A SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁS ÉS A SAJTÓPER SZABÁLYAI

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK A SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁS ÉS A SAJTÓPER SZABÁLYAI SZAKDOLGOZAT SZERZŐ: SPINDA CSABA TANKÖR: J-505 KONZULENS: DR JUHÁSZ ÁGNES EGYETEMI ADJUNKTUS MISKOLC

2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CIVIL LAW THE RULES OF THE PRESS READJUSTMENT AND THE LIBEL SUIT THESIS AUTHOR: SPINDA CSABA STUDY GROUP: J-505 SUPERVISOR: DR JUHÁSZ ÁGNES ASSISTANT PROFESSOR MISKOLC

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 5 II. A személyiségi jog megsértésének módjai A jogsértés általában Valótlan tény közlése Valótlan tény híresztelése Valóságos tények hamis színben való feltüntetése Vélemény, értékelés, bírálat Téves idézet Sértés III. A sajtó-helyreigazítási szabályozás funkciója és elhelyezése Sajtó-helyreigazítás de lege lata A véleménynyilvánítás szabadsága IV. Sajtó-helyreigazítás elméleti és gyakorlati síkon Sajtó-helyreigazítás a magyar jogrendszerben A sajtó-helyreigazítás gyakorlata az új szabályozási környezetben A szabályozási rendszer átalakulása A sajtó-helyreigazítás megváltozott szabályai V. A sajtó-helyreigazítás alanyi oldala Az igényérvényesítő személye A helyreigazításra kötelezett személy VI. A helyreigazítás határideje VII. A helyreigazító közlemény és a válaszjog VIII. Sajtó-helyreigazítás az Interneten A helyreigazításra kötelezett személy A helyreigazítási igény bejelentése Az igényérvényesítési határidő A helyreigazítás formai követelménye A helyreigazítás megtagadásának lehetséges esetei IX. A helyreigazítás bővítési kísérlete, a Lex Répássy

4 X. Közszereplők XI. A sajtóper Az első magyar sajtóper története A pert megelőző kötelező eljárás A sajtó-helyreigazítási per elsőfokú eljárási szabályai A sajtó-helyreigazítási per jogorvoslati szabályai Összegzés Felhasznált irodalom Hivatkozott jogszabályok, felhasznált jogforrások Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatai Feldolgozott bírói gyakorlat Internetes források

5 I. Bevezetés A sajtó-helyreigazítás a polgári jog egy különleges személyiségvédelmi eszköze. Amennyiben valakiről valótlan tényt állítanak, híresztelnek, való tényt hamis színben tüntetnek fel, a lehető legrövidebb időn belül igényt tarthat arra, hogy a sajtótermékben olyan helyreigazító közlemény jelenjen meg, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a korábban közölt tartalom megalapozatlan és ezzel szemben melyek a való tények. Manapság az információ gyors áramlása a média és a sajtó területén azt eredményezte, hogy az emberek mindennapjait átszőve képes alakítani a közönség véleményét, gondolkodásmódját. A sajtó fő célja a valósághű tájékoztatás, amiért felelősséggel is tartozik. Akkor valósághű a tájékoztatás, ha híven tájékozatnak a valóságról, valamint nem sértik mások személyiségi jogait. Ezt emeli ki Jobbágyi Gábor, amikor így fogalmaz: Egy nyílt, demokratikus társadalomban a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi és politikai jog. Így a sajtónak kettős követelménynek kell megfelelnie: a sajtó és véleménynyilvánítás szabadsága mellett gondosan őrizkednie kell a személyiségi jogok megsértésétől. 1 A sajtó-helyreigazítás megjelenése óta egységes álláspont létezik arról, hogy a helyreigazítási kötelezettséget nemcsak a közlést tevő fél által előadott tényállítás, hanem a mások értesülésére alapított tények híresztelés is megalapozza. Kis János felhívta a figyelmet arra, hogy az újságíróknak nincs kapacitásuk arra, hogy kellő körültekintéssel ellenőrizzék az összes olyan állítást, amelyről tudósítanak. Álláspontja szerint, ha az újságírót azon tényállások valóságáért is felelősség terhelné, amelyről tudósít, akkor vagy hallgat róluk, vagy rögtön a közléskor állást is foglal. A tudósítónak csak a beszámoló valósághűségéért kellene felelősséggel tartoznia, az ismertetett állítások valódiságáért viszont annak kellene felelnie, aki azt tette. 2 Ezzel szemben Petrik Ferenc arra hivatkozott, hogy a sajtónak gyorsnak kell lennie, ami azonban nem teszi lehetővé azt, hogy a közlés előtt teljes bizonyítást nyerjen a közlemény valóságtartalma. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a sajtót ne terhelné helyreigazítási kötelezettség. 1 JOBBÁGYI Gábor: Személyi és családi jog, Szent István Társulat 2000., 76. oldal 2 KIS János: Egy sajtóper tanulságai (Magyar Hírlap január 11.) 5

6 Igenis terheli, mégpedig azért, mert sajtó-helyreigazítás esetén nem a sajtó elmarasztalása a cél, hanem a sérült személyiségi jogok reparációja. 3 Dolgozatomban bemutatom a személyiségi jog megsértésének módjait. Kitérek a helyreigazítás alapjául szolgáló szabályok változásaira, felvázolom az igényérvényesítés személyi és időbeli kritériumait. Továbbá elemzem a sajtó-helyreigazítás internetes szabályait is, mivel a helyreigazítás egyaránt előfordul a digitális és nyomtatott környezetben is. Végül a sajtóper szabályait és annak törvényi rendelkezéseit mutatom be, a bírói gyakorlatból vett példákon keresztül. Úgy gondolom, hogy ez egy olyan téma, amit nem lehet elégszer vizsgálat tárgyává tenni, hiszen a szabályozás is folyton változik és törvényi előírásaival a hétköznapi embereknek éppúgy tisztában kellene lenniük, mint akár a jogszabályokban jártasaknak. 3 PETRIK Ferenc: A személyiség jogi védelme a sajtó-helyreigazítás, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, XV. Fejezet 256. oldal 6

7 II. A személyiségi jog megsértésének módjai A jogsértés általában A sajtó-helyreigazítás a törvényben meghatározott jogsértés bekövetkezte esetén vehető igénybe. A sajtó-helyreigazítási igény elbírálásakor a sajtóközleményt egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni. Az összetartozó részeket összefüggésben kell értékelni és figyelemmel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. Nem adnak alapot a helyreigazításra a helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek. A betű szerinti, formális értelmezés ellentétes a helyreigazítás céljával. Az elbírálás során nem szabad a felhasznált kifejezéseket elszigetelten vizsgálni. Fontos szempont a szövegkörnyezet, az egymással összetartozó részek összefüggésben történő vizsgálata, ugyanis ha összefüggéseiben az egészhez képest lényegtelen mértékben tér el a valóságtól megfelel a valóságnak, akkor ez esetben nincs szükség a helyreigazításra. Ugyanis nem vezetne helyes eredményre a tényállítások feldarabolása és szétosztott részek külön-külön vizsgálata. 4 A valótlan tények állítása írásbeli vagy szóbeli közlemény közzétételével történik. Lehetséges azonban képi úton is, mégpedig a valóságtól eltérő tervrajz, alaprajz, fénykép, televízióban és interneten megjelenő tartalom közlésével is. Nem a műfaj határozza meg, hogy sajtóközleményről van-e szó, ezt igazolja, hogy sajtóhelyreigazítás akkor is kérhető, ha a valótlan állítást például novella tartalmazza. 5 4 PK. 12. szám 5 Legfelsőbb Bíróság Pf.I /

8 Valótlan tény közlése Elegendő a tény valótlanságának bizonyítása, nem szükséges, hogy a tény az emberi méltóságot, becsületet sértse. Képek közlése esetén a képet és a képhez csatolt szöveget együtt kell értékelni a tekintetben, hogy a közlés valótlan tényállást fejez-e ki. Ha a valótlan állítás fényképen ábrázolt személyekre vonatkozik, indokolt lehet a fénykép ismételt közzététele. 6 Ide kapcsolódik a Legfelsőbb Bíróság egyik ítélete, amelynek alapjául az elsőfokú bíróság azon döntése szolgált, amellyel helyt adott a felperes keresetének: Az elsőfokú bíróság részben helyt adva a felperes keresetének, kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő legközelebbi lapszámban tegyen közzé helyreigazítást, mely szerint a lap november 24-i számában Útilapu pedagógusoknak címmel Városházi variációk törvényen kívül alcímmel megjelent közleménye valótlanul állította, hogy a polgármesteri Volvót ötmillió forintért vásárolták. A Polgármesteri Hivatal által vásárol Volvo gépkocsi beszerzési ára Ft volt. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indoklása szerint a cikk a gépkocsi vételárát valótlanul közölte, ezért az akkor hatályban lévő Ptk ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperest helyreigazításra. A pedagógusok elbocsátásával kapcsolatban szöveghű közlést állapított meg. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, melyben az ítélet megváltoztatását és az eredeti sajtó-helyreigazítási kérelmének való helyt adását kérte. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban a pedagógusok elbocsátásával kapcsolatos alperesi állítás tekintetében elfoglalt jogi álláspontjával azonban a Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet. A cikk bevezető része határozott tényként közli a felsorolt pedagógusok elbocsátásának tényét. Ezzel szemben a valóság az, hogy az önkormányzat munkahely megszüntetés és nem pedig elbocsátás lehetőségét vetette fel. Így a felperes valótlan tény közlése miatt alappal kérte a helyreigazítást. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, mikor a felperes által kifogásoltakat az alperes véleményeként értékelte és ezért a felperes keresetét elutasította. 6 PETRIK i.m oldal 8

9 Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés keretei között a Pp ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az alperest további sajtó-helyreigazításra kötelezte Valótlan tény híresztelése Akkor valósul meg, ha a sajtó mástól származó valótlannak bizonyuló tényt közöl. Nem mentesíti tehát a sajtót, ha a riporter szóbeszédekre, bejelentésekre hivatkozik vagy más személy nyilatkozatát hírügynökségtől veszi át, és nem saját állításaként tudósítja az adott hírt. Ha valamit megtörténtként állítanak, akkor is tényállásként kezelendő, ha egyébként nincs alapja. 8 Ide kapcsolódik a Legfelsőbb Bíróság egyik ítélete, amelynek alapjául az elsőfokú bíróság azon döntése szolgált, amellyel helyt adott a felperes keresetének: Keresete szerint a sajtóközlemény valótlanul híresztelte, hogy a párt jelenlegi vezetőinek anyagi jólétét a székházakból származó pénzek alapozták meg. A jogerős ítélet a felperese keresetét azért utasította el, mert a sajtóközlemény egy értékítélet alakjában jelentkező következtetés, amely tényállítást nem tartalmaz. A Legfelsőbb Bíróság szerint a sajtó-helyreigazítás, mint sajátos személyiségvédelmi eszköz vélemény, értékítélet, bírálat esetén nem vehető igénybe. Az újságcikk egészét értelmezve kellett eldönteni, hogy mi volt a cikk mondanivalója. Ugyanis a burkolt tényállítások is a helyreigazítás alapjául szolgálnak. A riport bevezető része azt taglalta, hogy az O. család polgárosodásában szerepet játszott-e az, hogy a család egyik tagja az elmúlt tíz évben a politikai élet egyik meghatározó személyisége lett. A kifogásolt közlemény mondanivalója ugyanis az a feltételezés volt, hogy a párt vezetőjének magánvagyona gyarapodott a székház értékesítését követően. Ez azonban nem vélemény, hanem tényállítás, amelynek forrása az egyes párttagok vélekedése. 9 7 Legfelsőbb Bíróság Pf. IV / PETRIK i.m oldal 9 Legfelsőbb Bíróság Pfv. IV /

10 Valóságos tények hamis színben való feltüntetése Megvalósulhat, ha a sajtó valamely nyilatkozat lényeges értelmének megváltoztatásával, a nyilatkozat egyes érveinek kihagyásával tünteti fel hamis színben a valóságot. Például ilyennek minősül, ha valakit hozzájárulása nélkül, úgy tüntetnek fel egy sajtóközleményben, hogy adott áruval kapcsolatban reklámtevékenységet végez. 10 Ide kapcsolódik a Legfelsőbb Bíróság egyik ítélete, amelynek alapjául az elsőfokú bíróság azon döntése szolgált, amellyel helyt adott a felperes keresetének: A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes az újság március 18-án megjelent számában Viharos vita című cikkében megsértette a felperes jóhírnevét: Dr. N. M. képviselő kivételével aki távozott testület megszavazta a nyilvánosságot. A polgármester és Dr. N. M. képviselő megállapodást kötöttek a kincstárral, amely a testület érdekeivel ellentétes volt. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint melyet az ülés jegyzőkönyvére alapozott a jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy a kifogásolt sajtóközlemény a képviselő testületi ülés tartalmáról és a felperes személyéről nem a valóságnak megfelelően tudósított. Az kétségtelen, hogy a felperes eltávozott az ülésről, de nem azért mert a lakóközösség nyilvánossága ellen, hanem a televízióban való megjelenése ellen tiltakozott. Valamint az is valótlan, hogy egyedül a felperes szavazott a televíziós közvetítés ellen. Tartalmilag a sajtóközlemény azt fejezi ki, hogy a felperes a lakosság érdekeivel ellentétes szerződést jogosulatlan anyagi ellenszolgáltatás miatt kötött, holott a valóságban a felperes saját maga nem kötött szerződést a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettel, csak részt vett a tárgyaláson. A való tényeket a sajtóközlemény oly módon csoportosította és mutatta be, hogy tartalmilag más értelmet nyert és így a felperes érdekeit sértő, valótlan tényállításként jelent meg PETRIK i.m oldal 11 Legfelsőbb Bíróság Pfv. IV /1993/3 10

11 2. 2. Vélemény, értékelés, bírálat A véleménynyilvánítás, az értékelés, a bírálat, valamint a politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja, 12 mivel a helyreigazítás tényállításokra korlátozódik. Az ilyen tárgyú közlemények természetesen olyan tényállításokat, tényközléseket is tartalmazhatnak, melyekre vonatkozóan esetenként éppen a rendelkezésre álló előzmények, adatok alapján állított, illetve feltételezett tények valósága vagy valótlansága a vita tárgya. Ebben az esetben tehát sincs helye sajtó-helyreigazításnak. Ezt támasztja alá azon Bírósági Döntés, mely szerint [a] véleményt, bírálatot, kritikát megfogalmazó sajtóközlemény sajtóhelyreigazítás alapjául akkor sem szolgálhat, ha az egyébként a személyiségi érdekek esetleges sérelmével jár. A tényállítás és a véleménynyilvánítás elhatárolása az ún. bizonyíthatósági teszt alapján történhet: az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható tény; amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az vélemény Téves idézet Más a megítélés, ha a sajtóközlemény a megbírált személyt tévesen idézi és ezzel a megbírált személyiségét érintően tesz valótlan állítást, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A tényállítás az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén sajtóhelyreigazítás alapja lehet Sértés A sajtóközleményben foglalt álláspont, bírálat, értékelés nem felel meg társadalmi rendeltetésének akkor sem, ha a közlemény más személyiségét sértő valótlan tényállítást nem tartalmaz ugyan, de lealacsonyító, bántó, sértő kifejezés szerepel benne, mely sérelmet okoz. Azonban ilyen sérelem orvoslása nem a sajtó-helyreigazítás, hanem a törvényben biztosított egyéb jogok érvényesítése (például nyilvános elégtétel) útján történhet meg Lásd PK. 12. szám, III. 13 BDT Cégvezetés (archív) 99. szám (2006. július 1.) (letöltés dátuma: február 2.) 11

12 III. A sajtó-helyreigazítási szabályozás funkciója és elhelyezése Sajtó-helyreigazítás de lege lata A helyreigazítás minden európai államban létezik, valamilyen formában. Rádió és televízió esetén a 89/552/EGK irányelv 15 előírja a válaszadás jogát, vagy az azzal egyenértékű jogorvoslatok jogát, és meghatározza az ezek gyakorlására követendő eljárást, valamint biztosítja, hogy erre megfelelő idő álljon rendelkezésre. 16 A common law országok, mint például az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Ausztrália, nem biztosítják a válaszadás és a helyreigazítás jogát. Több európai országban, így Svájcban, Németországban, a spanyol Alkotmánybíróság 1989-ben született döntését követően Spanyolországban, Ausztriában és Hollandiában is kizárólag a tényállítás szolgálhat a helyreigazítás alapjául, vélemény vagy értékelés nem. 17 Az évi XIV. törvény 4. fejezete ( ) értelmében a helyreigazítást nem a személyhez fűződő jog megsértésének következményeként kezelték, hanem annyi szerepet szántak neki, hogy megteremtse a téves közlés kijavításának lehetőségét. A sajtó-helyreigazítási szabály az 1977-es novellával került a Ptk.-ba. Az 57/2001. (XII. 5.) AB határozatában az Alkotmánybíróság megkísérelte meghatározni a helyreigazítás célját. Eszerint, a sajtó-helyreigazítás legfőbb célja, hogy az emberi méltóság, a jó hírnév sérelmét okozó körülmény az adott helyzetben ne maradjon kizárólagos ismeretforrás a külvilág számára, hanem ugyanazok számára, akik az első közleménnyel megismerkedhettek, kapjanak tájékoztatást a valós tényekről és az érintett személy álláspontjáról A Tanács irányelve (1989. október 3.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról HL L 298., , oldal 16 89/552/EGK irányelv, 23. cikk 17 Kukorelli István 57/2001. (XII. 5.) AB határozathoz tett különvéleménye 18 Közzétéve: a Magyar Közlöny, évi 137. számában 12

13 Nehezen állapítható meg az AB határozatnak a sajtó-helyreigazításra való alkalmazhatósága, mivel a többségi határozathoz négy különvélemény és egy párhuzamos vélemény született, melyből három szerint a válaszadás joga alkotmányellenes. A de lege lata esetében a fő kérdés mégis az, hogy sem a hatályos szöveg, sem a javaslat nem tartalmaz egyértelmű megállapítást arra nézve, hogy mikor lehet a bírósághoz fordulni. 19 Törő Károly szerint a sajtó-helyreigazítás olyan különös polgári jogi személyiségvédelmi eszköz, amelynél az érvényesítés anyagi jogi feltétele a Ptk. VII. fejezetében meghatározott jóhírnév sérelme. 20 Vagyis a Ptk. nem biztosítja azon állítások helyreigazítását, amelyek a jóhírnevet nem sértik A véleménynyilvánítás szabadsága Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy mik is valójában a védendő alkotmányos értékek és mi szolgálja ezeket. A sajtó szabadságát azért védi az Alaptörvény, mert az az alapvető biztosítéka a véleményformálás szabadságának, mely az emberi méltósághoz való jognak és a véleménynyilvánítás szabadságának szükségszerű feltétele. A sajtó, a véleményformáláshoz szükséges információszerzésnek és a véleményformálásnak kiemelt fontosságú eszköze. 22 Az Alkotmánybíróság értelmezésében az emberi méltóság a személyiségi jogok anyajoga. 23 A testület az emberi méltóság mellett a véleménynyilvánítás szabadságát is anyajogként határozta meg, amelyből a többi kommunikációs alapjog ered. Eszerint a sajtószabadság, az információszabadság, a művészi szabadság, a tudományszabadság, a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a gyülekezési jog GÁRDOS-OROSZ Fruzsina: Észrevételek az új Polgári Törvénykönyv javaslatának a sajtóhelyreigazításra vonatkozó szabályaihoz, In: Acta Humana, XVIII. Évfolyam, évi 18 szám, oldal, 39. oldal 20 TÖRŐ Károly: Személyiségvédelem a polgári jogban, KJK, Budapest, 1979, 385. oldal 21 GÁRDOS-OROSZ i.m. 40. oldal 22 GÁRDOS-OROSZ i.m. 41. oldal 23 8/1990. (IV. 23.) AB határozat, közzétéve: a Magyar Közlöny évi 35. számában 24 30/1992. (V. 26.) AB határozat, közzétéve: a Magyar Közlöny évi 53. számában 13

14 A testület értelmezésében az anyajog ereje sugárzik át a belőle fakadó speciális jogokra. 25 A két anyajog párhuzamos érvényesítése ellentétet mutat. Ütköző alapjogok esetén a jogos és jogellenes magatartás elkülönítésekor bizonyos szempontok a jogértelmezés segítségére vannak. Ilyenek például az Mttv. alapelvei. Az Mttv. 3. -a sajtószabadságról szól, az 5. pedig a tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz való jogról. Utóbbi szerint, az állam polgárainak joga van értesülni az őket, illetve a nyilvánosságot érintő kérdésekről. A sajtószabadság azért védett érték, mert a közösség vitáit csak a sajtón keresztül lehet lefolytatni és egy demokratikus társadalom szabad sajtó nélkül nem létezhet. A tartalomszabályozásban fellelhető pozitív jellegű, tevőleges magatartást előíró normák a demokratikus közvélemény kialakulását, vagy a nemzeti és európai kultúra védelmét szolgálják. Az emberi jogok védelme a negatív kötelezettségek egyike, tehát tartózkodásra kötelez, amely a demokratikus nyilvánosság megfelelő működését védi. Az Smtv. által meghatározott negatív kötelezettségek tiszteletben tartása a vita lefolytatásának feltétele. A sajtószabadság korlátjaként megjelenő szabályok legfőbb indoka a néző/hallgató/olvasó érdekeinek védelme. 26 Fontos szempont, hogy a sajtó szabadsága nem öncélú érték. A szükségességiarányossági vizsgálatnál azt kell vizsgálni, hogy a kitűzött alkotmányos célhoz hogyan viszonyul a korlátozás. 27 Ezzel ellentétben Sajó András szerint: [a] fejlett információs környezet, az elektronikus világháló kiépülése, és használatának mindennapivá válása, az elektronikus véleménynyilvánítás lehetősége, az állam és polgárai közötti információáramlás rendkívüli felgyorsulása nem csupán a hamis tájékoztatás, híresztelés elterjedésének nagyságát és gyorsaságát növeli, hanem a cáfolat, a valóságnak megfelelő tények közlésének és bizonyításának lehetőségeit és eredményességét is /1996. (V. 17.) AB határozat, közzétéve: a Magyar Közlöny évi 39. számában 26 KOLTAY András LAPSÁNSZKY András: Az új magyar médiaszabályozás alkotmányossági kérdései, In: Iustum Aequum Salutare, (VII. évf.) 2. szám, oldal, 49. oldal 27 GÁRDOS-OROSZ i.m. 41. oldal 28 18/2000 AB határozat, közzétéve: a Magyar Közlöny évi 54. számában, lásd erről bővebben: SAJÓ András : Sajtó-helyreigazítás és sajtójog, A Schmidt ítélet margójára, In: Jogtudományi Közlöny, 2001 (V. évf.) 5. szám, oldal, 208. oldal 14

15 Az Alkotmánybíróság szerint a véleménynyilvánitás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó tudatában van a közlés valótlanságának, vagy foglalkozása szerint elvárható lett volna a tények vizsgálata, de ezt a gondosságot elmulasztotta. 29 Valamely tény közlése is véleménynek tekinthető, hiszen a közlésnek a körülményei is tükrözhetnek eredményt, tehát a véleménynyilvánitás csupán az értékítéletekre korlátozódik. 30 Ezekből kitűnik, hogy az Alkotmánybíróság: figyelembe veszi a megváltozott társadalmi helyzetet hajlik arra, hogy a megkérdőjelezze az objektív felelősség helyességét a sajtóügyekben a tény és a vélemény közötti határt rugalmasan kezeli Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy az Alkotmánybíróságnál támogatásra találhat egy olyan jogszabálymódosítás, amely az objektív felelősséget megszüntetné, valamint a sajtót hozná kedvezőbb helyzetbe, a közszereplővel szemben. Halmai Gábor és Tóth Gábor Attila tankönyvében olvasható, hogy a véleménynyilvánitás szabadsága nemcsak a hírek közlésének és továbbításának jogát öleli fel, hanem függetlenül a közlés módjától, a közlemény értékétől és erkölcsi minőségétől mindenféle közlés szabadságát mások irányába. A valótlan tényállítások, tehát védelmet éreznek, mert nincs jogi kötelezettség az igazmondásra. Egy esetben azonban van kivétel, ha ezt jogszabály külön előírja ABH 1994, 219., ABH 1994, 219, HALMAI Gábor-TÓTH Gábor Attila: Emberi jogok, Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 429. oldal 15

16 IV. Sajtó-helyreigazítás elméleti és gyakorlati síkon Sajtó-helyreigazítás a magyar jogrendszerben 2010 végéig a sajtó működésével kapcsolatos szabályokat a sajtóról szóló évi II. törvény Sajtótörvény (a továbbiakban: Stv.), a részletszabályokat pedig az ennek végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet tartalmazta. A sajtó-helyreigazítás anyagi szabályait a Ptk 79. -ában, eljárásjogi szabályait a Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) XXI. fejezetében rögzítették. A helyreigazítás jogi szabályozása jelen formáját 2011-ben érte el, mikor két új törvény, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény (a továbbiakban Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Mttv.) lépett hatályba. Az említett két jogszabály hatálybalépéséig a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 79. (1) bekezdése a következőképpen rendelkezett a sajtó-helyreigazításról: (1) Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás). A jelenleg hatályos Ptk. annyit szól a sajtó-helyreigazításról, hogy a jogintézmény szabályait az Smtv. és az Mttv. állapítja meg. Az Smtv. külön, az V. cím ( Sajtóhelyreigazítási jog ) alatt szabályozza a helyreigazítási jogot. Változás viszont az új szabályozásban, hogy az Smtv. kiveszi a törvényszövegből a filmhíradó kategóriáját. Az Mttv. a sajtó- és médiajog szempontjából lényeges, alapvető fogalmakat határoz meg, mint a sajtótermék, média, vagy médiaszolgáltató. A sajtó-helyreigazítás egy speciális polgári jogi szankció, melynek alkalmazásához nem szükséges a jóhírnév tényleges sérelme, valamint, hogy a hamis közlés sérelmes legyen, pusztán a tényállásszerű magatartás (a hamis tény közlése, illetve a való tény hamis színben történő feltüntetése) elegendő a felelősség megállapításához. 16

17 A sajtó-helyreigazítást először a sajtóról szóló évi XIV. törvény ( ) vezette be jogrendünkbe, újabb felbukkanása az 1977-es Ptk.-novellához kötődik. 32 A helyreigazítás intézményének bevezetését több tényező is indokolta, így például: a védelem gyorsasága; a sérelem orvoslása; ugyanazon, vagy legalábbis jelentős részben egymást átfedő nyilvánosság megcélzása a helyreigazítással, mint amelyik a sérelmes állításról értesült. Sajtó-helyreigazítás csak tényállításokkal szemben alkalmazható. A kifogásolt közlést tartalmuk alapján kell megítélni (PK 12. szám). Helyreigazítás alapja lehet például, ha az interjút készítő riporter később módosítja az általa feltett kérdéseket és ezzel változatlanul hagyja a választ A sajtó-helyreigazítás gyakorlata az új szabályozási környezetben A szabályozási rendszer átalakulása Szórványos jelleggel vetődött fel az elmélet és a gyakorlat szintjén a módosítás igénye. Petrik Ferenc írása szerint a Ptk. Személyek című könyvének A személyiség jelentőségét jobban kimutatná egy olyan szabályozás, amely az egyes személyiségi jogokat önállóan, pozitív tartalommal határozná meg. Az előkészítő munka során az a kodifikációs megoldás volt ajánlatos, hogy a törvény ne tilalmat, hanem a személyt megillető személyiségi jogot állapítsa meg. Többen tartottak attól, hogy ez a javaslat a Ptk-t az alkotmányjog irányába mozdítja el, ami a jogok pozitív megfogalmazását tartalmazza, azonban a polgári jog nem tudja e jogokat feltétlenül biztosítani. A tulajdonjog biztosításához sem rendelkezik a polgári jog a tulajdonvédelem minden eszközével, azonban a tulajdonjog pozitív definícióját a Ptk. mégis megfogalmazza. Mások attól féltik a törvényszerkesztőt, hogy a pozitív meghatározás szövegezési problémái megoldhatatlan gyakorlati nehézségeket fognak okozni. Azonban ilyen jellegű rendelkezés már most is található a Ptk. 77. (1) bekezdésében: mindenkinek joga van a névviseléshez évi IV. törvény a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi. IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről 33 KOLTAY András: Sajtó-helyreigazítás és válaszjog: A sajtószabadság korlátja vagy kiteljesítése?, In: Iustum Aequum Salutare, (IV. évf.) 4. szám, oldal, 150. oldal 17

18 Továbbra is helyes tehát az a megoldás, miszerint az új törvény a különös személyiségi jogokat pozitív tartalommal határozza meg. Azt, hogy a törvény a személyhez fűződő jogok vagy a személyiségi jogok kifejezést használja-e újabb kérdést vetett fel. A Ptk. szövegezői a magánszemély fogalom helyett inkább a személy kifejezést használták, ideértve valamennyi jogalanyt. A személynek pedig sokféle joga lehet, így a személyhez fűződő jog fogalmával elkerülhető az az állásfoglalás is, mely szerint a polgári jognak elkülönült része-e a személyi jog. 34 A válasz attól függ, hogy a jog tárgyát miként határozzuk meg. Ha a személyiséget a személy különös minőségének fogjuk fel, úgy helyesebb személyiségi jogról rendelkezni. 35 Nincs helye helyreigazításnak a korábbi Ptk. és a PK. szerint, ha: a sajtó a nyilvános rendezvényen elhangzottakról, a nyilatkozó pontos megjelölésével, szöveghűen tudósít; a sajtó számára adott nyilatkozatot teszi közzé; a tudósítás tárgya döntések, határozatok ismertetése; 36 A helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra; Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja; 37 A sajtó-helyreigazítás alapja valójában nem más, mint a valótlan tényközlés PETRIK Ferenc: A személyiségi jogok az új Polgári Törvénykönyvben, In: Magyar Jog, (51. évf.) 5. sz oldal, 258. oldal 35 SZLADITS KÁROLY: A magyar magánjog vázlata, I. rész, Grill, oldal évi CXX Törvény 2: PK 12. szám 38 KISS Tibor: A sajtó-helyreigazítás gyakorlata az új szabályozási környezetben, In: Magyar Jog, (LVIII. évf.) 11. szám oldal, 652. oldal (a továbbiakban: KISS[1]) 18

19 A sajtó-helyreigazítás megváltozott szabályai Az új szabályozás eleinte komoly kihívások elé állította a bírósági gyakorlatot, olyan kérdésekben, mint például a helyreigazításra kötelezett személyének meghatározása. A kérdés az, hogy a megváltozott szabályokat az ítélkező fórumok hogyan tudják átültetni a gyakorlatba. A való tények közlését nem kell kérnie az igényérvényesítő félnek, de amennyiben petitumot fogalmaz meg, a bizonyítási teher rajta nyugszik. Ha a közölt tartalom személyiségi jogokat is sért, a sértett személy egyéb személyiségi jogi igény érvényesítésére is jogosult, függetlenül a sajtó-helyreigazítás iránti igény érvényesítésétől Uo oldal 19

20 V. A sajtó-helyreigazítás alanyi oldala Az igényérvényesítő személye Alapvető kérdés, hogy ki lehet ezen jogvédelmi eszköz jogosultja, ki terjeszthet elő helyreigazítási igényt. A kérdés megválaszolásához anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezéseket is meg kell vizsgálni. Az Smtv. csak arra utal, hogy akiről valótlan tényközlés történik, az igénybe veheti a sajtó-helyreigazítást. Az eljárásjogi rendelkezés szerint, az igényjogosultak meghatározása a korábbi szabályozás szerint történik, így a Ptk a (1) bekezdése alapján, mely szerint a személyhez fűződő jogokat, csak személyesen lehet érvényesíteni. Itt említendő még a PK 13. számú állásfoglalás I. pontja, amely alapján sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek személyére a sajtóközlemény nevének megjelölésével utal, vagy akire a médiatartalom nevének megjelölése nélkül vonatkozik, ha annak tartalmából személye valamilyen módon felismerhető akár egy tágabb, akár egy szűkebb (pl. szakmai) közösségben. A sajtó helyreigazítás iránt a jogi személy önkormányzat is érvényesíthet igényt, tisztségviselője nevében azonban ha a közlemény név szerint vagy közvetett utalással kizárólag a polgármestert jelöli meg sajtó helyreigazítást nem kérhet. 40 Akinek személyére a közlemény semmilyen módon nem utal, nem léphet fel sajtóhelyreigazítás iránti igénnyel. A helyreigazítás alanya, tehát minden érintett személy, természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany lehet. Újabb kérdést vet fel azon eset, ha egy közleményben egy szerkesztőségről állítanak valótlant. Indíthat-e vajon ilyen esetben pert maga a szerkesztőség, vagy csak a kiadó? A Pp. szerint ilyen esetben a megjelölt szerv félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége. A szabályozás eredeti szövege a megjelölt szerv körében visszautal a hírügynökségre és a médiatartalom-szolgáltatóra, mely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet. 40 Legfelsőbb Bíróság Pf. II /

21 Így egy önálló jogalanyisággal nem rendelkező szerkesztőség nem lehet peres fél egyik oldalon sem, tehát felperesként sem. 41 A felsőoktatásról szóló törvény értelmében csupán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája minősül jogi személynek és rendelkezik perbeli jogképességgel. Az egyes hallgatói önkormányzatok csak az önkormányzati joguk megsértése esetén, meghatározott körben rendelkeznek perbeli jogképességgel, és biztosítja a törvény a közvetlen bírósághoz fordulás jogát. Sajtó helyreigazítás iránti peres eljárást a hallgatói önkormányzat nem indíthat. 42 A sérelmes sajtóközlemény ellen, akár ugyanazon tényállítások tekintetében a jogi személy és a jogi személy alkalmazottjaként érintett természetes személy is felléphet, akár együtt, akár külön perben is A helyreigazításra kötelezett személy Itt azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy kivel szemben érvényesítő a sajtóhelyreigazítás iránti igény. Az anyagi jogi szabály alapján, bármely médiatartalomban megjelenő közlemény miatt van helye helyreigazításnak. Az eljárásjogi szabályok szerint a közlemény közzétételétől számított 30 napon belül kérhető a kiigazítás a médiatartalom-szolgáltatótól vagy a hírügynökségtől. Ha a helyreigazítás a határidőn belül nem történik meg, az igénylő fél pert indíthat a médiatartalom-szolgáltató és a hírügynökség ellen. 44 A médiatartalom-szolgáltató definíciója: a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója. 45 Az Smtv. szerint médiaszolgáltatónak minősül az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért és meghatározza annak összeállítását KISS [1] i.m oldal 42 Legfelsőbb Bíróság Pf. II / Legfelsőbb Bíróság Pfv. IV /1998/4 44 KISS [1] i.m oldal 45 Smtv pont 46 Smtv pont 21

22 Szolgáltatásnak, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban EUMSz) 57. cikke szerint a rendszerint díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás minősül, ha nem tartozik az áruk, a tőke és a személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezések hatálya alá. Így szolgáltatásnak minősül: az ipari jellegű tevékenység a kereskedelmi jellegű tevékenység a kézműipari tevékenység a szabadfoglalkozásúként végzett tevékenység A médiaszolgáltatás az EUMSz 56. és 57. cikkében meghatározott önálló, nyereség elérése érdekében, üzletszerűen rendszeresen végzett olyan gazdasági szolgáltatás, amelyért a médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget vállal, és aminek elsődleges célja műsorszámok eljuttatása a nyilvánossághoz elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. 47 Alapvető követelmény, hogy üzletszerű tevékenységről legyen szó. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban Gt.) nem határozza meg pontosan az üzletszerűség fogalmát, noha használja ezen fogalmat, azonban törvény magyarázata szerint az üzletszerűség általában nyereségre való törekvést jelent gazdasági kockázatvállalás mellett, huzamos, szervezetszerű gazdasági tevékenységet feltételez. 48 Fontos tény azonban, hogy nem szükséges ténylegesen felmutatható nyereség megléte ahhoz, hogy gazdasági jellegű szolgáltatásról legyen szó, elegendő a nyereségre való törekvés. Abban az esetben, ha a tevékenységre semmilyen módon nem jellemző a nyereségre törekvés, akkor nem beszélhetünk gazdasági szolgáltatásról. 49 A törvény szerint kétféle médiaszolgáltatás létezik: lekérhető médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó az általa kiválasztott időpontban tekintheti meg, illetve hallgathatja meg a műsorszámokat 47 Mttv. 203., 40. pont 48 ZUMBOK Ferenc: A gazdasági társaságokról szóló törvény magyarázata, In: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, VÁRNAY Ernő PAP Mónika: Az Európai Unió joga, Complex Kiadó, Budapest, 2010, 618. oldal 22

23 lineáris médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltató által nyújtott műsorszámok műsorrend alapján történő egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását teszi lehetővé 50 A lekérhető médiaszolgáltatás fogalmának értelmezéséhez azt kell vizsgálni, hogy: a) ki, illetve mely vállalkozás minősülhet médiaszolgáltatónak, b) az egyéni időbeli megválasztás lehetőségével is a hozzáférés megvalósule, valamint c) milyen szolgáltatástípus tartozik a médiaszolgáltatás körébe. a) Médiaszolgáltatónak az minősül, aki szerkesztői felelősséget visel a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. Mindazon szolgáltatások esetén, ahol nem a szolgáltató végzi a műsorkínálat összeállítását, nem beszélünk médiaszolgáltatótól, ezért médiaszolgáltatásról sem. Nem minősül médiaszolgáltatónak a közvetítő szolgáltató 51 és a műsorterjesztő. 52 b) A lekérhető médiaszolgáltatást szokták ún. point to multipoint szolgáltatásnak is nevezni, mivel egyidejű műsorrend szerinti hozzáférés valósul meg, míg a lineárisnál a felhasználó egyedileg point to point fér hozzá a műsorszámokhoz egy adott műsorkínálat alapján. 53 c) A lekérhető szolgáltatás tárgya a műsorszámok gyűjteménye. A műsorszám az Mttv pontja szerint hangok, hangos vagy néma mozgóképek, állóképek sorozata, mely egy szolgáltató által kialakított műsorkínálatban önálló egységet alkot, és amelynek formája és tartalma a rádiós vagy televíziós médiaszolgáltatásokéhoz hasonlítható. A lineáris médiaszolgáltatás körébe tartozik az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 54 (a továbbiakban Amsz.), de ide sorolható 50 Mttv. 203., pont évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (a továbbiakban Ekertv.) pont 52 Mttv pont 53 POLYÁK Gábor: A médiarendszer kialakítása, HVG-ORAC, Budapest, 2008, 136. oldal 54 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásról, HL L 95., , o. 23

24 többek között a webcasting (internetes műsor, amely egyéb terjesztési hálózaton nem jelenik meg), a simulcasting (televíziós vagy rádiós műsorok valós idejű digitalizálása és internetes továbbítása), továbbá a near video on-demand (közel igény szerint lekérhető videó). A lineáris médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályok alkalmazhatók a képújságra is, amely az Mttv , pontja szerint lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett olyan műsorszám, amely elsősorban szöveges információközlésre szolgál, illetőleg emellett állóképet, mozgóképet, hangot, vagy számítógépes grafikát is tartalmazhat. 55 A sajtótermékek közé tartoznak az olyan napilap és más időszaki lap számai, valamint az internetes újságok, amelyeket gazdasági szolgáltatásként nyújtanak és tartalmukért valamely természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget vállalnak. Ezek célja elsődlegesen, hogy szövegből, képekből álló tartalmat juttassanak el a nyilvánossághoz szórakoztatás, oktatás, tájékoztatás céljából. Következtetésként elmondhatjuk, hogy a médiaszolgáltatás az elektronikus médiákat (rádió, televízió) jelenti, míg sajtótermék alatt a nyomtatott, internetes sajtót kell érteni. 56 Egy önálló jogalanyisággal nem rendelkező szerkesztőség, amely egyik kategóriába sem tartozik, nem médiatartalom-szolgáltató, így a helyreigazítási per alperese a jogi személy médiatartalom-szolgáltató lehet, a szerkesztőség nem augusztus 3-tól változás történt a sajtó-helyreigazítási per Pp-ben lefektetett szabályaiban, mely szerint a perbe vonhatók (alperesek) köre kiegészült a sajtótermék szerkesztőségével a korábbi médiatartalom-szolgáltató pedig médiaszolgáltatóra változott. Továbbra is önállóan perbe vonható kategóriát képez a hírügynökség. A módosításra azért került sor, mert az Smtv-ben lévő fogalom-meghatározások ellenére a médiaszolgáltató mibenléte komoly értelmezési nehézségeket okozott a joggyakorlatban KOLTAY András MAYER Annamária NYAKAS Levente POGÁCSÁS Anett: A médiaszolgáltatás és a sajtótermék fogalma az új magyar médiaszabályozásban, In: Iustum Aequum Salutare, (VII. évf.) 4. szám, oldal, 85. oldal 56 KISS [1] i.m oldal évi CVII. törvény egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról, 66., (1) bekezdés 24

25 VI. A helyreigazítás határideje A sajtó-helyreigazítás határidejére szigorú törvényi határidők vonatkoznak, melyek elmulasztása jogvesztést eredményez. A vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban lehet kérni a helyreigazítást a médiaszolgáltatótól vagy a hírügynökségtől, és mint arra a korábbiakban utaltam, augusztus 3-ig a szerkesztőségtől nem, hanem csak az annak működését biztosító kiadótól lehetett ezt kérni. A hatályba lépett módosításig, ha az igényérvényesítő fél a kérelmet a szerkesztőséghez címezte, akkor az esetleges per indítására nem volt jogosult, mivel a perindítás feltétele, hogy a pert megelőző helyreigazítási kérelem a megfelelő személlyel szemben legyen előterjesztve. A PK 13. számú állásfoglalása II. pontja szerint a sajtó-helyreigazítás elrendelése iránt, csak akkor lehet pert indítani, ha a helyreigazítást kérő irat a 30 napos határidőn belül érkezik a sajtószervhez. Ha más személyhez érkezett a kérelem, az úgy volt tekinthető mintha, nem is terjesztették volna elő a helyreigazítási kérelmet és a bíróság a Pp (1) bekezdésének f) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. Volt ugyanakkor olyan gyakorlat is, amely szerint a helyreigazító kérelem címzettjeként elfogadta a szerkesztőséget is, azzal magyarázva ezt, hogy a szerkesztőség valójában a kiadó, azaz a médiaszolgáltató egyik szervezeti egysége. Így az annak vezetőjéhez, a főszerkesztőhöz címzett kérelem szabályos, mert a Ptk. 30. (2) bekezdése szerint a szervezeti egység vezetője a jogi személy képviselőjeként jár el. A helyreigazító közlemény átvétele, ugyanis a szerkesztőség, mint szervezeti egység működése körébe tartozik. A tartalmi kérdésekbe a médiaszolgáltató nem szól bele. Az Smtv. a helyreigazító kérelem címzettjeként a médiaszolgáltatót határozza meg és a szerkesztőséget nem tekinti a jogi személy szervezeti egységének, mert a minősülés szempontjából a fizikai, térbeli egységekre tagozódás számít. A Ptk. szervezeti egységekre vonatkozó felsorolása alapján a telep, üzem, iroda, gyáregység szervezeti egységnek minősül. Ebbe a körbe, a szerkesztőség augusztus 3. napjától hatályos Pp. módosítás szerint a szerkesztőség is beletartozik KISS [1] i.m., 655 oldal 25

26 A helyreigazító közleményt a közlemény kézhezvételét követően az alábbi határidőn belül kell közzétenni: napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetén, öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben lekérhető médiaszolgáltatás esetén, nyolc napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben más időszaki lap esetén, az igény kézhezvételétől számított nyolc napot követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben lineáris médiaszolgáltatás esetén, nyolc napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban Ha a médiaszolgáltató, a helyreigazítási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, sajtóper kezdeményezhető. [A] médiatartalom-szolgáltató köteles a nyilvános közlés céljából készített nyilatkozatot, a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban szereplő személynek - annak kérésére - a közzétételt megelőzően megmutatni; az nem közölhető, ha a közzétételhez az érintett azért nem járul hozzá, mert azt a médiatartalom-szolgáltató érdemben megváltoztatta vagy eltorzította, és ez a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban szereplő számára sérelmes. A hozzájárulás visszavonása ellenére történt, jó hírnévre vagy becsületre sérelmes közlés esetén a vonatkozó polgári jogi és büntetőjogi szabályokat kell alkalmazni. 59 Ez a szabályozás figyelemmel van arra, hogy a sérelmezett kijelentés helyreigazítása a körülményekhez képest, a lehető leghamarabb megtörténjen. Ez indokolta azt, hogy a napilapok és internetes sajtótermékek esetén a korábbi nyolc napról, öt napra csökkent a közzététel határideje. Bírói gyakorlat alapján, ha a sajtó-helyreigazítási kérelem a lapzárta napján érkezik, akkor a helyreigazítást nem a lapzárta után megjelenő következő számban, hanem a rá következő lapszámban kell közzétenni Smtv. 15. (2) bekezdés 60 Legfelsőbb Bíróság Pf. IV /1991, BH

27 VII. A helyreigazító közlemény és a válaszjog A helyreigazítás alapja a valótlan tényállítás, híresztelés és a való tények hamis színben való feltüntetése. Így a helyreigazító közleményben is elegendő a valótlansággal szemben a való tények közlése. A helyreigazító közlemény vonatkozásában, ha a bíróság helyt ad a keresetnek, akkor az ítéletben az alperest határidő tűzésével a bíróság által megállapított szövegű helyreigazító közlemény közlésére és a felmerült költségek viselésére kötelezi. A bíróságok rendelkezhettek arról az ítéletükben, hogy a pervesztes alperest a perköltség fizetésére kötelezik. Ezt korábban amikor az alperesi pozíciót a szerkesztőség is betölthette nem tehették meg, mivel a szerkesztőség nem rendelkezett jogképességgel. Helyette a jogképes kiadót kellett marasztalni a perköltségben. 61 A válaszjog intézményét a személyiség hatékonyabb védelme indokolta. A sértett fél úgy védheti meg jó hírnevét, becsületét, ha alkalmat kap a válaszadásra. Ezt lehetőleg ugyanazon közönség előtt kell megtenni, aki előtt a sértő kijelentés is elhangzott. A válaszjog eltérően a leggyakrabban alkalmazott kártérítéstől, a megbomlott egyensúly helyreállítását és a hamis állítások, sértő kifejezések cáfolatát hivatott szolgálni. A csökkentett személyiségvédelemmel rendelkezők gyengébb joguk kiegészítésére lelhetnek a válaszjog által. A válaszjog alkalmazásával megnyílik a lehetőség a sajtó demokratikus feladatainak hatékonyabb ellátására. Eszerint háttérbe szorul a személyiség hatékonyabb védelme, a közönség joga válik elsődlegessé. A magyar Alkotmánybíróság megállapítása szerint: A sajtó szabadságát arra figyelemmel kell garantálnia az államnak, hogy a»sajtó«a véleményalkotáshoz szükséges információszerzésnek, a véleménynyilvánításnak és véleményformálásnak kitüntetett fontosságú eszköze. [ ] A véleménynyilvánításhoz való jog kitüntetett volta annyiban vonatkozik a sajtó szabadságára, amennyiben az a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogát szolgálja. 62 A válaszjogot számos kritika is érte. A legáltalánosabb ellenérv szerint, a válaszjog durva beavatkozás a sajtó szabadságába, ezért elfogadhatatlan. 61 KISS [1] i.m., 656. oldal 62 37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 229, közzétéve: a Magyar Közlöny évi 59. számában 27

28 Ugyanis a válaszjog alkalmazásával a sajtó olyat kényszerül közzétenni, ami nem a saját véleménye és ezzel a cenzúra bújtatott formáját valósítja meg, ami veszteséget okoz a sajtónak. Másik jelentős probléma ezzel kapcsolatban, hogy kikerülnek sajtóból azok a témák, melyek megítélése nem egységes és ez ún. chilling effect -et, azaz a vitát megdermesztő hatást eredményez, ami a kívánthoz képest ellentétes hatású. Az ellenérvet gyengíti, hogy szinte teljes egészében feltételezésekre épül. Ugyanakkor a válaszjog mellet szól, hogy a szabad szólás előmozdítása a célja, de ezzel korlátozza a sajtó mozgásterét. Elfogadása vagy elvetése esetén arra kell figyelni, hogy mi az elérni kívánt hatás és melyek az erre szolgáló eszközök. A sajtó nem saját véleményeként teszi közzé a választ, hanem jól elkülönítve a saját véleményétől. Ez ugyan helyet foglal el a hirdetési felületéből, de az így elszenvedett kár általános esetben nem lehet nagy mértékű. 63 A válasz közlése nem bénítja meg a sajtót, sőt szélesebb körű tájékoztatásra sarkallja. Furcsa (Wojciech Sadurski szerint egyenesen bizarr ) azt gondolni, hogy a válaszjog az eseményekről való széles körű tájékoztatás akadálya lehet, miközben a válaszjog elismerésének hiánya maga jelenti a sokoldalú tájékoztatás kötelezettségének elvetését. 64 A sajtóban dolgozók egyéni véleményt fogalmaznak meg. Ez a szólásszabadság alapja. Az így közzétett tartalomra való reflektálás közzétételének megtagadása már kevésébe tekinthető a szabadság vitathatatlan megnyilvánulásának. Nehezebb olyan érvet találni a válaszjog ellen, mint amilyen létezik az egyéni szólás jogát illetően. A mai tömegtájékoztatás, tömegmédia olyan széleskörű informácóáradatot zúdít a közönségre, amit nem biztos, hogy az átlagember fel tud dolgozni és minden egyes részét magára vonatkozóan tudja értelmezni. Azonban a kizárólag sajtó útján megvalósuló tömegtájékoztatás fenntartása szükségszerű, a lehetőségekhez képest, még ha ez adott esetben a választópolgárok kisebb részének érdeklődésével jár KOLTAY i.m oldal 64 SADURSKI, Wojceich: Freedom of speech and its limits, Kluwer Academic Publisher, Boston, 1999, 75. oldal 65 BOLLINGER, Lee C.: The rationale of public regulation of the media, In: LICHTENBERG, Judith (ed.): Democracy and the mass media, Cambridge University Press, 1990, 357. oldal 28

29 VIII. Sajtó-helyreigazítás az Interneten Az Internet megjelenése megváltoztatta mindennapi életünket. Az internet új kommunikáció típusokat hívott létre. Így például az elektronikus levelezést, chat kommunikációt és a world-wide webet. Az új médium, újfajta életviszonyokat teremtett, amelyeket a jognak új intézményekkel kellett követnie. Ide vezethetők vissza az elektronikus kereskedelemről vagy az elektronikus aláírásról 66 szóló törvények. A jogi szabályozás terén, Magyarországon is megjelentek Internet-specifikus rendelkezések, a szerzői jog 67 területén, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások körében, ahogy azt a évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény is tartalmazza, ideértve az elektronikus fizetési formákat. 68 Az internetes tartalomszolgáltatók között egyre inkább szerepet kapnak a kifejezetten internetes újságként, hírportálként működő oldalak. Ma már szinte minden napilapnak, hetilapnak van internetes formában megjelenő változata A helyreigazításra kötelezett személy Az internetes sajtó esetén felmerül a kérdés, hogy időszaki lapnak tekinthető-e az itt közölt tartalom. Igenlő válasz esetén, az interneten megjelenő írások esetén is lehet sajtó-helyreigazítási kérelmet előterjeszteni. Az Mttv. szerint sajtótermék: [a] napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról évi LXXVI. törvény a szerzői jogról /2001. (XII. 10.) kormányrendelet az elektronikus fizetési eszközökről 69 KISS Tibor: Sajtó-helyreigazítás az Interneten, In: Magyar Jog, (LIII. évf.) 11. szám, oldal, 663. oldal (a továbbiakban: KISS[2]) 29