Az informatikai biztonság alapjai 5. Előadás (Jogi szabályozás)
Ügyviteli védelem (Ismétlés) Szabályok rögzítése Szóban Írásban Ügyviteli védelem szintjei Stratégiai (Informatikai Biztonsági Koncepció) Szabályozási (Informatikai Biztonsági Szabályzat) Betanítás
Az IBK részei (Ismétlés) Védelmi igény leírása Kockázatok menedzselése Feladatok és felelősségek Tervek Határidők Költségkeretek
Az IBK készítésének lépései (Ismétlés) Védelmi igény feltárása Fenyegetettség elemzés Kockázat elemzés Kockázat menedzselés
Informatikai Biztonsági Szabályzat (Ismétlés) Más szabályzatok Tűz és vagyonvédelmi Munkavédelmi Hatálya Személyi Tárgyi
Biztonsági fokozat (Ismétlés) Fokozatok meghatározása Alap Fokozott Kiemelt Biztonsági előírások
Védelmi intézkedések (Ismétlés) Infrastruktúra Felhasználók Szoftverek Adathordozók Adatok Hálózat
Excite@Home (Példa) Excite és @Home Network Hibás proxy Security through obscurity Netcraft vs. nmap Hibabejelentő adatlapok, cookie generátor ReverseDNS (nslookup) Dialup, Win98 és nyílt megosztások Legális RAT (Remote Access Trojan) netstat
Netcraft (Példa)
netstat és nslookup (Példa)
Törvényi szabályozás szükségessége Adatok tárolása digitális formában Államtitkok és érzékeny állami adatok Állampolgárok adatai Állami adatgyűjtés Piaci szereplők adatgyűjtése Jogi nyilatkozatok szerződések
Büntetőjogi szabályozás Eszköze az informatika Tárgya valamilyen informatikai rendszer Btk. 300/C. Btk. 300/E. Szellemi tulajdon ellen elkövetett
Adatvédelem és elektronikus szolgáltatások I. 1992. évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról 1995. évi LXV. tv. az államtitokról és a szolgálati titokról 1995. évi CXXV. tv. a Nemzetbiztonsági szolgálatokról 1996. évi LVII. tv. a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról (üzleti titok védelme) 1997. évi CXLV. törvény és az ezt módosító 2003. évi LXXXI. Törvény az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről
Adatvédelem és elektronikus szolgáltatások II. 1998. LXXXV. tv. A Nemzeti Biztonsági Felügyeletekről 2001. évi XXXV. tv. Az elektronikus aláírásról 1996. évi CXII. tv. a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról (banktitok, az értékpapírtitok stb. védelme) 2001. évi XXXV. tv. az elektronikus aláírás (digitális aláírás, Hitelesítési Hatóság CA) jogi szabályozása 2001. évi CVIII. tv. az elektronikus szolgáltatások 78/2010. sz. Kormány rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól
Adatvédelmi törvény I. 1992. évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról Adatok osztályozása személyes adat különleges adat bűnügyi személyes adat közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat
Adatvédelmi törvény II. Adatkezelés Célja Időtartama Jellege Tájékoztatási kötelezettség Adattovábbítás
Adatvédelmi törvény III. Adatvédelmi biztos Adatvédelmi nyilvántartás Regisztrációs kötelezettség Belső adatvédelmi felelős Országos hatósági, munkaügyi vagy bűnügyi állomány Pénzintézet Távközlési szolgáltató Minden adatkezelő Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat
Digitális aláírás - USA 1995 Digitális aláírási irányvonalak Államok szabályozásai 2000 E-Sign törvény "elektronikus hang, szimbólum, vagy eljárás, amely a szerződéshez vagy más okirathoz van csatolva vagy azzal összefüggésbe hozható és amelyet az okiratot aláírni szándékozó személy hajt végre vagy alkalmaz."
Digitális aláírás - EU 1999 Elektronikus Aláírás Direktíva Technológiafüggetlen "olyan elektronikus formájú adat, amely más elektronikus adathoz kapcsolódik vagy logikailag összefüggésbe hozható vele, és amely az azonosítás módszereként szolgál."
Digitális aláírás - Magyarország 2001. évi XXXV. (V.26) törvény az elektronikus aláírásról az elektronikus aláírás: elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat.
Elektronikus aláírás típusai Elektronikus aláírás Fokozott biztonságú elektronikus aláírás alkalmas az aláíró azonosítására, egyedülállóan az aláíróhoz köthető, olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak és a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden az aláírás elhelyezését követően a dokumentumban tett módosítás érzékelhető. Minősített elektronikus aláírás Biztonságos aláíró eszköz Minősített tanúsítvány
Elektronikus aláírás használata Szerződések 2006. évi V. törvény Cégbejegyzés Változásbejegyzés Céginformáció lekérése Oktatási Minisztérium a 20/2004. számú rendelet Elektronikus számláról szóló 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. (5-6) bekezdés
Köszönöm a figyelmet!