Középkori csaták elemzése, A crécyi csata elemzése

Középkori csaták elemzése, A crécyi csata elemzése

Tartalomjegyzék Bevezetés Az elemzés szempontjai A crécyi csata elemzése Zárogondolatok Irodalomjegyzék 2. oldal 2. oldal 3. oldal 5. oldal 6. oldal

A csaták és háborúk mindig kiemelt fontosságot kaptak a történelem tanulmányozása során. A lovagi kultúrának is szerves részét képezi a harc, hiszen ha lovagokról esik szó a legtöbbek fejében egy vértbe öltözött ember jelenik meg lóháton ülve. A középkor folyamán számos háborút megvívtak a lovagok, és a lovagokra támaszkodó hadseregek. Dolgozatom célja kettős. Egyrészről szeretnék szempontok egy olyan gyűjteményét megfogalmazni, melyek segítségével elemezhetjük a rég múlt idők csatáit. Az elemzés alapjául Szun-Ce A hadviselés törvényei című művét veszem, melyben a szerző számos szempontot felsorol, melyet egy bölcs hadvezérnek meg kell fontolnia. A dolgozat második felében a crécyi csatát elemzem az általam felsorolt szempontok szerint. Az elemzés szempontjai A csata okai Érdemes megvizsgálni a csata közvetlen illetve közvetett okait. Egy csatához legalább két hadseregre van szükség. Meg kell ismernünk ez a két sereg miért tartózkodott ott, egyáltalán milyen céllal szervezték a sereget. A sereg célja meghatározhatja a felépítését is. A közvetlen okok közé sorolom azokat, melyek elkerülhetetlenné tették a közvetlen összecsapást. Ha két rivális hadsereg feláll egymással szemben, akkor mindkét sereg döntésén múlik a harc. A csatavállalás okai számosak lehetnek, például biztosítani egy természeti akadályon való áthaladást, az egyik sereg kedvező területre ért a harchoz, megakadályozni, hogy az ellenséges sereg egyesüljön egy másikkal, hogy csak néhányat említsek. Időjárás Az időjárás is komoly befolyásoló tényező lehet. Nyilvánvalóan más csatát vívni, kellemes napsütésben, zuhogó esőben, vagy a sivatagban perzselő napsütésben. Azonban az időjárás nem csak az ütközet óráiban számít, hanem azt megelőzően is. Ha a csatát megelőző napokban például szakadatlanul esik az eső, az utak feláznak és a sereg lassabban képes csak vonulni. A túlzott meleg vagy hideg szintén problémát okoz, ha a katonák nem tudnak ez ellen védekezni. Ha pedig a sereg napokig küzd azzal, hogy úrrá legyen az időjárás viszontagságain, akkor a csata napján fáradt lesz és sokkal rosszabbul teljesít majd a harcban. Terep Fontos megvizsgálni, hogy a csata milyen terülten folyik. Sok hadvezér nem hiába választja ki kellő odafigyeléssel, hogy hol kíván csatát vívni. A terep számos előnyt tud biztosítani egy seregnek. A legjobb példa erre a dombok, melyen az ellenséges sereg nehezen tud felmenni, míg a dombot elfoglaló sereg könnyebben támad lefelé. További előny, hogy az íjászoknak megnő a lőtávolságuk, ha dombon állnak. Katonák A katonák vívják a tulajdonképpeni csatát, ezért fontos ismerni őket az elemzéshez. A legfontosabb szempontok itt, hogy mennyire képzettek vagy tapasztaltak, mennyire fegyelmezettek valamint milyen felszereléssel rendelkeznek. Azt is fontos megvizsgálni, hogy a csata előtt milyen állapotban voltak. Kipihenten vagy fáradtan indultak harcba? Netán hiányos volt a felszerelésük? Jól voltak lakva, vagy már napok óta éheztek. Pusztított-e valamilyen járvány a soraikban?

Hadvezér A katonák után fontos megismerni a hadvezért, illetve a sereg vezetőit. A vezetők jelleme és ravaszsága épp olyan fontos, mint bármilyen más tényező. Az sem utolsó szempont, hogy a katonák mennyire hajlandóak engedelmeskedni a sereg vezérének. Általában a sereg vezetője és a magas rangú tisztek készítik el a haditervet. A haditerv vizsgálata szintén az elemzés részét képezi. Maga a haditerv lehet egyszerű vagy bonyolult is. Utánpótlás Egy seregnek szüksége van utánpótlásra. Meg kell vizsgálni, hogy milyen a sereg utánpótlási vonala, illetve milyen mélyen nyomult be az ellenséges terültre. Minél messzebb kerül a saját vagy szövetségesei földjeitől, annál nehezebb lesz megoldani az utánpótlást. Bár egy csata megvívásában az utánpótlás aktívan nem vesz részt, a felkészülésben sokat számít, így ezt a tényezőt is figyelembe kell venni. Kétségtelen, hogy további szempontokat is figyelembe lehetne venni, én azonban próbálok a fent ismertetett pontokra szorítkozni. Így is előfordulhat, hogy az egyes pontokhoz nem áll rendelkezésünkre információ, vagy épp ellentmondásosak az adataink. Korszak A crécyi csata elemzése A XIII. század végén megtorpant a fejlődés a középkori Európában. Nincs új áttörés a mezőgazdaságban, az emberek szinte minden terültet művelés alá vontak. Egyre több legelőből lesz szántóföld, melynek következménye a kevesebb állat, a kevesebb állat kevesebb trágyát és művelő erőt is jelent, melynek az a következménye, hogy a földek nem tudják eltartani a populációt. A gabona ára felszökik, melynek következtében az iparcikkek gyártása visszaesik. A rossz táplálkozási körülmények miatt az emberek immunrendszere meggyengül, és folyamatos járványok pusztítanak. A XIV. században az átlagos életkor 20 év. A század közepén kezdődik az a hosszas háborúskodás az angolok és franciák között, mely a Száz éves háborúként vonult be a történelembe. A háború kirobbanásának két fő oka volt. 1328-ban a Capetingek férfi ága kihal. A francia nemesség azonban nem fogadja el III. Edward angol király leányágon való trónkövetelését. Helyette a Valois házból való VI. Fülöp kerül a francia trónra. Így a háborúskodás egyik oka az angol király igénye a francia trónra. A másik ok véleményem szerint sokkal nagyobb szerepe volt a háború elindulásában. Flandria francia birtok volt, azonban az Angliában előállított nyers gyapjú jelentős részét flamand takácsok vásárolták fel. Ez Anglia egyik legjelentősebb exportja volt. Ha a franciák megszállják a flamand városokat megbéníthatják az egész angol gazdaságot. Már a Crécyi csata előtt is sor került számos ütközetre, azonban ez volt az első jelentős szárazföldi ütközet a százéves háborúban. A Crécyi csata előzményei Edward mielőtt megkezdte hadjáratát, előkészítette a lehetőségeihez mérten. Derby grófjának vezetésével hadsereget küldött Gascogne-ba, a mai Franciaország déli részéhez. Ez

a sereg lekötötte a franciák erőit délen. További kedvező körülmény volt, hogy Flandria újra lázadozni kezdett a francia uralom ellen, mely ugyancsak számos francia katonát kötött le. Az angol sereg végigfosztogatta Normandiát. A franciák is sereget szerveztek, és üldözőbe vették az angolokat. A franciák lerombolták a Szajna és a Somme folyó hídjait, ezzel megnehezítve azt, hogy az angol sereg Flandriába érjen. Azonban Edwardnak sikerült átkelnie a Somme folyón. Végül 1346 augusztus 26.-án a franciák utolérték az angol sereget, és kezdetét vette a csata. A két sereg jellemzése Sajnos a seregek létszámáról ellentétes információk állnak rendelkezésre. Rázsó könyvében nagyon pontosan írja le az angol sereget. 1000 lovagban, 1700 könnyűlovasban és 7000 íjászban határozza meg az angol sereg létszámát. Ezzel szemben Razin mintegy húszezer főre teszi az angol sereget. A VI. Fülöp vezette francia sereg létszáma Rázsó könyvében 18-20 ezer fő, míg Razin könyvében utal rá, hogy a korabeli történészek felnagyították a francia sereg létszámát. Azonban úgy tűnik az általánosan elfogadott dolog, hogy a francia sereg túlerőben volt. Létezik olyan elképzelés is, mely szerint a két sereg nagyjából ugyan akkora létszámú volt, de a francia seregben jelentősen több lovag volt, mint az angolban. Tekintve, hogy ekkoriban a gyalogságot nem tekintették egyenrangú katonáknak a lovagokkal, ez az utóbbi elmélet, helytálló lehet. A vizsgálódás további részében én azt tételezem fel, hogy a francia lovasság létszáma meghaladta az angol lovasság létszámát, továbbá a francia sereg összességében is több katonát számlált, mint az angol. A háromszoros vagy négyszeres túlerőt azonban nem tartom valószínűnek, hiszen ne feledjük, hogy a francia seregek délen és Flandriában is le vannak kötve. Az angol sereg hadrendje Edward az angol sereget egy hosszúkás magaslaton helyezte el. Mivel tudta, hogy a francia lovagok számbeli fölényben vannak, ezért nem akart velük lovas harcba bocsátkozni. Így lovagjai többségét leszállította lováról, és a gyalogság közé vezényelte. A harcban elsősorban íjászaira akart támaszkodni. Egyértelmű, ha a franca lovasság eléri a seregét, akkor átgázolnak rajtuk, ezért mindent elkövettek annak érdekében, hogy gátolják a lovasság előrehaladását. Maga a tény, hogy egy magaslaton álltak, márt nehezítette a lovasság dolgát, de ez önmagában még nem volt elegendő. Az angol íjászok hegyezett karókból képeztek sáncot maguk előtt, továbbá árkokat ástak, hogy tovább nehezítsék a lovasság támadását. Edward jó taktikát talált ki, hiszen olyan helyzetet teremtett, hogy ő ki tudta használni serege előnyös tulajdonságait (íjászok, gyalogság), míg a francia sereget jelentősen gátolta, hogy kihasználhassa a saját erősségét (lovagi lovasság). A francia sereg hadrendje Sajnálatos módon hadrendről nem igazán beszélhetünk a francia seregben. A csata folyamán nem hajtottak végre egyetlen szervezett támadást sem. Habár Fülöp király tisztában volt vele, mikor utolérték az angolokat, hogy a serege fáradt és a csatát jobb volna másnap megvívni, az elől menetelő lovagok ezt másképp gondolták, és harcba vezették katonáikat. Ez a fegyelmezetlenség alapvetően hibás lépés volt, hiszen az angolok ellen egy szervezett támadás is nehéz lett volna sikerre vinni.

A csata lefolyása A csata a genovai számszeríjászok előrenyomulásával kezdődött. Az angol hosszúíjászok és a genovai számszeríjászok közt kialakuló lövész párbajt végül az angolok nyerték meg, és a genovaiak meghátráltak. Két fontos tényező segítette az angolokat. Egyrészt, hogy a csata délután zajlott, és a nap az angolok háta mögül sütött, egyenesen bele a genovaiak szemébe. Másrészt aznap több heves záporról is beszámolnak a különböző források. Ebből valószínűleg egy zápor épp a csata kezdetén érte el őket. Átnedvesedett ideggel mind az íjak, mind a számszeríjak használhatósága romlik. Amit fontos látnunk, hogy az angolok sokkal gyorsabban ki tudták cserélni az ideget az íjaikon, mint a genovaiak a számszeríjaikon. Az vitatható, hogy Fülöp vagy az elől lévő nemesek határoztak úgy, hogy átgázolnak a visszavonuló számszeríjászokon, mindenesetre a francia lovasság rohamra indult a saját katonáin keresztül. Az angol íjászok folyamatos nyílzáporában csak kevés francia lovag jutott el az angol sorokig, ahol az angolok könnyűszerrel legyőzték őket. Fülöp látva, hogy az elől lévők rohamra indulnak, más választása nem lévén harcba küldte a többi katonáját is. 15-16 elszigetelt rohamot hajtottak végre a franciák. Néha ugyan sikerült a franciáknak áttörnie az angol védelmet, de ezek a sikerek rövid életűek voltak, és az angolok gyorsan visszaverték a támadókat, majd rendezték soraikat. A rohamok alkalmával a franciák újabb hibákat is elkövettek. Az elsődleges hiba még mindig a szervezetlenség volt, mivel sose támadták az egész angol arcvonalat, mindig csak egyes részeit. Így nem olyan meglepő, hogy ha át is törték az angolok oldalról tudtak segítséget kapni, hiszen ott lévő társaiknak nem kellett küzdeniük senkivel. A másik taktikai hiba, hogy a francia lovagok az angol lovagokkal keresték a harcot, és az íjászokra nem igazán támadtak. Ennek két lehetséges oka volt, egyrészt az íjászok nem voltak nemes emberek, és egy lovag lealacsonyította volna magát, ha velük kezd el küzdeni, másrészt, ha angol lovagot sikerül fogságba ejteniük busás váltságdíjat remélhettek érte. Sajnálatos módon viszont pont a folyamatos nyílzáport kellett volna megszüntetniük, mert akkor reménykedhettek volna a győzelemben.

Számos roham és emberáldozat után a franciák belátták, hogy vereséget szenvedtek, így visszavonultak. Katus László könyve szerint 1500 francia lovag és csupán 4 angol lovag esett el. Azonban ez nyilvánvalóan nem a teljes veszteség, hiszen a közrendűek nem szerepelnek benne. Az angolok nem kezdték el őket üldözni. Ennek okai szintén számosak lehetnek, a legnyilvánvalóbb, hogy az angol sereg is elfáradt. Másik ok lehet, hogy Edward tiltotta meg az üldözésüket, mivel serege csak védekező harcban a gyalogsággal együttműködve tudott győzelmet aratni. Ha az angol lovagok üldözőbe vették volna a franciákat, könnyen a francia lovagok hibájába eshettek volna. A csata következményei A győzelem után Edward serege Calais ellen vonult, és egyéves ostrom után bevette a várost. A város 1557-ig maradt az angolok kezében. A csata összegzése A franciák azért szenvedtek csúfos vereséget, mert III. Edward megragadta az összes előnyt a serege számára, míg a franciák ésszerűtlenül támadtak. Az angolok nem a lovagi etika szerint vívták a csatát, mint ahogy azt a franciák tették. Nem egyéni hősiességgel, és az ellenség lerohanásával akartak győzni, hanem a háborúra is, mint hivatásra tekintettek, és félretették a lovagi hadviselést egy zsoldos hozzáállás kedvéért. A végeredmény jól látható. Edward jól használta ki a terepet, katonái fegyelmezettek voltak és követték a parancsait. Az időjárás is kedvezően alakult a számukra, míg VI. Fülöp seregét az időjárás gátolta. A francia sereg fáradtan indult csatába, és fegyelmezetlenül harcolt. Záró gondolatok A dolgozat témaválasztását leginkább az Ars Ensis-es csaták motiválták. Volt alkalmam részt venni számos és sokféle felépítésű csatában. Ekkor kezdett el érdekelni, hogy pontosan miként nézhetett ki egy ütközet a középkorban. A kutatásom alatt erről sikerült egy körülbelüli képet kapnom. Reméltem, hogy találok olyan információt, melyet esetleg fel lehet használni az Ars Ensis-en belül, hogy egy-egy csatát korhűbbé tegyünk. Ez sajnos most nem sikerült, de rájöttem, hogy a taktika általános alapelveinek a tanulmányozása is van olyan fontos és érdekes. Zalka Gergely 2013.06.15

Irodalomjegyzék [1] Szun-Ce: A hadviselés törvényei [2] Katus László: A középkor története, 2001 [3] Rázsó Gyula: A lovagkor csatái, 1987 [4] Razin: A hadművészet története II,1961