Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet
Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül vagy közvetve terjedhetnek emberről emberre vagy állatról állatra ill. emberre. Járványtan: a fertőző betegségek előfordulásával, terjedésével foglalkozó tudomány. Kutatja a fertőző betegségek keletkezésének okait, terjedésük módját. Feladata a járványok keletkezésének megelőzése, kialakult járványok leküzdése. Zoonózis: Állatról emberre terjedő betegség.
Vizsgálat I: A tularemia járványtani ciklusának vizsgálata egy endemikus területen egy járványmentes évben
Tularemia: Francisella tularensis: zoonótikus baktérium, A-kategóriás potenciális biológiai fegyver Mezei nyulak: tüdő, szívburok és vese gyulladás Rágcsálók: máj és lép gyulladás Ember: bőrfekély, nyirokcsomó gyulladás, tüdőgyulladás Évente 20-150 emberi megbetegedés Mo-n.
Mintaterület: dévaványa-ecsegi puszták Körös-Maros Nemzeti Park mezei nyúl populációban jelen van a tularemia 8 emberi megbetegedés elmúlt 10 év
Módszerek: mezei nyúl állomány vizsgálata: egy mezei és egy erdei biotóp vizsgálata: vízfolyások vizsgálata: haszonállatok vizsgálata: 2008. és 2009. december 2009. április, július, október, (november) kisemlős csapdázás kullancs gyűjtés 2009. április, július, október 2009. május
2008. 75 nyúl 2009. 122 nyúl
Vér, kórbonctani, molekuláris biológiai vizsgálatok
50-50 Sherman csapda 5 csapda éjszaka
ektoparaziták gyűjtése Vér, kórbonctani, molekuláris biológiai vizsgálatok
3-3 óra gyűjtés faj, stádium, ivar
7 víz minta vételi pont
50 magyar szürke marha 50 bivaly 100 racka és cigája juh
farok véna
nyak véna
Eredmények: Mezei nyúl: 2008: 5,3% (4/75) 2009: 4,9% (6/122)
csapdázott kisemlősök száma 70 60 50 40 30 20 10 0 64 45 15 6 1 4 1 1 április július október november 177 kisemlőst gyűjtöttünk: mind negatív volt erdő mező csapdázott kisemlősök faji megoszlása 120 110 100 80 60 40 20 39 15 8 6 0 Apodemus flavicollis Microtus arvalis Apodemus agrarius Sorex minutus Sorex araneus
2007 db. kullancs: 75% Ixodes ricinus 25% Haemaphysalis concinna (2 pozitív minta) 25 db. bolha: 15 db. Ctenophtalmus assimilis 10 db. Nosopsyllus fasciatus
Vízminták: mind negatív
mind negatív
Következtetések: Mezei nyúl vizelettel üríti a baktériumot légúti fertőződés Haemaphysalis concinna Ízeltlábú vektor 3-4 éves fejlődési ciklus, transstadialis fertőződés F. tularensis rezervoár
Vizsgálat II: A tularemia járványtani jellemzőinek vizsgálata az elmúlt 25 évben az Alföldön
Vizsgálat adatok: Békés, Csongrád, Jász-Nagykun- Szolnok megyék (1984-2010): Mezei nyúl szeropozitivitás Emberi megbetegedések száma Mezei pocok állomány nagyság Mezei nyúl sűrűség Kullancs aktivitásra utaló időjárás paraméterek Statisztika: Spearman-féle rangkorreláció
Eredmények, Megbeszélés Csapadékos május, június, július fokozott Haemaphysalis concinna aktivitás Szignifikáns összefüggések: p<0,05
Vizsgálat III: Q-láz járvány, Baranya megye, 2013
Q-láz Coxiella burnetii: zoonótikus baktérium, B-kategóriás potenciális biológiai fegyver www.sciencemag.org Házi kérődzők: szaporodásbiológiai zavarok, vetélés Szeredi L. Ember: láz, tüdőgyulladás, májgyulladás, szívbelhártya gyulladás
A baranyai Q-láz járvány www.sciencemag.org Szeredi L.
A baranyai Q-láz járvány www.sciencemag.org Szeredi L.
A baranyai Q-láz járvány 70 igazolt emberi megbetegedés Minta gyűjtés a környék kérődző állományaiból: Vér Tej
A baranyai Q-láz járvány Minta gyűjtés a környék kérődző állományaiból: Vér Tej Bélsár/trágya Kullancs
A baranyai Q-láz járvány Vokányi nagy juhászat (450 anyajuh): A vér minták 44,6% (25/56) pozitív volt A tej minták 20%-a (4/20) pozitív volt A trágya minták 65%-a (41/65) pozitív volt 5 db, 2011-ben gyűjtött Ixodes ricinus pozitív volt A környék többi kérődző állományában kisebb mértékben vagy egyáltalán nem volt kimutatható a C. burnetii.
A baranyai Q-láz járvány Vokányi járványból és Magyarország más területeiről származó C. burnetii törzsek genetikai összehasonlítását az alábbi módszerekkel végeztük el: Multispaecer Sequence Typing (MST): Egymástól távoli (pl. Európa, Mo.) törzsek rokonsági fokainak vizsgálatára alkalmas. Multi Locus Variable Number Tandem Repeat Analysis (MLVA): Egyazon járványból származó izolátumok rokonsági fokainak vizsgálatára alkalmas.
A baranyai Q-láz járvány MST vizsgálat eredménye: A vokányi nagy juhászatból és egy emberi mintából kimutatott törzsek: ST18 Mo. különböző területiről és Vokányból származó szarvasmarha eredetű törzsek: ST20 Mo. különböző területiről származó juh eredetű törzsek: ST28 és ST37
A baranyai Q-láz járvány MLVA vizsgálat eredménye: Ms23 Ms24 Ms27 Ms28 Ms33 Ms34 Vokány - juh trágya 4 9 3 3-5 Vokány - emberi vér 5 9 3 3-5 Mo. más részei - juh 1-8 4 5 1 2 Mo. más részei - juh 2-9 5 5 1 2 Mo. más részei és Vokány - szarvasmarha 6 13 2 7 4 10 A vokányi járványból származó C. burnetii izolátumok MLVA profilja különbözött Magyarország más területeiről származó izolátumokétól. A vokányi juh trágyából és emberi vérből kimutatott C. burnetii törzsek MLVA profilja gyakorlatilag megegyezett. Az Ms23-as allélon található 1 ismétlődő régiónyi különbség a kórokozó járvány alatt bekövetkezett mutációjának a eredménye.
A baranyai Q-láz járvány A baranyai Q-láz járvány fertőzési forrása az eredményeink alapján a Vokány határában található nagyobb létszámú juhászat lehetett, ahonnan a szél hordhatta el a C. burnetii-vel fertőzött, méhváladékkal szennyezett, beszáradt trágya porát a lakott területekre.
Köszönöm a figyelmet!