Muravidéki Magyar Tudományos Arcképcsarnok

Muravidéki Magyar Tudományos Arcképcsarnok Szerkesztő: Magyar fordító: Szlovén lektor: A kiadvány támogatója: Halász Albert Kósa Erika Horvat Livija Občina Lendava - Lendva Község Lendva Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Madžarska samoupravna narodna skupnost občine Lendava Lendva, 2011. május

Név: dr. Bence Lajos Szakterület: irodalomtörténet Munkahely: Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet Elérhetőség: lajos.bence@nepujsag.net Bence Lajos 1956. július 1-jén született Göntérházán. Az általános iskolát szülőfalujában, a középiskolát pedig Lendván végezte el. Egyetemi tanulmányai után visszatért Lendvára. Bence Lajos 1976-ban felvételt nyert a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakára. Egy évvel később Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. Érdeklődése középpontjába a magyar szépirodalom és az összehasonlító irodalom került. 1981-ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett. Ezt követően 10 évig tanított a muravidéki középiskolákban, legtovább Lendván, a kétnyelvű középiskolában. 1994- ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen doktorált. Doktori disszertációja a muravidéki magyarságról, annak irodalmáról, társadalmi-politikai és művelődési életéről, közösségmegtartó és nemzettudatot formáló megmozdulásairól, törekvéseiről szól. A disszertációt könyv formájában Írott szóval a megmaradásért címmel adták ki még ugyanabban az évben. A muravidéki magyar irodalom enciklopédiájaként is emlegetett kiadvány második, bővített kiadása 1996-ban jelent meg. A múlt század kilencvenes éveiben volt a Hidak Mostovi tévéadás szerkesztője, újságíró, a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet igazgatója és ugyanakkor a Népújság című hetilap főszerkesztője. Publicisztikai tevékenysége számottevő. Írásai elsősorban a Szlovéniában élő magyar nemzeti közösséggel, főként a nemzetiségi politikával, kultúrával és kultúrpolitikával kapcsolatosak. Néhány évig Mariborban, a Pedagógiai Karon tanított irodalmat, kisebbségi irodalmat és irodalomelméletet. Tudományos érdeklődése a szlovéniai magyar irodalom, képzőművészet és néprajz, valamint e nemzeti közösség demográfiai, migrációs, oktatásügyi és általános szociográfiai vizsgálatára terjed ki. Összegyűjtött tanulmányai, esszéi, kritikái Identitás és entitás címmel jelentek meg a Pannon Tükör Könyvek sorozatában 2005-ben Zalaegerszegen. Bence Lajos a Muratáj (Lendva) egyik szerkesztője, a Lendvai Füzetek című kiadvány szerkesztőbizottságának tagja, 1997-es megalakulásától a Muravidéki Magyar Írók Társaságának elnöke, 2003-tól a Pannon Tükör (Zalaegerszeg) főszerkesztőhelyettese, 2007-től pedig a főmunkatársa. 2008-tól a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság elnöke, több hazai és külföldi szakmai és tudományos társaság tagja, pl. a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja is. Díjak és kitüntetések: Kulturális Nívódíj (Lendva, 1994), Berzsenyi-díj (Magyarország, 2003), Keresztury Dezső-díj (Magyarország, 2005), Zala Megye Alkotói-díja (Magyarország, 2006) és Magyar Művészetért Díj (Magyarország, 2007). Bence Lajos szépirodalmi műveket is ír, már több verseskötete megjelent. Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve. 2. bővített kiad. Győr Lendva, Hazánk Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1996. Hungarians in Slovenia. Budapest, Teleki László Foundation Institute for Central European Studies, 1998. A kétnyelvű oktatás szlovéniai tapasztalatai. Korunk (Kolozsvár), 2000, 8. sz. 65 70. Irodalmi törekvések a Mura mentén a XVI. századtól napjainkig. A vallás és a politika vonzásában, szorításában. Polisz, 2001, 61. sz. 63 67. Identitás és entitás. Esszék, tanulmányok, kritikák. Zalaegerszeg Lendva, Zalai Írók Egyesülete Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2005.

Név: doc. dr. Bernjak Elizabeta Szakterület: nyelvészet Munkahely: Maribori Egyetem, Bölcsészettudományi Kar Elérhetőség: elizabeta.bernjak@siol.net Bernjak Elizabeta 1947. október 27-én Gyertyánosban született. Az általános iskolát Lendván, a középiskolát pedig Muraszombatban végezte el. Bernjak Elizabeta 1973-ban szerzett diplomát a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Szlovén nyelv és irodalomból, német nyelv és irodalomból, valamint lengyel nyelv és irodalomból szerzett tanári oklevelet. Úgyszintén a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1990-ben mesteri oklevelet szerzett, majd 2000-ben a Jezikovnosistemski razlogi primanjkljaja v slovensko-madžarskem jezikovnem stiku (A szlovén magyar nyelvi kontaktus okozta nyelvi hiányosság nyelvrendszerbeli okai) című disszertációjával megszerezte a tudományok doktora címet. 1972-től 1982-ig a lendvai középiskolában szlovén és német nyelvet tanított. 1986-tól 1990-ig Mariborban és Szombathelyen dolgozott mint lektor. 1990-től vendégtanárként szlovén nyelvet és irodalmat ad elő a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola, új megnevezése szerint a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ, Bölcsészettudományi Karának Szlovén Nyelv és Irodalom Tanszékén. 1995-ben szerkesztett egy szlovén magyar és magyar szlovén szótárt. A tudós a szlovén magyar kétnyelvűséget kutatja, elmélyültebben foglalkozik a szlovén és a magyar nyelv kontrasztív kutatásával. Kutató munkája eredményeit 1999-ben a Jezikovnosistemski razlogi interferenčnih pojavov v slovensko-madžarskem jezikovnem stiku (A szlovén magyar nyelvi kontaktus okozta interferenciák nyelvrendszerbeli okai) című tudományos monográfiában és más kiadványokban is közzétette. Egyebek között a Studia Slavica Savariensia című kiadvány és a Lindua folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság, a Muravidéki Akadémiai Tudományos Unió (PAZU), a Szlovéniai Szlavisztikai Társaság, a Szlovén Alkalmazott Nyelvészeti Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Vas Megyei Tudományos Testületének tagja. Tudományos tevékenysége a kétnyelvűség, a kétnyelvű oktatás, a szlovén magyar német kontrasztív frazeológia, a szlovén magyar kontrasztív nyelvtan kutatására terjed ki. A kisebbségi nyelvek jövője az EU-ban. Nyelvcsere vagy nyelvi revitalizáció / The future of minority languages in the EU. Language change or linguistic revival. Kisebbségkutatás, 2004, 2. sz. 221 228. Slovenščina in madžarščina v stiku. Sociolingvistične in kontrastivne študije. (Szlovén magyar nyelvi kontaktusok. Szociolingvisztikai és kontrasztív tanulmányok.) Maribor, Slavistično društvo, 2004. Barvna metaforika in simbolika v slovenski in madžarski frazeologiji (A színek metaforikája és szimbolikája a szlovén és a magyar frazeológiában). GADÁNYI KÁROLY, MOISEENKO V. E., BORIS JUSTINOVIČ NORMAN (szerk.) Problemy kontrastivnoj semantiki. Slavjanskoj i neslavjanskoj. Studia Slavica Savariensia. Szombathely, BDF, Szláv Filológiai Tanszékcsoport, Szombathely, 2004, 1 2. sz. 17 56. The Slovene Minority in Hungary. A sociolinguistic assessment. JOSEF HIEDEN ABL, KARL HEINZ (szerk.). Exspertisen. Förderung der Minderheitensprachen im mehrsprachigen Raum in der Lehrerbildung, Bd. 1. Klagenfurt, Pädagogische Akademie des Bundes in Kärnten, 2005, 530 542. Slovensko-madžarski jezikovni stiki v frazeologiji in izrazju (Szlovén magyar nyelvi kontaktusok a frazeológiában és szókincsben). MARKO JESENŠEK (szerk.) Besedoslovne spremembe slovenskega jezika skozi čas in prostor. Zora, 49. Maribor, Slavistično društvo, 2009, 543 616.

Név: dr. Göncz László Szakterület: történelem Munkahely: A Szlovén Köztársaság Országgyűlése Elérhetőség: laszlo.goncz@dz-rs.si Göncz László 1960. április 13-án született Muraszombatban. Hosszúfaluban nőtt fel. Az általános iskolát és a közgazdasági középiskolát Lendván végezte el. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola történelem-művelődésszervező szakán szerzett diplomát. Posztgraduális képzésre a Pécsi Tudományegyetemre iratkozott, ahol hat szemeszter után történelem szakon szerzett tanári oklevelet (A Lendva-vidék története 1920-ig). Ezt követően ugyanebben az oktatási intézményben bekapcsolódott a Történelem Doktori Programba, melyet hat szemeszter után sikeresen elvégzett. A következő években befejezte doktori disszertációját és 2001-ben doktorált (A muravidéki magyarság története 1919 1941). Tudományos munkája az újabb kori magyar és közép-európai történelem kutatását öleli fel. Elsősorban a 20. századi középeurópai kisebbségi kérdéskörrel foglalkozik, valamint a muravidéki magyarok és a Muravidék 19. és 20. századi történelmével. 1986-tól a Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Érdekközösség keretében művelődésszervezőként, majd a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség titkáraként dolgozott. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet 1994. évi megalakulásától három mandátum leteltéig, 2008-ig az említett közintézmény igazgatója volt. A Muravidéki Magyar Tudományos Társaság megalakulásakor, 2002-ben elnöknek választották meg. Ezt a tisztséget 2006 végéig töltötte be. A 2008. évi parlamenti választásokon a magyar nemzeti közösség országgyűlési képviselőjévé választották. A kultúra terén végzett eredményes tevékenységéért és a muravidéki magyarok nemzeti öntudatának megőrzéséért 1992-ben Budapesten rangos elismerésben, Berzsenyi-díjban részesült. A határ menti irodalmi és kulturális együttműködés ösztönzéséért és szervezéséért 1998-ban Szombathelyen Pável Ágoston Emlékérmet vehetett át. Két évvel később a sokoldalú kulturális és alkotó munkájáért Zala Megye Kultúrájáért díjban részesítették. 2002-ben tudományos munkájáért és a kutatómunka szervezéséért a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága kitüntetésében részesült. A következő évben a Vasi Szemle tudományos folyóirat egy tanulmányát választotta a 2001 2002-es év legjobb szakmai publikációjának. Ugyanebben az évben a neves magyarországi Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki. A Magyar Tudományos Akadémia 2006-ban tudományos munkájáért rangos szakmai elismerésben részesítette. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. A Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja. Göncz László az irodalom terén is tevékeny, egy regény és egy verseskötet szerzője. Fejezetek Lendva történetéből. Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1997. Az Őrség peremén Na obrobju Őrséga. Társszerző: Zoltán Nagy. Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1998. A muravidéki magyarság 1918 1941. Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2001. Madžari. Kratka zgodovina Madžarov (Magyarok. A magyarok rövid történelme). Muraszombat, Založba Franc-Franc, 2004. Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 1945. Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2006. Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből. Budapest, Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Anyanyelvi konferencia, 2006.

Név: doc. dr. Halász Albert Szakterület: néprajz Munkahely: Szlovén RTV Elérhetőség: halasz.albert@siol.net Halász Albert 1969. február 5-én született Felsőlakosban. Az általános iskolát Gyertyánosban és Lendván, a középiskolát Lendván végezte el. Felsőlakosban és Gyertyánosban nőtt fel. Egyetemi tanulmányai után visszatért szülőföldjére. Halász Albert 1989 és 1994 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán két önálló mesterképzési (MA) szakon végezte el ötéves egyetemi tanulmányait, mégpedig néprajz szakon (Jeles napok. Lendvavidéki népi kalendárium) és magyar nyelv és irodalom szakon (Molnár Anna Lepa Vida. Két balladatípus párhuzamai). A három évig tartó posztgraduális képzést követően 2000-ben a Folklore Tanszéken doktorált. A doktori disszertációja címe Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken. 2010-ben a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karán az általános néprajz és a néprajzi/antropológiai metodológia habilitált docensévé avatták. Több mint tizenöt éve a Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség médiájában dolgozik mint újságíró (Népújság című hetilap, Szlovén RTV, Lendvai Tévéstúdió), illetve mint a Szlovén RTV magyar műsorainak programigazgatója. A múlt század kilencvenes éveinek végén Lendván kiadót és grafikai stúdiót alapított és vezetett. Szakterületén kívül a Szlovéniában élő őshonos magyar nemzeti közösségről, a turizmusról, a médiáról is publikál, emellett pedig szépirodalmi műveket is ír. Elsősorban a Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség néprajzával, az etnikumok közötti kapcsolataival és a multikulturalitással foglalkozik. Több tudományos és szakmai egyesület, társaság tagja mind Magyarországon, mind Szlovéniában, így pl. a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja, a Magyar Néprajzi Társaság, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, a Magyar Szemiotikai Társaság, a Magyar Írószövetség, a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság, a Muravidéki Magyar Írók Társasága és a Muravidéki Akadémiai Tudományos Unió (PAZU) tagja. Kezdeményezője volt a lendvai székhelyű Tudományért Egyesület megalapításának. A Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként több néprajzi kutatást szervezett és vezetett a Muravidéken, részben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Folklore Tanszékével együttműködve. Számos néprajzi konferencián tartott előadást Szlovéniában, Magyarországon, Ausztriában, Szlovákiában, Szerbiában, Romániában, Finnországban és másutt. Rövid ideig előadott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Néprajzi Intézetében és a doktori vizsgabizottságok tagja volt. 2011-ben a Magyar Tudományos Akadémia a tudomány területén elért eredményeiért Arany János-éremmel tüntette ki. Az alsólendvai sajtó és a néprajz. 1889 1919. Budapest Lendva, Hunga Print Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1994. Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken. Lendva, Studio Artis Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1999. Az elfelejtett naptár a magyar és szlovén népszokások tükrében. Minden út Rómába vezet. BALÁZS GÉZA (et al.), Folklorisztika 2000-ben. Folklór irodalom szemiotika. Tanulmányok Voigt Vilmos 60. születésnapjára. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, 2000, 391 404. Hetés, magyarok és Őrség szócikkek. BAŠ ANGELOS (szerk.), Slovenski etnološki leksikon (Szlovén néprajzi lexikon). Ljubljana, 2004, 164 165, 303 304, 392. Magyar néprajzi források a 19. század végéről, a 20. század elejéről a Muravidéken. HALÁSZ ALBERT (szerk.), A muravidéki magyarok néprajza. Narodopisje prekmurskih Madžarov. Lendva/Lendava Ljubljana, Muravidéki Magyar Tudományos Társaság Znanstvenoraziskovalni center Slovenske akademije znanosti in umetnosti, Inštitut za slovensko narodopisje Tudományért Egyesület, 2010, 85 97.

Név: doc. dr. Kovács Attila Szakterület: történelem Munkahely: Etnikai Kutatóintézet Elérhetőség: attila.kovacs@guest.arnes.si Kovács Attila 1973. május 11-én született Muraszombatban. Dobronakon nőtt fel, és ott végezte el a kétnyelvű általános iskolát is. 1988-ban a ljubljanai Franc Rozman Stane Katonai Gimnáziumba iratkozott. A jugoszláv államalakulat szétesését (és az iskola megszűnését) követően középfokú tanulmányait a Šentvidi Gimnáziumban folytatta, ahol 1992-ben érettségizett. A középiskolai és egyetemi tanulmányait követően visszatért szülőföldjére. Kovács Attila 1992 és 1997 között Magyarországon, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, történelem-politológia szakon (Lendva-vidék a demográfiai adatok tükrében). Egyetemi tanulmányai befejeztével fiatal kutatóként az Etnikai Kutatóintézetben vállalt állást, ugyanakkor 1997 és 2000 között posztgraduális tanulmányokat folytatott a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Multidiszciplináris Doktori Iskolájában ("Európa és a magyarság a 18-20. században" Történelem Doktori Téma). 2002-ben sikeresen megvédte a Földreform és kolonizáció Lendva-vidéken a két világháború között című doktori disszertációját. 2000-től két évig a szlovéniai magyarok hetilapjának, a Népújságnak az újságírója volt. 2002-ben ismét az Etnikai Kutatóintézet munkatársa lett doktori fokozattal rendelkező asszisztensi beosztásban, 2005-től tudományos munkatársként és az Etnikai Kutatóintézet Lendvai Kutatócsoportjának vezetőjeként tevékenykedik. 2005-ben a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelem Tanszékén az újkori magyar történelem habilitált docensévé avatták. 2008-tól előad a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara fordítói szakán. Vendégprofesszorként több előadást tartott Magyarországon, a Pécsi Tudományegyetemen. Fő kutatási területei közé sorolható a Szlovéniában élő magyar kisebbség és a Muravidék történelme, a földreform és kolonizáció Közép-Európában a 20. században, az 56-os magyar menekültek kérdésköre. Két nemzeti projekt vezetője, több nemzeti és nemzetközi projektben vesz részt. Kovács Attila több tudományos és szakmai egyesület, társaság tagja: Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tag, Magyar Történelmi Társulat, Szlovén Történelmi Egyesületek Szövetsége, Maribori Történelmi Egyesület, Muravidéki Magyar Tudományos Társaság, Muravidéki Akadémiai Tudományos Unió (PAZU). Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva, 2004. Madžarski eksodus leta 1956 57 s posebnim poudarkom na beguncih, ki so zbežali v Jugoslavijo oziroma v Slovenijo (Magyar exodus 1956 57-ben, különös tekintettel a Jugoszláviába és Szlovéniába menekült 56-os menekültekre). Prispevki za novejšo zgodovino, 2007, 1. sz. 169 184. Izključitev prekmurskih Madžarov iz agrarne reforme na osnovi podatkov popisa o maternem jeziku iz leta 1921 (A muravidéki magyarok kizárása a földreformból az 1921. évi népszámlálás anyanyelvre vonatkozó adatainak alapján). Razprave in gradivo, 2002, 41. sz. 188 205. A muravidéki magyarok számának változása a 20. században a statisztikák tükrében. Muratáj (Lendva), 2004, 1. sz. 47 76. Délszláv kolonizáció Alsólendva környékén a két világháború között. BÁRDI NÁNDOR, SIMON ATTILA (szerk.). Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005, június 9 10., (Disputationes samarienses, 7). Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2006, 241 260.

Név: doc. dr. Rudaš Jutka Szakterület: irodalom Munkahely: Maribori Egyetem, Bölcsészettudományi Kar Elérhetőség: jutka.rudas@uni-mb.si Rudaš Jutka 1969. április 30-án született Karlsruhéban, Németországban. A kétnyelvű középiskolát 1988-ban Lendván fejezte be. 1996-ban a Maribori Egyetem Pedagógiai Karán magyar nyelv és irodalom, valamint földrajz szakon szerzett diplomát. Szakdolgozatát Lázár Lenke kolléganőjével közösen készítette el. A Szlovén Köztársaság Oktatási Intézete 2003-ban Zbirka slovensko-madžarskih zemljepisnih izrazov Szlovén magyar földrajzi fogalomtár címmel a kétnyelvű általános iskolák szükségletére meg is jelentette. 1993-1999 között magyartanár volt a Lendvai Kétnyelvű Középiskolában, majd a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanársegédje, jelenleg pedig a habilitált egyetemi docense. 2000-től a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában posztgraduális tanulmányokat folytatott kortárs magyar irodalomból és irodalomelméletből. 2005-ben elnyerte a tudományok doktora címet. A szellem finom játéka. A kortárs magyar irodalom interkulturális aspektusai című doktori értekezése 2006-ban jelent meg könyv alakban a Kijárat Kiadónál Budapesten. Kutatási területe a kortárs, illetve a modern magyar irodalom, mindenekelőtt Esterházy Péter poétikája, az irodalmi hermeneutika, a recepcióesztétika és a fordítás elmélete. Tudományos kutatómunkája eredményességét bizonyítja a kutatási projektekben való részvétel, a publikált szakmai és tudományos cikkek és szakfordítások. A kortárs, illetve modern magyar irodalommal foglalkozó tudományos tevékenysége sorába tartoznak a hazai és külföldi irodalmi-művészeti folyóiratokban megjelent tudományos és szakmai cikkei, a monográfiákban közzétett önálló tudományos összeállításai, (szépirodalmi) fordításai, recenziói és kritikái. Magyar szerzők műveinek fordítását szerkeszti szlovén folyóiratokban, nemzetközi projektekben vesz részt. 2002-től a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság tagja, 2005-től a Vilenica Nemzetközi Írótalálkozó konzultánsa, 2007-től a readme cc. virtuális irodalmi világháló munkatársa, 2008-tól a lendvai Tudományért Egyesület tagja, 2009-től az Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja, 2010-től az MTA Pécsi Területi Bizottsága Irodalomelméleti Munkabizottságának tagja. A szellem finom játéka. A kortárs magyar irodalom interkulturális aspektusai. (Kritikai zsebkönyvtár, 7) Budapest, Kijárat Kiadó, 2006. Esterházy pri nas. Iz recepcije sodobne madžarske književnosti. (Eszterházy nálunk. A kortárs magyar irodalom recepciójából.) Jezik in slovstvo, 2004, 1. sz. [17] 27. Literarni (kon)teksti (Irodalmi (kon)textusok). NOVAK-POPOV Irena (szerk.). Slovenski mikrokozmosi - medetnični in medkulturni odnosi. (Zbornik Slavističnega društva Slovenije, 20). Ljubljana, Slavistično društvo Slovenije, 2009, [272] 283. Esterházy versus Kiš. CSÁNYI Erzsébet (szerk.). Jelháló: összehasonlító irodalomtudományi, nyelvészeti és médiaközi kutatások, (Kontextus könyvek, 2). Újvidék, Bölcsészettudományi Kar Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, 2008, 149 161. Fordítás - kulturális megértés (Prevod razumevanje kulture). N. TÓTH Anikó (szerk.). Irodalom és fordítás. Europica varietas. Nyitra Budapest, Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre, Fakulta stredoeurópskych štúdií / Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-Európai Tanulmányok Kara Literárnovedný ústav MAV / MTA Irodalomtudományi Intézet, 2009, 43 55.

Név: prof. dr. Varga József Szakterület: nyelvészet, névtan Munkahely: nyugdíjas Elérhetőség: drvarga.jozsef@siol.net Varga József 1930. szeptember 17-én született a horvátországi Verőcén (Virovitica). Az általános iskolát Göntérházán, a tanárképzőt pedig Muraszombatban végezte el. 1966-ban főiskolai oklevelet szerzett magyar nyelv és irodalomból az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén, 1976-ban pedig a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett. Ugyancsak ott doktorált magyar nyelvből, mégpedig 1986-ban (A murántúli (Jugoszlávia) falvak magyar ragadványnevei). Tanított a csentei, a lendvai, a dobronaki, a radamosi és a göntérházi általános iskolában. Nyolc évig volt a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola igazgatója. Később tanított a Lendvai Fémipari és Közgazdasági Szakirányú Középiskolában, Muraszombatban a Szakközépiskolai Központban és a Közgazdasági Szakközépiskolában, Rakičanban az Egészségügyi Szakközépiskolában és a Mezőgazdasági Szakközépiskolában, Radencin a Vendéglátói Szakközépiskolán, Rušében a Vegyészeti Technikumban, valamint a Maribori Pedagógiai Gimnáziumban. Hét évig volt a kétnyelvű oktatás szakfelügyelője. 1980-ban a Maribori Egyetem előadója lett, 1981-től nyugdíjazásáig, 1997-ig pedig a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője volt. Pedagógiai munkája mellett jelentős kutatómunkát végzett a hetési (muravidéki) magyar őshonos lakosság névtanának, dialektológiájának, élő nyelvhasználatának, néprajzának és irodalomtörténetének tudományos feltárása területén. Dr. Varga József Csűry Bálint-díjas nyelvész, Berzsenyi Dániel-díjas író, költő, a Magyar Kultúra Lovagja, a Szabadság Hőse Emlékérem és a Krúdy-emlékplakett tulajdonosa. A Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja. Tevékenyen részt vett számtalan nyelvészeti és irodalmi szimpóziumon, konferencián, kongresszuson és egyéb rendezvényen Szlovéniában, Magyarországon, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban, Szerbiában, Franciaországban, Ausztriában, Németországban és másutt. Nyelvhasználat, névdivat. Az anyanyelv (magyar, szlovén, horvát) használata és a névdivat a vegyes házasságokban élők körében a Muravidéken. Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1999. Muravidéki személynevek. Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2003. Mondjuk, írjuk hetésiesen?, Budapest, Krúdy Gyula Irodalmi Kör, 2004. A kétnyelvű oktatás Szlovéniában. Dunaharaszti, NAP Alapítvány, 2009. Bennem a Muravidék. Esszék, tanulmányok. Dunaharaszti, NAP Alapítvány, 2010.

Név: dr. Zágorec-Csuka Judit Szakterület: könyvtártudomány Munkahely: 1. sz. Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola Elérhetőség: judit.zagorec@siol.net 1967. március 24-én született Muraszombatban. Göntérházán nőtt fel, és ott fejezte be az általános iskolát is. A társadalomtudományi-nyelvi szakirányú középiskolát Lendván végezte el, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom, valamint könyvtáros szakon tanult. Egyetemi tanulmányai után újságíróként dolgozott Lendván a Népújság című hetilapnál, majd könyvtárosi munkát vállalt a lendvai kétnyelvű általános iskolában. Kutatatási területe a Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség könyvkiadási, publicisztikai tevékenysége és könyvtártörténete 1945-től 2004-ig. 2006-ban a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen doktori fokozatot szerzett. A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig című disszertációja 2007-ben könyv formájában is megjelent. A monográfia terjedelmes szlovén összefoglalót is tartalmaz. Témavezetője dr. Sebestyén György egyetemi professzor, az ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Intézetének igazgatója volt. Zágorec Csuka Judit a szakterületéről szlovén nyelvű szakmai cikkeket és tanulmányokat is ír (pl. Digitalizacija madžarskega domoznanskega in leposlovnega gradiva v Prekmurju (A magyar helyismereti és szépirodalmi dokumentumok digitalizálása a Muravidéken), 2005; Narodnostne knjižnice v Sloveniji (Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában), 2003; Ilustratorji madžarskih knjižnih izdaj v Sloveniji (A szlovéniai magyar könyvillusztrátorok), 2003; Stanje šolskih knjižnic v Pomurju (Az iskolai könyvtárak helyzete a Muravidéken), 2004; Dvojezične šolske knjižnice na področju Pomurja, kjer živi madžarska narodnost (Kétnyelvű iskolai könyvtárak a Muravidék magyar lakta területén), 2008). A felsoroltakon kívül kultúrtörténeti szempontból kutatta a Zrínyiek kultuszát a magyar irodalomban (A Zrínyiek nyomában/tragom Zrinskih, 2009) monográfiát készített Gábor Zoltán festőművészről (Gábor Zoltán festőművész portréja, 2002). 2010-ben szerkesztője volt A nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában és partnerkapcsolataik az Európai Unió területén/narodnostne knjižnice v Sloveniji in njihovi partnerski odnosi v okviru Evropske unije című kiadványnak. Kezdeményezője és elnöke volt a nemzetiségi könyvtárosok csoportjának, melynek nevében két nemzetközi együttműködési szerződést írt alá, mégpedig 2006-ban a magyarországi Könyvtárostanárok Egyesületével és 2008-ban a Magyar Könyvtárosok Egyesületével. 2007-től a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság tudományos titkára. Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja, aki a Könyvtártudományi Szekciót képviseli. Tagja a Muravidéki Akadémiai Tudományos Uniónak (PAZU). Több magyarországi állami kutatási ösztöndíjat nyert el, munkásságáért itthon és külföldön számos díjban és elismerésben részesült. Több szakmai konferenciát szervezett. Zágorec Csuka Judit a felsoroltakon kívül verseket is ír, több magyar és szlovén nyelvű verseskötete jelent meg. A Zrínyiek nyomában. Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2003. A szlovéniai magyar könyvillusztrátorok, Lendva, Galéria Múzeum, 2003. A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet. Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2007. A családom anyanyelve a muravidéki magyarok identitása tükrében. Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2008. Tragom Zrinskih. Zágráb, Magyar Művészeti és Tudományos Társaság Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2009. A muravidéki magyar könyvek világa. Pilisvörösvár Lendva, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület Muravidéki Magyar Tudományos Társaság, 2010.