LIFE Éghajlat-politikai alprogram Klímaváltozás mérséklése kiemelt terület Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály V. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. április 13. 1
Konkrétan mit akarunk mérsékelni? (a globális éghajlatváltozás sablonjait el kell felejteni, és azt kell vizsgálni ebből mi az igaz itthon.. a megoldandó PROBLÉMÁT itthon kell megtalálni) 2
A klímaváltozás mérséklése (LIFE CCM) az EU klímapolitikájának tükrében A klímaváltozás mérséklése prioritás alatt futó projekteknek hozzá kell járulnia az alacsony szén-dioxid kibocsátású társadalom jövőbeni kialakításához, az EU-ban elvárt kibocsátás csökkentési, megújuló energia hasznosítási és energia hatékonyság növelési célszámok eléréséhez, melyek megvalósulása esetén 2030-ig: - üvegházgáz kibocsátás csökkenés 40%-os lesz az 1990 bázisévhez képest; - a megújuló energia aránya a primerenergia fogyasztás 27%-ra nő; - az energiahatékonyság pedig 27%-al nő Az EU klímapolitikájának megfelelően tehát az ÜHG kibocsátás csökkentésekor az alábbi prioritásoknak kell a fókuszban lennie: #megújuló energia, #energiahatékonyság, #emisszió kereskedelmi rendszer #energia és ÜHG intenzív ipari termelés, # földhasználat és földhasználat változás, # a természetes szén-nyelők védelme, #közlekedés és üzemanyagok, #az F-gázok és egyéb ózonréteg károsító anyagok, #szén leválasztás és tárolás/újrahasznosítás, #az EU tagországok és helyi önkormányzatok intézkedései, # ÜHG monitoring és leltár 3
Európai Uniós hozzáadott értékek jogforrásai # Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve Az Európai Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Európai Bizottság COM(2011)112, Brüsszel, 2011. 03.08. # AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/27/EU IRÁNYELVE (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről # A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK: Az anyagkörforgás megvalósítása a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv EURÓPAI BIZOTTSÁG, Brüsszel, 2015.12.2., COM(2015) 614 final # Energy roadmap 2050 (COM(2011) 885, European Commission s communication # EU Decarbonisation Roadmap 2050 # AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1386/2013/EU HATÁROZATA a Jólét bolygónk felélése nélkül című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról 4
Hazai jogforrások: a NÉS-2 az alacsony szén-dioxid kibocsátású magyar társadalom felé való haladás útiterve A magyar Országgyűlés a 2007. évi LX. törvényben írta elő és a 29/2008. (III. 20.) OGY határozattal fogadta el az első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS-1), amely a 2008-2025 közötti időszakra tervezett intézkedések kereteit fogalmazta meg. Az új tudományos eredmények befoglalásának igénye, az ötévenkénti felülvizsgálat követelményeinek való megfelelés, valamint a Párizsi Megállapodás, illetve az azt támogató döntéseket tartalmazó Párizsi Csomag végrehajtásából fakadó feladatok végrehajtása miatt indokolttá vált a felülvizsgált Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) megalkotása. 5
A NÉS-2 integráns részeként Hazai Dekarbonizációs Útiterv célértékeket tűz ki az alacsony CO 2 kibocsátású társadalom elérése érdekében Mely célértékek megegyeznek az Európai Tanács által 2014. október 23 24-én lefektetett legfontosabb célkitűzéseivel. (Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 525/2013/EU rendelet 4. cikk) Megvalósítandó 2030-ig: - legalább 40%-os üvegházhatású gázkibocsátáscsökkentés az üvegházhatású gázok terén (1990-hez képest); - 43%-os csökkentés az Emisszió-kereskedelmi Rendszerben és 30%-os csökkentés az azon kívüli ágazatokban (2005-höz képest); - a megújuló energia részarányának 27%-ra növelése; - az energiafelhasználás terén indikatív cél az energiahatékonyság 27%-os növelése az előrejelzésekhez képest 6
Hagyományos LIFE pályázatok A tipikus pályázati forma, amelyekből remélhetőleg minél többet fogunk közös munkával együtt beadni A hagyományos LIFE pályázatok típusai: Legjobb gyakorlat címre esélyes módszer-, döntéshozói eszköz kifejlesztése, próbái, elterjesztése - minél szélesebb körben; Klíma mitigációs szempontból élenjáró technológia bemutatása, bevezetése, elterjesztése minél szélesebb körben; Az EU és tagállami szinten releváns klímapolitikai direktívák, és stratégiai dokumentumok végrehajtását lényegi módon segítő projektek; 7
A Klímaváltozás mérséklése kiemelt terület költségvetése Az önálló költségvetésű Éghajlat-politika Alprogram kiemelt területei: (i) az éghajlatváltozás mérséklése (CCM), (ii) alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA), (iii) éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás (GIC). Ha éves bontásban vizsgáljuk a támogatási összegeket 2014- ben 40,51 millió eurót-, 2015-ben 42,67 eurót- és 2016-ban 47,44 millió euró, 2017-ben pedig összesen 52,1 millió euró támogatást kaptak a hagyományos LIFE éghajlat-politikai projektek Kiemelt terület Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA) Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás (GIC) 2014 (millió ) 2015 (millió ) 2016 (millió ) 19,755 15 15,92 19,755 21,67 24,52 1 6 7 2017 (millió ) részletes bontás még nem ismert részletes bontás még nem ismert részletes bontás még nem ismert Összesen 40,51 42,67 47,44 52,1 20% 20% Projektfinanszírozás 60% EU LIFE Program Nemzeti önrész (1072/2017 kormányhat. alapján) Önrész 8
Értékelési szempontok Szakmai és pénzügyi koherencia, minőség Uniós és tagállami szintű hozzáadott értékek: az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséhez való hozzájárulás mértéke és minősége; - a LIFE Éghajlat-politika Alprogram konkrét célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulás mértéke és minősége; - a többcélúság és a szinergiák megkeresése; - megismételhetőség és átültethetőség; - transznacionálitás, zöld közbeszerzés; 9
A beadott pályázatokra jellemző projekthibák Helyzetelemzés hiánya, pontatlansága; A célok kijelölésekor nem, vagy nem meggyőzően kerül bemutatásra az EU és a hazai klímapolitikai prioritásokkal való egybeesés; Gyakran a LIFE pályázatok prioritásainak való megfelelés sincs kiemelve; A valóban mérhető klímapolitikailag fontos indikátorok karbon-, víz-, nitrogén-, foszfor-, lábnyom életciklusra vetített elemzése használatának hiánya, a nyomon követhetőség hiánya; 10
A klímaváltozás nem egzotikus, távoli kontinensek problémája többé 11
A klímaváltozás következményeként a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség és a termésbiztonság csökken A 2010. évi, összesen 950 természeti katasztrófa mérlege 295 ezer halott, 130 milliárd dollár kár, amiből 37 milliárd dollár volt biztosítva Munich Re német biztosító társaság Forrás: Elemzeskozpont.hu, MTI 12
Az ÜHG-kibocsátás alakulása Magyarországon 1990 2015 között üvegházgázonként (bal) és ágazatonként (jobb) Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 13
Az erdők, mint egyedüli természetes légköri szén-dioxid nyelők (fotoszintézis) Erdeink évente átlagosan több mint 3,2 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg. Ezzel a hazai gazdaság területén az erdőgazdálkodás az egyetlen olyan ágazat, amely nem kibocsátó, hanem a szén-dioxid megkötése révén mérsékli a klímaváltozás ütemét. Az erdők csak akkor tudják CO 2 elnyelő szerepüket érdemben betölteni, ha ehhez a megfelelő ökológiai feltételek (terület, termőföld, ökológiai vízigény biztosítása, az életközösségek megfelelő ökológiai állapota) fennállnak, és hosszú távon biztosított a fenntartható módon végzett erdőgazdálkodás 14
Következmények: éves átlaghőmérséklet emelkedés hazánkban 1901-től 2015-ig Az éves országos átlaghőmérséklet alakulása 1901-től 2015-ig A hőhullámos napok alakulása országos átlagban 1901 és 2015 között Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 15
Éves átlaghőmérséklet változások területi megoszlása Az éves átlaghőmérséklet (ºC) változása 1981 és 2015 között A hőhullámos napok alakulásának területi jellemzői az 1981 2015 időszakra Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 16
Következmények: az évi csapadékösszeg átlaga 1981 2010 (balra) és változása 1961 2015 között (jobbra) Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 17
Következmények: a hőmérsékleti szélsőségindexek mért és a jövőben várható éves átlagos magyarországi értékei (nap) 1961 1990 2021 2050 2071 2100 Fagyos nap 96 77-78 41-64 Nyári nap 66 87-89 107-120 Hőhullámos nap 3,4 7-13 18 23 A jelenlegi tendencia lineáris meghosszabbítása 2050-re 4ºC-os átlaghőmérséklet növekedést valószínűsít. 18
Következmények: az éves átlagos többlethalálozás változása (%) 2021 2050 között 2021 2050 között az éves átlagos többlethalálozás változása (%), azaz a hőhullámokkal szembeni sérülékenység az ALADIN- Climate klímamodell 1991-2020 időszakához képest kistérségenként Forrás: Országos Közegészségügyi Központ, Országos Környezetegészségügyi Igazgatóság alapján Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer 19
Következmények: a természetes élőhelyek együttes sérülékenysége 2021 2050-ben az ALADIN modell szerint Forrás: NÉS-2 20
Következmények: az erdőterületekre vonatkozó összesített sérülékenységi indikátor Forrás: Erdészeti Tudományos Intézet alapján Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer 21
Következmények: a települések ivóvízellátásának sérülékenysége a 2021 2050 időszakban (példa) Forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet alapján Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer 22
Az EU és a hazai klímapolitikai irányok figyelembe vételével az alábbi prioritásokat azonosítottuk a Klímaváltozás mérséklése típusú pályázatokhoz: # A fosszilis energiahordozók kiváltásának elősegítése (renewables), megújuló ipari nyersanyagok azonosítása, hasznosítása (green chemistry); # Az energia- és nyersanyag felhasználás hatékonyságának növelése és az energiatakarékosság előmozdítása az iparban és a lakossági szektorban; # Körkörös technológiai rendszerek (cloosed loop) alkalmazásával a karbonszegény gazdaság felé való átmenet elősegítése a gazdaság minden ágazatában; # A szén-dioxid természetes nyelő kapacitásainak (erdők, faanyag) megőrzése és növelése. Új szén-dioxid nyelő / immobilizáló technológiák kifejlesztése (CCS, CCR, zöld építőanyagok) # A mezőgazdasági kibocsátások csökkentése; alacsony karbon szarvasmarha ágazat, trágya-, talaj és tápanyag menedzsment; # Az alternatív hajtási módok és üzemanyagok fejlesztése a közlekedésben, IT alapú smart logisztika, alacsony karbon tömegközlekedés, áruszállítás; # Hulladék-melléktermék újrahasznosítás, feldolgozás, a hulladék klímabarát energetikai hasznosítása a hulladék-hierarchia alapján, # Városi klíma-mitigáció, hősziget-hatás monitoring és csökkentés, zöld fűtési rendszerek, SMARTCITY 23
Ismétlés a tudás anyja - 2017. évi indikatív menetrend még egyszer A 2017. évi pályázati kiírás várható megjelenése: 2017. április vége, május eleje Várható belső határidő a LIFE Csapat általi átnézés és véleményezés érdekében: 2017. július 1. Várható hivatalos beadási határidő: 2017. szeptember 7. A beérkező pályázatok értékelése, felülvizsgálata: 2017. szeptember 2018. május A támogatási szerződések aláírása: 2018. május-június A projektek elindításának legkorábbi időpontja: 2018. június (előleg beérkezése várhatóan szeptember-október) 24
Köszönöm a figyelmet! otto.toldi@nfm.gov.hu További információk Klímapolitika Facebook oldal: https://www.facebook.com/klimapolitika/ Magyar LIFE Twitter partnerkereső: https://twitter.com/hu_ncp http://ec.europa.eu/environment/life/funding/life.htm http://www.lifepalyazatok.eu/ LIFE Klímapolitikai Csapat lifeclimate@nfm.gov.hu Az előadás a LIFE Kapacitásépítési Projekt keretében valósult meg (LIFE14 Cap HU 000010) 25