Előterjesztő: Készítette: Szitka Péter polgármester Lautner Emőke városi főépítész Javaslat Az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról Kazincbarcika 2014.10.03. 1
Tisztelt Képviselő-testület! ELŐZMÉNYEK A közelmúltban elfogadott, az építésüggyel kapcsolatos jogszabályváltozások közül a 2012. évi CLVII törvény rendelkezett a településfejlesztéssel, településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról, melynek egyik lényeges eleme az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosítása, kiegészítése. Ennek értelmében 2013. január 1-től a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, jogszabályban meghatározott körben a települési önkormányzat a. elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település terület felhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó körülményeket, b. előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban, c. szakmai konzultációt biztosít a b) pontban meghatározott körülmények teljesítése érdekében. A települési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet egyrészt módosította a településfejlesztés és a településrendezés eszközeinek tartalmát, egyeztetésének és elfogadásának szabályait, másrészt az új településrendezési jogintézményekkel (Településképi véleményezési eljárás, Településképi bejelentési eljárás, Településképi kötelezés, Közterület-alakítás) új eszközöket, jogosítványokat ad a települési önkormányzatoknak. Ennek tükrében önkormányzatunk megalkotta a településképi véleményezési bejelentési és kötelezési eljárásról szóló 28/2013.(X.25) önkormányzati rendeletét, mely az alább felsorolt településképi eljárásokra vonatkozik: A településképi véleményezési eljárás során a polgármester a település frekventált területein a város építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése összességében az épített környezet esztétikus kialakítása érdekében az eljárás megindulásakor az építésügyi hatóságnak megküldi véleményét. A megküldött véleményt a hatóság az üggyel kapcsolatos döntésében figyelembe veszi. 2
A településképi bejelentési eljárás során a polgármester a település frekventált területein a város építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött egyes építési munkákkal kapcsolatban a helyi adottságok figyelembevételével a városképi illeszkedéssel összefüggő követelmények érvényesítése, valamint a beépítésre szánt területek rendeltetésszerű használatának biztosítása, összességben az épített környezet esztétikus kialakítása érdekében figyelemmel kíséri. E területeken a tervezett építési tevékenységet, a reklámelhelyezést vagy a rendeltetésváltoztatást bejelentési kötelezettséghez köti, és amennyiben az a követelményeknek megfelel kikötéssel vagy anélkül tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti. Amennyiben a kérelmet a polgármester nem tartja a követelményeknek megfelelőnek megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és a megtiltás indokainak ismertetése mellett figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire. A településképi kötelezés során a polgármester kormányrendeletben meghatározottak szerint településképi kötelezés formájában az önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. Az új településrendezési jogintézmények használatával kapcsolatosan már rendelkezünk tapasztalatokkal, a jóváhagyott, a településképi véleményezési, bejelentési, kötelezési eljárásról szóló 28/2013. (X.25) rendeletünk mintegy nyolc hónapja van hatályban, és egyre inkább bekerül a köztudatba. A lakosság és a vállalkozások részéről felmerült az igény arra, hogy a város támogassa azokat, akik a városképi követelmények megvalósítására szándékot mutatnak a helyi védett épületek értékmegőrző helyreállítása tekintetében. A kérésnek megfelelően önkormányzatunk megalkotta a helyi védelem alatt álló építészeti értékek fenntartásának támogatásáról szóló 40/2014. (VII.24.) önkormányzati rendelet. A védett építészeti értékek fenntartásának támogatására csak az egyedi építészeti értékek védelme esetében gondoltunk, tehát a területi védelemmel érintett, városképi jelentőségű területeken lévő lakótelepekre és a kiemelt városképi útvonalak mellet lévő területeken lévő épületekre a támogatás nem vonatkozik, ezek a területek és épületek nem esnek bele a támogatási körbe. A támogatás nem csak a Belvárosi szocialista realista védett értékeink értékmegőrző támogatását jelenti, hanem kiterjed a város egyéb területeire, így a régi faluközpontok területein lévő egyedi építészeti értékekre is. A rendeletalkotás előtt már felmerült, hogy a védett építészeti értékek végleges meghatározását a közeljövőben jóváhagyásra beterjesztendő helyi építészeti értékvédelmi rendelet határozza majd meg, mely a folyamatban lévő értékvédelmi vizsgálaton alapul. Ezt a kitűzött célt valósítjuk meg a jelen javaslatunkkal és a rendelet jóváhagyásával. 3
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEINEK HELYI VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MEGALKOTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE Az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet tervezetét 2014.augusztus 25- én széleskörű társadalmi egyeztetésre bocsátottuk. Ennek keretében a képviselő testület tagjai megkapták a rendelettervezetet és véleményezhették azt. A partnerségi egyeztetés szabályai szerint a rendelettervezetet Kazincbarcika város honlapjára egyeztetésre feltettük. A rendelettervezetet a helyben szokásos módon társadalmi egyeztetésre bocsátottuk. A rendelet tervezettel kapcsolatosan egyik esetben sem érkezett észrevétel, vélemény. A rendelethez előkészítésre kerültek az egyes védett értékekhez tartozó adatlapok is első olvasatban, amit szintén közzé tettünk és kértük a lakosság véleményét ezekkel kapcsolatosan is. Egy vélemény érkezett a Kazincbarcikai Kórház részéről, melyet figyelembe veszünk. A jelen rendeletünk jóváhagyása után kerülnek véglegesítésre az egyes adatlapok, melyek majdan a rendelet függelékei lesznek egy külön rendeletmódosítás keretében. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését, fogadja el a rendelet tervezetet. Kazincbarcika 2014.07.24. Szitka Péter polgármester 4
ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT Az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló.../2014(x.3.) önkormányzati rendelet-tervezetéhez A 2011. január 1. napjától hatályos, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. -a szerint: A jogszabály előkészítője a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről... önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületet tájékoztatni kell [ ] (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti es egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességet, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi es pénzügyi feltételeket. 1. A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása: a) A jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai: aa) Társadalmi szempontból kizárólag pozitív társadalmi hatásokat hordoz a rendelettervezet, mivel Kazincbarcika megmaradt és új értékeinek, valamint a városkép védelmének szempontjából rendkívül fontos önkormányzati feladat, az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet megalkotása. Ez a rendelet és a hatályos településképi véleményezési és, bejelentési és kötelezési eljárásokról szóló 28/2013.(X.25) önkormányzati rendelet lesz a biztosítéka annak, hogy a védelembe vett értékek hosszú távon megőrizzék eredeti karakterüket, ezzel átörökítve a régi, történelmi Kazincbarcika hangulatát az utókor számára. ab) A rendelet gazdasági hatásai között pozitív hatásként jelölhető meg egy olyan ösztönző hatás, melynek segítségével az épített környezet minőségének javításával, valamint egyéb városi projektek és programok hatását növelve, a környezetkultúra fejlesztésén keresztül a város tervezett arculatváltását elősegíti, idegenforgalmi szerepét a település növeli, a meglévő értékek megtartása mellett. ac) A rendelet megalkotását követően az önkormányzat költségvetésében tervezni és biztosítani kell a védett értékek fenntartásához szükséges támogatás összegét. b) A jogszabály környezeti és egészségi következményei: A helyi rendelet célja a településnek és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti, valamint az épített környezettel összefüggő közterületi és építészeti jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése. c) A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: A Tervezet jelentős adminisztratív terheket nem keletkeztet. 1
A rendelet jóváhagyását követően el kell készíteni a helyi védett értékek adatlapjait, és az elkészülést követően a rendelet függelékeként kell szerepeltetni a rendelet módosításával egyidejűleg. 2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A jogszabály megalkotása lehetőség a Képviselő-testület számára. A jogalkotás elmaradása mulasztásos törvénysértést nem eredményez. A folyamatban lévő helyi értékvédelmi rendelethez szükséges értékvizsgálat a helyi védelem alatt álló épületek adatlapjainak elkészítése, a már védett épületek felülvizsgálata, illetve új, védelemre méltó épületek helyi védettség alá helyezésének javaslata hosszú, évekig tartó gyűjtő-és kutatómunka eredménye. A rendelet majdani függelékében részletesen megfogalmazandó védendő értékek részletesebbek, konkrétabbak lesznek a korábbi, a jelenleg a Helyi Építési Szabályzatban megfogalmazott szabályokkal szemben, ezzel is megerősítve a településkarakter fokozott megőrzését. A jogbiztonság okán is célszerű az új, korszerű helyi értékvédelmi rendelet elfogadása. Ennek elmaradása a jelenleg nem teljes körű szabályozási tartalom fennmaradását eredményezné. A három helyi értékvédelemmel kapcsolatos rendelet majdan egy egységet képez melynek egyes elemei a város új településrendezési tervébe is beépülnek. 3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A rendelet elfogadása eseten az új szabályok alkalmazása a jelenlegi szabályozáshoz képest többlet személyi, szervezeti és tárgyi feltételt nem igényel. A pénzügyi feltételek körében megjelenő kiadási oldal fedezetét a mindenkori költségvetésben biztosítani kell. Kazincbarcika 2014.10. 03 2
KAZINCBARCIKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK./2014(X.3) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEINEK HELYI VÉDELMÉRŐL Kazincbarcika Város Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. (3) bekezdésében, az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendeletben kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (1) bekezdés b) pontjában, valamint 57. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. E rendelet célja Kazincbarcika Város építészeti, városképi értékeinek védelme és igényes alakításának elősegítése. További kiemelt cél hogy az egyes építési engedélyhez kötött, valamint építéshatósági engedélyhez nem kötött, de településképi eljárások lefolytatását igénylő építési munkákkal kapcsolatban a helyi adottságok figyelembevételével a városképi illeszkedés követelményeinek érvényesítése, valamint a helyi védelemmel ellátott épületek értékmegőrző, értékmegújító rekonstrukciójának támogatása biztosított legyen. 2. (1) E rendelet hatálya Kazincbarcika Város Önkormányzata közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az építészeti örökség mindazon elemére, amely nem áll egyéb (országos) védelem alatt, és amelyet Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselőtestülete védetté nyilvánít, vagy védetté nyilvánított. (3) E rendelet személyi hatálya kiterjed továbbá minden természetes és jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki Kazincbarcika Város közigazgatási területén helyi értékvédelemmel védett létesítmény tulajdonosa, használója, vagy bérlője. 3. (1) Kazincbarcika Város Önkormányzatának feladata a helyi védelem alá helyezhető építészeti örökség a) felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése, b) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, c) a műemlék- és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása, d) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésének támogatása e) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve helyreállítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, újjáépítése. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat Kazincbarcika Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Városüzemeltetési és Városfejlesztési Osztálya koordinálja a városi főépítész irányításával. 1
4. (1) A településfejlesztésben a településrendezési tervek elkészítésekor a helyi védelem követelményeit az épített környezet egészének alakítása és védelme, a műemlékvédelem és az arányos városfejlesztés érdekében e rendelet célkitűzésével összhangban kell érvényesíteni. (2) A helyi területi védelemmel érintett területeken belül és a helyi egyedi védelem alá tartozó épületeken mindennemű építési tevékenység (akár építési engedély, bejelentés, településképi vélemény vagy településképi bejelentés köteles a tevékenység, akár nem) csak a városi főépítész hozzájárulásával kezdhető el. E rendelet alkalmazásában: 5. 1. A Városképi jelentőségű útvonalak, közterületek Olyan területi védelmet jelentenek, amely a város azon útvonalaira és közterületeire terjed ki, ahol az egyes épületek építmények városképi megjelenéséhez a városi arculat szempontjából kiemelt városi érdek fűződik. 2. Városkép jelentőségű területek Olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak. 3. A Városközpont területe Olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak. 4. A Helyi értékvédelmi területek Olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részére, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálja, vagy ahol a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak. 5. Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek: E rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épületek, épületegyüttesek. 6. Védett épületek, építmények, művészeti alkotások: Azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, közterületi műalkotások, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyeket a rendelet védetté nyilvánított. 7. Védett érték károsodása: Minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános értékcsökkenését eredményezi. 8. Hirdető berendezés: a) Cégtábla: Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátáscélját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető tábla b) Cégér: Valamely mesterséges jelvényként használt, rendszerint a rendeltetési egység bejárata közelében kifüggesztett tárgy, vagy címerszerű ábra, mely a falsíkra merőlegesen kerül elhelyezésre. Cégérnek minősül az az üzlethelyiségnél nem a falsíkra merőleges tábla is, mely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amely cégtáblán kerülhet elhelyezésre. c) Címtábla: Intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla 2
d) Hirdetőoszlop: Plakátok, hirdetések céljára szolgáló kör, sokszög vagy egyéb alaprajzú építmény 9. Reklámhordozók: a) Hirdetőtábla: Hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló közterületről látható építmény. b) Egyedi címfestett tábla: Olyan rögzített egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, mely a gazdasági, kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt. c) Citylight: (világító reklám): Változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, egy, vagy többoldalú világító hirdető-berendezés, vagy felirat. d) Óriásplakát: Változó tartalmú, általában kereskedelmi vagy reklám célokat szolgáló hirdetések elhelyezésére alkalmas hirdető eszköz, melynek mérete meghaladja az 1,5 métert. 10. Transzparens: Építményre kifeszített, vagy építmények között átfeszített reklámhordozó, mely általában textil jellegű anyagból készül. 11. Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik: A reklámozás célját is szolgáló bármely építési technológiával festéssel, vagy azzal rokon technológiával készített reklámcélú felület, grafikai mű. 2. A HELYI VÉDELEM FAJTÁI 6. Városképi jelentőségű útvonalak, közterületek: (1) A Városképi jelentőségű útvonalak, közterületek az épített környezet olyan összefüggő részére, a város azon útvonalaira és közterületeire terjed ki, ahol az egyes épületek, építmények városképi megjelenéséhez a városi arculat szempontjából kiemelt városi érdek fűződik. (2) A városképi jelentőségű útvonalak, közterületek helyi területi védelem alá vont elemeinek felsorolását, valamint a városképi jelentőségű útvonalak, közterületek helyi területi védelem alá vont elemeinek térképvázlatát az 1. melléklet tartalmazza. 7. Városkép jelentőségű területek (1) A városkép jelentőségű területek olyan területi védelemmel ellátott területek, amelyek az épített környezet egyes összefüggő részeire terjednek ki, és a megjelenésükkel a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak. (2) A városkép jelentőségű területek területi védelem alá vont elemeinek felsorolását, valamint a városképi jelentőségű területek helyi területi védelem alá vont elemeinek térképvázlatát a 2. melléklet tartalmazza. 8. A Városközpont területe (1) A városközpont területe olyan területi védelemmel ellátott terület, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak. (3) A városközpont területe helyi területi védelem alá vont elemeinek térképvázlatát a 3. melléklet tartalmazza. 3
9. Helyi értékvédelmi területek (1) A helyi értékvédelmi terület olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak (2) A helyi értékvédelmi területi védelem magába foglalja a településszerkezet, a településkép elemeit, formáit, a jellegzetes építési anyagokat, a terület meghatározó színvilágát, valamint kiterjed a városképi jelentőségű közterületek felületeire is, magába foglalja továbbá az utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, a jellegzetes építési vonal védelmét is. (3) A helyi értékvédelmi terület helyi területi védelem alá vont elemeinek térképvázlatát a 4. melléklet tartalmazza. 10. Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek (1) A helyi egyedi építészeti védelem olyan épületre, építményre, az építmény egészére vagy részeire és annak földrészletére, továbbá az épületen lévő műalkotásokra, szobrokra, emléktáblákra, domborművekre, és egyéb építészeti elemekre terjedhet ki, amelyeknek településtörténeti, településképi értékük van. (2) A helyi egyedi építészeti védelem elemeit vont elemeinek felsorolását és térképvázlatát a 5. melléklet tartalmazza. 3. A HELYI VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSSAL, VAGY ANNAK MEGSZÜNTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS 11. (1) A helyi védetté nyilvánítással, vagy annak megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy a védelem alá helyezés, illetve a védelem megszüntetése iránti írásbeli kérelem alapján indulhat. (2) A helyi építészeti értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté nyilvánításának kérelméhez csatolni kell az alábbi dokumentumokat: a) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, térképi ábrázolással, b) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész), c) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók), d) a kezdeményezés indokolását, e) a védendő érték fotódokumentációját, f) a kezdeményező nevét és címét g) az előzetes értékvizsgálatot 12. (1) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni. (2) A kérelmet Kazincbarcika város polgármesteréhez kell benyújtani. 13. (1) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről a Képviselő-testület gondoskodik, de ennek költségeit esetenként a kérelmezőre átháríthatja. 4
(2) Az előkészítéshez beszerezhető még az érintett ingatlan-tulajdonosok, az érintett helyi szakmai, társadalmi szervek együttes álláspontja is. 14. (1) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 30 napra közzé kell tenni. (2) A közzététel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan 30 napon belül írásos észrevételt lehet tenni. 15. (1) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell. (2) A helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésük a helyben szokásos módon is történhet. (3) A használó értesítése a tulajdonos útján történik. 4. A VÉDETT ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA MEGJELÖLÉSE, FENNTARTÁSA, HASZNOSÍTÁSA 16. A védett értékek nyilvántartása (1) A helyi egyedi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos eljárásban született döntésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről vagy törléséről a jegyző gondoskodik, bejegyzés esetén a következő szöveggel: Kazincbarcika város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2013. (X.15) önkormányzati rendelete alapján helyi védelem alá vont érték. (2) A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása azonban a védettség hatályát nem érinti. (3) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely a városi főépítész feladata. (4) A nyilvántartást közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, abba bárki betekinthet. 17. A védett értékek fenntartása, hasznosítása (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelessége. (2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. (3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését egyebek között a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. (4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot a hatályos jogszabályok keretei között az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja. 5
18. A védett értékek megjelölése (1) A helyi védelem alatt álló védett építészeti értéket egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege: Kazincbarcika Város Önkormányzata védetté nyilvánította évszám. (2) A tábla elhelyezéséről esetleges pótlásáról a polgármester, vagy az általa megbízott szervezet gondoskodik. 19. A védett értékek fenntartása, hasznosítása (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelessége. (2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. (3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését egyebek között a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. (4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot a hatályos jogszabályok keretei között az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja. 5. A VÉDETT ÉRTÉK FENNTARTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA 20. A védett helyi értékek fenntartásának támogatása (1) A helyi védelem alatt álló érték fenntartási kötelezettségének (szokásos jó-karbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő munkálatok) teljesítéséhez az önkormányzat pénzbeli támogatást nyújthat a tulajdonos részére, amennyiben azt a tulajdonos a munkavégzés előtt kéri. (2) A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható, melynek igénylése kizárólag pályázat útján lehetséges. A pályázati felhívás mintát az 7. melléklet, a pályázathoz benyújtandó kérelem-mintát a 8. melléklet tartalmazza. (3) Támogatásért csak a helyi védelem alá vont érték tulajdonosa folyamodhat és annak elnyerésére is csak ő jogosult, azonban a támogatást az esetleges bérlőre, vagy használóra átruházhatja. Az átruházás szándékát már a kérelemben jelezni kell. (4) A támogatási kérelmek benyújtásának határideje: a) Általános esetben: legkésőbb a naptári évet megelőző év szeptember hó 30. napjáig lehet benyújtani a Képviselő-testület Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságához (a továbbiakban: Bizottság). A határidő elmulasztása jogvesztő. b) Rendkívüli esetben: a naptári év aktuális negyedévének utolsó napjáig c) Rendkívüli esetnek minősül az a kérelem, melyet a Bizottság a városi főépítész javaslatára annak nyilvánít, valamint amihez kiemelt városérdek fűződik. (5) A támogatási kérelemhez csatolni kell az alábbiakat: a) az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát; b) építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt; c) építési engedélyhez nem kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak megfelelő tartalmú és terveket, az elvégezendő munka leírását; valamint a településképi véleményt, illetve a településképi bejelentési eljárásban kiadott igazolást 6
d) minimum 5 darab fénykép-dokumentációt az építmény állapotáról, és/vagy a felújítandó homlokzatokról; e) a felújítás költségeit tartalmazó részletes költségvetést, elkülönítve azzal a többletköltség-igénnyel, mely a homlokzati díszek és egyéb homlokzati elemek eredeti formában történő helyreállítása, díszesebb kapuzatok, oromzatok, lábazatok, stb. miatt szükséges; f) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és a munka elkészülésének határidejét; g) a pályázó költségvállalási nyilatkozatát arról, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel, illetve kire ruházza át. h) Társasház esetén a közgyűlés hozzájárulását tartalmazó határozatot. (6) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák költségének legfeljebb 50 %-áig, maximum homlokzati elemenként 200 000 Ft-ig terjedhet. Teljes épületrész felújítása esetében egyedi támogatási összeg is megállapítható. Az ingatlanra eső Önkormányzati támogatás mértékét - az önkormányzati költségvetés keretei között a Bizottság állapítja meg. A Bizottság a benyújtott pályázat 20. (5) bekezdés e) pontjában meghatározott melléklet kapcsán jogosult annak ár-érték szerinti ellenőrzésére, esetleges felülvizsgálatára, azzal kapcsolatban új ajánlat bekérésére. (7) A támogatás módját, mértékét, igénybevételének feltételeit a Bizottság határozza meg, amelyről a nyertes pályázók és az Önkormányzat támogatási szerződést kötnek. A szerződés tartalmazza legalább a megítélt támogatás folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét és az ellenőrzés szabályait. (8) A támogatás kifizetésére az elvégzett munkáról szóló eredeti számlák, és fényképek becsatolását követően kerülhet sor. Az elkészült munkát követő kifizetés előtt az Önkormányzat szakértő bevonását is kezdeményezheti, annak megállapításához, hogy a munka minősége megfelel-e a támogatásban megfogalmazott követelményeknek és műszaki tartalomnak. (9) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 15 éven belül. (10) Az önkormányzati támogatással megvalósított homlokzati elemeket az alábbi időtartamú fenntartási kötelezettségek terhelik: Állandó homlokzati elemek: 10 év Ideiglenes homlokzati elemek: legalább5 év, illetőleg az adott érdekkör fennállásának időtartamáig. 21. A védett helyi értékek fenntartásának támogatását kizáró vagy csökkentő okok (1) Nem adható támogatás olyan pályázónak, aki nem tudja igazolni, hogy az önkormányzati támogatáson felüli pénzügyi forrása rendelkezésére áll. (2) Nem adható támogatás a pályázat benyújtását megelőzően elkezdett építési és építéselőkészítő munkákhoz. (3) Nem adható támogatás azon épületre, mely 15 éven belül már támogatás nyert és a támogatási szerződésben megfogalmazott együttműködési kötelezettségének nem tett eleget. 22. A támogatási összeg felhasználásának garanciái (1) Amennyiben a támogatást nem a pályázatban megjelölt feladatokra, nem a megfelelő minőségben használják fel, úgy a támogatásban részesülő a támogatás összegét köteles egy összegben visszafizetni a támogatás nyújtó részére. 7
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt visszafizetési kötelezettség időarányosan terheli azt a támogatásban részesülőt, aki a 20. (10) bekezdésében megjelölt fenntartási kötelezettségének nem tesz eleget. 6. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLLYEL VAGY TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNNYEL ÉS TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSSEL VÉGEZHETŐ MUNKÁK ÉS TEVÉKENYSÉGEK 23. (1) A településképi eljárások során az építési engedély kiadásához adandó igazolás kiadását a városi főépítész szakmai véleményét figyelembe véve a polgármester megtagadhatja, vagy feltételekhez kötheti, ha a tervezett építési munka: a) egyedi védettség esetén az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatainak, díszítőelemeinek, burkolatának, tetőfelépítményeinek, kéményeinek, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával vagy elbontásával jár; b) a környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzatkiképzés, felületképzés és színezés alkalmazását tervezi, és a védett érték megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná, vagy értékcsökkenését eredményezné. (2) A védett helyi értéket vagy területi védelemmel érintett épületet érintő építési munka esetén a településképi eljárás során a városi főépítész szakmai állásfoglalása alapján a polgármester a Helyi Építési Szabályzattal összhangban meghatározhatja: a) az épület tetőfedésének anyagát, b) előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését, a felhasználható anyagok körét, c) korlátozhatja az építmények falán reklám felfestését vagy reklámhordozó elhelyezését, d) a portálok kialakítását e) megtilthatja az építmények közterületről látható megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló utólagos beépítéseket, gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását. f) bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elhelyezését 7. A HELYI TERÜLETI VÉDELEMMEL ÉRINTETT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI 24. A városképi jelentőségű területek általános előírásai (1) A városképi jelentőségű helyi területi védelemmel érintett lakótelepek és védett utcaképek esetében mindennemű építési tevékenységéhez településképi eljárást kell lefolytatni. (2) A városképi jelentőségű helyi területi védelemmel érintett lakótelepek rekonstrukciója során városképi szempontból az épület megjelenésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni különös tekintettel a folyamatban lévő és várható energetikai korszerűsítés kapcsán. (3) A homlokzatformálás eszközei lehetnek a burkolás és a színezés, valamint az erkélyek, loggiák korlátainak cseréje, előtetők, redőnyök építése, amik szintén befolyásolják a homlokzat megjelenését. (3) A lakótelepek megújításában lényeges szempont a nagy felületű épülettömegek tagolása, melyet színezéssel célszerű mozgalmassá tenni. (4) A lakótelepi épületek színezésénél az összhangra kell törekedni, a világos pasztell-színek 8
kapjanak hangsúlyt egy-egy helyen a középszínek keveredésével. 25. A városképi jelentőségű területek sajátos előírásai A helyi területi védelemmel érintett területek, így a városkép jelentőségű területek, a városközpont területe, a helyi értékvédelmi területekkel kapcsolatos építési előírások: (1) Az épületekhez kapcsolódó teljes vagy részleges felújításához a településképi véleményt be kell szerezni. (2) A meglévő lakótelepekre, és településközponti övezetekre vonatkozó általános építészeti szabályozás: a) A beépítési mód kialakult, részben szabadon álló, részben típusépületek szekcióiból összeállított, részben keretes vagy keretes beépítésű, mely a határoló utcák felé viszonylag zártan jelenik meg, védett tömbbelsőket közrefogva. b) A megengedett legnagyobb beépítettség mértékét a kialakult állapotok szerint kell figyelembe venni az alábbi eltérésekkel: ba) A lakóövezeten a kialakult építési helyen belül a szekciók alapterülete maximum 20%-kal növelhető egységes épületrekonstrukció esetében, melynek célja a homlokzat rekonstrukció, a liftelhelyezés, bejárati előterek és hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók elhelyezésének elősegítése. bb) Spontán, egyedi esetekben bővítés nem engedélyezhető, csak legalább egy szekcióra vonatkozóan. c) Az épületek meglévő homlokzatmagassága csak a tetőtér beépítésnél megengedett mértékben, legfeljebb 1,2 méter magassággal növelhető. Emeletráépítés nem engedélyezhető. d) Magas tető építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet. Önálló álló tetőablak nem építhető, helyette a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető, melynek magassága nem haladhatja meg az emeletmagasság mértékét. e) Egyedileg védett épületeken magas tető, vagy emeletráépítés csak akkor engedélyezhető, ha erre a Városi Műszaki és Építészeti Tervtanács bevonásával kiadott településképi vélemény kerül beszerzésre. f) Magas tető ráépítés esetén garzonlakás nem építhető. A tetőtereket az alattuk lévő szintekkel egybe lehet kapcsolni. g) Tetőtér beépítés esetén szekciónként maximum 2 önálló rendeltetési egység építhető. h) A lakóépületekben a lakások eltérő használata az érvényes jogszabályok szerint lehetséges. Nem helyezhető el azonban vendéglátó funkció és termelő jellegű gazdasági funkció. i) A homlokzatok átalakítása, rekonstrukciója a városközpont és a Belváros, valamint a városképi jelentőségű lakótelepek helyi védett területeinek esetében csak egységes módon egy időben történhet egy épületen belül. j) Kivételt képez a városközpont és a Belváros helyi védett területe, ahol a földszint egységes rekonstrukciója időben elkülönülhet a teljes épület rekonstrukciótól. k) Az átalakítások során az illeszkedés szabályainak, illetve az értékvédelmi, településképi védelmi szabályozásnak megfelelően kell eljárni. l) Az illeszkedés esetében településképi eljárást kell elfolytatni. m) A védett területeken belül az egyes üzletek homlokzati megjelenítését és reklámjainak elhelyezését egy épületen belül egységesíteni szükséges a földszint fölötti övpárkány kialakításával az eredeti homlokzati elemekhez illeszkedő módon n) Az egyes épületek földszintjét megközelítő lépcsők elhelyezhetőek, azonban ezek helyzetét és kialakításának módját településképi eljárásban kell tisztázni, illetve a 9
megjelenésnél az illeszkedés szabályainak alkalmazásával az eredeti épület építészeti adottságaihoz, vagy a közterületeken egységesen alkalmazott típus megoldáshoz kell igazodni. (3) Az önkormányzat külön rendeletben a helyreállítási kötelezettséget kötelezési eljárás keretein belül az egyes épületekre elrendelheti. (4) A területen belül önálló pavilon, sem könnyűszerkezetes, sem szilárd építőanyagokkal épített nem helyezhető el. Üzletek, egyéb létesítmények elhelyezését csak a településképi eljárás lefolytatását követően lehet elvégezni. (5) Az egyes helyi építészeti védelemmel nem védett meglévő lakó,- és egyéb funkciójú épületeken az erkélyek, loggiák beépítése csak akkor engedélyezhető, ha az egy épületen, vagy épületszekción belül egységes megjelenésű, és megvalósítása egy időben történik, vagy teljes homlokzatrekonstrukció keretén belül valósul meg, tervezett, rendezett formában. Ezekben az esetekben nem kötelező minden erkélyt beépíteni, de a rendezett formát fenn kell tartani. (6) A védett területeken belül elhelyezkedő épületen, építményen csak a látványt nem zavaró módon helyezhető el antenna, hírközlési egység illetve gépészeti berendezés, klíma szerkezet. (7) Amennyiben más műszaki megoldás nincs, a védett területen belül lévő épületen, építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna, műholdvevő) helyezhető el. (8) Az egyes helyi építészeti védelemmel védett meglévő lakó,- és egyéb funkciójú épületeken az erkélyek, loggiák utólagos beépítése nem engedélyezhető. Az önkormányzat külön rendeletben a helyreállítási kötelezettséget kötelezési eljárás keretein belül az egyes épületekre elrendelheti. 26. Közművek elhelyezése (1) A védett területeken a közművek elhelyezése a) Helyi értékvédelmi területeken belül közművek építése és rekonstrukciója csak föld alatt lehetséges, a Belváros helyi védett területein kívül lévő védett területek esetében a kialakult állapot azonban fenntartható. A közmű-rekonstrukcióhoz a településképi eljárást le kell folytatni. b) A Városközpont területén belül a közművek építése és rekonstrukciója lehetőleg föld alatt történjen, a kialakult állapot azonban fenntartható. A közmű-rekonstrukcióhoz a településképi eljárást le kell folytatni. c) Városképi jelentőségű útvonalak, közterületek, esetében, melyek nem érintik a Belváros, vagy a Városközpont helyi védett területeit a közművek rekonstrukciójához a településképi eljárást le kell folytatni. 27. A közterületek rekonstrukciója (1) A közterületek rekonstrukciója az alábbi szempontok figyelembe vételével valósulhat meg: (2) A Belváros a városközpont és egyes helyi területi védelemmel érintett közterületek csak közterület alakítási terv szerint valósíthatóak meg, magasabb rendű jogszabályban és a Helyi Építési Szabályzatban megadottak szerint. (3) A közterületi terv készítésének szempontjai: a) Csak a környezetbe illő, stílusban nem idegen hagyományőrző elemek és építmények helyezhetőek el. b) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kis, közepes, vagy nagyelemes burkolókő legyen. c) Kis-elemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kis-kocka kő vagy nagy-kocka kő jellegéhez hasonlít, lehetőleg szürke, antracit vagy homok 10
színben. Eltérő színek is alkalmazhatóak korlátozott mértékben, a településképi eljárások során történő jóváhagyással. d) A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kis-elemes, nagy-elemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a településképi eljárás során a polgármester a hozzájárulását adja. e) Az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektúra elemet azok elhelyezése előtt településképi eljárás során kell kiválasztani az alábbi szempontok alapján: ea) A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgy-együttest alkossanak, vagy típus utcabútor család alkalmazásával vagy egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. Minősített, zsűrizett típustervek és gyártmányok is alkalmazhatóak. eb) A védett területeken nem engedélyezhető a stíluskeveredés, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezése. ec) A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal. ed) A közterületre kihelyezett tárgy-együttes, utcabútor család terveinek része kell, hogy legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók arculatterve is. 28. A védett közterületeken megjelenő reklámhordozók, hirdető berendezések elhelyezése A védett közterületeken megjelenő reklámhordozók, hirdető berendezések elhelyezése az alábbi szempontok figyelembe vételével történhet: (1) Általános előírások: a) Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások kell alkalmazni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások). b) A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya. c) Óriásplakát a helyi területi értékvédelmi területen belül nem helyezhető el. d) A közterületi és homlokzatra szerelt cégtáblák, cégérek, címtáblák, reklámhordozók, hirdető felületek, felirati mezők, világító emblémák csak a környezetbe illeszkedő módon valósíthatóak meg, melyhez minden esetben be kell szerezni a településképi véleményt. (2) Közterülethez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozók: a) Transzparensek csak térségi, városi jelentőségű rendezvények időszakában, ideiglenes jelleggel helyezhetőek el, legfeljebb az adott rendezvény lebonyolítását 45 nappal megelőző időszakban, a rendezvény befejezéséig. b) Megállító tábla az épület utcai homlokzatán lévő rendeltetési egységek számának megfelelően helyezhető el, rendeltetési egységenként legfeljebb egy darab. c) A közterületre kihelyezett megállító táblák elhelyezéséhez közterület foglalási engedélyt kell kérni., melyért közterület használati díj szedhető. d) A megállító táblák méretei nem haladhatják meg az alábbi méreteket: szélessége szerkezettel együtt 1,1 méter, a tábla szélessége legfeljebb 0,90 méter, magassága szerkezettel együtt 1,5 méter a tábla magassága legfeljebb 1,5 méter e) A megállító tábláknál alkalmazható anyaghasználat:, fa szerkezet, vagy kovácsoltvas jellegű fém szerkezet, fém szerkezet. f) Az egyes megállító tábláknak egy közterület szakaszon azonos jellegűnek kell lenniük, eltérések csak a megállító tábla díszítésében, pártázatában, talpazatában lehetségesek. 11
g) A közterületek használatával összefüggő önkormányzati rendelet azonos típusú megállító tábla vagy gyártmány használatát is elrendelheti egyes védett közterületek esetében, illetve gyártmányokat is értékesíthet a városüzemeltetési szervezet. h) Az egyes üzletekhez, egyéb rendeltetési egységekhez nem kötődő hirdető berendezések és reklámhordozók csak egymástól legalább 10 méter távolságra helyezhetők el. 29. Épületekhez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozók Épületekhez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozó berendezések elhelyezése az alábbi szempontok figyelembe vételével történhet: (1) Általános előírások: a) Az épületekhez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozó berendezések elhelyezéséhez a településképi véleményt be kell szerezni. b) Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfeliratok, melyek méretei az 1,0 méter szélességet és a 3 méteres magasságot meghaladják sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában. c) Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik, a helyi területi értékvédelmi területen belül teljes épületfelületen, nem alkalmazható sem homlokzaton, sem tetőfelületen, sem teljes portál felületen, kivéve a (2) bekezdésben felsorolt eseteket. d) A falfestések alkalmazásakor, méretük meghatározásakor az épületarányok figyelembe vételével kell dönteni, és a reklámok mindenkori építésjogi szabályozása szerint kell eljárni. e) A fölsorolt reklámhordozók a homlokzat, vagy portálfelület egyharmad részét nem haladhatják meg. f) Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik falfestés szerű alkalmazása esetén tervet, színezési tervet kell készíteni a reklámhordozókról, melyek felülete nem haladhatja meg a felület egyharmad részét és épülettagozatokba nem nyúlhat bele. g) Portálok üvegfelületén elhelyezhető reklámfólia szintén nem haladhatja meg a felület egyharmad részét. (2) Reklám célú, vagy művészeti alkotásként alkalmazott falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik, a helyi területi értékvédelmi területen belül teljes épületfelületen csak akkor alkalmazható, ha azt az erre kijelölt művészeti zsűri és a településképi eljárás szerint jóváhagyásra került. (3) Az egyes épületekre vonatkozó előírások: a) Az egyes üzletekhez, rendeltetési egységekhez kapcsolódó hirdető berendezések és reklámhordozó berendezések elhelyezéséhez a településképi véleményt be kell szerezni. b) Egy épületen belül csak a rendeltetési egységek számának megfelelő cégtábla, cégér, címtábla, reklámhordozó helyezhető el, rendeltetési egységenként, fajtánként egy-egy darab. c) Az egy épületen elhelyezni kívánt hirdető berendezések megjelenését össze kell hangolni, mind méreteik, mind megjelenésük tekintetében. Figyelemmel kell lenni az épület homlokzatok architektúrájára és homlokzati arányrendszerére is. d) A cégérek méretei nem haladhatják meg az alábbi méreteket: szélessége szerkezettel együtt 1,5 méter, a tábla szélessége legfeljebb 0,80 méter, magassága szerkezettel együtt 1,5 méter a tábla magassága legfeljebb 0,8 méter. e) A cégéreknél alkalmazható anyaghasználat: kovácsoltvas jellegű fémszerkezet, fekete színben. f) Az egyes cégéreknek, tábláknak egy épületen, vagy közterület szakaszon azonos jellegűnek kell lenniük, különös tekintettel a rögzítő elemekre, azok formájára, 12
eltérések csak a cégér díszítésében, a reklámhordozó részének, feliratának kialakításában, lehetségesek. g) Hirdető berendezés, cég-és reklámfelirat homlokzati elembe, tagozatba nem takarhat bele. h) Hirdető berendezés rögzítő szerkezete homlokzati elembe, tagozatba nem helyezhető el. (4) Hirdető berendezések és reklámhordozók anyaghasználata illeszkedjen az épület megjelenéséhez és arányrendszeréhez, illetve a közterületi elemek esetében a közterületen megjelenő utcabútor családhoz. Egy közterület szakaszon a reklámhordozók anyaghasználata illeszkedjék egymáshoz. (5) A cégérek tartószerkezete fekete színű kovácsoltvas, vagy más igényes anyag legyen, a cégérmező anyaghasználata szabadon választható. (6) A saját arculattervvel rendelkező cégek csak úgy használhatják az arculattervüknek megfelelő anyagokat, ha a teljes utcai homlokzatszakaszon illeszkedő módon jelenik meg minden rendeltetési egység anyaghasználata. 8. A HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEMMEL ÉRINTETT ÉPÜLETEK HASZNOSÍTÁSÁRA, FENNTARTÁSÁRA, ÁTALAKÍTÁSÁRA, BŐVÍTÉSÉRE ÉS BONTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 30. (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások arányrendszerét, osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. (2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. (3) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. (4) Helyi védett épületen tetőtér beépítés, vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek. (5) A védett épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítését, visszaállítását vagy megőrzését a településképi eljárás lefolytatása során a városi főépítész véleményére alapozva a polgármester előírhatja. (6) Védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor. (7) A védett épületen, építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető, klíma berendezés, és egyéb szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A védett épületen, építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben más műszaki megoldás nincs, a védett épületen, építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna, műholdvevő) helyezhető el. 13
(8) A védett épületen/építményen klíma- vagy légtechnikai berendezés, új parapet fűtőberendezés egysége, látható módon semmilyen vezeték utcai homlokzaton nem helyezhető el. 31. A védett épületek településképi véleményezéséhez szükséges kiegészítő dokumentumok (1) A helyi építészeti értékvédelemmel védett épületeket érintő munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentációt, valamint a településképi véleményt vagy a településképi bejelentésről szóló igazolást. (2) A településképi véleményezési eljárás során a helyi építészeti értékvédelemmel védett objektumok esetében a városi főépítész az állásfoglalása kiadásához bekérheti az alábbi műszaki dokumentumokat. a) a védett helyi érték beavatkozással érintett részének előzetes vizsgálatának dokumentációját, b) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést, c) homlokzati színtervet (az adott homlokzati anyagokhoz illeszkedő színkód megjelölésével) d) a munkák által érintett védett helyi értékek és a környezet adott állapotának színes fénykép dokumentációját. 32. A védett épületek értékeinek megőrzése (1) A védett építmények eredeti külső megjelenését, ezen belül a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, részletképzését, valamint ezek rész- és befoglaló méreteit, b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben, c) az eredeti színezését, vagy ha ez nem ismert, a védett építmény jellegének és környezetének megfelelő színezést, d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit e) az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani. 9. A HELYI VÉDELEMI TERÜLETEK ÉS EGYEDI ÉRTÉKEK ÉPÍTÉSI ANYAGHASZNÁLATA ÉS EGYÉB SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 33. Építési anyaghasználat (1) Lábazatképzés esetén kő, műkő, tégla vagy egyéb igényes lábazatképző anyag, a fém kivételével. (2) Falfelületek esetében vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet. (3) Helyi védelem alatt álló utcai épület homlokzatokat egységes homlokzati felületképzéssel, színezéssel kell ellátni, függetlenül attól hány üzlet működik az épületen belül. (4) Tető esetében cserép, pala, eternit pala, kivételes esetben fém, az eredeti tetőfedő anyagként alkalmazott rézlemez, horgany, cink. Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez. (5) Kivételes esetben alkalmazható cink tetőfedés, ha meglévő állapot ezt alátámasztja, illetve megjelenése a védett utcakép és közterület harmóniáját nem zavarja meg. 14
A tetőfedés technikája lehet hagyományos, álló korcos fémlemezfedés, antracit vagy sötétbarna színben, matt felületképzéssel. (6) A homlokzati nyílászárók anyaghasználata tükrözze az épület építési korának anyaghasználatát. (7) Az védett épületek kiemelt nyílászárói, úgymint bejárati ajtói, portáljai fa anyagból készüljenek. (8) A nem kiemelt nyílászárók is fa anyagból készüljenek, azonban a településképi eljárás során ettől eltérő műszaki megoldások alkalmazására is sor kerülhet, akkor ha megjelenésük a fa anyaghasználatot tükrözi, vagy megjelenésük az eredeti nyílástárók megjelenését tükrözik. (9) A portálok anyaghasználata fa szerkezetű legyen, vagy a fa anyaghasználatot tükrözze. Igényes porszórt alumínium portálszerkezetek megjelenhetnek, de csak akkor, ha egy épületen belül minden utcai portál azonos megjelenésű. (10) Védett épületekhez kapcsolódó kovácsoltvas elemeket meg kell őrizni és fekete színnel kell ellátni. 34. Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme (1) A homlokzaton, vagy a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető. Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben, a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal. (2) Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető. (3) A helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg. (4) A nyílás és falfelületek aránya a védett épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, portálok esetében a földszinten is. (5) A helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak 1,0 méterrel lehet. (6) A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben rekonstruálandó. (7) Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló zárt-sorú beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással. A hajlított (L alakú) beépítések esetében a tetőforma a zárt-sorú beépítéseknél megadott szempontok szerint épülhet. (8) Hézagosan zárt-sorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni. Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Nem jelenhet meg teljes szintű tűzfal. 10. A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ SZOBOR MŰALKOTÁSOKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK 35. (1) Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű nem védett elemeinek esetleges cseréje, illetve hiányzó elemeinek pótlása során a védett elemeket a) a tömeghatás, b) a teljes magasság, c) a posztamens és a szobor magassági aránya, 15
d) az anyaghasználat szempontjából mértékadónak kell tekinteni. (2) A szobrok, emlékművek, és egyéb védett köztárgyak javítását szakszerűen kell elvégezni, az eredeti állapot megtartása mellett. (3) A műalkotások környezetét a közterületi tervek előírásainál megadott szabályok szerint kell rendezni. (4) A helyi védett műalkotások jegyzékét a rendelet melléklete tartalmazza. (5) A Helyi védelem alatt álló műalkotások jegyzékét és védelem alá vont elemeinek térképvázlatát a 6. melléklet tartalmazza. 11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 36. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a helyi védelem alatt álló építészeti értékek fenntartásának támogatásáról szóló 40/2014. (VII.24.)önkormányzati rendelet hatályát veszti. Kazincbarcika 2014.október 3 Dr. Szuromi Krisztina jegyző Szitka Péter polgármester A kihirdetés napja: 2014.. Dr. Szuromi Krisztina jegyző 16
1. MELLÉKLET Az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló./2014.(..) önkormányzati rendelethez VÁROSKÉPI JELENTŐSÉGŰ ÚTVONALAK, KÖZTERÜLETEK 1. 26. számú országos főútvonal keleti bevezető szakasza 2. Hadak útja 3. Ózdi út 4. Budai Nagy Antal utca 5. Vasút utca 6. Kossuth Lajos utca 7. Jószerencsét út 8. Alsóvárosi körút (A Hadak útjától az Attila útig) 9. Attila út 10. Egressy út 11. Mátyás király út 12. Lini István tér 13. Építők útja 14. Május 1. út 15. Tavasz köz keleti szakasza 16. Hámán Kató út 17. Szent Erzsébet sétány, Liget utca 18. Lini István tér, Paál László utca meglévő és tervezett szakasza 19. Pollack Mihály út 20. Herbolyai út 21. Gábor Áron utca 22. Tardonai út 23. Irinyi út 24. Bólyai tér 17
18
2. MELLÉKLET Az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló./2014.(..) önkormányzati rendelethez VÁROSKÉP JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEK 1. Készenléti lakótelep és BC főbejárat környezete, Irinyi út 2. Új Kazinczi lakótelep I. Patak utcai lakótelep és környezete, 3. Új Kazinczi lakótelep II. Mikszáth úti lakótelep 4. Új Kazinczi lakótelep III. Csokonai úti lakótelep 5. Móricz-Radnóti téri lakótelep 6. Tavasz úti lakótelep és Kazincbarcikai Kórház 7. Mátyás király út keleti oldal lakótelep és környezete 8. Derkovits téri lakótelep és környezete 9. Lini István téri alközpont 10. Herbolya, Régi telep városközpont és Mini vadon tavak és környezete 11. Csónakázó tó és környezete 12. Pincés terület 13. Városi köztemető 14. Kiserőmű lakótelep 19
20
21
22
23
24
3. MELLÉKLET Az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló./2014.(..) önkormányzati rendelethez VÁROSKÖZPONT TERÜLETE Jószerencsét út, Mátyás király út, Herbolyai út, Paál L. utca és tervezett folytatása, Tardonai út, Május 1. út 25
4. MELLÉKLET Az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló./2014.(..) önkormányzati rendelethez HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETEK A VÁROSKÖZPONT HELYI VÉDETT TERÜLETE Határoló utcák szerinti leírás: Jószerencsét utca, Egressy Béni út, Keleti gyűjtőút, Lini István tér, Május 1. út, Szabó Ervin utca, Építők útja 26
SAJÓKAZINC KOSSUTH UTCA ÉS KÖRNYEZETE Az érintett helyrajzi számok 2108, 2109/5, 2110/1, 2110/2, 2110/3, 2110/4, 2111, 2112, 2113, 2114, 2115, 2116/1, 2116/2, 2116/3, 2116/4, 2116/5, 2116/6, 2117, 2118, 2119, 2120, 2121, 2122/2, 2123, 2124, 2125, 2126, 2127/2, 2128, 2129, 2130, 2131/1, 2131/2, 2132, 2133/1, 2133/2, 2134/1, 2134/2, 2135/1, 2135/2, 2136, 2137, 2138, 2139, 2140/1, 2141, 2142, 2143, 2144, 2145, 2146/1, 2146/2, 2147, 2148, 2149/1, 2149/2, 2149/3, 2149/4, 2149/5, 2149/6, 2150, 2151, 2152, 2153, 2154, 2155, 2156, 2157/1, 2157/2, 2158, 2159, 2161, 2162, 2163, 2260/1, 2260/2, 2260/3, 2260/4, 2260/5, 2260/6, 2264, 2265, 2266/2, 2267, 2268, 2305, 2309/1, 2309/2, 2310, 2311, 2312, 2313, 2314, 2315, 2316, 2317, 2318, 2319, 2320, 2321, 2322, 2323/1, 2369, 2370, 2371, 2372, 2373/1, 2373/2, 2374, 2375, 2376/1, 2376/2, 2377, 2378/2, 2378/3, 2378/4, 2378/5, 2379, 2380/1, 2380/2, 2380/3, 2381, 2382, 2383, 2384/1, 2384/2, 2384/3, 2384/4, 2384/5, 2385, 2386, 2387, 2388/1, 2388/2, 2389/1, 2389/2 27
FELSŐ-BARCIKA RÉGI FALUKÖZPONT Az érintett helyrajzi számok 1878, 1879, 1881, 1882, 1884/1, 1885, 1886, 1888, 1889, 1892, 1893/1, 1894, 1896/1, 1896/2, 1897, 1898/1, 1899, 1900, 1901, 1902, 1903, 1904, 1905, 1906, 1907/1, 1907/2, 1910/2, 1910/3, 1910/4, 1911, 1912, 1913, 1914, 1915, 1916, 1918, 1919, 1920, 1921, 1922, 1923, 1924, 1925, 1926, 1927, 1928, 1929, 1930, 1931, 1932, 1933, 1934, 1935, 1936, 1937, 1938 28
5. MELLÉKLET Az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló./2014.(..) önkormányzati rendelethez HELYI EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEMMEL VÉDETT ÉPÜLETEK HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEMMEL ÉRINTETT ÉPÜLETEK JEGYZÉKE HELYRAJZI SZÁM 1916 1898/1 1933 UTCANÉV HÁZSZÁM LEÍRÁS BUDAI NAGY ANTAL UTCA 35 LAKÓÉPÜLET BUDAI NAGY ANTAL UTCA 48 LAKÓÉPÜLET BUDAI NAGY ANTAL UTCA 63 LAKÓÉPÜLET-ASTRA VILL KFT 1932 BUDAI NAGY ANTAL UTCA 41 BARCIKA-FELSŐ REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG TEMPLOMA 1905 BUDAI NAGY ANTAL UTCA 19 LAKÓÉPÜLET 1134/8 MÁJUS 1. UTCA 56 KÓRHÁZ 1394/47 MÓRICZ ZSIGMOND TÉR 9 GÖRÖG KATOLIKUS TEMPLOM 1132/13 SZENT ERZSÉBET SÉTÁNY 1 RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM 1132/5 FŐ TÉR 4 POLGÁRMESTERI HIVATAL 1132/19 FŐ TÉR 5 EGRESSY BÉNI MŰVELŐDÉSI HÁZ 1096 JÓSZERENCSÉT ÚT 2 SZALÉZI SZENT FERENC GIMNÁZIUM 1480 JÓSZERENCSÉT ÚT 1/A VOLT ÁLTALÁNOS ISKOLA 2456 JÓSZERENCSÉT ÚT RAVATALOZÓ TEMETŐI KISZOLGÁLÓ ÉPÜLETEK 1136/3 SZABÓ ERVIN UTCA 2-8 LAKÓÉPÜLET 1136/25 ÉPÍTŐK ÚTJA 36-46 LAKÓÉPÜLET 1136/21 MÁJUS 1. UTCA 50-54 LAKÓÉPÜLET 1136/1 IFJÚMUNKÁS TÉR 14-16 LAKÓÉPÜLET 1136/9 IFJÚMUNKÁS TÉR 10-12 LAKÓÉPÜLET 1136/6 MÁJUS 1. UTCA 44-48 LAKÓÉPÜLET 1136/5 MÁJUS 1. UTCA 38-42 LAKÓÉPÜLET 1136/8 MÁJUS 1. UTCA 32-36 LAKÓÉPÜLET 1136/19 MÁJUS 1. UTCA 26-30 LAKÓÉPÜLET 1138/4 MÁJUS 1. UTCA 20-24 LAKÓÉPÜLET 1138/8 MÁJUS 1. UTCA 14-18 LAKÓÉPÜLET 1138/3 MÁJUS 1. UTCA 8-12 LAKÓÉPÜLET 975/3 MÁJUS 1. UTCA 2-6 LAKÓÉPÜLET 975/2 MÁJUS 1. UTCA 2 ORVOSI RENDELŐ 977 ÉPÍTŐK ÚTJA 2 ÉPÍTŐK ÚTI ÓVODA 976 HÁMÁN KATÓ UTCA 1 I. SZ. IDŐSEK KLUBJA 1138/1 ÉPÍTŐK ÚTJA 4-14 LAKÓÉPÜLET 1138/10 BÉKE TÉR 2-6 LAKÓÉPÜLET 1138/6 BÉKE TÉR 8-12 LAKÓÉPÜLET 1136/27 BÉKE TÉR 14-18 LAKÓÉPÜLET 29
1136/23 ÉPÍTŐK ÚTJA 16-24 LAKÓÉPÜLET 1136/13 IFJÚMUNKÁS TÉR 2-4 LAKÓÉPÜLET 1136/11 IFJÚMUNKÁS TÉR 6-8 LAKÓÉPÜLET 81/1 ILLYÉS GYULA ÚT KÖZÖSSÉGI ÉPÜLET 60 ILLYÉS GYULA ÚT KÖZÖSSÉGI ÉPÜLET 1136/15 ÉPÍTŐK ÚTJA 26-34 LAKÓÉPÜLET 1136/9 IFJÚMUNKÁS TÉR 10-12 LAKÓÉPÜLET 978/1 LINI ISTVÁN TÉR 1 IRINYI JÁNOS REFORMÁTUS SZAKKÖZÉPISKOLA 626/6 LINI ISTVÁN TÉR 3 KODÁLY ZOLTÁN ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 626/14 LINI ISTVÁN TÉR 4 SPORTCSARNOK 576/1 HERBOLYAI ÚT 1-3 VOLT JÓKAI MÓR GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ IKSOLA ÉS KOLLÉGIUM 1111/23 EGRESSY BÉNI ÚT 2-6 LAKÓÉPÜLET 1111/24 EGRESSY BÉNI ÚT 8-12 LAKÓÉPÜLET 1111/41 EGRESSY BÉNI ÚT 14-20 LAKÓÉPÜLET JÓKAI TÉR 2-8 LAKÓÉPÜLET 1111/37 JÓKAI TÉR 1-7 LAKÓÉPÜLET EGRESSY BÉNI ÚT 22-28 LAKÓÉPÜLET SZABADSÁG TÉR 2-8 LAKÓÉPÜLET 1111/26 SZABADSÁG TÉR 1-7 LAKÓÉPÜLET EGRESSY BÉNI ÚT 28-32 LAKÓÉPÜLET EGRESSY BÉNI TÉR 2-4 LAKÓÉPÜLET 1111/36 EGRESSY BÉNI ÚT 34-38 LAKÓÉPÜLET EGRESSY BÉNI TÉR 1-3 LAKÓÉPÜLET 1111/45 EGRESSY BÉNI TÉR 5 KÖZÖSSÉGI ÉPÜLET, VOLT MOZI 1128/4 EGRESSY BÉNI ÚT 1-7 LAKÓÉPÜLET 1128/3 EGRESSY BÉNI ÚT 9-19 LAKÓÉPÜLET RÁKÓCZI TÉR 1-7 LAKÓÉPÜLET 1129/8 RÁKÓCZI TÉR 2-6 LAKÓÉPÜLET EGRESSY BÉNI ÚT 21-25 LAKÓÉPÜLET SÁGVÁRI TÉR 1 LAKÓÉPÜLET 1129/10 SÁGVÁRI TÉR 3-7 LAKÓÉPÜLET 1129/11 SÁGVÁRI TÉR 2 LAKÓÉPÜLET EGRESSY BÉNI ÚT 33-37 LAKÓÉPÜLET LIGET UTCA 1 LAKÓÉPÜLET 1132/11 FŐ TÉR 1 1-ES POSTA 1128/2 RÁKÓCZI TÉR 9 MEZEY ISTVÁN MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 1128/12 ÉPÍTŐK ÚTJA 1 LAKÓÉPÜLET 1128/6 ÉPÍTŐK ÚTJA 3 LAKÓÉPÜLET 1128/8 ÉPÍTŐK ÚTJA 5 LAKÓÉPÜLET 1128/10 ÉPÍTŐK ÚTJA 7 LAKÓÉPÜLET 1128/14 ÉPÍTŐK ÚTJA 9 LAKÓÉPÜLET 1129/23 ÉPÍTŐK ÚTJA 11-19 LAKÓÉPÜLET 1129/21 ÉPÍTŐK ÚTJA 21-29 LAKÓÉPÜLET 1129/13 ÉPÍTŐK ÚTJA 31-39 LAKÓÉPÜLET 30
1873 TÁNCSICS MIHÁLY UTCA KÖZÖSSÉGI ÉPÜLET 2137 KOSSUTH LAJOS UTCA 14 LAKÓÉPÜLET 2139 KOSSUTH LAJOS UTCA 18 LAKÓÉPÜLET 3952 BÓLYAI TÉR 1 BORSODCHEM FŐBEJÁRATI ÉPÜLET ÉS ÉTTEREM 3923 BÓLYAI TÉR 1 RAKTÁRÉPÜLET 2595/2 VOLT LÉGÓPINCE 31
HELYI EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEMMEL VÉDETT ÉPÜLETEK 32
6. MELLÉKLET Az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló./2014.(x.3) önkormányzati rendelethez HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ MŰALKOTÁSOK Alkotó neve Alkotás címe Anyaga Év Hely 1. Andrási Kurta Kiáltás bronz 1967 Építők útja János 2. Antal Károly Jókai Mór mészkő 1966 Jókai tér 3. Azbej Sándor 4 oszlop sgrafittó 1961 Szénosztályozó. ebédlő 4. Balázs József Dimitrovgrád címere kőcserép 1972 Kőrösi Csoma Sándor park Róbert 5. Balczó Edit. Szüreti mulatság ker. falkép 1959 BC Rt. ebédlő 6. Búza Barna Kuruc lovas bronz 1960 Rákóczi tér 7. Cs. Kovács László Golyózó fiúk alu. ötvözet 1966 Május 1. út 8. Csekovszki Árpád Sejtek világa ker. falkép 1969 Városi Kórház 9. Csekovszki Árpád Daktiloszkópia ker. falkép 1974 Városi Kórház 10-12 Daróczi Mihály Tavasz, nyár, ősz terrakotta dombormű 1955 Egressy B. u. 13. Gulyás Gyula Móricz Zs. portré bronz, kő 1986 Móricz Zs. tér 14. Gulyás Gyula Radnóti M. portré bronz, kő 1988 Radnóti M. tér 15. Győri Dezső Borjút terelő fiú bronz 1969 Völgy park 16. Halmágyi István Fésülködő nő mészkő ÉRV Rt. (kútszobor.) 17. Huszár Imre Diána őzzel bronz 1960 Völgy park 18. Illés Gyula Kristályképződmény beton 1966 Bólyai tér 19. Józsa Lajos Surányi Endre bronz 1998 Surányi E. Iskola 20. Keresi Györgyi Csontkompozíció kerámia 1969 Városi Kórház 21. Konrád Sándor Dimitrov mellszobor bronz 1974 Kőrösi Csoma Sándor park 22. Lajos József Kisfiú bronz ivókút 1966 Bólyai tér 23. Ludmány Ottó Játszó gyerekek sgrafittó 1961 Irinyi Úti Óvoda 24. Madarassy Walter Szüretelők I., II. terrakotta 1955 Egressy B. u. balkon dísz 25. Majoros Hédi Falikép kerámia 1966 Elbontva, raktáron 26. Makrisz Fáradt orvos bronz Városi Kórház Agamemnon 27. Martsa István Almaszüret terrakotta 1955 Egressy B. u. balkon dísz 28. Melocco Miklós Derkovits bronz 1989 Derkovits tér 29. Mezey István Hild emlékoszlop krómacél 1984 Fő tér 30. Mezey István Egressy emlékoszlop kő-vas 1994 Alsóbarcikai Református templom 31. Mezey István Múzsák olaj-vászon 1998 Művelődési Központ 32. Mikus Sándor. Kévekötő terrakotta. 1955 Egressy B. u domborműmű 33. Mikus Sándor Munka után terrakotta. 1955 Egressy B. u. domborműmű 34. Moreau Luis La triumphe bronz 1970 Polgármesteri. Hivatal. Auguste 35. Nagy István Játszó mackók kő 1966 Május 1. út 33
36. Nagy István János Egressy B. portré kő 1974 Műv. Központ 37. Németh József Nyilazó lovasok fali ker. BC Rt. 38. Ohmann Béla Szüret (szökők.) kő 1957 Sárvári tér 39. Olcsai Kiss Zoltán Táncospár bronz 1957 Egressy B. tér 40. Olivier Bonnin Arabeszk bronz 2009 Egressy út 41. Osváth Mária Kecskés kút bronz kút 1957 Gyermek Úti Ó. 42. Osváth Mária Kecskés lány bronz 1957 Egressy út 43. Panádi Kiss János János Az élet fája dombormű 1959 Városi temető 44. Panádi Kiss János A halott filozófiája dombormű 1959 Városi temető 45. Panádi Kiss János A kör bezárul dombormű 1959 Városi temető 46. Pátzay Pál Munkácsy Mihály bronz 1965 Munkácsy tér 47. Pátzay Pál Sportlovas bronz 48. Puskás Éva Ülő lány bronz 1965 Építők útja 49. Shaffer Bernadett Színház samott Egressy Béni Művelődési. Központ 50. Somogyi József Anyaság bronz 1963 Építők útja 51. Soproni Stockert Játszó gidák bronz 1963 Építők úti óvoda Károly 52. Szanyi Péter 56-os emlékmű öntött vas 2005 Fő tér 53. Szűcs Gábor Unikornis acél, fa 2013 Jószerencsét út körforgalom 54. Szűcs Gábor Sárkány acél, fa 2014 Fő tér 55. Varga Miklós Gém család bronz Építők u. orvosi rendelő 56. Illés Gyula Építészeti dombormű 1968 Kórház homlokzat architektúra 57. Sallai András Kazincbarcika kő 1976 Jubileumi park címere 58. Szovjet hősi beton 1958 Szabadság tér 59. Borsodi Ferenc, Bartók Tibor, Papp László emlékmű Bányász emlékmű bronz 2005 Fő tér 60. Ismeretlen katona márvány Városi temető kereszt 61. I. világháborús emlékmű kő Alsóbarcikai Református templom 62. I. világháborús emlékmű kő 1931 Felsőbarcikai Református templom 63. Gérard Chamayou (Félix) Magyar Kereszt vas 2012 Csónakázó tó 34
HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ MŰALKOTÁSOK 35