A l s ó - T i s z a - v i d é k i

A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i é s T e r m é s z e t v é d e l m i F e l ü g y e l ő s é g Ügyiratszám: 56186-7-11/2014. Ügyintéző: dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Dr. Hegedűs Márta Filakné Enyedi Andrea Kovács Viktor Tárgy: Dávodi Augusztus 20 Zrt., Dávod egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálat alapján H A T Á R O Z A T A Dávodi Augusztus 20 Zrt. (6524 Dávod, Petőfi S. u. 52.) részére a 2014. június 27-én benyújtott 5 éves felülvizsgálati dokumentáció alapján e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Dávod, 0159/4. hrsz. alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 11. pontja szerinti [Nagy létszámú állattartás 11. b. pont: 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára 11. c. pont: 750 férőhely kocák számára] tevékenység folytatásához. AZ ENGEDÉLYES ADATAI Engedélyes neve: Dávodi Augusztus 20 Zrt. Engedélyes címe: 6524 Dávod, Petőfi S. u. 52. A cég (engedélyes) KÜJ száma: 100 259 814 Telephely KTJ: 100 318 972 IPPC KTJ(hízó): 101 611 430 IPPC KTJ(koca): 102 514 053 NOSE-P kód: 110.04. TEÁOR 2008.: 0146 Cégbejegyzés szám: 03-10-100307 Statisztikai azonosító jel: 12567247-0150-114-03 ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG: Tevékenység megnevezése: Tevékenység folytatásának helye: A tevékenység kapacitása: A telephely súlyponti EOV koordinátái: Kapcsolódó létesítmény: Technológia megnevezése: Létesítmény helye helye: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete 11. pontja szerinti nagy létszámú állattartás 11. b. pont: 2.000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára 11. c. pont 750 férőhely kocák számára Dávod, 0159/4. hrsz. 6450 db hízó (30 kg felett) 1268 db koca X: 71227 m, Y: 639342 m Szemes termény tisztítása-, és szárítása Dávod, 0159/4 hrsz. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai: Neve: Környezetszakértő Környezetvédelmi Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Székhelye: 7636 Pécs, Illyés Gyula u. 16. Jogosultsági okiratának száma: SZKV-zr/02-0974, SZKV-vf/02-0974, SZKV-lev/02-0974, SZKV-hu/02-0974 Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 E-mail: alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap: http://atiktvf.zoldhatosag.hu

2 A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A telep elhelyezkedése A sertéstelep Bács-Kiskun megyében, Dávod község külterületén, a községtől DK-i irányba található. A sertéstelepet az 51. sz. másodrendű főútról lekanyarodva az 51147-es bekötőútra, majd a település központjánál délre kanyarodva a község belterületi önkormányzati tulajdonú gyűjtőútján keresztül lehet megközelíteni. A sertéstelep kettős kerítéssel körülvett, teljesen zárt terület. A sertéstelep hígtrágyás tartástechnológiával üzemel, teljesen zárt tartásmódban. A bekerített állattartó teleptől D-i irányban helyezkednek el a hígtrágya tározó medencék (2 db). A telephelyet a jelenleg érvényes rendezési terv szerint közvetlenül északi, nyugati és déli irányból mezőgazdasági terület, keleti irányból MG jelű gazdasági terület (major) határolja. Tervezett bővítés A telephely bővítése során 2015. évben új hizlaldát, fiaztató-malacnevelőt és egy új kocaszállást terveznek üzembe helyezni. A tervezett bővítések alkalmazkodnak a telepen kialakított lagúnás, hígtrágyás tartástechnológiához, azonban a férőhelyszámban növekedést eredményeznek. A jelenlegi és a tervezett új állattartó épületek férőhely szerint Szám Funkció Férőhely [db] Terület [m 2 ] 1. Hizlalda 1.200 1.326 2. Hizlalda 1.200 1.326 3. Hizlalda 1.200 1.326 4. Hizlalda 1.200 1.326 5. Süldőnevelő 160 256 6. Utónevelő 2.100 832 7. Fiaztató 150 704 8. Kocaszállás + kanszállás 608 + 8 1.280 9. Utónevelő 300 135 10. Új Fiaztató 3x30 597 11. Új malacnevelő 3x330 507 12. Új hizlalda 5x330 1.671 13. Új kocaszállás (tervezett) 420 Kb. 900-1.000 Az állattartó épületek férőhelyszám szerinti összesítése Épület megnevezése Darab Férőhely összesen [db] Hizlaldák 4 4.800 Új hizlalda 1 1.650 Kocaszállás 608 1 Kanszállás 8 Új kocaszállás 1 420 Fiaztató 1 150 Új fiaztató 90 1 Új malacnevelő 990 Süldőnevelő 1 160 Utónevelő (malacnevelő) 2 2.100 +300 Összesen 12 11.276

Az állattartó épületek 30 kg feletti hízó és koca férőhely szerinti összesítése: 3 Állatcsoport megnevezés Épület megnevezése Férőhely összesen [db] 30 kg feletti hízó férőhely Koca férőhely Hizlaldák 4.800 Új hizlalda 1.650 Kocaszállás 608 Új kocaszállás 420 Fiaztató 150 Új fiaztató 90 A telephelyen az elmúlt 5 évben folytatott tevékenység Az elmúlt 5 év során a sertéstelep épületeit jó karban tartották, anyagi lehetőségeik szerint korszerűsítették. A pályázati lehetőségeket kihasználva új vemhesítő, fiztató és hizlalda építésére, a hígtrágya gyűjtő rendszer rendeleti előírás szerinti műszaki megfelelésére, egy saját állati hullaégető berendezés telepítésére rendelkeznek engedélyekkel. A kettős kerítéssel körbevett sertéstelepen és a sertéstelephez tartozó hígtrágya gyűjtő medencék körül a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott fásítási tervben foglalt növénytelepítést 2012. év tavaszán elvégezték. A telepen végzett tevékenységből adódó környezetterhelés, haváriákból adódó káresemény az elmúlt 5 évben a telepen nem volt. Az elmúlt öt évben a telepen állategészségügyi probléma nem jelentkezett. A sertéstelepről az elmúlt 5 évben értékesített sertések számát az alábbi táblázat szemlélteti. A telepről hízók kerülnek értékesítésre. Év Darabszám 2009. 12.993 2010. 12.922 2011. 15.174 2012. 15.603 2013. 14.061 Energiafelhasználás A sertéstelep áramellátása saját trafó állomásról történik, fogyasztásmérőn keresztül. A fogyasztásmérő a sertéstelep és a keverőüzem együttes fogyasztását méri. A telep valamennyi épületének (istállók és szociális blokk) ahol ez szükséges szükséges hőenergia és használati melegvíz ellátást földgáztüzelésű (kis névleges hőteljesítményű) kazánok és boilerek biztosítják. A sertéstelepen, a szemes termény szárítóban és tisztítóban, valamint a magtárban felhasznált földgáz és villamos energia mennyiségek 2009. - 2013. években Év Földgáz [m 3 ] Elektromos áram [kwh] 2009. 148.353 462.669 2010. 187.616 502.589 2011. 151.221 598.721 2012. 119.461 562.377 2013. 84.577 +72.950 (termény szárító) 373.934 +194.324 (termény szárító) A 2012. évtől üzemelő szemes termény szárítóban és tisztítóban felhasznált földgáz és terménymennyiségek Év Üzemidő [óra] Szemes termény mennyisége [tonna] Felhasznált földgáz mennyisége [m 3 ] 2012. 1.092 14.359 36.771 2013. 972 12.580 72.949 Vízfelhasználás, keletkező hígtrágya (2009.-2013. év)

Év 4 Felhasznált víz (sertéstelep + major) [m 3 /év] Keletkező hígtrágya mennyisége [m 3 /év] 2009. 18.750 (12 260 + 6 490) 7.630 2010. 20.300 (17 500 + 2 800 ) 11.091 2011. 30.260 (18 500 + 11 760) 11.847 2012. 32.196 (19 000 + 13 196) 11.746 2013. 33.657 (19 500 + 14 157) 11.541 A telephelyen alkalmazott technológia A sertéstelepen alkalmazott tenyésztési program a Dalland típusú hússertés kocaállományra épül, melyek utánpótlását a telepen belüli szaporulattal valósítják meg. A tenyésztésnél csak és kizárólag mesterséges termékenyítést végeznek. A telepen alkalmazott technológia intenzív rácspados, lagúnás tartástechnológia, kiépített hígtrágya lagúnákkal az istállók alatt. Az istállók, az épület alatti csővezetékkel csatlakoznak a telepi hígtrágya gyűjtő vezetékre, ami aknákon keresztül szállítja a hígtrágyát a tároló medencékbe. Szám Funkció Fűtés Szellőztetés Etetés Itatás 1. Hizlalda 2. Hizlalda 3. Hizlalda nincs Szabályozott tetőventillátor Száraz darás önetető Önitató 4. Hizlalda 5. Süldőnevelő nincs Természetes 6. Utónevelő Deltacsöves radiátoros fűtés Száraz darás etetés Szopókás önitató 7. Fiaztató 8. Kocaszállás nincs Szabályozott tetőventillátor Száraz darás önetető Önitató 9. Utónevelő Deltacsöves radiátoros fűtés 10. Új Fiaztató Deltacsöves radiátoros fűtés Szabályozott tetőventilátor 11. Új malacnevelő 12. Új hizlalda nincs Szabályozott tetőventillátor 13. Új kocaszállás (tervezett) nincs Szabályozott tetőventillátor Száraz darás önetető Száraz darás önetető Száraz darás önetető Önitató Önitató Önitató Vízellátás A sertéstelep vízellátása saját tulajdonú fúrt kutakból történik. A sertéstelepen belül a vízelosztáshoz szükséges nyomást 100 m 3 - tárolókapacitású hidroglóbusszal biztosítják. Vízigény a telephely kapacitásbővítését követően Korcsoport Várható létszám Tervezett férőhelyszám Fajlagos fogyasztás [liter/db/nap] Napi vízigény [liter] Vemhes koca 450 1.028 4-6 5.140 Szoptatós koca 210 240 10-15 3.600 Süldő 3.450 3.550 2-3 10.650 Hízó 5.900 6.450 4-5 32.250 Tenyészkan 8 8 8-10 80 Összesen 10.018 11.276-51.720

Itatási vízigény: Várható hígtrágya mennyiség: Takarító és egyéb technológiai vízigény: kb. Szociális vízigény: Sertéstelep beruházás utáni várható vízigénye: 5 51.720 l/nap x 365/1000 = 18.878 m 3 /év 8000-9000 m 3 /év 4.000 6.000 m 3 /év kb.180-200 m 3 /év 25.078 m 3 /év Tűzivíz tárolás A Dávod 0159/4 hrsz. alatti területen 1 db 50 m 3 -es földalatti, vasbeton medence szolgál a tűzivíz tárolására. Monitoring rendszer A sertéstartás üzemelésének ellenőrzésére a telepen üzemelési vízjogi engedéllyel rendelkező kiépített monitoring rendszert üzemeltetnek. Karbantartási tevékenység A telepen karbantartó műhely van, amely a keverőépület Ny-i végében került kialakításra, melyben a telepen üzemelő berendezések javítását végzik. A gépek, járművek javítása a Zrt. gépműhelyében történik (Dávod 1673/3 hrsz.). A gépek üzemanyag ellátását saját üzemanyagkútról biztosítják, ami a gépműhely telephelyen helyezkedik el. Üzemanyag-, és egyéb olajtárolás a kerítéssel körülkerített sertéstelepen nem történik. A sertéstelephez kapcsolódó tevékenységek A sertéstelep kerítésén kívül (0159/4 hrsz.) K-i irányba helyezkedik el a használaton kívüli B1-15 tip. terménytisztító és -szárító berendezés a hozzá tartozó tisztítókkal, mellette egy magtár, és egy szintén használaton kívüli épület található. 2011. évben létesült a terményszárító torony és a hozzá tartozó elő-, illetve utótisztító berendezés. A telepített berendezések 2012. év tavaszán kerültek beüzemelésre. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telepen diffúz légszennyező forrásnak tekintendők az állattartó épületek a hígtrágya tározók, a lagúna rendszer. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogén-oxidok, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Takarmányozás A sertéstelepen az állatok számára a szükséges mennyiségű takarmány legnagyobb részét helyben állítják elő, saját takarmánykeverő üzemben, kisebb részét vásárolják. A szükséges szemestakarmányt maguk termelik és raktározzák, a premixeket, fehérjehordozókat és adalékanyagokat külső cégektől vásárolják. A telepen a takarmányfogyasztást naponta ellenőrzik, és igény szerint naponta rendelik a keverőből. Az istállóépületekbe a takarmányt ömlesztett kiszerelésben csővezetéken vagy takarmányszállító fluidkocsival szállítják az épületek mellett elhelyezett takarmánysilókba, majd onnan adagolják az istállókba gépi segítséggel. A korcsoportoknak és hasznosítási iránynak megfelelően a keverőüzemben különféle vemheskoca-tápot, szoptatókoca-tápot, nevelőtápot, hízótápokat állítanak elő. Az előállított tápot nem fertőtlenítik. A különböző típusú takarmányokat az erre a célra elkülönített tárolókban egymástól elkülönítve tárolják. Trágyakezelés A sertéstelepen keletkező hígtrágya a lagúnákban gyűlik össze, majd onnan gravitációs csatornákon át a telepi (50 m 3 -es) gyűjtőátemelő aknákon keresztül, egy átemelő homogenizáló szivattyú a hígtrágyát közvetlenül juttatja a jelenleg kétmedencés tározóba. A sertéstelephez tartozó hígtrágya kezelő-, és gyűjtőrendszer jelenleg 2 db, egyenként 6.500 m 3 -es fóliabélésű földmedencéből áll. A medencék együttes tárolókapacitása: 13.000 m 3. A medencékben gyűjtött hígtrágya homogenizálását fixen telepített keverőlapátok segítségével végzik el. A medencék szigetelése, műszaki kialakítása és tárolókapacitása maradéktalanul megfelel a vonatkozó rendelet által előírtaknak, és a tározókapacitás képes biztosítani a sertéstelepen keletkező hígtrágya min. 6 havi mennyiségének biztonságos tárolását. Fűtés A sertéstelepen történt 2006. évi korszerűsítés eredményeképpen az istállók (ahol szükséges) és a szociális blokk fűtését és melegvíz ellátását korszerű földgáztüzelésű, kis hőteljesítményű kazánokkal biztosítják. Az elmúlt időszakban kisebb korszerűsítési munkák során, a már elhasználódott, korszerűtlen, rossz hatásfokkal üzemelő tüzelőberendezéseket lecserélték. A beszerelésre került kazánok mindegyike külön-külön füstkivezetéssel rendelkezik. A sertéstelepen jelenleg üzemelő berendezések (kazánok és bojlerek) típusa és névleges hőteljesítménye Kémény sorszáma Berendezés típusa Berendezések dbszáma Névleges hőteljesítmény 1. sz. kémény Wiessmann Vitodens 100-W 1 db 35 kw

2. sz. kémény Hőterm 41 gázkazán Termo ÖV 35 gázkazán 6 1 db 1 db 45 kw 32,5 kw 3. sz. kémény Fégterm gázkazán 1 db 28 kw 4. sz. kémény Wiessmann Vitodens 100-W 1 db 35 kw 5. sz. kémény Wiessmann Vitodens 100-W 1 db 35 kw 6. sz. kémény Hőterm gázkazán 1 db 78 kw 7. sz. kémény Hőterm gázkazán 1 db 78 kw A telephelyen a fűtéshez kapcsolódóan a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem üzemel. A telephelyen működő szellőzés és a légtechnikai berendezések műszaki adatai Épület azonosítója Légszállító teljesítménye [m 3 /h] Ventilátor Darabszám [db)] 1. Hizlalda Max: 173.600 8 2. Hizlalda Max: 173.600 8 3. Hizlalda Max: 173.600 8 Szellőzési mód Elszívásos Automata Elszívásos Automata Elszívásos Automata Mérete [m x m] Légbeejtő Darabszám [db] 0,85x0,38 60 0,85x0,38 60 0,85x0,38 60 4. Hizlalda Max: 150.500 10 Elszívásos Automata Perforált állmennyezet 0 5. Süldőnevelő nincs nincs Természetes Nincs nincs 6. Utónevelő Max: 79.800 6 Elszívásos Automata Perforált állmennyezet 0 7. Fiaztató Max: 66.500 5 8. Kocaszállás Max: 131.420 8 9. Malacnevelő Max: 26.600 2 Elszívásos Automata Elszívásos Automata Elszívásos Automata Ajtószellőzés 0 0,85x0,38 60 065.0,25 16 10. új fiaztató és malacnevelő Max: 77.670 6 Elszívásos Automata 080x0,24 0,55x0,24 12 12 11. új hizlalda Max: 230.000 20 Elszívásos Automata Perforált állmennyezet 0 12. új kocaszállás Max: 105.780 6 Elszívásos Automata 82 cm kürtő 10 Hűtőrendszer Az épületek hűtésére evaporatív hűtőrendszer került beépítésre, mely működése során magasnyomású szivattyú segítségével a légáramba oldalfali, vagy mennyezeti légbeejtő elé vizet permetez.

7 A folyosókon a levegőt a fiaztatókban és a malacnevelőkben előhűtik vagy fűtik. A folyosóra a levegő mindig a hűtőpanelen keresztül érkezik. Épület azonosítója Típusa Hűtés Darabszám (db) 1. Hizlalda Evaporatív (nagynyomású) 1 2. Hizlalda Evaporatív (nagynyomású) 1 3. Hizlalda Evaporatív (nagynyomású) 1 4. Hizlalda Evaporatív (nagynyomású) 1 5. Süldőnevelő nincs 0 6. Utónevelő Hűtőpanel (Humibat S40) 2 7. Fiaztató Hűtőpanel (Humibat S40) 3 8. Kocaszállás nincs 0 9. Malacnevelő Hűtőpanel (Humibat S20) 2 10. új fiaztató és malacnevelő Hűtőpanel (Reventa W 5000) Hűtőpanel (ReventaW10000) 7 5 11. új hizlalda Evaporatív (nagynyomású) 1 12. új kocaszállás Evaporatív (nagynyomású) 1 Terményszárító és - tisztító A technológia bemutatása: A telephelyen 2012. év tavaszától 25 tonna/h kapacitású terményszárító és -tisztító berendezés üzemel. A létesítmény az alábbi fő egységekből áll: 1. Cimbria Delta 145 típusú előtisztító berendezés, 2. Cimbria AEG-24R típusú szemes terményszárító torony, 3. Cimbria Delta 146 típusú utótisztító berendezés. A telephelyre beszállított szemes terményt a garatból serleges felvonó szállítja az előtisztító berendezéshez. Az előtisztítás síkrostás tisztító berendezésben történik. A megtisztított terménytől elszívott poros levegőt ciklonba vezetik, ahonnan a megszűrt levegő a környezetbe áramlik. A termény ezt követően a szárítóba kerül, ahol a nedvességtartalomtól és fajtától függően beállított szárítási művelet következik. Innen a terményt serleges felvonóval az utótisztító berendezésben tovább tisztítják, az elszívott poros levegőt ciklonban megszűrik, ezt követően a levegő környezetbe áramlik. A technológiához kapcsolódó bejelentés köteles pontforrások Pontforrás megnevezése Pontforrás száma Pontforrás magassága (m) Pontforrás keresztmetszete (m 2 ) Légszállító teljesítmény (m 3 /h) Kibocsátott légszennyező anyag Előtisztító ciklonkürtő P2 13 0,28 8.864 (mért) szilárd Utótisztító ciklonkürtő P3 13 0,28 10.362 (mért) szilárd A pontforrásokhoz csatlakozó berendezések LAL szerinti azonosítói és műszaki adatai

8 Pontforrás P2 P3 Berendezés Azonosítója Megnevezése Műszaki adatok E4 Cimbria Delta 145 előtisztító 60 t/h teljesítmény L6 Porleválasztó ciklon 95% leválasztási hatásfok V3 Elszívó ventilátor 8.865 m 3 /h légszállító telj. E5 Cimbria Delta 146 utótisztító 100 t/h teljesítmény L7 Porleválasztó ciklon 95% leválasztási hatásfok V4 Elszívó ventilátor 10.360 m 3 /h légszállító telj. Pontforrások kürtőin kibocsátásra kerülő szilárd légszennyező anyag kibocsátási határértékei A légszennyező pontforrásokra megállapított technológiai határérték a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. sz. mellékletének 2. 39. pontja alapján: Légszennyező anyag Pontforrás Határérték Szilárd anyag (7) P2, P3 Eljárás specifikus: 150 mg/m 3 Diffúz légszennyezés A süldőnevelő épületen kívül mind a meglévő, mind a tervezett új istállóépületek mesterséges szellőzéssel rendelkeznek. A hígtrágyás tartásmóddal működő telepen az istállókat rendszeresen nagynyomású vízsugárral mossák, aminek eredményeképpen az istállóban az ammónia nem dúsul fel, illetve a lagúnákban nem alakulnak ki kedvezőtlen bomlási folyamatok. Elhullott állatok elhelyezése Az állati hullákat jelenleg saját hullaégető berendezésben semmisítik meg. A saját tulajdonú kis teljesítményű hullaégető rendelkezik, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága által BKI-01/109-0/2014. ügyiratszámon, 2014. január 7-én kiadott engedéllyel. Az engedély 5 évig érvényes. Járműforgalom hatása a levegőre A telephelyre érkező, valamint a telephelyen belüli járműmozgás nem jelentős, így az ebből származó légszennyező anyag kibocsátás sem számottevő. A TEVÉKENYSÉG SORÁN KELETKEZŐ MELLÉKTERMÉK Az állati eredetű melléktermékeket a telephelyen saját kisteljesítményű állati hulladékégető berendezésben ártalmatlanítják, mely berendezés rendelkezik a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága BKI- 01/109-0/2014. ikt. számú működési engedélyével. Az állati eredetű mellékterméket az égetésig nem gyűjtik, az elhullást követően azonnal beüzemelésre kerül az égető berendezés. A hulladékégetésből származó hamut 160 l-es műanyag, zárható gyűjtőedényben gyűjtik. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése Az állatgyógyászati hulladékokat egy külön álló, zárható, szilárd padozatú raktár épületben, 1 db 20 l-es zárható gyűjtőedényben gyűjtik, az állategészségügyi hulladékokat szerződés alapján engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át. A takarmánykeverési technológiából származó papír, műanyag és egyéb csomagolási hulladékokat szelektíven gyűjtik, majd hulladékkezelőnek adják át hasznosításra. A telephelyi melléktermék kezelése során keletkező hamu és salak hulladékot mezőgazdasági területen hasznosítják. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése A kommunális hulladékokat 5 db 110 l-es edényben gyűjtik, amit a közszolgáltatás keretén belül szállíttatnak el heti egyszeri alkalommal, szerződés alapján. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése Hulladék EWC kód Megnevezése Kazánhamu és salak 19 01 12 További kezelés a helyszínen Helyszínen történő hasznosítás Telephelyen kívüli kezelés módja Mezőgazdasági hasznosítás Kompozit csomagolási hulladék 15 01 05 Átadás engedéllyel nincs nincs Állatgyógyászati rendelkezőnek hulladék 18 02 02 * Kommunális hulladék 20 03 01 Átadás ártalmatlanításra

9 Hulladék nyilvántartás A Zrt. jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. A TEVÉKENYSÉG ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELMI VONATKOZÁSAI A Zrt. sertéstelepe, Dávod község külterületén lévő 0159/4 helyrajzi számú major területének nyugati részén vágósertések előállításával foglalkozik hígtrágyás technológiával. A telephely zajkibocsátását meghatározó zajkeltő berendezések, műveletek: szellőztetést biztosító ventilátorok, takarmánykeverőkiosztó rendszer, szállítási tevékenység, és a terménytisztító és szárító berendezés. A környezet zajterhelésének bemutatása érdekében 2014. május 28-án zajmérést végeztek a telep közvetlen környezetében és a település legközelebbi lakóépületei előtt, az MSZ 18150-1:1998 számú szabvány előírásainak megfelelően. A vizsgálat célja új zajforrás létesítését megelőzően a fennálló zajállapot (alapállapot) meghatározása, amely alapján megállapítható lesz, hogy a tervezett beruházás megvalósítása a környezet zajterhelésében milyen eltérést okoz. A vizsgálat során a szárító berendezés nem működött. A szárító telep zajkibocsátását Lengyel György zaj- és rezgéscsökkentési szakmérnök 2012. október 8-án a nappali és éjszakai időszakban zajméréssel határozta meg, mely zajmérési jegyzőkönyvet (Tsz:2012/K-070. számú) a felügyelőségünkre beküldték. A megküldött mérési jegyzőkönyv alapján a szárító berendezés működése a nappali és éjszaki üzemmódban is megfelel a zajvédelmi előírásoknak. A telephely zajvédelmi hatásterületén védendő létesítmények találhatóak. Jó közlekedési kapcsolatot biztosít a telephelytől É-ra lévő 51. számú másodrendű főút. A szállítási célforgalom az út egyéb forgalmához viszonyítva nem jelentős mértékű, ezért csak néhány tized db-es emelkedést okozhat a közlekedési zajterhelésben. A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI Szennyvízelvezetés A telephelyen keletkező szociális szennyvizet 26,5 m 3 kapacitású, zárt, vízzáróan kialakított vasbeton aknában gyűjtik, majd szennyvíztisztító telepre szállítják. Trágyakeletkezés, -kezelés, -hasznosítás A telephelyen hígtrágyás, lagúnás rendszerű tartástechnológiájú állattartást végeznek. A keletkező hígtrágyát 2 db, összesen 13.000 m 3 térfogatú hígtrágya tárolóba vezetik, melyek 6 havi tárgyamennyiség befogadására alkalmasak. A hígtrágya mezőgazdasági területen kerül hasznosításra. A telephely vízilétesítményei (vízellátó kút, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés, hígtrágyarendszer, monitoring rendszer) 55002-3- 6/2012. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az engedély többször, legutóbb 55002-3-10/2013. számon került módosításra. Az engedély érvényességi ideje: 2017. október 31. A telephely az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság által 98017-1-1/2014. számon jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. A telephelyen az állatok égetéséből származó kazánhamu és salak mezőgazdasági területen kerül elhelyezésre. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A telephelyül szolgáló ingatlan védett természeti területet, Natura 2000 területet, érzékeny természeti területet, természeti területet nem érint, védett természeti érték előfordulási helyeként sem ismert, így a további üzemeléssel szemben természetvédelmi kizáró ok nem merült fel. A hígtrágya kihelyezésre ügyfél hatósági engedélyekkel rendelkezik. Bár számos kihelyezéssel érintett ingatlan csatorna mentén húzódik, azonban mindkét engedélyben előírásra került az 5 méteres biztonsági távolság betartása. A tárgyi telephely már a 80-as években is üzemelt, a meglévő épületek kialakítása is megfelel a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) tájvédelemre vonatkozó előírásainak, továbbá az építmények funkcionálisan is igazodnak környezetükhöz, így az egységes környezethasználati engedély kiadásának tájvédelmi akadálya sincs.

10 ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA Elérhető legjobb technika A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A tevékenységre vonatkozóan magyar nyelvű BAT útmutató rendelkezésre áll. Az útmutató alapján a telep megfelel az elérhető legjobb technika (BAT) feltételrendszerének. BAT-nak való megfelelés A sertéstelepen alkalmazott technológiák hulladékgazdálkodási, földtani közeg-, levegő- és zajvédelmi szempontból megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak. A telepen alkalmazott technológia intenzív rácspados, lagúnás tartástechnológia, kiépített hígtrágya lagúnákkal az istállók alatt. Az istállók, az épület alatti csővezetékkel csatlakozva a telepi hígtrágya gyűjtő vezetékre, ami aknákon keresztül szállítja a hígtrágyát a hígtrágya tároló medencékbe. A keletkező hígtrágyát mezőgazdasági területeken hasznosítják. A sertéstelepi tartástechnológiából eredően az egyik legnagyobb mennyiségben keletkező állati eredetű melléktermék a telephelyen engedéllyel rendelkező égető berendezésben ártalmatlanításra kerül, az így keletkező nem jelentős mennyiségű kazánhamu és salak hasznosítása kerül. Az üzemeltetés során keletkező hulladékokat szelektíven gyűjtik. A kommunális hulladékokat szerződés alapján heti rendszerességgel szállítják el a telepről. A veszélyes hulladékokat fajtánként külön gyűjtve az üzemi veszélyes hulladékgyűjtőbe helyezik el. A termelési hulladékokat (takarmány és termény hulladék) külön gyűjtve a mezőgazdasági földművelés során hasznosítják. A sertéstelep hulladékgazdálkodása megfelel a keletkező hulladékok hasznosítására vonatkozó elvárásoknak. A sertéstelepen a vízfelhasználást központi vízóra méri. A hígtrágyás, lagúnás tartástechnológia az önitatórendszer alkalmazásával víztakarékos. A telepen veszélyes anyagokat (takarító és fertőtlenítőszerek) számottevő mennyiségben nem használnak. A jelenleg használt "veszélyes anyagok" a telep fertőtlenítéséhez és szakszerű üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükségesek, más anyagokkal ki nem válthatók. A sertéstelepen az utóbbi öt évben az istállókat folyamatosan újították fel, és korszerűsített tartástechnológiát alakítottak ki. A sertéstelep bővítése, fejlesztése jelenleg is zajlik. A környezetszennyezéssel járó balesetek megelőzése érdekében rendszeres munkavédelmi oktatásokat tartanak, a berendezések állapotát naponta ellenőrzik, a telephelyen az itt keletkező hígtrágyán kívül környezetre ártalmas anyagokat számottevő mennyiségben nem tárolnak. A földgázzal történő fűtési- és használati melegvíz előállító rendszer, jelenleg a használatban lévő legkevésbé környezetterhelő hatással bíró műszaki megoldás (leszámítva a megújuló energiaforrások használatát). A telephelyen és a hígtrágya tározó medencék körül 2012. évben védőfásítás történt. Az etetési technológia során a takarékos önetetős rendszert alkalmazzák. A telepen a takarmányfogyasztást naponta ellenőrzik, és igény szerint naponta rendelik a keverőből. Biztosítják a takarmánysilók könnyű megközelíthetőségét. Alacsony zajszintű berendezésekkel végzik a takarmány előkészítését és kiosztását. A zajkibocsátó berendezéseket rendszeresen szervizelik. Az egységes környezethasználati engedélyes tevékenységgel kapcsolatban lakossági panasz, bejelentés az elmúlt 5 évben nem volt. ELŐÍRÁSOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét képezi. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, nem valósítható meg a felügyelőség előzetes értesítése és annak engedélyezése nélkül. 3. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik. 6450 db hízó (30 kg felett), 1268 db koca. 4. Az állatok férőhelyszámában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes engedélyével lehetséges. 5. Az 1995. évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig.

Indokolás A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. Óvintézkedések 11 SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN 6. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés 7. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 8. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 9. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 10. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 11. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség 12. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú környezetvédelmi képesítésű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel 13. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 14. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Kártevők elleni védekezés Értesítés 15. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. 16. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. - Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény -

12 bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. - Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül a következő hatóságokat értesíteni: - az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068): a levegő és a földtani közeg veszélyeztetése, vagy szennyezése esetén. - a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóságát (6500 Baja, Bajcsy-Zsilinszky utca 10.) a felszíni és felszín alatti víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén; - a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét Deák F. tér 3. telefon: 76/502-010, fax: 76/502-013) tűz és katasztrófahelyzet esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Hatóságot (6000 Kecskemét Halasi u. 34., telefon: 76/503-370, fax: 76/328-008) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12. telefon: 76/516-200, fax: 76/516-299) az emberi egészség veszélyeztetése esetén. Indokolás Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. Előírások ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA 17. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos. 18. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Határidő: 5 évente, az 5 éves felülvizsgálat során. 19. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 20. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden, az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente, az 5 éves felülvizsgálat során. 21. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos. Indokolás Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztási adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az állattartás technológiája okozta levegőterhelés: Előírások LEVEGŐVÉDELEM 22. A jogszabályi előírás szerint tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. 23. A bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. 24. A telep zöld felültét, az évelő növényeket (fák, bokrok) folyamatosan gondozni kell, az elpusztult egyedeket pótolni szükséges. 25. A trágya bűzhatásának csökkentési lehetőségeit folyamatosan vizsgálni kell. A vizsgálatokról jelentést kell készíteni és az éves jelentés részeként meg kell küldeni felügyelőségünknek. Határidő: tárgy évet követő év március 31., az éves jelentés részeként. 26. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre

13 csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 27. A takarmányok nyersfehérje tartalmát a lehető legminimálisabb szintre kell szorítani. 28. A diffúz kiporzást a takarmányok szállítása, mozgatása, továbbítása során a műszaki színvonal biztosításával és gondos munkavégzéssel meg kell előzni. 29. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 30. A szállítási munkákat megfelelő műszaki állapotú, a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel szükséges végezni. 31. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást, csapadékmentes időszakokban az utak vízpermetezésével kiegészítve kell a diffúz légszennyezést megakadályozni, csökkenteni. 32. Az állattartótelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. Indokolás A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a tartalmazza a bűzzel történő légszennyezés tilalmát. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. előírása, a bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer és berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Mérésekkel kapcsolatos előírások: 33. A telephelyen működő pontforrásokon kiáramló légszennyező anyagok koncentrációi a technológiai kibocsátási határértékeket nem haladhatják meg. Ennek igazolására a pontforrások által kibocsátott légszennyező anyagok koncentrációit akkreditált laboratórium által, a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló VM rendelet szerint elvégzett szabványos emisszió méréssel kell igazolni, és azt a tárgyévi éves beszámolóhoz kell csatolni. A méréseken felügyelőségünk képviselői is részt kívánnak venni, ezért a mérések időpontjáról a mérést megelőzően 8 nappal írásbeli értesítést kérünk a felügyelőségre. 34. A P2 és P3 jelű légszennyező pontforrások légszennyező anyag kibocsátását normál üzemvitel mellett legközelebb 2016. december 1-ig kell megméretni. 35. A légszennyező pontforrások éves adatszolgáltatási kötelezettségét a levegő védelméről szóló Korm. rendelet 31. (2) bekezdése szerint kell teljesíteni. 36. A légszennyező pontforrások éves adatszolgáltatási kötelezettségét a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló VM rendelet 12. (1) bekezdés b, pontja, mérési jegyzőkönyv szerint kell kitölteni. 37. Az üzemeltetés során a porterhelést a minimálisra kell csökkenteni. 38. A tisztítás-szárítás során keletkező törtszem, léha, por gyűjtése csak zárt módon, kiporzás mentesen történhet. 39. A burkolt útfelületeket rendszeresen takarítani kell a felhordott szennyeződésektől (pl. sár) a másodlagos porszennyezés megelőzésére. 40. A berendezéseket a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) kell használni. 41. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotokról a felügyelőséget telefonon azonnal és 24 órán belül írásban tájékoztatni kell. Indokolás A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a telepített technológiának az elő- és utótisztító berendezés porleválasztó kürtői minősülnek bejelentés köteles pontforrásoknak. A P2 és P3 jelű pontforrások légszennyezőanyag kibocsátását az Energotrade Kft. 2011. november 10-én megmérte. A 777-01 számú mérési jegyzőkönyv alapján a pontforrások légszennyezőanyag kibocsátása a mérés időpontjában nem haladta meg a jogszabályban előírt határértékeket. A Cimbria típusú elő- és utótisztító, valamint a szárító berendezés megfelel az elérhető legjobb technikának, a szárítóhoz kapcsolódó 5 db cyklofan porleválasztó légszennyező anyag kibocsátása normál üzemvitel mellett szabványos mérési módszerrel nem mérhető. A légszennyező pontforrások hatásterületét a pontforrás üzemelési engedély kérelemben lehatárolták, a hatásterület a dokumentáció szerint nem haladja meg az ingatlan telekhatárát. A technológia alkalmazása során nem várható a légszennyezés nagy távolságú terjedése, az országhatáron való átterjedése. Előírásainkat a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4.és 5. alapján tettük. Az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásaink a rendelet 31. -ában előírtakon alapulnak. A kibocsátási határértékeket a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. sz. mellékletének 2. 39. pontja alapján adtuk ki. A légszennyező pontforrások emisszió mérését a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet előírásai alapján kell elvégezni.

Védelmi övezet Előírások 14 42. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (4) értelmében a Dávod, külterület 0159/4 hrsz. alatti tevékenység levegővédelmi övezetét a sertéstelep súlypontjától számított 300 m-ben állapítjuk meg. 43. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatait a következő táblázat fogalja össze: HRSZ. Dávod Művelési ág Kiterjedés (m 2 ) 0159/10 legelő 12.456 0159/18 legelő 29.612 0159/19 szántó 27.750 0159/20 szántó 7.330 0159/21 szántó 8.377 0159/22 szántó 28.273 0159/23 szántó 30.890 0159/24 szántó 20.420 0159/30 szántó 10.742 0159/31 szántó 13.613 0159/42 major 180.573 0159/43 legelő, szántó 8.484 0161/8 legelő 11.718 0161/9 szántó 33.906 0161/10 szántó 2.778 0161/11 szántó 2.778 0161/12 szántó 2.490 0161/13 szántó 37.930 0161/14 szántó 19.366 0161/15 szántó 11.510 0161/17 szántó 12.363 0167/1 kivett csatorna 53.119 0170/1 legelő 9.088 0170/5 szántó 86.475 0172/3 rét 37.539 0172/13 szántó 13.089 0190/1 szántó, kivett út 30.340 0160 kivett út 5.560

15 0162 kivett töltés 27.912 0164 erdő, legelő, kivett sh. út 39.005 0171 kivett út 7.494 0173 kivett csatorna 17.319 44. A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet. Indokolás A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (4) bekezdése alapján A környezetvédelmi, természetvédelmi felügyelőség a (3) bekezdés szerinti védelmi övezet nagyságát a környezetvédelmi engedélyben, egységes környezethasználati engedélyben a legnagyobb teljesítmény-kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1.000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg. A felülvizsgálati dokumentáció kiegészítésében leírtak szerint a bővítés állapotára elvégezték ammónia és kénhidrogén légszennyező komponensekre a transzmissziós modellszámításokat, mely alapján a levegővédelmi hatásterület a sertéstelep súlypontjától számított 270 méter sugarú terület. A hatásterületen belül védendő létesítmények nincsenek. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások: 45. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni. 46. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon gyűjteni. 47. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, a veszélyes hulladékot kizárólag a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben vagy tárolóedényben lehet tárolni. 48. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 49. A hasznosítható hulladékok gyűjtése csak szelektíven történhet. 50. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 51. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint. 52. Technológiánként anyagmérleget kell készíteni, melyet az éves beszámoló részeként be kell nyújtani felügyelőségünkre. 53. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. Indokolás: A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. A rendelkező részben foglaltakat a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezése esetén a 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatban a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján tettem. Előírások: 54. Zajkibocsátási határértékek az alábbiak: ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A zajkibocsátási határérték, db Nappal Éjjel 6-22 óráig 22-06 óráig 50 40

A zajkibocsátási közvetlen hatásterületen lévő ingatlanok: 16 Ingatlan helyrajzi száma, Dávod Közterület elnevezése Házszám A védendő épület építményjegyzék szerinti besorolása 62 Halász u. 9 egylakásos lakóépület 63 Halász u. 11 egylakásos lakóépület 64 Halász u. 13 egylakásos lakóépület 65 Halász u. 15 egylakásos lakóépület 67 Halász u. 17 egylakásos lakóépület 71 Halász u. 19 egylakásos lakóépület 72 Halász u. 21 egylakásos lakóépület 73 Halász u. 23 egylakásos lakóépület 74 Halász u. 25 egylakásos lakóépület 75 Halász u. 27 egylakásos lakóépület 76 Halász u. 29 egylakásos lakóépület 68 Halász u. 16 egylakásos lakóépület 69 Halász u. 18 egylakásos lakóépület 70 Halász u. 20 egylakásos lakóépület 116 Halász u. 2 egylakásos lakóépület 113 Halász u. 4 egylakásos lakóépület 112 Halász u. 6 egylakásos lakóépület 111 Halász u. 8 egylakásos lakóépület 108 Halász u. 10 egylakásos lakóépület 107 Halász u. 12 egylakásos lakóépület 103 Halász u. 14 egylakásos lakóépület 115 Damjanich u. 1 egylakásos lakóépület 114 Damjanich u. 3 egylakásos lakóépület 110 Damjanich u. 5 egylakásos lakóépület 109 Damjanich u. 7 egylakásos lakóépület 106 Damjanich u. 9 egylakásos lakóépület 105 Damjanich u. 11 egylakásos lakóépület 104 Damjanich u. 13 egylakásos lakóépület 102 Damjanich u. 15 egylakásos lakóépület 67 Damjanich u. 17 egylakásos lakóépület 71 Damjanich u. 19 egylakásos lakóépület 72 Damjanich u. 21 egylakásos lakóépület 73 Damjanich u. 23 egylakásos lakóépület 74 Damjanich u. 25 egylakásos lakóépület 75 Damjanich u. 27 egylakásos lakóépület 76 Damjanich u. 29 egylakásos lakóépület 97-98 Damjanich u. 2-4 egylakásos lakóépület 99 Damjanich u. 6 egylakásos lakóépület 100 Damjanich u. 8 egylakásos lakóépület 91 Damjanich u. 12 egylakásos lakóépület 90 Damjanich u. 14 egylakásos lakóépület 118 Wesselényi u. 2 egylakásos lakóépület 119 Kígyó u. 1 egylakásos lakóépület 117 Kígyó u. 3 egylakásos lakóépület 96 Kígyó u. 5 egylakásos lakóépület 95 Kígyó u. 9 egylakásos lakóépület 94 Kígyó u. 11 egylakásos lakóépület 93 Kígyó u. 13 egylakásos lakóépület 89 Kígyó u. 15 egylakásos lakóépület 88 Kígyó u. 17 egylakásos lakóépület 87 Kígyó u. 19 egylakásos lakóépület 123 Kígyó u. 2 egylakásos lakóépület 124 Kígyó u. 4 egylakásos lakóépület 127 Kígyó u. 6 egylakásos lakóépület 128 Kígyó u. 8 egylakásos lakóépület 134 Kígyó u. 10 egylakásos lakóépület 135 Kígyó u. 12 egylakásos lakóépület 136 Kígyó u. 14 egylakásos lakóépület