A MINI CLUB HUNGARY ALAPSZABÁLYA /módosításokkal egységes szerkezetben/

Átírás

1 A MINI CLUB HUNGARY ALAPSZABÁLYA /módosításokkal egységes szerkezetben/ I. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Mini Club Hungary 2. Az egyesület székhelye: 2012 Dunakeszi Esze Tamás u Az egyesület postacíme: 2012 Dunakeszi Esze Tamás u Az egyesület elektronikus levélcíme: 5. Az egyesület működési területe: Magyarország 6. A Mini Club Hungary az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján létrejött egyesület, amelyet az elnökség jogosult képviselni. A Mini Club Hungary nevének, valamint az egyesület logójának bármilyen célra történő felhasználása csak az elnökség előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges. 7. A Mini Club Hungary a klasszikus Mini autómárka magyarországi tulajdonosainak és kedvelőinek egyesülete tekintet nélkül a jármű korára, típusára, gyártmányára és egyéb jellemzőire. II. Az egyesület céljai, feladatai 1. A Mini Club Hungary (a továbbiakban: Egyesület) önálló, nyitott, demokratikus formában működő egyesület, amely tevékenységét mindenkor a hatályos jogszabályoknak, valamint alapszabályának megfelelően fejti ki. 2. Az Egyesület és tagsága tevékenységével ápolja és terjeszti a Mini autómárka honi és nemzetközi hagyományait. 3. Az Egyesület a Mini-tulajdonosok érdekképviseleti szerve. E minőségében rendszeres kapcsolatot tart különösen a külföldi márkaklubokkal, hazai veteránautós szervezetekkel, más hazai márkaklubokkal, a biztosítótársaságokkal és alkatrészforgalmazó társaságokkal. 4. Az Egyesület segíti a klubtagok közötti kapcsolatok létrejöttét és fejlődését. Feladatainak megvalósítása, valamint érdekei érvényesítése céljából gondoskodik a rendszeres klubélet kialakításáról. 5. Az Egyesület információszolgáltatással, szakmai tanácsadással, vásárlási és szolgáltatási kedvezmények megszervezésével segíti a tagság személyi tulajdonában levő személygépkocsik karbantartását, ápolását. 1

2 6. Az Egyesület minden évben március 31-ig évadnyitó, december 15-ig évadzáró találkozót tart. Az Egyesület minden év nyarán nemzetközi találkozót szervez. 7. Az Egyesület lehetőségei szerint támogatja és szorgalmazza a tagság rendezvényszervezési tevékenységét, de a rendezvényt megelőzően legalább egy hónappal az elnökség egy kijelölt tagját értesíteni kell. Az Egyesület támogat minden olyan kirándulást, klubnapot, találkozót, amelynek fő célja a Mini-mánia ápolása, a klubtagság integrálása, a rendszeres klubélet fenntartása. 8. Az elnökség minden hivatalos találkozóra részvételi díjat állapíthat meg. III. Az Egyesület tagsága 1. Az Egyesület rendes tagja lehet minden magyar és nem magyar állampolgár, aki a. jelen Alapszabály elfogadásakor vagy előtte valaha az Egyesület tagja volt, vagy akik egy október 4-én vagy előtte gyártott klasszikus Mini tulajdonosa vagy annak közeli hozzátartozója, b. tagfelvételi kérelmét kérte és azt az elnökség elfogadta, c. és az Egyesület Alapszabályát elfogadta, az abban megfogalmazott célokkal azonosulni képes, d. továbbá az évenkénti tagdíjat megfizette. Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelmében vállalja az Alapszabály V. pontjában foglalt kötelezettségeket. A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell írásban benyújtani. A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az elnökség határoz. A tagdíj mértékét az elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg. A már tagsági jogviszonnyal rendelkezők legkésőbb az évadnyitó találkozóig kötelesek a tagdíjat megfizetni. A tagdíj fizetése készpénzben vagy átutalással történik. IV. Az Egyesület rendes tagjának jogai Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni. A közgyűlés határozatainak meghozatalában a tag szavazati joggal rendelkezik. Az Egyesület tevékenységével illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira. Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait. 2

3 Az Egyesület tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely veszető tisztségére megválasztható és újraválasztható. Az Egyesület valamennyi tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor és az Egyesület legfőbb szervének egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkeznek. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik. A tagok egyharmada írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti. A tag tagsági jogait személyesen vagy képviselő útján gyakorolhatja. V. Az Egyesület tagjának kötelezettségei Az Egyesület tagja köteles aktívan részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában. Az Egyesület tagja köteles megfizetni a tagdíjat. Az Egyesület tagja köteles megtartani illetve teljesíteni közgyűlés határozataiban foglaltakat. Az Egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak VI. Különleges jogállású tagok 1.Az Egyesület pártoló tagja lehet minden magyar és külföldi természetes és jogi személy, aki nem rendes tagja az egyesületnek vagy nem felel meg a rendes tagsághoz kapcsolódó feltételeknek. A pártoló tagok nem jogosultak az Egyesület tagjainak járó kedvezmények igénybevételére, és a közgyűlésen nem rendelkeznek szavazati joggal, ill. nem választhatóak az Egyesület Elnökének. A pártolói tagdíj mértékét az elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg. 2.Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden magyar és nem magyar állampolgárságú természetes személy, aki a klasszikus Mini és/vagy a Mini Club Hungary szellemiségének ápolásában elvitathatatlan érdemeket szerzett és felvételét a Közgyűlés megszavazza vagy az elnökség és legalább a tagok harmada támogatja, és aki tagfelvételét elfogadja. Az Egyesület tiszteletbeli tagja jogosult az Egyesület tagjainak járó kedvezmények igénybevételére, de a közgyűlésen nem rendelkezik szavazati joggal, de az Egyesületben bármilyen tisztséget betölthet. 3

4 Nem lehet az Egyesület tiszteletbeli tagja, aki a megelőző 10 évben valamikor az Egyesület rendes tagja volt. VII. A tagsági jogviszony feltétele és felmondása Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában a) elfogadja az Egyesület céljait, b) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát, c) vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és d) vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt. VIII. A tagsági jogviszony megszűnése A tagsági jogviszony azonnali hatállyal megszűnik a. a közgyűlés kizáró határozatával, b. a tag halálával, c. a tag írásbeli lemondó nyilatkozatával (kilépés) d. a tagdíjfizetés elmulasztásával e. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával A tagdíjfizetés elmulasztását követően az Elnök írásban figyelmezteti a tagot a mulasztásra. Ha a tag a kézbesítést követő 3 hónapon belül nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, úgy tagsági jogviszonya megszűnik. A tag a tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti. IX. Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra vagy a kizárás. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy az elnökség tagjának javaslatára a közgyűlés rendeli el. 4

5 A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Elnökség, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti határozati javaslatát. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az egyesület köteles határozatot hozni, mely történhet az elnök vagy az elnökség bármely tagja által kezdeményezett közgyűlés összehívásával vagy jelen alapszabály X. pont 9. alpontja alapján is. Amennyiben közgyűlés kerül összehívásra a közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként fentieknek megfelelően - figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást vagy kizárást alkalmazhat. A taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként a közgyűlés határozata alapján kizárás alkalmazható, amennyiben a tag a jogsértő tevékenységével a meghatározott időn belül nem hagy fel. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát. X. Az Egyesület szervei A közgyűlés 1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a tagok összessége által alkotott közgyűlés, amely legalább évente egyszer tartja ülését. A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlést rendkívüli időpontban a tagok egyharmadának írásos kérésére is össze kell hívni, ill. az Elnökség is bármikor összehívhatja. 2. A közgyűlés hatásköre: a. az alapszabály megállapítása és módosítása, b. az éves költségvetés és mérleg elfogadása, c. a tagdíj mértékének és a befizetés rendjének megállapítása, d. az elnökség és más tisztviselők megválasztása és visszahívása, 5

6 e. az elnökség éves beszámolójának elfogadása és tevékenységének ellenőrzése, f. az egyesület érdekeit súlyosan sértő tag kizárása, g. az egyesületnek más egyesületbe vagy szervezetbe tagként való be-, illetve kilépése, h. az egyesület megszűnésének elhatározása, kimondása, i. döntés minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály nem utal kifejezetten más szerv hatáskörébe és/vagy a hatályos jogszabály a közgyűlés hatáskörébe sorol. 3. A közgyűlést elektronikus (honlapon közzétett) vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztések indoklását. A meghívónak tartalmaznia kell - Egyesület nevét és székhelyét, - az ülés idejének és helyszínének megjelölését - az ülés napirendjét 4. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Ha a közgyűlés határozatképtelen változatlan napirenddel 5 napon belül, akár az első közgyűlés napján ismételten össze kell hívni, ez esetben a Közgyűlés határozatképes, ha az eredeti közgyűlési meghívóban ezt a tényt - hogy határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes - a tagokkal írásban közölték. A határozatképtelenség esetén új időpontra történő összehívás szerepelhet az eredeti taggyűlési meghívóban is. 5. A közgyűlés munkájában a tagot távollétében a tag írásbeli felhatalmazásával közvetlen hozzátartozója, vagy megbízottja helyettesítheti. 6. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az elnökségen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. Hozzászólási és szavazati joga csak a rendes tagoknak van, a levezető elnök azonban indokolt esetben szót adhat tagsági jogviszonnyal nem rendelkező vagy egyéb tagsági jogviszonnyal rendelkező személynek is. 7. A közgyűlés határozatait és állásfoglalásait a jelenlevő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az elnökség tagjainak megválasztásáról és egyéb személyi kérdésekről titkos szavazással dönthet. 8. A közgyűlés levezető elnöke az egyesület elnöke, vagy távollétében az elnökség valamelyik tagja. A levezető elnök az ülés előtt ellenőrzi a határozatképességet. A közgyűlés napirendjére az elnökség tesz javaslatot, amelynek kiegészítését a közgyűlési meghívó fenti vonatkozó pontjában szabályozott közzétételétől számított maximum 5 napon belül, de legkésőbb a közgyűlés előtt 48 órával a kiegészítés indoklásával bármely tag kezdeményezheti. Ebben az esetben a napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ezután a napirendi pontok már csak a közgyűlésen részvevők kétharmadának jóváhagyásával módosíthatók. 6

7 A napirend elfogadásáról a közgyűlés nyílt szavazással dönt. A közgyűlésről kivonatos jegyzőkönyv készül, amelyet az elnökség vagy az egyesület két tagja hitelesít, azt igény szerint minden tagnak rendelkezésére kell bocsátani. A jegyzőkönyv-vezető, a jegyzőkönyv-hitelesítők és szavazatszámlálók személyéről a közgyűlés dönt, ezen tisztségeket egyidejűleg egyazon tag is betöltheti 9. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének postai vagy elektronikus (honlapon történő közzététel) úton a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől, illetve az elektronikus közzétételtől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnökség részére, mely elektronikus közzététel esetén a tagi nyilvántartásban szereplő elektronikus levélcímről vagy a honlapon keresztül működtetett elektronikus szavazófelületen is történhet. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. A közgyűlés összehívásának kötelezettsége Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökség bármely tagja köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. Az elnökség 1. Az egyesület tevékenységét két közgyűlés között az elnökség irányítja. Az elnökség legfeljebb hat választott tagból áll. 2. Az elnökség a mandátumát 5 évre nyeri, de a Közgyűlés bármikor visszavonhatja a megbízásukat. 7

8 3. Az elnökség hatásköre: a. a Közgyűlés összehívása és lebonyolítása b. a Közgyűlés határozatainak előkészítése és végrehajtása c. az elnök helyettesítése annak hatáskörében, d. az éves költségvetés és beszámoló tervezetének előkészítése, e. az egyesületi adminisztráció folyamatosságának biztosítása, így különösen - saját ügyrendjének megállapítása, - a tagság nyilvántartása, a taglista ellenőrzése, revíziója, - a tagdíj beszedése, - a tagsági igazolványok és bélyegek kiadása, - a tagság számára kedvezmények és jogosultságok megszervezése, és igénybevételük szabályszerűségének folyamatos ellenőrzése, - az évadnyitó, az évadzáró, valamint a nyári nemzetközi találkozó megszervezése a tagság aktív bevonásával, - az egyesület gazdálkodásának irányítása, - döntés a találkozók, megemlékezések finanszírozásáról. f. a tagság folyamatos értesítése levélben, interneten, g. az internetes honlap, valamint az egyesület hivatalos lapjának szerkesztése. 4. Az elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg. 5. Az elnökség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. XI. Az elnök Az egyesület elnöke képviseli az egyesületet a hivatalos fórumokon, a szakmai és nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában, valamint részt vesz az elnökség munkájában. Az elnök eljár minden olyan ügyben, amellyel a közgyűlés megbízza. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökség tagja - látja el a reprezentációs feladatokat: díjakat, elismeréseket ad át a találkozókon. Az elnököt a Közgyűlés vagy az elnökség választja meg saját tagjai közül. Mandátuma 5 évre szól, azonban a Közgyűlés bármikor visszahívhatja. XII. Az ügyvezetés ellátása, a vezető tisztségviselő Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. XIII. Az Egyesület ügyvezetése Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles 8

9 ellátni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai választják meg, vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. A vezető tisztségviselő felelőssége A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. XIV. Az Egyesület képviselete és jegyzése Az Egyesület törvényes képviseletét az Elnök látja el. Az Elnököt távollétében az elnökség bármely tagja helyettesítheti. Helyettesítés esetén az elnökség tagja teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait. 9

10 Az egyesület Elnöke önálló pénzügyi utalványozási jogot gyakorol. Az Elnök akadályoztatása esetén pénzügyi utalványozási jogot az egyesület elnökségének valamely tagja gyakorolhatja. Az Elnök és - az elnök akadályoztatása esetén - az elnökség tagja képviseleti jogát önállóan gyakorolja. XV. A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. Az Egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. XVI. Felügyelőbizottság A felügyelőbizottság létszáma legalább 3 fő és tagjainak mandátuma 2 évre szól, de a Közgyűlés bármikor visszavonhatja a megbízatásukat új tagok egyidejű választásával. Amennyiben az éves közgyűléskor az egyesület taglétszáma meghaladja a 100 főt, az Egyesület Felügyelőbizottságot kell, hogy válasszon, amennyiben nem rendelkezik működő Felügyelőbizottsággal. Amennyiben az Egyesület taglétszáma az éves közgyűléskor nem haladja meg a 100 főt, de a Felügyelőbizottság mandátuma még él, úgy a Felügyelőbizottság mandátumának végéig működik. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság 10

11 tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlés ülésén ismertetni. A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A felügyelőbizottsági tagok feladatukért díjazásra nem jogosultak. XVII. Az Egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások értéke, a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje, az egyesület vagyona és gazdálkodása 1. Az egyesület tisztségviselői és tagjai a rájuk ruházott és önként vállalt feladataikat minden esetben díjazás nélkül látják el, de indokolt részkiadásaik megtérítésére igényt tarthatnak, amelynek mértékéről az elnökség dönt. 2. A tagság által szervezett találkozók, megemlékezések során jelentkező pénzügyi igények teljesítéséről az elnökség szintén saját hatáskörben dönt. A szervező az elnökség és a közgyűlés felé pénzügyi elszámolással tartozik. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik: tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg; magán és jogi személyek támogatásai privát és állami szektorból egyaránt, adomány; az Egyesület esetleges gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevételei; rendezvény bevételek; egyéb bevételek. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért a befizetett tagdíjakon túlmenően nem felelnek. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási tevékenységről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. 11

12 XVIII. Az Egyesület tagjainak jegyzéke Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt.az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni. Az Egyesület alapító tagjainak nevét, adatait az alapszabályhoz mellékelt külön ív tartalmazza. XIX. Az egyesület megszűnése Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét. Az egyesület megszűnik, ha a) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti c) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy d) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, e) törvényben meghatározott egyéb okból. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén, a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött, a Közgyűlés által meghatározott közhasznú szervezetnek kell átadni. XX. Záró rendelkezések Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak. Az Egyesület Alapszabályát a november hó 15. napján megtartott Közgyűlés 1/2014. (XI.15.) sz. határozatában fogadta el. Dunabogdány, november 15.. Pribil András Elnök 12