LIFE Éghajlat-politikai alprogram Éves és többéves prioritási témák a LIFE Éghajlat-politikai alprogramban

Átírás

1 LIFE Éghajlat-politikai alprogram Éves és többéves prioritási témák a LIFE Éghajlat-politikai alprogramban Dr. Toldi Ottó klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály VI. LIFE Klímapolitikai Tréning december 11. 1

2 Tartalomjegyzék EU hozzáadott értékek tükröződése a LIFE Éghajlat-politikai Alprogramban; A LIFE Éghajlat-politikai Alprogram prioritásai 2014-től; A hazai klímapolitika és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram szinergiái; A hazai ÜHG kibocsátás kritikus területei LIFE pályázatosítható problémák; Gyakorlati kérdések eproposal; 2

3 EU hozzáadott értékek tükröződése a LIFE Éghajlat-politikai Alprogramban A klímaváltozás mérséklése prioritás alatt futó projekteknek hozzá kell járulnia az alacsony szén-dioxid kibocsátású társadalom jövőbeni kialakításához, az EU-ban elvárt kibocsátás csökkentési, megújuló energia hasznosítási és energia hatékonyság növelési célszámok eléréséhez, melyek megvalósulása esetén 2030-ig: - üvegházgáz kibocsátás csökkenés 40%-os lesz az 1990 bázisévhez képest; - a megújuló energia aránya a primerenergia fogyasztás 27%-ra nő; - az energiahatékonyság pedig 27%-al nő 3

4 Európai Uniós hozzáadott értékek jogforrásai # Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve Az Európai Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Európai Bizottság COM(2011)112, Brüsszel, # AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/27/EU IRÁNYELVE (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről # A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK: Az anyagkörforgás megvalósítása a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv EURÓPAI BIZOTTSÁG, Brüsszel, , COM(2015) 614 final # Energy roadmap 2050 (COM(2011) 885, European Commission s communication # EU Decarbonisation Roadmap 2050 # AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1386/2013/EU HATÁROZATA a Jólét bolygónk felélése nélkül című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról 4

5 A LIFE Éghajlat-politikai Alprogram prioritásai 2014-től 2014-es prioritások az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) területen: Szinergiák erősítése a mezőgazdasággal, erdészettel és talajmenedzsmenttel kapcsolatos klíma- és környezetvédelmi innovációk, politikák és intézkedések terén. Ezen belül, különös tekintettel a fenntartható és klímatudatos földhasználatra, új alacsony karbon földhasználati módok kifejlesztése, a kibocsátás monitoringja, annak fejlesztése. Külön prioritási területként a biomassza fenntartható hasznosítását célzó projektek élveztek prioritást es prioritások az alkalmazkodás az éghajlatvátozáshoz (CCA) területen: Elsősorban azokat a határon átnyúló, interdiszciplináris módszertanú projekteket kezelték prioritásként, amelyek az áradásoknak való kitettség csökkentését és a városi hőszigetek kialakulásához való alkalmazkodást segítették. Emellett a prioritások között szerepelt az olyan helyi klímastratégiák, intézkedési tervek kidolgozása mint a 'Mayors Adapt, a városokon belüli biodiverzitás megőrzése, fejlesztése, a hősziget hatás innovatív csökkentését célzó projektek, valamint a klímaváltozással szemben ellenálló mezőgazdaságot eredményező gyakorlatok kialakítása; 2014-es prioritások a klímapolitikai kormányzás és információ területen: Ebben az évben a CCM és a CCA területek prioritásaihoz kapcsolódó szemléletformálási projektek támogatása volt a fókuszban. 5

6 A LIFE Éghajlat-politikai Alprogram prioritásai 2015-ben 2015-ös prioritások az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) területen: A fókusz átkerül az alacsony ÜHG kibocsátást eredményező technológiák kifejlesztésének támogatására az ún. energiaintenzív ipari ágazatokban. Megjelenik a close-to-market szemlélet és a technologyreadiness paraméter (TRL) indikátorként való alkalmazása. További új elemként megjelenik az ózonréteg védelme, az ún. F-gázok kiváltását eredményező projektek támogatása. A 2014-es prioritások közül marad a fenntartható és klímatudatos földhasználat, az új alacsony karbon földhasználati módok kifejlesztése, a kibocsátás monitoringja, annak fejlesztése ös prioritások nem változnak 2014-hez képest az alkalmazkodás az éghajlatvátozáshoz (CCA) területen: Elsősorban azokat a határon átnyúló, interdiszciplináris módszertanú projekteket kezelték prioritásként, amelyek az áradásoknak való kitettség csökkentését és a városi hőszigetek kialakulásához való alkalmazkodást segítették. Emellett a prioritások között szerepelt az olyan helyi klímastratégiák, intézkedési tervek kidolgozása mint a 'Mayors Adapt, a városokon belüli biodiverzitás megőrzése, fejlesztése, a hősziget hatás innovatív csökkentését célzó projektek, valamint a klímaváltozással szemben ellenálló mezőgazdaságot eredményező gyakorlatok kialakítása; 2015-ös prioritások a klímapolitikai kormányzás és információ területen: Fókuszba kerül a stakeholderek, és az NGO-k, civil szervezetek hatákonyabb bevonása a klímatudatosságot növelő szemléletformálási akciókba, melyek ebben az évben is a CCM és a CCA területek prioritásaihoz kapcsolódtak. 6

7 A LIFE Éghajlat-politikai Alprogram prioritásai 2016-ban 2016-os prioritások az éghajlatváltozás mérséklése (CCM) területen: Stabilizálódik a prioritások listája : - energiaintenzív iparágak, - fluorozott ÜHG gázok kibocsátás csökkentése, - földhasználat, földhasználat változások (LULUCF), - öko-innováció, körkörös gazdaság, close-to-market (TRL) projektek, 2016-ös prioritások nem változnak 2014-hez és alkalmazkodás az éghajlatvátozáshoz (CCA) területen: 2015-höz képest az - áradásoknak való kitettség csökkentése, - városi hőszigetek kialakulásához való alkalmazkodás, - klímaváltozással szemben ellenálló mezőgazdaság, - klímaváltozással számoló túrizmus, 2016-ös prioritások nem változnak 2014-hez és 2015-höz képest az a klímapolitikai kormányzás és információ területen: - a CCM és a CCA területek prioritásaihoz kapcsolódó szemléletformálási akciók, a stakeholderek, és az NGO-k, civil szervezetek hatákonyabb bevonásával; - a klímváltozás monitoringjátra alkalmas IT eszközök fejlesztése, terjesztése; 7

8 A LIFE Éghajlat-politikai Alprogram prioritásai 2017-ben 2017-es prioritások az éghajlatváltozás mérséklése megegyeznek a 2016-ossal: - energiaintenzív iparágak, Folytatódik a stabilizáció : (CCM) területen - fluorozott ÜHG gázok kibocsátás csökkentése, - földhasználat, földhasználat változások (LULUCF), - öko-innováció, körkörös gazdaság, close-to-market (TRL) projektek, 2016-ös prioritások nem változnak 2014-hez, 2015-höz és 2016-hoz képest az alkalmazkodás az éghajlatvátozáshoz (CCA) területen: - áradásoknak való kitettség csökkentése, - városi hőszigetek kialakulásához való alkalmazkodás, - klímaváltozással szemben ellenálló mezőgazdaság, - klímaváltozással számoló túrizmus, 2016-ös prioritások nem változnak 2014-hez, 2015-höz és 2016-hoz képest képest az a klímapolitikai kormányzás és információ területen: - a CCM és a CCA területek prioritásaihoz kapcsolódó szemléletformálási akciók, a stakeholderek, és az NGO-k, civil szervezetek hatákonyabb bevonásával; - a klímváltozás monitoringjátra alkalmas IT eszközök fejlesztése, terjesztése; 8

9 Többéves prioritási témák a LIFE Éghajlat-politikai Alprogramban (2018-tól) Általános tendenciák: - A pályázati (kétkörös pályáztatás) és jelentés-készítési folyamat egyszerűsítése; Nagyobb hangsúly a pályázati eredmények megismételhetőségén; A kommunikáció javítása; A számszerűsíthetőség és a close-to-market szemlélet fejlesztése, alternatív pénzügyi támogatások megléte, potenciál a projekt felskálázására CCM: - Fókusz: az EU Emisszió Kereskedelmi Rendszere és a Vállaláselosztási Határozat (ESD) által nem szabályozott szektorok ÜHG kibocsátás csökkentése (közlekedés, üzemanyagok, épület energiahatékonyság, mezőgazdaság, földhasználat földhasználat változások); fluorozott ÜHG gázok kibocsátás csökkentése, energiaintenzív iparágak; CCA: - Fókusz: UA GIC: - Fókusz: a 2030-ig és 2050-ig szóló klímastratégiák végrehajtásának segítése, Az EU ETS működésének jobb monitoringját lehetővé tevő módszertan kifejlesztése, elsősorban a hatóságok részére; Az F-gázokkal kapcsolatos szemléletformálás 9

10 A hazai klímapolitika és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram szinergiái Hazai jogforrások: a NÉS-1 és a NÉS-2 az alacsony szén-dioxid kibocsátású magyar társadalom felé való haladás útitervei A magyar Országgyűlés a évi LX. törvényben írta elő és a 29/2008. (III. 20.) OGY határozattal fogadta el az első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS-1), amely a közötti időszakra tervezett intézkedések kereteit fogalmazta meg. Az új tudományos eredmények befoglalásának igénye, az ötévenkénti felülvizsgálat követelményeinek való megfelelés, valamint a Párizsi Megállapodás, illetve az azt támogató döntéseket tartalmazó Párizsi Csomag végrehajtásából fakadó feladatok végrehajtása miatt indokolttá vált a felülvizsgált Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) megalkotása. 10

11 GAP analízis a kritikus gazdasági szektorok azonosítása ÜHG kibocsátási célok: NÉS-1: 1990-hez képest 16-25% közötti kibocsátás csökkentés 2025-ig NÉS-2: 1990-hez képest 52-85% közötti kibocsátás csökkentés 2050-ig EU2020: 20% 1990-hez képest EU2030: 40% 1990-hez képest Teljesítés: 1990 és 2015 között: 40% 2015 és 2035 között: 40% (a Mátra sorsának függvényében) 2035 és 2050 között:? A tartósan növekvő ÜHG kibocsátást produkáló ágazatok várhatóan: közlekedés, egyes ipari ágazatok (építőipar-acélipar, vegyipar), mezőgazdaság Az erdők CO2-nyelő kapacitása: várhatóan csökkeni fog 11

12 A hazai ÜHG kibocsátás kritikus területei LIFE pályázatosítható problémák a megoldandó problémát itthon kell megtalálni (a globális éghajlatváltozás sablonjait el kell felejteni, és azt kell vizsgálni ebből mi az igaz itthon..) 12

13 Az ÜHG-kibocsátás alakulása Magyarországon között üvegházgázonként (bal) és ágazatonként (jobb) Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 13

14 Következmények: éves átlaghőmérséklet emelkedés hazánkban 1901-től 2015-ig Az éves országos átlaghőmérséklet alakulása 1901-től 2015-ig A hőhullámos napok alakulása országos átlagban 1901 és 2015 között Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 14

15 Éves átlaghőmérséklet változások területi megoszlása Az éves átlaghőmérséklet (ºC) változása 1981 és 2015 között A hőhullámos napok alakulásának területi jellemzői az időszakra Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 15

16 Következmények: az évi csapadékösszeg átlaga (balra) és változása között (jobbra) Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 16

17 Következmények: a hőmérsékleti szélsőségindexek mért és a jövőben várható éves átlagos magyarországi értékei (nap) Fagyos nap Nyári nap Hőhullámos nap 3, A jelenlegi tendencia lineáris meghosszabbítása 2050-re 4ºC-os átlaghőmérséklet növekedést valószínűsít. 17

18 Következmények: az éves átlagos többlethalálozás változása (%) között között az éves átlagos többlethalálozás változása (%), azaz a hőhullámokkal szembeni sérülékenység az ALADINClimate klímamodell időszakához képest kistérségenként Forrás: Országos Közegészségügyi Központ, Országos Környezetegészségügyi Igazgatóság alapján Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer 18

19 Következmények: a természetes élőhelyek együttes sérülékenysége ben az ALADIN modell szerint Forrás: NÉS-2 19

20 LIFE pályázatosítható fejlesztési területek az EU és a hazai klímapolitikai prioritások megfeleltetése alapján # A fosszilis energiahordozók kiváltásának elősegítése (renewables), megújuló ipari nyersanyagok azonosítása, hasznosítása (green chemistry); # Az energia- és nyersanyag felhasználás hatékonyságának növelése és az energiatakarékosság előmozdítása az iparban és a lakossági szektorban; # Körkörös technológiai rendszerek (cloosed loop) alkalmazásával a karbonszegény gazdaság felé való átmenet elősegítése a gazdaság minden ágazatában; # A szén-dioxid természetes nyelő kapacitásainak (erdők, faanyag) megőrzése és növelése. Új szén-dioxid nyelő / immobilizáló technológiák kifejlesztése (CCS, CCR, zöld építőanyagok) # A mezőgazdasági kibocsátások csökkentése; alacsony karbon szarvasmarha ágazat, trágya-, talaj és tápanyag menedzsment; # Az alternatív hajtási módok és üzemanyagok fejlesztése a közlekedésben, IT alapú smart logisztika, alacsony karbon tömegközlekedés, áruszállítás; # Hulladék-melléktermék újrahasznosítás, feldolgozás, a hulladék klímabarát energetikai hasznosítása a hulladék-hierarchia alapján, # Városi klíma-mitigáció, hősziget-hatás monitoring és csökkentés, zöld fűtési rendszerek, SMARTCITY 20

21 Az erdők, mint egyedüli természetes légköri szén-dioxid nyelők (fotoszintézis) Erdeink évente átlagosan több mint 3,2 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg. Ezzel a hazai gazdaság területén az erdőgazdálkodás az egyetlen olyan ágazat, amely nem kibocsátó, hanem a szén-dioxid megkötése révén mérsékli a klímaváltozás ütemét. Az erdők csak akkor tudják CO2 elnyelő szerepüket érdemben betölteni, ha ehhez a megfelelő ökológiai feltételek (terület, termőföld, ökológiai vízigény biztosítása, az életközösségek megfelelő ökológiai állapota) fennállnak, és hosszú távon biztosított a fenntartható módon végzett erdőgazdálkodás 21

22 Értékelési szempontok Szakmai és pénzügyi koherencia, minőség Uniós és tagállami szintű hozzáadott értékek: az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséhez való hozzájárulás mértéke és minősége; - a LIFE Éghajlat-politika Alprogram konkrét célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulás mértéke és minősége; - a többcélúság és a szinergiák megkeresése; - megismételhetőség és átültethetőség; - transznacionálitás, zöld közbeszerzés; 22

23 A beadott pályázatokra jellemző projekthibák Helyzetelemzés hiánya, pontatlansága; A célok kijelölésekor nem, vagy nem meggyőzően kerül bemutatásra az EU és a hazai klímapolitikai prioritásokkal való egybeesés; Gyakran a LIFE pályázatok prioritásainak való megfelelés sincs kiemelve; A valóban mérhető klímapolitikailag fontos indikátorok karbon-, víz-, nitrogén-, foszfor-, lábnyom életciklusra vetített elemzése használatának hiánya, a nyomon követhetőség hiánya; 23

24 Köszönöm a figyelmet! otto.toldi@nfm.gov.hu További információk Klímapolitika Facebook oldal: Magyar LIFE Twitter partnerkereső: LIFE Klímapolitikai Csapat Az előadás a LIFE Kapacitásépítési Projekt lifeclimate@nfm.gov.hu keretében valósult meg (LIFE14 Cap HU ) 24