MISKOLCI INDIÁN NYÁR ÉRTELMISÉGI KÖR EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Miskolc, 2015. szeptember 30. 1
MISKOLCI INDIÁN NYÁR ÉRTELMISÉGI KÖR EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA [a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg] mely készült a Miskolci Törvényszék nyilvántartásába Pk.60.032/2010/4. számú végzésével 64789. sorszám alatt bejegyzett Miskolci Indián Nyár Értelmiségi Kör (3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 101.) Egyesület 2010. március 10. napján kelt alapszabályának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján, 2015. június 24. napján tartott közgyűlésen hozott 45/2015.(06.24.) sz. közgyűlési határozattal jóváhagyott, a Miskolci Törvényszék 11.Pk.60.032/2010/8. számú hiánypótlást elrendelő végzése alapján közgyűlés tartása nélkül módosított egységes szerkezetbe foglalt 2015. szeptember 30. napjától hatályos Alapszabály, amely a módosítással érintett rendelkezéseket kierősített dőlt és aláhúzott betűkkel tartalmazza, az alábbi tartalommal: I. fejezet Bevezető rendelkezések A jelen alapszabály a benne foglalt célkitűzéseknek megfelelően biztosítja az egyesület demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. A Miskolci Indián Nyár Értelmiségi Kör (a továbbiakban: Egyesület) a tagok által határozatlan időre, a jelen Alapszabályban meghatározott célokra önkéntesen létrehozott, jogi személyként működő, demokratikus önkormányzattal rendelkező szervezet. Az Egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján szabadidős és hobbi tevékenységi körben működő szervezet. Az Egyesület közhasznú jogállását a Miskolci Törvényszék 11.Pk.60.032/2010/5. sorszámú végzésével 2014. év június hó 1. napjától törölte, így az Egyesület a közhasznú tevékenységét nem folytatja, mert az Ectv. 32. -a szerint nem minősül közhasznú szervezetnek, illetve az Ectv.-ben írt feltételeknek hiányában nem kezdeményezte a közhasznú nyilvántartásba vételét, ezért az Alapszabálya szövegéből a közhasznú tevékenységre vonatkozóan részletezett rendelkezéseket törölte. Az Egyesületet a Miskolci Törvényszék a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 4. c) pontja alapján tartja nyilván. II. fejezet Általános rendelkezések Az Egyesület neve: Miskolci Indián Nyár Értelmiségi Kör Az Egyesület székhelye: Őszi Napsugár Otthon 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 101. 2
Az Egyesület pecsétje: 55 mm X 15 mm téglalap alakú Felirata: Miskolci Indián Nyár Értelmiségi Kör 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 101. Az Egyesület logója: Az Egyesület jogállása: Az Egyesület önálló jogi személy. Az Egyesület működési területe: Miskolc Az Egyesület elektronikus levélcíme: belencsakne@gmail.com 1. Az Egyesület célja III. fejezet Az Egyesület célja, tevékenységei Az egyesület tagjai - érdeklődési körének megfelelő programok szervezése, lebonyolítása; - az egyesület kultúraközvetítő, - befogadó szervezet; - gazdag közösségi élet formálása. 2. Az Egyesület céljához tartozó fontosabb feladatai: - felvilágosítás, bűnmegelőzés; - kulturális tevékenység: színházlátogatások, előadói estek szervezése, előadói esteken való részvétel, kiállítások látogatása; - hagyományőrzés: az év jeles napjairól való megemlékezés; - együttműködés más nyugdíjas szervezetekkel, egyesületekkel; - szociális tevékenység: szükség esetén időskorúak segítéséről gondoskodik; - az ötven éven felüliek, a nyugdíjasok, illetve az időskorúak egészségének, kulturális szükségleteinek kielégítése, tájékozottságuk növelése. Az Egyesület céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, a célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az ilyen tevékenység végzéséből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összbevétel 60 %-át. Kinyilvánítja továbbá, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységeire fordítja. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap. 3
IV. fejezet A tagsági jogviszony Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Kiskorú természetes személy felvételéhez törvényes képviselői hozzájáruló nyilatkozat is szükséges. Az Egyesületi tagság formái: a) rendes tagság, b) pártoló tagság. Az Egyesület azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg. Az egyesület tagjai a közgyűlésen teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek, és gyakorolhatják tanácskozási, illetve ha ezzel rendelkeznek szavazati jogukat. Az Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. A rendes tagság létrejöttének és fenntartásának feltétele a tagdíj határidőben történő megfizetése. Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A nyilatkozathoz mellékelni kell két rendes tag ajánlását is. Amennyiben jogi személy kéri felvételét, mellékelni kell a szervezet igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként a tagsági jogok gyakorlása során. Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökének címezve kell benyújtani. A kérelmet az Elnökség javaslatára az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Egyesület rendes tagjainak jogai: a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén, ott tanácskozási (ideértve a felszólalást és a kérdések feltételét is), indítványozási, észrevételezési és szavazati jogot gyakorolhat; b) bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók. Kiskorú rendes tag csak életkorának megfelelő olyan tisztségre választható, mely képviseleti joggal nem jár; c) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein; d) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket, e) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak. Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei: a) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait; b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását; c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni; d) nem veszélyeztethetik az egyesület céljainak megvalósulását és az egyesület tevékenységét. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magánszemély, vagy szervezet, amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos anyagi támogatására. 4
A pártoló tag az Egyesület tevékenységét vagyoni hozzájárulása mellett tagdíj fizetésével is támogatja. A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie, de az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles. Kötelesek továbbá betartani az alapszabály rájuk vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztethetik a célok megvalósulását. A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges, a Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el. A tag ide értve a rendes és a pártoló tagot is, valamint a vezető tisztségviselő kérheti az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A tagsági jogviszony megszűnik: a) a tag kilépésével; b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. A tag kilépése: A kilépés a tag önkéntes elhatározásán múlik. A kilépést a tag köteles az egyesületnek legkésőbb 15 nappal a megszűnés határideje előtt írásban vagy szóban bejelenteni. A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony felmondása: Ha a tag nem felel meg a belépési nyilatkozatában vállalt tagsági feltételeknek, azaz: hogy elfogadja az Egyesület céljait; magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát; vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködést, úgy, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt. Az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén a taggal szembeni eljárás szabályai: A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra. a) A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök javaslatára a közgyűlés rendeli el. 5
b) A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület közgyűlése által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja. c) A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát. d) A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot. e) A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását. f) Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz. g) A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként fentieknek megfelelően figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja. h) A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. i) A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell. j) A tag ide értve a rendes és a pártoló tagot is, valamint a vezető tisztségviselő kérheti az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. A tag kizárása: a) A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. b) A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az alelnök terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. c) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell. d) A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a tag ide értve a rendes és a pártoló tagot is, valamint a vezető tisztségviselő kérheti az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. Tagdíjfizetési kötelezettség: a) Az Egyesület tagjai (mind a rendes, mind a pártoló tagok) kötelesek évente a Közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat fizetni. b) A Közgyűlés tagdíj összegét (mind a rendes, mind a pártoló tagok) esetében havi 300.- Ft összegben határozza meg. c) A tagdíjat az egyesületi tag minden év február 01. napjáig egy összegben, vagy negyedévenként 900.-Ft összegű részletekben az Egyesület pénztárába fizeti be, vagy az Egyesület bankszámlájára utalja át. 6
Az Egyesület testületi szervei: a) Közgyűlés b) Elnökség Az Egyesület tisztségviselői: a) elnök, b) alelnök, c) alelnök. V. fejezet Az Egyesület szervezete és tisztségviselői Az elnökség tagjai az elnök és az alelnökök, akik az Egyesület vezető tisztségviselői. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok: Vezető tisztségviselő az a nagykorú, természetes személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A Közgyűlés Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés hatásköre: A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; 7
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok (ha működik) vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) a felügyelőbizottság (ha működik) tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló (ha működik) megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; k) a végelszámoló kijelölése. A közgyűlés határozathozatala A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Az Egyesület alapszabályának módosításához, az Egyesület éves beszámolójának elfogadásához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításáról és az Egyesület egyesüléséről, szétválásáról, és megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazategyenlőséggel érintett döntéshozatalt igénylő előterjesztésről egy alkalommal megismételt szavazást rendelhet el a küldöttgyűlés levezető elnöke. Amennyiben a megismételt szavazás esetén sem születik meg a döntéshez szükséges többség, úgy a döntéshozatalt igénylő előterjesztést elvetettnek kell tekinteni. A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának szabályai: A közgyűlést az elnök akadályoztatása esetén az alelnök írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását. A tagok 1/3-a az ok és cél megjelölésével szintén jogosult a közgyűlés összehívására. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét; az ülés idejének és helyszínének megjelölését; az ülés napirendjét; azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. 8
A közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is. A meghívót, az előzetes értesítési időközben a nyilvánosság érdekében közzé kell tenni az egyesület honlapján: http:/indiannyar.uw.hu A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 15 napnak kell eltelnie. Amennyiben a meghiúsult közgyűlés eredeti meghívójában megjelölt időponttól eltérő új napon kerül megtartásra a megismételt közgyűlés, valamennyi tagnak ismetelten meghívót kell küldeni, melynek a távolmaradás jogkövetkezményéről szóló figyelmeztetést tartalmaznia kell. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Az Egyesület a közülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja. Ha az Egyesület közgyűlését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden nem szereplő kérdésben akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A közgyűlés tisztségviselői: a levezető elnök, két jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető. A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület alelnöke vezeti. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, két jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető, továbbá a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti. 9
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát. Az közgyűlés összehívásának kötelezettsége: Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az alelnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az előzőekben írtak alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. Határozathozatal ülés tartása nélkül: Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének a napja. Az Elnökség Az elnökség három tagból áll. Az elnökség elnökét és továbbá a két alelnököt a közgyűlés választja meg. Az elnökség tagjai: az elnök, és a két alelnök. A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított 5 (öt) éves határozott időtartama szól. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani. 10
Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha mindhárom elnökségi tag jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az egyik, erre megválasztott elnökségi tag hitelesít. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen hozott döntéseket. Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai Az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; A beszámolók és az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; Az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; Az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; A közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; Az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; Részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; A tagság nyilvántartása; Az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; Az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; Az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és Az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés. Az elnökség ülését össze kell hívni, szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal. Az elnökség ülését össze kell hívni az Egyesület két alelnöke írásos kezdeményezésére az összehívás indokának meghatározásával, illetve a Felügyelő Bizottság (ha működik) elnökének kezdeményezésére. Az elnökségi ülést az Egyesület elnöke hívja össze, annak időpontjától számított 8 nappal korábban. Az elnökségi ülés összehívható az írásos meghívó elnökségi tagokhoz postai vagy elektronikus úton történő megküldésével. A meghívóban közölni kell az ülés tervezett helyét, időpontját, napirendi pontjait, és a meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket. Az elnökségi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a felügyelő bizottság elnökét. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökség tagjai jelen vannak. Az elnökségi ülést az elnök, vagy az általa felkért alelnök vezeti. Az elnökségi ülés nyilvános, zárt ülés csak a személyiségi jogok védelmében rendelhető el. Az elnökség ülésén elnökség tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát. Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazategyenlőséggel érintett döntéshozatalt igénylő előterjesztésről egy alkalommal megismételt szavazást rendelhet el az elnökségi ülést vezető elnök. Amennyiben a megismételt szavazás esetén sem születik meg a döntéshez szükséges többség, úgy a döntéshozatalt igénylő előterjesztést elvetettnek kell tekinteni. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; 11
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Az elnökség ülésén hozott határozatokat a levezető elnök szóban kihirdeti. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni az ülés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a ülésen megjelent elnökségi tagokat. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az Egyesület elnöke és a két alelnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy írja alá. Az Egyesület ügyvezetése, az ügyvezetés ellátása Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét az Egyesület érdekének megfelelően köteles ellátni. Az Egyesület, vezető tisztségviselőit az Egyesület alapszabályában kell kijelölni. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre. Az elnök főbb feladatai: a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése, konferenciák és más rendezvények szervezése, a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés, az Egyesület működésének irányítása, utalványozási jog gyakorlása bármelyik alelnökkel együttesen, képviseli az Egyesületet és rendelkezik a bankszámla felett. Az alelnök főbb feladatai: képviseli az Egyesületet, az elnök konzultánsaként működik, az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését; tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról; előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli. nyilvántartja a tagságot, gondoskodik az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzéséről és azok folyamatos kezeléséről. nyilvántartja a tagdíjak befizetéseit, mulasztás esetén jelzéssel él az elnök felé, ellenőrzi a kifizetések szabályszerűségét, ügyel a bizonylati fegyelem megtartására, a pénzügyek szabályszerűségére. gondoskodik a következő éves költségvetés és az éves számviteli beszámoló tervezetének előkészítéséről. 12
Az Egyesület képviselete és jegyzése Az Egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselők (elnök, és a két alelnök) látják el. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja. Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület kézzel, géppel írott, vagy nyomtatott neve alá a vezető tisztségviselő a nevét önállóan írja alá a hitelesített aláírási címpéldánya (névaláírási nyilatkozata) szerint. A hitelesített aláírási címpéldány (névaláírási nyilatkozat) az alapítás, változásbejegyzési eljárás során lehet ügyvéd által készített és ellenjegyzett aláírás minta is. A vezető tisztségviselő felelőssége, a vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; visszahívással; lemondással; a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. Az Egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, illetve az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. Az Egyesület vezető tisztségviselői Az Egyesület elnöke: Belencsák Lászlóné (születéskori neve: Bezdán Ilona, születési helye: Miskolc, 1955.05.22., anyja neve: Vadászi Aranka Ilona) 3525 Miskolc, Cserhát utca 27. sz. alatti lakos, Az Egyesület alelnöke: Recskó Istvánné (születéskori neve: Jónás Irénke, születési helye, Tiszaeszlár, 1950.05.10., anyja neve: Gyetvai Zsuzsanna) 3529 Miskolc, Szentgyörgy u. 55. IX./1. sz. alatti lakos, Az Egyesület alelnöke: Dunainé Nagy Borbála (születéskori neve: Nagy Borbála, születési helye, Szászfa, 1949.08.30., anyja neve: Radácsi Borbála) 3524 Miskolc, Jósika u. 20. 3/3. sz. alatti lakos. 13
VI. fejezet Az egyesület vagyona, gazdálkodása Az Egyesület éves költségvetés alapján önállóan gazdálkodik. Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által befizetett tagdíjakból és egyszeri hozzájárulásokból tevődik össze, valamint jogi és jogi személyiséggel nem rendelkező szervek és személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj és az egyszeri hozzájárulás fizetési kötelezettségükön túl az Egyesület tartozásaiért nem felelnek. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt csak a létesítő okiratban meghatározott tevékenységre fordítja. VII. fejezet Az Egyesület megszűnése Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha: a tagok kimondják megszűnését; vagy az arra jogosult szerv megszünteti. az Egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. Az Egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik. Az Egyesület megszűnése esetén a megmaradó vagyont az Őszi Napsugár Otthon támogatására kell felhasználni. Az Egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül és azt közérdekű célra kell fordítani. Az Egyesület tagjainak jegyzéke Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról. Záró rendelkezések Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) rendelkezései az irányadóak. 14
Az Egyesület nyilvántartásba-vételére, illetve a változásbejegyzési kérelem benyújtására a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) rendelkezései az irányadóak. Az Egyesület jelen Alapszabályában nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, továbbá a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény alapján, valamint az egyéb, érvényes jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni. Az Egyesület tagsága felügyelőbizottságot a Ptk. 3:82. (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a törvényi kötelezettség bekövetkezéséig nem hoz létre. A Miskolci Indián Nyár Értelmiségi Kör tagjai az Egyesület, jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát megismerték, és mint az akaratukkal mindenben megegyezőt magukra nézve kötelezőnek tekintve, az Egyesület közgyűlése 2015. év június hó 24. napján hozott 45/2015.(06.24.) sz. közgyűlési határozatával 2015. év június hó 24. napján hatályos Alapszabálynak tekintve elfogadták. Az Miskolci Indián Nyár Értelmiségi Kör közgyűlése az Egyesület jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya, illetve a további szükséges okiratok, ideértve a változásbejegyzési kérelmet és okiratait is, aláírásával az Egyesület Elnöksége tagját, Belencsák Lászlóné Elnököt bízták meg, az aláírása tanúsításával pedig az Egyesület Elnöksége alelnök tagjait Recskó Istvánné és Dunainé Nagy Borbála alelnököket. A 45/2015.(06.24.) sz. közgyűlési határozattal elfogadott a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály szövege a módosítással érintett rendelkezéseket kierősített dőlt betűkkel tartalmazza. Kelt: Miskolcon, 2015. június 24. napján. Előttünk mint tanúk előtt: Belencsák Lászlóné sk. Elnök Dunainé Nagy Borbála tanú sk. Recskó Istvánné tanú sk. Lakása: 3529 Miskolc, Szentgyörgy u. 55. IX./1. Lakása: 3524 Miskolc, Jósika u. 20. 3/3. Miskolci Indián Nyár Értelmiségi Kör tagjai 2015. szeptember 30.-i nyilatkozata A Miskolci Indián Nyár Értelmiségi Kör alulírott tagjai kijelentjük, hogy az Egyesület jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály módosítását megismertük, és mint az akaratukkal mindenben megegyezőt magukra nézve kötelezőnek tekintve az Egyesület 2015. szeptember 30. napján hatályos, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályaként elfogadjuk. A Miskolci Indián Nyár Értelmiségi Kör tagjai az Egyesület jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya, amely módosítással érintett rendelkezéseket kierősített dőlt és aláhúzott betűkkel tartalmazza, aláírásával és annak igazolásával, hogy az Alapszabály megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának az Egyesület Elnöksége tagját, Belencsák Lászlóné Elnököt bízzuk meg. 15
Kelt: Miskolcon, 2015. szeptember 30. napján. Záradék: Alulírott, Belencsák Lászlóné a Miskolci Indián Nyár Értelmiségi Kör Egyesület elnökeként nyilatkozom és igazolom, hogy az Egyesület alább megnevezett tarjai által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, s az Alapszabály 3. oldal 1. bekezdése utolsó mondatát, 2. és 3. bekezdését, valamint a 6. oldalon az egyesület céljával összeegyeztethetetlen magatartás esetén a taggal szembeni eljárás szabályairól szóló rész j) pontját, továbbá a tag kizárására vonatkozó rész d)pontját érintő, módosítással érintett rendelkezéseket kierősített dőlt és aláhúzott betűkkel tartalmazó Alapszabály megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. Kelt: Miskolcon, 2015. szeptember 30. napján. Előttünk mint tanúk előtt: Belencsák Lászlóné Elnök Dunainé Nagy Borbála tanú Recskó Istvánné tanú Lakása: 3529 Miskolc, Szentgyörgy u. 55. IX./1. Lakása: 3524 Miskolc, Jósika u. 20. 3/3. 16