TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA 4. előadás 2018.
Amiről ma szó lesz: A városok növényvilága és zöldfelületi rendszere Városok zöldfelületi rendszere A városi növényzet védő funkciói A növények mint a városi környezet indikátorai
A városok zöldfelületi rendszere Zöldfelület: a települések területén belül a növényzettel fedett, benőtt, betelepített területek összessége. A zöldfelület lehetséges formái: 1) településperemi védősávok 2) megmaradt erdők 3) városi farmok, kertészetek 4) ipari területek védőzónái 5) közlekedési területek, parkolóhelyek 6) lakótelepi rekreációs területek 7) közparkok 8) sportpályák 9) vízparti zöldfelület 10) temetők, templomkertek 11) közösségi kertek, iskolakertek 12) magánkertek (hátsókert-kertészet) 13) társasházak belső udvara 14) zöldtetők, tetőkertek 15) függőkertek, zöldfalak 16) balkonkertészet Biológiailag aktív felület Zöldfelület Zöldterület zöldterület: A zöldfelületnek csak egy része. Állandóan növényzettel fedett zöldterület (pl. közpark), ahol nincs lakóház vagy más pl. ipari épület. Jogi értelemben 3 kategória: 1.Korlátlan használatú zöldterület 2.Korlátozott használatú zöldter. 3.Közhasználatra nem engedélyezett zöldterület
A városok zöldfelületének további csoportosítási módjai A növényállomány jellege szerint egyéves, pionír növényzet évelő növényzet cserjés növényzet fásnövényzet liánnövényzet lombhullató növényzet örökzöld növényzet A növényállomány jellege szerint pontszerű növényzet (magános fa, egy virágláda) vonalas tájelem (sövény, fasor, forgalom elválasztó füves sáv osztott pályás úton) nagyobb összefüggő felület (erdőfolt)
1) Településperemi védősávok Gyakran roncsolt területek, pl. bányászati tevékenység eredményeként. Jellemző rájuk a spontán növényesedés (pionír szukcesszió) Gyakoriak a szél, vagy madarak által terjesztett cserjék Erdei iszalag virágzása
Erdei iszalag termésben A fekete bodzát (Sambucus nigra) a madarak terjesztik Fekete bodza
2) Megmaradt erdők A képen látható erdők elsősorban a domborzati viszonyoknak köszönhetik túlélésüket. Az erdészeti hatóság Budapesten 5268 ha üzemtervezett erdőt tart nyilván. Ez a város területének 10,03%-a.
3) Városi farmok, kertészetek Vertikális farmok Sunqiao Urban Agricultural District, Shanghai Kiemelt cél az ökológiai lábnyom csökkentése nemcsak a terület, de pl. az öntözővíz használatánál is
4) Ipari területek védőzónái (ipari táj) működésétől és kapcsolatrendszerétől függően sokféle a fejlett államokban már semlegesíteni tudják a tájképromboló hatást, tájba illő megoldásokat alkalmaznak zöld védősávok, pázsitok
5) Közlekedési területek (+parkolóhelyek) és kommunikációs zóna növényzete Parkolóhelyek magános fákkal Közlekedési pályák Vonalas tájelemet képező sávos növényzettel
6) Lakótelepi rekreációs területek Fitness park Játszóterek Pihenő park
7) Közparkok Területükön megnő az örökzöld és az egzóta növények aránya Egyes belvárosi parkok egykori városkörnyéki erdők maradványai Hyde Park, London Central Park New York
8) Sportpályák Amíg locsolást tapasztalunk, v. sávosan csíkos a fű, addig O.K.! De vajon a műanyag pálya zöldfelület-e?
9) Vízparti zöldfelület Szajna part, Párizs Rába part, Győr
10) Temetők, templomkertek Tégy oly célt fel, amelyre soha senki nem ért Kolozsvár, Házsongárdi temető az előtérben Apáczai Csere János (1625 1659) síremlékével
11) Közösségi kertek, iskolakertek Az iskolakertek a környezeti nevelés helyszínei, sok városi gyerek első élménye a növénytermesztésről Belvárosban foghíjtelken, de lakótelepen is
12) Magánkertek (hátsókert-kertészet) Altalában kis területű kertek, nagyon eltérő kialakítási módokkal
13) Társasházak belső udvara Nagyvárosban a növényzet gyakran bérházak belső udvarára szorul vissza. Budapest jellegzetes fafaja ilyen udvarokon a behurcolt, és spontán terjedő bálványfa (Ailanthus altissima)
14) Zöldtetők, tetőkertek A tetőkertek sokszor nagy magasságban és jelentős kiterjedéssel létesülnek A zöld tetők rendszerint kisebbek, gyakran garázsok vagy melléképületek tetején találhatók
15) Függőkertek, zöldfalak 16) Balkonkertészet BP., XII., Istenhegyi úti MOL kút Universidad del Claustro de Sor Juana, Mexico
A városok növényzete (egy kis összegzés) A természetestől nagy mértékben eltérő környezeti tényezők + antropogén hatások együttesen alakítják ki. Ezért a városok növényzete speciális, az ökológiai törvények egyes esetekben csak részlegesen érvényesülnek telepített társulások Jobban leköveti a növényzet a növényökológia szabályait ott, ahol spontán növényzet kialakulására van lehetőség: Tipikusan ilyen élőhelyek: kő- és téglakerítések töve ipari és raktárterületek hulladékudvarok vasúti pályák mezőgazdasági termelésből kivont területek parlagterületek gazdátlan foghíjtelkek
A városi növényzet védő funkciói a városi zöldfelületnek számos funkciója van, ami enyhíti a mesterséges környezet káros következményeit: szélsőséges éghajlati jelenségek módosítása levegő nedvességtartalmának befolyásolása légszennyezés tompítása zajhatás tompítása ökológiai, esztétikai, rekreációs hatás
1. Az oxigén utánpótlása 1 ha lombhullató erdő 30 ember oxigénszükségletét fedezi (12 t oxigén) szén-dioxid felhasználás levelek nagyságától függően különböző hatásfokkal ha a fenyő = 100%, akkor: Kőris 118% Nagylevelű hárs 254% Tölgy 450% Nyár 691% lakosonkénti optimális O-igény: 400 kg/év
2. A szél káros hatásainak enyhítése a zöldállomány rugalmasabb az épületeknél mérsékli a szélsebességet még néhány méterrel a magassága felett is a legmegfelelőbb védősáv legalább 50 m széles, vegyes összetételű állomány
3. Hőmérsékleti különbségek kialakítása Főleg derült időben jelentős a T- csökkentő hatás nyári hőségben akár 7-8 C is lehet a különbség Este és éjjel viszont magasabb a hőmérséklet mint a nyílt területeken, mert a növényzet fajhője magasabb, mint a mesterséges felületeké Royal Tombs Park Szöul D-Korea A szöuli Királysírok Parkjában egy éven át végzett mérések szerint (2007 november 9. 2008 nov. 8.) 1,76 C-kal volt hűvösebb mint a környező városrészekben
4. A szennyezések szűrése aeroszolok és gázok szűrése - abszorpció és szűrés a fák koronájának felépítésétől és a levélfelület nagyságától függ a nedves és gyantás felületek növelik a szűrőhatást porlekötés 1 m 2 levélfelületen: nyír 3,39 g, hárs 1,32 g, juhar 1,05 g abszorpció: legkönnyebben a kén oxidjait köti le, de nagy koncentrációban a növényekre is mérgező egy vegetációs periódus alatt 1 ha nyárfaerdő kb. 100 kg kén-dioxidot abszorbeál
5. Zajcsökkentés mértéke függ: a lombkorona és a levelek sűrűségétől a zöldállomány és a zajforrás helyzetétől a zöldfelület szélességétől 200-250 m széles erdősáv már képes elnyelni az autóút zaját
6. Phytoncid hatás a növényzet gyógyító hatása már az ókorban ismert a parkok felett kb. hétszer kevesebb baktérium található, mint az utcák levegőjében a fajok hatása eltérő erősségű, tűlevelűek hasznosabbak mint a lombhullatók FITONCIDOK Növényi eredetű, illékony, antimikrobiális hatású szerves vegyületek
6. Ökológiai, esztétikai, rekreációs hatás. Komfortérzet javítása
A zöldterületek minősége mellett rekreációs szempontból fontos a zöldterületek elérhetősége is, ezért egyenletes elosztásukra figyelni kell a várostervezésnél
A növények, mint a városi környezet állapotának indikátorai bioindikáció zuzmótérképek zuzmósivatag belső küzdelmi zóna külső küzdelmi zóna a tiszta levegő zónája vizsgált fajok: fákon és sziklákon élő zuzmók kétkedők szerint csak a műszeres mérések jók
Budapest zuzmótérképe Készítette: Farkas Edit MTA-ÖK, Vácrátót Zuzmósivatag Belső küzdelmi zóna Külső küzdelmi zóna Normál zóna
vizsgálatok nemcsak zuzmókkal, hanem fásszárú növényekkel is legjobb légi felvételekkel kombinálni megállapítható a fák csúcsának a kiszáradása legérzékenyebb fajok: Vörös fenyő Gyantás boróka
nemcsak a szennyezés kimutatására, hanem városi mikroklíma-típusok indikálására is alkalmasak a növények korábbi v. későbbi virágzás és lombhullás
évgyűrű vizsgálatok a fák növekedése és a szennyezettség közötti összefüggés kimutatására
talajterhelés indikációja nehézfémterhelés: árvácska túlzott sótartalom: díszárpa, mézpázsit olajszennyezés: csalán, mezei aszat
A talajszennyezés indikációján felül a növények alkalmazhatók FITOREMEDIÁCIÓRA is amikor a szennyezett talajt növényekkel tisztítjuk meg elsősorban a nehézfémektől Szareptai mustár (Brassica juncea) Cd, Pb, Se, Zn, Hg, Cu Fűzfajok (Salix spp.) Cd, Ni, Pb; mélyebbről is Folyóparti nyár (Populus deltoides) triklór-etilén, széntetraklorid és kőolajszármazékok degradálására Indián fű (Sorghastrum nutans) peszticidek és herbicidek (atrazin, metalochlor) degradálására Napraforgó (Helianthus annuus) Cd, Cu, Pb, Zn, policiklikus és aromás szénhidrogének Probléma áthelyeződése hová tegyük a városból kiszállított, nehézfém tartalmú növényi anyagot?
Európai országok és városok zöldterületi ellátottsága
Egy főre jutó zöldterület a Föld néhány városában
Köszönöm a figyelmet!