Nigéria
Nigériai Szövetségi Köztársaság Afrika legnépesebb állama. A szárazföldön nyugatról Benin, keletről Csád és Kamerun, északról Niger határolja. Délről az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl képzi határát. 1991-óta a főváros az ország közepén fekvő Abuja, korábban a kormány és a partmenti Lagosban székelt.
Hivatalos megnevezés: Nigériai Szövetségi Köztársaság Államforma: szövetségi köztársaság Főváros: Abuja Terület: 923.768 km2 Népesség: 146.255.312 (2008) Nemzetiségi megoszlás: több mint 250 etnikai csoport, fontosabbak: hausa és fulani (29 százalék), yoruba (21 százalék), igbo/ibo (18 százalék), ijaw (10 százalék). Vallási megoszlás: 50 százalék muszlim, 40 százalék katolikus, 10 százalék törzsi Hivatalos nyelv: angol Klíma: egyenlítői, trópusi, sivatagi Államfő: Umaru Musa YAR'ADUA Hivatalos pénznem: naira (NGN) Jelentősebb városok: Lagos, Kaduna, Kano, Katsina, Calabar, Zaria, Ibaden
Az ország politikai értelemben az iszlámhoz tartozó, leginkább hausza népességű északi és a keresztény vagy törzsi vallású, nagyobb létszámú, gazdaságilag fejlettebb, iskolázottabb déli rész között oszlik meg. Az északiak közül került ki a katonai vezetők többsége, ennek nagy jelentősége lett Nigéria történelmében. A déliek nem egységesek, legnagyobb csoportjaik, az ibók és a jorubák képtelenek voltak egységes fellépésre.
Két fő folyója a Niger és legnagyobb mellékfolyója, a Benue. Mellékfolyóikkal együtt a Guineai-öbölbe vezetik a vizeket. Északkeleten a Csád-tó vidéke lefolyástalan.
Éghajlat Északra haladva egyre kevesebb az eső. Egészen délen még trópusi esőerdők kialakulását teszi lehetővé a csapadékmennyiség, messze északon meg egyes tájak félsivatagi jellegűek.
http://adricarrillo.edu.glogster.com/nigeria/
A Nigériai Szövetségi Köztársaság Afrika legnépesebb állama, amelyben több mint 250 etnikai népcsoport él. A 36 tagköztársaság saját parlamenttel rendelkezik. Gyakoriak az etnikai villongások és nagy a korrupció. Az 1999-ben elkezdődött demokratikus átalakulás elősegíti az ország gazdasági konszolidációját és külpolitikai kapcsolatainak fejlesztését.
1967. májusa és 1970. januárja között zajlott a biafrai háború. Az ibók az általuk lakott országrészt Biafra néven függetlenné nyilvánították. A központi kormány csapatai 30 hónap alatt tudták őket leverni. Győzelmük után úgy viselkedtek, mintha meghódított föld lenne a tartomány. 1966 és 1999 között katonai kormányok uralkodtak. Politikailag nem voltak egységesek, az északiak mellett időnként a déli tisztek is szóhoz jutottak.
Abban azonban egységesen viselkedtek, hogy elherdálták az ország jelentős olajjövedelmeit. A kormányzat minden szintjén eluralkodott a korrupció. Az éppen aktuális vezetők hónapok alatt dollármilliárdossá váltak. Közben az ország fejlesztését úgy elhanyagolták, hogy a leromlott infrastruktúra mára már akadályozza az olajipar működését. 1999 óta polgári kormányok vannak hatalmon. A választások tisztaságát folyamatosan megkérdőjelezik. Bár komoly lépéseket tettek a korrupció visszaszorítására, az ma is súlyos gondja az országnak. Emellett a muszlimok és keresztények rossz viszonya mérgezi a légkört.
Az ország olajexportőr (az OPEC tagja); gazdasági teljesítménye és külkereskedelmi termékforgalma alapján Fekete-Afrika második legnagyobb piaca Dél-Afrika után. Nigéria infrastruktúrája erősen leromlott állapotban van, ami a nemzetgazdaság fejlődésének legfőbb akadálya.
Lagos környékén tömegközlekedés nem létezik. Ha valahová menni akarunk, egyszerűbb ha leintünk egy motorost vagy csatlakozunk valamelyik nagyobb társasághoz, és velük együtt kibérlünk egy privát buszt, amely elszállít minket úti célunkhoz. Az autóbérlés csak erős idegzetűeknek ajánlott: a forgalmi utakra sávokat nem nagyon festettek, nem is használják az emberek. Dudálással és fénykűrt használatával jelzik leginkább szándékukat a kanyarodásra vagy éppen megállásra. Nagy a rendőri jelenlét, főleg a nagyobb kereszteződésekben, de van hogy ők sem bírnak a töménytelen járművel. A motorosok szabadon közlekednek, a szabályok rájuk - láthatóan - nem vonatkoznak. nem ritka, hogy egy motoron 3-4 felnőtt és akár további 2 gyermek utazik bukósisak és védőfelszerelés nélkül.
A nigériai konyha legfontosabb eleme a különbözőképpen feldolgozott kecske. Ez lehet leves, főzelék, vagy hasonló, állagában a kettő között lévő eledel. Külföldi turistákat szeretettel fogadnak Jollof-rizzsel, ami egy vörös színű, fűszeres, hússzeletekkel ízesített rizs. Az országban vigyázni kell, mert a legkülönfélébb ételek lehetnek romlottak vagy szalmonellásak.
Dél-afrikai Köztársaság Északon Botswana és Zimbabwe, északnyugaton Namíbia, északkeleten Mozambik határolják, nyugaton az Atlantióceán, keleten az Indiai-óceán mossa partjait. Két önálló királyság található az ország területén belül: Lesotho és Szváziföld. Afrika egyik legfejlettebb állama.
Domborzat Partvonala majdnem 3000 km hosszú és rendkívül szabályos, csak a déli szakasza tagolt, ahol az Agulhas (Tű)-fok, a kontinens legdélebbi pontja található a Jóreménység-fokától kb. 150 km-re délkeletre. A tengerparti sáv általában keskeny, a partvonal természetes kikötőkben szegény, a domborzat a szárazföld belseje felé meredeken emelkedik.
Felszíne két alapvető területi egységre osztható: belső fennsík, ami átlagosan 1000-1400 méterrel van a tengerszint felett; felföld, melynek csapadékvizeit nyugat felé az Orange, kelet felé pedig a Limpopo folyó vezeti el, és amely északnak a Kalahári-medence felé fokozatosan süllyed.
A felföld keleti szegélyén húzódik a Drakensberge, (Sárkány)-hegység) ennek több csúcsa (köztük a 3446 méteres Injasuti, az ország legmagasabb pontja) meghaladja a 3000 métert.
Éghajlat Az ország a mérsékelten meleg szubtrópusi övezetben fekszik; a nyugati part előtt a hideg Benguela-áramlat, a déli, valamint a keleti partok előtt a meleg Agulhas-, illetve Mozambiki-áramlat azonban jelentős hatással van a hőmérsékletre és a csapadék mennyiségére.
Vízrajz Az ország leghosszabb folyója az Orange (vagy Oranje). Teljes hossza 2092 km, vízgyűjtő területe 1 020 000 km².
TÖRTÉNELEM Kb. 20 000 40 000 évvel ezelőtt a Dél-afrikai Köztársaság területén khoikhoi és szan törzsek, éltek kis csoportokban, amelyek tagjai kezdetleges szerszámokat használva vadásztak, halásztak. Ezekből a csoportokból alakultak ki a busmanok, akiknek a mai napig élnek leszármazottaik a Kalahárimedencében.
1487-ben Bartolomeu Diaz elérte a Jóreménységfokát, majd 1498-ban Vasco da Gama Afrika megkerülésével eljutott Indiába. 1652-ben alapították a hollandok Fokvárost kereskedőtelepként, amelyet 1814-ben Anglia vásárolt meg. Ekkor alakult az első jelentős angol kolónia, Port Elizabeth.
Az ország keleti részére a voortrekkerek, azaz a továbbvándorlók kerültek, a búrok pedig az ország belseje felé igyekeztek. Az 1834 és 1840 között tartó vándorlásokat nagy trek-nek nevezték el. Míg az angolok keleten KwaZulu-Natalért küzdöttek, északon két önálló köztársaságot alapítottak az afrikaanerek: Oranje Szabadállam Transvaal Köztársaság A terület értékét a Kimberleyben lévő gyémánt és a Johannesburgban fellelt arany növelte.
A zuluk és a búrok között folyamatosak voltak a háborúskodások, míg 1838. december 16-án a Blood River (Véres-folyó) melletti csatában a búrok legyőzték a zulukat. A búrok 1838-ban alapították első köztársaságukat Natalia néven, amely 1842-ben angol gyarmat lett. Ekkor a búrok visszavonultak, de a zuluk támadták az angolokat. Az angolok hosszú csatában több ezer katonájukat feláldozva elfoglalták a mai KwaZulu-Natal területét.
1899-ben kitört a második angol-búr háború. A csata során 14 000 ártatlan fekete ember vált áldozattá, míg az angol koncentrációs táborokban 28 000 búr vesztette életét. 2,5 év után a búrok megadták magukat. A búr háborúban (1880-1902) Anglia megfosztotta a búr államokat függetlenségüktől. 1902-ben a Transvaal Köztársaság, a vereenigingi békeszerződés aláírásával angol gyarmat lett.
1910-ben Fokföld, Transvaal, Oranje és Natal brit domíniumként megalapította a Dél-afrikai Uniót, amelynek első miniszterelnöke Luis Botha tábornok volt. A Dél-afrikai Unió 1926-tól a Brit Nemzetközösség tagja volt. 1961-ben kikiáltották az ország függetlenségét, kiléptek a Brit Nemzetközösségből, megszűnt a Délafrikai Unió és megszületett a Dél-afrikai Köztársaság.
Az országban az élet minden területén gazdaságban, politikában, kultúrában az apartheid, azaz a faji megkülönböztetés érvényesült. Minden terület a fehérek kezében összpontosult. Új törvényeket hoztak a 40-es évektől, amelyek a feketéket háttérbe szorították. Ez a rendszer azonban az 1990-es évek elején összeomlott, több száz törvényt hatályon kívül helyeztek és 1994-ben már a fekete lakosság is részt vehetett a választásokon. 1994. május 10-én Nelson Mandela lett a Dél-afrikai Köztársaság első demokratikusan megválasztott elnöke.
Az apartheid utáni Dél-Afrikában az emberek milliói, többnyire feketék, továbbra is szegénységben élnek. Korábban ritka volt a szegény fehér ember - a számuk nagyon megnőtt. Sokan az apartheid rendszer hatásának tulajdonítják ezt, de egyre többen vannak olyanok, akik szerint a fennálló kormányzat rossz pénzügyi és költségvetési politikája az oka annak, hogy egyre egyenlőtlenebbül oszlik el a gazdagság, a gazdasági növekedés eredményét kevesen élvezhetik.
Az AIDS-betegség járványszerű méreteket öltött. A kormányzat tehetetlen vele szemben, az átlagosan várható élettartam drasztikusan zuhant 1994 óta. Az országot tömegével hagyta el a szakképzett és iskolázott fehér munkaerő, mivel a közbiztonság kritikus állapotban van. A korábbi helyzet a visszájára fordult, a többségi fekete lakosság egyre durvábban lép fel a fehér lakosság ellen, egyesek szerint szabályszerűen üldözi, genocídium zajlik Dél-Afrikában.
GAZDASÁG A Föld ásványkincsekben leggazdagabb országai közé tartozik. Afrika gazdaságilag legfejlettebb, legiparosodottabb állama. A világ aranytermelésének több mint 45%-át adja, valamint nagy mennyiségű uránt, gyémántot, platinát, vasat, vanádiumot, mangánt, krómot, rezet, azbesztet és kőszenet, grafitot, nióbiumot és kolumbitot bányásznak itt.
A gyémántnak mindkét fajtáját bányásszák, az ipari és az ékszergyémántot is. Nagy mélységű tárnákat létesítettek, mert a geotermikus gradiens értéke kisebb az átlagnál (átlag = 33 m/ C), ami azt jelenti, hogy csak több száz méterenként nő a hőmérséklet egy fokot.
Kőolajban és földgázban szegény ország, ezért behozatalra szorul. Az arab országoktól hajókon hozzák és Natalból (Durbou) küldik tovább az ország más részeibe. Fontos ipari városok: Fokváros, Johannesburg és Richardsbay. Olcsó a munkaerő, a munkavállalók nagy része fekete.