1 Vízgazdálkodás vízvédelem 2018. november 28.
2 Főbb jogszabályok - 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról - 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól - 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről - 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról - 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
3 1. Mit jelent a víz védelme?
A víz védelme 4 Kvt. - környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; - 18. (1) A víz védelme kiterjed - a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére (beleértve a hőmérsékleti viszonyait is) és mennyiségére, - a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint - a vízzel kapcsolatosan - jogszabályban vagy hatósági határozatban - kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre. - A védett területekről az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer részeként - nyilvántartást kell vezetni. Védett területnek kell tekinteni - a) a 20. -ban foglalt célok elérését szolgáló védőterületeket, - b) a külön jogszabály szerint gazdasági szempontból fontos vízi fajok védelmére kijelölt területeket, - c) a települési szennyvizek tisztítás utáni bebocsátása és a mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés szempontjából érzékeny területeket, - d) a vízi, vízközeli és a felszín alatti víztől jelentősen függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek védelmére kijelölt területeket.
5 2. Milyen előírásokat tartalmaz a környezetvédelmi törvény a vizeket érintő környezethasználatok tekintetében?
Általános követelmények A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízparti élővilág megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni úgy, hogy az a környezeti célkitűzések teljesítését nem veszélyeztetheti. A környezet igénybevétele - így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások - esetén gondoskodni kell arról, hogy a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon; a vízi és vízközeli, továbbá a felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek, valamint a vizek hasznosíthatóságát biztosító mennyiségi és minőségi körülmények ne romoljanak. 6
7 Általános követelmények Az ivóvízellátást biztosító, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló, a természet védelme szempontjából jelentős, az üdülési, sportolási és terápiás hasznosításra kijelölt vízkészleteket fokozott védelemben kell részesíteni. A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe használt- és szennyvizek bevezetése - megfelelő kezelést követően - csak olyan módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti. A kitermelt víz felhasználásáról gondoskodni kell. A kitermelést és a használt víznek a vizekbe történő visszavezetését, valamint a vizek átvezetését úgy kell végezni, hogy a vízadó és -befogadó közeg készleteit, minőségét és élővilágát kedvezőtlenül ne változtassa meg, öntisztulását ne veszélyeztesse.
8 3. Hogyan oszlanak meg a vizek védelmével kapcsolatos feladatok az egyes érintettek között?
Feladatmegosztás 9 Az állam feladata: a vízgazdálkodás országos koncepciójának kialakítása és a végrehajtás megszervezése a nemzetközi együttműködésből adódó vízügyi feladatok ellátása a vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, kivitelezésével, továbbá üzemeltetésével összefüggő szabályozási feladatok ellátása; a vízügyi igazgatási és ennek keretében hatósági feladatok szabályozása; az állami hatósági feladatok ellátása; az állami tulajdonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése; a vízrajzi tevékenység ellátása és szabályozása; a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele; a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkárelhárítási tevékenység szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés; vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése.
Feladatmegosztás 10 A települési önkormányzat feladata: a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó tervek kialakítása és végrehajtása; a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás; a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása; a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggő vízfelületének kijelölése; a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés. A települési önkormányzat - a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében - köteles gondoskodni: a települések lakott területén az ivóvízminőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról; meghatározott szennyvízkibocsátás feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon összegyűjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről; a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről.
Feladatmegosztás 11 Hatóságok - BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (mennyiségi vízvédelem) - BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (minőségi vízvédelem) - települési önkormányzat jegyzője.
12 4. Hogyan alakul a vizek tulajdonjoga?
A vizek tulajdonjoga 13 A tulajdonra és a tulajdon működtetésére vonatkozó rendelkezések 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 6. (1)-(3) (4) Az ingatlan tulajdonosának a tulajdonában vannak: a) az ingatlan határain belül keletkező és ott befogadóba torkolló vízfolyások; b) az ingatlan határain belül levő természetes állóvizek (a tó, a holtág), amelyek más ingatlanon elhelyezkedő vizekkel közvetlen kapcsolatban nincsenek; c) az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz; d) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ingatlan határain belül levő és saját célt szolgáló vízilétesítmények. (5) Az állami tulajdonban lévő természetvédelmi szempontból védett, fokozottan védett, illetve védelemre tervezett területeken lévő vizek forgalomképtelenek. (6) A nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a (4) és (5) bekezdésben meg nem jelölt vizek és vízilétesítmények állami tulajdonban vannak, de forgalomképesek. Elidegenítés esetén az érintett helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás - több önkormányzat esetében az érintettség arányában - elővásárlási joggal rendelkezik. Az elővásárlási jog szempontjából érintett az a helyi önkormányzat, amelynek a közigazgatási területén vagy határán van a víz, illetve vízilétesítmény. (7) A természetes úton létrejött - a meder részét már nem képező - feliszapolódáson (parti növedék) csak a parti ingatlan tulajdonosa szerezhet tulajdont.
14 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról 4. (1) Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik d) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint az 1. mellékletben meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre, e) az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek, A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények. A) Folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízilétesítmények jegyzéke I. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre II. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények III. Természetes tavak
15 5. Mit jelent a vizek mennyiségi, illetve minőségi védelme?
16 Vízvédelem - vizek természetes viszonyainak megváltoztatására vonatkozó szabályok - vízigények kielégítése - vízkészlet hasznosítása - vízbázisok és vízkészlet védelme - szennyvízgazdálkodás, szennyvíztisztítás - vízszennyezés megakadályozása - vízi létesítmények létesítésének, működtetésének szabályozása, engedélyezése - víz igénybevételéért járó díjak megállapítása
Vízvédelem - Cél: a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzen be, illetve a vízkészlethez való hozzáférés ne csökkenjen - Eszköz: a vizek ésszerű használatára ösztönző jogi szabályozás - Törekedni kell a vizek hasznosítási lehetőségeinek a megőrzésére (ellenőrzés, szennyezések megakadályozása, vizek medrének-vízi létesítményeknek a karbantartása stb.) - Az emberi fogyasztásra szolgáló vízbázisok fokozott védelme - Gondoskodni kell a szennyvizek összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről, megfelelő elhelyezéséről - Az igénybevételek korlátja a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya - A különleges felhasználásra alkalmas vizeket elsősorban a minőségüknek megfelelő célra kell hasznosítani - Szennyező fizet elvének alkalmazása 17
18 6. Mi a vízigények kielégítésének sorrendje?
19 Vízigények kielégítése - létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási - gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó - állatitatási, haltenyésztési - természetvédelmi - gazdasági - egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú) vízhasználat
20 7. Milyen eszközöket alkalmaz a szabályozás a vizek mennyiségi védelme érdekében?
Szabályozási eszközök 21 - hatósági szervezeti rendszer - vízügyi hatósági engedélyek - kötelezések A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége. Ha a vizek mennyiségi védelme, a vizek kártételeinek elhárítása, a károk megelőzése vagy a jogszerűen gyakorolt vízhasználat azt egyébként szükségessé teszi, a hatóság a vízhasználót, vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott a káros, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére, a szükséges vízimunka elvégzésére vagy meghatározott módon történő gyakorlására kötelezheti. - járulék, érdekeltségi hozzájárulás, díj A területi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok külön törvény szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni (közcélú érdekeltségi hozzájárulás). A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni.
Szabályozási eszközök 22 A vízbázisok és a vízkészletek védelmére tulajdoni és használati korlátozások rendelhetők el (vízelvezetési, vízhasználati szolgalom, építési tilalmak) A vízbázisok védelmére védőterületeket kell kijelölni Minden vízi munkához, vízi létesítményhez és vízhasználathoz vízjogi engedély szükséges A vízhasználónak vízkészlet-járulékot kell fizetni (vízjogi engedély alapján vízkészletet hasznosító, közmű által szolgáltatott vizet nagy mennyiségben igénybe vevő üzemi vízfogyasztó)
23 8. Mi az a vízjogi engedély?
Vízjogi engedély 24 Vízjogi engedély szükséges - jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve - a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély). Elvi vízjogi engedély kérhető a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezéséhez. Vízjogi engedélyt a hatóság az előírt feltételek megléte esetén csak abban az esetben adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat: a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket; b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények, víziközművek megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak; c) megfelel a külön jogszabályban foglalt előírásoknak. Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően történt, az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a fennmaradási engedélyt utólag megadja, a létesítő bírság fizetésére köteles.
25 9. Milyen szabályozási eszközök útján valósul meg a vizek minőségének védelme?
Vizek minőségének védelme 26 - vízgyűjtő-területi tervezés - szennyezőanyagok azonosítása, osztályozása - minőségi szabványok, küszöbértékek, határértékek (környezetminőségi, kibocsátási) - engedélyek (kibocsátási, lerakási) - tilalmak, kötelezések (közvetlen kibocsátás megtiltása, egyes árucikkek piacra juttatásának megtiltása, bizonyos vizek használatának tilalma) - szennyezés-csökkentő programok, akciótervek - monitoring, szennyezőforrások feltárása információs rendszer, tájékoztatás - jó gyakorlat kódexe
27 10. Mi a vízgyűjtő-gazdálkodási terv?
Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 28 A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza a vízgyűjtők jellemzőinek, a környezeti célkitűzéseknek és a vizek jó állapotának elérése érdekében - a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban - azokat a tevékenységeket, beavatkozásokat, amelyek hatással lehetnek a vizek mennyiségi, minőségi és ökológiai állapotára, valamint ezen hatások elemzését, továbbá a vizek jó állapotának elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket, intézkedési programokat, a vizek állapotának jellemzéséhez szükséges monitoring programmal együtt. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az ország egész területére, ezen belül a Duna közvetlen, a Tisza, a Dráva, valamint a Balaton részvízgyűjtőre, továbbá ezeken belül összesen negyvenkét vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységre egységes módszertannal kell elkészíteni.
29 11. Mi az engedélyezés szerepe a vizek mennyiségi védelmében?
Engedélyezés 30 - Az engedélyezés e téren is a legjobb megelőzési eszköz. - A vizekbe meghatározott anyagfajtákat tartalmazó szennyvizek kibocsátása önmagában is előzetes engedélyhez kötött. - Ezen engedélyekben a hatóságok az előírások teljesítésére meghatározott határidőket szabnak, illetőleg maga az engedély is csak meghatározott időre szólhat, bár megújítható. - A listákon szereplő anyagok elhelyezése a földfelszínen ugyancsak engedélyhez kötött, hiszen a felszín alatti vízbe való közvetett kibocsátást, eredményezheti.
31 12. Milyen különös szabályozási területeket különböztethetünk meg a vizek védelmén belül?
Különös szabályozási területek 32 - felszíni vizek védelme - felszín alatti vizek védelme - emberi fogyasztásra szánt vizek - fürdővizek - halak és mészhéjú állatok vizei - szennyvizek
33 220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól A rendelet hatálya kiterjed: a) a természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, ha aa) a felszíni vizekkel kapcsolatban jogokkal rendelkezik, illetőleg kötelezettségek terhelik, ab) létesítménye vagy terméke, illetőleg tevékenysége vízszennyezést okoz, illetve okozhat, ac) a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló kormányrendelet szerinti csapadékvíz- és szennyvízelvezető műbe, valamint a szennyvíztisztító telep nélküli közüzemi szolgáltatást biztosító szennyvízelvezető, -gyűjtő rendszerbe (a továbbiakban együtt: közcsatornába) szennyvizet bocsát, ad) zárt gyűjtőben gyűjtött szennyvizet - kivéve a kizárólag háztartási eredetű nem közművel összegyűjtött szennyvizet - közcsatornába, továbbá közös üzemi szennyvíz-, illetve csapadékvíz hálózatba szennyvizet bocsát; b) a felszíni vizekre, a csapadékvíz, szennyvíz elvezetését, tisztítását szolgáló víziközművekre, a nem közüzemű közös üzemi (ipari) csatornára, szennyvíztisztítóra, azok terhelésére és szennyezésére. felszíni víz: a föld felszínén lévő állóvíz (így különösen: tó, bányató, mocsár, tározó), vízfolyás (így például: folyam, folyó, patak, ér, csatornák, időszakos vízfolyás, vízmosás) vize;
34 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a felszín alatti vizek védelméről A rendelet hatálya a) a felszín alatti vízre, a földtani közegre és a szennyező anyagra; b) a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát érintő tevékenységekre terjed ki. felszín alatti víz: a terepfelszín alatt a földtani közeg telített zónájában (így különösen a földtani képződmények pórusaiban, hasadékaiban) elhelyezkedő víz; földtani közeg: a föld felszíne és az alatta elhelyezkedő természetes eredetű képződmények (a talaj, a mederüledék, a kőzetek, beleértve az ásványokat, ezek természetes és átmeneti formáit);
35 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről A rendelet hatálya kiterjed a) az ország határain belül található, ivóvíz kivételére használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni vizekre, b) a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében a külön jogszabályban kijelölt, védelemre vagy vízminőség-javításra szoruló felszíni vizekre, c) azokra a jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre és természetes személyekre, akik (amelyek) az a) és b) pontban meghatározott vizek tulajdonosai, használói, illetőleg akik (amelyek) tevékenysége e vizek minőségére hatással vannak.