Alapszabály 2017. december 1. (változásokkal egységes szerkezetben)
Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RÉSZ...3 II. A TAGSÁG...4 A tagsági kör...4 A tag felvételének eljárási szabályai...4 A tag jogai és kötelezettségei a pénztárban...6 III. A TAGDÍJ...6 A tagdíj megállapításának módja...6 Az egységes tagdíj mértéke...6 A tagdíj fizetésének az elmulasztása...7 IV. A TAGSÁGI JOGVISZONY...9 A tagsági jogviszony megszűnése és jogkövetkezményei...9 Kilépés...9 Elhalálozás...9 Átlépés... 10 A tagdíjfizetés elmulasztása... 11 Jogutód nélküli megszűnés... 11 V. A SZOLGÁLTATÁSOK... 11 Az egészségpénztár szolgáltatásai... 11 Közösségi szolgáltatások... 13 Medicina Assistance Alap Medicina Assistance Kártya... 13 Két éves tagi lekötés... 14 Egészségpénztári kártya... 15 VI. A PÉNZTÁR SZERVEZETE... 15 A közgyűlés... 15 A küldöttközgyűlés... 17 A küldöttválasztó gyűlés... 17 Az igazgatótanács... 19 Az ellenőrző bizottság... 20 Az ügyvezető... 21 A pénztár képviselete... 22 VII. A MUNKÁLTATÓI TAG(OK)RA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 22 VIII. A PÉNZTÁR GAZDÁLKODÁSA... 23 A pénztárvagyon kezelésének és befektetésének szabályai... 23 A könyvvizsgáló... 24 IX. A TÁMOGATÓ JOGÁLLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 24 X. KISZERVEZÉS... 25 XI. A PÉNZTÁRTAGOK TÁJÉKOZTATÁSA... 27 XII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 28 XIII. 2. sz. melléklet: Fogalom magyarázatok... 30 Alapszabály 2
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint munkáltató kezdeményezésére az alapító tagok az alakuló közgyűlésen elhatározták, hogy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárt hoznak létre az egészség védelmét szolgáló egyéni és közösségi programok szervezése, finanszírozása, továbbá egészségügyi szolgáltatások megvásárlása, valamint egészségügyi célú önsegélyező feladatok teljesítése céljából. Az alapítók olyan egészségpénztárat alapítottak, amely az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 10.. (2) bekezdésének felhatalmazásával élve az ott írt korlátozásokkal jogosult egészségügyi célú önsegélyező feladatok ellátására is. Az alapító tagok a jelen alapszabályban határozták meg a következők szerint azokat az alapvető rendelkezéseket, amelyek az önsegélyező- és egészségpénztár megalakulására, szervezetére, működésére, gazdálkodására, valamint a tagok, a munkáltatói tag(ok) és a támogató(k) jogaira és kötelezettségeire irányadóak. A jelen alapszabály 1. sz. melléklete a jogszabályi rövidítések jegyzéke; 2. sz. melléklete a fogalom magyarázatok; 3. sz. melléklete a szolgáltatási szabályzat. 2. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár elnevezése: MEDICINA EGÉSZSÉGPÉNZTÁR Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár rövidített elnevezése: 3. A pénztár székhelye: Medicina Ep. 1037 Budapest, Montevideo u. 5. 4. A pénztár típusa: egészségügyi célú önsegélyező feladatokat is ellátó egészségpénztár 5. A pénztár jellege: nyílt, országos pénztár. A pénztár országos területi alapon szerveződő, nyílt egészségpénztár, a lehetséges pénztártagok körét a területi pénztár működési területének meghatározása kivételével nem korlátozza. 6. Az egészségpénztár működési köre: országos egészségpénztár. 7. Az egészségpénztár tevékenységi köre: A pénztár az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban és a szolgáltatási szabályzatban meghatározott feltételek szerinti szolgáltatásokat nyújthatja, összhangban az Öpt. és végrehajtási rendeletei mindenkor hatályos rendelkezéseivel. A tevékenységi engedély jogerőre emelkedéséig a pénztár a hozzá bármilyen címen befizetett összegekből kizárólag a pénztár szervezésével összefüggő kifizetéseket teljesíthet, egyebekben pedig a pénztár megalakulását követően a pénztár gazdálkodására és befektetéseire az Öpt.-ben foglalt, továbbá azok végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat az alábbi tevékenységek szerint: a) foglalkozás-egészségügyi ellátás szervezése, Alapszabály 3
b) egészségpénztár alapításával és működtetésével kapcsolatos tanácsadás, számviteli és adminisztrációs feladatok, c) vállalati szociális és egészségügyi juttatásokkal kapcsolatos humánpolitikai, gazdasági és informatikai tanácsadás, d) egészségpénztár internetes honlapjának üzemeltetése e) hirdetési tevékenység f) rendezvény, konferencia, oktatás szervezése g) a pénztár alaptevékenységeként megjelölt szolgáltatások szervezéséhez és nyújtásához kapcsolódó egyéb tevékenység. A pénztár a kiegészítő vállalkozási tevékenységét a Magyar Nemzeti Bank engedélyének jogerőre emelkedését követően kezdi meg. 8. A pénztár határozatlan időre alakul. Az alakuló közgyűlés időpontja: 1999. december 1. 9. A pénztár jogi személy. A pénztárt a székhelye szerint erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba. A pénztár az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal a nyilvántartásba vétellel jön létre. 10. A pénztár működésének törvényességét az ügyészség a rá irányadó jogszabályok szerint ellenőrzi. Ha a működés törvényessége másként nem biztosítható, az ügyészség keresettel a bírósághoz fordulhat; a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szerv feladatait az Öpt. VI. fejezete alapján a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljárva a Magyar Nemzeti Bank látja el. 11. Irányadó jog: A tagoknak a pénztárral kapcsolatos egymás közötti jogviszonyából, a tagok, a munkáltatói tagok és a támogatók, valamint a pénztár közötti, pénztárral kapcsolatos jogviszonyból, továbbá a számlavezető, a vagyonkezelő, a letétkezelő és a gazdálkodás nyilvántartását ellátó szolgáltató pénztárral kapcsolatos jogviszonyából eredő esetleges jogviták elbírálásánál elsősorban a jelen alapszabály, az Öpt., az egészségpénztár gazdálkodására vonatkozó egyéb jogszabályok, valamint a Ptk. rendelkezései az irányadóak. II. A TAGSÁG A tagsági kör 12. A pénztár tagja lehet az a természetes személy, aki a) a 16. életévét betöltötte; b) az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el; c) tagdíjfizetést vállal. A pénztártagnak a belépéskor, de a tagsági viszony fennállása alatt is a fent meghatározott valamennyi feltételnek együttesen kell megfelelnie. A tag felvételének eljárási szabályai 13. A tagsági jogviszony kezdeményezéséhez szükséges, hogy a belépni szándékozó a belépési nyilatkozatot aláírja, és a pénztárhoz eljuttassa. Alapszabály 4
14. A belépési nyilatkozat tartalmazza: a) a pénztártag azonosító adatait; b) mindazon adatokat és nyilatkozatokat, amelyekről a pénztár felkérésére a belépni szándékozónak az adatközlési és nyilatkozattételi kötelezettség keretében nyilatkoznia kell; továbbá c) a tag nyilatkozatát az alapszabály megismeréséről és rendelkezéseinek tudomásul vételéről, d) a tag nyilatkozatát arról, hogy a jelen alapszabályban meghatározott egységes tagdíjat rendszeresen, minden külön felszólítás nélkül fizeti. Az adatközlési és nyilatkozattételi kötelezettséget az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok betartásával, azok keretein belül kell előírni. 15. Más pénztárból átlépő tag esetében a belépési nyilatkozathoz csatolni kell - a tag ez irányú döntése esetén 90 napon belül - az áthozni kívánt egyéni fedezetről (egyéni számla-egyenlegről) szóló, az előző pénztár által cégszerűen aláírt igazolást. 16. A belépési nyilatkozatban közölt, a taggá válás feltételeinek fennállására vonatkozó adatok ellenőrzéséhez a pénztár jogosult bármikor az alapul szolgáló okiratok felmutatását kérni. A II. fejezet 12. pontjában rögzített törvényi feltételek fennállását a nem magyar állampolgárságú személynek (mindenkor a hatályos idegenrendészeti jogszabályoknak megfelelő okirattal) hitelt érdemlően kell igazolni. 17. A belépni kívánó személy, illetve a tagsági jogviszony fennállása alatt a tag, - annak érdekében, hogy a részére küldendő értesítéseket a pénztár a megfelelő címre tudja postázni - írásban tartozik megjelölni az állandó belföldi lakhelyét, ennek hiányában a szokásos belföldi tartózkodási helyét. A nem magyar állampolgárságú belépni szándékozó személy, illetve a tagsági viszony fennállása alatt a nem magyar állampolgárságú tag állandó belföldi lakhely, illetve szokásos belföldi tartózkodási hely hiányában is köteles egy belföldi levelezési címet megjelölni. 18. Az esetben, ha a belépni szándékozó a pénztár által kért adatokat és nyilatkozatokat nem adja meg, (vagy nem teljes körűen tesz eleget a nyilatkozattételi kötelezettségének), úgy a pénztár köteles felhívni a belépni szándékozó figyelmét e mulasztásra, azzal a figyelmeztetéssel, hogy e hiányok milyen esetleges hátrányokhoz vezethetnek. 19. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását a belépési nyilatkozat dátummal ellátott záradékolásával tanúsítja. 20. A jelen alapszabály II. fejezet 12. pontjában megjelölt tagsági feltételeknek megfelelő természetes személy felvételi kérelme nem utasítható el. 21. A pénztár köteles a tagsági feltételeknek megfelelő személy belépési nyilatkozatát annak pénztár általi kézhezvételétől számított 30 napon belül záradékolni és a belépési nyilatkozat záradékolt másodlatát vagy a tagsági okiratot az alapszabállyal együtt a tagnak kiadmányozni nyomtatott formában, vagy a pénztártag teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban rögzített kérésére elektronikus iratként át kell adni. 22. A tagsági viszony és a tagdíjfizetési kötelezettség a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával kezdődik. 23. A törthónapra eső tagdíjfizetési kötelezettség egész havi tagdíjfizetési kötelezettséget jelent. Alapszabály 5
A tag jogai és kötelezettségei a pénztárban 24. A pénztár tagja jogosult: a) a pénztár szolgáltatásait a jelen alapszabályban a szolgáltatási szabályzatban és az éves pénzügyi tervben rögzített rendben igénybe venni; b) az egyéni számlája állásáról évente egyszer írásban, díjtalanul, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig, egyebekben kérésére és költségén bármikor felvilágosítást kapni; c) részt venni a pénztár tevékenységében és rendezvényein; d) az Öpt. és a jelen alapszabály szerint tisztségviselőt választani a pénztár szerveibe és tisztséget viselni a pénztárban; e) az Öpt. és a jelen alapszabály rendelkezései alapján indítványozni a közgyűlés összehívását; f) a közgyűlés (küldöttközgyűlés) napirendjére javaslatot tenni, amelynek elfogadásáról a közgyűlés dönt; g) a pénztár valamennyi szervét indítványokkal megkeresni; h) az igazgatótanács által megjelölt hivatalos ügyfélfogadási időben a pénztár irataiba és könyveibe (a zárt tanácskozásokon tárgyalt határozattervezetek és a zárt tanácskozásokról készült jegyzőkönyvek kivételével) betekinteni, továbbá a pénztár működésével kapcsolatban a pénztár testületeitől írásban felvilágosítást kérni és kapni azzal, hogy a megszerzett információt nem használhatja fel a pénztár érdekeit, illetve a pénztár tagjainak a személyes adatait és személyiségi jogait sértő módon. 25. A tag köteles az egységes tagdíjat valamint, amennyiben az egységes tagdíj összegénél magasabb összegű tagdíj megfizetésére vállalt kötelezettséget, úgy ezen összeget is a jelen alapszabályban meghatározott rend szerint megfizetni, valamint eleget tenni a jelen alapszabályban meghatározott egyéb kötelezettségeknek. A tag vállalja, hogy a nyilatkozataiban közölt adatokban bekövetkezett változásokat a pénztárnak írásban haladéktalanul bejelenti. III. A TAGDÍJ A tagdíj megállapításának módja 26. Az egységes tagdíj összegét első ízben az alakuló közgyűlés, egyebekben a közgyűlés, illetve a küldöttközgyűlés állapítja meg, egyidejűleg meghatározva az egységes tagdíjnak, valamint az egységes tagdíj és a tagdíj közötti különbözetnek a működési, a likviditási és a fedezeti alap közötti felosztását is. A tagsági jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos, valamint a tagsági jogviszony fennállása során használatos nyilatkozatok és egyéb dokumentumok befogadásának és kiküldésének módját illetve rendjét a Pénztár Igazgatótanácsa külön szabályzatban határozza meg. 27. Az egységes tagdíj összegét a közgyűlés, illetőleg a küldöttközgyűlés jogosult határozatával az alapszabály-módosításával megváltoztatni. Az egységes tagdíjjal kapcsolatos jogviszonyokra a tagdíjra előírt rendelkezések irányadóak, amennyiben jelen alapszabály az egységes tagdíjra vonatkozóan külön eljárási szabályt, jogot vagy kötelezettséget nem állapít meg. Az egységes tagdíj mértéke 28. Az egységes tagdíj valamennyi pénztártagnak egységesen havonta 2.500,-Ft, azaz Kettőezer-ötszáz forint. Alapszabály 6
Az egységes tagdíjat a tag köteles minden külön nyilatkozat vagy felhívás hiányában is a pénztárnak rendszeresen megfizetni. 29. A tag jogosult a pénztár által e célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltése és aláírása útján, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozni az általa rendszeresen megfizetendő tagdíjról. A tagdíj összege az egységes tagdíjnál kevesebb nem lehet. A tag az általa vállalt tagdíjfizetésről szóló nyilatkozatától bármikor írásbeli nyilatkozattal térhet el. Abban az esetben, ha a tag az általa vállalt tagdíjról nem nyilatkozik, vagy a nyilatkozatát visszavonja, úgy fizetési kötelezettségére az egységes tagdíjra vonatkozó szabályok irányadóak. 30. A tagdíj a tárgyhó 15. napjáig fizetendő meg. 31. A tag jogosult akár az egységes tagdíjat, akár a tagdíjat az esedékesség előtt is megfizetni. 32. A fizetési kötelezettség teljesítése a tagnak a belépési nyilatkozatban rögzített rendelkezése alapján történhet: a) a munkáltatónak adott külön meghatalmazás alapján, a munkabérből, vagy egyéb, a munkáltató által folyósított járandóságból történő levonással és átutalással a tag munkáltatójától; b) postai csekkes befizetéssel; c) a pénztár számláján jóváírandó banki átutalással. 33. A tag a tagdíjfizetés módjára vonatkozóan adott rendelkezésétől írásban bármikor eltérhet, azaz a jelen alapszabályban meghatározott más tagdíjfizetési módra térhet át. 34. A tagdíj késedelmes fizetése esetére a pénztár késedelmi kamatot nem számíthat fel. 35. Amennyiben a tagdíj a pénztár számlájára nem érkezik meg, úgy ennek hátrányos következményeit a mulasztó fél viseli. Az alapszabálynak megfelelő tagdíjfizetést a tag köteles bizonyítani. A tagdíj fizetésének az elmulasztása 36. Ha a tag az egységes tagdíjat esedékességkor nem fizeti meg, úgy szolgáltatásra az egyéni számláján fennálló fedezet mértékét kitevő összeghatárig jogosult. A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a pénztár jogosult a tag egyéni egészségszámlájának befektetéséből származó hozamát - a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével - csökkenteni, és azt a működési, illetve likviditási alap javára jóváírni. A fentiekben szabályozott költséglevonás alkalmazható abban az esetben is, ha a kedvezményezett az Öpt. 16/A (9) bekezdésnek b.) pontja alapján a rá eső részt saját nevén a pénztárban hagyja tagdíjfizetés nélkül. 37. A pénztár a tárgyév végét követő 90 napon belül ellenőrzi a tagdíjfizetések megtörténtét. A tagdíj nem fizető tagokkal kapcsolatos intézkedésekről az Igazgatótanács dönt. Ha a tag 12 hónapot meghaladóan nem fizetett tagdíjat, a pénztár felszólíthatja a tagot tagdíjfizetésre, illetve annak pótlására. A tag köteles a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül a Alapszabály 7
felszólításnak eleget tenni. A 36. pont szerinti, elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a pénztár a tagdíjhátralék rendezésére megjelölt időtartam eredménytelen leteltével - (a továbbiakban: tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontja) azon időszakra visszamenőlegesen érvényesítheti, amely időszakra a meg nem fizetett tagdíj vonatkozik. A pénztár az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást negyedéves időközönként hajtja végre (a továbbiakban: levonási gyakoriság). Az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonás mértéke nem haladhatja meg a levonási gyakoriságnak megfelelően keletkezett hozam mértékét. Amennyiben a tárgyidőszaki hozam nem éri el a pénztár által levonható összeg mértékét, a pénztár nem jogosult a különbözetet érvényesíteni az év hozama terhére. Az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a pénztár a tárgyidőszaki hozamjóváírást követően haladéktalanul végrehajtja, de nem korábban, mint a tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontja. A pénztár akkor is jogosult az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a teljes tárgyidőszaki hozam terhére - az egységes tagdíj működési és likviditási alapra jutó hányadának még meg nem fizetett része erejéig - alkalmazni, ha a pénztártag a tárgyidőszakra eső tagdíjat csak részben fizette meg. A tagsági viszony a felszólítás keltét követő 60. nap leteltét követően megszüntethető abban az esetben, ha a pénztártag ez idő alatt nem rendezte a tartozását, vagy a tagdíjfizetési hajlandóságra utaló magatartás a tag részéről nem tapasztalható. Ettől kezdve a tag a pénztár semmiféle szolgáltatására nem jogosult; a taggal a pénztárnak a 39. pontban foglaltak szerint kell elszámolni. 38. A pénztár a szolgáltatásait az egyéni számlák megterhelésével teljesíti. A tagsági jogviszony tagdíj fizetésének elmulasztása miatti megszűnésekor a pénztár az elszámolás során köteles az egyéni számlára jóváírt összegeket a hozamokkal együtt a jogosultnak kiadni; beszámítva abba a tag terhére fennálló, egyéb (a pénztár Elszámolási szabályzatában meghatározott) befizetési kötelezettségek, pótlások, illetve díjak felszámítására jogalapot adó cselekményéből származó fizetési kötelezettségeket. Az egynemű és lejárt követelések a Ptk. rendelkezése alapján egymással szemben beszámíthatóak. 39. A kilépés, átlépés, a kizárásról szóló döntés, illetőleg a halál tényének bejelentését követő 15. napig a tagsági viszony megszűnése fordulónapjára a pénztártaggal el kell számolni, aki a fedezeti alapból az egyéni számla egyenlegeként a pénztárral szemben fennálló pénzbeli követelését a) átlépés esetén a másik pénztárba átutaltatja, vagy; b) felveheti, ebben az esetben a kifizetés jövedelemnek minősül. Az elszámolás során figyelembe kell venni mindazokat az egyéni számlát érintő tételeket, pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, a munkáltatói tag hozzájárulásának, valamint a pénztárnak juttatott adományoknak azt a részét, amelyet a pénztár tagjai számára a pénzügyi terv alapján a számviteli politikájának megfelelően a pénztártag számláján jóváír, vagy amellyel a szolgáltatások fedezeteként az egyéni számlát megterheli. A tagsági viszony megszűnése esetén a taggal szemben fennálló kötelezettségek megállapítására és a levonandó költségekre az átlépő tagokkal kapcsolatos elszámolásokra vonatkozó, a pénztár Elszámolási Szabályzatában részletezett eljárást kell alkalmazni. A pénztár által elkészített és a tagnak igazolható módon eljuttatott elszámolást a jogosult által elfogadottnak kell tekinteni, ha azt a kézhezvételtől számított harminc napon belül írásban nem vitatja. Amennyiben a tagsági jogviszony megszűnését követő elszámolás szerinti összeg nem fizethető ki a volt tag részére, mert a volt tag a postai értesítést nem vette át, bankszámlája megszűnt, vagy egyébként Alapszabály 8
nem elérhető, akkor a Pénztár a ki nem fizetett összeget bírói letétbe helyezi a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezéséire figyelemmel IV. A TAGSÁGI JOGVISZONY A tagsági jogviszony megszűnése és jogkövetkezményei 40. A tag tagsági jogviszonya megszűnik: Kilépés a) a tag kilépésével; b) a tag halálával; c) ha a tag más pénztárba lép át, d) a pénztár jogutód nélküli megszűnésével, e) a tag kizárásával. 41. A tag a pénztárból bármikor kiléphet. A tag a pénztárnak írásban tartozik a kilépési szándékát bejelenteni. A pénztártag tagsági viszonya az elszámolás napján szűnik meg 42. A pénztár köteles a kilépő tag pénztárral szembeni követelésének megállapítása érdekében a kilépésre vonatkozó bejelentést követő 15. napig elszámolást készíteni, 43. Az elszámolást a kilépés 41. pont szerint meghatározott napjára, mint fordulónapra vonatkozóan kell elkészíteni. 44. A kilépő tag a pénztárral szemben az elszámoláson túl követelést nem támaszthat. Az elszámolás rendjére vonatkozóan jelen alapszabály 39. b) pontja alatti rendelkezést kell alkalmazni. Elhalálozás 45. A tag a halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban. A kedvezményezett-jelölés a Pénztár tudomásulvételével a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A Pénztár a kedvezményezett-jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként történő átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként történő megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját. Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. A tag bármikor új kedvezményezettet jelölhet. A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha: a) a tag a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl, b) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal, c) a tag a kedvezményezett - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet. Alapszabály 9
Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részéből a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés hatályát vesztette, akkor a Pénztár a jogerős hagyatékátadó végzés alapján jár el, mely alapján kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak a törvényben szabályozott rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a pénztárra száll és azt a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni. A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt d) egy összegben felveszi, e) az alapszabály rendelkezésének megfelelően saját nevén a pénztárban hagyja tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül, f) más, azonos típusú pénztárba átutaltatja. A kedvezményezett(ek) a tag felhalmozási időszakban bekövetkező halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést. Amennyiben a pénztár írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétől számított 30 napon belül nem teszi meg a nyilatkozatát, akkor a pénztárnak úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett a követelés egyösszegű felvétele mellett döntött volna, és a követelés összegét - az esetlegesen felmerülő költségek és követelések összegével csökkentve - a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes járásbíróságnál a negyedévet követő 50. napig bírói letétbe helyezi. 46. A pénztár köteles az elhalálozott tag örököse részére a haláleset bejelentését, illetőleg a jogosultság igazolását követő 15 napon belül elszámolást készíteni. Az elszámolást az elhalálozás napjára, mint fordulónapra vonatkozóan kell elkészíteni. 47. A pénztártag halála esetén az örököse a pénztárral szemben az elszámoláson túl követelést nem támaszthat. Átlépés 48. Átlépési szándékát a pénztártagnak átlépést megelőzően kell bejelentenie a pénztárhoz címzett nyilatkozatával. A tag csak azonos típusú pénztárba léphet át, illetve nyugdíjkorhatár betöltésekor a tag nyugdíjpénztárba átléphet A pénztártag tagsági viszonya az elszámolás készítésének napjával szűnik meg. A tag tudomásul veszi, hogy az esetben, ha másik pénztárba lép át, úgy a pénztárral szemben az elszámoláson túl követelést nem támaszthat. Az elszámolás rendjére vonatkozóan jelen alapszabály 39. a) pontja alatti rendelkezést kell alkalmazni. Az átlépés az Öpt. 51. (5) bekezdése alapján lekötött összeg lekötését nem érinti, az átvevő pénztár figyelembe veszi az átadó pénztárban történt lekötéseket. A pénztár az átlépés lebonyolítása során az átvevő pénztár részére az egészségszámlán lekötött összegről, a lekötés időpontjáról és tartalmáról az átadó pénztár részére adatot szolgáltat. Alapszabály 10
A tagdíjfizetés elmulasztása 49. Az esetben, amikor a pénztártagnak a tagsági jogviszonya jelen alapszabály 37. pontja alkalmazásával szűnik meg, vele a jelen alapszabály 39. pontja alkalmazásával el kell számolni. Jogutód nélküli megszűnés 50. A pénztár felszámolásának, illetve végelszámolásának a befejezésekor az alapszabály 39. pontjában írt elveknek megfelelően kell a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott vagyonrészt megállapítani. A pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén az egyéni és szolgáltatási számlák egyenlegének megállapítása és a pénztári kötelezettségek teljesítése után a pénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyonát a pénztártagok között az egyéni számlák egyenlegének arányában fel kell osztani. 51. A tagra felosztott vagyonrészt Kizárás a) ha a tag másik egészségpénztárba, vagy a nyugdíjkorhatárt elért tag nyugdíjpénztárba kíván átlépni, úgy e pénztárba kell átutalni, b) ha átlépésre nincs lehetőség, vagy e lehetőséggel a tag nem kíván élni, úgy a tag részére egy összegben ki kell fizetni. 52. Amennyiben a pénztártag bizonyítottan a szolgáltatói számlával kapcsolatos visszaélést követ el, vagy ilyenre kísérletet tesz, úgy a pénztártag a Pénztár Igazgatótanácsának erre vonatkozó döntése alapján a pénztárból kizárható. Kizárás esetében a pénztártag tagsága az erre vonatkozó döntés pénztártaggal való közlése napján szűnik meg. Ettől kezdve a tag a pénztár semmilyen szolgáltatására nem jogosult; a taggal a pénztár a 39. pontban foglaltak szerint számol el. V. A SZOLGÁLTATÁSOK Az egészségpénztár szolgáltatásai 53. A pénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére. Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások: A pénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként az egészségbiztosítási szerv által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja: a) egészségügyi szolgáltatás b) otthoni gondozás c) gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása d) látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás e) életvitelt elősegítő szolgáltatás f) a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása g) a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása h) pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások i) hátramaradottak segélyezése j) betegség biztosítás Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások Alapszabály 11
Az egészségpénztár életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja: a) természetgyógyászati szolgáltatás b) sporteszköz vásárlásának támogatása c) gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása A pénztár szolgáltatásainak részletes szabályait rögzítő Szolgáltatási Szabályzat a jelen Alapszabály 3. számú mellékletét képezi. 54. Az egyéni számla terhére nyújtott pénztári szolgáltatások igénybe vétele nincs várakozási időhöz kötve. 55. A természetbeni szolgáltatásokat a tag kizárólag a pénztárral szerződéses kapcsolatban álló szolgáltatók útján, a Szolgáltatási Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően veheti igénybe. 56. A természetbeni szolgáltatás értékeként az egészségpénztárral szerződő egészségpénztári szolgáltató által, a szerződés alapján a pénztártagnak nyújtott ellátásról kiállított számla mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő ÁFÁ-val megnövelt értéke számít, amely nem tartalmazza a szakellátó és az OEP megállapodása szerinti, a társadalombiztosítás által megtérített összeget. 57. A pénztártag által vásárolt gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz árának megtérítése kizárólag a forgalmazásra feljogosított termékforgalmazó által kiállított számla ellenében történik a Szolgáltatási Szabályzat szerinti rendben. 58. A pénztár keresőképtelenség esetén a kieső jövedelmet a pénztártag munkáltatója állapítja meg és igazolja a pénztár számára. 59. A szolgáltatásokra a pénztártag, valamint a pénztártag jogán az általa megnevezett közeli hozzátartozója is jogosult. A közeli hozzátartozó által igénybe vett szolgáltatások fedezete és annak mértéke szintén a tag egyéni számlája egyenlegének pozitív összege. A pénztártag tagsági jogviszonyának bárminemű megszűnése a közeli hozzátartozók jogainak megszűnését is maga után vonja. A pénztár a tag közeli hozzátartozóiként azokat a személyeket regisztrálja, akiket a tag a pénztár számára ilyen jogcímen bejelent. 60. A pénztár az egyes szolgáltatások kiadásainak kiegyenlítését a szolgáltatás igénybevételére jogosult Pénztártag egyéni számlája terhére, annak szabad egyenlege mértékéig biztosítja, közösségi szolgáltatás igénybevétele esetén pedig az arra vonatkozó szabályok szerint. 61. Jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatások: Jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatásnak minősül: a) amelynek nyújtását, igénybevételét jogszabály nem teszi lehetővé; b) jelen alapszabályban nem szereplő szolgáltatás; c) amely igénybe vehetőségéhez előírt jogszabályi és/vagy jelen alapszabályban foglalt feltétel(ek) nem teljesül(nek) - ideértve a szolgáltatás megkezdését, illetve folyósításának tartamát; d) amelynek összege meghaladja a jogszabályban és/vagy a jelen alapszabályban meghatározott legnagyobb összeget; e) amely meghaladja a jogszabályban és/vagy a jelen alapszabályban meghatározott időtartamot és/vagy mértéket. Alapszabály 12
A szolgáltatások jogalap nélkül történő igénybevételének anyagi következményeit az azt igénybe vevő tag viseli. Közösségi szolgáltatások 62. A Pénztár a Közgyűlés döntése alapján jogosult a közösségi szolgáltatások nyújtására, közösségi szolgáltatási alapok létrehozására, működtetésére. Közösségi szolgáltatásként a Szolgáltatási Szabályzatban meghatározott szolgáltatások számolhatók el. Az egyes közösségi szolgáltatásokat a Pénztár a fedezeti tartalékon belül létrehozott szolgáltatási tartalék, közösségi szolgáltatási alapok terhére nyújtja. 63. A közösségi szolgáltatások, a konkrétan meghatározott közösségi szolgáltatási alapok minden Pénztártag számára elérhetőek. A közösségi szolgáltatások (közösségi alapok) feltételrendszerét a Pénztár úgy alakítja ki, hogy az érintett Pénztártagok hozzáférési lehetősége egyenlő, azonos legyen. 64. A Pénztár egy vagy több szolgáltatási alapot hozhat létre, melyeket a Pénztártagok egyéni számlái terhére kell képezni. 65. A Pénztár létrehozhat a) olyan közösségi alapot, melyhez a Pénztár minden Pénztártag automatikus, külön eljárás nélküli csatlakozását biztosítja, a közösségi alapból történő kilépés lehetőségének biztosításával, b) olyan közösségi alapot, melyhez minden Pénztártag saját elhatározásából önkéntesen csatlakozhat, a közösségi alapból történő kilépés lehetőségének biztosításával. 66. A Pénztártag felelőssége, hogy az általa választott közösségi szolgáltatás díjának egyéni számláján való rendelkezésre állását minden külön felhívás nélkül időben biztosítsa. 67. A Pénztárnak fel kell függeszteni azon közösségi szolgáltatások folyósítását, amelyek esetében a szolgáltatáshoz tartozó tartalék szintje annak éves szinten tervezett bevételének 5 százaléka alá süllyed. Medicina Assistance Alap Medicina Assistance Kártya 68. A Medicina Assistance Alap (e pontban a továbbiakban: Alap) minden Pénztártag részére 2017. december 1. napjával hozza létre a Pénztár, az Alap által a közösségi Alaphoz automatikusan csatlakozott tagok, illetve a pénztártagi szolgáltatás igénybevételi nyilatkozattal csatlakoztatott szolgáltatásra jogosultak részére nyújtott egészségügyi szolgáltatások 2018. január 1. napjától történő rendelkezésre állására tekintettel. 69. Az Alaphoz csatlakozó és díjat fizető tagok, szolgáltatásra jogosultak az Alap terhére az alábbi szolgáltatásokat vehetik igénybe: a) Vérvétel, mely szolgáltatási időszakonként egy alkalommal a szolgáltatásra szerződött egészségügyi intézményben vehető igénybe, b) asszisztencia szolgáltatás biztosítása orvosi call center igénybevételével, c) kedvezmény biztosítása a szolgáltatásra szerződött egészségügyi intézmény egészségügyi szolgáltatásinak árából, d) Medicina Assistance Kártya biztosítása 70. A Pénztár az Alaphoz automatikusan csatlakozottnak tekinti a létrehozás napján tagsági viszonnyal rendelkező minden Pénztártagját, valamint az év közben belépő Pénztártagokat a belépés időpontjától. Alapszabály 13
71. A Pénztártag külön szolgáltatás igénybevételi nyilatkozattal rendelkezhet bejelentett szolgáltatásra jogosultja részére is az Alaphoz történő csatlakozásról. Ilyen esetben a Pénztár a szolgáltatásra jogosultat a Pénztártag által tett nyilatkozat időpontjának napjától csatlakoztatja az Alaphoz. 72. Az Alap szolgáltatása a szolgáltatási időszak alatt folyamatosan akkor vehető igénybe: a) 2018. január 1. napjától, amennyiben a Pénztártag valamint 2018. január 1 előtt a szolgáltatás igénybevételi nyilatkozattal rendelkező szolgáltatásra jogosultja után is a 2018. január 1-én kezdődő egy éves szolgáltatási időszakra esedékes díjat a Pénztár sikeresen zárolta és az első havi díjat a Pénztár a Szolgáltatónak megfizette. b) A továbbiakban folytatólagosan minden naptári év január 1. napjától, amennyiben a Pénztártag (valamint szolgáltatás igénybevételi nyilatkozattal rendelkező szolgáltatásra jogosultja után is) az adott év díját a Pénztár sikeresen zárolta és a szolgáltatási időszak első havi díját a Pénztár a Szolgáltatónak megfizette. c) Szolgáltatási időszak alatt belépett Pénztártagok, az év közben pénztártagi szolgáltatás igénybevételi nyilatkozattal rendelkező szolgáltatásra jogosultak esetében az azt követő hónap első napjától, amikor a Pénztár a szolgáltatási időszak hátralévő időszakra eső időarányos, éves díjat sikeresen zárolta a Pénztártag egyéni számláján, és a szolgáltatási időszak első havi díját a Szolgáltatónak megfizette. 73. A havi szolgáltatási díjak fedezetét a Pénztár a közösségi szolgáltatásokhoz történő hozzájárulási díjként a Pénztártagok egyéni számlájának megterhelésével, és az Alapba történő átcsoportosítással biztosítja, és a Szolgáltatónak az Alapból fizeti meg. 74. Az Alaphoz történő hozzájárulás díja, mely megegyezik szolgáltatás díjával, havonta 130 Ft/fő, ami éves szinten 1.560 Ft/fő. A 2018. január 1.-én kezdődő szolgáltatási időszakban, a további években a hozzájárulás éves díjának összegét, valamint az év közben belépő tagok, szolgáltatás igénybevételi nyilatkozattal rendelkező jogosultak időarányos díjának összegét a Pénztár a szolgáltatási időszak első hónapjának első napján zárolja a Pénztártag egyéni számláján. 75. Amennyiben az előbbiek szerint az Alaphoz történő hozzájárulás teljes, éves, illetve a naptári év végéig esedékes időarányos összegének zárolására nincsen fedezet az egyéni számlán és a Pénztártag saját magára és/vagy szolgáltatásra jogosult kedvezményezettjére vonatkozóan és nem lépett ki nyilatkozattal az Alapból, úgy a Pénztár jogosult fenntartani zárolási kezdeményezését a teljes időszakra és a hozzájárulás teljes, éves illetve időarányos éves díját annak rendelkezésre állásakor pótlólagosan és visszamenőlegesen is érvényesíteni. 76. Annak felelőssége, hogy a Pénztártag, valamint az Alaphoz csatlakozó szolgáltatásra jogosult hozzájárulási díját a Pénztár a fentiek szerint zárolni tudja a Pénztártag egyéni számláján, és az Alapba történő átvezetést követően megfizesse a Szolgáltató felé, a Pénztártagot terheli. 77. A Medicina Assistance Alap -ra vonatkozó részletszabályokat a Szolgáltatási Szabályzat tartalmazza. Két éves tagi lekötés 78. A pénztártag rendelkezhet arról, hogy egyéni egészségszámla követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezéstől számított két évre leköti. A pénztártag e rendelkezéssel vállalja, hogy a kétéves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe pénztári szolgáltatások finanszírozására. A Pénztárból más egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba, egészség és önsegélyező pénztárba történő átlépés a fentiek szerint lekötött összeg lekötését nem érinti, az átvevő Pénztár figyelembe veszi az átadó Pénztárban történt lekötéseket. A Pénztár az átlépés lebonyolítása során az átvevő Pénztár részére az egyéni számlán lekötött összegről, a lekötés időpontjáról és tartamáról adatot szolgáltat. Alapszabály 14
Egészségpénztári kártya 79. Egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez használható egészségpénztári kártya. A pénztár a tag írásbeli kérelmére kizárólag a pénztári szolgáltatások fizetésére kártyát bocsát a tag rendelkezésére, valamint a pénztár kártyás elszámoló-rendszert is alkalmaz. A kártya igénylésével a pénztártag hozzájárul ahhoz, hogy a kártya elfogadója az általa kiállított számlát az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével a pénztár részére küldje meg kiegyenlítés végett. Az egészségpénztári kártya használatának részletes szabályait a Pénztár Kártya Szabályzata és Szolgáltatási Szabályzata tartalmazza. 80. A szolgáltatások igénybevételének részletes szabályait a Szolgáltatási Szabályzat tartalmazza. VI. A PÉNZTÁR SZERVEZETE 81. A pénztár szervei: A közgyűlés a) közgyűlés vagy küldöttközgyűlés; b) igazgatótanács c) ellenőrző bizottság 82. A pénztár legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. 83. A közgyűlést évente össze kell hívni az éves beszámoló, illetve a 3 évre vonatkozó pénzügyi terv elfogadására. A könyvszakértővel hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő ötödik hónap utolsó napjáig a közgyűlés elé kell terjeszteni. A pénztár három évre vonatkozó pénzügyi tervét minden évben a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadni. A pénzügyi terv időtávja az azt elfogadó közgyűlés évét követő három naptári év. A pénzügyi terv első éve legalább negyedéves bontásban, a második és harmadik év éves bontásban készül, kiegészítve a hosszú távú számításoknál használt feltételezésekkel. Közgyűlést kell összehívni a fenti eseteken kívül akkor is, ha ezt a bíróság elrendeli, a Magyar Nemzeti Bank, az ügyvezető, vagy az ellenőrző bizottság, illetve, ha a tagok legalább tíz százaléka az ok és cél megjelölésével ezt írásban indítványozza, illetve ha a közgyűlés összehívását az igazgatótanács szükségesnek tartja. 84. A közgyűlés összehívásáról az igazgatótanács gondoskodik. Az esetben, ha a pénztárnak az adott időpontban igazgatótanácsa nincsen, vagy nem áll együtt az alapszabályban meghatározott taglétszámmal, avagy, ha az igazgatótanács a közgyűlést nem hívja össze, e kötelezettségnek az ellenőrző bizottság köteles eleget tenni. A közgyűlésre a Magyar Nemzeti Bank képviselőjét meg kell hívni. A Felügyelet képviselője a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt. 85. A közgyűlést meghívó kézbesítése vagy hirdetmény közzététele útján kell összehívni. A meghívó elküldése vagy a hirdetmény megjelenése és a közgyűlés napja között legalább 15 napi időköznek kell lennie. 86. A meghívóban (hirdetményben) meg kell jelölni a közgyűlés helyét, időpontját és a napirendet, valamint meg kell határozni azt a helyet és időpontot, ahol és amikor a napirendhez tartozó okiratok megtekinthetőek, továbbá rendelkezni kell arról, hogy határozatképtelenség esetén az újabb közgyűlés Alapszabály 15
hol és mely időpontban kerül megtartásra. A pénztár a meghívó elküldésével egyidejűleg az abban foglaltakat az internetes honlapján is köteles közzétenni. 87. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok legalább fele jelen van, vagy képviselete biztosított 88. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. 89. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály elfogadása és módosítása; b) az egységes tagdíj mértékének megállapítása és módosítása; c) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; d) a munkáltató képviselőjének kivételével az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; e) az igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása, a mérleg megállapítása, döntés az eredmény felhasználásáról, illetve az egyes alapokban mutatkozó hiány rendezéséhez szükséges intézkedésekről; f) a pénztár pénzügyi tervének elfogadása; g) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt kötött szerződések jóváhagyása; h) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a pénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése; továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a pénztár képviseletéről; i) döntés érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról; j) döntés a pénztár megszűnéséről, szétválásáról, vagy más pénztárral történő egyesülésről; k) a könyvvizsgáló társaság és a könyvvizsgáló természetes személy megválasztása és felmentése; l) döntés mindazon kérdésekben, amelyeket az Öpt. vagy valamely jogszabály, avagy a jelen alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 90. A közgyűlés a hatáskörébe tartozó kérdésekben az alább következő pontban felsoroltakat kivéve a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével dönt. 91. A jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges: a) az alapszabály elfogadásához és módosításához; b) az egységes tagdíj mértékének megállapításához és módosításához; c) az igazgatótanács éves beszámolójának elfogadásához, a mérleg megállapításához, az eredmény felhasználásáról szóló döntéshez; d) egyes alapokban mutatkozó hiány rendezéséről szóló döntéshez; e) érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, vagy abból való kiválás kérdésében történő döntéshez; f) a pénztár megszűnéséről, szétválásáról, vagy más pénztárral történő egyesülésről rendelkező döntéshez. 92. A közgyűlésen jelenléti ívet kell felvenni és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elhangzott hozzászólások lényeges tartalmát és a közgyűlési határozatokat szó szerint, sorszámozva, továbbá a szavazati arányt. A közgyűlésen felvett jegyzőkönyvet a közgyűlés által választott elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és az erre a tisztségre megválasztott két tag hitelesíti. A közgyűlésen felvett jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság beszámolóját. Alapszabály 16
A közgyűlési jegyzőkönyvet a csatolt iratokkal együtt a közgyűlést követő harminc napon belül meg kell küldeni a bíróságnak és a Magyar Nemzeti Banknak. A közgyűlési határozatokat hirdetményben kell közzétenni. A küldöttközgyűlés 93. Amennyiben a pénztár tagjainak száma a 8000 főt meghaladja, a közgyűlés hatáskörét a küldöttközgyűlés veszi át. Az alapszabály közgyűlésre irányadó rendelkezéseit ebben az esetben a küldöttközgyűlésre kell értelemszerűen alkalmazni. 94. A küldöttközgyűlés létszáma legfeljebb 14-50 fő, amelyen belül a küldöttek pontos számát az igazgatótanács határozza meg úgy, hogy a pénztártagok képviselete arányosan biztosított legyen. A küldötteket a pénztártagok közvetlenül választják, a küldöttek megbízása öt évre szól. A megválasztott küldöttet a - körzethez tartozó tagok 10%-ának indítványára az IT által összehívott választási gyűlés visszahívhatja, és helyette újat választhat. A megválasztott küldött akadályoztatása esetére a küldöttválasztó gyűlés küldött helyetteseket (pótküldött) is választhat. A pótküldöttre a küldöttre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A küldöttközgyűlés tagjává olyan pénztártag választható, aki a 18. életévét betöltötte, büntetlen előéletű, és nem tagja az Igazgatótanácsnak, vagy az Ellenőrző Bizottságnak, illetve nem ügyvezetője és nem munkavállalója a pénztárnak. 95. A küldöttközgyűlésen minden küldöttnek annyi szavazata van, ahány pénztártagot képvisel. A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem helyettesítheti. 96. Küldöttközgyűlésen a pénztár tagja tanácskozási joggal vehet részt. 97. A küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha azon a pénztártagok legalább felét képviselő küldöttek jelen vannak. A küldöttválasztó gyűlés 98. A küldöttközgyűlés küldötteit a pénztártagok a területi és/vagy munkáltatói küldötti körzetenként összehívott küldöttválasztó gyűléseken nyílt, kézfeltartással történő szavazással választják meg. A küldöttek megbízása öt évre szól. Megbízatásuk lejártát követően a küldöttek újraválaszthatók. A megválasztott küldöttet a körzethez tartozó tagok 10%-ának indítványára az igazgatótanács által összehívott választási gyűlés a választásra vonatkozó határozathozatal módja szerint visszahívhatja, és helyette újat választhat. A küldöttválasztó gyűlést öt évenként akkor is össze kell hívni, ha valamely küldött tisztségének megszűnése miatt, vagy más okból (pl. elhalálozás, lemondás, visszahívás, kilépés, stb.) szükséges. Valamely küldött megbízásának bármely okból történő megszűnése esetén csak abban a körzetben kell a küldöttválasztó gyűlést összehívni, amelynek küldöttje volt. A küldöttválasztó gyűlés összehívásáról az igazgatótanács gondoskodik. A küldöttválasztó gyűlés időpontját és helyét, valamint azt, hogy a pénztártag melyik küldöttválasztó gyűléshez tartozik, az igazgatótanács a pénztártagok számára és területi elhelyezkedésére tekintettel úgy határozza meg, hogy azon valamennyi jogosult részt vehessen. A küldöttválasztó gyűlésen a tagot meghatalmazott is képviselheti. A küldöttválasztó gyűlést vidéki körzetekben az adott választási körzetben kell összehívni. Alapszabály 17
Az a munkáltató, amelynek legalább 1000 főt meghaladó munkavállalója a pénztár tagja, önálló küldötti körzetet alkot. A küldötti körzetet nem alkotó munkáltatóhoz tartozó pénztártagok és a munkáltatóktól független tagok számára a tag állandó lakcímének megfelelően az igazgatótanács osztja be a tagokat megfelelő választási körzetekbe, mely körzetek igazodnak a közigazgatási határokhoz. A választási körzetek száma legalább 14 és legfeljebb 50 lehet. A körzetek egy küldöttet és egy pótküldöttet választanak. Ha egy körzetben sem a munkáltató, sem pedig a tagok részéről a küldötti és pótküldötti tisztségre nem történik jelölés, az igazgatótanács javaslata alapján a munkáltatói körzetet megszűntetik, és a munkáltatói körzet pénztártagjai állandó lakcímének megfelelően kerülnek beosztásra az annak megfelelő választási körzetekbe. A fenti rendelkezések figyelembevételével a Pénztár az alábbi küldöttkörzeteket hozta létre: Körzet azonosító 1. sz. körzet Budapest I-II. kerület 2. sz. körzet Budapest III-IV. kerület 3. sz. körzet Budapest V-VIII. kerület 4. sz. körzet Budapest IX-XII. kerület 5. sz. körzet Budapest XIII-XIV. kerület 6. sz. körzet Budapest XV-XVIII. kerület Körzet meghatározása 7. sz. körzet Budapest XIX-XXIII. kerület Dél-Magyarország: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye, Bács-Kiskun megye, 8. sz. körzet Békés megye, Csongrád megye Kelet-Magyarország: Bordos-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye, Nógrád megye, Szabolcs-Szatmár Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Heves 9. sz. körzet megye Közép-Magyarország: 10. sz. körzet Pest megye, Külföldi állampolgárok Nyugat-Magyarország: Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye,győr- 11. sz. körzet Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye 12. sz. körzet Chinoin Zrt 13. sz. körzet Coca Cola Magyarország Kft 14. sz. körzet Tesco Global Áruházak Zrt 99. Az újonnan belépő, illetve átlépő tagokat a legközelebbi küldöttválasztó gyűlésig a már megválasztott küldöttek képviselik. Az új tagot a képviseletét ellátó küldött személyéről tájékoztatni kell. A küldöttek megbízatása megszűnik: a) a határozott idő lejártával, b) a küldött visszahívásával, c) a küldötti tisztségről való lemondással, d) a pénztártagsági viszony megszűnésével, e) a megválasztott küldött közügyektől való eltiltásával. A küldött visszahívását az általa képviselt pénztártagok legalább 10%-a a pénztár igazgatótanácsánál kezdeményezheti. Alapszabály 18
100. A küldöttválasztó gyűlés akkor határozatképes, ha az ahhoz tartozó pénztártagok legalább 50%-a jelen van, vagy képviseletéről gondoskodik. A küldöttválasztó gyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt küldöttválasztó gyűlés a megjelent pénztártagok számától függetlenül határozatképes. Megválasztott küldöttnek és küldött helyettesnek azokat a pénztártagokat kell tekinteni, akik az érvényes szavazatok közül a legtöbbet megszerezték. 101. A küldöttválasztó gyűlésen jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az igazgatótanács vagy az ellenőrző bizottság jelenlévő tagja és egy megválasztott pénztártag ír alá és hitelesít. Az igazgatótanács 102. Az igazgatótanács a pénztár ügyvezető, irányító és képviseleti szerve. Az igazgatótanács gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, a pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről, a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról és a folyamatos, zavartalan működésről. 103. Az igazgatótanács taglétszáma páratlan számú, 3-7 fő, az igazgatótanácsi tagokat a közgyűlés 5 évre választja. Az igazgatótanács tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatóak. 104. Az igazgatótanács tagjává olyan pénztártag választható, aki a 18. életévét betöltötte, büntetlen előéletű és személyében a jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi és kizáró okok nem állnak fenn. Az igazgatótanács tagja és közeli hozzátartozója nem lehet sem az ellenőrző bizottság tagja, sem a pénztár alkalmazottja. 105. Az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása titkos szavazással történik. Az igazgatótanács elnöke a megválasztott igazgatótanácsi tagok közül kerül megválasztásra. Az igazgatótanács elnökének csak olyan személy választható meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 106. Az igazgatótanács tagjai és elnöke a közgyűlés által meghatározott mértékű díjazásban részesülnek. 107. Az igazgatótanácsi tagság megszűnhet: a) a tag lemondásával, b) a tag közgyűlés általi visszahívásával, c) a jogszabályban meghatározott kizáró ok bekövetkezésével, d) a tagsági megbízatás lejártával, e) a tag elhalálozásával f) vagy a tagsági viszony egyéb okból történő megszűnésével. 108. Az igazgatótanácsnak legalább háromhavonta kell ülést tartania. Ülést kell tartania ezen időszakon belül is az igazgatótanácsnak, ha azt a közgyűlési határozat, vagy a Magyar Nemzeti Bank előírta, illetve, ha az ellenőrző bizottság, az igazgatótanács tagjainak egyharmada, vagy az ügyvezető kéri. 109. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. Az igazgatótanács a határozatait a jelen lévő igazgatótanácsi tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Alapszabály 19