Magyar joganyagok - 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet - a bányatavak hasznosításá 2. oldal a) a bányató medrére, vízkészletére, valamint az egyéb te

Hasonló dokumentumok
239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :47. Parlex azonosító: 18Q17QZ90004

Tájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19.

Magyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 2. oldal 4. (1) Az állam és a helyi önkormányzatok vízgazdálkodás

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :02. Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001

A vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedély, a két engedélyfajta kapcsolata

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK. Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei

VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság elsőfokú vízügyi és vízvédelmi hatóság

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás:

Tisztelt bátmonostori lakosok!

1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány. Korm. rendelete

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar joganyagok - 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási hatósági jo 2. oldal 2. (1) A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó

a január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási

Iktatószám /2012 Hiv. szám: Tárgy: Ács Önkormányzat- Jeges puszta, házi vízellátó rendszer fennmaradási és üzemeltetési engedélye V É G Z É S

Vízjogi engedélyezési eljárások

Vízjogi üzemeltetési engedélyezés. Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei

Iromány száma: T/384/7. Benyújtás dátuma: :23. Parlex azonosító: 1M3V9K140003

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

8296 MONOSTORAPÁTI, PETŐFI U TELEFON,FAX: 87/ , ,

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény alapján indult elvi vízjogi engedélyezési eljárásról

Vízjogi létesítési engedélyezés. Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei

Tájékoztató. Készült: Budapest, szeptember 30.

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

Tájékoztató. a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási jegyzői engedélyezési eljárásáról

Tárgy: Dévaványa I.- agyag védnevű bányatelek egy részterületének tájrendezése HATÁROZAT

7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma

k i e g é s z í t ő a j á n l á s a

TÁJÉKOZTATÁS az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről

Vízjogi létesítési engedély

18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről

Kardos Sándor igazgató megbízásából

alapvető eljárási szabályok az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje) ügyfélfogad ás ideje

TÁJÉKOZTATÓ Az Országgyűlés évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018.

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság

Tájékoztató. a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási, létesítési és megszüntetési jegyzői engedélyezési eljárásáról

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

Magyar joganyagok - 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási hatósági jo 2. oldal c) az érintett mezőgazdasági vízszolgáltató, d) termőföl

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Kiegészítő tájékoztatás a fúrt és ásott kutak bejelentésével kapcsolatban

A június 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárása

Magyar joganyagok évi CXVI. törvény - az egyes fővárosi fejlesztési beruházás 2. oldal 2. (1) Az 1. (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt

Gyakran ismételt kérdések a kutak fennmaradási/üzemeltetési engedélye tárgyában

Magyar joganyagok - 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet - az építési és b 2. oldal (4) Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az

Tájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Budapest, március

Tájékoztató a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről és a kapcsolódó új szabályozásról

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény alapján indult vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásokról

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a gépjármű-várakozóhelyek megváltásáról szóló. 38/2004. (IX. 20.) ÖR. sz.

Jogerős: szeptember 26-tól

Magyar joganyagok - 12/2013. (I. 22.) Korm. rendelet - sík- és dombvidéki tározók lét 2. oldal 5. 1 (1) E rendeletnek az egyes nemzetgazdasági szempon

Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

(Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva, december 2. napjával.) I. fejezet. Általános rendelkezések

Kérelem vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyhez

Vízgazdálkodás vízvédelem november 28.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Szigethalom 1 Város Önkormányzat 8/2000. (IX. 1.) Kt RENDELETE

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Frissítve: október 2. 11:00 Netjogtár Hatály: 2018.I.1. - Magyar joganyagok - 239/2014. (IX. 18.) Korm. rendelet - a nyugat-magyarországi ut 1.

BUDAPEST III. KERÜLET RÓMAI PART IDEIGLENES ÁRVÍZVÉDELMI MŰ TERVEZÉSE

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság

Tájékoztatás a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási (jegyzői) engedélyezési eljárásáról

I. Vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedély

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

110/2012 (IX. 10.) sz. kt. határozat

a január 1. napját követően indult, mezőgazdasági célú öntözéshez kapcsolódó vízjogi engedélyezési eljárásokról

Tárgy: Tiszagyenda II.- homok védnevű bányatelek bányabezárása, tájrendezése HATÁROZAT

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet. a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról. A hatósági jogkörben eljáró szervek II.

A magyarországi pala/márgagázzal kapcsolatos jogszabályi környezet elemzése

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

8/2013. (III.11.) önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege

Tárgy: Jászfelsőszentgyörgy I.- homok védnevű bányatelek bányabezárása, tájrendezése HATÁROZAT

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MAGYAR KÖZLÖNY 23. szám

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

Környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ügy. Vízgazdálkodással kapcsolatos eljárás

Város Polgármesteri Hivatal. M űs zaki Osztály. Kérelem

Aszálykárok kezelése a mezőgazdaságban

71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről

MAGYAR KÖZLÖNY 232. szám

a Budapest, III. kerület Mozaik utca Óbudai rakpart Duna folyam HÉV vonal által határolt terület kerületi szabályozási tervét

17 / (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

Szajol Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelete

Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal

Magyar joganyagok - 13/2015. (III. 31.) BM rendelet - a vízügyi és a vízvédelmi hatós 2. oldal 5. (1) A díjat az első fokon eljáró hatóságnak a Magyar

3a város közigazgatási terültén, az 1. számú mellékletben lehatárolt területen kívül, azokban az esetekben, amelyeknél

Tárgy: Gyula V.- homok védnevű bányatelek egy részének tájrendezése HATÁROZAT

A HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLYÁNAK MÁSODFOKÚ HATÓSÁGI ÜGYKÖREI

Helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedély iránti kérelem

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

ESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)

K I V O N A T. A településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosítása véleményezési szakaszának lezárásáról

Átírás:

Magyar joganyagok - 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet - a bányatavak hasznosításá 1. oldal 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről A Kormány a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 26. -ának (13) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. (1) A rendelet hatálya: a) a bányászati tevékenység folytán kialakult, illetve kialakított bányatavakra, azok medrének és partjának a bányászati tevékenység befejezését követő fenntartására, a bányató vízkészletének hasznosítására, továbbá b) az a) pont szerinti bányatavak fennmaradásával, fenntartásával, hasznosításával kapcsolatos jogokat gyakorló vagy kötelezettségeket teljesítő természetes és jogi személyekre, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra (a továbbiakban együttesen: személyekre) terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában a) bányató: a felszíni vagy felszín alatti bányászati tevékenység következtében a földfelszín fedőrétegének eltávolításával, a felszín alatti vízkészletből kialakult és a bányaművelés befejezése után is fennmaradó olyan állóvíz, amelynek medrét a bányászat során mesterségesen kialakított terepmélyedés képezi; b) a bányató medre: a bányászati tevékenység során kialakult, majd a bányászat befejezését követően állandósult terepmélyedés, amelyet a felszín alatti víz rendszeresen kitölt, melynek partvonalát a terepszint és a bányászati hatósági eljárások során utóhasznosításra engedélyezett meder rézsűjének metszésvonala határozza meg; c) a bányató parti sávja: a partvonaltól számított, azzal párhuzamosan húzódó, külön jogszabályban meghatározott1 3 m széles területsáv, amely a parti területek tulajdonviszonyaitól függetlenül a bányató medrével kapcsolatos fenntartási munkák ellátását teszi lehetővé. 2. (1) Ha az ásványi nyersanyag kitermelés befejezésekor a kitermelés következtében a külszíni bányászati munkaterületen állóvíz alakul ki, annak fennmaradásával kapcsolatos intézkedésekről a bányabezárási, valamint a tájrendezési feladatokkal összefüggő bányahatósági eljárások keretei között a külön jogszabályban2 meghatározott módon kell gondoskodni. (2)3 (3)4 Ha az eljárásban a vízügyi hatóság szakhatóságként jár el, szakhatósági állásfoglalásában - a külön jogszabályban5 megjelölt általános tartalmi követelmények mellett - meg kell határozni:6 1 Lásd: 46/1999. (III. 18.) Korm. r. 2 Lásd: 1993. évi XLVIII. tv. 26., 27., 36., 42.. 3 Hatályon kívül helyezte: 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. (1) 55. Hatálytalan: 2009. III. 1-től. 4 Módosította: 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 43. (1) 20., 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. (2) a). 5 Lásd: 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 6 Módosította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 46..

Magyar joganyagok - 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet - a bányatavak hasznosításá 2. oldal a) a bányató medrére, vízkészletére, valamint az egyéb területi adottságokra figyelemmel a hasznosítás vízgazdálkodási feltételeit; b) az ingatlan tulajdonosát, illetőleg a bányatavat egyéb jogcímen használót a bányatóval kapcsolatosan megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket; c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatokkal kapcsolatos (így például a művelési ág megváltoztatásával összefüggő, azt megalapozó) feladatokat; d)1 a tájrendezési tervekre, a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi tervekre, valamint az e rendelet mellékletében meghatározott tartalmú adatokra, illetve a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosával egyeztetett tervdokumentációra figyelemmel azt, hogy a bányató további hasznosítása és üzemeltetése szempontjából az érintett ingatlan tulajdonosát milyen jogok illetik meg, illetve milyen kötelezettségek terhelik. (4)2 A bányavállalkozónak kérelmet kell benyújtania, melyhez - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az e rendelet mellékletében meghatározott tartalmú, a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosával egyeztetett tervdokumentációt kell csatolnia. (5)3 Ha a bányavállalkozó a kérelemhez a bányatóval érintett földrészletekről a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lap hiteles másolatát nem csatolja, a vízügyi hatóság - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet. A bányató vízjogi engedélyezése 3. (1)4 A bányató fenntartásának, hasznosításának (a továbbiakban: üzemeltetésének) engedélyezéséhez a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának - a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül - a vízügyi hatóságtól a külön jogszabályban meghatározott5 mellékletek csatolásával vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie. (2) Amennyiben a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosa az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, úgy a vízjogi engedély nélkül megvalósított vizilétesítmények és vízhasználatok tekintetében a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló külön jogszabály6 szerint kell eljárni. (3)7 Ha a bányató tervezett hasznosításához új vízilétesítmény megépítése szükséges, úgy a vízügyi hatóság a külön jogszabály8 szerinti engedélyezési eljárásban - létesítési, majd üzemeltetési vízjogi engedély kiadásával - határoz a létesítéssel és az üzemeltetéssel járó jogokról és kötelezettségekről. (4) Az (1) bekezdés szerinti vízjogi engedélyben a bányatavak üzemeltetésével járó jogokat és kötelezettségeket a) a bányató területi elhelyezkedésére, a terület vízgazdálkodási környezeti adottságaira, 1 Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 205.. 2 Módosította: 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 16. a), 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. (1) 55., 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 205.. 3 Megállapította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 204.. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 4 Módosítva: 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 31. (4) b) alapján. Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 205., 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. (2) b). 5 Lásd: 18/1996. (VI. 13.) KHVM r. 6 Lásd: 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 15.. 7 Módosítva: 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 31. (4) b) alapján. Módosította: 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. (2) c). 8 Lásd: 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 3., 5..

Magyar joganyagok - 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet - a bányatavak hasznosításá 3. oldal b) a közigazgatásilag érintett település önkormányzati rendeletben meghatározott fejlesztési, terület- és településrendezési terveire, a helyi építési szabályzatra, illetőleg előírásokra, valamint c)1 a bányatóval érintett területtel kapcsolatos vízgazdálkodási, kulturális örökségvédelmi, környezet-, természet- és tájvédelmi, továbbá közegészségügyi szempontokra figyelemmel kell meghatározni. (5)2 A bányató üzemeltetésére vonatkozó jogerős határozat és ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas változási vázrajz megküldésével a vízügyi hatóság megkeresi a bányató fekvése szerint illetékes járási földhivatalt, hogy a bányatavat - az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó külön jogszabályok szerint - a vízgazdálkodással összefüggő művelés alól kivett területként bányató megnevezéssel jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A bányató vízkészletének használati joga 4. (1) A bányató vízkészletének használata vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozik. A vízhasználat feltételeit a bányató üzemeltetésére irányuló, a 3. szerinti vízjogi engedélyben kell meghatározni. (2) A bányató vízkészletének használatára a meder, illetve a part tulajdonjogával nem rendelkező személy részére vízjogi engedély csak akkor adható, ha ehhez a meder, illetve a part tulajdonosa külön írásba foglalt szerződésben hozzájárult. (3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a szerződésben rendelkezni kell a bányató partjának a használatáról is. A bányató vízjogi engedélyének jogosítottja és kötelezettje ez esetben az a személy, aki a vízkészlet használatával járó jogokat gyakorolja. (4) A bányató vízkészletének természeti okból történő változásáért az engedélyes vízhasználó, illetve a bányató vízilétesítményeinek tulajdonosa sem a vízjogi engedélyben biztosított jogra, sem a vízhasználat egyéb jogcímére alapozva nem igényelhet kártalanítást. (5)3 A (4) bekezdésben meghatározott esetben az engedélyes az esetleges károk megelőzésével, mérséklésével kapcsolatos tevékenységet - ha az vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével biztosítható, a vízjogi engedélyre vonatkozó általános szabályok szerint - saját költségére elvégezheti. Erre a vízügyi hatóság - ha azt a vízkészlet védelme a bányatóval összefüggésben közérdekből szükségessé teszi - az engedélyest hivatalból indított eljárás során is kötelezheti. A bányató vízminőség-védelme 1 Módosította: 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 3. h). 2 Módosítva: 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 31. (4) b) alapján. Módosította: 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 9., 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. (2) c). 3 Módosítva: 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 31. (4) b) alapján. Módosította: 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. (2) c).

Magyar joganyagok - 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet - a bányatavak hasznosításá 4. oldal 5. (1) A bányató hasznosítása főként - a víz mennyiségét nem, de a vízkészlet minőségét igénybe vevő és azt befolyásoló - a vízikörnyezeti adottságokkal összefüggő vízhasználatok (így például horgászat, vízisport, fürdőzés, vízparti üdülés, vizes élőhely) kialakítása révén történik. A bányató bármely, a víz minőségét befolyásoló ilyen jellegű hasznosítását a tevékenységekre irányadó jogszabályok szerint, de a bányató üzemeltetésére kiadott vízjogi engedélyben a vízkészlet minőségének védelme érdekében meghatározott jogokra és kötelezettségekre figyelemmel lehet gyakorolni. (2) Az (1) bekezdés szerint gyakorolt vízhasználatok vízjogi engedélye megadásához alapvető feltétel a tó terhelhetősége, a víz természetes öntisztuló képességének megőrzése, a hasznosítás hatásterületén a felszín alatti víz minőségének a külön jogszabály1 szerinti B szennyezettségi határértéken belül tartása, a jó vízminőség tartós biztosítása céljából. (3) A bányatavak vízkészletének szennyezése, károsítása, így például különösen szennyvízbefogadóként történő hasznosítása, továbbá azokon minden olyan vízhasználat gyakorlása, mely a felszín alatti vizek minőségének veszélyeztetésével jár - a felszín alatti vízkészlettel való szoros kapcsolatukra tekintettel - tilos. Záró és átmeneti rendelkezések 6. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2)-(3)2 (4)3 A rendelet hatálybalépését megelőzően bányászati tevékenység során keletkezett és fennmaradt bányatavakkal érintett ingatlanok tulajdonosai, az e rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül a külön jogszabályban4 meghatározott adatok csatolásával kötelesek a bányatóra vonatkozó üzemeltetési vízjogi engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól megkérni. (5)5 A (4) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztását követően a rendelet hatálybalépését megelőzően fennmaradt bányatavak esetén a vízjogi engedély nélkül üzemeltetett vízilétesítményekre és vízhasználatokra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni. (6)6 A bányatavakkal kapcsolatos rendelkezések megtartását az illetékes vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerint ellenőrzi, illetve a bányatavakat az engedélyezési eljárás során a jogszabályban meghatározott felügyeleti kategóriába sorolja. (7)7 (8)8 Melléklet a 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelethez 1 Lásd: 33/2000. (III. 17.) Korm. r. 2 Hatályon kívül helyezte: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 206.. Hatálytalan: 2009. X. 1-től. 3 Módosította: 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 16. a), 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. (2) b). 4 Lásd: 18/1996. (VI. 13.) KHVM r. 5 Módosította: 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 6. b). 6 Megállapította: 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. (1). Hatályos: 2014. I. 1-től. 7 Hatályon kívül helyezte: 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 40. (2) b). Hatálytalan: 2005. VI. 24-től. 8 Hatályon kívül helyezte: 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 40. (2) b). Hatálytalan: 2005. VI. 24-től.

Magyar joganyagok - 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet - a bányatavak hasznosításá 5. oldal A tájrendezés bányahatósági eljárásában benyújtott dokumentáció tartalma:1 1. A bányatóval érintett földrészletekről a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lap hiteles másolata. 2. Műszaki leírás, amely tartalmazza: 2.1. a bányató kialakulásának előzményeit, a tó állapotjellemzését, ezen belül: a) a megelőző bányaművelési adatokat, b) a medert alkotó víztartó rétegek vízföldtani adatait, c) a bányató vízkészletének mennyiségi és minőségi adatait, az esetleg meglévő mérő- és észlelőhelyek műszaki jellemzőit, valamint a mért és észlelt adatokat, d) a bányató vízforgalmi - vízutánpótlási és elvezetési - adatait, ideértve a felszíni és a felszín alatti vízből történő vízutánpótlódást is; 2.2. a bányató hasznosítását, ezen belül a) a vízhasználatokat, ideértve a vízkivétellel járó (pl. öntözés) és a vízikörnyezeti adottságokkal összefüggő (így például üdülés, fürdőzés, horgászat, vízisportok, vizes élőhely) vízhasználatokat is, b) a bányató és a vele kapcsolatban lévő felszín alatti víz minőségét befolyásoló parti területhasználatokat (így például parti sáv kialakítása, parkosítás, zöldfelületek, beépítések, közművesítés, hulladékkezelés), c) a hasznosítás és a b) pont szerinti területhasználatok felszín alatti vizekre gyakorolt hatását; 2.3. az előbbiekkel összefüggésben a bányató, illetve a felszín alatti vízkészletek védelme érdekében tervezett intézkedéseket, ideértve a) a bányató és felszín alatti hatásterülete vonatkozásában a vízminőség és vízmennyiség megfigyelés és mérés tervezett megoldását, b) a hasznosítások vízminőség-védelmi indíttatású szabályozását, a bányató terhelhetőségével, öntisztuló képességének megőrzésével összefüggésben meghatározott korlátozásait, c) a parti területek felszíni vízrendezését, d) a bányató környezetében a mezőgazdasági tevékenység, tápanyag-visszapótlás és a kemikáliák alkalmazásának szabályozását, e) a bányató vízpótlási, vízelvezetési, esetleges vízfrissítési, vízminőség-karbantartási terveit. 3. Átnézeti helyszínrajz (M=1:25 000), amely tartalmazza: a) bányató határvonalát és környezetét, annak domborzati adatait, b) a környező település(ek) közigazgatási határát, c) a felszíni vízfolyásokat, csatornákat. 4. Részletes helyszínrajz, az ingatlan-nyilvántartási térkép felhasználásával alkalmasan választott 1:1000, 1:2000, 1:4000 vagy 1:10 000 méretarányban, amely részletesen tartalmazza: a) az átnézeti helyszínrajz információit, b) az érintett földrészletek helyrajzi számát, c) a partvonalat, parti sávot, a vízmozgás sávját a rézsűben, d) a hasznosításhoz szükséges utak, parti létesítmények, épületek, növényzet elhelyezkedését, a felszíni vízhálózattal való esetleges kapcsolatokat, 1 Módosította: 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. (1) 55.

Magyar joganyagok - 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet - a bányatavak hasznosításá 6. oldal e) a vízparthasznosítással kapcsolatban tervezett beavatkozásokat (így például fürdőhelyek, horgászhelyek, stégek, kikötők, zöldfelület kialakítása, parkosítás), f) a bányató és partjának tervezett hasznosítása által a felszín alatti vízkészletet érintő hatásterületet, g) az f) pont szerinti hatásterületen lévő felszín alatti vízkivételek adatait (hely, szűrőzött szakasz mélysége, igénybe vett vízkészlet típusa, engedélyezett vízkitermelés mennyisége, m 3 /nap), h) a bányató vízkészletét és a hasznosítással érintett felszín alatti vízkészlet minőségét és mennyiségét mérő, megfigyelő objektumok helyét, adatait. 5. A bányató és a jellemző rézsűk keresztszelvényei, amelyek tartalmazzák: a) a víz alatti és víz feletti rézsűk hajlásszögét, b) a vízszintek szélső értékeit, c) a rézsűvédelem tervezett módját, d) a szabadon hagyandó parti sáv kialakítását, e) a vízpart hasznosításával kapcsolatban tervezett beavatkozásokat, f) a jellemző felszín alatti rétegszelvényeket.

Magyar joganyagok - 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet - a bányatavak hasznosításá 7. oldal TARTALOMJEGYZÉK 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 1 a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről 1 A bányató vízjogi engedélyezése 2 A bányató vízkészletének használati joga 3 A bányató vízminőség-védelme 3 Záró és átmeneti rendelkezések 4 Melléklet a 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelethez 4 A tájrendezés bányahatósági eljárásában benyújtott dokumentáció tartalma: 5