Határtalanul! HAT-15-06-0017
2. előkészítő óra Kápolnásnyék és a Velencei-tó Kápolnásnyék, 2016. február 25.
Határtalanul! HAT-15-06-0017 2. utazás: 2016. június 6-10. Kápolnásnyék, Magyarország
Kápolnásnyék Kápolnásnyék község Fejér megyében, a Gárdonyi járásban. A környező településekhez hasonlóan komoly gazdasági fejlődést mutat a rendszerváltást követő időkben is. Hozzá tartozik Pettend, amely szintén dinamikusan gyarapszik. Kápolnásnyék, a Velencei-tó végénél, a Velencei-hegység lábánál helyezkedik el, mondhatjuk, hogy Budapest felől a Velencei-tó kapuja.
Velencei-tó Ugyanúgy árkos süllyedékben keletkezett, mint a Balaton.
Velencei-tó Közép-dunántúli régióban fekszik, Magyarország egyik legkedveltebb üdülőkörzete. A tó egyaránt alkalmas vízi-sportok űzésére valamint pihenésre.
Velencei-tó
Velencei-tavi környezet A Dunántúl egyik legnagyobb vadvíz országának része volt. A tó az 1860-as években hosszú ideig szárazon állt. Dinnyés-Kajtori levezető csatornával szabályozták, de az 1990-es években mégis nagyon megcsappant a vízszint.
Velencei-tavi környezet A tó keleti medencéinek elsődleges szerepe az üdülés, turizmus kiszolgálása. Nyugati részen a tó természeti értékeinek megőrzésére védett madár megfigyelő helyeket hoztak létre. guvat kékbegy
A Velencei-tó termál készlete Dunántúli tavaktól sok tekintetben eltér: a vízben oldott sók miatt gyógyhatású. Hatását a bőrre és az idegrendszerre fejti ki.
Vörösmarty Mihály Kápolnásnyék, 1800. december 1. Pest, 1855. november 19.
Vörösmarty születése 1800. december 1-jén délután négy órakor született, Pusztanyéken (a mai Kápolnásnyéken) Nádasdy gróf gazdatiszti házában Szülei: Vörösmarty Mihály gazdatiszt és Csáthy Anna Vörösmarty Mihály Csáthy Anna
Vörösmarty Mihály gyermekkora A Vörösmarty családnál az első fiúgyermek megszületése után nem sokkal elkészült az új gazdatiszti ház Pusztanyéken Ezt követően még hét gyermekkel gyarapodott a család A Velencei-tó környékén töltötte gyermekkorát, s onnan járt hétéves korától a nyéki református-helvét iskolába a testvéreivel együtt
Vörösmarty gimnáziumi évei 1811 novemberétől felveszik a székesfehérvári ciszterci gimnáziumba öccsével, Jánossal együtt
Fehérvári diákéveiből 12 rövid versgyakorlata maradt fenn 1816 novemberétől a pesti piarista gimnáziumba íratta be édesapja Édesapja 1817 júliusában meghalt Pesten
Vörösmarty a Perczel családnál 1817 novemberétől a fiatal Vörösmarty a Tolna megyei Perczel családhoz került nevelőnek Tanítja a Perczel fiúkat, s közben beiratkozott az egyetemre
Vörösmarty elismerései 1819 körül már drámaírással is próbálkozik (Nagy hatással volt rá a történelmi Fehérvár) 1822-re igazi költővé érik
Vörösmarty álmának megvalósítása Ahhoz, hogy ügyvéd lehessen, jogi gyakorlatra a Tolna megyei Görbőre megy, ahol 1823-ig tanult Ezt követően megvallja szerelmét Perczel Etelkának Pesten folytatja a jogi gyakorlatot és megvalósítja apja álmát 1824. december 20-án ügyvéddé avatják
Vörösmarty Mihály sikerei Ideje legnagyobb részét már az irodalomra, az írói érvényesülésre fordítja Megírja a Zalán futása című hőskölteményt és még további hat művet 1832-ig Az elbeszélő költészet legtehetségesebbjének tartják 1831-ben megalkotja a Csongor és Tünde című drámai költeményt
Tagja az AURÓRA körnek, s az irodalmi társaság egyik vezéralakjává válik A társadalmi reformok hatására 1836-ban megírja a Szózatot 1837-ben a Pesti Magyar Színház megnyitóján az Árpád ébredése című egyfelvonásos művét adják elő 1832-ben közreműködésével megjelenik az első helyesírási szabályzatunk A magyar nyelvújítók egyik vezérévé válik (szivar, Tünde)
Vörösmarty családja 1843. május 9-én este 8 órakor feleségül veszi Csajághy Laurát 1844 áprilisában megszületik első gyermeke Béla, egy év múlva Mihály, majd három lányuk: Ilona, Erzsébet és Irma A felnőtt kort sajnos csak Ilona és Béla éri meg
1845-től gróf Batthyány Kázmér jóvoltából a költői fizetését évjáradékkal toldják meg 1848-as forradalom őt is magával ragadja A világosi fegyverletétel után bujdosásra kényszerül
1850 májusában Baracskára költözik 1853 tavaszán visszatér Kápolnásnyékre
1854 nyaráig nem írt jelentősebb verset Ellenben azon a nyáron egy barátjánál megírta A vén cigány első három versszakát, majd hazatérve Nyéken fejezte be A mű 1855 júniusában jelent meg a Pesti Naplóban Ekkor már halálos beteg volt
1855 októberében Nyékről családjával ismét Pestre költözik 1855. november 19-én délután fél háromkor agyvérzés következtében hunyt el A nagyvilágon e kívül Nincsen számodra hely Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned, halnod kell!
Köszönjük a megtisztelő figyelmet!