A reklámfelületek és reklámhelyek szabályozásának változása, hatása a Lakásszövetkezetek, Társasházak gazdálkodására. Dr. Dékány Csaba ügyvéd Fekete és Társai ügyvédi iroda
104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY REKLÁMOK KÖZZÉTÉTELÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEINEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL A jogszabály alapján az önkormányzatok rendeletükben településkép- védelmi szempontokra hivatkozással elrendelhetik reklámok, reklámhordozók kihelyezésének a tilalmát és bírságolhatnak ezen tilalmak be nem tartása esetén. Mi tartozik ide: Építési reklámháló: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka során az e munka folyamatait legalább részben elfedő, reklámhordozót tartó berendezés; Hirdetőoszlop Reklámhordozót tartó berendezés: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt a reklámhordozót tartó, illetve annak elhelyezését biztosító, elősegítő eszköz, berendezés;
Milyen feltétellel lehet reklámhálót kihelyezni: 2.. (7) Építési reklámháló kihelyezése ahhoz a feltételhez köthető, hogy építésinapló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését. Korlátozások: 4. (1) Ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó - a 3. (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nem rögzíthető. (kivéve: közművelődési célból) (2) A plakát, valamint az építési reklámháló reklám közzétételére igénybe vehető felülete két négyzetméternél kisebb nem lehet, továbbá a kilenc négyzetmétert nem haladhatja meg. (3) Az utcabútorok kivételével a reklámhordozót tartó berendezés ( így a reklámháló) reklámhordozók elhelyezésére igénybe vehető felülete a tizenegy négyzetmétert nem haladhatja meg.
Mi nem minősül reklám felületnek? 6. (1) Nem minősül közterületről láthatónak az épületen, építményen belül közzétett reklám, illetve elhelyezett reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, akkor sem, ha az az épületen, építményen kívülről ténylegesen látható. (2) Az (1) bekezdésben foglalt szabály alól kivételt képez, ha a reklám közzétételére - reklámhordózóként vagy reklámhordozót tartó berendezésként felhasználva - ablakon vagy más átlátszó felületen került sor, és a közzétett reklám az épületen, építményen kívülről ténylegesen látható. (3) Nem minősül épületen belülinek a reklám közzététele, illetve a reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése, ha a közzététel, illetve elhelyezés az épület, építmény olyan részén - így különösen teraszon, erkélyen - történik, amely nincsen valamennyi irányból épületszerkezettel körülzárva.
Felelősség 7. (1) A reklám közzétételének megszüntetéséért és a reklámhordozó eltávolításáért a reklámozó és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel. A reklámhordozót tartó berendezés eltávolításáért a reklámhordozót tartó berendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa tartozik egyetemleges felelősséggel. Ellenőrzés, bírság Ki ellenőriz = kormányhivatalok Jogsértés esetén = 8 napon belül bírság kiszabása vagy kötelezés a jogsértő állapot megszüntetésére Bírság mértéke: a jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a Tvtv. 11/A. (1) bekezdésében meghatározott értékek megőrzését vagy kialakítását, a jogsértés időtartama, a jogsértés ismételtsége.
Településvédelmi törvény (Tvtv.) 11/A.. (1) bek. jogsértésnek minősül, ha a reklám vagy reklámhordozó a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát és szerkezetének - az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását aránytalanul sérti vagy akadályozza. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről) 22.. (3) bek. c. pontja szerint településképi követelmény lehet reklámokra, valamint a reklámhordozókra,reklámberendezésekre, cégérekre és reklámhordozásra alkalmas egyéb műszaki berendezésre (a továbbiakban együtt: reklámhordozók), továbbá az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény. Ezeket a követelményeket az adott önkormányzat helyi rendeletben határozhatja meg.
Az 1990. évi C. TÖRVÉNY a helyi adókról 1. (1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint települési adókat vezethet be. 1/A. (1) Az önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá e minőségére tekintettel vállalkozó [52. 26. pont]. 2. Az önkormányzat adó-megállapítási joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. 11. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). (2) (3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
11/A. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó. Ki az adó alanya építmény tulajdonosa, használója (haszonélvező) lakásszövetkezet, társasház társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. Adó alapja (15/A.) Az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben két tizedesjegy pontossággal számított felülete. Adó mértéke: 16/A. Az adó évi mértékének felső határa a 15/A. szerinti adóalap esetén 12 000 Ft/m2.
...szünet
Közérdekű és személyi adatok kezelése, védelme az EU-s irányelveknek megfelelően. Lakásszövetkezeti,Társasházi adatszolgáltatás. Az irat betekintési jog keretei.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) rövidítve: GDPR Milyen adatokra vonatkozik: Csak természetes személyek adataira neve, lakcíme, e-mail címe, egyéb személyi adatai Tárgyi hatály: személyes adatok gépi vagy egyéb módon (papír alapon) történő kezelése, nyilvántartása Milyen nyilvántartás lehetséges: tagnyilvántartás folyószámla kivonat közös költség, fenntartási költség, stb. fizetéséről nyilvántartás bérszámfejtés miatt munkavállalók nyilvántartása
Mi minősül adatkezelésnek: személyes adatok tárolása, nyilvántartása, rendszerezése, betekintés, felhasználás, törlés, megsemmisítés, korlátozás Ki minősül adatkezelőnek: aki a személyes adatok kezelésének célját és eszközeit meghatározza (társasház, lakásszövetkezet) Adat kezelés elvei: jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság (az érintett vonatkozásában) célhoz kötöttség adattakarékosság (csak a feltétlenül szükséges adatokat lehet kérni, tárolni, kezelni) pontosság (naprakész legyen) korlátozott tárolhatóság (csak ameddig szükséges) integritás és bizalmas jelleg (biztonság, védelem) elszámoltathatóság (adatkezelő felelőssége)
Jogszerűség: érintett hozzájárulása (igazolni kell, pl.: írásbeli nyilatkozattal) szerződés miatt történik jogi kötelezettség miatt (munkajogi, számviteli tv., tb.) jogos érdek (pl.: későbbi jogérvényesítés miatt) 16. évnél fiatalabb gyermek adatait csak szülője hozzájárulásával lehet kezelni! Érintett jogai: tájékoztatás hozzáférés joga : mi célból, meddig, milyen adatait, kinek adják ki kérheti adatai helyesbítését, törlését, korlátozását, tiltakozhat felügyeleti hatósághoz fordulhat ha nem tőle származnak az adatok: kérheti a forrásra vonatkozó összes információt
Törlés joga: kérésre, ha már megszűnt az oka jogellenesen kezelték tiltakozik ellene gyermek esetén nincs meg a hozzájárulás Nem kell törölni, ha jogszabály írja elő az adatkezelést (munkajog, tb.) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez illetve védelméhez szükséges Korlátozás esetei: érintett vitatja az adatok pontosságát addig, amíg ellenőrzik azok pontosságát jogellenes az adatkezelés már nincs szükség azokra De korlátozás esetén jogi védelem miatt fel lehet azokat használni.
Milyen szabályzatokat kell megalkotni? Adatvédelmi szabályzat milyen adatokat milyen célból hol, hogyan tárolok mire használom fel ki férhet hozzá kinek adhatom ki milyen biztonsági előírásokat alkalmazok Adatvédelmi eljárási rend Pontos leírása annak, hogyan kezelem az adatokat, ki a felelős, ki férhet hozzá, hogyan adom át, stb. Adatvédelmi tájékoztató Tájékoztatása az érintettnek milyen adatot, milyen célból, meddig, hol és hogyan kezelek, kinek adhatom át, mik a jogai Adatkezelési nyilvántartás Mit, hol, hogyan kezelek
Adatvédelmi incidens nyilvántartása Valaki hozzáfért illetéktelenül más adataihoz Meghekkelték a számítógépet Ellopták a laptopot, pendrive-t, amin az adatok voltak Betörtek az irodába és elvitték a nyilvántartást Bírság 20 millió EURO! Irat betekintési jog társasháznál KORLÁTLAN közös tulajdon, sortartásos kezesség lakásszövetkezetnél vitatott nincs közös tulajdon, nincs kezesség csak a jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan
Köszönöm a figyelmüket!