KOTRA KÁROLY KRESZ. könyv az úton közlekedők részére KOTR A KFT.

Hasonló dokumentumok
18. Útburkolati jelek

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK az 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelethez 371

LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák

2. lecke: A közúti közlekedés szabályai

KRESZ Táblák 1. E táblával jelölt úton haladva elsõbbséget fogsz kapni a betorkolló útról érkezõ jármûvek vezetõitõl.

Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák

I. A közúti közlekedéssel kapcsolatos alapvető ismeretek

MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK A KÖZÚTI FORGALOMBAN - GÖDÖLLŐ

13. Utasítást adó jelzőtáblák

Hol és hogyan közlekedhetünk kerékpárral és segédmotoros kerékpárral:

A KRESZ mozgáskorlátozottakra vonatkozó rendelkezései

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák

A-Veszélyt jelző táblák

A (közösségi) közlekedés biztonsága érdekében

1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez

KRESZ feladatlap (TÁBLAISMERET)

Nagyvárosi forgalomszervezés és KRESZ, figyelemmel a kerékpáros és közösségi közlekedésre

I. Az úttal kapcsolatos fogalmak

1. Alapelvek a közlekedésben

Kotra Károly. KRESZ könyv az úton közlekedők részére. változások kivonata

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól I. RÉSZ. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya.

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól

1/1975. (II. 5.) KPM-BM

A pontrendszer hatálya alá tartozó egyéb szabálysértések

Módosult a KRESZ: nagyobb védelem a gyermekeknek! (ORFK)

(2) A jármű vezetője, mielőtt a járművel a telephelyről (így különösen a garázsból) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a

A Kormány 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet módosításáról

Hatály: 07.VIII.5. Magyar joganyagok - /975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet - a közúti közlekedés szabályairól. oldal () Tilos a közúti közlekedés

A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével. Mocsári Tibor főmérnök

A teljesség igénye nélkül A kerékpárosok Az R a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

16. Veszélyt jelző táblák

meghatározott darabszámú, típusú, és az előírt helyre felszerelt rendszámtábla

Természetvédelmi törvények összefoglalása

a lista aktualizálásának időpontjában a KENYI rendszerében már létező kategóriák - tájékoztató adat

nyi.eu www

Veszélyt jelző táblák. 16. (1) A veszélyt jelző táblák: a) "Veszélyes útkanyarulat balra" (64. ábra), "Veszélyes útkanyarulat jobbra" (65.

A járművek közlekedésben való részvételének a feltételei 5. (1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, a) amelynek jogszabályban

ISM S É M T É LŐ TL Ő KÉ K R É D R É D S É E S K

A kerékpárosokra vonatkozó fontosabb KRESZ szabályok

SZERB KÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI HIVATAL

autózz!blog KRESZ teszt - MEGOLDÓKULCS

Bekanyarodás 31. (1) Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi

A kerékpárosokra vonatkozó 2011-ben hatályos közlekedési szabályok. 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól I.

2. oldal (2) A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki az (1) bekezdésben meghat

... JOGSZABÁLYOK. 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól I. RÉSZ. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya.

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól I. RÉSZ. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya.

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól I. RÉSZ. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya.

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól I. RÉSZ. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya.

63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet

A gyalogosokra vonatkozó 2011-ben hatályos közlekedési szabályok. 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól I.

MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK A KÖZÚTI FORGALOMBAN. Vezetői engedély

Módosítások a segédmotoros kerékpárral közlekedőkre vonatkozó közlekedési szabályokban

BIZTONSÁG Autósiskola 5440 Kunszentmárton Rákóczi út / Ny.Sz: OKTATÁSI TANSEGÉDLET /JEGYZET/

KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák

Magyar Kerékpárosklub közlekedési munkacsoportjának megjegyzései, értelmezés, vélemény. Témakör (korábbi 2009 augusztusában közzé tett rendelet

A egyéb járművekre vonatkozó 2011-ben hatályos közlekedési szabályok. 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról

Jelzőőri tevékenység oktatása

Közlekedési Felügyelőség Vezetô. Tájékoztató Motorkerékpáros közlekedéséhez kapcsolódó szabályokról

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

KRESZ vizsga tesztlap

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól I. RÉSZ. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya.

TestLine - vizsisktesztje-02 Minta feladatsor

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet

18 T 2001/3. 5. Helyes a B válasz. A jelzõtábla olyan terület kezdetét jelzi, melynek

Mindent tudni akarok...

99/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról

EGYSZERŰEN, ÉRTHETŐEN

A KRESZ rendelet egyes rendelkezésinek pontosítása, kiegészítése Forrás:

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS

Rendőri karjelzések, fényjelző készülékek

i) Szélességkorlátozás (35. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél a rakományával együtt szélesebb járművel közlekedni tilos;

SZERB KÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI HIVATAL

A Közúti Közlekedés Szabályai TERVEZET. Általános koncepció Lényeges kerékpárosokat érintő javaslatok

H Í R L E V É L TARTALOM:

Közlekedési ismeretek

KIEGÉSZÍTÉS TANULMÁNY D O M B Ó V Á R. város. belterületén a Dombó Pál és a Bezerédj utcák forgalmi rend megváltoztatási lehetőségéről

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy lésének 18/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelete a történelmi belváros környezetkímél forgalmi rendjér

KRESZ és jogalkalmazás. Mit várunk egy ÚJ KRESZ jogszabálytól KTE konferencia Budapest

Iktatószám: 01/ /2013.

A pontrendszer hatálya alá tartozó egyes szabálysértések

58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet. a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról

Jelzőtáblák. Főútvonal útkereszteződésben. Főútvonal vége tábla következik méterre. kanyarodik. Elsőbbségadás kötelező

Közúti jelzőtáblák és útburkolati jelek

A járművezetésre jogosító okmányok kiadására, cseréjére és pótlására irányuló eljárás kérelemre indul! Ügyleírás:

Közlekedési ismeretek tantárgy oktatása a középiskolák Rendészeti ágazati képzésében. MRSZKI SZISZ Közlekedési Munkacsoport

sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon

A Kkt. 20. (1) bekezdés k) pontjának módosítása és a (4a) bekezdéssel történő kiegészítése július 1-jén lép hatályba.

8. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez A kártya formátumú vezetői engedélybe bejegyezhető kódok jegyzéke

FELADATLAP. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésre nevelési programjának megvalósítása 3-4. ÉVFOLYAMOSOK RÉSZÉRE TANÁRI PÉLDÁNY

A kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos KRESZ változtatások helye és szerepe a közlekedési rendszerben.

a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról

KRESZ és közútkezelés

SZEZONRA FEL! KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁGOK SZEZONNYITÓ KERÉKPÁROS KISOKOS

1_2 Vontathatóság meghatározása

Átírás:

KOTRA KÁROLY KRESZ könyv az úton közlekedők részére 2004 KOTR A KFT.

KOTRA K ÁROLY KRESZ könyv az úton közlekedők részére KOTRA Kft. Püspökladány 2004

I. KÖZLEK EDÉSI ISMERETEK

1. Alapismeretek 1.1. Az úttal kapcsolatos fogalmak 1.1.1. Út A gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló: közterület (közút), magánterület (közforga lom elől el nem zárt magánút). Közút: a rendeltetésének megfelelően mindenki által szabadon használható. A közforgalom elől el nem zárt magánút: minden magánte rületen létesített vagy kijelölt út, amely nincs sorom póval, kapuval vagy más fizikai eszközzel, illetőleg jelzőtáblával és a magánútra utaló felirattal elzárva a közforgalom elől. úttest menetirány szerinti jobb oldal út forgalmi sáv 1. kép 2. kép járda útpadka 1.1.2. Az út részei (1. kép) a) Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része. b) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, az úttesttől szintkülönbséggel vagy kiemelt szegéllyel vagy más látható módon elhatárolt része. A gyalogút azonban nem járda. c) Járdasziget: az útnak az úttesten lévő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt (a járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására szolgáló) része. d) Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben lévő, attól útburkolati jellel elválasztott, útburkolattal ellátott (legalább 2 m széles) része. e) Útpadka: az útnak az úttest mellett lévő, útburkolattal el nem látott része. f) Várakozóhely: az úton útburkolati jellel vagy jelzőtáblával vagy mindkettővel kijelölt, a járművek várakozására kialakított terület. 1.1.3. Az úttest részei (2. kép) a) A menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely a menetirányt tekintve az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezővonalától jobb oldalra esik. Teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekinthető az: egyirányú forgalmú úton az úttest, menetirány szerinti jobb oldal 9

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK körforgalmú úton az úttest, osztott pályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra eső úttest. b) Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő szélességű (akár útburkolati jellel megjelölt, akár meg nem jelölt) része. A forgalmi sáv fajtái: Autóbusz-forgalmi sáv: a menetrend szerint közlekedő: autóbusz, személyszállítást végző taxi, trolibusz, továbbá erre utaló jelzés esetén a kerékpár részére. Kijelölésük: útburkolati jellel, esetenként jelzőtáblával is. Kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt kerékpárosok egyirányú közlekedésére szolgáló különleges forgalmi sáv. Kapaszkodósáv: emelkedő útszakaszon, a menetirány szerinti jobb oldalon a lassan haladó járművek részére van kialakítva. Lassítósáv: az addig igénybe vett forgalmi sávból történő kiválásra és lassításra szolgál. Gyorsítósáv: a mellette lévő forgalmi sávba történő becsatlakozásra szolgál. Kanyarodósáv: útkereszteződések előtt útburkolati jellel kijelölt olyan úttestrész, amelyre a bekanyarodó járművek kötelesek a bekanyarodás megkezdése előtt besorolni. c) Autóbuszöböl: a menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszok és trolibuszok megállóhelyéül kialakított úttest-kiöblösödés, ahol megállóhelytáblát is elhelyeztek. d) Nyílt villamospálya: olyan villamospálya, amelynek sínei az útburkolatba vannak beépítve, és amelyen a vonatkozó szabályok megtartásával más járművek is közlekedhetnek. e) Zárt villamospálya: olyan villamospálya, amely: nincs burkolattal ellátva, vagy az úttest más részeitől szegéllyel van elválasztva. f) Útzár: a közútnak a rendőrségi ellenőrzés céljából, a járművek továbbhaladását akadályozó eszközökkel történő lezárása. 1.1.4. Olyan utak, amelyekre az általánostól eltérő, külön szabályok vonatkoznak a) Egyirányú forgalmú út: olyan út, amelyen általában egy irányban szabad közlekedni. b) Osztott pályás út: olyan út, amelynek a két forgalmi irány céljára két külön útteste van, ezeket elválaszthatja: járdasziget, növényzet, zárt villamospálya stb. c) Három úttestű út: amelynek középső úttestétől járdasziget vagy az úttól elkülönített egyéb terület választja el a két szélső úttestet. Az ilyen utakon a középső úttesten kétirányú, a két szélső úttesten egyirányú forgalom van (3. kép). 10

d) Főútvonal: jelzőtáblával főútvonalként megjelölt út. e) Autóút: jelzőtáblával autóútként megjelölt út. f) Autópálya: jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztott pályás út. g) Kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt út. h) Gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt út; olyan út, amely kizárólag a gyalogosok közleke désére szolgál, és az úttesttől tartós fizikai akadály vagy 2 m-nél nagyobb távolság választja el. egyirányú forgalom kétirányú forgalom 3. kép egyirányú forgalom i) Földút: jármű közlekedésére szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú (pl. zúzott kő, kavics, murva, kohósalak stb.) út, amelyen legfeljebb talajszerkezetet javító beavatkozás történt, ideértve azon földutat is, amely szilárd burkolatú úthoz való csatlakozás, illetve a vasúti átjáró előtt legfeljebb 50 méter hosszban szilárd burkolattal rendelkezik. j) Szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek útteste szabályosan lerakott kő vagy műkő, továbbá beton- vagy aszfaltburkolattal rendelkezik. 1.1.5. Egyéb, az úttal kapcsolatos fogalmak a) Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, elágazása. b) Vasúti átjáró: az út és a vasúti pálya Vasúti átjáró kezdete jelzőtáblákkal határolt szintbeni kereszteződése. Vasúti átjárónak minősül a vasúti pályával: a járdának, a gyalogútnak, a kerékpárútnak, a gyalog- és kerékpárútnak keresztezése is. c) Biztosított vasúti átjáró: a közúti járművek forgalmát teljes sorompó; teljes sorompó és piros fényt adó kiegészítő berendezés vagy kiegészítő hangjelző berendezés; félsorompó; félsorompóval kiegészített fénysorompó; jelzőőr szabályozza. d) Biztosítatlan vasúti átjáró: olyan vasúti átjáró, ahol biztosítóberendezés vagy jelzőőr nem szabályozza a közúti járművek forgalmát. 11

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK 1.2. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak 1.2.1. Jármű: közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Gépjárművek: olyan járművek, amelyeket beépített erőgép hajt, és amelyeket a KRESZ gépjárműnek minősít. Motoros nem gépjárművek: olyan járművek, amelyeket beépített erőgép hajt, de a KRESZ szerint nem minősülnek gépjárműnek. Nem motoros járművek: olyan járművek, amelyeket nem beépített erőgép hajt. Nem jármű: a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék, a gépi meghajtású kerekes szék ha sík úton önerejéből 10 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyerekkocsi és a talicska. Ezen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosnak minősülnek. 1.2.2. Gépjárművek a) Gépkocsi: olyan gépjármű, melynek négy vagy több kereke van; a négykerekű motorkerékpár azonban nem gépkocsi. Idetartoznak: személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben a vezetőülést is beleértve legfeljebb kilenc állandó ülőhely van; autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felső vezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben a vezetőülést is beleértve kilencnél több állandó ülőhely van; trolibusz: elektromos felső vezetékhez kötött gépkocsi; vontató: pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli gépkocsi; nyerges vontató: olyan vontató, amely a rajta lévő nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi tömegének jelentős részét átveszi; tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt, a vontatót és a nyerges vontatót kivéve minden gépkocsi (pl. dömper, darus kocsi stb.). b) Motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van, és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/h-nál nagyobb, továbbá olyan négykerekű gépjármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg, és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kw-ot. Idetartoznak: kétkerekű (egy nyomon haladó), oldalkocsis (háromkerekű, két nyomon haladó), motoros tricikli (szimmetrikus elhelyezésű három kereke van), négykerekű (550 kg saját tömeg alatt, maximum 15 kw teljesítményig) motorkerékpárok. 12

1.2.3. Gépjárműnek nem minősülő motoros jármű a) Mezőgazdasági vontató: kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel rendelkező, pótkocsi vontatására és/vagy mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, 25 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes jármű, mely teher- és személyszállításra is alkalmas lehet. b) Lassú jármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, sík úton önerejéből 25 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes. c) Segédmotoros kerékpár: olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm 3 -t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor hajt, tervezési sebessége a 45 km/h-nál nem nagyobb, és saját tömege legfeljebb 350 kg. d) Villamos: olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál. e) Kerti traktor: olyan lassú jármű, amely egytengelyes motoros részből és a hozzá kapcsolt pótkocsiból áll, sík úton 15 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes. 1.2.4. Nem motoros járművek a) Pótkocsi: olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel való vontatásra készült. A pótkocsi lehet: könnyű pótkocsi: amelynek megengedett legnagyobb össztömege legfeljebb 750 kg; nehéz pótkocsi: amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja; félpótkocsi: amely a vontató nyeregszerkezetére támaszkodik úgy, hogy tömegerejének jelentős részét a vontató veszi át. b) Kerékpár: olyan két- vagy háromkerekű jármű, amelyet egy vagy két személy emberi ereje, illetőleg legfeljebb 300 W teljesítményű motor hajt. A kerékpáron egy 10 éven aluli gyermek szállítására alkalmas pótülés, illetve kerékpár-utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el. c) Kézikocsi: olyan két- vagy többkerekű jármű, amelyet a vezető személy húz, illetve tol. d) Állati erővel vont jármű: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet a vezető által irányított állat(ok) mozgat(nak). 13

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK JÁRMŰVEK FELOSZTÁSA JÁRMŰ NEM JÁRMŰ GÉPJÁRMŰ GÉPJÁRMŰNEK NEM MINŐSÜLŐ MOTOROS JÁRMŰ NEM MOTOROS JÁRMŰ GÉPKOCSI MOTORKERÉKPÁR - személygépkocsi - autóbusz - trolibusz - vontató - nyerges vontató - tehergépkocsi - kétkerekű - oldalkocsis - motoros tricikli - négykerekű - mezőgazdasági vontató - lassú jármű - kerti traktor - segédmotoros kerékpár - villamos - pótkocsi - kerékpár - állati erővel vont jármű - kézikocsi - gyermekkocsi - kerekes szék - talicska - gördeszka - szán (emberi erővel húzott) - roller JÁRMŰSZERELVÉNY - gépjármű - mezőgazdasági vontató - lassú jármű } valamint a hozzákapcsolt pótkocsi 1. táblázat 14

1.2.5. Járművekkel kapcsolatos egyéb fogalmak Járműszerelvény: olyan a forgalomban egy vezetővel, egy egységként részt vevő járműkombináció, amely: gépjárműből vagy mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és a hozzá kapcsolt pótkocsiból, vagy egyéb vontatmányból áll. Veszélyes anyagot szállító jármű: olyan jármű, amelyet az elején és a hátulján elhelyezett négyszögletes, keskeny, fekete szegéllyel keretezett narancssárga színű fényviszszaverő táblával jelöltek. Saját tömeg: üzemanyaggal feltöltött és a szükséges tartozékokkal (szerszám, pótkerék) ellátott üres jármű tömege. Össztömeg: a jármű saját tömegének, valamint a rajta lévő személyeknek, rakománynak és egyéb tárgyaknak az együttes tömege. Megengedett legnagyobb össztömeg: az illetékes hatóság által meghatározott az a tömeg, amelyet a jármű össztömege nem haladhat meg. Tengelyterhelés: a jármű egy-egy tengelyén lévő kerekek által a vízszintes talajra ható súlyerő. 1.3. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak 1.3.1. Vezető a) A vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet vagy állatot hajt. A gépkocsivezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során vezetőnek az oktató minősül. A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek. b) Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában. c) Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek. d) Kikerülés: Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott lévő egyéb akadály melletti elhaladás. Ugyancsak kikerülés: az álló vagy a haladó gyalogos, a gyalogosok zárt csoportja, a hajtott, vezetett, lovagolt állat mellett járművel való elhaladás. e) Megállás: járművel a be- és kiszálláshoz vagy a folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges ideig, illetőleg, ha a vezető járművénél marad, egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás. f) Várakozás: a járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egy helyben tartózkodás. 15

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK g) Lakott terület: a lakott terület kezdetét és végét jelző táblák közé eső terület. h) Éjszaka: az esti szürkület kezdetétől a reggeli szürkület megszűnéséig terjedő időszak. i) Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhősödés, köd, eső, hóesés, porfelhő vagy más ok miatt előállt jelentősebb korlátozottsága. j) Veszélyeztetés: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét kár, baleset bekövetkezésének, a személy- és vagyonbiztonság sérelmének a lehetőségébe sodorja. k) Akadályozás: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét a szándéka szerinti menetében, mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, a célzottól eltérő közlekedési magatartásra (pl. fékezésre vagy irányváltoztatásra) kényszeríti. l) Zavarás: olyan magatartás, amellyel valaki más közlekedését nehezíti, a közlekedés más résztvevőjét megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget okoz, magatartásával figyelmét elvonja vagy indokolatlanul leköti (pl. zavar az a járművezető, aki forgalmi előny szerzése érdekében a távolsági fényszórót indokolatlanul használja, vagy indokolatlan esetben hangjelzést ad). m)mobil rádiótelefon: a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére alkalmas készülék. n) Biztonsági gyermekülés: külön jogszabályban meghatározott követelményeket kielégítő, a gépkocsiban megfelelő módon elhelyezhető, a gyermek biztonságos rögzítésére szolgáló berendezés. 1.4. A közúti közlekedésben résztvevők kötelességei Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani (ez a közúti forgalom biztonságos és zavartalan lebonyolításának alapvető feltétele); a közúti jelzések rendelkezéseinek eleget tenni, a forgalom irányítására jogosultak (rendőr, katonai forgalomirányító, jelzőőr) utasításainak eleget tenni, de utasítást adó jogkört gyakorolhat a tűzoltó, vámőr, határőr, a közlekedési felügyelet ellenőre is; úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon. A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben ideértve a forgalmi okból történő megállást is kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A bizalmi elv A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azt mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben. 16

Kivételek: Senki sem bízhat abban, hogy a szabályokat mások is megtartják, ha a szabályszegés ténye kellő időben felismerhető. Ilyenkor a szabályosan közlekedő jármű vezetője köteles minden tőle telhetőt megtenni a veszélyhelyzet megszüntetésére, a baleset elhárítására. (Ez nem minden esetben jelent intenzív fékezést; olykor megfelelő kormányzási manőverrel, vagy esetenként a jármű gyorsításával csökkenthetjük a veszélyhelyzetet.) Nem hivatkozhat más közlekedő szabálytalanságára az, aki maga is szabálytalanul közlekedik. Nem szabad biztosan számítani arra, hogy a közlekedés szabályait olyan személyek is megtartják, akiktől a szabályos magatartás koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt feltehetően nem várható el. 1.5. A járművezetés személyi feltételei Járművet az vezethet, aki: a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől nincs eltiltva; a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van; a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki a fent említett feltételeknek nem felel meg. Az érvényes vezetői engedélyt a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania. 1.6. Jogszabályban meghatározott vezetői engedélyek Járművezetésre jogosító okmányok: a vezetői engedély (nemzetközi és nemzeti kategóriák), az ideiglenes vezetői engedély, a nemzetközi vezetői engedély. 1.6.1. Vezetői engedély A vezetői engedély különböző kategóriákba, alkategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt járművek vezetésére jogosít. A 2. táblázat tartalmazza a motorkerékpár vezetésére jogosító kategóriát és alkategóriát, az ezek megszerzéséhez szükséges feltételeket, valamint még egyéb járművek vezethetők akkor is, ha az orvosi alkalmasság már lejárt. A 3. táblázat tartalmazza a gépkocsik vezetésére (kivéve a trolibusz) jogosító kategóriákat és alkategóriákat, valamint még egyéb járművek vezethetők akkor is, ha az orvosi alkalmasság már lejárt. A 4. táblázat tartalmazza a kombinált kategóriákat, valamint még egyéb járművek vezethetők akkor is, ha az orvosi alkalmasság már lejárt. Az 5. táblázat tartalmazza azokat a jármű-kategóriákat, amelyek kizárólag Magyarország területére érvényesek, külföldön történő vezetésre nem jogosítanak. 17

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK A vezetői engedély a megszerzéstől számított 2 éven belül kezdő vezetői engedélynek minősül. Ezen időtartam alatt: bármely A kategória esetében utas nem szállítható, bármely B, C, D kategória, valamint C1, D1 alkategória esetében pótkocsi nem vontatható. A kezdő vezetői engedélyre vonatkozó előírások a nemzeti kategóriákra nem érvényesek. A vezetői engedély a 18. életév betöltéséig a B kategóriára érvényesített bejegyzéssel csak belföldi közlekedésre jogosít. A TR és V nemzeti kategóriás megszerzett vizsga a vezetői engedélybe bejegyzett egészségi alkalmasság határidejének lejárta után is jogosít a T, K, M járműkategóriába sorolt járművek vezetésére. A T, K, M járműkategóriák egészségi alkalmassági vizsgálat nélkül is megszerezhetők. Ezen kategóriára jogosító okmányok a kiállítást követő tíz évig érvényesek. 18

NEMZETKÖZI K ATEGÓRIÁK Vezetési jogosultság motorkerékpár-kategória esetében A1 bejegyzéssel 16 éves kortól A korlátozással bejegyzéssel 18 éves kortól A korlátozás nélkül bejegyzéssel 18 éves kortól A korlátozás nélkül bejegyzéssel 20 éves kortól A korlátozás nélkül bejegyzéssel 21 éves kortól Legfeljebb 125 cm 3 -es, legfeleljebb 11 kw teljesítményű motorke rékpár vezetésére jogosít. Motorkerékpár vezetésére jogosít, legfeljebb 25 kw teljesítményig, de legfeljebb 0,16 kw/kg teljesítmény/tömeg értékig. Motorkerékpár vezetésére jogosít, 2 éves A1 korlátozott kategóriás gyakorlat után. Motorkerékpár vezetésére jogosít, 2 éves A korlátozott kategóriás gyakorlat után. Motorkerékpár vezetésére jogosít. EGYÉB JÁRMŰVEK VEZETÉSE: - lassú jármű és pótkocsija, - segédmotoros kerékpár, - kerti traktor, - állati erővel vont jármű. 2. táblázat 19

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK NEMZETKÖZI K ATEGÓRIÁK Vezetési jogosultság gépkocsik esetében B bejegyzéssel 17 éves kortól (külföldön 18 éves kortól) C1 bejegyzéssel 18 éves kortól C bejegyzéssel 18 éves kortól D1 bejegyzéssel 21 éves kortól 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi vezetésére jogosít, a szállítható személyek száma 8+1 fő. Egy könnyű pótkocsi is vontatható vele, ahol a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege a 4250 kg-ot nem haladja meg. Egy nehéz pótkocsi is vontatható vele, ahol a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg. 3500 kg-ot meghaladó, de 7500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi vezetésére jogosít, az autóbusz és a trolibusz kivételével. Egy könnyű pótkocsi is vontatható vele. 3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi vezetésére jogosít, az autóbusz és a trolibusz kivételével. Egy könnyű pótkocsi is vontatható vele. Autóbusz vezetésére jogosít, a szállítható személyek száma 16+1 fő. Egy könnyű pótkocsi is vontatható vele. EGYÉB JÁRMŰVEK VEZETÉSE: - mezőgazdasági vontató és könnyű pótkocsija, - lassú jármű és pótkocsija, - segédmotoros kerékpár, - kerti traktor, - állati erővel vont jármű. 3. táblázat D bejegyzéssel 21 éves kortól Autóbusz vezetésére jogosít. Egy könnyű pótkocsi is vontatható vele. 20

NEMZETKÖZI K ATEGÓRIÁK Vezetési jogosultság kombinált kategóriák esetében B+E bejegyzéssel 18 éves kortól D1+E bejegyzéssel 21 éves kortól D+E bejegyzéssel 21 éves kortól C1+E bejegyzéssel 18 éves kortól C+E bejegyzéssel 18 éves kortól B kategóriába sorolt gépkocsi vezetésére jogosít nehéz pótkocsival. D1 alkategóriába sorolt gépkocsi vezetésére jogosít nehéz pótkocsival. A járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege együttesen nem haladhatja meg a 12 000 kg-ot és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a vonó jármű saját tömegét, amelynél a pótkocsit nem személyszállításra használják. D kategóriába sorolt gépkocsi vezetésére jogosít nehéz pótkocsival, amelynél a pótkocsit nem személyszállításra használják. C1 alkategóriába sorolt gépkocsi vezetésére jogosít nehéz pótkocsival. A járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege együttesen nem haladhatja meg a 12 000 kg-ot és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a vonó jármű saját tömegét. C kategóriába sorolt gépkocsi vezetésére jogosít nehéz pótkocsival. EGYÉB JÁRMŰVEK VEZETÉSE: EGYÉB JÁRMŰVEK VEZETÉSE: - mezőgazdasági vontató és könnyű pótkocsija, - lassú jármű és pótkocsija, - segédmotoros kerékpár, - kerti traktor, - állati erővel vont jármű. - mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi, - lassú jármű és pótkocsija, - segédmotoros kerékpár, - kerti traktor, - állati erővel vont jármű. 4. táblázat 21

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK Vezetési jogosultság nemzeti kategóriák esetében V kategória 20 éves kortól TR kategória 20 éves kortól T kategória 16 éves kortól K kategória 16 éves kortól M bejegyzéssel 14 éves kortól Villamos vezetésére jogosít Trolibusz vezetésére jogosít. Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosít, és két nehéz pótkocsi is vontatható vele. Kerti traktor vezetésére jogosít. Segédmotoros kerékpár vezetésére jogosít. Egyéb járművek vezetése: - kerti traktor, - állati erővel vont jármű. Egyéb járművek vezetése: - mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi, - lassú jármű és pótkocsi, - segédmotoros kerékpár, - kerti traktor, - állati erővel vont jármű. Egyéb járművek vezetése: - lassú jármű és pótkocsi, - segédmotoros kerékpár, - kerti traktor, - állati erővel vont jármű. Egyéb járművek vezetése: - állati erővel vont jármű. Egyéb járművek vezetése: - kerti traktor (16 éves kortól), - állati erővel vont jármű. 5. táblázat 22

A kártya formátumú vezetői engedély tartalmi elemei Első oldal: 1. Családi név 2. Utónév 3. Születési idő, hely 4 a). Kibocsátási dátum 4 b). Érvényességi idő 4 c). Kibocsátó hatóság 5. Sorszám 6. Fénykép 7. Aláírás 9. Érvényességi kategóriák Hátsó oldal: 9. Érvényességi kategóriák 10. Vizsga időpontja 11. Kategória érvényessége 12. Korlátozás kódja 13. Külföldi hatóságok bejegyzései részére fenntartott hely 14. Egyéb információk részére fenntartott hely 1.6.2. Ideiglenes vezetői engedély A vezetői engedély eltűnése, megsemmisülése, megrongálódása esetén a vezetői engedély kiadásáig a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre ideiglenes vezetői engedélyt állít ki. Hivatalból kell kiadni az ideiglenes vezetői engedélyt, ha a vezetői engedély kiállítására gyártási hiba, elírás miatt kerül sor. Az egészségi minősítéseket, a vezetői engedélybe bejegyzett korlátozásokat az ideiglenes vezetői engedélyben is fel kell tüntetni. Az ideiglenes vezetői engedély csak belföldön jogosít járművezetésre. 1.6.3. Nemzetközi vezetői engedély Amennyiben nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az érvényes magyar vezetői engedély valamely külföldi államban járművezetésre nem jogosít, a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre nemzetközi vezetői engedélyt ad ki. B kategóriára érvényes nemzetközi vezetői engedély a gépjármű-vezető részére 18. életévének betöltését követően adható ki. Nemzetközi vezetői engedélyt az érvényes vezetői engedély adatai alapján lehet kiállítani. 23

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK A nemzetközi vezetői engedély érvényességi ideje a vezetői engedélyben feltüntetett egészségi érvényességi idő, de legfeljebb a nemzetközi vezetői engedély kiállításának napjától számított három év. A nemzetközi vezetői engedély csak magyar vezetői engedéllyel együtt érvényes. A nemzeti kategóriákra nemzetközi vezetői engedély nem érvényesíthető. A vezető köteles: a vezetői engedélybe bejegyzett korlátozásokat, illetőleg a számára előírt feltételeket megtartani, nevének megváltoztatását a rendőrhatóságnál 8 napon belül bejelenteni, a jogosító okmányt vezetés közben magánál tartani. A gépkocsi vezetése során a vezetőnek több iratot kell magánál tartania, amelyre a rendőrhatósági ellenőrzés, ill. baleset kapcsán lehet szükség: személyi igazolvány, érvényes vezetői engedély, a jármű forgalmi engedélye (járműszerelvény esetén a pótkocsié is), a jármű környezetvédelmi igazolólapja, a kötelező felelősségbiztosítást igazoló kötvény vagy befizetési nyugta. 1.7 A járművek közlekedésben való részvételének feltételei A közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni: amely az előírt műszaki feltételeknek megfelel, és amely az utat és tartozékait nem rongálja, nem szennyezi, és amely járműnek érvényes hatósági engedélye és jelzése van. A hatósági jelzést jól látható állapotban (tisztán) kell tartani, megváltoztatni, letakarni tilos! A gépjárműveknek kivéve a trolibuszt, a mezőgazdasági vontatónak, valamint ezek pótkocsijainak hatósági engedélye: a forgalmi engedély, hatósági jelzése: a rendszámtábla. Kiadásához az ügyfélnek igazolnia kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzését és a jármű műszaki alkalmasságát. A forgalmi engedély a benne feltüntetett időpontig érvényes. A lassú járműnek és pótkocsijának hatósági engedélye: az igazolólap, hatósági jelzése: az azonosító tábla. A kerti traktorok akkor is részt vehetnek a forgalomban, ha nincs hatósági jelzésük. A segédmotorok hatósági jelzése a jármű vázába vagy adattáblájába beütött CM betű és a hajtómotor cm 3 -ben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám. A vezető, mielőtt a járművel a telephelyről elindul, köteles a forgalombiztonság szempontjából, különösen jelentős járműberendezések, alkatrészek, tartozékok üzembiztos, az előírásoknak megfelelő állapotát, működését, az adott körülmények között indokolt módon ellenőrizni. Ezek a berendezések: a kormányberendezés, a fékberendezés, 24

a gumiabroncsok, a járműre kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések. Ha a jármű a 1.7. pontban leírtaknak nem felel meg: az üzembentartó nem engedheti meg, hogy a vezető a járművel elinduljon, tehát az elindulást köteles megakadályozni; a vezető a járművel nem indulhat el, és az elindulásra vonatkozó utasítás végrehajtását köteles megtagadni. A külföldre távozó magyar rendszámú járművet államjelzéssel kell ellátni. Jele: H. A Magyar Köztársaság területén csak olyan külföldi rendszámú gépjármű közlekedhet, amelyet, a rendszámot kiadó állam jelzésével elláttak. 1.8. A közlekedésben való részvétel külön feltételei A fém kapaszkodókörmökkel vagy vezetőélekkel felszerelt kerekű járművel szilárd burkolatú úton közlekedni és vasúti átjárón áthaladni abban az esetben szabad, ha a kapaszkodókörmöket, illetőleg a vezetőéleket védőabronccsal látták el. Hóláncot csak havas, jeges úton szabad használni, maximum 50 km/h sebességgel. Olyan gépjárművel, amelyet menetíró készülékkel (tachográffal) kell felszerelni, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a menetíró készülék üzemképes és lezárt állapotban van, továbbá a gépjármű vezetője azt üzembe is helyezte. Olyan gépkocsival, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy becsatolt biztonsági övvel van rögzítve. A személygépkocsi hátsó ülésén utazó 12. életévét még be nem töltött és 150 cm-nél alacsonyabb gyermeket biztonsági gyermekülésben kell rögzíteni. Nem kell becsatolni a biztonsági övet: a hátramenetben közlekedő gépkocsi vezetőjének, a taxigépkocsi vezetőjének, ha taxi üzemmódban utast szállít, a mentőgépkocsi betegellátó terében utazóknak, ha a becsatolás a beteg állapotának romlását okozhatja, a betegszállítást akadályozza, a járművezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során az oktatónak. A személygépkocsi hátsó ülésén utazó 12. életévét még be nem töltött és 150 cm-nél alacsonyabb gyermeket nem kell biztonsági gyermekülésben rögzíteni, ha: a biztonsági gyermekülés beszerelésére a személygépkocsi gyári kialakítása alapján nem alkalmas, a gyermek az üléshez beszerelt biztonsági övvel megfelelően, biztonságosan rögzíthető, két 10 éven aluli gyermek egy ülőhelyen foglal helyet, az egy időben szállítani kívánt gyermekek száma miatt a biztonsági gyermekülésben történő rögzítés nem oldható meg, a szállítás taxi üzemmódban használt taxigépkocsival, személygépkocsis személyszállítást végző gépkocsival, rendvédelmi szervek gépkocsijával vagy a mentőgépkocsi betegellátó terében történik. 25

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK Zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpárral és segédmotoros kerékpárral csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a vezető és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel. Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az általánostól alacsonyabban állapították meg, abban az esetben szabad közlekedni, ha a jármű hátsó oldalán a megengedett legnagyobb sebesség számértékét kör alakú, 15 cm átmérőjű, 2 cm széles piros szegélyű, fehér alapon 6 cm magas fekete számjegyekkel feltüntették. Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel csak olyan pótkocsit szabad vontatni, amelynek vontatását a hatósági engedélybe tett bejegyzéssel engedélyezték. 26

RÉSZLET A KÖNYVBŐL

KÖZÚTI JELZÉSEK 10. ábra 11. ábra 6. kép 1.2. Az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák Két csoportba oszthatók: a kereszteződésben és útszűkületben szabályozó táblák. A kereszteződésben szabályozó táblák, alakjukat tekintve teljesen eltérőek minden más jelzőtáblától, így hátulról minden esetben felismerhetők. Az Elsőbbségadás kötelező jelzőtábla (10. ábra) azt jelzi, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton érkező jármű részére (4. kép). Kiegészülhet a tábla az útburkolatra felfestett keresztirányú szaggatott vagy folytonos vonallal is, amely azt a helyet jelzi, ahol a járművel ha a megállást az elsőbbség megadása szükségessé teszi meg kell állni. Az elsőbbségadási kötelezettségre a vonal előtt lévő háromszög alakú útburkolati jel is felhívhatja a figyelmet. 5. kép 4. kép Az Állj! Elsőbbségadás kötelező tábla (11. ábra) azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél meg kell állni, és elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkol ló) úton érkező jármű részére (5. kép). Azt a helyet, ahol meg kell állni, az útburkolatra festett folytonos vonal és STOP felirat jelzi. Ha a kötelező meg állás helyét jelző vonalnál a felirat nincs felfestve vagy valamilyen oknál fogva nem látható (pl. kopott, hóval fedett), akkor nem a táblánál kell megállni, hanem az útkereszteződésbe való behaladás előtt olyan helyen, ahonnan az útkereszteződés az elsőbbséggel rendelkező járművek forgalmának akadályozása nélkül belátható. Ha ezt a jelzőtáblát vasúti átjárónál helyezték el, a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt ilyen útburkolati jel hiányában a jelzőtábla előtt kell megállni, és továbbhaladni csak abban az esetben szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik (6. kép). Ez a jelzőtábla mindenütt, ahol elhelyezték, arra kötelezi a vezetőt, hogy a forgalomirányítás esetét kivéve megállással teljesítse elsőbbségadási kötelezettségét. KÖZÚTI JELZÉSEK 29

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK Az útkereszteződésre vonatkozó elsőbbségadási kötelezettséget az útkereszteződés teljes területére kell érteni az út egyik szélétől a másik széléig. Az Elsőbbségadás kötelező illetve az Állj! Elsőbbségadás kötelező táblák között az elsőbbség jogi tartalmát tekintve nincs különbség. Az Állj! Elsőbbségadás kötelező tábla esetén az elsőbbségadás módjában van annyi különbség, hogy ennél a táblánál a kötelező megállás helyét jelző vonalnál, vagy az útkereszteződés előtt minden esetben meg kell állni, függetlenül attól, hogy a védett úton közlekedik-e elsőbbséggel rendelkező jármű vagy sem. Mindkét elsőbbséget szabályozó jelzőtábla alatt elhelyezhetők kiegészítő táblák. Ha a kiegészítő táblán az útkereszteződés alaprajzi vázlatát tüntették fel (12., 13. ábra), az ezen vastag vonallal jelzett úton érkező jármű részére kell az elsőbbséget megadni. Ha a kiegészítő táblán (14. ábra) kerékpár-közlekedésre utaló jelzés van, abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladó kerékpáros részére elsőbbséget kell adni. Ha az Elsőbbségadás kötelező tábla alatt távolságot feltüntető kiegészítő tábla van (15. ábra), ez az Elsőbbségadás kötelező, ha a távolságra utaló feliraton kívül a STOP szó is szerepel (16. ábra), ez az Állj! Elsőbbségadás kötelező tábla előjelzésére szolgál. 12. ábra 13. ábra 14. ábra Útszűkületben vagy olyan helyen, ahol az úttest javítási, építési vagy egyéb okok miatt belátható szakaszon egy forgalmi sávra szűkül, a kétirányú forgalom biztonságos irányítására a következő jelzőtáblákat helyezhetik el: 15. ábra 16. ábra KÖZÚTI JELZÉSEK 7. kép Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben (18. ábra). E tábla jelzése arra utal, hogy az útszűkületben a járműnek elsőbbsége van a szembejövő járművel szemben (8. kép). 17. ábra 18. ábra A szembejövő forgalom elsőbbsége (17. ábra). Ez a tábla azt jelzi, hogy az útszűkületben elsőbbséget kell adni a szembejövő jármű részére (7. kép). 8. kép 30

RÉSZLET A KÖNYVBŐL

KÖZLEKEDÉS Jobbról is ki szabad kerülni a figyelmeztető jelzést használó járművet, ha a vezető meggyőződött arról, hogy ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszélyezteti. Az olyan megállóhely előtt, amelyben villamos áll, és az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetve az úttestre történik, meg kell állni, és továbbhaladni csak a villamos elindulása után szabad. Akadály kikerülésére a bal oldal még záróvonal átlépésével is igénybe vehető, azonban a be nem látható úton ez csak fokozott óvatossággal és szükség esetén irányító személy közreműködésével tehető meg. 3.8. Kitérés útszűkület 3.8.1. A kitérés A Kitérés a szemből érkező járművek elhaladási szabálya. Az egymás mellett ellentétes irányban (szemben) elhaladó járművek között megfelelő oldaltávolságot kell tartani; ennek érdekében - a szükséghez képest - a járművekkel kölcsönösen az úttest széléhez kell húzódni (248. ábra). Olyan keskeny úttesten, amelyen a járművek egymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen, a járművekkel meg kell állni, és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell lehetővé tenni. Hátramenni azzal a járművel kell, amelyikkel ez - a járművek adottságait és a körülményeket figyelembe véve - könnyebben megtehető (249. ábra). 249. ábra Kölcsönös irányváltoztatás esetében az a jármű haladhat tovább elsőként, amelyik nyilvánvalóan előbb érkezett az útszűkülethez. Megközelítően egyszerre érkezés esetén az udvariasság alapján kell eldönteniük az áthaladás sorrendjét. A villamos elsőkénti továbbhaladását ilyen esetben is lehetővé kell tenni (251. ábra). 248. ábra 3.8.2. Útszűkület Ha az úttest mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szűkül, és a közúti jelzésekből más nem következik, a szembejövő járművek közül általában annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik útját irányváltoztatás nélkül tudja folytatni (a másik jármű vezetője az áthaladást lassítással, ill. a szükséghez képest megállással kö teles biztosítani), (250. ábra). 250. ábra KÖZLEKEDÉS 81

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK Amennyiben az egymással szemben haladó járművek közül az egyik kikerülést, a másik előzést akar végrehajtani, a forgalom folyamatossága érdekében elsőként a kikerülést indokolt lehetővé tenni (252. ábra). 251. ábra 252. ábra 3.9. Párhuzamos közlekedés Az olyan úttest, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van függetlenül attól, hogy a forgalmi sávokat útburkolati jellel jelölték-e vagy sem párhuzamos közlekedésre alkalmas (90., 91 kép). 90. kép KÖZLEKEDÉS 91. kép Ebből a szempontból közömbös, hogy az azonos irányú forgalom számára a két vagy több forgalmi sáv egyirányú forgalmi úton, körforgalomban vagy osztott pályás út úttestén áll-e rendelkezésre. Párhuzamos közlekedés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni: az autóbuszöblöt, az autóbusz-forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és lassítósávot, az útburkolati jellel kijelölt kanyarodósávot, a kerékpársávot, a villamospályát, ha nincs forgalmi sávként megjelölve. 82

RÉSZLET A KÖNYVBŐL

5. Egyéb közlekedési szabályok 5.1. Megfordulás, hátramenet EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK Járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat anélkül, hogy a járműveket veszélyeztetné rövid ideig akadályozza. Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenet végzéséhez a járművezetőnek kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről gondoskodni. Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármű mögötti területet, és a jármű vezetőjével is kapcsolata legyen. Az úttesten hátramenetet végző járműnek elsőbbsége van az elinduló, ill. az úttest forgalmába bekapcsolódó járművekkel szemben. Megfordulást végző járművek közül azzal a járművel végezhető elsőként ez a művelet, amelyik járművel azt nyilvánvalóan előbb megkezdték. Ugyanez a szabály érvényes a hátramenetet végző járművek egymás közötti helyzetében is. Tilos megfordulni, illetve hátramenetet végezni: autópályán, autóúton, egyirányú forgalmú úton, körforgalmú úton, vasúti átjáróban. A hátrameneti tilalom alól kivétel az egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet (285. ábra). A megfordulást ezenkívül tilthatja még: az úton: a Megfordulni tilos jelzőtábla, a Záróvonal útburkolati jel az útkereszteződésben: a Balra kanyarodni tilos jelzőtábla, a Kötelező haladási irány jelzőtábla, ha 285. ábra a megfordulást nem jelöli, az Előjelző nyíl, amely az úttestre van felfestve, ha a megfordulást nem jelöli. 5.2. Vasúti átjáró A vasúti átjárót járművel megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A közúti jármű vezetője köteles a jármű sebességét a vasúti átjáró előtt elhelyezett veszélyt jelző táblánál lakott területen belül legfeljebb 30 km/h-ra, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órára csökkenteni, és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebességgel kell haladnia. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK 99

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK A vasúti átjárón 5 km/h átlagsebességnél lassabban nem szabad áthaladni (286. ábra). Vasúti átjáróra való ráhajtás előtt meg kell győződni arról is, hogy az azon való késedelem nélküli és folyamatos áthaladás feltételei megvannak-e. Nem szabad a vasúti átjáróra ráhajtani, ha azon folyamatosan áthaladni nem lehet (117. kép). EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK 117. kép a) Fénysorompó A vasúti jármű közeledését, áthaladását két egymás mellett lévő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi. Egyébként a készülék villogó fehér fényt ad, amely a működőképességét jelenti, és a fentiek szerinti továbbhaladást engedélyezi (118. kép). Üzemzavar esetén sem a piros, sem a fehér fény nem világít. 286. ábra A vasúti átjárón történő áthaladást biztosíthatja: fénysorompó, félsorompó, teljes sorompó, jelzőőr, Állj! Elsőbbségadás kötelező tábla, és van biztosítás nélküli is. 118. kép b) Félsorompó A vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát sorompórúddal lezárja. A félsorompó rúdján piros-fehér fényvisszaverő van. A félsorompóval együtt fénysorompó is működik (119. kép). 119. kép Üzemzavar esetén a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van, illetve a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít (120. kép). c) Teljes sorompó A vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, ill. az úttestet teljes szélességében piros-fehér színű sorompórúddal lezárja. Sorompórúdján piros fényvisszaverő, ill. piros fényt adó lámpa van (121. kép). A teljes sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely 120. kép a sorompó lezárásának megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi, 100

EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK a sorompó lezárásának megkezdését, valamint záródását és zárva tartását, a teljes felnyitásig, két egymás mellett lévő felváltva villogó piros fénnyel jelzi. Üzemzavar esetén a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak. A vasúti átjárót biztosító berendezések üzemzavara esetén a járművel a vasúti átjáróba való behajtás előtt meg kell állni, körül kell 121. kép tekinteni jobbra és balra a vasúti pályatestre. Amennyiben vasúti jármű közeledését észleljük, továbbhaladni tilos. Ha vasúti jármű nem közeledik, áthaladhatunk a vasúti átjárón. Sűrű ködben, korlátozott látási viszonyok között a megállást követően járművünk ablakán kihallgatva is meggyőződhetünk a vasúti jármű közeledéséről. Vagyis minden körülmény között, minden módon meg kell győződnünk a biztonságos áthaladásról (287. ábra). 287. ábra d) Jelzőőr A vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt a vasúti jelzőőr jelzőtárcsával vagy feltartott, ill. a vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett piros fényű lámpával ad megállj jelzést (122. kép). e) Állj! Elsőbbségadás kötelező táblával biztosított vasúti átjáró A megállás helyét jelző vonal előtt, ennek hiányában a tábla előtt kell megállni (123. kép). Továbbhaladni abban az esetben sza- 122. kép bad, ha a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. f) Biztosítás nélküli vasúti átjáró Biztosítás nélküli vasúti átjáróra ráhajtani csak abban az esetben szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és legalább 5 km/órás átlagsebességgel folyamatosan át lehet haladni (124. kép). 123. kép 124. kép EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK 101

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK Vasúti átjáróban tilos: megállni (forgalmi okból is), megfordulni (288. ábra), hátramenetet végezni (289. ábra), előzni (290. ábra). 288. ábra EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK 289. ábra Az előzési tilalom alól kivétel: gépjárművel megelőzhető az egy nyomon haladó jármű. Ha vasúti átjáróban a jármű elakad, és vezetője 290. ábra azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen. 102

www.kresz.com Tisztelt Gépjárművezető! Az Ön által most kézben tartott könyv megfelel a jelenleg érvényben lévő KRESZ-jogszabályoknak. A könyv tartalmazza mindazt az információt, melyet a közúti közlekedés során tudni kell. A jól áttekinthető szerkesztésnek, az ábráknak és a fotóknak köszönhetően az ismeretanyag jól értelmezhető. A könyv jól alkalmazható a KRESZ oktató program c. személyi számítógépre fejlesztett programmal együtt. Egyaránt használható számítógépes KRESZ vizsgára való felkészülésre, hivatalos gépkocsivezetők továbbképzésére. Ezúton is balesetmentes, jó utat kívánok valamennyi úton közlekedő gépkocsivezetőnek és valamennyi utasának! Kotra Károly szerző ISBN: 963 212 678 5 1200,- Ft