Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése

Hasonló dokumentumok
Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Alapfogalmak. Magsugárzások. A magsugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Töltött részecskék ionizáló hatása. tulajdonságai.

1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalmak. 3. A sugárzás mérése (42-47) Prefixumok

1. Az ionizáló sugárzások és. az anyag kölcsönhatása. Prefixumok. levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev = 5.4 aj energia szükséges

Radioaktivitás biológiai hatása

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

A gamma-sugárzás kölcsönhatásai

Radioaktivitás biológiai hatása

A Nukleáris Medicina alapjai

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai Biofizika, Nyitrai Miklós

Az ionizáló sugárzások el állítása és alkalmazása

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

Ionizáló sugárzások dozimetriája

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

Sugárzások és anyag kölcsönhatása

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

Izotópok. diagnosztikai alkalmazásai 2. Az izotóp kiválasztásának szempontjai. hf > 50 kev. α β γ. Maximáljuk a nyerhető információt.

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek

Röntgendiagnosztikai alapok

Röntgensugárzás. Röntgensugárzás

A sugárzás biológiai hatásai

Izotópok. diagnosztikai alkalmazásai. Képalkotó eljárásokkal nyerhető információ. Izotópdiagnosztikai eljárás lépései

FIZIKA. Atommag fizika

-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek.

ESEO-TRITEL: az ESEO műhold dózismérője

Sugárvédelmi Ellenőrző és Jelző Rendszerének vizsgálata

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

Sugárvédelmi mérések és berendezések

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április

Ionizáló sugárzások. Ionizáló sugárzások. dozimetriája. A dozimetria feladata. Megfelelő mennyiségek megfogalmazása

A sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása

Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM

Magsugárzások, Radioaktív izotópok. Az atom alkotórészei. Az atom felépítése. A radioaktivitás : energia kibocsátása

LABORATÓRIUMI GYAKORLAT. Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

Az atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.

SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS. A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások

Jelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus

Sugárvédelem alapjai. Nukleáris alapok. Papp Ildikó

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN

4. A nukleá ris mediciná fizikái álápjái

Modern fizika vegyes tesztek

Radioaktív sugárzás elnyelődésének vizsgálata

Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Méretek. Az ionizáló sugárzások fajtái. 1. Atomfizika, Radioaktivitás és Röntgensugázás

Izotópok. diagnosztikai alkalmazásai. Képalkotó eljárásokkal nyerhető információ. Izotópdiagnosztikai eljárás lépései

Alapfogalmak. Dozimetria, sugárvédelem Nukleáris méréstechnika. Sugárzások gyengülése: tötléssel rendelkező sug. γ-sugárzás

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész

Miért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése

A röntgendiagnosztika alapjai

rzások a Dr. Fröhlich Georgina ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest

Tantárgy neve. Környezetfizika. Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Radioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

RADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS

Gamma kamera, SPECT, PET. Készítette: Szatmári Dávid PTE ÁOK, Biofizikai Intézet, március 1.

Radioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban. Az ionizáló sugárzások biológiai hatása. A sugárhatás osztályozása. A sugárhatás osztályozása

IDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN

1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata

Miért érdekes? Magsugárzások. Az atom felépítése. Az atommag felépítése. Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet

Megmérjük a láthatatlant

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Magsugárzások. Előadásvázlat. Készítette: Dr. Blaskó Katalin

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez

3. Nukleá ris fizikái álápismeretek

A terhelés megoszlása a források között. A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv.

Röntgendiagnosztika és CT

Gamma sugárzás. Gamma-kamera SPECT PET. Tömeg-energia ekvivalencia. Nukleáris medicína. γ-sugárzás előállítása. γ-sugárzás kölcsönhatása az anyaggal

Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós

Az ionizáló és nem ionizáló sugárzások összehasonlító elemzése. Készítette: Guáth Máté Környezettan Bsc Témavezető: Pávó Gyula

Alapfogalmak. Dozimetria, sugárvédelem Nukleáris méréstechnika. Sugárzások gyengülése: tötléssel rendelkező sug. γ-sugárzás

Sugárbiológia ismeretek jelentősége a diagnosztikában és terápiában. és sugárkémiai alapismeretek.

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Sugárvédelem. 2. előadás

Miért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Röntgendiagnosztika és CT

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Radioaktív sugárzások abszorpciója

Nehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása

Az expanziós ködkamra

Hadronok, atommagok, kvarkok

A dozimetria célja, feladata. Milyen hatásokat kell jellemezni? Miért kellenek dozimetriai fogalmak? Milyen mennyiséggel jellemezzük a káros hatást?

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

Átírás:

Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra 2. Az ionizáló sugárzás és az anyag kölcsönhatása. Fizikai dózisfogalmak és az ionizáló sugárzás mérése Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése α β elektromos töltéssel rendelkező részecskék β γ elektromágneses sugárzás Rtg elektromos töltéssel neutron nem rendelkeznek r. Smeller László Töltött részecskék elnyelődése Útjuk során ionizálnak, energiájukból folyamatosan leadnak. Az energia egy véges úthosszon elfogy. Hatótávolság α β Lineáris energia átadás (LET, Linear Energy Transfer) (a részecske szempontjából) LET = (lineáris ionsűrűség). (1 ionpár keltésére jutó energia) lineáris ionsűrűség α részecske esetén levegőben, a megtett út függvényében Bragg csúcs 4

Hatótávolság β sugárzás αrészecske β részecske γ levegőben néhány cm levegőben m nagyságrendű szövetben 0,010,1 mm szövetben cm N N hatótáv hatótáv Ld: Pozitron Emissziós Tomográfia (PET) β ionizáció e e γ annihiláció távolság távolság hatótáv Α γ (és Rtg) sugárzás elnyelődése Fotoeffektus Véletlenszerűen fellépő effektusok által megy végbe: Fotoeffektus, Comptoneffektus, párképződés, (rugalmas szóródás)

Compton effektus Párképződés A sugárzás leírására használható fizikai mennyiségek E energia teljesítmény intenzitás [] J ΔE J P = = W Δt s energia áram (Power) J ΔP ΔA W m = 2 11 J 0 J 0 2 γ és röntgensugárzás gyengülése J J = J 0 e 2 x x J 0 J x nincs hatótávolság! Intenzitás: Egységnyi felületre eső sugárzási teljesitmény néhány ökölszabály : x 1/10 =3,33 x 1/1000 =10

J 0 J J = J 0 e x Gyengítési együttható J 0 2 2 x : (lineáris) gyengítési együttható mértékegysége: 1/m, 1/cm 1 δ = behatolási mélység az intenzitás eed részére csökken (kb. 37%) (anyagi minőség, absz. centrumok száma, sugárzás energiája) =(anyag,ρ,e foton ) ρ m = ρ tömeggyengítési együttható 14 Tömeggyengítési együttható: = m m =τ m σ m κ m τ m =cλ 3 Z 3 ρ ólom víz ( szövetek) Neutronsugárzás elektromos töltéssel nem rendelkezik, ezért csak közvetve ionizál: rugalmas szóródás (rugalmas ütközés, proton és neutron tömege egyenlő), a proton ionizál rugalmatlan szóródás (jellemzően 5 MeV felett): a neutronnal kölcsönható atommag gerjesztett állapotba kerül, majd γ vagy alfa kibocsátás neutronbefogás (a termikus neutron beépül az atommagba): radioaktív izotóp keletkezik maghasítás: magtöredékek, nok, γsugárzás 16

alfa béta gamma neutron áthatolóképesség nagyon kicsi kicsi nagyon nagy nagyon nagy veszélyesség belső belső/ külső külső külső védelem papír műanyag ólom, beton víz, beton Ionizáló sugárzások mérése.. 17 A magsugárzások mérése szcintillációs számláló gázionizáción alapuló detektorok termolumineszcens doziméter fotográfiai (film) módszerek félvezető detektor Szcintillációs detektor

Szcintillációs számláló Ionizáción alapuló detektálás I Q I = t A 21 Ionizáción alapuló detektálás GeigerMüller cső I I t ionizációs kamra: összegyűjti az összes iont, a sugárzás ionizáló hatását méri ld. még dozimetria Geiger Müller tartomány: lavinaeffektus, részecske feszültség impulzus R U t

GM cső U t Számláló előnye: egyszerű felépítés hátránya: kis érzékenység γ sugárzásra energiaszelektivitás hiánya alkalmazása: főleg dozimetriában Termolumineszcencia Jim Voss amerikai űrhajós a Pille kiértékelő egységébe helyezi a dózismérőt. (Fotó: NASA ISS002E7814)

Személyi dozimetria Fotokémiai detektálás elavult Félvezető detektor Félvezető detektor a dozimetriában Elv: félvezető dióda záróirányban a sugárzás szabad töltéshordozókat kelt A I A n p n p elektron lyuk (elektronhiány) áram

ózisfogalmak 1. Elnyelt ózis ef: = de dm A dm tömegű anyaggal a sugárzás által közölt energia Mértékegysége J/kg = Gy Egységnyi tömegnek átadott energia Elnyelt dózis: Mérése: = de dm direkt módon nehéz (minimális hőmérsékletemelkedés ΔT = 0,0015 C / Gy) indirekt módon ionizációs kamra félvezető detektor termolumineszcens dózismérő... [Gy] Mekkora 1 Gy? 1 Gy a sugárbetegség egyes szimptómái már jelentkeznek 4 Gy félhalálos dózis* 6 Gy halálos dózis* (*egésztest besugárzás esetén) 2. Besugárzási dózis: X = dq dm dm tömegben keltett ill. töltés Csak γ és röntgensugárzásra, levegőben! Mértékegysége C/kg Összesen Q töltés Összesen Q töltés

Besugárzási dózis: Ionizációs kamrával ideálisan mérhető Q I = t I t X dq X = dm A Besugárzási dózis: Mire jellemző? Hogyan számolhatjuk át elnyelt dózisra? dq X = dm Lényeges, hogy hol történt az elnyelés (foton esetén), hol keletkeznek a töltések levegőben levegőben Levegőre jellemző Besugárzási dózis: dq X = dm Levegőben mért besugárzási dózis átszámolása: Levegőben 1 ionpár keltéséhez 34 ev energia szükséges* 34 ev= 34 1,6 10 19 J 1,6 10 19 C 34 J 1 C C J 1 34 = 34 Gy lev kg kg * Elektronok esetén. Protonok, α részecskék esetén 35 ev Levegőben mért dózis átszámolása a szövetekben elnyelt dózisra: szövet levegö = = m, szövet m, levegö m, szövet szövet 0 m, levegö E foton <0,6 MeV esetén lágyszövetre: f X J f = 0 34 C m, szövet m, levegö 1,1

Eddigi dózisfogalmak: A sugárhatás osztályozása Sztochasztikus eterminisztikus Fizikai dózis f 0 Méréstechnikai dózis Sugárzás hatékonysága Szöveti érzékenység? A károsodás valószínűsége dózis A károsodás valószínűsége 100% dózis Sugárterápia (eterminisztikus hatás) Általában egyfajta sugárzással egyfajta szövetet sugározunk be Elnyelt dózis arányos Biológiai hatás Sugárvédelem (Sztochasztikus hatás) Általában többfajta sugárzással többfajta szövetet ér sugárzás Elnyelt dózis súlyozottan összegzendő Biológiai hatás Elnyelt dózis Súlyzófaktor: Sugárzás hatékonysága Szöveti érzékenység Egyenérték dózis: Például: = H w w w bör alfa súlyozottan összegzendő bör,alfa H = w T R beta R bör,beta T, R Biológiai hatás Súlyozottan összeadja a különböző sugárzásokból (R) az adott szövetben (T) elnyelt dózisokat. gamma [Sv] bör,gamma

w R súlytényező Az adott sugárzás hatékonysága (sztochasztikus hatás kiváltásában) hányszor nagyobb, a röntgen ill. γsugárzáshoz képest. Részecske Energia w R Foton 1 Elektron 1 Neutron <10 kev 5 10 kev100 kev 10 100 kev 2 MeV 20 2 MeV 20 MeV 10 > 20 MeV 5 Protonok > 2 MeV 5 Alfa részecskék 20 Elnyelt dózis Effektív dózis: súlyozottan összegzendő Súlyzófaktor: Sugárzás hatékonysága Szöveti érzékenység E = w H T Súlyozottan adja össze a különböző szöveteket (T) ért egyenérték dózisokat. w T H T jelenti a H T dózisnak az egész test sugárkárosodásához való hozzájárulását. T T Biológiai hatás [Sv] w T = 1 T w T súlytényező ózisfogalmak összefoglalása Megmutatja, hogy az illető szövetszerv milyen hányadban vesz részt a teljes károsodásban akkor, ha homogén sugárzás érte a az egész testet. Szövet/szerv w T Szövet/szerv w T gonádok 0,2 máj 0,05 vörös csontvelő 0,12 nyelőcső 0,05 vastagbél 0,12 pajzsmirigy 0,05 tüdő 0,12 bőr 0,01 gyomor 0,12 csontfelszín 0,01 húgyhólyag 0,05 egyéb 0,05 Fizikai dózis f 0 Méréstechnikai dózis Sugárzás hatékonysága Szöveti érzékenység H T E Csak a sugárvédelemben használatos mennyiségek