2016 Környezetvédelmi Jelentés MOL Nyrt. Logisztika
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 2 2. Logisztika tevékenységének bemutatása... 3 3. Környezetvédelmi teljesítmény értékelése... 4 3.1. Levegőtisztaság-védelem... 4 3.2. Vízminőség-védelem... 8 3.3. Talaj- és talajvízvédelem... 10 3.4. Hulladékgazdálkodás... 14 3.5. Környezeti zaj... 17 4. A KIR működtetése... 18 5. Jelentős környezeti tényezők alakulása, értékelése... 19 6. A Logisztika környezetvédelmi céljainak teljesülése... 19 7. A 2016. évi környezetvédelmi akciók teljesítésének értékelése... 20 8. A 2017. évi környezetvédelmi akciók meghatározása... 21 9. A 2016. évi KIR belső auditok tapasztalatainak értékelése... 22 10. A környezetvédelemben érdekelt felektől érkező információk áttekintése... 22 11. A 2016. évi környezetvédelmi nem-megfelelőségek... 23 12. Összefoglalás... 24 1
1. Bevezetés A Logisztika MOL szervezet 2006. óta működtetett sikeresen Környezetközpontú Irányítási Rendszert (KIR). A KIR működtetésével fő cél a folyamatos fejlődés. Ennek megfelelően 2015 évtől rendszeresen készítünk Környezetvédelmi Jelentés -t, melyben teljes körűen bemutatjuk a MOL Nyrt. Logisztika szervezet környezetvédelmi teljesítményét. Az évenként elkészülő környezetvédelmi jelentésekben az évek óta folyó tudatos környezetvédelmi, ill. a környezetterhelés csökkentésére irányuló tevékenységünk eredményeit mutatjuk be. Működésünk során folyamatosan törekszünk a környezetterhelő anyagok kibocsátásának csökkentésére, és számos beruházást megvalósítva biztosítjuk a jogszabályi előírásoknak való megfelelést. Mindezek mellet a múltbeli tevékenységünkből származó talaj-, és talajvízszennyezések felszámolását folyamatosan végezzük. A jelentés környezeti elemenként tartalmazza az elért környezeti eredményeket, valamint a megvalósított projekteket és akciókat, melyeknek köszönhetően évről évre csökkent a Logisztika szervezet által okozott környezetterhelés, ezzel biztosítva a jogszabályi megfelelést is. A környezetvédelmi jelentés készítésével a Logisztika szervezet a környezet védelme, a környezetterhelés csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit kívánja évről évre számba venni és értékelni. Az évről évre elkészített, környezetvédelmi teljesítményünkről szóló környezetvédelmi jelentésünket minden belső és külső érintett fél számára elérhetővé tesszük, belső hálózaton, illetve a MOL Nyrt. honlapján is elérhető. Készítette: FF és EBK MOL szervezet Jóváhagyta: Szalay Zsolt Logisztika MOL vezető Százhalombatta, 2017. június 08. 2
2. Logisztika tevékenységének bemutatása A MOL Nyrt-n belül a Logisztika szervezet felel a termékértékesítéshez kapcsolódó teljes körű disztribúció megszervezéséért, a termelő üzemek alapanyaggal-, és félkész termékkel történő ellátásáért összhangban az elfogadott stratégiai- és üzleti tervvel. A Logisztika végzi az üzemanyagok telepi tárolását, ide értve az állami készletek stratégiai tárolását is, működteti az elsődleges és másodlagos szállítással összefüggő folyamatokat minden szállítási módban (csővezeték; uszály; vasút és közút). A szervezet legfontosabb dimenziói: évente megmozgatott mennyiség 21-22 millió tonna, létszám 750 fő, bruttó eszköz érték 146 mrd Ft, veszélyes üzemek száma több, mint 20, 2200 km vezetékhálózat, vasúti kocsik száma több, mint 1800, rendelkezésre álló 1 725 000 m 3 -estároló kapacitás. A Logisztika MOL felelős a tárolt termékek mennyiségének és minőségének megőrzéséért a teljes ellátási folyamatban. Az ellátási folyamat logisztikai feladatai: A finomítói alapanyag ellátás biztosítása érdekében a kőolaj távvezetékek üzemeltetése, a kőolaj szállítási feladatok ütemezett végrehajtása. A finomítókban gyártott félkész- és késztermékek mennyiségi és minőségi átvétele-átadása, nyilvántartása, elszámolása, szállítása csővezetéken, vasúton, közúton és uszályon. Cseppfolyós gáztermékek mennyiségi és minőségi átvétele termelésből, feldolgozásból, az átvett gáztermékek tárolása valamint kiszállítása közúton, vasúton és csővezetéken. A Logisztika telepeinek hatékony működtetése az üzemeltetési feladatok irányítása, tárolási és a vevő kiszolgálási feladatok ellátása. Optimális üzemanyag készletek biztosítása a MOL Nyrt. töltőállomásain. A logisztikai rendszer üzemfenntartási feladatainak optimális megvalósítása a műszaki biztonság és a megtérülési követelmények alapján. A logisztikai termékkészletek nyilvántartása a jövedéki törvény előírásainak megfelelően, vámügyeinek intézése. Az állami készletek tárolása, kezelése. Az egységes logisztikai rendszer működési feltételeinek kialakítása. Logisztika főbb telephelyei: Csepel Hajdúszoboszló Komárom Pécs Tiszaújváros Százhalombatta Székesfehérvár Kecskemét Csurgó Fényeslitke Zalaegerszeg Szajol Algyő 3
3. Környezetvédelmi teljesítmény értékelése 3.1. Levegőtisztaság-védelem A Logisztika területén működő pontforrások (levegőterhelést okozó légszennyező forrás) érvényes, a környezetvédelmi felügyelőségek által kibocsátott pontforrás működési engedéllyel rendelkeznek. A kibocsátó forrásokra vonatkozó éves jelentések határidőre elkészültek és benyújtásra kerültek a környezetvédelmi hatóságokhoz. A pontforrások kibocsátási határértékeknek való megfelelését mérésekkel ellenőrizzük a működési engedélyekben előírt gyakorisággal. 2016-ban határérték feletti mérés nem volt a Logisztika területén. A Logisztika tevékenysége során a légszennyező anyagok közül a VOC (Illékony Szerves Vegyületek) kibocsátás a legmeghatározóbb. VOC kibocsátás az alábbi tevékenységekből származik: Töltési folyamatok során a gőzvisszanyerő rendszerekből (VRU) kibocsátott VOC. A kibocsátott VOC mennyiségét mérés útján határozzuk meg. A tárolási folyamatokból származó VOC kibocsátás, mennyiségileg ez a legmeghatározóbb. A tárolás során kibocsátott VOC mennyiségét Tanks 4.0 szoftver segítségével határozzuk meg, melynek alapja a tartályok kialakítása és az éves tartályforgalom. A technológiai rendszerek tömítetlenségéből (karimák, tömítések, stb.) származó fugitív (szivárgásos) VOC emisszió a legkisebb részt teszi ki a teljes logisztikai VOC kibocsátásból. A fugitív emisszió meghatározását az LDAR (Leak Detection and Repair) program segítségével végezzük. 4
A következő ábra mutatja a Logisztika szervezet 2016. évi tevékenységére vonatkozóan a teljes VOC kibocsátást, illetve a kibocsátott VOC mennyiségét az egyes tevékenységek szerinti bontásban. Az elmúlt három évben elkészített Logisztika szervezet VOC leltárai alapján nincs jelentős változás az egyes tevékenységek közötti megoszlásban, a tárolási tevékenység a legnagyobb VOC kibocsátó. A benzintároló-tartályok mindegyike belső-úszótetős konstrukció, mely hosszú távon kielégíti az emissziós követelményeket. Mindhárom területen a kibocsátott VOC mennyiségét csökkenteni tudjuk a rendszerek megfelelő üzemeltetésével, a rendszeres karbantartással, illetve a berendezések megfelelő műszaki állapotban tartásával. Energiafelhasználás és ezáltal a kibocsátott CO 2 mennyiségének csökkentését egyik fő kihívásunknak tartjuk a tevékenységünk során. 2012 óta módszeresen vizsgáljuk a folyamatainkhoz tartozó energia felhasználásokat, az ezeket befolyásoló tényezőket és keressük azon alternatívákat, amellyel csökkenést érhetünk el. Mindennapi munkánk folyamán célul tűztük ki a folyamatos és fenntartható energia felhasználás csökkentését. Programok, projektek Fényeslitkei szivattyúállomás 20001-es tartály felújítása során az úszótetőbe beépített új zárszerkezet mérsékli a levegőbe jutó szerves gázok, gőzök mennyiségét. PBTT Algyő Töltő-lefejtőn a 200 l-es hordókba történő pentán töltés nyitott töltési folyamat volt, mely során a pentán gőzök a hordók töltése közben a szabadba jutottak. Ilyen hordótöltésre nincs zárt rendszer forgalomban, ezért egyedi megoldással kellett a zárt hordótöltést megvalósítani. A hordók töltése a töltő nyílására csatlakoztatott, tömlővel ellátott adapteren keresztül, adagvezérlő segítségével történik, a gőzelvezetésre szolgáló tömlő a hordó másik csonkjára van felszerelve. 5
PBTT Algyő Töltő-lefejtőn a cseppfolyós gázokkal töltött vasúti kocsik és tankautók mintázása a laboratórium által biztosított nyomástartó mintavevőkbe történik. A felcsatlakoztatott mintavevőknél - a megfelelő minta vételhez szükséges az átöblítéshez használt kis mennyiségű gázok a szabadba kerültek. A gázok környezetbe kerülésének csökkentése, illetve elkerülése érdekében minden mintavétel esetén az átöblítéshez használt gáz elvezetése a mintavevő kilépő oldali szerelvényére felszerelt gyorscsatlakozó és tömlő segítségével a fáklya vezetékbe történik. A Logisztika 1350 km nagynyomású termék és 800 km kőolajvezetéket üzemeltet Magyarországon. A DRA (Drag Reducing Agent/Súrlódáscsökkentő adalék) alkalmazása 3 éves múltra tekint vissza. Leegyszerűsítve a súrlódáscsökkentő adalékok hatásmechanizmusát a DRA kisimítja a csőben turbulens áramlást, csökkenti az energiaveszteséget a szállítás során. A DRA alkalmazásának kettős előnye van: rugalmas kapacitásnövelés (35-40 %-ig) beruházási költség nélkül, illetve azonos szállítási teljesítmény biztosítása alacsonyabb villamos energia felhasználásával. Egyes vezetékszakaszokon rendszeresen alkalmazzuk a DRA-t, ennek következtében jelentős költségcsökkentést érünk el. 6
A pécsi telep területén 40 db hárs és 58 db egyéb fa telepítésével javítottuk a közvetlen környezetünk látványát és a levegő tisztaságát. A zalaegerszegi vasútüzemhez tartozó iparvágányon a vasúti tartálykocsik átadás átvételére szolgáló vágányok közül a II. és III. vágányok között 13db kandeláber volt 26db világító testtel. A régi kandelábereket körülbelül a 60-70-es években telepítették az akkori kor színvonalának megfelelő kivitelben, de az idő során elöregedtek és ebből kifolyólag a lámpatestekbe rakható égők mára drágává, energiapazarlóvá váltak és a gyártásukat is beszüntették. A 13db kandeláberen lévő 26db lámpatest mindegyikét kicseréltük, ennek eredményeként a világítótestek energiafelhasználása 72%-al csökkent és a fényérzet érezhetően javult. A megtakarítás a régi világítótestekhez képest éves szinten kb. 10 104 kwh, ami kb. 3,5 t CO 2 kibocsátás csökkenést jelent. A Százhalombatta-Ferihegy DN150 vezetéken Alsónémedi térségében a 2016-os év során 5 db napelem került telepítésre a nyomástávadó működtetéséhez, melynek következtében megújuló energiát használunk, csökkentve a CO 2 kibocsátást. A 2016-ban elkezdődött projekt keretében a mozdonyok teljes körű felújítása és motor cseréje 20%-kal alacsonyabb üzemanyag felhasználást eredményez 2018-ig, ami jelentős CO 2 kibocsátás csökkenést fog eredményezni. 7
3.2. Vízminőség-védelem A Logisztika telephelyek érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. A szükséges Vízminőség-védelmi éves (VÉL) bejelentések határidőre elkészültek és benyújtásra kerültek a hatósághoz. Az önellenőrzésre kötelezett telephelyek az engedélyükben meghatározottak szerint végzik a kibocsátott szennyvizekre vonatkozó ellenőrző vizsgálatokat. A szennyvíztisztítók hatékonyság javítása és a szennyvíz rendszer átalakítása folyamatban van az alábbi telephelyeken, az átalakításokkal biztosítani tudjuk a szennyvíztisztítók optimális terhelését, illetve a megfelelő szennyvízkezelést. Székesfehérváron a tisztított csapadék, illetve kármentesítési víz átkötése közcsatornáról élővízi befogadóra, Pécsi telepen a feltételesen olajmentes csapadékvíz leválasztása az olajos csatornarendszerről, ezzel jelentősen csökkentve a szennyvíztisztító fizikai terhelését és biztosítva a tisztító hatékony működését. Fényeslitke szivattyúállomáson megvalósult a szennyvíztisztító teljes körű felújítása és intenzifikálása. Tárolótereinken található tartályok műszaki kialakítása teljes mértékben megfelel a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak így biztosítva környezetünk teljes körű védelmét, kizárva az esetleges talaj-, talajvízszennyezéseket. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében tartályainkat túltöltésvédelmi rendszerrel láttuk el. Számos tartályudvarunk betonozott benzin-, és olajálló HDPE fóliaréteggel szigetelt. Az állóhengeres tartályok mindegyike kettős fenékkel ellátott, így a tartályudvarral együtt ezeken gyakorlatilag három szintű védelem akadályozza meg a környezeti károkozást. Ezen felül a tartályudvarok kettős tolózárral folyamatosan zártak, esetleges szennyezés esetén a leeresztésük a telepi víztisztítókon keresztül történik. Programok, projektek Fényeslitke szivattyúállomáson a keletkező olajos szennyvíz és csapadékvíz tisztítását szolgáló szennyvíztisztító mű korszerűsítése 2016-ban teljes körűen megvalósult, ennek köszönhetően teljes biztonsággal történik a tisztított szennyvíz kibocsátása. Mind a kommunális, mind az olajos szennyvíz és az esetlegesen szennyezett csapadékvíz tisztítása teljes körűen megvalósul. A próbaüzem 2017. első felében történik, és a második félévtől várható a rendszer teljes működése. 8
PBTT Algyő Töltő-lefejtőn a csapadékvíz tisztító műtárgy ülepítő részébe, szintkapcsolókkal védett, új kis teljesítményű szivattyú került beépítése a tisztítóba beérkező szilárd szennyezőket tartalmazó víz átemelésére a gyűjtő akna részbe. Ez által a műtárgy további részébe beépített szűrőegységeknek kevesebb szennyezőt anyagot kell leválasztani és ezzel teljes körűen biztosított megfelelő minőségű víz kibocsátása a nyílt szelvényű csatornába. Pécs telepen 2015-ben megtervezésre került, majd 2016-ban megvalósításra került a csapadékrendszer szétválasztása, melynek eredményeképpen lényegesen csökken a tisztítandó víz mennyisége. Ez közvetlenül szennyvíz, környezetterhelési, villamos energiadíj csökkenést, kisebb vegyszerfelhasználást eredményez. Ezen felül tehermentesíti az amúgy is túlterhelt befogadó hálózatot és hozzájárul a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez. 2016- ban megvalósult az olajos csapadékvíz tisztító rekonstrukciója is, így korszerű műszaki megoldással flokkulálás és flotálás történik a víztisztítás. A beruházással teljes körűen és biztonsággal történik a tisztított szennyvíz határértéken belüli kibocsátása. A Százhalombatta-Szajol DN150 vezetéken valamennyi, a tervben szereplő folyókeresztezés kiváltása irányított fúrással lezajlott a harmadik negyedévben (pl. a Tisza átfúrásra került). Ennek segítségével megszüntettük annak a veszélyét, hogy a mederből szénhidrogén termék 9
kerülhessen a vízbe horgonyzás vagy meder kotrás során. Az alábbi képeken a fúrási munkálatok láthatóak: 3.3. Talaj- és talajvízvédelem A Logisztika kiemelt környezetvédelmi céljai között szerepel a múltbeli tevékenységekből származó szennyezettségek felszámolása. Folyamatosan zajlik a kármentesítési projekt (CAKK), melynek működése során a hatósági határozatokban előírtak teljesítése érdekében rendszeresen felülvizsgáljuk a projekt műszaki tartalmát, és ennek megfelelően tervezzük a szükséges pénzügyi forrásokat. Logisztika felelősségi körbe tartozó kármentesítést a 2016. évben 11 működő logisztikai telepen, 38 bezárt telepen, 26 vezetéksérüléses (4 kőolajvezeték, 22 termékvezeték) kárhelyen, összesen 75 helyszínen végeztünk. A kármentesítési tevékenység folyamata jellemző szakaszokra tagolható (zárójelben a Logisztika kármentesítési program keretében, 2016-os év során folyamatban lévő szakaszok száma): Tényfeltárás (12 db): A kármentesítés felderítő, illetve részletes vizsgálatokból álló első szakasza. Célja a szennyezettség lehatárolása, szennyezőanyagok mennyiségének becslése (talajban, talajvízben), a szennyezettség humán-egészségügyi és környezeti kockázatainak felmérése, ennek alapján javaslattétel a további intézkedésekre. Tervezés (8db) Műszaki beavatkozás (23 db): A kármentesítés második szakasza, melynek során a tényfeltárás alapján elkészített műszaki beavatkozási tervnek megfelelően elvégzésre kerül a kármentesítési tevékenység Monitoring (kizárólag monitoring tevékenység: 46 db): talaj-, illetve talajvíz-mintavételek a szennyezettség nyomon követésének céljából olyan esetben, amikor a szennyezettség kockázatainak alapján aktív beavatkozás nem indokolt. A kármentesítés szakaszai megismételhetők, bizonyos körülmények fennállása (változása) esetén kötelezően megismétlendők, így a kármentesítések során nyert eredmények figyelembevételével a kockázatokat, a beavatkozások műszaki tartalmát, a beavatkozási lehetőségeket rendszeresen (ütemezetten, vagy indokolt esetben) értékeljük, aktualizáljuk! A környezettudatos viselkedés jegyében a kármentesítési feladatok teljesítése mellett kiemelt hangsúlyt helyezünk a megelőzésre. A megelőzés jegyében a következő két feladat emelhető ki: 10
A tartály felújítási projekt keretében folyamatban van a kőolajtároló tartályok dupla fenekűvé alakítása, mely jelentősen hozzájárul a talaj és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzéséhez. 2016-ban az Adria tartályparkban, illetve Fényeslitkén történt meg egy-egy tartály átalakítása. A projekt 2018-ig történő megvalósulásával a Logisztika területén teljes körűen biztosított lesz a környezetvédelmi jogszabályi megfelelés a tartályok műszaki kialakítására vonatkozóan. Jelentős azoknak a helyszíneknek a száma, ahol illegális vezeték megfúrások miatt folyik kármentesítés. A hosszú és költséges kármentesítési feladatok elkerülése érdekében a kárelhárítási feladatokba már a káresemény bekövetkezésekor környezetvédelmi szakértő cég kerül bevonásra. A környezeti kárelhárítás sikerességét a gyorsaság és a szakértelem befolyásolja. 2016-ban Újhartyán közelében történt termékvezeték megfúrás, mely helyszínen a kárelhárítási feladatok teljes körűen megvalósultak, így további kármentesítési feladatokat nem írt elő az illetékes hatóság. Logisztika felszín alatti szennyezettségek kialakulásának megelőzését célzó tevékenység A csővezeték szivárgások elfolyások elődleges oka hosszú éveken keresztül a vezetékek korróziós elhasználódása volt. Ezt a világon mindenütt a mind fejlettebbé váló vezeték diagnosztika módszerek (a különböző elveken működő intelligens görényezés) kiküszöbölték. Összhangban a nemzetközi gyakorlattal a MOL is 5 évente végezteti el ezeket a vizsgálatokat ugyanazon vezetékszakaszokon. Az utóbbi években azonban az illegális vezeték megfúrások vették át a vezető szerepet a szivárgások kiváltó okaként nem csak nálunk, hanem Nyugat-Európában is. A MOL a 90-es évek végén egy addig máshol még nem használt, részben saját fejlesztésű szivárgásérzékelővel tudott gátat vetni az akkor rohamosan terjedő beavatkozási kísérleteknek. Három éve egy teljesen új rendszer implementálását kezdtük meg, modulszerűen felépítve. 2015-ben megkezdtük a szivárgás érzékelő modul implementálását is. Az új rendszer is a nyomáshullámok érzékelésén alapul, de az eddiginél több helyen építettünk be a jelenleg hozzáférhető legérzékenyebb nyomásérzékelőket. Szivárgás esetén a rendszer azonnal osztályozza a riasztást a szivárgási mennyiség, természetvédelmi terület közelsége, vízforrás közelsége és lakott terület közelsége szerint. Azokat az eseményeket, amelyek során 3 mp alatt 20%-ot esik a vezetéknyomás, a rendszer csőtörésnek érzékeli, ezért riasztáskor lezárja a szakaszolóállomásokat is. Az új rendszer üzemeltetésével az esetleges szivárgásokat, üzemzavarokat, illetve harmadik fél által okozott beavatkozásokat rövidebb idő alatt észleljük, ezért a környezetbe jutó szén-hidrogén szennyezés minden esetben a lehető legkisebb. 11
Az elmúlt 20 év alatt műszaki meghibásodás miatti környezetkárosítás nem történt, az üzemelést felügyelő irányítástechnikai rendszernek köszönhetően az évi 1-2 vezetékmegfúrás környezetkárosító hatása is csekély. A hazai távvezetékes üzemeltetési gyakorlatban természeti okokra visszavezethető vezeték meghibásodás nem fordult elő. A 2016. év egy-egy jelentősebb eredménye, jellemző mérőszáma A 2016. év során is számos helyszínen végeztünk szakértői munkát: 11 helyszínen folytattunk tényfeltárás keretében végzett új, vagy aktualizáló felméréseket, kockázatértékeléseket, valamint 7 db helyszín vonatkozásában készítettünk el és nyújtottunk be felszín alatti szennyezettség kezelését célzó beavatkozási tervet. A tervezett műszaki megoldások között pump&treat technológiák, valamint különböző kivitelű mikrobiológiai kármentesítések is helyet kaptak. Tiszaújvárosban megvalósult az ipartelepen, illetve környezetében kialakult szennyezettség komplex kezelését célzó kettős védvonal koncepció első ütemének teszt rendszere. A telep határán, mintegy 200 m hosszban kialakított, csepegtető csővel bélelt horizontális injektáló kút, illetve az azon kijuttatott mikrobiológiai lebontást segítő tápanyagok segítségével a telep területéről kijutó oldott szénhidrogének mennyisége várhatóan jelentősen lecsökken. Emellett a beavatkozás második védvonalának kiépítése is megkezdődött, a Tiszapalkonya határában húzódó csóvafronti hidraulikus gát talajvíz-kitermelő kútjainak, illetve a vízelvezetés létesítményeinek kiépítése folyamatban van. Orosháza bezárt telepen a szennyezettség lokalizációját, valamint a szénhidrogén eltávolítását lehetővé tevő, gyűjtő- és szivárgó drénekből, víztisztító berendezésből álló kármentesítő rendszer kiegészítésre került egy, a területen el nem nyelethető, tisztított vízmennyiséget elvezető csatornával. A vízelvezető csatornával kiegészített rendszer beüzemelése megtörtént, a próbaüzemi tapasztalatok alapján a rendszer üzembiztosan működtethető. Amennyiben a kármentesítés (beavatkozás, vagy akár monitoring) során a talajvíz felszínén önálló fázisú szénhidrogén található, az minden esetben eltávolításra kerül. A 2016. év során végzett fölözésekkel mintegy 172 m 3 szénhidrogén került kitermelésre a felszín alatti közegből. Mezőcsát régi elnevezésű vezetéksérüléses kárhelyen, illetve Eger bezárt vasúti kőolajtöltőn a korábban elvégzett beavatkozások eredményeképpen a kármentesítés 2016-ban lezárásra kerülhetett, a kármentesítés létesítményei felszámolhatóak. Programok, projektek Fényeslitkei szivattyúállomáson a talaj és a felszín alatti vizek védelme érdekében a 20001-es jelű külső úszótetős, állóhengeres kőolaj tároló tartály felújítása során kettős fenék kialakítása történt, ahol a kettős fenék között un. vákuumromlásos módszeren alapuló szivárgásfigyelő rendszer beépítésére került sor. A Tiszaújvárosi Üzemközpont és a Szajoli Szivattyúállomás területén szükségessé vált a földalatti technológiai (be és kitároló) vezetékek felszínre hozatala, hogy az esetleges szivárgások, elfolyások ellenőrizhetősége biztosított legyen. A megvalósulással potenciális 12
veszélyforrásokat szüntetnénk meg, mivel ezek a vezetékek mindkét helyszínen közel 40 éve vannak a föld alatt. Az állapotuk felmérése a jelenleg használatos vizsgálati módszerekkel nem megoldható. Az átalakítás tervezése megtörtént, a megvalósulása 2018-ra van tervezve. Százhalombattán a 211. j. szivattyútéren a szloprendszer átalakítása, valamint a szlopvezeték javítása valósult meg, így hogy a korszerűsítéssel elkerülhető a szénhidrogén termékek esetleges talajba jutása. 2016. harmadik negyedévben szerelvények földfelszínre hozatalára került sor a Kápolnásnyék, Mezőszentgyörgy, Iregszemcse szakaszoló állomásokon. Mivel az évtizedekkel ezelőtt telepített szerelvényekről nem állt rendelkezésre minden információ, így potenciális szennyező forrást jelentettek az elföldelt szerelvények. Az esetleges szennyeződések talajba jutásának elkerülése érdekében a szerelvényeket felhoztuk a felszínre. A fotókon látható a korábbi, elföldelt szerelvény, és az új, felszínre hozott szerelvény Mezőszentgyörgyön. Felszínre hozott szerelvény Mezőszentgyörgyön Mezőszentgyörgy, illetve Iregszemcse szakaszolón kármentesítő tálcák is elhelyezésre kerültek, továbbá Újhartyán és Tószeg szakaszoló állomáson a korábban elföldelt szerelvények aknába kerültek elhelyezésre. A talaj- és talajvízvédelmi célok megvalósulását jelentettek a Százhalombatta-Szajol DN150 vezetéken lezajlott rehabilitációs munkálatok is, melyek szintén 2016. harmadik negyedévben valósultak meg. Százhalombatta Telepen az Alsó Vasúti Töltő 213 jelű tankautó lefejtő betonozása, fejtőállások vízzáró műgyantázása valósult meg, így fokozottabb talaj- és talajvízvédelmet megvalósítva. A lefejtő területéről az olajos csapadék megfelelő módon az olajos csapadékrendszerbe került elvezetésre. 13
3.4. Hulladékgazdálkodás A Logisztika működése során törekszünk a termelődő veszélyes hulladékok minimalizálására, a gyűjtés, ártalmatlanítás során pedig a jogszabályi előírások betartására. A 309/2014. (XII.11.) sz. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet értelmében a nem veszélyes és a veszélyes hulladékokat a MOL Nyrt. teljes területén 2016-ban bevezetett HMR (Hulladékkezelés Monitorozó Rendszer) információs rendszerben tartjuk nyilván. HMR Hulladékkezelés Monitorozó Rendszer 2016 utolsó negyedévében került bevezetésre egy új, korszerű és minden jogszabályi követelményt kielégítő hulladékkezelés monitorozó rendszer. A rendszer az alábbi követelményeknek felel meg: Egységes rendszerben történő nyilvántartás MOL Nyrt. szinten, Auditálhatóság, Teljes körű riportálási lehetőség biztosítása, A MOL magyarországi telephelyein keletkező hulladékok nyomon követése, Minden a MOL-ban keletkező hulladékfajta pontos naprakész nyilvántartása, Minden MOL-ban végzett tevékenység eredményeként keletkező hulladék nyomon követése, Bevallási kötelezettség teljesítése a MOL összes magyarországi telephelyére vonatkozóan, Keletkezések, szállítások, kezelések, begyűjtések adminisztrációja, A kiszállításokhoz tartozó szállítójegyek, ADR fuvarlevél elkészítésének támogatása, A létesítmények területén folyó tevékenységeket a MOL csoport hulladék politikájával összhangban, a hulladékgazdálkodási hierarchia ( 4 R ) figyelembe vételével végezzük. A hulladékgazdálkodási tevékenységeinket úgy tervezzük és hajtjuk végre, hogy annak a lehető legkisebb hatása legyen a környezetre, csökkentve a környezet igénybevételét, biztosítsa a hulladék keletkezés megelőzését, csökkentse a keletkező hulladékok mennyiségét és veszélyességét (Reduce), biztosítsa a hulladékok újrafelhasználását/újrafeldolgozását (Reuse/Recycle) és/vagy a hulladékok környezetbe történő biztonságos elhelyezését (Responsible disposal). Ennek megvalósítása érdekében az alábbi szempontok szerint végezzük hulladékgazdálkodási tevékenységünket: Szelektív gyűjtést valósítunk meg a hulladékok veszélyességének, a rendelkezésre álló szabad területeknek, gyűjtő edényzeteknek és a termelő és az ártalmatlanító technológiák figyelembevételével. Külön gyűjtjük a veszélyes és a nem veszélyes hulladékokat. Megakadályozzuk, hogy a hulladékok szétszóródjanak, elcsöpögjenek, egészségkárosító hatás, tűz- és robbanásveszély alakuljon ki a gyűjtés során. 14
A finomítói területeken keletkező égethető hulladékok esetében előnyben részesítjük a MOL tulajdonban lévő hulladékégetőkben történő égetést, amely során a hulladékok energetikai hasznosítása valósul meg. A munkatársaink folyamatos képzéséről gondoskodunk, külön kiemelve az adott létesítmény tevékenysége során keletkező hulladékok kezelésével összefüggő információkat, helyi specialitásokat. A veszélyes hulladékokkal való tevékenységek végzése során szigorúan betartjuk a munkavédelmi, egészségvédelmi, biztonságtechnikai előírásokat. A Logisztika működési területen megközelítőleg 100 db munkahelyi és 9 db üzemi gyűjtőhely található. A jogszabályi változások következtében hatályba lépett az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet, amelybe átültették a munkahelyi- és üzemi gyűjtőhelyek kialakításának és üzemeltetésének követelményeit, azonban új követelményeket is megfogalmaztak. Logisztika szintű projekt megvalósításával biztosítottuk a teljes jogszabályi megfelelést a hulladéktárolók kialakításának vonatkozásában: Fényeslitke üzemi gyűjtőhelyen kopásálló, vízzáró és vegyszerálló bevonat, valamint zárható kerítés kialakítása Komáromban új üzemi gyűjtőhely kialakítása Pécs üzemi gyűjtőhelyen kopásálló, vízzáró és vegyszerálló bevonat kialakítása Algyő vasúti töltő-lefejtőn nem veszélyes hulladékok tárolására szolgáló üzemi gyűjtő kialakítása: betonozott tér és zárható kerítés Algyő vasúti töltő-lefejtőn veszélyes hulladékok tárolására szolgáló üzemi gyűjtő kialakítása erre a célra tervezett konténerekkel Algyő E10 tartálypark veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló munkahelyi gyűjtő átalakítása Algyő E10 tartálypark nem veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló munkahelyi gyűjtő átalakítása Csepel üzemi gyűjtőhelyen kopásálló, vízzáró és vegyszerálló bevonat kialakítása Csepel nem veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló munkahelyi gyűjtő átalakítása Szajol üzemi gyűjtőhelyeken kopásálló, vízzáró és vegyszerálló bevonat, illetve zárható kerítés kialakítása 15
A Logisztika működési területén 2016-ban keletkezett hulladékok mennyisége: A Logisztika telephelyek területén 2016-ban képződött veszélyes- és nem veszélyes hulladékok mennyiségét, illetve azok kezelési módját a 2016. évi hulladék bevallásunk alapján a következő táblázat tartalmazza. Hulladék típus Leírás Mennyiség (tonna) Veszélyes hulladék Jogszabályi előírásoknak megfelelően olyan hulladékok, melyek összetevőik kapcsán veszélyes 1720 hulladéknak minősülnek Nem veszélyes hulladék Jogszabályi előírásoknak megfelelően olyan hulladékok, melyek nem tartalmaznak veszélyes 161 összetevőket Lerakott/lerakóba kerülő hulladék D' kezelési kóddal történő kezelés 975 Újrahasznosított hulladék R' kezelési kóddal történő újrahasznosítás 906 16
Programok, fejlesztések: Pécsett 2016-ban az üzemi hulladékgyűjtő, illetve munkahelyi gyűjtők kivitelezése elkészült, így a hulladéktárolók kialakítása biztosítja a teljes jogszabályi megfelelést. Algyő Vasúti Töltő-lefejtőn új üzemi hulladékgyűjtő hely került kialakításra kereskedelmi forgalomban kapható fényezett felületi kezelésű, zárható ajtókkal, acélrácsos padlóval, tűzi horganyzott feljáróval és gyűjtőkáddal ellátott konténer telepítésével. A konténer veszélyes hulladékok tárolására alkalmas, önhordozó. A keletkező nem veszélyes hulladékok gyűjtésére pedig egy kerítéssel és zárható kapuval ellátott betonozott tér került kialakításra. 3.5. Környezeti zaj A Logisztika telephelyeire vonatkozóan projekt keretében 2010. és 2011. között elkészültek a létesítmények környezeti zaj kibocsátásának felmérései, illetve zajtérképei. Az elkészített dokumentációk alapján Komárom telep rendelkezik érvényes zajkibocsátási határértékekkel. Komárom telep esetében maradéktalanul megfelelünk az engedélyben előírt határértékeknek. Szajol telep vonatkozásában 2015-ben teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot kezdeményeztünk a telep környezetvédelmi működési engedélyének megszerzése céljából. Ennek keretében a telephelyet érintő számos környezetvédelmi jellegű engedély - 3 db pontforrás üzemelési engedély, két hulladékkezelési engedély, - összevonásra kerül a környezetvédelmi engedélyben, ezzel biztosítva a könnyebb áttekinthetőséget, illetve határidők nyomon követhetőségét. A felülvizsgálat során fény derült rá, hogy a távvezetéki szállítás szivattyúinak zajkibocsátása a korább zajvédelmi fal megépítése ellenére is környezeti zaj határérték túllépést 17
okoznak, ezért a jogszabályi megfelelés, illetve a környezetvédelmi engedély megszerzése érdekében zajvédelmi intézkedési terv készül, melyet hatóság 2016-ban elfogadott. Az intézkedési tervben meghatározott feladatok 2017-ben és 2018-ban valósulnak meg. 4. A KIR működtetése A szervezet vezetése a környezetvédelem ügyét kiemelten kezeli, ezért 2006. évben az ISO 9001:2008 Minőségirányítási rendszerek, Követelmények és az OHSAS 18001:2007 A munkahelyi egészségvédelem és biztonságirányítási rendszer szabványokkal integráltan ISO 14001:2004 szabvány szerint tanúsított Környezetközpontú irányítási rendszert vezetett be. A Logisztika MOL elkötelezett környezetközpontú irányítási rendszere (továbbiakban KIR) és környezetvédelmi teljesítményének folyamatos fejlesztése mellett, aminek kinyilvánítására megfogalmazta az alapelveit és kötelezettség vállalásait tartalmazó környezetvédelmi politikáját (címe Vezetői Nyilatkozat). A politikában foglaltak elfogadását a szervezet minden munkavállalójától és partnerétől elvárja. A Logisztika MOL környezetközpontú irányítási rendszerének célja a szennyezés megelőzése és a folyamatos fejlődés! A környezetvédelmi teljesítmény és a KIR fejlesztése érdekében a szervezet vezetése a politikában foglaltak alapján célokat, elérésük érdekében közép- és rövidtávú programokat határoz meg. A célok és programok teljesítését folyamatosan nyomon követjük. A környezeti teljesítményünket mutatók alkalmazásával mérjük és felügyelet alatt tartjuk. A rendszer folyamatos fejlesztésének jegyében a szervezet felkészítette környezetirányítási rendszerét az ISO 14001-es szabvány 2015-ben kiadott, egyes területeken magasabb elvárásokat meghatározó módosított változata alapján történő tanúsítására. Ennek keretében a szervezet azonosította a környezeti teljesítményében érdekelt feleit, és elvárásaikat. A Logisztika MOL KIR aspektusból legfontosabb érdekelt feleinek a szakhatóságokat, a telephelyei környezetét alkotó települések önkormányzatait és lakosságát azonosította. Elvárásaik alapvetően a jogi szabályozók vagy közvetlen ellenőrzések, lakosság részéről bejelentések formájában jelentkeznek. A szervezet vezetése elkötelezett a jogszabályi kötelezettségeket maradéktalanul kielégítő működés mellett, aminek alapjaként folyamatosan azonosítjuk a szervezet tevékenyégére követelményeket tartalmazó jogszabályokat, rendeleteket, és egyéb külső elvárásokat. A KIR-ben meghatározott elveink és elvárásaink megismerését és elsajátítását, minden kollégára és minden, a szervezet telephelyein munkát végző partnerünkre kiterjedő rendszeres környezetvédelmi oktatásokkal biztosítjuk. KIR folyamataink működését minden telephelyünkre és folyamatunkra kiterjedő belső audit rendszerrel mérjük. Az auditok során feltárt eltérések helyesbítésére, illetve ismételt előfordulásának megakadályozására minden esetben intézkedést határozunk meg és annak teljesülését ellenőrizzük. A belső auditok eredményeit a szervezet vezetése rendszeresen értékeli, illetve felhasználjuk a képzéseink fejlesztésére. A Logisztika MOL KIR megfelelő működését független harmadik fél - SGS Hungária Kft. - által kibocsátott tanúsítvány bizonyítja. 18
5. Jelentős környezeti tényezők alakulása, értékelése A környezeti tényezők a Logisztika tevékenységének és termékeinek olyan elemei, amelyek kölcsönhatásba kerülhetnek a környezettel. Jelentős az a környezeti tényező, amelynek környezeti hatása jelentős, vagy azzá válhat. Környezetvédelmi eljárásainknak megfelelően rendszeresen felmérjük tevékenységünk környezeti tényezőit, és azok hatását folyamatosan értékeljük. Az új ISO 14001:2015 szabvány követelményeivel összhangban a szervezet folyamataihoz és termékeihez kapcsolódó környezeti tényezők azonosítását és hatásának értékelését az életciklus szemlélet alkalmazásával végzi a szervezet. Ezek alapján környezeti tényezőként kezeljük a szervezet folyamatai során (tárolás, szállítás, töltés és lefejtés) felhasznált energiákat is. A felmérés és értékelés során azonosított jelentős környezeti tényezők alapján feladatokat és projekteket határozunk meg, azonban egyes környezeti tényezők hatásának csökkentése érdekében új folyamat bevezetése szükséges. A fényeslitkei szennyvíztisztító esetében projektet indítottunk és valósítottunk meg a rendszer átalakítására és intezifikálására, annak érdekében, hogy folyamatosan biztosítani tudjuk a szennyvíztisztítás megfelelő hatékonyságát, illetve hogy semmilyen körülmények között se fordulhasson elő határérték túllépés. Hasonló módos szintén átalakítottuk a pécsi telep szennyvízkezelési rendszerét, melynek keretében a technológiai területen összegyűjtött tiszta csapadékvíz leválasztásra kerül a rendszerről, ezzel csökkentve a szennyvíztisztító terhelését és így biztosítva a mindenkori határértéknek történő megfelelést. Kiemelten foglalkozunk a szivattyúink üzemelése során keletkező zajterheléssel is, így projektet indítottunk a szajoli szivattyúállomás zajkibocsátásának csökkentése érdekében, hogy minden időpillanatban határértéknek megfelelő legyen a tevékenységünk által okozott zajterhelés. Tevékenységünk során az üzemanyagok tárolásából származik a legnagyobb mértékű levegőbe történő szén-hidrogén kibocsátás. Annak érdekében, hogy ezt a környezeti hatást minimalizáljuk, körültekintően végezzük a tárolási műveleteket, és nagy hangsúlyt helyezünk a karbantartási folyamatainkra. Esetleges szén-hidrogén elfolyás esetén a kárelhárítási folyamatba azonnal környezetvédelmi szakértő cég kerül bevonásra, aki szakszerű irányítja a környezetvédelmi kárelhárítási feladatokat, így biztosítjuk, hogy semmilyen szennyeződés nem marad a környezetben. Idén először az összhangban az életciklus szemlélettel az energia felhasználásunkhoz (épületüzemeltetés, villamos energia, gőz és gázolaj felhasználás) kapcsolódó közvetlen és közvetett szén-dioxid kibocsátásból származó hatást értékeltük. Működésünkből adódóan kiemelten kell foglalkoznunk a szivattyúk villamos energia felhasználásával, illetve a mozdonyaink gázolaj fogyasztásával. Ennek megfelelően a projektjeink tervezése és megvalósítása során kiemelt figyelmet fordítunk az energiahatékonyságra. A fentiek értelmében környezetvédelmi céljaink és programjaink meghatározása során minden évben a meghatározott jelentős környezeti tényezőket vesszük figyelembe. 6. A Logisztika környezetvédelmi céljainak teljesülése 2015. évben a környezetvédelem iránti elkötelezettség szellemében fogalmaztuk meg környezetvédelmi céljainkat a 2015-2020. évekre: 19
A Logisztika működése által okozott légszennyező anyag kibocsátás csökkentése (VOC). A Logisztika működése során kibocsátott szennyvizek által okozott környezetterhelés csökkentése, szennyvíztisztítók biztonságos működésének biztosítása. A Logisztika múltbeli tevékenysége által okozott környezetszennyezés folyamatos felszámolása, további szennyeződések keletkezésének megakadályozása. Logisztika energiafelhasználásának csökkentése, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése. A Logisztika működése során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentése, környezetkímélő kezelésük folyamatos fejlesztése. 2016-ban is, hasonlóan a korábbi évekhez sok környezetvédelmi feladatot megvalósítottunk. Az új ISO 14001:2015 szabvány követelményeivel összhangban, illetve a szervezet előtt álló környezetvédelmi feladatok alapján kiegészítettük a szervezet hosszú távú környezetvédelmi céljait: Logisztika működési területén a jogszabályi megfelelés és a folyamatos fejlődés biztosítása. A célok elérése érdekében 2017. évre is EBK akciótervet készítettünk, amelynek teljesítését folyamatosan nyomon követjük. 7. A 2016. évi környezetvédelmi akciók teljesítésének értékelése A kitűzött környezetvédelmi célok teljesítése érdekében minden évben akciókat fogalmazunk meg, melyek teljesülését folyamatosan nyomon követjük, és az elért eredményeket értékeljük. A 2016. évi akciók a környezetvédelmi kötelezettségek, a karbantartási terv, az FMB terv és a tervezett projektek alapján kerültek összeállításra. Kármentesítési program folytatása a Logisztika területeken. A hatósági határozatokban előírtak szerint folyamatosan végezzük a múltban keletkezett szennyezések felszámolását, valamint tervezzük a jövőbeni feladatokat. Algyő Logisztika létesítményekre teljes körű környezetvédelmi vizsgálat elvégzése. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elkészült, és a továbbiakban az algyői logisztika létesítmények részét képezik a Gázüzem Egységes Környezethasználati Engedélyének. Algyőn üzemelő létesítmények egy technológiai egységet alkotnak, műszakilag összetartoznak, indokolt a létesítmények egy technológiai egységként történő kezelése. Új hulladék monitoring szoftver bevezetése a hulladékok hatékony nyomonkövetése és a jogszabályi megfelelés érdekében. Az új hulladék monitoring szoftver 2016. október 01-vel bevezetésre került, a Logisztika teljes körű hulladéknyilvántartás valósul meg a használatával. Üzemi hulladékgyűjtő helyek kialakítása a megváltozott jogszabályi követelmények teljesítése érdekében. A korábban megfogalmazott műszaki tartalom alapján teljes körűen megvalósult az üzemi és munkahelyi gyűjtők átalakítása és létesítése, így maradéktalanul biztosított a jogszabályi megfelelés. Program bevezetése a talaj és talajvíz szennyezés kockázatának csökkentése érdekében. Logisztika szinten felmértük a potenciális talaj-, és talajvíz szennyező forrásokat, és felmérve műszaki állapotukat és védelmüket további feladatokat határozunk meg a védelem növelése érdekében. 20
Logisztika VOC kibocsátás leltár aktualizálása. A tárolási, töltési és lefejtési tevékenységből, illetve a szivárgásokból (fugitív) származó VOC kibocsátás meghatározásával elkészült a Logisztika tevékenységéből származó VOC kibocsátás leltár. Az elkészített emissziós leltárt évről évre aktualizáljuk. A leltárt felhasználjuk a karbantartási munkák tervezésekor, illetve projekt feladatok meghatározásakor. Üzemviteli Felügyeleti Rendszer (ÜFR) korszerűsítése a Termék Távvezeték Rendszeren. Az ÜFR rekonstrukció során a szivárgásérzékelő modul került fejlesztésre. Szivárgás esetén a rendszer azonnal osztályozza a riasztást a szivárgási mennyiség, természetvédelmi terület közelsége, vízforrás közelsége és lakott terület közelsége szerint, ezzel megelőzve a súlyos környezetszennyezéseket. Szennyvíztisztító létesítése Fényeslitkén a hatékony működés biztosítása érdekében. A hatékonyabb szennyvízkezelés érdekében új szennyvíztisztító létesült Fényeslitkén, 2017. első felében a próbaüzem zajlik. Biodiverzitás érintettség vizsgálata a Logisztikánál. A távvezetékek által érintett NATURA2000 területek teljes körűen azonosításra kerültek, bármilyen a rendszeren végzett tevékenység során maradéktalanul figyelembe vesszük a természetvédelmi követelményeket. Környezetvédelmi jelentés készítése a Logisztika 2016. évi környezetvédelmi teljesítményéről. A Logisztika környezetvédelmi teljesítményéről minden évben jelentést készítünk, amit az érdekelt felek számára elérhetővé teszünk. Felkészülés a KIR szabvány változásaira. 2017-ben Logisztika Környezetközpontú Irányítási Rendszerének harmadik fél általi auditja már az ISO 14001:2015 szabvány alapján történik, 2016-ban felkészültünk a szabványváltozásból adódó új feladatokra. Környezetvédelmi témák kidolgozása a Logisztika EBK Hírlevélben. Évente 6-8 alkalommal megjelenő EBK Hírlevélben minden alkalommal szerepel környezetvédelemmel, a Logisztika környezetvédelmi tevékenységével kapcsolatos írás, melyet minden munkavállalónk számára elérhetővé teszünk. Környezetvédelmi üzemeltetői ellenőrző lista elkészítése a környezetvédelmi szempontú szemlék hatékony végrehajtásának érdekében. Az üzemeltetést végző kollégáink számára környezetvédelmi szempontú ellenőrző listát készítettünk, melynek segítségével ellenőrizni tudják környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységük megfelelőségét, illetve kiváló felkészülés egy estleges hatósági ellenőrzésre. 8. A 2017. évi környezetvédelmi akciók meghatározása A környezetvédelmi kötelezettségek, a karbantartási terv, az FMB terv és a tervezett projektek alapján összeállításra meghatározásra kerültek a 2017. évi környezetvédelmi akciók szem előtt tartva a folyamatos fejlődés elvét is. A még nem felmért telephelyek listájának elkészítése a környezeti és technológiai kockázatok bemutatásával. Prioritáslista készítése a jövőbeni tényfeltárásokhoz. Kármentesítési program folytatása a Logisztika területeken. Logisztika VOC kibocsátás leltár aktualizálása. 21
Környezetvédelmi jelentés készítése a Logisztika 2016. évi környezetvédelmi teljesítményéről. Felkészülés a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) szabvány változásaira. Környezetvédelmi témák kidolgozása a Logisztika EBK Hírlevélben. 2014. második felében indítottuk útjára a Csoport Logisztikával közösen a Program Zérót a Logisztika Munkabiztonsági Kultúra Fejlesztési projektjét. A projekt célja egy egymásra épülő, kölcsönösen egymástól függő munkabiztonsági kultúra megteremtése a Logisztika szervezetben azzal a céllal, hogy folyamatos legyen a szervezet EBK teljesítményének fejlődése és 2020-ra teljesüljön a víziónk, az eseménymentes működés. A program alapgondolata, hogy az eseménymentes működés lehetséges! A víziónk: ZÉRÓ halálos baleset ZÉRÓ személyi sérüléssel járó baleset ZÉRÓ folyamatbaleset ZÉRÓ súlyos közlekedési baleset ZÉRÓ környezeti károkozás ZÉRÓ tolerancia a nem biztonságos viselkedéssel és cselekedettel szemben A program egyik alapgondolata, hogy lehetséges az olyan működés, melynek során nem okozunk környezetszennyezést, illetve minimalizáljuk a tevékenységünk által okozott környezetterhelést. A program maradéktalan megvalósítása érdekében évről évre akciókat fogalmazunk meg, mely szerves része az éves EBK akciótervünknek. 9. A 2016. évi KIR belső auditok tapasztalatainak értékelése 2016. évben 23 db KIR auditot folytattak le a belső auditorok. A felülvizsgálati ciklus során valamennyi a Logisztika MOL szervezet KIR rendszeréhez tartozó, a KIR szempontjából fontos terület felülvizsgálatra került. A felülvizsgálatokat a folyamatok, illetve az auditált terület által üzemeltetett technológia környezeti kockázata alapján tervezzük. A felülvizsgálati ciklus folyamán 8 eltérést és 10 fejlesztési javaslatot jegyeztek fel, illetve állapítottak meg a felülvizsgálatot végzők. Feltárt hiba típusok a hulladékkezeléssel, elszállítással és a telepi engedélyekkel kapcsolatban merültek fel. A feljegyzett eltérések saját hatáskörben javíthatók voltak. 10. A környezetvédelemben érdekelt felektől érkező információk áttekintése Környezetvédelmi hatósági ellenőrzés a Logisztika területén 2016-ban három alkalommal történt: Zalai Finomító IPPC (Egységes Környezethasználati Engedély) ellenőrzés során a finomító területén működő logisztika létesítményeket is ellenőrizte a környezetvédelmi hatóság, nem megfelelőség nem került rögzítésre. Komárom telepen az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ellenőrizte az árvízvédelmi töltésekbe épült műtárgyakat, hiányosságot nem tapasztaltak. 22
Pécs telepen a Baranya Megyei kormányhivatal ellenőrizte A felszíni vizek védelméről szóló 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet alapján a műszaki beavatkozást. Az ellenőrzés során nem megfelelőség nem került rögzítésre. Az év során a lakosság részéről nem érkezett panasz vagy bejelentés a Logisztika környezetvédelmi tevékenységével kapcsolatban, illetve más érdekelt féltől sem érkezett észrevétel. 11. A 2016. évi környezetvédelmi nem-megfelelőségek 2016-ban a Logisztika üzemeltetése alatt álló területen 3 db környezetbe szénhidrogén elfolyással járó esemény történt. 2016. februárban a Füzesgyarmati kőolaj töltőn a töltés alatt lévő egyik vasúti tartálykocsiból annak 65%-os töltöttségi fokánál kőolaj szivárgott ki a fűtésre beépített DN 50-es csőkígyó egyik külső pereménél. A tartálykocsiból kb.: 500 liternyi kőolaj került ki a kármentő területre. A kőolaj egy része átjutott az olajleválasztó gáton, ahonnan egy hibásan záró szerelvény miatt a telephelyhez tartozó nyílt vízelvezető árokba jutott. A vízelvezető árok kb.: 50 m hosszban nyersolajjal szennyeződött. Szivattyús tartályautóval az úszó szénhidrogén eltávolításra került a víz felszínéről, a vízelvezető árok olajos partfala is eltávolításra került. A kárenyhítési munkák teljes körűek voltak, így szennyezés nem maradt vissza, a végzett kárelhárítási tevékenységet az érintett hatóság elfogadta. A további események megelőzése érdekében szükséges műszaki intézkedések azonosításra kerültek. 2016. márciusban a Dunai Finomító kerítésén kívül lévő távvezetéki csomóponton normál üzemi körülmények között egy technológiai szerelvény karima tömítés hibája miatt kb. 50 m 3 kőolaj került a szabadba. A kifolyt mennyiség közel kétharmadát a kármentő felületről sikerült összegyűjteni, illetve a talajon szétterült olaj nagy részét is sikerült összegyűjteni, azonban a szennyezett területen a talaj felső rétegének cseréje szükséges volt. A szükséges mértékű talajcsere elvégzése után végzett talaj mintavételezés alapján a kárelhárítás sikeres volt. Az esemény kivizsgálása során javító intézkedések kerültek meghatározásra a jövőbeni hasonló események elkerülése érdekében. 23
2016. novemberében Százhalombatta - Szajol DN150 termék-szállítóvezetéken illetéktelen megfúrás történt. A riasztást követően a csővezetéket kiszakaszolták, valamint a havária elhárításban érintett szervezetek haladéktalanul megkezdték a hibaelhárítást. Az esemény során kb. 10,1 m 3 gázolaj került a környezetbe. A vezetékszakasz feltárását és helyreállítását követően haladéktalanul megkezdődött a környezeti kárelhárítás környezetvédelmi cég bevonásával. A kárelhárítás teljes körű volt, a végrehajtott feladatokról záródokumentáció készült, melyet a környezetvédelmi hatóság elfogadott és további beavatkozásra nincs szükség. 12. Összefoglalás A környezetvédelmi jelentés harmadik alkalommal történő elkészítésével mutatjuk be a Logisztika szervezet a környezetvédelem iránti elkötelezettségét, a környezetterhelés csökkentése, illetve minimális szinten tartása érdekében tett erőfeszítéseit. Évről évre programokat és akciókat fogalmazunk meg környezetvédelmi céljainknak elérése, illetve maradéktalan teljesülése érdekében. 2016. évben is azzal a céllal valósítottuk meg környezetvédelemmel kapcsolatos feladatainkat, hogy a Logisztika szervezet teljes körűen megfeleljen a környezetvédelmi jogszabályi elvárásoknak, illetve a belső és külső érdekelt felek elvárásainak is. Elért eredményeink fenntarthatóságát a továbbiakban is munkavállalóink környezetvédelmi tudatosságára, vezetőink környezetvédelem iránti elkötelezettségére, az alkalmazott technológiák korszerűségére, a jó gyakorlatok széles körű elterjesztésére, kitűzött programjaink és akcióink végrehajtására alapozzuk. 24