Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, az nem tekinthető a Kormány álláspontjának! 2017. évi törvény egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról 1. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosításáról (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 14. (5) bekezdése a következő q)-t) ponttal egészül ki: 1. (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:) q) a fluortartalmú üvegházhatású gázok 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott felhasználási céljából a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások részére az e tevékenység végzésére jogosító engedélyezési eljárás részletes szabályait; r) a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó adatbázis F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező ügyfelek általi igénybevételének és vezetésének részletes szabályait; s) az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző vállalkozások képesítési rendszerének, a képesítések nyilvántartásának, az igazolás kiadásának, az ahhoz fűződő formai és tartalmi követelmények meghatározásának részletes szabályait; t) az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit. (2) Az Éhvt. 14. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy: a) a klímavédelmi felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait; b) az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésére, képesítésére és vizsgáztatására, a szerzett tudás elismerésére, a vizsgáztatás és képesítés rendjére vonatkozó részletes szabályokat; c) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal összefüggő tevékenységet végzők képzéséért, vizsgáztatásáért és a képesítést igazoló okirat kiállításáért fizetendő díj mértékét és a díj megfizetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. 2. Az Éhvt. a) 10/J. -át követő alcím címében a nemzetközi rugalmassági mechanizmusokban és szövegrész helyébe az a szöveg, b) 14. (5) bekezdés c) pontjában az a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek és a szövegrész helyébe az a szöveg lép. 3.
2 Hatályát veszti az Éhvt. a) 2. 8-10., 15., 17. és 20. pontja, b) 11-13/E. -a és c) 14. (7) bekezdése. 2. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosításáról Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) 14/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 4. 14/A. A miniszter a 12. (2) bekezdésében és a 38. (1) bekezdésében meghatározott feladataival kapcsolatban elvégzett tevékenységekről, az ÜHG-egység vagy a 38. (1) bekezdés szerinti ESD-egység értékesítését vagy vételét követő 30 napon belül tájékoztatást nyújt az energiapolitikáért felelős miniszter részére. Az Ügkr. tv. 33. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: 5. (4) A hatóság konzervatív becslést készít egy létesítmény vagy légi jármű kibocsátásáról ha: a) az üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó nem nyújtott be hitelesített éves kibocsátási jelentést a 10. (1) bekezdésében előírt határidőre, b) a 10. (1) bekezdésében említett hitelesített éves kibocsátási jelentés nincs összhangban e törvény rendelkezéseivel, vagy c) az üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó kibocsátási jelentését nem hitelesítették a 600/2012/EU bizottsági rendeletnek megfelelően. (4a) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság alapjául a (4) szerinti konzervatív becslés szolgál. 6. Az Ügkr. tv. 34/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 34/A. (1) A véglegesen kiszabott és meg nem fizetett számlavezetési díj adók módjára behajtandó köztartozás. (2) A végleges határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a hatóság a számlavezetési díj behajtása érdekében megkeresi az illetékes adóhatóságot és a meg nem fizetett számlavezetési díj 10 %-ával megegyező mértékű bírságot szab ki.
3 (1) Az Ügkr. tv. 15. (1) bekezdésében a referenciaértékek szövegrész helyébe a szorzótényezők szöveg lép. (2) Az Ügkr. tv. 3. (1) bekezdésében és 18/E. (2) bekezdésében a jogerős szövegrész helyébe a véglegessé vált szöveg lép. Hatályát veszti az Ügkr. tv. 38. (4) bekezdésében az az energiapolitikáért felelős miniszterrel együttműködésben szövegrész. 3. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosításáról Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény a) 290. (7)-(9) bekezdése, b) 291. j) pontja és c) 433. a) pontja nem lép hatályba. 7. 8. 9. 4. Záró rendelkezések 10. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Az 1. és a 7. (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba. 11. E törvény 2. alcíme a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
4 I N D O K O L Á S Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) módosításának egyik célja, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter és a nemzetgazdasági miniszter közötti együttműködést szabályozó rendelkezések egyértelműsítve legyenek, az együttműködés konkrét jelentése egyértelműen következzen a jogszabályból. Az Ügkr. tv. módosításának másik célja, hogy a számlavezetési díj meg nem fizetése esetén kiszabandó bírság megfizetésével kapcsolatos technikai nehézségeket megoldja. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) módosításának célja, hogy deregulálásra kerüljenek az együttes végrehajtásra vonatkozó törvényi felhatalmazó rendelkezések, tekintettel arra, hogy a szabályozás kiüresedett. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosításának célja, hogy az együttes végrehajtásra vonatkozó felhatalmazó rendelkezések deregulálásra kerüljenek. R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S Az 1. -hoz Az Éhvt. rendelkezéseiből hatályon kívül helyezésre kerülnek az együttes végrehajtásra vonatkozó részletszabályok és az együttes végrehajtásra vonatkozó szabályozás megalkotására felhatalmazást adó rendelkezések. Ugyanis az együttes végrehajtásra vonatkozó szabályozás gyakorlatilag 2012 óta kiüresedett. Ennek oka, hogy az együttes végrehajtási mechanizmust még a Kiotói Jegyzőkönyv vezette be, amely 2012-ig tartott (első kiotói vállalási időszak). A kiotói rendszer meghosszabbításáról szóló Dohai módosítás nemzetközi ratifikációja azonban leállt, és nemzetközileg is elég sok támadás érte a korábbi együttes végrehajtási projekteket azok hitelességének megkérdőjelezhetősége miatt. Ha a nemzetközi rugalmassági mechanizmusokról folyó tárgyalások a későbbiek során abba az irányba mutatnak, hogy egyszer mégis lesz az együttes végrehajtási projektekhez hasonló projekt-típus, akkor azt majd az új paramétereknek megfelelően kell újraszabályozni. Jelenleg azonban a nemzetközi tendencia az, hogy a klímavédelemmel kapcsolatos projektek a Zöld Klíma Alap, vagy a GGGI (Global Green Growth Institute) támogatásával valósulnak meg. Magyarország mindkettő nemzetközi szervezetnek a tagja. A 2. -hoz Az Éhvt. 10/J. -át követő alcím szövegcserés módosítása tekintettel arra, hogy az együttes végrehajtásra vonatkozó szabályozás deregulálásra kerül.
5 A 3. -hoz Hatályon kívül helyező rendelkezés. A 4. -hoz Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) kimondja, hogy az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek és a 38. (1) bekezdés szerinti ESD-egységek tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a nemzetgazdasági miniszter gyakorolja. Az Ügkr. tv. hatályos 14/A. -a szerint a nemzetgazdasági miniszter a tulajdonosi jogait az energiapolitikáért felelős miniszterrel együttműködésben látja el. A gyakorlatban az együttműködés kifejezés értelmezése problémákat vetett fel, hogy ez vajon jelent-e együttdöntést vagy elegendő az utólagos tájékoztatás. Tekintettel arra, hogy az Ügkr. tv. egyértelműen a tulajdonosi jogokat a fenti egységek vonatkozásában a nemzetgazdasági miniszter részére adja meg, így az együttműködést helyesebb tájékoztatási kötelezettségre pontosítani. Az 5. -hoz A hatályos rendelkezés leszűkíti a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (a továbbiakban: NKvH) által végzendő konzervatív becslés körét a 33. (1) bekezdése szerinti bírság alkalmazására és feltételként szabja, hogy a térítésmentesen járó kibocsátási egységek száma nem állapítható meg. A javasolt módosítás az NKvH általi konzervatív becslés készítését generális jelleggel fogalmazza meg, amely így nagyobb összhangot teremt a 601/2012/EU bizottsági rendelet 70. cikkének rendelkezéseivel. A 6. -hoz A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért az NKvH bevételét képező számlavezetési díjat kell fizetni, amelynek meg nem fizetése esetén az NKvH a számlavezetési díj 110%-ával megegyező mértékű bírságot szab ki. A bírság összege (számlavezetési díj 110%-a) azonban két tételből áll: egyrészt a számlavezetési díjból (a bírság ezen része az NKvH bevétele) és a tényleges bírságból (számlavezetési díj 10%-a, ami a központi költségvetés bevétele). Ezen rendelkezés a jogelőd Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF) esetében működőképes volt, mivel akkor még a bírságot is az OKTF számlájára kellett megfizetni. Így az OKTF-nek lehetősége volt a bírságból a saját bevételi részét képező, a számlavezetési díj fedezetéül szolgáló részt elkülöníteni, saját bevételként jóváírni és csak a tényleges bírságrészt továbbutalni a központi költségvetésbe. Azonban jelenleg erre az NKvH-nak nincs lehetősége, mivel a bírságot a központi bírságszámlára kell megfizetni, amely felett az NFM csak korlátozott rendelkezési jogosultsággal bír. Nincs arra lehetőség, hogy a bírságnak a hatóság bevételét képező része a központi bírságszámlára történt befizetést követően a Hatóságnak átutalásra kerüljön. Az Ügkr. tv. a számlavezetési díj meg nem fizetése esetén kiszabott bírság meg nem fizetésével kapcsolatban rendelkezést nem tartalmaz. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. (3) bekezdése szerint: Törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell
6 behajtani. A számlavezetési díj meg nem fizetése esetén kiszabott bírság végrehajtására az Áht. 42. (3) bekezdése alapján került sor. A fentiekre tekintettel ki kell mondani, hogy a számlavezetési díj meg nem fizetése esetén a végrehajtás érdekében az állami adóhatóság jár el. Ezen túlmenően arra is szükség van, hogy a számlavezetési díj meg nem fizetése esetén a bírság kiszabását megtartsuk ugyan, azonban annak mértékét a jelenleg hatályos, a meg nem fizetett számlavezetési díj 110%-ával megegyező mérték helyett a meg nem fizetett számlavezetési díj 10%-ával megegyező mértékűre módosítsuk. A bírság mértékének ezen módosítása nem eredményez pénzügyi változást. A jelenleg hatályos, a meg nem fizetett számlavezetési díj 110%-ával megegyező mértékű bírság szolgál ugyanis a számlavezetési díj fedezetére is, amely a bírság összegéből a számlavezetési díjjal egyező összeg az NKvH bevétele, és a központi költségvetésé a fennmaradó 10%. A forgalmi jegyzék kezeléséért fizetendő számlavezetési díj meg nem fizetése esetén a figyelmeztetés és az óvadék alkalmazásától kellő hatékonyság nem várható, tekintettel a korábbi hatósági gyakorlatra, amely az ügyfelek jelentős hanyagságát mutatta a számlavezetési díj megfizetése vonatkozásában, ezért indokolt a figyelmeztetés és az óvadék alkalmazását törvényi szinten kizárni. A 7. -hoz Az Ügkr. tv. 15. (1) bekezdésének módosítását az indokolja, hogy a 2011/278/EU bizottsági határozat VI. melléklete nem a referenciaértékeket, hanem a kibocsátás áthelyezési szorzótényezőket tartalmazza. A 8. -hoz Az Ügkr. tv. 38. (1) és (4) bekezdései között ellentmondás van, ugyanis a 38. (1) bekezdése szerint az ESD-egység feletti tulajdonosi jogokat a nemzetgazdasági miniszter gyakorolja, miközben a 38. (4) bekezdése értelmében csak az egységértékesítést kell együttműködésben teljesíteni. Tekintettel arra, hogy a 14/A. -ban is az együttműködés helyett tájékoztatási kötelezettség kerül előírásra, ezért indokolt a szövegrész hatályon kívül helyezése. A 9. -hoz Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosításának célja, hogy az együttes végrehajtásra vonatkozó felhatalmazó rendelkezések jelen törvény 3. -a szerint deregulálásra kerüljenek. Hatályba léptető rendelkezések. Jogharmonizációs záradék. A 10. -hoz A 11. -hoz
7 A Kormány /2017. ( ) Korm. rendelete az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. (5) bekezdés c) pontjában, a 2. alcím tekintetében az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. (1) bekezdés c), i) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet módosításáról 1. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhvt. vhr.) a) 1. (1) bekezdés b) pontjában az az Évht. 2. -ának 15. pontja szövegrész helyébe az az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 2. -ának 15. pontja szöveg, b) 2. 13. pontjában az a Keretegyezmény szövegrész helyébe az az 1995. évi LXXXII. törvénnyel kihirdetett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (a továbbiakban: Keretegyezmény) szöveg, a kihirdetett Jegyzőkönyv szövegrész helyébe a kihirdetett Kiotói Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) szöveg lép. Hatályát veszti az Éhvt. vhr. a) 1. (1) bekezdés a) pontja, b) 2. 2., 5., 9. és 16. pontja, c) II. fejezete, d) 36. (3) és (4) bekezdése és e) 2-4. melléklete. 2.
8 2. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 3. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ügkr. vhr.) 1. -a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki: (9) A forrásanyag szolgáltatója, beszállítója az érvényességi idő kezdetétől számított 15 napon belül köteles átadni a (7) és (8) bekezdésekben meghatározott mérőrendszerek érvényes hitelesítési vagy kalibrálási bizonyítványának a másolatát az üzemeltető részére. (10) Ha a forrásanyag szolgáltatója, beszállítója a hitelesítési vagy kalibrálási bizonyítvány másolatát az üzemeltető részére a (9) bekezdésben meghatározottak szerint nem adja át, akkor a hitelesítési vagy kalibrálási bizonyítványt kiállító hatóságtól való beszerzése érdekében a hatóság kötelezi a forrásanyag szolgáltatóját, beszállítóját a mérőműszer szükséges adatainak közlésére. A forrásanyag szolgáltatója, beszállítója által közölt adatok alapján a hitelesítési vagy kalibrálási bizonyítványt a hatóság szerzi be. (1) Az Ügkr. vhr. 3. (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: 4. (1) Az üzemeltető a harmadik kereskedési időszakban minden tárgyévet követő év január 20- ig a) a létesítmény kapacitásával, tevékenységi szintjével és működésével kapcsolatos, az Ügkr. tv. 2. 13., 40. és 41. pontjában foglaltaknak megfelelő jelentős, a tárgyévben bekövetkezett tényleges változásról akkreditált hitelesítő szervezet által hitelesített, b) az Ügkr. tv. 2. 12., 13., 40. és 41. pontjában foglaltaknak megfelelő, továbbá a 12. (1) bekezdése, valamint a 12/A. (1) és (3) bekezdése szerinti, a tárgyévet követő évre vonatkozó bármely tervezett változásról, valamint c) ha a létesítményben ca) a tárgyévre vonatkozóan nem történt a térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét csökkentő, az a) pontban hivatkozott tényleges jelentős változás; cb) az a) pontban hivatkozott ténylegesen jelentős változáson átesett létesítményrészen túlmenően olyan legalább egy további létesítményrész is található, amelyre vonatkozóan a korábban kiosztásra megállapított kvótamennyiséget nem szükséges módosítani; cc) korábban a kiosztandó kibocsátási egységmennyiséget módosító jelentős változás következett be, és azóta nem következett be olyan újabb változás, amely ismét szükségessé tenné az egységek legutóbb elfogadott számának módosítását, akkor ennek tényéről elektronikus jelentést nyújt be a miniszternek az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) honlapján közzétett módon.
9 (2) Az Ügkr. vhr. 3. (10) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (10) Az e szerinti adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséhez a miniszter jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni az üzemeltetők megfelelő tájékoztatása mellett. Erről a tényről a miniszter az önálló elektronikus rendszer üzembehelyezését követő 15 napon belül tájékoztatja az üzemeltetőket. (3) Az Ügkr. vhr. 3. -a a következő (14) bekezdéssel egészül ki: (14) Ha az (1) bekezdés szerinti jelentés nem felel meg az e rendelet szerinti követelményeknek, a miniszter az üzemeltetőt legfeljebb két ízben hiánypótlásra szólítja fel. 5. Az Ügkr. vhr. 9. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Az (1) bekezdés szerinti korrigáláshoz a miniszter jogosult további, akkreditált hitelesítő által hitelesített információkat bekérni az érintett létesítményektől. Az Ügkr. vhr. 11. (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: 6. (6) A kérelmet a miniszter az Ügkr. tv. 16. (2) bekezdésében meghatározottak szerint a nemzeti kiosztási táblára vonatkozó javaslatával együtt továbbítja az Európai Bizottságnak a kérelem beérkezését követő 60 napon belül. A határidőbe a hiánypótlás teljesítéséhez, a tényállás tisztázásához, valamint a MEKH szakvéleményének kikéréséhez szükséges idő nem számít bele. 7. Az Ügkr. vhr. 12. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) Ha egy létesítmény esetében a 12. (1) bekezdés a)-g) pontok közül több is teljesül, akkor a kibocsátási egységek kiosztása tekintetében az először teljesülő kritériumot kell a bezárás okának tekinteni. (1) Az Ügkr. vhr. 12/A. (14) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: 8. (14) A hatóság a minisztert tájékoztatja, ha hatósági ellenőrzés során tudomására jut, hogy a kötelezett a beolvadással vagy a kiválással kapcsolatos, (8) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesítette. E kötelezettség megfelelő teljesítésének ellenőrzésén túlmenően a hatóság a miniszterrel együttműködve hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a térítésmentesen kiosztásra kerülő kibocsátási egységek alapjául szolgáló adatok megfelelőségét is. (2) Az Ügkr. vhr. 12/A. -a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
10 (15) Ha a (8) bekezdés szerinti bejelentés nem felel meg az e rendelet szerinti követelményeknek, a miniszter az üzemeltetőt legfeljebb két ízben hiánypótlásra szólítja fel. (1) Az Ügkr. vhr. 14. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 9. (2) A létesítmény üzemeltetője a jelentős kapacitáscsökkentés tényét a miniszter részére a 3. (1) bekezdésében meghatározott határidőben és módon jelenti be. Abban az esetben, ha a jelentős kapacitáscsökkentés tényének bejelentéséhez a létesítmény üzemeltetője számára nem áll rendelkezésre 6 hónapnyi hitelesített adat, akkor erről a tárgyévet követő év január 20-ig a miniszter részére elektronikus jelentést nyújt be a Minisztérium honlapján közzétett módon. A létesítmény üzemeltetője haladéktalanul benyújtja a jelentést, amint az ahhoz szükséges valamennyi adat a rendelkezésére áll. (2) Az Ügkr. vhr. 14. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az Európai Bizottság jóváhagyását követően a miniszter határozatban megállapítja a létesítménynek térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek módosított mennyiségét, valamint a jegyzékkezelő útján gondoskodik a nemzeti kiosztási tábla európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben történő módosításáról és a módosított kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról. 10. Az Ügkr. vhr. a) 1. (5) bekezdésében a kibocsátási engedély másolatát megküldi a miniszter szövegrész helyébe a kibocsátási engedély másolatát megküldi az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) szöveg, b) 3. (8) bekezdésében az a miniszter által kiadott határozat jogerőre emelkedését követően szövegrész helyébe az a miniszter tájékoztatását követően szöveg, c) 10. (1) bekezdésében a minősülő üzemeltetőnek szövegrész helyébe a minősülő létesítmény üzemeltetőjének szöveg, d) 11. (3) bekezdésében az üzemeltetőt hiánypótlásra szövegrész helyébe az üzemeltetőt legfeljebb két ízben hiánypótlásra szöveg, e) 13. (1) bekezdésében a kapacitásváltozás szövegrész helyébe a kapacitáscsökkentés szöveg, f) 19. d) pontjában a feltétekre szövegrész helyébe a feltételekre szöveg, g) 20. (5) bekezdésében az erről tényről szövegrész helyébe az erről a tényről szöveg lép. 11. Hatályát veszti az Ügkr. vhr. a) 1/A. -ában az a hitelesítő szövegrész, b) 11. (7) és (8) bekezdése.
11 3. Záró rendelkezések 12. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 4. (3) bekezdése és a 8. (2) bekezdése 2018. január 1-jén hatályba.