1 2017. évi. törvény a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosításáról 1. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat) 1. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 1. E törvény alkalmazásában: 1. a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók: azok a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók, amelyek alapanyagainak előállítására olyan rendszer keretében került sor, amely mérsékli a nem bioüzemanyag-előállítási célokat szolgáló termesztés kiszorítását, és amelyeket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően állítottak elő; 2. alternatív üzemanyag: a közlekedés energiaellátásában a kőolajforrásokat legalább részben helyettesítő üzemanyag vagy energiaforrás ideértve a villamos energiát, hidrogént, bioüzemanyagot, szintetikus és paraffinos üzemanyagokat, földgázt (beleértve a biometánt) gáznemű (sűrített földgáz CNG) és cseppfolyósított (cseppfolyósított földgáz LNG) formában, valamint a cseppfolyósított propán-bután gázt (LPG) amely potenciálisan hozzájárul a közlekedési ágazat dekarbonizációjához és javítja annak környezeti teljesítményét; 3. biomassza: a mezőgazdaságból (a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve), erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból többek között a halászatból és az akvakultúrából származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része; 4. bioüzemanyag: a biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok; 5. bioüzemanyag-részarány: a forgalomba hozott bioüzemanyag energiatartalomban kifejezett mennyiségének, valamint a forgalomba hozott motorbenzin és dízelgázolaj energiatartalomban kifejezett mennyiségének hányadosa, százalékértékben, egytizedesjegy pontossággal meghatározva; 6. BÜHG rendszer: a bioüzemanyag üvegházhatású gázkibocsátási rendszer a 2009/28/EK irányelv követelményeinek végrehajtását szolgáló nemzeti önkéntes fenntarthatósági rendszer; 7. dízelgázolaj: minden olyan ásványolajtermék, amelynek rendeltetése kompressziós gyújtású belső égésű motorok működtetése (a 2710 19 43-2710 19 48 és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-kód szerinti termék), beleértve a nem közúti gépekben, valamint a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban történő felhasználásra szánt gázolajat is; 8. energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás: a forgalmazott üzemanyaghoz vagy folyékony bio-energiahordozóhoz kapcsolódó, teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás CO2-egyenértékre átszámított teljes tömege és a forgalmazott üzemanyag vagy energiahordozó teljes energiatartalmának hányadosa; 9. folyékony bio-energiahordozók: biomasszából előállított, a közlekedéstől eltérő célokra energiaforrásként felhasznált folyékony üzemanyag, ideértve a villamos energiát, a fűtést és a hűtést is; 10. forgalomba hozott bioüzemanyag: a forgalomba hozott üzemanyag összes bioüzemanyag tartalma, valamint a 11. pont szerint forgalomba hozott tiszta bioüzemanyag;
2 11. forgalomba hozott üzemanyag: a) a 25. pont a) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa szabad forgalomba bocsátott, b) a 25. pont b) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa tagállamból beszerzett üzemanyag; 12. fosszilis komparátor: egy adott bioüzemanyaghoz vagy folyékony bio-energiahordozóhoz felhasználási célját tekintve legközelebb álló fosszilis üzemanyag vagy az a fosszilis üzemanyag, amelynek egy adott bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó a keverőkomponense; 13. hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. 23. pontja szerinti anyagok, kivéve az e fogalom-meghatározásnak való megfelelés érdekében szándékosan módosított vagy szennyezett anyagok; 14. kiindulási érték: a 2010. évben a fosszilis üzemanyagokból származó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértéke; 15. KN-kód: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúrában meghatározott, nyolc számjegyű áruazonosító szám; 16. köztes termék: biomasszából kémiai vagy fizikai eljárással átalakított, bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó előállítás céljára szolgáló termék; 17. lignocellulóz-tartalmú anyagok: ligninből, cellulózból és hemicellulózból álló anyagok, mint például az erdőkből, a fás szárú energianövényekből, illetve erdészeti iparágak maradék-, illetve hulladékanyagából származó biomassza; 18. megújuló üzemanyag: a fenntarthatósági követelményeket teljesítő bioüzemanyagok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó hajtóanyagok, valamint a közlekedésben felhasznált villamos energia megújuló része; 19. motorbenzin: minden olyan illékony ásványolajtermék, amelynek rendeltetése külső gyújtású belső égésű motorok (Otto-motorok) működtetése (a 2710 12 31-2710 12 49 KN-kód szerinti termék); 20. nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó hajtóanyagok: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyeket a közlekedés területén használnak; 21. sűrített földgáz (CNG): olyan szénhidrogéngáz, amely környezeti hőmérsékleten gáz halmazállapotú (a 2711 21 00-2711 29 00 KN kód szerinti termék); 22. teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás: minden olyan nettó CO2-, CH4- és N2Okibocsátás, amely a bioüzemanyaghoz vagy folyékony bio-energiahordozóhoz vagy más megújuló üzemanyaghoz kapcsolható; ezek valamennyi releváns szakaszára kiterjed, beleértve a kitermelést vagy növénytermesztést, a földhasználatban bekövetkező változásokat, a szállítást és a forgalmazást, a feldolgozást és a fogyasztás során történő elégetési folyamatokat, a kibocsátás helyétől függetlenül; 23. üvegházhatású gázkibocsátás-elkerülés: annak százalékban meghatározott értéke két tizedes jegyre kerekítve, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy más megújuló üzemanyaghoz kapcsolható teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátása mennyivel kevesebb, mint azok fosszilis komparátorára meghatározott üvegházhatású gázkibocsátás; 24. üzemanyag: a motorbenzin, a dízelgázolaj, a villamos energia, az alternatív üzemanyag; 25. üzemanyag-forgalmazó: a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) szerint a) az üzemanyagot szabad forgalomba bocsátó személy, ideértve az üzemanyagot a Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátással importáló személyt is, és b) a más tagállamban szabad forgalomba bocsátott üzemanyagot tagállamból beszerző jövedéki engedélyes kereskedő.
A Büat 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 3 2. 2. Magyarország területén a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás legalább 10%-a, amely részarányt 2020-ban kell teljesíteni. A részarány kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály határozza meg. A Büat 3. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: 3. 3. A folyékony bio-energiahordozók, bioüzemanyagok és a köztes termékek fenntarthatósági követelményei 3. (1) A folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok akkor vehetők figyelembe a 2. -ban, illetve a 9. (1) bekezdésében meghatározott célra az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt kivétellel, tekintet nélkül arra, hogy az előállításához felhasznált alapanyagot az Európai Unió területén vagy harmadik országban termesztették, ha azok az e törvényben, valamint az e törvény alapján kiadott rendeletben meghatározott valamennyi fenntarthatósági követelménynek megfelelnek. (2) A bioüzemanyagok akkor vehetők figyelembe, az e törvény alapján kiadott rendeletben meghatározott bioüzemanyag-részarány teljesítése szempontjából az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt kivétellel -, ha azok megfelelnek valamennyi fenntarthatósági követelménynek. (3) A mezőgazdasági igazgatási szerv bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek ide értve a köztes termékeket is vonatkozásában nem tesz eleget az e törvényben vagy a törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott nyomon követhetőségi kötelezettségeknek. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv és az állami adó- és vámhatóság bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek ide értve a köztes termékeket is fenntarthatóság igazolása során adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából valótlan tényt állít, valótlan adatot szolgáltat, valótlan nyilatkozatot tesz. (5) A bírság kiszabása során figyelembe kell venni annak a biomasszának, köztes terméknek, bioüzemanyagnak, vagy folyékony bio-energiahordozónak a mennyiségét, amelyre vonatkozóan a (3) és (4) bekezdés szerinti kötelezettségnek nem tettek eleget. (6) A mezőgazdasági igazgatási szerv és az állami adó- és vámhatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról. Ennek keretében mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértő állapot időtartamát, d) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, e) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint f) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
4 4. (1) A biomassza, köztes termék, bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozó fenntartható előállításának minősítésére vonatkozó követelmények teljesítésének ellenőrzése során a mezőgazdasági igazgatási szerv a nyilvánvaló hibát bármikor kijavíthatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásra vonatkozó, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály meghatározhatja a) azon adatok, nyilatkozatok körét, amelyek hiánypótlás keretében nem pótolhatók; b) azon adatok körét, amelyekre módosítási kérelem nem nyújtható be, és c) azon időszakot, amely időtartam alatt, vagy határnapot, amíg a fenntarthatóság megállapítására vonatkozó kérelem benyújtható. (3) Fenntarthatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelem alapján induló eljárásban kizárt a sommás eljárás alkalmazása. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a BÜHG rendszer való szereplés további egy évvel történő meghosszabbítására irányuló eljárást felfüggeszti - az eljárás jogerős lezárásáig -, ha a nyilvántartottal szemben e törvény végrehajtási rendelete szerinti adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatt hatósági nyilvántartásból való törlési eljárás van folyamatban. A Büat. 5-7. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 4. 5. (1) A motorbenzint vagy a dízelgázolajat forgalomba hozó üzemanyag-forgalmazó a bioüzemanyagot tisztán vagy a motorbenzinbe, dízelgázolajba bekeverve úgy köteles forgalomba hozni, hogy az általa a naptári évben forgalomba hozott bioüzemanyag minimális mennyisége elérje a Kormány rendeletében meghatározott kötelező bioüzemanyag-részarány mennyiségét. (2) A kötelező bioüzemanyag-részarány számításánál figyelmen kívül kell hagyni a) azt a forgalomba hozott bioüzemanyagot, amelynek fenntartható módon történő előállítását az arra kötelezett nem igazolja, b) azt a forgalomba hozott motorbenzint, dízelgázolajat és bioüzemanyagot, amelyre a Jöt. szerint a biokomponens-tartalomra tekintettel a jövedéki adó részben vagy egészben elengedésre vagy visszatérítésre került, valamint c) a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény törvényben meghatározott biztonsági készletből kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben szabad forgalomba hozott üzemanyagot. 6. (1) A forgalomba hozatal céljából előállított, beszerzett, értékesített és a forgalomba hozott bioüzemanyagra vonatkozó, valamint bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelését és nyomon követhetőségét igazoló, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti adatokat a rendeletben rögzítettek szerint kell nyilvántartani és bizonylatolni. (2) Az üzemanyag-forgalmazó köteles évente, a tárgyévet követő év harmadik hónapjának 20. napjáig a tárgyévben forgalomba hozott motorbenzinről, dízelgázolajról és bioüzemanyagról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti jelentést az állami adó- és vámhatóságnak benyújtani. (3) Az üzemanyag-forgalmazó a Jöt. szerinti engedélye megszűnése esetén az engedély megszűnésének napjával köteles a (2) bekezdés szerinti jelentést elkészíteni, és az engedélye megszűnésének napját követő 12 munkanapon belül az állami adó- és vámhatóság hoz benyújtani.
5 7. (1) Az állami adó- és vámhatóság bírságot szab ki arra az üzemanyag-forgalmazóra, amely a) a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot hozott forgalomba, vagy b) az előírt határidőre nem nyújtotta be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtotta be a 6. (2) és (3) bekezdése szerinti jelentést. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kiszabandó bírság alapja az üzemanyag-forgalmazó tárgyévi motorbenzin- és dízelgázolaj-forgalma alapján a kötelező bioüzemanyag-részaránnyal meghatározott bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmának és az üzemanyag-forgalmazó által a tárgyévben ténylegesen forgalomba hozott bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmának MJ-ban kifejezett különbsége. A fizetendő bírság összege a bírság alapjának és 35 Ft/MJ fajlagos bírságtételnek a szorzata. (3) Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozóan számára valótlan igazolást állított ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte, a (2) bekezdés szerinti bírságalapot csökkenteni kell a valótlan tartalmú igazolás miatt az igazolást kiállítóra kiszabható, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott bírság alapjával. (4) Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozó igazolást jogosulatlanul állította ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte és az üzemanyag-forgalmazó a felhasznált igazolás kiállítója tekintetében a tőle elvárható gondossággal nem ellenőrizte, hogy az szerepelt-e az igazolás kiadásakor az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott nyilvántartásban, a (2) bekezdés szerinti bírságalapot növelni kell a jogosulatlanul kiállított igazolást felhasználóra kiszabható, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott bírság alapjával. (5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az üzemanyag-forgalmazó egyszázezer Ft-tól egyszázmillió Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabása során figyelembe kell venni a forgalomba hozott bioüzemanyag azon mennyiségét, melyre nézve a jelentéstételt elmulasztották, valamint a tárgyévben és az azt megelőző évben a mulasztás ismétlődését. (6) A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzet esetén az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírságot figyelemmel a válsághelyzet időtartamára és az üzemanyagforgalmazó jogkövető gyakorlatára mérsékelheti. (7) A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzetnek minősül a) a bioüzemanyagok termelésében beállott nagymértékű kapacitás-kiesés, b) az üzemanyag-forgalmazónál, illetve annak ellátójánál bekövetkezett tartós üzemzavar, vagy c) a fenntarthatósági követelményeknek megfelelő bioüzemanyagok európai kereskedelmében bekövetkezett zavar vagy hiány, ha ennek következtében az üzemanyag-forgalmazó nem volt képes a kötelezettség teljesítéséhez szükséges bioüzemanyag-mennyiséget beszerezni. (8) A (7) bekezdés a) és c) pontja szerinti események fennállásának tényét, annak kezdő és befejező időpontját az érintett bioüzemanyag-típusok megjelölésével az energiapolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelelő Hivatalos Értesítőben közleményben állapítja meg.
(9) Az e alapján fizetendő bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A Büat. a következő 5. alcímmel egészül ki: 6 5. A folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok valamint a köztes termékek, és ezek alapanyagai, eredetének nyomon követése 8. (1) A biomassza kereskedő, a biomassza feldolgozó, valamint az üzemanyag-forgalmazó a termékek értékesítése során köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentummal igazolni a bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozó, a köztes termék és azok alapanyagául szolgáló termékek nyomon követhetőségét. (2) A biomassza kereskedő, a biomassza feldolgozó, valamint az üzemanyag-forgalmazó köteles a mezőgazdasági igazgatás szerv részére az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adatokat, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott időközönként szolgáltatni. 8/A. A biomassza kereskedő, a biomassza feldolgozó, valamint az üzemanyag-forgalmazó a nyomon követhetőségre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét a mezőgazdasági igazgatási szerv által létrehozott és működtetett közhiteles elektronikus nyilvántartáson keresztül teljesítheti. A Büat. 6. A közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentése alcím címe helyébe a következő alcím cím lép A Büat. 9. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 6. 6. Bejelentés, nyilvántartás, adatszolgáltatás 7. 9. (1) Az üzemanyag-forgalmazó köteles nyilvántartani az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti tartalommal az általa forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást. (2) Az üzemanyag-forgalmazó minden naptári évre vonatkozóan, a tárgyévet követő év március 31-éig jelentést nyújt be az állami adó- és vámhatóságnak: a) az általa forgalomba hozott üzemanyag és más közlekedésben felhasznált energiatermék tekintetében a forgalomba hozott teljes mennyiségről, a beszerzési helyről és a származás helyéről, valamint b) az üzemanyagból vagy más közlekedésben felhasznált energiatermékből származó, a teljes életciklusra vonatkozó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásról. (3) Az állami adó- és vámhatóság az üzemanyag-forgalmazók jelentéseiről azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít hivatalból közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
7 (4) Ha az üzemanyag-forgalmazó a (2) bekezdés szerinti jelentést az előírt határidőre nem nyújtja be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtja be, vagy valótlan adatot közöl, az állami adó- és vámhatóság bírságot szab ki. (5) A (4) bekezdés szerinti esetben az üzemanyag-forgalmazó egyszázezer forinttól egyszázmillió forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabása során figyelembe kell venni a forgalomba hozott üzemanyag vagy energiatermék azon mennyiségét, amelyre nézve a jelentéstételt elmulasztották, valamint a tárgyévben és az azt megelőző évben a mulasztás ismétlődését. 8. A Büat. 11. -a és 11/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 11. (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint az állami adó- és vámhatóság a biomassza, a köztes termék, a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntartható módon történt előállítását igazoló dokumentumok nyilvántartásához, a dokumentumban szereplő adatok és a nyomon követhetőség ellenőrzéséhez, valamint fenntarthatósági bizonyítvány kiállításához az általuk kezelt adatbázisokból adatot szolgáltatnak az e bekezdésben meghatározott hatóságoknak. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás kiterjed az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően, azokkal együtt a biomassza, a köztes termék, a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntartható módon történt előállítását igazoló dokumentumot kiállító jogi személy vagy egyéni vállalkozó adószámára, természetes személy esetén annak természetes személyazonosító adataira, az adatszolgáltató által alkalmazott nyilvántartási számára is. (3) Az átadott és átvett adatokat az (1) bekezdés szerinti szervek ellenőrzés céljából 5 évig kezelhetik. 11/A. (1) Az állami adó- és vámhatóság a bioüzemanyag előállítására alkalmas létesítmények adóraktári engedélyezésével, valamint adóraktári engedélyének megszűnésével kapcsolatos eljárásában összegyűjti az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről, 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 256/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 5. cikk (3) bekezdése szerinti jelentéstételhez szükséges adatokat. (2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerint összegyűjtött adatokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére továbbítja. A Büat. az alábbi 11/B. -sal egészül ki: 9. 11/B. Az energiapolitikáért felelős miniszter elektronikus úton, havonta frissülő honlapon a megújuló energiaforrásból előállított energiával működő járművek üzembe helyezői és üzemeltetői, valamint felhasználói számára a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának elősegítése céljából tájékoztatást nyújt a megújuló energiaforrásból előállított energiával működő járművek használatáról és az ilyen járművek használatával összefüggő előnyökről.
A Büat. 12. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 8 10. 12. Az energiapolitikáért felelős miniszter teljesíti a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (4) bekezdés e) pontja, (5) bekezdése, valamint 22. cikke szerinti jelentéstételi kötelezettséget. A Büat. 13. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 11. 13. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók, valamint ezek alapanyagának tekinthető termékek körét, b) a biomassza, a köztes termékek a bioüzemanyag és a folyékony bio-energiahordozó fenntartható előállítására vonatkozó követelményekre vonatkozó részletes szabályokat, c) a biomassza, a köztes termékek a bioüzemanyag és a folyékony bio-energiahordozó fenntartható módon történő előállításának, kezelésének és forgalmazásának nyilvántartási, igazolási és ellenőrzési rendjére vonatkozó részletes szabályokat, d) a fenntarthatósági követelmények teljesítésének minősítésével, nyilvántartásával, fenntarthatósági követelmények teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban eljáró hatóság vagy hatóságok kijelölését, valamint az egyéb közreműködők kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat, e) a fenntarthatósági követelmények teljesítésének minősítésére vonatkozó szabályokat, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat, f) a fenntarthatósági követelményekre vonatkozó valótlan tartalmú nyilatkozattétel miatt vagy jogosulatlanul tett nyilatkozat esetén, továbbá a kötelező adatszolgáltatás megszegése okán kiszabott bírság kiszámításának módját és mértékét, g) a tagállami célszámhoz való hozzájárulás számításának részletes szabályait, h) a bioüzemanyag-részarány számításának részletes szabályait, i) a kötelező bioüzemanyag-részarány mértékét, j) az üzemanyag és a bioüzemanyag MJ-ban meghatározott, az e törvényben előírt kötelezettségek tekintetében alkalmazandó energiatartalmát, k) az üzemanyag-forgalmazó által a kötelező bioüzemanyag-forgalmazási részarány teljesítésével kapcsolatosan benyújtandó jelentésekre, valamint a kapcsolódó nyilvántartásokra, bizonylatolásra vonatkozó részletes szabályokat, l) a kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére, valamint a bírság kiszabására jogosult hatóságokat, m) a fosszilis üzemanyagokból származó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás mértékét, n) a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntartható módon történt előállítását igazoló okirat vagy hatósági bizonyítvány kiállításával, és az okiratban vagy hatósági bizonyítványban szereplő adatok ellenőrzéséhez szükséges adatok körét. (2) Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy a) az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével az üzemanyag-forgalmazó által forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátással kapcsolatos nyilvántartásokra, bizonylatolásra és jelentésre vonatkozó részletes szabályokat,
9 b) az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével a bioüzemanyagok, folyékony bioenergiahordozók vagy ezek alapanyagául szolgáló termékekhez kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátás-elkerülésének és teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátásának, valamint a biomassza, a köztes termékek és a bioüzemanyagok előállítása során történt üvegházhatású gázkibocsátás számításának részletes szabályait. (3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az energiapolitikáért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek előállításához kapcsolódó fenntartható minősítésének ellenőrzéséért, nyilvántartásba vételéért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat. (4) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy ezek alapanyaga fenntartható termelésének területi lehatárolásával kapcsolatos részletes szabályokat. A Büat. 15. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 12. 15. E törvény a) a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 2. pont a) alpont ii) 5-9. pontjának, b) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk i) pontjának, valamint p)-w) pontjának, a 3. cikk (4) bekezdés első mondatának, 4. cikk (1) bekezdésének, 5. cikk (1) bekezdés 3. albekezdésének, 14. cikk (1) bekezdésének, c) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pontjának, d) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1513/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, való megfelelést szolgálja. 13. A Büat. 4. alcímének címében a felhasználásának előmozdítására vonatkozó rendelkezések szövegrész helyébe a felhasználására vonatkozó rendelkezések szöveg lép. Hatályát veszti a Büat. 2/A. -a és a 7. alcím címe. 14.
10 15. (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E törvény a) a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 2. pont a) alpont ii) 5-9. pontjának, b) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk i) pontjának, valamint p)-w) pontjának, a 3. cikk (4) bekezdés első mondatának, 4. cikk (1) bekezdésének, 5. cikk (1) bekezdés 3. albekezdésének, 14. cikk (1) bekezdésének, c) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pontjának, d) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1513/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, való megfelelést szolgálja.