sajtó-helyreigazítást. 18 BDT 2008. 1737. (Fővárosi Ítélőtábla, 2. Pf. 20. 844/2007/5.) 19 Sajtószerv alatt médiatartalom-szolgáltatót értünk. 20 Pp. 342. (1) bek., 343. (3) bek. 21 PETRIK FERENC: A személyiség jogi védelme. A sajtó-helyreigazítás. HVG-ORAC, Budapest, 2001. 249. o.; EBH 2008. 1877./BH 2009. 247.: Sajtó-helyreigazítás iránti keresetet csak a jogszabályban meghatározott sajtószerv ellen lehet indítani. Nem megfelelő alperes perlése esetén a jogszabályban meghatározott személy perbevonására, illetőleg az alperes személyét illetően bizonytalan tartalmú kereset pontosítására a bíróságnak a jogi képviselővel eljáró felperest is fel kell hívnia. 22 A Médiaalkotmányt is módosító 2011. évi CVII. törvény 66. (1)-(2) bekezdése módosította a Pp. sajtóhelyreigazításra vonatkozó rendelkezéseit. Pp. 342. (1) és a 343. (1) bekezdése. 23 KISS TIBOR: A sajtó-helyreigazítás gyakorlata az új szabályozási környezetben. Magyar Jog, 2011/11. 654 656. o.

8 A helyreigazítás a közlés módjához, a megjelenés formájához kötődik, amit a sérelmezett írás műfajára tekintet nélkül igénybe lehet venni. Nemcsak a hír jellegű (tudósítás, riport, interjú, vezércikkek stb.) sajtótudósítások, hanem bármilyen más műfajú mű, műsor (pl. irodalmi folyóirat, fizetett közlemény, riport, dokumentumfilm, szerzői mű, fénykép stb.) esetén, amennyiben az valamely sajtótermékben, médiaszolgáltatásban jelent meg. 24 A sérelmet szenvedett félnek műfajtól függetlenül bármely közleményben megjelent tényállítás korrigálására lehetőséget kell adni, amelyet sajtószerv jelentetett meg, illetve médiatartalomban jelent meg. A jogsértő tényt továbbító eszköznek van jelentősége, s nem a műfajnak, amiben megjelenik. 25 Nem a sajtóközlemény elnevezését, hanem annak tényleges tartalmát kell vizsgálni annak megállapítása során, hogy tartalmazott-e valótlan tényeket állító, híresztelő, illetve a valóságot hamis színben feltüntető közléseket. A sajtó felelőssége a közleményekben megjelent közlésekért akkor is fennáll, ha a sajtószervnek a sérelmezett közlemény tartalmának meghatározására semmilyen ráhatása nincs (pl. olvasói levelek, műsorhoz telefonon hozzászóló, internetes honlapon a fórumba író által tett közlések), 26 így akár a sajtóban megjelent reklámban közzétett valótlan tartalmú állítás helyreigazítása is kérhető. A sajtó felelőssége annak eldöntése, hogy mennyiben enged teret külső személyek közléseinek, aminek következményeit nem háríthatja át az érintettre. 27 A sajtó-helyreigazítást megalapozó jogellenes magatartások A sajtó-helyreigazítás csak törvényben meghatározott jogsértések esetén vehető igénybe. A sajtó-helyreigazítás tárgya csak valótlan tény állítása, híresztelése vagy való tény hamis színben való feltüntetése lehet. 1. Valótlan tény állítása A sajtó-helyreigazítás alapja a valótlan tényközlés. 28 A leggyakoribb és legegyszerűbben megítélhető jogellenes magatartás a valótlan tény állítása. A tényállítás a valóság egy meghatározott mozzanatára, tényszerű adatra, meghatározott eseményre vonatkozó közlés, annak állítása, hogy valami megtörtént, valami lezajlott, a valóságnak megfelelően létezik. A közlés mindig objektíven ellenőrizhető körülményekre vonatkozik, valóságtartalmának megítélése nem mérlegelés vagy szubjektív értékítélet következménye, hanem elfogadott tudományos következtetéseken alapszik. A gyakorlat szerint a közlés tényállítás jellegét erősítik: tényleges valóság kijelentése: a sérelmezett közlésnek a ténylegesen megtörtént eseményekről, fennálló élethelyzetekről kell információkat tartalmaznia. Nem minősülnek tényállításnak az irodalmi szinten elképzelt, elgondolt, a műfaj sajátosságai miatt csak formálisan állított közlések, mivel nem a tényleges valóságra vonatkoznak; határozott közlés: a tényállításnak nem az általánosság szintjén kell mozognia, hanem konkrétan vonatkoztathatónak kell lennie az érintett személyre, eseményekre, körülményekre; 24 BH 2000. 441./EBH 2000. 299.: A helyreigazítási kötelezettség a fizetett közleményért is fennáll, ha az valótlan tényt tartalmaz. Ha a fizetett közlemény a társadalmi vita részeként egy társadalmi eseményre vonatkozóan közöl tényeket, véleményt, elemzést, értékelést, akkor az tájékoztatásnak minősül, függetlenül attól, hogy a szerkesztőség azt egyébként anyagi ellenszolgáltatás fejében hozta nyilvánosságra.; BH 2009. 105.: Ha az időszakos kiadvány keltezés hiányában nem felel meg az időszaki lappal szemben megkívánt feltételeknek, sajtó-helyreigazítás nem követelhető.; BDT 2009. 1961.: Sajtó-helyreigazítási eljárás tárgya csak olyan sajtótermékben megjelent közlemény lehet, amelyet jogszerűen állítanak elő. Ellenkező esetben a bíróság a jogszabálysértően előállított sajtótermék tiltott terjesztésére kötelezné a sajtótermék készítőjét. 25 PETRIK FERENC: A személyiség jogi védelme. A sajtó-helyreigazítás. HVG-ORAC, Budapest, 2001., i. m. 251 252. o. 26 Pfv. IV. 23. 231/1998. 27 PRIBULA LÁSZLÓ: A sajtó-helyreigazítás bírósági gyakorlata. HVG-ORAC, Budapest, 2012., i. m. 63. o. 28 BH 1993. 423.

9 objektív igazolhatóság: az állítások valósága igazolható vagy cáfolható. 29 Sajtó-helyreigazítás tárgya lehet az a valótlan tényállítás is, amelyből levont következtetés a sajtóközleményben foglalt értékelés alapjául szolgál. 30 A valótlan tények állítása rendszerint írásban vagy szóban közzétett közleménnyel valósul meg. Megvalósulhat azonban képi úton is, így például a valóságtól eltérő fénykép, alaprajz, tervrajz, ábra közlésével. 31 Egy kép is tartalmazhat valótlanságot azáltal, hogy a valótlan tartalmú közleményt támasztja alá. Tényállítás és vélemény elhatárolása A sajtó-helyreigazítási perek leggyakoribb kérdése, hogy a sajtóközleményben foglaltak tényállításnak vagy véleménynek minősülnek-e. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos, szakmai, művészeti vita önmagában nem lehet a sajtó-helyreigazítás alapja. 32 Véleményt, bírálatot, kritikát megfogalmazó sajtóközlemény sajtó-helyreigazítás alapjául akkor sem szolgálhat, ha az egyébként a személyiségi érdekek esetleges sérelmével jár. Valamely akár természetes, akár jogi személy magatartásának értékelése, bírálata, ha az nem tartalmaz valótlan tényállást, illetve a való tényeket nem tünteti fel hamis színben, nem lehet sajtó-helyreigazítás tárgya. 33 Más megítélés alá esik a bírálat, értékelés, ha a sajtóközlemény a megbírált személyt tévesen idézi, és ezzel a megbírált személyiségét érintően tesz vagy fejez ki valótlan tényállítást, illetőleg tüntet fel való tényt hamis színben. A tényállítás és a véleménynyilvánítás elhatárolása az ún. bizonyíthatósági teszt alapján történik a bíróságokon: az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható tény; amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az vélemény. 34 A tény a való világ része, annak valamely objektív az emberi tudattól független mozzanata, a múltban létezett vagy a jelenben létező érzékelhető jelenség, állapot, esemény, történés vagy cselekvés. A vélemény ezzel szemben egy szubjektív kategória, valamely tényre vonatkozó állásfoglalás, értékítélet, következtetés. A vélemény értékelést, álláspontot, bírálatot fejez ki úgy, hogy abból közvetve sem lehet valótlan tartalmú tények közlésére következtetni. Még ha a sajtóközlemény szenvedélyes, erősen túlzó, bántó kijelentéseket is használ, ha az abban foglalt okfejtés nem tartalmaz akár burkolt tényállítást, önmagában csak véleménynyilvánításnak minősül. Az ironikusnak, gúnyosnak, humorosnak szánt kifejezések használata, még ha azok karakteres jellegük miatt személyeskedők is, szintén véleménynek minősülnek. 35 Érdemes kitérni arra, hogy a helyreigazító közlemény közzétételére való kötelezéshez elégséges-e önmagában a valótlan tény állítása, híresztelése, való tény hamis színben feltüntetése. Az egyértelmű felfogás szerint a sajtó-helyreigazítás alkalmazásához nem szükséges a jó hírnév tényleges sérelme, a valótlan tényközlésnek nem kell egyben sértő tartalmúnak is lennie az érintett személy becsületére, jó hírnevére. A sajtó-helyreigazítás alapja a valótlan tény közlése, függetlenül attól, hogy a valótlan tény önmagában sértő-e vagy sem. A sajtó-helyreigazítási perekben eltérően az általános személyhez fűződő jog megsértése miatti perektől nincs értékelhető jelentősége annak, hogy egy közlés valakinek a 29 PRIBULA LÁSZLÓ: A sajtó-helyreigazítás bírósági gyakorlata. HVG-ORAC, Budapest, 2012., i. m. 82. o. 30 BH 1989. 479. 31 BH 1992. 456.: I. Sajtó-helyreigazítási perben a személyekről készült képek közlése esetén a képet és a képhez kapcsolt szöveget együtt kell értékelni annak megállapításánál, hogy a közlés valótlan tényállítást fejez-e ki. 32 BH 1992. 753.: Való tény jogi megítélésére vonatkozó véleményeltérést kifejező szakmai vita nem lehet sajtó-helyreigazítás tárgya.; BH 1993. 493.: Politikai nézetek ismertetése önmagában nem képezheti sajtóhelyreigazítás alapját.; Pfv. IV. 20. 573/2009/4.: Politikai kötődés megfogalmazása nem tekinthető tényállításnak. 33 BH 1986. 272. 34 BDT 2012. 2653. (Szegedi Ítélőtábla Pf. II. 20. 746/2010/2.) 35 Pfv. IV. 22. 014/2010/5.

10 társadalmi értékelését, megítélését miként befolyásolja, a sajtóperekben kizárólag az Smtv. 12. (1) bekezdésében írt előfeltételek fennállása vizsgálható csak. 36 2. Valótlan tény híresztelése A jogalkotás és a jogalkalmazás egyaránt egységes abban, hogy a helyreigazítási kötelezettség nemcsak a közlést tevő fél saját, személyes álláspontjaként közölt tényállítására, hanem a mások értesülésére alapozott tényekre, a híresztelésekre is kiterjed. A kivételeket lásd a következő pontban. A PK 14. sz. állásfoglalás szerint akkor is szükség van a valótlan tényállítás helyreigazítására, ha a közlés idegen forrásból származik. Nemcsak a közvetlen észlelésen alapuló közlés, hanem a más forrásból, riportalanytól származó értesülés, mások vélekedésének közreadása, írásbeli bejelentésekre, szóbeszédre hivatkozással megvalósuló valótlan tény híresztelése esetén is lehetséges a sajtó-helyreigazítás. 37 Valamely esemény megtörténtének látszatát keltő vélekedésének közreadása mint híresztelés szintén sajtóhelyreigazítás alapjául szolgálhat. 38 A nyilvános eseményről való hű tudósítás önmagában még nem alapozza meg a sajtó mentességét, a sajtó felelőssége kiterjed a más, egyéb eseményekről szóló beszámolókra. Így egy szervezet nyilvános ülésén elhangzott, az ott jelen nem lévő személyre vonatkozó valótlan tényállítás miatt a rendezvényről tudósító sajtószerv helyreigazítási kötelezettségét nem érinti az a körülmény, hogy a nyilvános rendezvényről jogosult volt tudósítani. 39 Nincs jelentősége, hogy léteznek olyan műfajok interjú, riport, tudósítás, amelyek eleve csökkentik annak lehetőségét, hogy a sajtószerv megfelelően ellenőrizni tudja az elhangzott tények valóságtartalmát. A híresztelésért való felelősség különös jelentőséggel bír akkor is, amikor a sajtó átvett hírekkel dolgozik, azaz hírügynökségtől vesz meg híreket, vagy lapszemle útján más újságokra hivatkozva közöl cikkeket. A sajtó akkor is helyreigazításra kötelezhető, ha hírügynökségek híreit adja tovább változatlan formában, a hír forrásának megjelölése mellett. Az ilyen írás tartalmáért a sajátjaként felel, és egy sajtóperben nem hivatkozhat arra, hogy ez átvett cikk vagy hírügynökségi hír, a valóságtartalmát neki kell bizonyítania. 40 A sajtószerv felelőssége akkor is fennáll, ha egy konkrétan meghatározott személy pontosan idézett nyilatkozatára alapítja az egyébként valótlan tény közlését. Nem mentesülhet akkor sem, ha meg tudja nevezni a valótlan tényt szolgáltató személyt, bár az elmarasztalt sajtószerv később perelheti az állítások eredeti forrását is. Ha viszont a sajtó hitelesen számol be két ellentétes, tényekre vonatkozó álláspont közötti különbségről, és megfelelően ismerteti mind a két álláspontot, helyreigazításnak nem lehet helye, hiszen ebben az esetben a sajtóközlemény lényege éppen az, hogy az adott tény valósága vagy valótlansága tekintetében nem tesz kijelentést, és az olvasók, nézők, hallgatók sem olyan tartalmú információhoz jutnak, amelyek objektíven állítják az adott tényeket. Ha a sajtó nem valamely tényt közöl, hanem az eseményen elhangzott véleményről, vitáról ad tájékoztatást, a feladata az, hogy az elhangzottakat pontosan adja vissza, a vitában ütköző álláspontokat hűen rögzítse. Ám ha az álláspontok ütköztetése az elhangzottakat nem adja vissza pontosan vagy egyoldalú, a sajtószerv a helyreigazítási kötelezettség alól már nem mentesülhet. A sajtószerv akkor sem mentesülhet a felelősség alól, ha a valótlan tény híresztelését kifejezetten bizonytalan, általános jellegű közlésekre, szóbeszédekre alapozta. Egyrészt ezzel lehetetlenné tenné a sérelem kompenzálását, másrészt a sajtó felelőssége a pontos, alapos, a 36 Fővárosi Ítélőtábla, 2. Pf. 20. 164/2010/9. 37 BH 1989. 352., BH 1990. 468.: A sajtójogi felelősség nem kerülhető meg úgy, hogy a valótlan állítás közlése a riportalanytól szerzett értesülésre hivatkozva történik. 38 BH 2000. 241./EBH 2000. 297. 39 EBH 2000. 298. 40 BODOLAI LÁSZLÓ: A sajtószabadság jogi korlátai Magyarországon. Átlátszó.hu, 2011. november 12. http://atlatszo.hu/2011/11/12/a-sajtoszabadsag-es-jogi-korlatai-magyarorszagon/

11 valóságnak megfelelő tájékoztatás, így ha az újságíró nem nézett megfelelően utána annak, hogy az általános jellegű, szóbeszéden alapuló közlések a valóságnak megfelelnek-e, az ebből eredő bizonytalanságot nem háríthatja át a közleményben érintett személyekre. 41 A sajtószerv nem mentheti ki magát azzal sem, ha a tényállítástól mintegy elhatárolódik hangsúlyozza, hogy a mások által tett közlések nem a véleményét tükrözik, hiszen nem azzal okozott sérelmet, hogy kifejtette álláspontját a közölt tényekről, hanem azzal, hogy a valótlan tények megjelenhettek és a közönséghez eljuthattak. 42 A felelősség alól való mentesülés esetei A bírói gyakorlat meglehetősen szélesen értelmezi a sajtó híresztelésekkel kapcsolatos objektív felelősségét, ugyanakkor bizonyos információforrások esetén elegendő, ha a sajtó csupán közzéteszi az adott állítást. Ennek megfelelően nincs helye sajtó-helyreigazításnak, illetve nem terjed ki a sajtó felelőssége: Az egyes nyilvános, közéleti, politikai eseményekről történő beszámolókra, amennyiben a beszámoló tényekre vonatkozik. A sajtót a sajtóközlemény valóságtartalma tekintetében nem terheli bizonyítási kötelezettség, ha fontos közérdekű kérdésekkel kapcsolatos hivatalos sajtótájékoztatóról valóság- és szöveghűen tudósít, feltéve, ha pontosan megjelöli a nyilatkozat valóságtartalmáért felelős tájékoztatást adó személyét, és legalább megkísérli még lapzárta előtt a nyilatkozattal érintett álláspontjának beszerzését. 43 Az Országgyűlés, a helyi önkormányzatok, a közigazgatás országos és helyi szervei, valamint az igazságszolgáltatás szervei hatáskörébe tartozó eljárásokról való tudósításokra, amennyiben az eljárásokban beterjesztett indítványokról, javaslatokról a valóságnak megfelelően tájékoztat. 44 A büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztat a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról vagy a nem jogerős büntetőbírósági ítéletről. A PK 14. sz. állásfoglalás értelmében ha a sajtóközlemény megfelel a vádirat, a büntetőbírósági tárgyalás, a nem jogerős büntetőítélet tartalmának, azt valósághűen ismerteti, akkor nem lehet sajtóhelyreigazítást kérni még akkor sem, ha az eljárás későbbi szakaszában esetleg bebizonyosodik a korábban megállapított tény hamis volta. A sajtószervnek csak azt kell bizonyítania, hogy a közlés az eljárásban rendelkezésre álló adatoknak, iratoknak megfelelő és hiteles volt, a sajtó bizonyítási kötelezettsége a közöltek valóságtartalmára nem terjed ki. Nem minősül tehát valótlan közlésnek, ha a sajtószerv kifejezetten arról számol be, hogy az eljárás mivel kapcsolatban van folyamatban, mit állítanak az eljárás egyes résztvevői és milyen tartalmú nem végleges döntés született. Sajtó-helyreigazítási perben nincs lehetőség annak vizsgálatára és megállapítására, hogy valaki elkövetett-e egy cselekményt vagy sem. A tudósítás ugyanakkor nem jelölheti meg az érintettet a bűncselekmény elkövetőjeként mindaddig, amíg csak vádlottként szerepel az eljárásban. Nem fejezhet ki előzetes ítéletmondást, nem jelölheti meg kétségtelen, befejezett tényként a bűncselekmény elkövetőjeként azt a személyt, akit ezzel még csupán vádolnak. A vádemelés ténye önmagában nem jogosítja fel a sajtót arra, hogy a vádlottat a bűncselekmény elkövetőjeként tüntesse fel. A valósághű tudósításhoz az első fokon hozott büntetőítélet esetében 41 PRIBULA LÁSZLÓ: A sajtó-helyreigazítás bírósági gyakorlata. HVG-ORAC, Budapest, 2012., i. m. 87. o. 42 PRIBULA LÁSZLÓ: A sajtó-helyreigazítás bírósági gyakorlata. HVG-ORAC, Budapest, 2012., i. m. 86 89. o. 43 BDT 2010. 2308. 44 EBH 2001. 407.: Az Országgyűlés, a helyi önkormányzatok, a közigazgatás országos és helyi szervei, valamint az igazságszolgáltatás szervei hatáskörébe tartozó eljárásokról, az eljárásokban beterjesztett indítványokról, javaslatokról tudósító sajtót az eljárás tárgyát illetően nem terheli a valóság bizonyításának kötelezettsége. A sajtó feladata ilyenkor az általa alkalmazott szerkesztési mód mellett is az eljárásról szóló valósághű tudósítás.; BDT 2006. 1446.: A helyi önkormányzat közgyűlésén a napirend előtti felszólalás a közgyűlés ügykörébe tartozik bele. Következésképpen az erről tudósító sajtót ha a tudósítás tartalmilag megfelel a felszólalásnak nem terheli a valóság bizonyításának kötelezettsége.

12 hozzátartozik annak közlése is, hogy az ítélet nem jogerős. Emellett az érintett is követelheti az eljárás befejezésének, annak eredményének közlését, különösen, ha a büntetőeljárás nem vezet elmarasztalásra. 45 A bírói gyakorlat a PK 14. sz. állásfoglalás eredetileg büntetőeljárásokra vonatkozó érvényét kiterjesztette a közigazgatási, 46 a polgári peres, illetve a fegyelmi eljárásokra 47 is, amennyiben a sajtóközlemény megfelel az adott eljárás közléskori állapotának. 48 A sajtónak a rendőrség által tartott sajtótájékoztatón elhangzott tényállítások valóságtartalmát nem kell ellenőriznie. Nem sérti az ártatlanság vélelmét és a személyiségi jogokat a sajtóközlemény, ha a rendőrségi sajtótájékoztatón elhangzottakkal egyezően tudósít. 49 3. Való tény hamis színben feltüntetése A valóság hamis színben történő feltüntetése rendszerint a tények célzatos kiválogatásán és csoportosításán alapul, amely egyes valós tények elhallgatásával történik, és alkalmas a valóságtól eltérő látszat kialakítására. Ilyen esetben a közlemény formailag az ellenkezőjét kívánja megjeleníteni, mint amire a tartalma irányul, és a közvéleményt a valóságnak nem megfelelő következtetések levonására késztetheti. A jogsértés célzásokkal, utalásokkal, egyes tényállásrészek elhagyásával is megvalósulhat, illetve akkor, ha a sajtó valamely nyilatkozat lényeges értelmének megváltoztatásával, a nyilatkozat egyes elemeinek a kihagyásával vagy átcsoportosításával tünteti fel hamis színben a valóságot. 50 A sajtó a valóságot hamis színben tünteti fel a való tényeknek önkényesen kiragadott, tartalmi szempontból fogyatékos és emiatt téves következtetés levonására okot adó közlésével. 51 Az egyes adatok önkényes, nem hiteles, rosszhiszemű válogatása, csoportosítása, rendezése, az önkényes kiragadás gyakran eredményezheti a való tény hamis színben történő feltüntetését. Így például a valós, nyilvánosan közzétett adatokból összeállított újabb adatsor lehet hamis látszatot keltő, ha összességében téves következtetés levonására alkalmas. Hamis színben feltüntetés az is, amikor az állítások valósak, ám a közlemény egyben hiányos is, abban lényeges részletek nem szerepelnek, és a sérelem az információk alapos megértéséhez szükséges valós tények elhallgatásán alapul, a tudósítás fontos körülményeket elhallgat. 52 Általában megállapítható a való tények hamis színben feltüntetése, amikor a sajtóközlemény a vélemény látszatát kívánja kelteni, ha a közlést tevő arra törekszik, hogy a közlemény formailag véleményként hasson, azonban a sejtetésekkel, vélt összefüggésekre való utalással gyakran nem kifejezett, nem kijelentő módban történő közlés, hanem kérdés vagy feltételes módban történő fogalmazás útján tartalma szerint tényeket szándékol közölni, illetve a közlemény egészéből tényállításokra lehet következtetni. 53 Helyreigazítást von maga után, ha a sajtó csak célozgatva, közvetve utal a feltételezhető tényekre, de nem 45 BH 1988. 98.: Sajtó-helyreigazításra ad alapot az olyan tartalmú sajtóközlemény, amely az elítélt, de rehabilitált személynek csupán az elítéltetéséről ad hírt.; BH 1996. 248.: Rendőrség előtt folyamatban levő ügyről való tudósításban félreérthetetlenül közölni kell azt is, hogy az ügy az eljárás milyen szakaszában van, és hogy a tájékoztatás milyen forrásból származik.; BH 2000. 194. 46 BH 1992. 109. 47 BH 2002. 432.: Nincs helye sajtó-helyreigazításnak, ha a sajtó a valóságnak megfelelően ad ismertetést jogszabályban szabályozott eljárási rend keretei között meghozott fegyelmi határozatról. 48 BH 2004. 273. 49 BH 2002. 51. 50 PK 12. sz., BH 1983. 152., BH 1992. 688.: Személyiségi jogokat és a hiteles tájékoztatáshoz fűződő érdekeket sérthet a sajtó eljárása, ha a riportalanyhoz feltett kérdések hozzájárulás nélküli megváltoztatása a riport eredeti szövegének tartalmi torzulását eredményezi. 51 BH 1989. 480., BH 1990. 210. 52 Pfv. IV. 22. 046/2008/8. 53 PRIBULA LÁSZLÓ: A sajtó-helyreigazítás bírósági gyakorlata. HVG-ORAC, Budapest, 2012., i. m. 12. o.

13 mint bizonyosságot állítja azokat. 54 Nem minősül ugyanakkor a való tények hamis színben feltüntetésének, ha a közlést tevő a nem vitatott tényekből levont következtetéseit fogalmazza meg. 55 Nem jelenti a való tény hamis színben feltüntetését a szakmailag pontatlan értékelés sem. Amikor a sajtóközlemény még ha elítélő, bíráló hangnemben is az érintett személy, szervezet tevékenységének lényegét szakmailag pontatlanul is minősíti, és a tényeket ehhez a minősítéshez válogatja, nem való tény hamis színben való feltüntetése, hanem véleménynyilvánítás állapítható meg, amely kizárja a sajtó-helyreigazítást. 56 A bíróság a való tények hamis színben feltüntetését a sajtóközlemény egésze, a szöveg teljes környezete, a közlés tárgya, esetleg a szöveg és a kép összevetése alapján állapítja meg. A szöveg egészének, az egyes részleteknek, a közlemény mondanivalójának alapos és pontos elemzése alapján dönthető el, hogy a tények csoportosítása, válogatása megvalósítja-e a hamis színben történő feltüntetést vagy sem. A helyreigazítási kérelem A sajtó-helyreigazítás érvényesítésének első lépcsője a helyreigazítási kérelem, amely az érintettek közötti vita peren kívüli rendezését, a kötelezett önkéntes teljesítésének előmozdítását célozza, és csak ennek sikertelensége esetén kerülhet sor a bírósági eljárásra, magára a sajtó-helyreigazítási perre. A peres eljárást tehát mindig meg kell hogy előzze a helyreigazítási kérelem, közvetlenül nem lehet bírósághoz fordulni. 57 Helyreigazítási kérelem határideje A helyreigazítási kérelmet a vitatott közlemény közzétételétől (megjelenésétől, közvetítésétől) számított 30 napon belül írásban lehet kérni a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől. 58 A kérelem megküldésére fennálló határidő azon a napon kezdődik, amikor a közlemény megjelent, közvetítésére (sugárzására) sor került, illetve folytatólagos közlés esetén akkor, amikor az utolsó közlemény megjelent. Nyomtatott sajtótermékeknél a megjelenés időpontjául elsődlegesen azt az időpontot kell figyelembe venni, amit a közleményt tartalmazó napilap vagy folyóirat feltüntet. Korábbi napot csak akkor lehet a határidő kezdőnapjának tekinteni, ha a sajtószerv bizonyítja, hogy a tényleges megjelenés, terjesztés a keltezéshez képest már korábban elkezdődött, és erről a jogosult kétséget kizáróan tudomást szerzett. Ha a lap terjesztése a sajtótermékben feltüntetett megjelenési időpontnál később történt, a határidő kezdete arra a napra esik, amikor a sajtótermék az olvasók számára hozzáférhetővé vált. 59 Ha a nyomtatott sajtótermék újabb tudósításban vagy cikkben tér vissza a vitatott közlésekre, úgy mindegyik közlemény esetében külön-külön követelhető helyreigazítás. Lineáris médiaszolgáltatásnál rendszerint a műsorrend ad eligazítást. Műsorváltoztatás vagy rendkívüli közlemények esetén a határidőt a közzététel tényleges időpontjától kell a határidőt számítani. Az internetes újságokra és hírportálokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a nyomtatott sajtótermékekre: azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor az internetes közlemény elérhetővé vált. Előfordulhat, hogy a hírportálra feltett tartalmat a szolgáltató később módosítja vagy kiegészíti. Ha közlés emiatt válik jogsértővé, a helyreigazítási kérelem megküldésének 54 BH 1990. 256.: A sajtó-helyreigazítási kötelezettség nem kerülhető úgy meg, hogy a sajtóközlemény a valótlan tényállítást nem mint teljesen bizonyosat közli, hanem célzásokkal és utalásokkal feltételezhető tényként állítja. 55 Pfv. IV. 21. 230/2010/4.: A nem vitatott tényekből levont feltételezés a cselekvő személy motivációjára csupán a szerző következtetése, amely sajtó-helyreigazításra nem ad alapot.; lásd: 4.5. fejezet. 56 PRIBULA LÁSZLÓ: A sajtó-helyreigazítás bírósági gyakorlata. HVG-ORAC, Budapest, 2012., i. m. 99. o. 57 BDT 2008. 1853.: A sajtó-helyreigazításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének anyagi jogi előfeltétele a peres eljárást megelőző igényérvényesítés a kifogásolt közleményt megjelentető sajtószervvel szemben. 58 Pp. 342. (1) bek. 59 BH 1986. 22.

14 határideje a módosítás, illetve a kiegészítés napján kezdődik. Lekérhető médiaszolgáltatások esetén szintén azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor a szolgáltató hozzáférhetővé tette a médiatartalmat, illetve amely időponttól a közönség hozzá tud férni. 60 A PK 13. sz. állásfoglalás szerint sajtó-helyreigazítási pert csak akkor lehet indítani, ha a helyreigazítást kérő irat a 30 napos határidőn belül megérkezik a sajtószervhez, a médiatartalom-szolgáltatóhoz (nem elég az utolsó napon postára adni). A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén nincs lehetőség igazolásra. 61 Az információ nyilvánosságra kerülése után hosszabb idő elteltével a sajtó-helyreigazítás már nem tölti be funkcióját, ezért a sajtóhelyreigazítási eljárás megindítására megszabott határidők figyelembevétele akkor sem mellőzhető, ha a jogsértésre internetes hozzáféréssel rendelkező online sajtóterméken keresztül a kereset benyújtásakor is elérhető módon került sor. 62 A határidőben kért helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható. 63 A helyreigazítás ezenkívül csak abban az esetben tagadható meg, ha a helyreigazítási kérelem nem az arra jogosulttól származik, vagy ha a jogosult a törvényben meghatározott határidőt túllépte. A kérelem tartalmi kellékei A helyreigazítási kérelemnek tartalmaznia kell a sérelmezett közlemény, médiatartalom megjelölését, az abban kifogásolt tényállításokat, 64 a helyreigazításra vonatkozó kifejezett kérelmet, illetve a helyreigazító közlemény tartalmát. Ha a valós tények közzétételét is akarja az érintett, akkor ezt is fel kell tüntetnie. A sajtó-helyreigazítási kérelemnek nem szükséges eleme a valós tények megjelölésére irányuló igény, ez csupán lehetőség a jogosult számára. Amennyiben a kérelem megjelöli, hogy a sajtó mely tényeket állított valótlanul, illetve tüntetett fel hamis színben, továbbá határozott kérelmet tartalmaz azok helyreigazítására, úgy a helyreigazítási kérelem a törvényi feltételeknek megfelel. 65 Fontos, hogy csak a sajtószerv által közöltek helyreigazítását lehet igényelni, a sajtóközlemény kiegészítésére nincs lehetőség. 66 Nem tekinthető helyreigazítás iránti kérelemnek a közlemény stílusát, közzétételének célját kifogásoló panasz, az érintett személlyel riport elkészítését indítványozó kérelem, az olvasói levél, az újságcikk kritikája vagy a per megindítását kilátásba helyező közlés. 67 A jogosult helyreigazító közleményként válaszlevele közzétételét is kérheti, 68 de nem követelhető olyan levél vagy nyilatkozat közzététele, amely terjedelmében vagy tartalmában túllépi a helyreigazítás szükséges mértékét. 69 Ha a sajtó a válaszlevelet nem közli, a jogosult a válaszlevél tartalmi körén belül a bíróságtól keresettel kérheti a helyreigazító közlemény közzétételének elrendelését. 70 60 KOVÁCS LÁSZLÓ: A jogalkalmazás mindennapi kérdései a sajtóhelyreigazítási perekben. Magyar Jog, 2011/11., i. m. 666. o. 61 BDT 2003. 824.: Sajtó-helyreigazítási perben nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, illetve a per megszüntetésének azon az alapon, hogy a felperes a helyreigazítási kérelmet a jogszabályban meghatározott 30 napon túl terjesztette elő, illetve azt nem a műsorszolgáltatónak küldte meg. A mulasztás, illetve a helyreigazítási kérelem nem megfelelő előterjesztése a per eredményeként a kereset és nem keresetlevél ítélettel történő elutasítását vonhatja maga után.; BDT 2008. 1853.: Az előzetes eljárás hiányosságainak értékelésére így annak vizsgálatára, hogy határidőben történt-e a helyreigazítási kérelem előterjesztése csak a bíróság ítéletében kerülhet sor. 62 BDT 2013. 2885. 63 Pp. 342. (2) bek. 64 BH 1992. 308. 65 BDT 2007. 1702. 66 BH 1989. 316. 67 PRIBULA LÁSZLÓ: A sajtó-helyreigazítás bírósági gyakorlata. HVG-ORAC, Budapest, 2012., i. m. 125. o. 68 PK 15. sz. 69 BH 1993. 23.: A sajtó-helyreigazításként közzétenni kért válaszlevelet terjedelmes volta ellenére helyreigazítási kérelemként kell elfogadni. 70 PK 15. sz.

15 Helyreigazító közlemény határideje A közlemény kézhezvételét követően a sajtószervnek 5, illetve 8 nap áll rendelkezésére, hogy a helyreigazító közleményt lehozza: a) napilap, internetes sajtótermék, hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő 5 napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben; b) más időszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számított 8 napot követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben; c) lekérhető médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő 8 napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben; d) lineáris médiaszolgáltatás esetében 8 napon belül, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban. 71 Ha a sajtó-helyreigazítási kérelem a lapzárta napján érkezik, a helyreigazítást nem a lapzárta után közvetlenül megjelenő, hanem a rákövetkező lapszámban kell közzétenni. 72 A napilapot a közlemény közzétételének kötelezettsége az igény kézhezvételét követő nyolc napon belül terheli akkor is, ha a sérelmezett közlés a havonta megjelenő mellékletében jelent meg. 73 Helyreigazító közlemény módja A helyreigazító közleménynek nemcsak a tartalma, hanem a közzététel módja is lényeges. A sérelem orvoslására csak olyan helyreigazítás alkalmas, amely a jogsértéssel összemérhető nyilvánosságot kap. 74 A sajtó-helyreigazítás csak akkor képes betölteni a funkcióját, ha a helyreigazítás közzétételére ugyanazon közönség előtt kerül sor, amely előtt a valótlan kijelentés is elhangzott. Ezért a sajtószerv a helyreigazító közleményt az eredeti közléssel hasonló módon és terjedelemben, illetve azonos napszakban köteles közzétenni. A helyreigazítás nem tölti be a célját, ha a szerkesztői üzenetek között vagy a postarovatban közlik. 75 A gyakorlat szerint a helyreigazítást a nyomtatott sajtóban ugyanabban a rovatban vagy ugyanazon az oldalon azonos tördeléssel és betűtípussal kell lehozni. Rádió és televízió esetében az azonos napszak mellett az is szükséges, hogy a helyreigazításra ugyanabban a műsorban kerüljön sor, mint a támadott kitétel közlésére. A helyreigazító közleményt az internetes sajtótermékek esetében is ugyanazon rovatban, ugyanazon betűmérettel és típussal kell elhelyezni, ahogyan a sérelmezett kijelentést tartalmazó közleményt, ahhoz kapcsolva, ha a közlemény még elérhető. 76 Internetes sajtótermékeknél annak is jelentősége lehet, hogy a helyreigazító közleményt meddig teszik elérhetővé. A sajtó-helyreigazítás céljával és rendeltetésével az egyeztethető össze, ha a helyreigazító közlemény is legalább annyi ideig olvasható online, ameddig a kifogásolt közlemény hozzáférhető, illetve elérhető volt. A PK 15. sz. állásfoglalás szerint a helyreigazító közleményből a maga egészét, összefüggéseit is tekintve ki kell tűnnie annak, hogy a kifogásolt sajtóközlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetve melyek a való tények. A közlemény szövege nem alakítható úgy, hogy ezáltal a tartalma elveszítse helyreigazító jellegét. A helyreigazítás tartalmát mindig úgy kell megállapítani, hogy az a sérelmes közlemény, a valótlan vagy a valóságot hamis színben feltüntetett tény azonosítására alkalmas legyen. Ennek során figyelemmel kell lenni a sérelmezett kitétel nyilvánosságra hozatalának 71 Smtv. 12. (2) bek. 72 BH 1991. 390. 73 BH 1990. 469. 74 GÁLIK MIHÁLY POLYÁK GÁBOR: Médiaszabályozás. KJK-Kerszöv, Budapest, 2005. 203. o. 75 BH 1992. 388.: A sajtó-helyreigazításnak a postarovatban való közlése nem tekinthető megfelelő helyreigazításnak, ezért végrehajtás elrendelésének van helye. 76 KISS TIBOR: A sajtó-helyreigazítás, i. m. 657. o.