KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT 1033 Budapest, Laktanya u. 33. Tel: 06(1)436-1500, BM: 27-500, Fax: 06(1)436-1505 FAT lajstromszám: AL-2160 Nyilvántartási szám: 01-0902-05
1. ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A TŰZOLTÓ ALAPTANFOLYAMOK MEGSZERVEZÉSÉHEZ 1.1 A képzés jogi háttere: A képzési program a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 10/2008. (X.30.) ÖM rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, a 6/2012. számú BM OKF főigazgatói intézkedés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek Humán Szabályzatának kiadásáról szóló 63/2011. sz. főigazgatói intézkedés módosításáról, 39/2011. (XI. 15) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól 42/2012. számú BM OKF főigazgatói intézkedés a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzoltás-taktikai Szakutasításáról 124/2011. számú főigazgatói intézkedés a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műszaki Mentési Műveleti Szakutasításáról alapján készült. A tanítási- tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a Belügyminisztérium és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vonatkozó szakmai és egyéb szabályzóit. Ezen képzési programot a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója hagyja jóvá. 1.2. A tanfolyam elvégzésével ellátható feladatkörök: Az alkalomszerűen igénybe vehető (nem főfoglalkozású) létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek beavatkozást végző beosztotti állománya feladatköre. 1.3. A tanfolyam helye, lebonyolítási rendje: A tanfolyam 40 órás (egyhetes), berendeléssel, nappali képzési rendben szervezett, elméleti és gyakorlati foglalkozásokból álló, csoportos képzés. A tanfolyamot a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (továbbiakban: KOK), illetve a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóságok - a tanfolyam technikai, ellátási és oktatói igényét teljesíteni tudó területi vagy helyi szervei szervezhetik meg és hajthatják végre. 2
1.4. A tanfolyam szervezésének feltételei: 1.4.1. Személyi feltételek: A tanfolyam lebonyolításában tanárként a képzés szakirányának megfelelő, felsőfokú állami és felsőfokú szakmai végzettségű, szakoktatóként középfokú, tűzoltó technikus (vagy annak megfelelő) végzettségű személy működhet közre. A tanfolyam képzési feladatainak végrehajtására a szervező meghívott előadókat, külső szakértőket kérhet fel, akik a gyakorlati tapasztalataik, kutatási eredményeik, illetve speciális ismereteik átadását végzik. 1.4.2. Tárgyi feltételek: A szervező által biztosítandó: a) oktatástechnikai eszközökkel felszerelt tanterem b) tűzoltási és műszaki mentési feladatok végrehajtására alkalmas gyakorló pálya, (helyszín) működő földalatti vagy földfeletti tűzcsapokkal c) 2 szabályosan felmálházott gépjárműfecskendő d) sűrített levegős légzésvédő készülék (legalább gépjármű fecskendőnként 6 db komplett készülék+ a létszámtól függően 1 db tartalék palack/fő) e) tűzoltó készülékek (résztvevőnként minimum 1 db 6 kg-os porraloltó tűzoltó készülék) f) rendszeresített vegyi anyagok ellen védő és hővédő ruhák (bemutatási céllal). A küldő szerv által személyenként biztosítandó: a) tűzoltó védősisak, csizma, bevetési védőruha (lángálló), tűzoltó védőkesztyű, szerelési foglalkozásokon alkalmazható minősített munkavédelmi kesztyű, mászóöv, kámzsa b) rendszeresített sűrített levegős légzésvédő készülék álarccal/fő* c) szolgálati vagy munkaruházat. 1.4.3. A maximális csoportlétszám: A tanfolyam optimális létszáma 20 fő. 1.5. A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer leírása A tanfolyam tantervében meghatározott ismeretanyag elsajátításának ellenőrzése a tanfolyami óraszámkereten felül külön vizsganapon kerül lebonyolításra, melynek során a résztvevők 1 x 45 percben írásbeli feladatlapot töltenek ki és rajkötelékben rajonként 20 percben gyakorlati vizsgarészként szerelési feladatot hajtanak végre. *amennyiben ezt az oktatás szervezője nem tudja biztosítani 3
A vizsgára bocsátás feltételei: - a tanfolyam foglalkozásain való részvétel (maximum 4 tanóra igazolt hiányzással), valamint a tanfolyamon a foglalkozásvezetők által meghatározott gyakorlati feladatok teljesítése. Eredménytelen vizsga esetén azt egy alkalommal meg lehet ismételni. Sikertelen ismétlővizsga esetén csak a tanfolyam megismétlését követően, az azt lezáró vizsgával szerezheti meg a résztvevő a végzettséget. A tanfolyamot lezáró eredményes vizsgáról az oktatásszervező tanúsítványt ad ki. A képzés megkezdésének feltételei: - betöltött 18. életév, magyar állampolgárság, - alapfokú állami iskolai végzettség, - egészségügyi alkalmasság. 2. A KÉPZÉSI DOKUMENTUMOKBAN ALKALMAZOTT OKTATÁSELMÉLETI FOGALMAK ÉRTELMEZÉSE Ismeret (tájékozottsági) szint: Fogalmak, tárgyak, jelenségek tartalmi és formai jegyei alapján történő felismerése, tárgyak, eszközök, anyagok kiválasztása. Megértés szint: Fogalmak, törvények, törvényszerűségek és szabályok megértett, bevésett és rögzített ismerete. Alkalmazás szint: Fogalmak, törvények és szabályok összefüggések logikai kapcsolatait is magába foglaló ismerete. Képesség azok rendszerbe foglalására, általános és különös jegyeik kiemelésére, felhasználásukkal logikai műveletek végzése. A gyakorlati feladatok megoldásának minőségei: Jártasság: Elsajátított szabályok, elméleti és gyakorlati műveletek önálló alkalmazása ismert helyzetekben, illetve alkotó alkalmazása új feladatok megoldásában. A feladatok önálló megoldása úgy, hogy minden lépés elemi döntést igényel a legcélszerűbb megoldás kiválasztását illetően. Készség: Egy-egy elméleti, vagy gyakorlati művelet, műveletsor begyakorlottságának olyan mértékű szintje, amely annak automatikus elvégzését biztosítja. Ez olyan feladatok megoldása során tűzhető célul, ahol a feladat lépéseinek döntő többsége automatizálható és az adott részfeladatok elvégzése nem igényel elemi döntéseket. 4
3. A TŰZOLTÓ TANFOLYAM CÉLJA ÉS FELADATAI 3.1. A tanfolyam célja A tanfolyam célja, hogy előadások és gyakorlatok által segítse az alapvető tűzoltási, mentési feladatok biztonságos és szakszerű végrehajtását beosztott tűzoltói feladatokra. 3.2. A tanfolyam fő feladatai A tanfolyam résztvevői a képzés keretében olyan elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítsanak el, melyek birtokában képesek tűzoltási és műszaki mentési feladatok végrehajtására. A tanfolyam az alábbi témakörökben ad át ismereteket: - Égéselmélet és oltóanyag ismeret - Tűzoltás szabályai és szervezete - Szerelési ismeretek - Alkalmazott tűzoltási és műszaki mentési ismeretek - Tűzoltó szakfelszerelések ismerete és használatuk szabályai - Egyéni védőeszközök ismerete és használatuk szabályai 4. A tanfolyam képzési időtartama 4.1. A képzési idő: összesen 40 óra, az alábbi bontásban: A TANANYAGELEMEK Óraszámai Sorszáma Megnevezése Elmélet Gyakorlat Összesen 1. Égéselmélet és oltóanyag ismeret 4 2 6 2. Tűzoltás szabályai és szervezete 4 0 4 3. Tűzoltó munkavédelem 1 0 1 4. Szerelési ismeretek 0 18 18 5. Alkalmazott tűzoltási és műszaki mentési ismeretek 4 0 4 6. Szakfelszerelések 2 1 3 7. Védőeszközök 2 2 4 Összesen 17 23 40 5
5. A tanfolyam részletes tananyaga és követelményszintjei 1. tananyagelem: Égéselmélet és oltóanyag ismeret Sorszám Megnevezése Óraszám 1.1 Égéselméleti alapismeretek 2 1.2 Oltóanyag ismeret 2 1.3 Oltóanyag-ellátás alapjai 2 A tananyagelem oktatásának módszerei: Elméleti foglalkozásokon megtanítjuk az égéselméleti alapokat, az égés és a tűz csoportosításait, viselkedését, formáit, kísérő jelenségeit és veszélyeit, továbbá megismertetjük az oltóanyagokat, azok oltóhatásait, tulajdonságait, helyes használati módjukat. Gyakorlati foglalkozáson bemutatjuk a tűz tulajdonságait, oltásának módszereit, az oltás közben fellépő jelenségeket. Kiemelt figyelmet fordítunk az oltóanyag-ellátás fontosságára. - a hőtani alapfogalmakat - a hőátadási formákat - az égés fogalmát, feltételeit, csoportosításait, tulajdonságait - az égéstermékek fajtáit, megjelenési formáit, veszélyeit - a gázcsere fogalmát, jelenségét - a tűz fogalmát, csoportosításait, jelenségeit - az oltóanyagok fajtáit, jellemzőit - az oltóhatásokat - az oltóanyag-ellátás alapjait Jártasság szinten tudják végrehajtani a résztvevők: - kezdődő tüzek eloltását hordozható tűzoltó készülékekkel 2. tananyagelem: Tűzoltás szabályai és szervezete 2.1 A tűzoltás szervezetének ismerete 2 2.2 A tűzoltásban résztvevők jogai, kötelességei 1 2.3 A tűzoltás algoritmusa 1 6
A tananyagelem oktatásának módszerei: Elméletei foglalkozásokon hangsúlyozzuk a tűzoltás, műszaki mentés szervezésének fő feladatait. Megtanítjuk a tűzoltásban résztvevők jogait, kötelességeit. Megismertetjük a tűzoltás algoritmusában szereplő fogalmakat, feladatokat. - a tűzoltás során szervezhető beosztásokat - a kivonulás rendjét - a riasztási fokozatokat - a tűzoltás átadásának, átvételének szabályait - a tűzoltásban résztvevők jogait, kötelességeit - a tűzoltás-vezető fő feladatait - a tűzoltás algoritmusát 3. tananyagelem: Tűzoltó munkavédelem 3.1 Tűzoltó munkavédelem 1 A tananyagelem oktatásának módszerei: A tananyag feldolgozása a tanár és a tanulók közös munkájára épüljön. Az előadást magyarázatokkal, példákkal illusztrálva kell megtartani. - a munkavédelem alapfogalmait - a jogszabályrendszer felépítését, valamint az általános munkavédelmi szabályokat - az egyéni védő-, mentő-, mászóeszközök és felszerelések, gépek és gépjárművek időszakos munkavédelmi ellenőrzéseinek rendszerét. Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők: - a munkaeszközök használata közben előforduló veszélyforrásokat és elhárítási lehetőségeit - a beavatkozásoknál a lehetséges veszélyforrásokat és megelőzésük módszereit. 7
4. tananyagelem: Szerelési ismeretek 4.1. Földalatti és földfeletti tűzcsap szerelése 1 4.2. Tűzcsapról sugár szerelése tekercstömlővel 1 4.3. Osztott sugár szerelése tűzcsapról és gépjárműfecskendőről 2 4.4. Sugár szerelése magasba 1 4.5. Alapvezeték és osztó szerelése síkba és magasba 2 4.6. Táplálás szerelése tűzcsapról 1 4.7. Táplálás szerelése szívótömlővel 1 4.8. Mentőkötél felvétele, használat utáni készenlétbe helyezése, mentőkötések 2 4.9. Létramászás, létra szerelése magasba és mélybe 2 4.10 Összetett szerelési feladatok 5 A tananyagelem oktatásának módszerei: Gyakorlati foglalkozásokon megtanítjuk egyénileg és rajkötelékben a szívó és nyomóoldali tűzoltó szakfelszerelésekkel történő alapszerelési feladatokat. Megismertetjük a dugó- és kihúzós létra alkalmazásának fogásait. Megmutatjuk a mentőkötelek használatát ön- és mások mentésére. Jártasság szinten tudják végrehajtani a résztvevők: - tömlőgurítást - tömlőfektetést - kapcsolást - osztott sugár szerelését tűzcsapról és gépjárműfecskendőről - alapvezeték és osztó síkba és magasba szerelését - táplálás szerelését szívótömlővel és tűzcsapról - a létramászást, a kihúzós és dugólétra megszerelését magasba és mélybe - a mentőkötél felvételét, készenlétbe helyezését és a mentőkötéseket. 5. tananyagelem: Alkalmazott tűzoltási és műszaki mentési ismeretek 5.1. Alkalmazott tűzoltás 3 5.2. Alkalmazott műszaki mentés 1 8
A tananyagelem oktatásának módszerei: Az alkalmazott tűzoltási és műszaki mentési feladatok alapszintű megismerése elméletben. - a feszültség alatti elektromos berendezések tüzeinek oltási szabályait - a talajszint alatti épületek, helyiségek, a lakóterek és a tetők tűzoltásának szabályait - a vegetáció és mezőgazdasági tüzek oltásának főbb szabályait - a műszaki mentések jellemzőit, különösképpen a közúti baleseteknél történő beavatkozás szabályaira. 6. tananyagelem: Szakfelszerelések 6.1 Szívó-, nyomóoldali szakfelszerelések, habképzés eszközei, mászó eszközök, tűzoltó kötelek. 2 6.2 Tűzoltókészülékek 1 A tananyagelem oktatásának módszerei: A bemutatásra használjunk eredeti eszközöket és különböző oktatástechnikai segédeszközöket (dia, fólia, videó). A téma oktatásához tervezzünk célirányos gyakorlati foglalkozást - a nyomóoldalhoz tartozó szakfelszerelések rendszerbe foglalását - a szívóoldali felszerelések csoportosítását felszívásos túlnyomásos és mélyszívóval történő táplálás szerint - a mászó- és mentőeszközök csoportosítását felhasználásuk szerint - a tűzoltó-készülékek hajtóanyag és oltóanyag szerinti típusainak csoportosítását, főbb jellemzőit és alkalmazásuk módját - a habfejlesztés kézi felszereléseit, működésük elméletét, a vízsugárszivattyú és habsugár-csövek fajtáit, felépítését, felhasználásuk lehetőségeit. Alkalmazás szinten sajátítsák el a résztvevők: - a szívóoldali felszerelések fontosabb műszaki jellemzőit, használatuk, ellenőrzésük és karbantartásuk szabályait 9
- a nyomóoldali felszerelések fontosabb műszaki paramétereit, használatuk, ellenőrzésük és karbantartásuk szabályait - a víz- és habágyúk típusait, műszaki paramétereit - a mentőkötél és mászóöv műszaki adatait, a használat előtti ellenőrzés lépéseit, az igénybevétel lehetőségeit - a négyrészes fém dugólétra és kihúzós létra méreteit, részeit, jellemző adatait, a használat előtti ellenőrzés végrehajtásának módját, a használathoz kapcsolódó műszaki jellemzőket - a kiegészítő felszerelések: a kézi- és bontóbalta, a csáklya, a kapacs, az ütő, a húzó, a feszítő és a vágó kézi-eszközök műszaki jellemzőit, a felhasználás lehetőségeit - az áramtalanítás eszközeit: vágók, fogók és az alátétek műszaki jellemzőit, az áramtalanítás egyes fázisait. Jártasság szinten sajátítsák el a résztvevők: - a szívó és nyomóoldali felszerelések szabályos összeszerelését - a mélyszívók és kézi habszerelvények gyakorlati alkalmazását - a mentőkötél és a kézi szerelésű létrák használatát - a vízzel-, porral-, habbal-, gázzaloltó kézi tűzoltó-készülékek üzembehelyezésének és működtetésének lépéseit. 7. tananyagelem: Védőeszközök 7.1 Egyéni védőeszközök fogalma, csoportosítása, fej-, test-, kéz-, láb-, hő- és vegyi anyagok elleni védelem. 2 7.2. Légzésvédő eszközök 2 A tananyagelem oktatásának módszerei: Az előadásokon, gyakorlati foglalkozások során a hangsúlyt az egyes védőeszközök konkrét megismertetésére kell helyezni. A felvétel és használat egyes fázisait lépésről lépésre gyakoroltatni kell. A gyakorlati foglalkozást kiscsoportos rendszerben hajtsuk végre. A témához rendelkezésre álló audió-vizuális eszközök felhasználásával egészítsük ki a tananyag szemléltetését. Az elméleti ismeretek elsajátítását témazáró dolgozattal ellenőrizzük. A gyakorlati feladatok végrehajtását szóban értékeljük. A téma tananyagának oktatása során hivatkozni kell a vonatkozó munkavédelmi előírásokra. - az alkalmazott, környezeti levegőtől független eszközök felépítését és működését, használatának és karbantartásának szabályait 10
- a rendszeresített légzőkészülék-típusok szerkezeti felépítését, működésüket, összeszerelésük helyes sorrendjét - a bevetési védőruhák csoportosítását, felépítését, az igénybevétel lehetőségeit - a hővédő ruhák csoportosítását, felépítését, tartozékait az igénybevétel lehetőségeit - a vegyi anyagok ellen védő ruhák műszaki jellemzőit, a felhasználás módjait, - fej-, arc-, fül-, szem-, kéz-, és lábvédő eszközök alkalmazott típusait, jellemzőit, az igénybevétel lehetőségeit, szabályait. Alkalmazás szinten sajátítsák el a résztvevők: - a légzőkészülék használat előtti ellenőrzésének lépéseit - a légzőkészülékben történő munkavégzés szabályait, az ellenőrzés és karbantartás időpontjait, a végrehajtandó műveleteket - a bevetési védőruhák, hővédő és vegyi anyagok ellen védő ruhák sűrített levegős légzőkészülékkel történő együttes használatának szabályait. Jártasság szinten sajátítsák el a résztvevők: - a környezeti levegőtől független légzésvédő eszközök és rendszeresített légzőkészülékek készenlétbe helyezési és karbantartási feladatainak végrehajtását, valamint használatukat - a bevetési védőruhák, a hő- és vegyi anyagok ellen védő ruhák felvételét, használatát, a karbantartási feladatok végrehajtását - fej-, arc-, fül-, szem-, kéz- és lábvédő eszközökben a szabályos és biztonságos munkavégzés szabályait és azok alkalmazását, az ellenőrzés és karbantartás feladatait. 11