32/1997. (XI. 19.) KTM rendelet az építészeti-mûszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az építészeti-mûszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) összhangban - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el: 1. (1) A rendelet hatálya az R. 10. -ában foglalt tervezési szakterületek közül a) az építészeti, b) a táj- és kertépítészeti, c) a tartószerkezeti, d) az épületgépészeti, e) az épületvillamossági, valamint f) a geotechnikai tervezési szakterületekre terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott a) épületnek nem minõsülõ aa) ab) ac) ad) közlekedési, távközlési, honvédelmi, föld feletti bányamûvelési és víziépítmények, a föld alatti tárolóterek, a hõ- és villamos energia, a kõolaj, kõolajtermék és gáz termelésére, szállítására, illetve tárolására szolgáló építmények tervezésére, továbbá a nukleáris építmények létesítésével összefüggõ építészeti-mûszaki tervezésre; valamint b) a településrendezési és építészeti tervpályázatokra. (3) E rendeletet a mûemlékek tekintetében a rájuk vonatkozó külön jogszabályok eltérõ rendelkezései hiányában kell alkalmazni. 2. A tervezõk számára a tervezõi névjegyzékbe való bejegyzés alkalmával az R. 5. -ának (3) bekezdésében említett nyilvántartási számot kell megállapítani, amelynek ki kell fejeznie, illetve tartalmaznia kell: a a tervezési szakterületet vagy részterületet; b) a szakképesítés, illetve szakmai gyakorlat szerinti besorolást (tervezõi fokozatot); c) a tervezõ lakóhelye szerinti megye KSH által alkalmazott kódjelét és kamarai azonosító számát (kamarai tagságra nem jogosult személyek esetében a névjegyzékbe való bejegyzés sorszámát); d) a névjegyzékbe történõ bejegyzés, illetve a bejegyzés idõszakonkénti megújításának évszámát. 3. A tervezõi névjegyzék vezetéséhez a) a tervezési szakterületek megjelölését és az átsorolás szabályait a rendelet 1. számú melléklete, b a tervezõi besorolásokat (fokozatokat) a rendelet 2. számú melléklete, c) a tervezési szakterületek vonatkozásában szakirányú vagy részlegesen szakirányú szakképesítéseket a rendelet 3. számú melléklete,
32/1997. (XI. 19.) KTM rendelet 2 d) a tervezõi besorolásokhoz (fokozatokhoz) meghatározott tervezõi tevékenységi körök leírását a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. 4. Az 1. (1) bekezdésében meghatározott tervezési szakterületeken a tervezõi névjegyzékbe való bejegyzéshez szükséges szakmai gyakorlat az R.-ben elõírt szakirányú tervezési, valamint felsõoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenység mellett legfeljebb fele részben a) a kivitelezõi, b) a közigazgatási, és c) a beruházói tevékenység során szerzett szakirányú szakmai gyakorlat is figyelembe vehetõ. 5. (1) Az 1. (1) bekezdésében felsorolt tervezési szakterületeken a teljes körû tervezõi tevékenység csak vezetõ tervezõi jogosultsággal folytatható. (2) A vezetõ tervezõi jogosultságot olyan személy részére lehet megállapítani, aki a) szakképesítésének megszerzését követõen aa) szakirányú egyetemi szakképesítés esetén legalább 6 év idõtartamú, ab) szakirányú fõiskolai szakképesítés vagy részlegesen szakirányú egyetemi szakképesítés, valamint mindezeket kiegészítõ szakirányú tervezõi továbbképzés esetében legalább 10 év idõtartamú, szakirányú építészeti-mûszaki tervezõi gyakorlattal rendelkezik; továbbá b) tervezõi tevékenységének dokumentálásával bizonyítja széles körû, magas színvonalú szakmai felkészültségét. (3) A területi szakmai kamara elnöksége kérelemre a (2) bekezdés a) pontjában foglalt tervezõi gyakorlat idõtartamát a) legfeljebb 3 évvel csökkentheti országos vagy nemzetközi jelentõségû szakmai díj, elismerés elnyerése, vagy más kiemelkedõ szakmai teljesítmény esetében; b) korlátlanul csökkentheti, amennyiben a kérelmezõ szakirányú, felsõfokú szakképesítésének megszerzését megelõzõen legalább 20 év idõtartamú szakirányú tervezõi gyakorlatot igazolt. (4) A (2) bekezdés b) pontjában elõírt tervezõi tevékenység akkor tekinthetõ a) széles körûnek, ha a bemutatott tevékenység az adott szakterületen aa) ab) tematikai szempontból változatos, vagy adott tárgykörben kimagasló színvonalú, illetve jelentõségû, b) magas színvonalúnak, ha a bemutatott tervek alapján megvalósult építmények, illetve azok szerkezetei vagy mûszaki berendezései ba bb) bc) bd) a rendeltetésszerû használat, az alkalmazott építészeti, illetve mûszaki megoldások, a környezethez való illeszkedés, valamint a tervezõi szakmai igényesség tekintetében külön-külön és összefüggéseikben vizsgálva egyaránt jól megfelelnek. 6. (1) A vezetõ tervezõi jogosultság megállapítását, illetve ez alapján a tervezõi névjegyzékbe való bejegyzést, vagy a tervezõi névjegyzéken belüli elõresorolást (magasabb fokozat megállapítását) annál a tervezési szakterület szerint hatáskörrel rendelkezõ területi szakmai kamaránál kell kérelmezni, amelynek a kérelmezõ a tagja.
3 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelet (2) Vezetõ tervezõi jogosultság kérelmezése esetén - a tervezõi névjegyzékbe való bejegyzéshez az R.-ben elõírt mellékleteken túlmenõen - csatolni kell: a) a szakirányú egyetemi, illetve szakirányú fõiskolai szakképesítés, vagy részlegesen szakirányú egyetemi szakképesítés, valamint a szakirányú tervezõi kiegészítõ képzés eredményes elvégzését tanúsító oklevél hiteles másolatát és az ezekhez az 5. (2) bekezdés a) pontjában elõírt szakirányú építészeti-mûszaki tervezõi gyakorlat igazolását; b) a tervezõi tevékenység dokumentálását felelõs tervezõként és tervezõtársként tervezett jelentõsebb megvalósult építményeknek, illetve azok szerkezeteinek, mûszaki berendezéseinek a szakterület szempontjából legjellemzõbb tervlapjait, szükség szerint fényképeit, valamint részletes szakmai önéletrajzot. (3) A vezetõ tervezõi jogosultság megállapítása, illetve ez alapján a tervezõi névjegyzékbe való bejegyzés, vagy a tervezõi névjegyzéken belüli elõresorolás (magasabb fokozat megállapítása) több szakterületre is kérhetõ, ebben az esetben a kérelmeket és annak mellékleteit tervezési szakterületenként külön-külön kell benyújtani. (4) A tervezéssel összefüggõ minõségi követelmények megsértése esetén a tervezõi névjegyzéket vezetõ kamara a vezetõ tervezõi fokozat megvonásáról és a szakképesítésnek megfelelõ tervezõi fokozatba történõ visszasorolásról határozhat. Ilyen esetben a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 3 éven belül vezetõ tervezõi jogosultságot nem lehet megállapítani. (5) Akinek vezetõ tervezõi jogosultságát (fokozatát) jogerõsen megállapították, attól csak a (4) bekezdésben foglalt okból, illetve módon lehet azt visszavonni. 7. (1) Az a személy, aki korábbi jogszabály alapján engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött építészeti-mûszaki tervezési tevékenységet végzett, továbbá a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 52. -ában foglaltak alapján tagfelvételét kérte, tervezõi tevékenységét kamarai tagsággal a) ha megfelel az R.-ben, valamint e rendeletben és mellékleteiben foglalt szakmai feltételeknek, akkor a korábbi tervezõi névjegyzékbe való bejegyzés alapján, b) ha nem felel meg az e rendeletben és mellékleteiben foglalt - a képesítés szakirányával összefüggõ - feltételeknek, illetve a 6. (5) bekezdés szerinti vezetõ tervezõi jogosultsággal nem rendelkezik, akkor a korábban megállapított tevékenységi körben az új tervezõi névjegyzékbe való bejegyzés alapján 1999. december 31-ig folytathatja. Ezt követõen a tervezõi névjegyzéki bejegyzést az R. 6. -ának (2) bekezdésében foglaltak szerint - külön jogszabályban meghatározott díj befizetése ellenében - ötévenként meg kell újítani. (2) Az a személy, aki korábban jogszabály alapján engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött építészeti-mûszaki tervezési tevékenységet folytatott, de felsõfokú szakképesítés hiányában szakmai kamarai tagságra nem jogosult, korábbi tevékenységét az R. 6. - ának (1) bekezdése és a 11. szerint akkor folytathatja, ha tervezõi névjegyzékbe való bejegyzését évente - külön jogszabályban meghatározott díj befizetése ellenében - megújíttatja. 8. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Egyidejûleg az építéstervezési jogosultság részletes feltételeirõl szóló 3/1986. (III. 20.) ÉVM rendelet, az ezt módosító 6/1988. (VIII. 5.) ÉVM rendelet, valamint a 16/1990. (V. 14.) KöHÉM rendelet hatályát veszti. 1. számú melléklet a 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelethez 1. A tervezési szakterületek jelölésére a tervezõi névjegyzékben a következõ betûjeleket
32/1997. (XI. 19.) KTM rendelet 4 kell alkalmazni: a) építészeti tervezési szakterület: "É" b) táj- és kertépítészeti tervezési szakterület: "K" c) tartószerkezeti tervezési szakterület: "T" d) épületgépészeti tervezési szakterület: "G" e) épületvillamossági tervezési szakterület: "V" f) geotechnikai tervezési szakterület: "GT" Fenti tervezési szakterületeken belül - szükség szerint, illetve a részlegesen szakirányú felsõfokú szakképesítések sajátosságaira figyelemmel - az országos szakmai kamarák részterületeket állapíthatnak meg. 2. A tervezõi névjegyzékbe az építéstervezési jogosultság részletes feltételeirõl szóló, módosított 3/1986. (III. 20.) ÉVM rendelet alapján felvett építéstervezési jogosultsággal rendelkezõ személyeket az új tervezõi névjegyzékbe az alábbiak szerint kell átsorolni: - az építészeti "É" osztály változatlan, - a táj- és kertépítészeti "SzK" osztályból "K" tervezési szakterületbe, - a tartószerkezeti "SzT" osztályból "T" tervezési szakterületbe, - az épületgépészeti "SzG" osztályból "G" tervezési szakterületbe, - az épületvillamossági "SzV" osztályból "V" tervezési szakterületbe, - a mélyépítési "SzM talajmechanika" osztályból "GT" tervezési szakterületbe, - a mélyépítési "SzM" osztály többi szakterületébõl a szakterület szerint hatáskörrel rendelkezõ miniszter által meghatározott új tervezési szakterületbe. 3. a) A rendelet 7. -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti személyeket az új tervezõi névjegyzékbe a 2. számú mellékletben meghatározott fokozatoknak megfelelõen kell átsorolni. Változatlan tervezõi besorolás mellett a 4. számú melléklet szerinti új tevékenységi kör csak az új tervezõi névjegyzékbe való bejegyzés alapján gyakorolható. b) A rendelet 7. -a (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyek új névjegyzékbe való átsorolásakor a korábban megállapított szakterületi és besorolási jelöléseiket az alábbi módon kell kiegészíteni: - a nyilvántartási szám elé az átmeneti jelleget kifejezõ "Á" betût kell feltüntetni, - a nyilvántartási szám végére "86"-os vagy "90"-es számot kell feltüntetni attól függõen, hogy az illetõ személy tevékenységi körét az engedélyben (határozatban), illetve mellékletében az 1986-90. évek közötti, vagy az 1990-97. évek közötti idõszakban hatályban lévõ szabályozás alapján állapították meg. 4. Szakképesítése, illetve szakmai gyakorlata alapján egy személy egyidejûleg több tervezési szakterületbe, illetve részterületbe is besorolható. 2. számú melléklet a 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelethez 1. A szakképesítés, illetve a szakmai gyakorlat alapján megállapított tervezõi és vezetõ tervezõi fokozat jelölésére a kamarai tagok tervezõi névjegyzékében az alábbi számjeleket kell alkalmazni: a) vezetõ tervezõi jogosultsággal rendelkezõ személy: "1"
5 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelet (valamennyi szakterületen); b) tervezõi jogosultsággal rendelkezõ személy: "2" (az építészet kivételével valamennyi szakterületen); c) tervezõi fokozatok az építészeti szakterületen: ca) cb) cc) okleveles építészmérnök, okleveles építész-tervezõmûvész, építészmérnöki szakon végzett okleveles mérnök, valamint az e rendelet 3. számú melléklet ac) pontja szerinti okleveles mérnök, vagy építõmérnök, továbbá okleveles magasépítõ üzemmérnök vagy építészmérnök, aki a legalább kétéves építész tervezõi kiegészítõ képzést eredményesen elvégezte: "2" a rendelet 3. számú melléklete 1. ac) pontja szerinti okleveles mérnök és okleveles építõmérnök, továbbá az okleveles magasépítõ üzemmérnök és építészmérnök, valamint a legalább kétéves építész tervezõi kiegészítõ képzést eredményesen elvégzett városgazdasági üzemmérnök vagy településmérnök: "3" fõiskolán vagy egyetemen belsõépítész vagy környezettervezõ szakon végzett iparmûvész: "4" 2. A kamarai tagságra felsõfokú végzettség hiányában nem jogosult, de korlátozott körû építészeti-mûszaki tervezést a tervezõ és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 52. -ában, az R. 11. -ában, valamint a rendelet 7. - ának (2) bekezdésében foglaltak alapján folytató személyek jele: a) építészeti szakterületen: "ÉK" vagy "ÉKE" (korábban megállapított tervezõi névjegyzéki besorolásuknak, illetve tervezõi tevékenységi körüknek megfelelõen) b) épületgépészeti szakterületen: "GK" c) épületvillamossági szakterületen: "VK" 3. számú melléklet a 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelethez 1. Az építészeti mûszaki tervezési jogosultság tekintetében a szakirányú felsõfokú szakképesítések a következõk: a) Építészeti tervezési szakterületen: aa) szakirányú egyetemi végzettség: okleveles építészmérnök, okleveles építész tervezõmûvész, építészmérnöki szakon végzett okleveles mérnök, ab) ac) szakirányú fõiskolai végzettség: okleveles magasépítõ üzemmérnök, építészmérnök, szakirányú képzést részlegesen nyújtó egyetemi végzettség: szerkezetépítõ szakon végzett okleveles építõmérnök, belsõépítészeti vagy környezettervezõ szakon végzett iparmûvész, okleveles építõmérnök vagy okleveles mérnök, aki a felsõfokú alapképzés keretében épülettervezési és épületszerkezeti tárgyakat tanult - a vizsgakötelezettségek teljesítését is beleértve - és a leckekönyvbõl megállapítható elméleti és gyakorlati heti óraszámok összege e tárgyakból legalább 20. (Amennyiben az óraszámok összege ez alatti, de legalább 14, akkor legalább kétéves építész tervezõi kiegészítõ képzés eredményes elvégzésével együtt teljesülnek a tervezõi névjegyzék építészeti szakterületének 3. fokozatába való bejegyzés feltételei.) b) Táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen: - szakirányú egyetemi végzettség: táj- és kertépítész szakon végzett okleveles kertészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök.
32/1997. (XI. 19.) KTM rendelet 6 c) Tartószerkezeti tervezési szakterületen: ca) cb) cc) szakirányú egyetemi végzettség: okleveles mérnök, okleveles építõmérnök (szakirány megjelölése nélkül), szerkezetépítõ szakon végzett okleveles építõmérnök, okleveles építészmérnök, szakirányú, illetve részlegesen szakirányú fõiskolai végzettség: építõmérnök, okleveles mélyépítési, illetve magasépítési üzemmérnök, szakirányú képzést részlegesen nyújtó egyetemi végzettség: közlekedésépítõ vagy vízépítõ szakon végzett okleveles építõmérnök. d) Épületgépészeti tervezési szakterületen: da) db) dc) szakirányú egyetemi végzettség: folyamattervezõ, épületgépész vagy folyamatok gépészete szakon végzett okleveles gépészmérnök, szakirányú fõiskolai végzettség: okleveles épületgépész üzemmérnök, épületgépész mérnök, szakirányú képzést részlegesen nyújtó egyetemi végzettség: okleveles olaj- és gázmérnök. e) Épületvillamossági szakterületen: ea) szakirányú egyetemi végzettség: erõsáramú szakon végzett okleveles villamosmérnök, eb) szakirányú fõiskolai végzettség: villamosmérnök, okleveles villamosenergetikai üzemmérnök, okleveles épületvillamossági üzemmérnök, ec) szakirányú képzést részlegesen nyújtó egyetemi végzettség: nem erõsáramú szakon végzett okleveles villamosmérnök. f) Geotechnikai tervezési szakterületen: fa) szakirányú egyetemi végzettség: okleveles mérnök, bármilyen szakon végzett okleveles építõmérnök, okleveles földtudományi mérnök, okleveles bánya- és geotechnikai mérnök, fb) szakirányú fõiskolai végzettség: okleveles mélyépítési üzemmérnök, okleveles közlekedésépítési üzemmérnök, okleveles vízellátási és csatornázási üzemmérnök, építõmérnök, fc) szakirányú képzést részlegesen nyújtó egyetemi végzettség: geológus, okleveles geológus mérnök, okleveles bányamérnök. 2. Az 1. pontban nem említett, illetve nem azonosítható felsõfokú végzettségek esetében a szakirányúság igazolása, illetve a külföldön szerzett végzettség honosítása a kérelmezõ feladata. A szakirányúság, illetve a részleges szakirányúság megállapításánál a szakterület szerint hatáskörrel rendelkezõ országos szakmai kamarának - a szakirányú képzést nyújtó felsõoktatási intézménnyel egyeztetett - állásfoglalása az irányadó, amelyhez az oklevél és a leckekönyv (vagy ezek hiteles másolata) benyújtása szükséges. 4. számú melléklet a 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelethez Az egyes építészeti-mûszaki tervezési szakterületeken a tervezõi besoroláshoz (fokozathoz) meghatározott tevékenységi körök 1. Építészet:
7 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelet a) "2" jelû tervezõi fokozatban: - bármely rendeltetésû, legfeljebb ötszintes épület bruttó 2000 m2 szintterület nagyságrendig, - a fentiekben nem említett építmények mûszaki tervdokumentációja vezetõ tervezõi jogosultsággal rendelkezõ személy mellett tervezõtársként, - a mûszaki tervdokumentáció készítését megelõzõ, azzal összefüggõ, illetve azt közvetlenül szolgáló terv (állapotfelmérési terv, mûszaki elõterv, tanulmányterv, programterv) és bontási terv korlátozás nélkül; b) "3" jelû tervezõi fokozatban: - lakóépületek legfeljebb 2 lakás nagyságig, rendeltetésszerûen a lakás(ok)hoz, illetve háztartáshoz kapcsolódó, kiszolgáló és tároló jellegû épületek, legfeljebb bruttó 200 m2 szintterület nagyságig, illetve 4,5 m homlokzatmagasságig, - egyterû vagy épületegyüttes részét képezõ földszintes ipari, mezõgazdasági, tárolási rendeltetésû épületek, legfeljebb 500 m2 bruttó szintterületig, kivéve az egyedileg védett mûemlékeket, valamint a mûemlék jellegû területen, illetve mûemléki környezetben vagy természetvédelmi területen lévõ építményeket, - állapot felmérési és bontási tervek korlátozás nélkül; c) "4" jelû tervezõi fokozatban: - az épületek rendeltetésváltozásával és homlokzati átalakításával összefüggõ, felsõfokú belsõépítész vagy környezettervezõ iparmûvész szakképesítéssel gyakorolható építészeti tervezés: kizárólag meglévõ épület átalakításának tervezése, legfeljebb két épületszint és bruttó 1000 m2 szintterület kiterjedésre, illetve nagyságrendig, tartószerkezeti tervezõ közremûködésével. 2. Táj- és kertépítészet: a) az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt épületekkel és építményekkel összefüggõ szakági tervezés; b) egyéb zöldfelületi létesítmények tereprendezése, önálló táj- és kertépítészeti terveinek készítése 2 ha területnagyságig. 3. Tartószerkezeti tervezés: A tartószerkezeti tervezõ a terepszinttõl számított legfeljebb 18 m összmagasságú, illetve 9 m támaszközû épületek, építmények tartószerkezeti tervezését végezheti, ezek mellett legfeljebb 5 m összmagasságú támfalakat, illetve 50 m3 térfogatú tartályokat tervezhet (héjak, lemezmûvek, egyedi acél- és faszerkezetek, alagutak, mélyalapozások kivételével), készen kapható szerkezeti elemeket legfeljebb 24 m támaszközig adaptálhat. Fenti tartószerkezeti tervezési tevékenységi körön túlmenõen a tartószerkezeti tervezési jogosultsággal rendelkezõ személy épületnek nem minõsülõ építmények, magasépítési létesítmények (pl. antennatornyok, szabadtéri darupályák) építési engedélyezési és megvalósítási terveit önállóan készítheti, fenti méretbeli korlátozások keretei között. Tartószerkezeti vezetõ tervezõi jogosultsággal rendelkezõ személy az épületnek nem minõsülõ építmények, magasépítési létesítmények (pl. antennatornyok, szabadtéri darupályák) építési engedélyezési és megvalósítási terveit méretbeli korlátozás nélkül önállóan készítheti. 4. Épületgépészet: Az épületgépész tervezõ bármely rendeltetésû, legfeljebb ötszintes és 2000 m2 bruttó szintterület nagyságú épület épületgépészeti (víz, csatorna, gáz, fûtés, szellõzés) tervezését végezheti, - sugárzó fûtés és klímatechnika kivételével - az épületek épületgépészeti jellegû
32/1997. (XI. 19.) KTM rendelet 8 közmûbekötéseinek tervezésével együtt. 5. Épületvillamosság: Az épületvillamossági tervezõ bármely rendeltetésû, legfeljebb ötszintes és 2000 m2 bruttó szintterület nagyságú épület épületvillamossági tervezését végezheti, - a különleges díszvilágítási berendezések, automatikák, vezérlések, közép- és nagyfeszültségû kapcsolóberendezések, háziüzemû energiaellátó berendezések, középfeszültségû kondenzátortelepek kivételével - a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig, beleértve a csatlakozó berendezést is. 6. Geotechnika: Talajmechanikai szakvélemény készítése, alapozások, munkagödör-megtámasztások, víztelenítések tervezése, a süllyedésérzékeny és a nagy geotechnikai kockázatokkal járó létesítmény kivételével. A leírásokban meghatározott nagyságrenden túli épületek, építmények, illetve azok tartószerkezeteinek, mûszaki berendezéseinek tervezésére akkor sem terjed ki a jogosultság, ha a tervezés (pl. átalakítás vagy bõvítés esetén) az épületnek, építménynek csak egy részét érinti.