KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás
Komposztálás Otthoni komposztálással a természetes lebomlási folyamatoknak köszönhetően jó minőségű humusz nyerhető a konyhai és a kerti zöldhulladékokból, amelyek ideális helye a kerti komposztálóban van, nem a háztartási kukában. A zöldség- és gyümölcshéjak, kávézacc, teafilterek, a kertben összegyűjtött levelek, kisebb gallyak, fű és egyéb növények különgyűjtésével és komposztálásával a bennük rejlő tápanyagok visszajutnak a természet körforgásába. A földszerű komposzttal javítható a talaj szerkezete, beindítható a talajélet, teljes értékű táplálék biztosítható növényeinknek. Házi komposztálással akár 30-40%-kal csökkenthető a kukába, és onnan a lerakóra kerülő hulladék mennyisége.
Mi kerülhet a komposztálóba? Röviden: néhány kivételtől eltekintve főleg növényi eredetű, biológiailag lebomló zöldhulladékok. Nézzünk néhány példát! A konyhából: zöldség- és gyümölcshéjak, nyesedékek, maradékok; teafilter, teafű, kávézacc; tojáshéj (apróra törve). A lakás egyéb helyiségeiből: papír tojástartó, kartondobozok feldarabolva; fűrészpor és faforgács; hamu (fa, papír égetéséből); elhasznált virágföld. A kertből: fanyesedékek, gallyak; levágott fű, száraz levelek; elhervadt virágok, növényi szárak, föld.
Mi NE kerüljön a komposztba? Bizonyos zöldhulladékok gátolják a lebomlási folyamatokat, ezzel ronthatják az érett komposzt minőségét, emellett nem kívánatos állatkákat is odavonzhatnak. Ezért a komposztálóba csak korlátozott mennyiségben, jól elkeverve kerüljön az alábbi növényekből: ** bükk, vadgesztenye, örökzöldek, dió. A komposztba egyáltalán nem tehető: kezelt papír (színes, fényes), festett fa, szőr, haj, toll, állati vagy növényi zsiradék, főtt ételek maradékai, citrusfélék héja, növényvédőszer maradékkal szennyezett zöld hulladékok, csirázóképes magokat tartalmazó zöld hulladékok, nem növényi eredetű hulladék: üveg, műanyag, fém, veszélyes hulladékok: gyógyszer, elem, festékek, használt olaj, mosó- és tisztítószerek, textil, kutya- vagy macskaalom.
Hogyan kezdjünk hozzá? Az otthoni komposztálással gyakorlatilag a saját kertünkben hasznosíthatjuk a kidobásra ítélt zöldjavakat. Bár a folyamat nem igényel különösebb szaktudást, néhány szempontot érdemes figyelembe venni a siker érdekében. 1. Miben komposztáljunk? Komposzt láda, komposztkas: egyszerű, gazdaságos, könnyen beszerezhető és akár otthon is elkészíthető, csupán néhány léc, szögek és kalapács szükséges. Nagy előnye, hogy a benne lévő zöldhulladékok könnyen átforgathatóak és folyamatosan biztosított a lebomlási folyamatokhoz nélkülözhetetlen szellőzés. Fontos, hogy falécekből vagy filcből készült tetőt kapjon, nehogy az esővíz túlságosan eláztassa.
2. Hová kerüljön a komposztálónk? A komposztáló ideális helye árnyékos és száraz, ne álljon sárban, vagy állandóan nedves területen. 3. A komposztáló helyének előkészítése A komposztáló felállítása előtt érdemes a talajt kb. 10 cm vastag fakéregből, szalmából vagy gallyakból álló réteggel fedni. Ez biztosítja az alsóbb rétegek szellőzését. 4. Oxigén ellátás - szellőzés biztosítása Az egyenletes lebomlás érdekében évente legalább kétszer, vagy háromszor (ha túl magas a nedvességtartalma, akár többször is) érdemes átforgatni a komposztáló tartalmát. 5. Nedvességtartalom ellenőrzése A megfelelő lebomlási folyamatokhoz elengedhetetlen a komposztálóba került zöldjavak nedvességtartalmának biztosítása. Ez akkor ideális, ha olyan, mint a nedves szivacs, nem száraz, de nem is csöpög. 6. Aprítás A bekerülő zöldjavakat lehetőségeinkhez mérten igyekezzünk minél kisebb darabokra aprítani, így növelve fajlagos felületét és gyorsítva a komposztálás folyamatát.
Milyen előnyökkel jár a komposztálás? Többek között komposztálással: környezettudatos tevékenységet végzel, csökkenthető a szemétszállítás díja, javítható a talaj szerkezete, kevesebb hulladék kerül a kukába, és onnan a lerakóra, házilag állítható elő értékes humusz.
Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával OKTF NHI NEMZETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÓSÁG