Iromány száma: T/626. Benyújtás dátuma: 2018-06-19 18:42 Miniszterelnökség Parlex azonosító: 8U866H980001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes Előadó: Dr. Palkovics László, innovációért és technológiáért felelős miniszter Törvényjavaslat címe: A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról A Kormány megtárgyalta és elfogadta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a Kormány nevében mellékelten benyújtok. A törvényjavaslat 1. -a, a 4-6. -a, a 7. b)-h) pontja, valamint a 8. -a az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.
2018. évi... törvény a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról 1. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény (a továbbiakban: MEKHtv.) 3. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A Hivatal a hivatalos statisztikáról szóló törvényben foglaltak szerint látja el az energiastatisztika előállításával kapcsolatos feladatokat, valamint az ahhoz kapcsolódó nemzetközi adatszolgáltatási tevékenységet. 2. A MEKHtv. 5/H. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A Hivatal az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a Hivatalnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. A MEKHtv. a következő 3/B. alcímmel egészül ki: 3. 3/B. Közérdekű igényérvényesítés 5/I. (1) A Hivatal a 3. (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti törvényekben meghatározott feladatkörében pert indíthat a felhasználók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a 3. (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti törvények vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe ütközik és a jogsértő tevékenység a felhasználók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. (2) A jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után perindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. (3) Ha a jogsértéssel érintett felhasználók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma - a jogsértéssel érintett egyes felhasználók egyedi körülményeire tekintet nélkül - egyértelműen megállapítható, a Hivatal kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a 3. (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti 1
törvények hatálya alá tartozó engedélyest, illetve szolgáltatót az ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi felhasználóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi felhasználóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett felhasználó az általa a 3. (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti törvények hatálya alá tartozó engedélyes, illetve szolgáltató ellen indított perben - kártérítési igény esetén - kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani. (4) A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult felhasználóknak a körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, amelyek tekintetében a jogsértés tényét megállapította, illetve amelyek jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére. (5) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja a Hivatalt, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza. (6) Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a 3. (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti törvények hatálya alá tartozó engedélyest, illetve szolgáltatót meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a jogsértő köteles a (4) bekezdés szerint meghatározott jogosult felhasználó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult felhasználó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A felhasználó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja. (7) Az e szerinti, a Hivatal általi igényérvényesítés nem érinti a felhasználónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse. (8) Az e szerinti pert a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján kell lefolytatni. 4. A MEKHtv. 14. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Az elnök közszolgálati jogviszonyával összefüggő, e törvényben nem nevesített munkáltatói intézkedéseket az általános elnökhelyettes teszi meg. 5. (1) A MEKHtv. 16. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A Hivatal elnöke a Hivatal köztisztviselőjének a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, emelt összegű személyi illetményt állapíthat meg a személyi juttatás előirányzata terhére. A személyi illetmény indokolás nélkül visszavonható, ami nem minősül a köztisztviselői kinevezés módosításának. (2) A MEKHtv. 16. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 2
(5) A Hivatal nem tartozik a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe, saját hatáskörben maga határozza meg a teljesítményértékelési rendszerére, a jutalmazásra, a toborzási és kiválasztási politikájára, a továbbképzések tervezésére és lebonyolítására vonatkozó szabályokat, valamint illetményen kívüli egyéb juttatásait. 6. (1) A MEKHtv. 20. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A Hivatal által kiszabott bírságból származó bevétel a) képzési és tudományos-oktatási programoknak, b) tájékoztató, ismeretterjesztő anyagok készítésének és közzétételének, c) kulturális, művészeti, sport- és egészségügyi programoknak, valamint d) civil fogyasztóvédelmi szervezeteknek a támogatására fordítható. (2) A MEKHtv. 20. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti bevételek 30%-a a központi költségvetést illeti meg. A központi költségvetésről szóló törvény ennél alacsonyabb mértéket határozhat meg. 7. A MEKHtv. a) 5/D. (3) bekezdés b) pontjában az ellneőrzése szövegrész helyébe az ellenőrzése szöveg, b) 7. (3) és (4) bekezdésében a havi keresete szövegrész helyébe a havi illetménye szöveg, c) 7. (3) bekezdésében a tízszerese szövegrész helyébe a tizenötszöröse szöveg, d) 7. (4) bekezdésében a kilencszerese szövegrész helyébe a tizenháromszorosa szöveg, e) 10. (4) bekezdésében a megbízás visszavonása szövegrész helyébe a kinevezés módosítása, f) 12. a) és b) pontjában az engedélyes általi szövegrész helyébe a felek általi szöveg, g) 14. (1) és (2) bekezdésében a Hatóság szövegrész helyébe a Hivatal szöveg, h) 17. (1) bekezdésében a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységi területen működő szövegrész helyébe a 3. (2) bekezdése szerinti szöveg lép. 8. Hatályát veszti a MEKHtv. 16. (1) bekezdésében a tárgyévet megelőző évi és a legfeljebb ötven százalékkal szövegrész. 9. Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. 10. 3
Az 1., a 4-6., a 7. b)-h) pontja, valamint a 8. az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. 4
Általános indokolás A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása alapvetően az önálló szabályozó szervi jogállásnak megfelelő, a független működést szolgáló garanciális rendelkezések megerősítése, valamint a Hivatal hatósági eljárásaival kapcsolatos speciális szabályok rögzítése érdekében szükséges. A tapasztalatok alapján indokolt továbbá néhány, a működést könnyítő, technikai és pontosító jellegű rendelkezés átvezetése a szabályozáson. Részletes indokolás 1. A rendelkezés nevesíti a Hivatal energiastatisztikai feladatait. 2. Az eljárás felfüggesztése törvényi lehetőségének megteremtése a Hivatal eljárásaiban kiemelten fontos, hiszen vannak esetek, amikor a gyakorlatban több eljárás egy időben érint azonos tárgykört és egyik döntés a másiknak előfeltétele (pl. befolyásszerzés és engedélyezés). 3. A Hivatal fogyasztói jogérvényesítési gyakorlata során szerzett tapasztalat, hogy szükségessé válhat széles fogyasztói kört érintően, a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmében, a jellemzően kisösszegű, azonos jogalapon nyugvó jogsértéssel okozott jogsérelmek reparálása. A fogyasztókat érintő polgári jogi igények hatékonyabb érvényesítése érdekében ezért indokolt a jegybanktörvény és a fogyasztóvédelmi szabályozás mintájára a Hivatal részére feladatkörében a közérdekű igényérvényesítés lehetőségét megteremteni. 4. A Hivatal elnökével kapcsolatban a kisebb jelentőségű munkáltatói intézkedések (pl. szabadság kiadása stb.) megtételére jogosult személy kilétéről jelenleg a MEKH törvény nem rendelkezik. Szükséges, hogy az elnökkel kapcsolatos kötelező adminisztratív jellegű munkáltatói intézkedések megtételére jogosult személy törvényben kapjon felhatalmazást. A javaslat szerint az elnök közszolgálati jogviszonyával összefüggő, a MEKH törvényben nem nevesített munkáltatói intézkedések megtétele az általános elnökhelyettes jogkörébe kerül. 5. A Hivatal köztisztviselői részére megállapítható illetménnyel, az adható juttatásokkal, a toborzási politikával, a továbbképzésekkel kapcsolatban a Hivatal belső szabályozási önállóságának növelése összhangban áll a másik önálló szabályozó szervre, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra vonatkozó szabályozással. A Hivatal megfelelő szakmai működésének 5
elengedhetetlen feltétele, hogy az általa felügyelt társaságok bérezési gyakorlatához képest ne legyenek jelentősen alacsonyabbak a köztisztviselői illetmények, ellenkező esetben olyan munkaerő elszívó hatás érvényesül, ami veszélyezteti a Hivatal működőképességét. 6. A Hivatal jogállásával összefüggésben a javaslat erősíteni kívánja annak gazdálkodási önállóságát és függetlenségét. 7. Technikai pontosító, korrekciós, valamint az elnök és az elnökhelyettesek illetményére vonatkozó rendelkezések. A kereset fogalma jogszabályban nem, csak KSH közleményben definiált. A módosítással a törvény fogalomhasználata egységessé válik, mivel a hatályos törvény 10. -a szintén az illetmény kifejezést tartalmazza. Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz. Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz. A sarkalatossági záradékot tartalmazza. 8. 9. 10. 6