TARTALOM A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS TÖRTÉNETE (1796 1837) A vándorlás kora A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS TÖRTÉNETE Az erdélyi magyar színjátszás A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK MAGYAR SAJTÓJA (1800 1830) A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK MAGYAR SAJTÓJA (1830 1848) A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK MAGYAR POLITIKAI SAJTÓJA (1849 1900) A FILMELEMZÉS A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS TÖRTÉNETE (1796 1837) A vándorlás kora A pesti színtársulat 1796-ban feloszlott, de a színház iránti igény és a színjátszók csapata nem csökkent. A helyhiány és a pénzszűke csak korlátozni tudta a magyar nyelvű színjátszást, megszüntetni már nem. A hivatástudat nemzeti ügy volt, egyre többen léptek a színi pályára. Az állandó német színházak mellett a magyar társulatoknak átmeneti, ideiglenes játszóhelyeik voltak ez volt a vándorlás kora a magyar színházi életben. Az 1806-ban kettévált kolozsvári színtársulat először Debrecenben, majd Szegeden játszott, 1808-ban kapták meg az engedélyt, hogy Pesten és Budán is szerepeljenek. 1812-ben épült fel az új német színház, a magyar színészek pedig megkapták a Rondellát. A színtársulat sikeres bemutatókat tartott, csak a pénzhiány szabott gátat további működésének. Tagja volt Katona József is, darabjait be is mutatták (Luca széke, A borzasztó torony) 1812-ben. Az Erdélyben és Magyarországon utazgató vándortársulatok változó színvonalú előadásokat tartottak. Az erdélyi nemesség (Wesselényiek, Telekiek, Bethlenek) adakozásából sikerült megteremteni az állandó kőszínházat 1821-ben. Miskolcon 1823- ban, Balatonfüreden 1831-ben nyílt magyar színház, vezető szerepre Kassa tett szert, az itt alakult társulat lett a magja a későbbi Nemzeti Színháznak. Kassán jelent meg az első színházi újság is, a Játékszíni Tudósítások, és itt tűzték először műsorra 1833. február 15-én Katona József Bánk bán című tragédiáját. Pesten 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színház néven a későbbi Nemzeti Színház. A színház születése körül bábáskodott Széchenyi István, akinek 1831-es tanulmánya (Magyar játékszínrül) jelentős lökést adott a színház felállításához. A színházat 1837. augusztus 22-én nyitották meg Vörösmarty Árpád ébredése című művével. A női főszerepet Déryné alakította, Árpádot Lendvay Márton személyesítette meg. A kor leghíresebb színészei: Kótsi Patkó János, Udvarhelyi Miklós, Szentpétery Zsigmond, Megyeri Károly (róla szól Petőfi Sándor A tintásüveg című verse), id. Lendvay Márton, Bartha János. A kor leghíresebb színésznői: Kántorné Engelhardt Anna, Déryné Széppataki Róza, Lendvayné Hivatal Ildikó.
A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS TÖRTÉNETE Az erdélyi magyar színjátszás A magyar nyelvű színjátszás Erdélyben kedvezőbb körülmények között fejlődött, mint Magyarországon. Az iskolai színjátszásnak régebbi és erősebb hagyományai voltak Nagyenyeden, Marosvásárhelyen és Kolozsvárott. A nagyenyedi kollégiumban 1791-ben szerveződött meg az az önképzőkör, amely a magyar nyelv pallérozásának legalkalmasabb eszközéül a színházat tartotta. A Diákok Enyedi Theátrális Társasága görög, latin, német, francia darabokat és eredeti alkotásokat mutatott be. Színre került Voltaire Brutus, Schiller Haramiák és Tolvajok című műve, de játszották Molière vígjátékait is. 1792 októberében nyújtottak be kérvényt állandó magyar színház alapítására a királyi főkormányzóhoz, aki a kilencfős társulatnak megadta a működési engedélyt. A Magyar Jádszó-Szín első előadására 1792. december 17-én került sor a kolozsvári Rhédey-házban, a bemutatón egy ismeretlen szerző Köléresi című darabját adták elő. A társulat vezető színésze Kótsi Patkó János, aki később a társulat igazgatója és rendezője is volt. 1793-ban került sor az első Shakespeare-bemutatóra, a Romeo és Júliát játszották, a következő évben a Hamlet is színre került, mindkettő Kótsi Patkó János rendezésében. 1797-től Wesselényi Miklós támogatta anyagilag a társulatot, ezzel sikerült úrrá lenni a pénzügyi zavarokon. A társulat 1806-ban kettévált, egyik része Pestre költözött, és hat évig itt tartotta előadásait, a társulat másik fele Erdélyben maradt, Kolozsváron, majd Magyarfrátán játszott. Kótsi végül 1808-ban felhagyott a színészettel, de a Kolozsvári Magyar Színjátszó Társaság tovább működött. 1821-ben épült fel az első állandó magyar színház a városban. Az Erdélyi Múzeum pályázatot írt ki a nyitó előadás darabjának megírására. A pályázók közt volt Katona József Bánk bán című tragédiája, de a bírálóbizottság végül nem talált érdemes művet a pályázatok közt, és Theodor Körner Zrínyi című tragédiáját mutatták be. A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK MAGYAR SAJTÓJA (1800 1830) Hazai Tudósítások 1806 1840, Pest Az első magyar nyelvű pesti hírlap, hetente két szám jelent meg. Célja a magyar társadalmi és kulturális eseményekről való tudósítás. Kultsár István színigazgató szerkesztette. Irodalmi szalonjának ismert vendégei: Szemere Pál, Vitkovich Mihály, Kazinczy Ferenc, de megfordult itt Berzsenyi Dániel is. 1808-ban kiegészült a lap Hazai és Külföldi Tudósításokra, 1817-től szórakoztató melléklete Hasznos Mulatságok címmel jelent meg. Erdélyi Múzeum 1814 1818, Kolozsvár
Irodalmi és tudományos folyóirat, szerkesztője Döbrentei Gábor. A lap munkatársai közé tartozott Kazinczy, Berzsenyi, Kölcsey, Vitkovics István, Szemere Pál. Tíz számot élt meg. Drámapályázatára írta Katona József a Bánk bánt. Tudományos Gyűjtemény 1817 1841, Pest Havonta megjelenő irodalmi, történeti, kritikai, tudományos folyóirat. Szemere Pál és Döbrentei Gábor szerkesztette. Az 1820-as évektől Vörösmarty, Toldy és Bajza József vette át a lap szellemi irányítását, 1827-től irodalmi melléklapja a Koszorú. A Tudományos Gyűjteményben jelent meg Kölcsey Berzsenyiről írt bírálata. Aurora 1821 1837, Pest (évkönyv, évente egy, majd két alkalommal jelent meg) Szépirodalmi zsebkönyv, Kisfaludy Károly alapította. Verseket, szépprózai műveket és zenemellékletet tartalmazott. Az évkönyvben tragédiák, vígjátékok és novellák is helyet kaptak. Munkatársai voltak Vörösmarty, Bajza, Kölcsey, Czuczor Gergely, Toldy Ferenc. Kisfaludy halála után Bajza József szerkesztette. Élet és Literatura 1826 1833, Pest (megszakításokkal) A Kölcsey és Szemere által szerkesztett lap az első magyar esztétikai folyóirat. Az alapítók célja a kritikai műfaj és a romantika meghonosítása. Itt jelent meg Kölcseynek a Nemzeti hagyományok című értekezése és Körner Zrínyijéről szóló kritikája. Koszorú 1828 1841, Pest A Tudományos Gyűjtemény 1827-től megjelent irodalmi melléklapja, Vörösmarty Mihály szerkesztette (1828 32 közt). (Újabb változata 1863 65 közt jelent meg, ekkor a Szépirodalmi Figyelő folytatása, irodalmi és kritikai hetilap. Arany János szerkesztette, a kor irodalmi és tudományos életének nagyjai publikáltak benne, itt jelent meg Daliás idők.) A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK MAGYAR SAJTÓJA (1830 1848) Tudománytár 1834 44, Buda A Magyar Tudományos Akadémia kritikai lapja. Toldy (Schedel) Ferenc szerkesztésében jelent meg az első szám. Az egyes osztályok felügyelték a beérkezett írások tudományos színvonalát. A lap célja a magyar tudomány eredményeinek népszerűsítése. Athenaeum 1837 43, Pest
Liberális szellemű irodalmi folyóirat. Bajza József, Toldy Ferenc és Vörösmarty Mihály szerkesztette. Az ezer előfizetőhöz hetente két alkalommal jutott el. Szerzői közé tartozott Eötvös József, Kemény Zsigmond, Czuczor Gergely. 1842-ben itt jelent meg Petőfi Sándor Borozó című (első publikált) verse (Petrovics néven). Kritikai melléklapja 1837 40 közt Figyelmező címmel jelent meg. Honderű 1843 1848, Pest Szépirodalmi, művészeti és divatlap. Petrichevich-Horváth Lázár szerkesztette, az arisztokrácia számára indított újság. Külföldi lapokból vett át híreket, divatképeket. Szépirodalmi részében novellák, versek jelentek meg, tárcarovataiban kritikák, tudósítások szerepeltek. Heti Szemle című rovatában színházi eseményekről tudósított. Pesti Divatlap 1844 1848, Pest (a Regélő jogutódja) A hetente egyszer megjelenő lapot Vahot Imre szerkesztette. Szépirodalmi, képzőművészeti és társasági lapként az ízlésformálást tűzte ki célul. Az írók, művészek képeivel és illusztrációkkal díszített újság szerkesztőségéhez csatlakozott Petőfi Sándor. Itt jelent meg a János vitéz című elbeszélő költeménye 1845-ben. Életképek 1844 1848, Pest Polgári-liberális szellemű divatlap, a reformkor szellemi orgánuma. Frankenburg Adolf szerkesztette. 1847-től a munkatársai közé tartoztak a Tízek Társaságának tagjai is, a lap szerkesztését Jókai Mór vette át, 1848 áprilisától Petőfi neve is felkerült a szerkesztők sorába. A forradalom után a radikális márciusi ifjak nézeteit hirdette (Nép Szava alcímmel jelent meg). A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK MAGYAR POLITIKAI SAJTÓJA (1849 1900) A XIX. század második felében a politikai lapok közéletformáló szerepe felértékelődött. A kiegyezés utáni időszakban a parlamenti választások és a parlamenti politikai küzdelmek eseményei közfigyelemre tartottak számot, a polgári fejlődés és az írni-olvasni tudók számának növekedése pedig a sajtótermékek számbeli növekedéséhez vezetett. A politikai élet szereplői számoltak ezzel. Kormánypárti és ellenzéki sajtóorgánumok befolyásolták a közvéleményt. Népszava, 1877-től, Pest Politikai hírlap, napilap 1905. április 1-jétől. Külföldi Viktor alapította. 1880-tól a Magyarországi Általános Munkáspárt lapja. 1890-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt központi lapja. Irodalmi rovatában publikált Ady, Kosztolányi, Molnár Ferenc, Illyés Gyula. Ugyanebben a lapban támadja Adyt Csizmadia Sándor 1909-ben.
Szegedi Napló 1878 1922, 1925 1944, Szeged Napilap. Enyedi Lukács alapította, 1884-től Kulinyi Zsigmond vezette a lapot. 1899-től Békefi Antal a főszerkesztő. Munkatársai közt szerepelt Mikszáth Kálmán (1878 1880), Tömörkény István (1890-től), Móra Ferenc és Gárdonyi Géza is. Budapesti Hírlap 1881 1939, Budapest Politikai napilap. Kezdetben független orgánum, majd Tisza István politikáját támogatta. Csukássy József és Rákosi Jenő indította. A főszerkesztő és a kiadó tulajdonosa Rákosi Jenő. Vasárnapi Újság címmel képes melléklete is rendszeresen megjelent. Jókai Mór Sárga rózsa című regénye és Mikszáth Kálmán országgyűlési karcolatai is itt jelentek meg. Pesti Napló 1850 1939, Pest A lapot Császár Ferenc alapította, a szabadságharc utáni időszak legfontosabb politikai, közéleti újságja. Az 1850-es évek közepétől Kemény Zsigmond, majd Királyi Pál, 1894-től Vészi József szerkesztette a Pesti Naplót, kilépéséig. 1865-ben Deák Húsvéti cikke is ebben a lapban jelent meg. Budapesti Napló 1896 1918, Budapest Vészi József szerkesztette liberális szellemiségű lap. Papp Dániel, Thury Zoltán és Lyka Károly mellett 1898-ban lépett a lap munkatársai közé Molnár Ferenc. Ady 1905-től a Nyugat megindulásáig közel 500 írását publikálta Vészi lapjában. 1906-tól Kosztolányi Dezső is csatlakozott a laphoz. A FILMELEMZÉS A filmelemzés célja: o az észlelés érzékenységének elmélyítése o az esztétikai ízlésformálás tökéletesítése o az esztétikai élvezet növelése o az audiovizuális média ismeretanyagának elsajátítása o a mediális folyamatok jobb megítélése) Ezt ki lehet hagyni: a kötet érettségizőknek készül. A filmelemzés módszere: o Tartalomelemzés jellemző jegyek gyakoriságának kiemelése (csoportmunka) valami mellett vagy ellen szóló érvek, ismertetőjegyek osztályozása (vita/csoportmunka)
az egyes érvek erősségének mérése (vita) minták, visszatérő motívumok gyakorisága hogyan függ össze a produktum más alkotórészeivel (vita) a befogadás esztétika szempontjai: érthetőség (mi okoz nehézséget a megértésben?) hatás (milyen az elsődleges/másodlagos hatás?) katarzis-élmény esztétikai élmény (pl. mitől tetszett / mitől nem tetszett?) o Modern tartalomelméleti megközelítés motívumrendszer (fő- és mellékmotívumok) időszerkezet (a reális idő és a szubjektív idő kettősségének szerepe, a reális idő helyett az idő szubjektív élménye, átélése a fontosabb) az mű térszerkezete (helyszínek; külső, belső terek) nézőpontváltások és azok szerepe tónus (hangulati réteg) ábrázolt tárgyiasságok és sematizált szemléletességek közvetített világkép, eszmerendszer értékszerkezet (szintek, viszonyok) informatív és reflexív rétegek viszonya Az összehasonlító filmelemzés célja: o az azonos téma technikai hasonlóságainak és különbségeinek számbavétele o az azonos téma esztétikai megvalósulása közti hasonlóságok és különbségek számbavétele o az azonos téma értelmezési hasonlóságainak és különbségeinek számbavétele o rendező/i koncepció/k értékelése/összevetése o a film üzenetének összehasonlítása o a képi világ összehasonlítása (operatőri munka összehasonlítása) o dramaturgiai hasonlóságok és különbségek számbavétele o szereplők/színészek játékának és karaktermegformálásának összehasonlítása o térábrázolás, helyszínek összehasonlítása o jelmez, kosztüm, kellékek összehasonlítása o zene, háttérzajok összehasonlítása