Tartalom 1 Cash-pool rendszer a vállalatoknál

E-Controlling E-Controlling Szakmai folyóirat XVI. évfolyam 6. szám 2016. június Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TA- NÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címen várjuk. Honlapunkról - www.szamvitelszaklap.hu a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. május 25. Cash-pool rendszer a vállalatoknál A cash-pooling rendszert általában azok a vállalatcsoportok alkalmazzák, amelyek egységként külön számlát vezetnek ugyanannál a banknál. A hagyományos finanszírozás mellett gyakran előfordul, hogy ugyanazon vállalat egyik számláján többlet, a másikon hiány jelentkezik. Mivel a pénz számlák közti mozgatására nincs mód, szinte törvényszerű, hogy a társaság egyidejűleg tartsa pénzét alacsonyabb betéti kamatlábbal a bankban, s kényszerüljön magasabb kamatlábú számlahitel igénybevételére. Mivel a banknak érdeke a nagyobb betétállomány, a központi alszámlán a cash-pooling révén felhalmozódó nagyobb összegre magasabb kamatot hajlandó fizetni, mint az alszámlákon máskülönben található kisebb tételekre. A globalizáció mint kifejezés manapság egy természetes szóhasználattá vált. A vállalatoknak vagy vállalatcsoportoknak a pénzügyi válságban hatványozottan szükségük van a Tartalom 1 Cash-pool rendszer a vállalatoknál 8 Adósarok: Cash-pool adózási vonzata Szerző: dr. Szücs Tamás controlling és számviteli szakértő E-Controlling Több, mint 15 éve a hatékonyság szolgálatában! In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! 1

cash menedzsment hatékony ellátására. A cashpool rendszer működésének egyik fontos jellemzője, hogy tiszteletben tartja a törvény adta lehetőségeket: a társasági, a csőd-, a felszámolási és a bankjogot. A vállalati cash-pool eredendően kulcsszerepet tölt be a cégek pénzfolyamatainak menedzselésében. Működésének eredményeképpen hatékonyabbá válhat a vállalati tőkegazdálkodás, harmonikusabbá a partnerekkel való pénzügyi kapcsolat, nőhet a profitabilitás. A klasszikus értelmezés szerint a vállalati treasury főbb funkciói: pénzfolyamatok menedzselése (cash management); bankkapcsolatok menedzselése (managing bank relationship); vállalati adósságmenedzselés (debt management); devizakockázatok menedzselése (FX management); opciós ügyletek (currency options); határidős ügyletek (financial futures;) adózási megfontolások (taxation considerations). Mindezen funkciók együttes gyakorlásának legfőbb célja a vállalat üzletpolitikai célkitűzéseiben foglalt, kockázati szinttel egyeztetett hozamkövetelmények elérése. A vállalati treasury eredményes működése, a pénzfolyamatok harmonizálása és a hatókörébe eső egyéb területeken történő költség optimalizálás révén végső soron a versenyképesség fokozásához és a vállalati tőkehatékonyság növeléséhez járul hozzá. Az eredményes treasury munka folytatása tehát a piacgazdaság körülményei közepette az egyes vállalatok, vállalkozások talpon maradása, a piaci versenyben való helytállása szempontjából kiemelkedő fontosságú. A hatékony vagyonmenedzsment alapvetően két fő területre fókuszál: a működő tőke (working capital) és a likviditás, a pénzmenedzsment optimalizálására. Számos költségkategória okoz felesleges finanszírozást, lekötést és nem kielégítően működő tőkét. Ezek megfelelő kezelése növeli a cégműködés profitabilitását. Az általános tapasztalat az, hogy a profitmaximalizálás nem szükségszerűen jár együtt a likviditási helyzet javulásával. Úgy lehet ezt másképp megfogalmazni, hogy a céltudatos likviditásmenedzselés alapvetően csökkenti a cég nyereségét. A vállalati tervek általában egy duális célkitűzést fogalmaznak meg: a profitmaximalizálás mellett a likviditási kockázatok minimalizálását. A kockázati tényezőket a következőképp lehet leírni: 1. nem megfelelően fenntartott adekvát likviditás; 2. a túl magas vagy túl alacsony készlettel fenntartott termelés vagy értékesítés kockázata; 3. a kielégítő értékesítési szint eléréshez szükséges adekvát hitel hiányának kockázata. A cash management feladata az optimális pénzállomány kialakítása. Ki kell számolniuk, a pénzügyi műveletekből milyen bevétele és kiadása származik a vállalatnak, továbbá az ő feladatuk a pénzlekötés vagy feloldás eldöntése, illetve a kölcsön adása-vétele. A hatékony menedzsment nem azonos a sikeres menedzsmenttel. A készpénz és a rövid távú kamatozó pénzlekötések nagyon drágák a vállalkozásnak, hiszen nem, vagy csak minimális jövedelmet biztosít, nem jelent direkt megtérülést. A hatékony cash management technikáknak alapvetően az a célja, hogy növeljék a vállalkozás rendelkezésre álló pénzösszegének nagyságát, illetve olyan intézkedéseket foganatosítsanak, amelyek megóvják és migrálják a kockázatokat. A cash-pool gyakorlatilag egy hatékony és flexibilis eszköz, ami lehetővé teszi a cash stratégiai szintre emelését, a likviditás megerősítését. A cash-pooling típusai A cash flow menedzsment magában foglalja az adóhatékony belső pénzáramlás technikáját úgy, ahogyan azt a kontrolling megkívánja az adott vállalati csoport működő tőkeigénye szerint anélkül, hogy az adott finanszírozó bank hitelkeretét túllépné vagy rövid távú idegen pénzügyi 2

forrásokra lenne szüksége. Ez pedig jelentős költségtöbbletet okoz. A leggyakrabban alkalmazott technikák a fizikai és a virtuális cash-pooling. Az adott ügylet, a tranzakció előtti állapot: A főszámla és az alszámlák közötti tranzakció: 1. fizikai cash-pooling (cash sweeping) A módszer lényege, hogy a pénzügyi tranzakciók fizikálisan megtörténnek a bankban a főszámla és az alszámlák között. A fizikai formának több fajta megoldása is van a gyakorlatban. A transzfer műveletek a cash-pool számlái között minden nap ugyanabban az időpontban kerülnek elszámolásra. A transzferösszegek nagysága alapvetően attól függ, hogy milyen paraméterek mellett került a rendszer installálásra a számlákat vezető pénzintézettel rögzített megállapodásban. a) Zéróegyenlegű cash-pool (zero balance) Zéróegyenlegű cash-pooling esetében a pénztranszfer sémája minden egyes nap végén a bank által vezetett forrásszámlák (alszámlák) között átcsoportosítással történik. Ez a forma olyan vállalati csoportban alkalmazható hatékonyan, ahol néhány alszámla található. A főszámla feladata koordinálni az egyes forrásszámlák működését. Ha valamely forrásszámla esetében hiteligény merül fel, akkor felveszi a kapcsolatot a főszámlával. A pénzügyi átcsoportosítás nem az alszámlák között történik meg, hanem a főszámla által kerül rá sor. A hiteltartozás finanszírozása A cash-pool gyakorlatában az egyik leányvállalat potenciális kölcsönnyújtóként, míg a másik fél a kölcsön igénybevevőjeként szerepel. A kölcsönügyletek velejárójaként fontos a pénzhasználat díjának megfizetése. A kamat megfizetésre kerül a poolban résztvevő vállalatok által az előre rögzített kamatláb alapján. A megoldás több szolgáltatást is kínálhat a résztvevők számára. Ilyen lehet a kamatelszámolások összevezetése. A szolgáltatások díja esetében azonban célszerű lenne figyelembe venni a jogi szabályozásokat (pl.: transzferár). Nyilvánvalóan fontos a résztvevőket is ösztönözni a többlettel rendelkezők kapjanak megfelelő mértékű javadalmazást. b) Cél vagy fix egyenlegű cash-pool A módszer egy változata a zéróegyenlegű cashpoolnak azáltal, hogy részösszegeket (alsó vagy felső küszöböt) határoz meg. Mindennek az a lényege, hogy a célegyenleget biztosítani tudja a nap végére. A célegyenleg biztosítása akár hitel, akár betét esetében a főszámlára történő átcsoportosítással lehetséges. A főszámláról a megfelelő elvek mentén történik az allokáció az alszámlákra. 3

c) Alternatív struktúrák Az alternatív megoldások kialakulásának egyik nagyon fontos indoka az adózási feltételek különbözőségében rejlik. A nemzetközi vállalkozások gyakorta alkalmaznak egy multinacionális cash-pool rendszert. 2. Virtuális cash-pool (notice cash-pool) A fenti eljárással ellentétben itt nem történik meg a pénzek fizikai átvezetése a számlák között. A bank ezzel szemben egy virtuális számlát hoz létre, amelyben kombinált egyenleg kerül kialakításra, és ez alapján sor a kamatok meghatározására és elszámolására. A módszer maximalizálja a többlet miatti visszatérítést, míg minimalizálja a hiányfinanszírozást. A módszerrel kapcsolatban néhány jellemző: az összes pozitív és negatív egyenlegű számla ugyanazon pénznemben és közös bankban kerül nyilvántartásra egy virtuális számlán, amelyet a bank aggregál; a bank mindezek után kalkulálja a kamatot a hitel és betétszámlák után ugyanazon kamatláb mellett; különbséget kell tenni a virtuális kamatelszámolás és az aggregát számlaelszámolás keretében nettósított pozíció után felszámított kamat összege között. Egyenleg a tranzakció előtt A virtuális egyenleg kalkulációja A kamat-elszámolási időszak végén a kamat összeg rögzítése A cash-pool megoldás gyakorlatilag minimalizálni tudja a résztvevő vállalkozások által megfizetett költségeket. A bankok számára is kedvező lehetőség, mivel az egész vállalati csoport pénzügyi forgalmát képes kezelni. A cash-pool mint banki termék A gyakorlatban a cash-pool privilegizált banki termék, amelyet a hitelintézetek elsősorban a kiemelt ügyfeleik számára tesznek elérhetővé. Kondícióit egyedileg alakítják ki, kizárólag az igazolhatóan együttes irányítás alá tartozó ügyfélkörnek. Másik oldalról az ügyfelek a cash-poolt alkalmazó vállalatcsoportok a bankok versenyeztetésével (a közbeszerzési kötelezettség alá eső ajánlatkérők, pl.: államháztartás szereplői esetén közbeszerzési eljárás útján) csökkenthetik az ilyen jellegű bankpénzügyi szolgáltatások költségeit. Jelenleg a cash-poolnak nincsen részletesen kidolgozott jogszabályi háttere, ami részben bizonytalanságot szül, részben pedig adómanipulációra adhat alapot. A Nyugat-Európában széles körben alkalmazott megoldás viszonylag lassan, csak az elmúlt évtizedben kezdett el hazánkban is elterjedni. A hatályos számviteli szabályok (a Számviteli törvény, illetve a közreműködő bankra irányadó 250/2000. kormányrendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól) nem tartalmaz külön előírást a cash-pool rendszerekre. Elsősorban az állami és önkormányzati holding csoportok pénzügyi problémainak kezelésének eszközeként, illetve a magán (elsősorban multinacionális) nagyvállalatok általi alkalmazásának köszönhetően egyre elterjedtebbé vált. 4

A cash-pooling mint integrált likviditáskezelési megoldás adójogi és számviteli háttere is folyamatosan és csak különféle adózási, számviteli állásfoglalásoknak köszönhetően tisztázódott. Ha a gyakorlati lényegét kívánjuk megfogni, akkor ez egyfajta számla-összevezetés. Egy ténylegesen könyvelt cash-pool szisztémában a felesleges pénzek a főszámlára kerülnek, ahonnan a hitelt felvevő tagok forráshoz juthatnak. Egy MNBrendelet meghatározza a fogalmat 1. Különböző konstrukciók Az ügyfélcsoport bankszámláinak általában nap végi összevezetése egy főszámlára ténylegesen megtörténik, s az egyes pool-tagok a főszámla egyenlege erejéig egymást hitelezik, a bank pedig csak a főszámla mínuszba menetele esetén nyújt hitelt az ügyfélcsoportnak. A bank a cash-pooling szolgáltatás keretében a pool-leaderrel megállapodott változat szerint (mely változat a nap végén történő átvezetések, illetve a következő napon esedékes visszavezetések feltételrendszerét szabályozza) hajtja végre a számla-összevezetéseket, továbbá biztosítja a pool-tagok és a pool-leader között megállapításra kerülő kamatláb(pár) alapján a belső kamatelszámolások pénzügyi rendezését. Ennek végrehajtását követően pedig a pool-leader számláján kikalkulált eredményt elszámolja. Minden, a cash-pooling keretében nyújtott szolgáltatással kapcsolatos teljesítésről, elszámolásról, rendezésről a bank információkat nyújt. Ettől elérő a kamat pool (azaz a virtuális vagy notional pool) konstrukció, amely nem jár tényleges számla-összevezetéssel, nem kerül rá a főszámlára az összeg, ugyanakkor naprakészen tudható a csoport pozíciója. Amennyiben a tagszámla egyenlege a számlatulajdonos által megadott egyenleg alá csökken, feltölti a tagszámlát a főszámláról. A tagszámlák terhére benyújtott megbízások fedezetvizsgálatánál a bank a tagszámlák és a főszámla összesített egyenlegét, valamint a főszámlához rendelt hitelkeretet veszi figyelembe. A további résztvevő tagok bizományosi szerződésben hatalmazzák meg a vezető tagot, akinek a számlájára mint főszámlára az egyenleg átvezetésre kerül, egyben e szerződés korlátozza vagy kizárja a tagok önálló befektetési lehetőségeit. Cross Border Cash-pool A Cross Border Cash-pool segít azon vállalkozások számára, akik megpróbálják a bürokratikus eljárásokat elkerülni az országok közötti pénzügyi tranzakció lebonyolítása során. A különböző elszámolási rendszerek, a jogi szabályok, illetve a belső kölcsönök elszámolásának bonyodalmai komoly akadályokat tudnak gördíteni a pénzügyi folyamatok elé. Mindezek lehetővé teszik az egész vállalatcsoport a likviditás növelését a választott bankon keresztül lebonyolított centralizált műveletek révén, ami a kamatnövekményben realizálódhat. Több országban érvényes az alultőkésítési szabály. A cash-pool lehetőséget teremt arra, hogy a vállalaton belüli kölcsön révén képes legyen más országokban lévő cégcsoporttag számára a kötelező tőkenagyságot biztosítani az adókötelezettségek minimalizálása mellett. 1 a csoport tagjainak számláit egy, ugyanahhoz a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltató vezeti, a napi egyenlegek megállapítása a cash-pool megállapodásban meghatározott szabályok szerint történik, pl. összevezetéssel, nettósítással. A cash-pool és a kamat pool (notional pool) konstrukciók eltérően kezelendők a mérlegben (14/2011. (X. 13.) MNB rendelet: A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről): A cash-pool esetén összevonódnak a részt vevő számlák egyenlegei, és a főszámla egyenlege (illetve a pool számára nyújtott hitel állománya) a pool-vezető szektorbesorolásának és rezidens-nem-rezidens státuszának megfelelően jelentendő. A kamat pool esetén a poolban résztvevő számlák nem vonhatók össze. Az egyes ügyfelek számláinak egyenlegét a megfelelő szektoroknál kell kimutatni. 5

CROSS-BORDER CASH-POOL Notional cash-pool A notional cash-pool megoldást gyakran fiktív cash-poolnak is szokás nevezni. Mindennek oka, hogy az egyes számlák egyenlege továbbra is az adott számlán marad, csupán kamatkülönbözet elszámolására kerül sor így ezt a megoldást kamat cash-poolnak is szokás nevezni. A kamatelszámolásra a virtuális konszolidáció révén meghatározott hitel/betét számlaegyenleg alapján kerül meghatározásra. Mintapélda notional cash-poolra Hitelkamatláb: 3,50% Minimum tartalékköltség (napi díj a hitelösszeg után): 10,00% Betéti kamatláb: 6,00% Tőkeköltség (napi díj a betétösszeg után): 0,75 % Alszámlák A B Hipotetikus főszámla Számlaegyenlege 10.000,0-5.000,0 5.000 Kamat 350,0 300,0 175,0 Minimum tartalékköltség -10,0 0,0-10,0 Tőkeköltség 0,0-37,5-37,5 Összesen: 127,5 Kamat A+B cash-pool nélküli eset 350 300 = 50 cash-pool létesítésével az többleteredmény: 127,5 50 = 77,50 6

Az eljárás lényege a fentiek alapján egyfajta kamatkompenzáció. A kamat pénzügyi rendezése különböző formában történik az egyes helyeken. Vannak olyan megoldások, amelyekben úgy történik a rendezés, mintha nem lenne cash-pool. Majd ezt követően az együttes elszámolásból adódó visszatérítés kalkulációra kerül, és pénzügyileg visszafizetik a csoport számára. Az elszámolás az egyéni kamatok különbözeteként határozható meg. Ilyen jellegű visszatérítés több ország esetében a hozzáadott érték típusú adó (pl.: áfa) alapját képezi. A cash-pooling előnyei: a pénzeszközök egyazon számlára aggregálásának eredményeként a vonatkozó banki kamatlábaktól való eltérés lehetőségével esetenként kedvezményesebb betéti kamat, összehasonlítva az egyes tagok számláira vonatkozó kamatelszámolással; a csoportszintű finanszírozásból adódó banki hitel igénybevételének elmaradásából származó alacsonyabb mértékű folyószámlahitel-kamat realizálásának lehetősége. A cash-pooling hátránya A banki szolgáltatások mindegyikére érvényes ugyan, de a cash-poolinggal kapcsolatban különösen fontos hangsúlyozni, hogy e termék nyújtására egyetlen bank sem kötelezhető. Teljes mértékig a bank döntésétől függ, hogy kíván-e egyáltalán és ha igen, akkor mely ügyfelekkel és milyen feltételekkel cash-pooling konstrukciót létrehozni. A szerződés kondíciós feltételei általában a következő elemeket tartalmazzák: gyűjtőszámlán lévő betét/hitel összeg kamatozása, számla-összevezetés költsége, a poolban részt vevő számlák (tagi és gyűjtőszámla) közötti átutalások forgalmi jutaléka. 1. a bevezetés költségei: a bank az alaprendszer kialakításának költségeit kívánja itt felszámolni (technikai support, a licencdíjak), a költség nagysága alapvetően függ a bankkal kialakított kapcsolat mértékétől is; 2. fenntartás költségei: a számlavezetés költségei, a banki értesítések (kivonatok) költségei, illetve a szoftver update költségei. 3. tranzakciós költségek: az egyes műveletek után felszámolt forgalmi jutalék, az ajánlatot tévő bank a poolban lebonyolított ügyletek volumene alapján fog a jutalékköltségre javaslatot tenni; 4. opportunity cost: a feláldozott haszon meghatározása rendkívül nehéz, azonban fontos szempont; a bank a poolban résztvevők számlái helyett virtuálisan egy számlát kezel és végzi el azon a műveleteket azon; a bank szempontjából mindez bevételcsökkenést eredményez, hiszen csak egy számlához kapcsolódik a szolgáltatás. Természetesen ezzel szemben koncentráltabb forráshoz jut a pénzintézet, ami számára kedvezőbb a szétaprózódott folyószámlákhoz képest: az alkalmazott jutalékok lehetnek alacsonyabbak, mint a piaci viszonyok között realizáltak; spread keletkezhet a virtuális konverzió során a poolon belül az alapdevizára; a konverzió során alkalmazott kamatláb kedvezőtlenebb lehet, mint amit a vállalkozás más környezetben realizálni tud; a többletforrások befektetési formáit és idejét alapvetően a bank határozza meg, nem a vállalkozás; ha a bank nem vezet alapvető számlavezetési szolgáltatást a résztvevők számára, akkor további számlákra van szükség ami többletráfordítást eredményez. A cash-pool rendszer kialakítása azonban költségekkel is jár. A gyakorlatban általában négy kategóriában szokás a költségeket sorolni: 7

Adósarok: Cash-pool adózási vonzata A cash-pool szerződésekben általában kikötésre kerülnek ún. belső kamatlábak és külső kamatlábak. Ha valamelyik résztvevő számla tartozik egyenleget mutat, a többi résztvevő számla követel egyenlegének mértékéig belső tagvállalatok közötti kölcsönnyújtásra kerül sor, mely esetben a kamatelszámolás belső kamatlábakkal történik. Külső kamatlábakkal történő kamatelszámolás az ezt meghaladó mértékű negatív egyenlegek esetén történik, ha a résztvevők egymást belső betéti forrásból finanszírozni nem tudják. A külső kamatláb a résztvevő számlák összevont egyenlegének negatív értéke esetén a Bank számára fizetendő hitel, illetve pozitív egyenleg esetén a Bank által fizetendő betéti kamat mértéke. A külső kamatlábakat tehát ahol a csoport pénzeszközei nem elegendőek, és a banktól kell további forrásokat igényelni, valamint ahol a csoport pénzeszközi pozitív egyenleget mutatnak, és betéti kamat jár a bank olyan módon számolja ki, hogy azokat az egyes tagvállalatokhoz egyenként egyértelműen hozzá lehet rendelni. A belső kamatlábak pedig általánosan megegyeznek, ugyanaz a mértékű kamat járhat betétre és hitelre is. De gyakran előfordul, hogy a cash-pool szerződésben belső csoporttagok közötti elszámolásra szolgáló kamatlábak nem is kerülnek kikötésre. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6.. 11. pontja tartalmazza a csoportfinanszírozás fogalmát. A csoportfinanszírozás az anyavállalatnak leányvállalatokkal, vagy ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete. A Hpt. törvény 6.. 40. pont b) pontjában találjuk meg a pénzkölcsönnyújtás fogalmát, melybe beletartozik a csoportfinanszírozás is. Így tehát a teendők a következők: megvizsgálni, hogy szerepel-e a cash-pool szerződésben belső kamatláb; ha szerepel, akkor azt szükséges vizsgálni, hogy az megfelel-e az aktuális piaci hitelkamat szintnek; ha nem szerepel, akkor a tagvállalatoknak külön elszámolást kell vezetniük a belső hiteleikről, és erre vonatkozóan megállapodást kell kötniük, hogy az egymás felé fennálló cash-pool rendszer miatti hiteleiket milyen hitelkamatláb alkalmazásával állapítják meg. A Cash-pool esetében kapcsolt vállalkozások közötti ügyletről lévén szó, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 18. -ában megfogalmazott szokásos piaci ár elvét be kell tartani, vagy a társasági adóalapot a szokásos piaci kamattól eltérő kamat alkalmazása esetén módosítani szükséges. Emellett, ha a társaságok transzferár nyilvántartás készítésére kötelezettek, és az ügylet nem mentesül a nyilvántartás-készítési kötelezettség alól, akkor írásos transzferár-nyilvántartást is szükséges vezetniük, hogy elkerüljék a 2 millió forintig terjedően kiszabható mulasztási bírságot. Továbbá fontos kiemelni, hogy a Tao. tv. 8. (1) bekezdésének j) pontja szerint alultőkésítés címén meg kell növelni az adózás előtti eredményt, ha az adózó kötelezettségeinek adóévi napi átlagos állománya [8. (5) bekezdés a) pont] meghaladja a saját tőke adóévi napi átlagos állományának [8. (5) bekezdés b) pont] háromszorosát. A kötelezettségek közé tartozik a cash pooling, azaz a csoportos számlavezetés is. A csoportos számlavezetésben részt vevő tagok az általuk befizetett saját pénzösszegen túli kifizetéseinek (kötelezettségeinek) teljesítésére felhasznált összegre 8

a nem pénzügyi intézménynek kamatot fizetnek, hiszen mint más tagoktól kölcsönt igénybe vevők kamat fizetésére kötelezettek. A fizetett kamatok összegét a tagoknak a számviteli törvény szerint a fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolniuk. A kötelezettség-állomány csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés összegével. Ilyen jogcím többek között a kölcsönnyújtás (amellyel mérsékelhető a kapott kölcsönök kötelezettségként kimutatott összege). A különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő fizetési igények (vevőkövetelések) nem csökkentik a kötelezettség-állományt. Ez alapján a cash-pool konstrukcióból származó kötelezettség azon részét, amire az adott társaság kamatot fizetett, figyelembe kell venni mint kötelezettséget az alultőkésítés számításakor, viszont csökkentő tételként figyelembe lehet venni a cash-poolból származó követelés azon részét, amikor a társaság kapott kamatot. A fentiekből látható, hogy körültekintően és egyedi módon kell kezelni a vállalatcsoportoknál megvalósuló cash-pool szerződéseket mind a számviteli elszámolások helyessége, mind az adóügyi kockázatok csökkentése érdekében. E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Controlling XVI. évfolyam, hatodik szám, 2016. június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 9