Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: hivatal@fejer.kdrkh.hu web: www.fejerkozig.helyinfo.hu Ügyszám: 02/60-18/2010. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FŐJEGYZŐJE, CÍMZETES FŐJEGYZŐJE, KÖRJEGYZŐJE, JEGYZŐJE SZÉKHELYÉN Tisztelt Főjegyző, Címzetes Főjegyző, Körjegyző, Jegyző Asszony/Úr! A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveiben foglaltak áttekintése során gyakran tapasztaljuk, hogy a testületek az általuk alkotott, a szervezeti rendet és működést meghatározó rendeletükben foglaltakat mellőzik. Célszerű, ha a képviselő-testület tagjai részére a jegyző a szervezeti és működési szabályzatot átadja, így lehetőség nyílik az igények összegyűjtésére, amely alapján olyan SZMSZ alkotható, illetve az SZMSZ úgy módosítható, hogy a testület a szabályozásnak megfelelően működjék. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a képviselő-testületek által kötött szerződések az önkormányzat érdekeit szolgálják, ezért felhívom a figyelmet a szerződés-kötésről szóló döntések megfontolt meghozatalára, a szerződések nyilvánosságára. A továbbiakban egyes jogszabályok helyes alkalmazására hívom fel a figyelmet. I. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában foglaltak alkalmazása A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) a helyi önkormányzás általános szabályai között három kiemelkedően fontos önkormányzati jogot deklarál: az önállósághoz való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát. Az önállóság egyik garanciáját tartalmazza az Ötv. 18. (1) bekezdése, mely szerint a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.
2 Az Ötv. az önkormányzatok szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb, legalapvetőbb szabályokat állapítja meg, ezzel lehetőséget biztosít a szervezet kialakításának szabadságához és a működés helyi szabályozásához. A képviselő-testület az SZMSZ-ről szóló rendeletében dönt többek között bizottsági szervezetéről, a bizottságok feladatairól, a képviselő-testület működését érintő részletes szabályokról, így például az ülések (rendes és rendkívüli) összehívásáról, az ülés vezetésének szabályairól, az előterjesztések módjáról, idejéről, a szavazás módjáról, különösen gépi szavazás esetén, meghatározza a képviselő-testületi ülések számát, a bizottság által előterjesztendő ügyek körét, a rendeletek kihirdetésének módját, stb. Az Ötv. arról is rendelkezik, hogy az SZMSZ rendelet, azaz jogszabály. A helyi önkormányzatok a jogállam részei, a jogszabályokat be kell tartaniuk, döntései, működésük nem lehetnek jogszabállyal ellentétesek. Mindezekből az következik, hogy az SZMSZ-ben foglaltak a képviselő-testületre kötelező erejűek. Gyakran tapasztaljuk, hogy a képviselő-testületek a saját maguk alkotta szabályokat nem tartják be. Mind működésük, mind döntéseik során mellőzik az SZMSZ vonatkozó rendelkezéseit. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítsanak az SZMSZ-ben szabályozottak szerinti működésre. Amennyiben azt tapasztalják, hogy az SZMSZ előírásai túl szigorúak,vagy az abban foglaltak alkalmazása nem segíti a hatékony feladatellátást, akkor lehetőség van az SZMSZ-ről szóló rendelet módosítására, természetesen a törvényi kereteken belül. II. Többcélú kistérségi társulás társulási tanács tagjának helyettesítése A társulási tanácsok polgármester tagjainak helyettesítésével összefüggésben az alábbiakra hívom fel figyelmüket. A Tktv. 5. (2) bekezdése szerint a társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják. A polgármester helyettesítésének rendjéről a képviselőtestület rendelkezik. A fenti jogszabályi rendelkezést értelmezve tehát a helyettesítés rendjét a polgármester akadályoztatása esetén nem maga a polgármester határozza meg, hanem arról a képviselő-testület hoz döntést. Ez jelenti egyrészt azt, hogy a polgármestert a tanácsban nem helyettesíti automatikusan az egyébként más ügyekben helyettesítésére, munkájának segítésére megválasztott alpolgármester. Másrészt pedig azt, hogy akár egyedi, akár általános meghatalmazást is adhat a képviselő-testület valamely tagjának, vagy az alpolgármesternek. Amennyiben a helyettesítés rendje a társulási megállapodásban rögzített, az a hatályos megállapodás alapján az új képviselő-testület ismételt döntését nem igényli. Abban az esetben, ha a megállapodás helyettesként a mindenkori alpolgármestert jelöli meg, de ettől a testület a jövőben el kíván térni, akkor azt csak a társulási megállapodás módosítását követően teheti meg.
3 Felhívom figyelmüket az előzőekkel összhangban arra is, hogy a társulási tanácsok a társulási megállapodásban foglaltak alapján társulásra ruházott önkormányzati feladat-és hatáskörökben hoznak döntést, ezért helyettesként jegyző nem járhat el. III. A képviselő-testület által kötött polgári jogi szerződések A helyi önkormányzatok jellemzően közhatalmi jogosítványokat gyakorolnak, szervezik, szabályozzák és igazgatják a helyi közügyeket, ugyanakkor, mint jogi személyek a polgári jog jogalanyai is. Az önkormányzatok illetve az önkormányzati jogosítványokat gyakorló képviselőtestület (Ötv. 2. (2) bekezdés) feladataik ellátása során különböző (vállalkozási, megbízási, adásvételi, stb.) szerződéseket kötnek. Tapasztalataink szerint a képviselő-testületek szerződéskötésről szóló határozatai sok esetben tartalmilag hiányosak, nem tesznek különbséget szerződéskötés és az általuk jóváhagyott szerződés-tervezet aláírása között. A szerződés megkötése a képviselő-testület hatásköre, természetesen e hatáskörét is átruházhatja bizottságára, vagy a polgármesterre. Az átruházás azonban jellemzően nem korlátlan, még a nagyobb önkormányzatok is csak meghatározott értékhatár alatt ruházzák át ezen jogosítványukat. Amennyiben a szerződés megkötéséről a képviselő-testület dönt, nem elégséges az a határozati tartalom, mely szerint az általa meghatározott természetes vagy jogi személlyel (jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal) szerződést köt meghatározott díj, ár ellenében. A szerződés kötéséhez hozzá tartozik az adott szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása is, így különösen a teljesítés mennyiségi, minőségi meghatározása, a teljesítés helye, ideje, a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei, a fizetés ideje, módja, a késedelmes fizetés jogkövetkezményei, stb. Nem kevésbé fontos a konkrét szerződés tárgya függvényében egyes speciális feltételekben való megállapodás (pl. visszavásárlási jog, jótállás). Ha ezekben a kérdésekben a képviselő-testület nem dönt, akkor gyakorlatilag a szerződési feltételeket a polgármester és a másik szerződő fél állapítja meg, önkormányzati szempontból nézve a szerződést a polgármester köti, holott erre felhatalmazása nincs. A polgármester arra jogosult, hogy mint a képviselő-testület képviselője (Ötv. 9. (1) bekezdés) a szerződést aláírja. A fentiek alapján tehát akkor jár el az Ötv.-ben foglaltaknak megfelelően a képviselőtestület, ha szerződéskötési szándék esetén az előterjesztett szerződés-tervezetről dönt. Amennyiben valamely oknál fogva szerződés-tervezetet az előterjesztés nem tartalmaz, úgy a képviselő-testületnek határozatában a szerződés minden lényeges tartalmi eleméről döntenie kell. Hasonló hiányosságot tapasztalunk hitelfelvétel esetén is. A hitelfelvételről szóló képviselő-testületi határozatok egy része csupán a hitel összegét tartalmazza. Nem a képviselő-testület dönt a hitelt folyósító pénzintézetről, a visszafizetés ütemezéséről, esedékességéről, a kamat mértékéről, a fedezet meghatározásáról, stb.
4 A hitel összege és annak járulékai függvényében közbeszerzési eljárás lefolytatása is szükséges lehet. Felhívjuk a figyelmet, hogy a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel melyről az SZMSZ-ben célszerű dönteni a képviselő-testület kizárólagos hatásköre, így a hitelfelvételre irányuló szerződés teljeskörű tartalmának meghatározása is. A fentieket kell alkalmazni készfizető kezesség vállalásakor is. Nem lényegtelen továbbá, a hitelfelvételről szóló döntés előtt a kötelezettségvállalással kapcsolatos, az Ötv. 88. (2) bekezdésében foglaltak teljesítésére vonatkozó számítások elvégzése. A határozatban utalni kell arra is, hogy a hitelfelvétel az Ötv. 88. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e. IV. Az önkormányzatok által kötött szerződések nyilvánossága A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19. (1)-(2) bekezdése arra kötelezi az önkormányzatokat mint közfeladatot ellátó szerveket, hogy biztosítsák feladataikra vonatkozóan, de különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és személyek részére különleges vagy kizárólagos jogi biztosítására vonatkozóan a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, illetve ezeket az adatokat közzé- vagy más módon hozzáférhetővé tegyék. Az Avtv. 19. -ának (2) bekezdése, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. -ának (4) bekezdése szerint is az önkormányzati költségvetés terhére az önkormányzattal szerződő fél gazdasági tevékenysége keretében kötött szerződésekre vonatkozó adatok nyilvánosak. A Ptk. 81. -ának (3) bekezdése szerint nem minősül üzleti titoknak a személyek gazdasági tevékenységével összefüggő, az önkormányzati vagyon birtoklásával, használatával, hasznosításával, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat. Azok a természetes személyek és gazdálkodó szervezetek, akik illetve amelyek az állammal vagy önkormányzattal bármiféle üzleti kapcsolatba kerülnek, kötelesek gazdasági tevékenységük adatainak nyilvánosságra kerülését eltűrni, mégpedig olyan mértékig, hogy a közvagyonnal való gazdálkodás, a közpénzek felhasználása ellenőrizhető legyen. Vagyis az önkormányzattal kötött polgári jogi szerződés adatai közérdekű adatok, és üzleti titokra hivatkozással sem zárhatóak el a nyilvánosság elől. Az adatvédelmi biztos álláspontja szerint e nyilvános adatkörbe tartozik a szerződő fél megnevezése, a szerződés ellenértéke, valamint a szerződés feltételei (pl. az ellenérték megfizetésének ütemezése, kedvezmények nyújtása a másik fél részére, egyes jogokról való lemondás, stb.).
5 A szerződés feltételei azonban csak annyiban lehetnek nyilvánosak, amennyiben nem eredményezik pl. a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést. Az Avtv. célja, hogy az önkormányzat pénzügyei, gazdálkodása átlátható, nyomon követhető legyen. A közérdekű adatok megismerése előtt csak meghatározott törvényi korlátok állhatnak (Avtv. 19. (3) bekezdése), illetve azok a személyes adatok (természetes személyekre vonatkozó adatok) nem ismerhetők meg, amelyek olyan személyekre vonatkoznak, akik nem gazdasági tevékenységük keretében kerülnek pénzügyi kapcsolatban az önkormányzattal (pl. szociális segélyezés, munkabér-kifizetés, munkavégzéshez kapcsolódó egyéb juttatás kifizetése, önkormányzati bérlakás bérének megfizetése, stb.). A fentieknek megfelelően tehát az önkormányzat pénzügyeiről bárki tájékozódhat az önkormányzatnál, akár olyan mélységben is, hogy a számlákat, kifizetési bizonylatokat is megismerheti. Az Avtv. 20. -a határozza meg a közérdekű adatigénylés eljárási szabályait, eszerint az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről az igénylő másolatot kaphat, költségtérítés kizárólag a másolatkészítésért állapítható meg. Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival együtt értesíteni kell az igénylőt. A törvényi előírásokon túl a közfeladatot ellátó szerveknek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatuk (Avtv. 20. (8) bekezdés) szerint kell eljárniuk. E kérdéskörhöz kapcsolódik az államháztartásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 15/B. -ában foglalt nyilvánosságra hozatali kötelezettség, mely szerint a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megszerzését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetén annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A szerződéseket az önkormányzat hivatalos lapjában vagy honlapján kell közzétenni. Természetesen ez nem jelenti a nettó ötmillió forint alatti szerződések nem közérdekű adatok, így ezek megismerésére az előzőekben leírtak irányadók Itt hívjuk fel a figyelmet az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben foglaltak végrehajtására. A törvény előírásai szerint az önkormányzatot közzétételi kötelezettség terheli a törvény mellékletében megállapított általános közzétételi lista adatai vonatkozásában. Az általános közzétételi lista iránymutatást ad az adatok frissítésére is. Aktuális a szervezeti, személyzeti adatokban bekövetkezett változások azonnali átvezetése. Az általános közzétételi lista adatait az önkormányzat honlapján kell közzétenni.
6 V. Helyi építési szabályzat alkotása, módosítása Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) a települési önkormányzat feladataként jelöli meg a településrendezési feladatkör ellátását (Étv. 6. (1) bekezdés). A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, tárgyi és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az erőforrások kíméletes használatának elősegítése (Étv.7. (1) bekezdés). A településrendezés feladata a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakítása. Ezen feladat végrehajtásának eszköze a helyi építési szabályzat és szabályozási terv, melyről a képviselő-testület rendeletet alkot. Annak érdekében, hogy a helyi építési szabályzat a törvényben foglalt elvárásnak megfeleljen az Étv. 9. -a a rendelet alkotását előzetes eljáráshoz köti (előzetes véleményezési eljárás, véleményezési eljárás, egyeztető tárgyalás, közzététel, főépítészi záró vélemény). Az előzetes eljárás lefolytatása nélkül a rendelet nem alkotható meg. Ez a szabály a rendelet módosítására is vonatkozik, mely alól csak a 9. (10) bekezdésében meghatározott esetek a kivételek. Gyakran előfordul, hogy a képviselő-testületek pályázat benyújtásával összefüggésben vagy potenciális befektető érdekében illetve egyéb okból a helyi építési szabályzatról szóló rendeletüket a 9. -ban foglaltak mellőzésével módosítják. Felhívom a figyelmet, hogy az előzetes eljárás lefolytatása nélkül alkotott rendeletek törvénysértőnek minősülnek, melyeket az Alkotmánybíróság eddig következetesen megsemmisített. Fontos szabály, hogy az elfogadást követő 10 munkanapon belül a polgármesternek gondoskodnia kell az építési szabályzat és a figyelembe nem vett vélemény indokolásának az önkormányzat honlapján történő közzétételéről, továbbá meg kell küldenie a véleményezésben részt vett államigazgatási szerveknek valamint az állami főépítésznek (Étv. 9. (8) bekezdés). Új szabály, hogy a képviselő-testület által elfogadott helyi építési szabályzat az Étv. 9/A. és 9/B. -ában meghatározott esetek kivételével legkorábban a megállapításától számított harmincadik napon léptethető hatályba (Étv. 9. (7) bekezdés). A helyi építési szabályzatot azok összes munkarészével, a véleményezési eljárás dokumentumaival, a főépítész véleményével együtt a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv felterjesztésével egyidejűleg tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a közigazgatási hivatalnak (Étv. 9. (12) bekezdés). Az ismertetett szabályokat a helyi építési szabályzaton túl egyéb településrendezési eszköz esetén is alkalmazni kell.
7 VI. Közérdekű bejelentéssel kapcsolatos eljárás A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) jelezte hivatalomnak, hogy a jegyzők egy része helytelen gyakorlatot folytat a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatban. Rendszeresen előfordul ugyanis, hogy tartalma szerint közérdekű bejelentésnek minősülő beadványokat, (pl. egy üzem szennyezi az élővizet, hulladékot helyeznek el természetvédelmi területen, stb.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 22. (2) bekezdésére hivatkozva tesznek át a felügyelőségre, mint a kérelem elintézésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárást a 2004. évi XXIX. törvény (továbbiakban: Tv.) szabályozza, mely eljárás azonban nem tartozik a Ket. hatálya alá. Közérdekű kérelem, panasz és bejelentés kapcsán kizárólag a Tv. rendelkezései irányadóak, melyek az eljárási szabályokat is tartalmazzák. A Tv. 141. (3) bekezdése szerint a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. A közérdekű bejelentés tehát mindig valamilyen visszásságra hívja fel a figyelmet, nem a bejelentő saját, közvetlen érdekeit szolgáló eljárás indítása a célja. A hivatkozott jogszabályhely (4) bekezdése értelmében közérdekű bejelentéssel bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni. Ha a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell a Tv. 141. (5) bekezdése értelmében. Fentiek alapján amennyiben közérdekű bejelentést nyújtanak be a jegyzőhöz és a jegyző megállapítja, hogy az eljárásra nem jogosult, úgy a Tv. 141. (5) bekezdésére hivatkozva a közérdekű bejelentést egy kísérőlevéllel nem végzéssel kell áttenni. Mindezzel egy időben az áttételről szintén levélben kell értesíteni a bejelentőt. Ha a jegyző jogosult az eljárásra, úgy a Tv. rendelkezései szerint kell a vizsgálatot lefolytatni. Amennyiben a vizsgálat során jogszabálysértést állapít meg a hatóság, úgy helye van hivatalból történő eljárás lefolytatásának is. Ebben az eljárásban azonban a bejelentő nem minősül ügyfélnek, tekintettel arra, hogy az nem érinti a jogát, jogos érdekét. A Legfelsőbb Bíróság a Kfv. III. 37.286/2009/7. számú eseti döntésében foglalkozott a közérdekű bejelentés szabályaival. A Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a közérdekű bejelentés nem minősül a Ket. szerinti kérelemnek, ugyanakkor közérdekű
8 bejelentést követően, annak vizsgálata kapcsán sor kerülhet hivatalból történő eljárás lefolytatására. A bírósági döntés indokolása szerint a közérdekű bejelentés lényege az, hogy az valamely harmadik fél által elkövetett jogszabálysértésre tekintettel amely nem feltétlenül a bejelentőnek okozott jogsérelmet a harmadik fél elleni eljárás lefolytatását célozza. Ez az eljárás azonban nem a bejelentő (vagy más) jogsérelmének reparálására irányul (a jogsérelem léte nem feltétel), csak a köz érdekében alkalmazott szankciók, jogkövetkezmények (tipikusan bírság kiszabása) megállapítására irányuló hivatalból induló eljárás kezdeményezését jelenti, amely a jogsérelmet ha van egyáltalán legfeljebb közvetve, áttételesen (és részben) orvosolhatja. Amennyiben tehát a Ket. 22. (2) bekezdése alapján történik a közérdekű bejelentések áttétele, ez azt a téves feltételezést keltheti a bejelentőkben, hogy Ket. szerinti kérelmüket teszik át a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező hatósághoz, mely az áttétel alapján kérelemre hatósági eljárást fog lefolytatni. Mindezekre tekintettel kérem, hogy a jövőben a közérdekű kapcsolatban a Tv. rendelkezései szerint szíveskedjen eljárni. bejelentésekkel VII. Vis maior támogatás A A vis maior támogatási igényekkel kapcsolatban felhívom a figyelmet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Kormányrendelet alkalmazására. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság jelezte hivatalomnak, hogy az önkormányzatok a vizek kártételeiről, illetve azok elleni védekezésről nem minden esetben értesítik a vízügyi igazgatóságot. Ennek következtében előfordul, hogy a vis maior támogatási igények benyújtását követően szerez tudomást a vízügyi igazgatóság a védekezésről. A hivatkozott Kormányrendelet 1. 1. pontja szerint védekezés: az élet- és vagyonbiztonság érdekében, az árvíz, a belvíz kártételeinek megelőzését, elhárítását, illetőleg mérséklését szolgáló műszaki és államigazgatási feladatok végrehajtása. A Kormányrendelet 18. (1) bekezdés b) pontja szerint a polgármesterek a védekezési tevékenységükről kötelesek tájékoztatni az illetékes vízügyi igazgatóságot. Fentieknek azért is van jelentősége, mert a vis maior bejelentést követően lefolytatott helyszíni vizsgálat során tekintettel arra, hogy a helyszíni vizsgálatot a bejelentést követően legkésőbb 20 munkanapon belül kell megtartani már nem minden esetben zajlik védekezési tevékenység.
9 B Felhívom a figyelmet továbbá arra is, hogy a Kormány a 243/2010. (X. 5.) rendeletével módosította a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) rendeletét (a továbbiakban: Korm. rendelet). A módosításról rendelkező jogszabály a Magyar Közlöny 154. számában jelent meg, és 2010. október 8-án lépett hatályba. Új rendelkezés (Korm. rendelet 3. (10) bekezdése), hogy amennyiben a vis maior esemény következtében a kötelező önkormányzati feladatot szolgáló épület összedől, vagy helyreállíthatatlanul károsodik, a miniszter javaslatára, a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szerv előzetes szakmai véleménye alapján a Kormány dönt a támogatás felhasználásáról új, a káreseményt megelőző funkciót betöltő beruházás megvalósítása érdekében. A módosítás következtében az önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás az 5. melléklet szerinti adatlapon rögzített támogatási kérelmét egy eredeti és három másolati példányban kell, hogy benyújtsa a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervének (Korm. rendelet 4. (2) bekezdése). A módosítás előtt elegendő volt egy másolati példány benyújtása. A Korm. rendelet 4. (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a 2010. október 8. napját követően benyújtott vis maior pályázatoknál kell alkalmazni. Bővültek a támogatási kérelem kötelező mellékletei is, így kötelező melléklet a képviselő-testület, illetve társulási tanács határozata arról, hogy vállalja a károsodott ingatlannak a költséghatékonyság és a megvalósíthatóság szempontjaira tekintettel történő helyreállítását (Korm. rendelet 4. (3) bekezdés ce) pontja). Ár- és belvízvédekezési költségek elszámolásával kapcsolatos kérelmek esetén kizárólag a védekezési költségek vonatkozásában az előzőekben hivatkozott ce) pontban megjelölt dokumentum csatolása nem kötelező. A Korm. rendelet 7. -a jelentősen módosult. A hivatkozott jogszabályhely (1) bekezdése részletesen taglalja a támogatási igényekről szóló miniszteri döntés tartalmát. A (2) bekezdés értelmében a támogatott önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak az elszámoláshoz benyújtandó számla vagy egyéb teljesítést igazoló dokumentum eredeti példányán sokszorosítás előtt az ebr42 rendszerben támogatási igényhez tartozó, igénylésazonosítót fel kell tüntetnie. A támogatás lehívására a miniszteri döntést követő 12 hónapon belül benyújtott számlák esetében van csak lehetőség (Korm. rendelet 7. (2) bekezdés d) pontja). A Korm. rendelet 7. (3) bekezdésében konkrétan meghatározták a támogatási előleg arányát. A helyreállításhoz kapcsolódó előleg a jelzett helyreállítási költségek legfeljebb 15 %-ának megfelelő összeg lehet, amellyel az első teljesítésarányos kifizetésig kell elszámolni. A védekezési költségekhez kapcsolódó előleg a jelzett védekezési költségek legfeljebb 50 %-ának megfelelő összeg lehet. A Korm. rendelet 7. (4) bekezdése tartalmazza a támogatás felhasználásának elszámolására vonatkozó rendelkezéseket, melyek szintén módosultak.
10 Lényeges változás, hogy a hivatkozott norma szerint a támogatás felhasználásáról a befejezési határidőt követő 22 munkanapon belül, de legkésőbb a miniszteri döntést követő 12 hónapon belül kell elszámolni. Az építési engedély köteles helyreállítások esetén az építési engedély és használatbavételi engedély hitelesített másolatát is be kell csatolni (Korm. rendelet 7. (4) bekezdés o) pontja). Új rendelkezés, hogy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének képviselője és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője a helyreállítás során annak befejezéséig a támogatás felhasználását a helyszínen ellenőrizheti (Korm. rendelet 7. (5) bekezdése). A támogatás felhasználását a minisztérium, továbbá jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek is ellenőrizhetik, a Korm. rendelet új 7. (9) bekezdése alapján. A módosító rendelkezéseket a Korm. rendelet 8/A. (1) bekezdésében meghatározott kivétellel a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Tájékoztatom, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992.(XI.17.) AB számú határozata értelmében szakmai álláspontom kötelező jogi erővel nem rendelkező tájékoztatásnak minősül, arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet. Székesfehérvár, 2010. október 12. Tisztelettel: Dr. Balogh Ibolya hivatalvezető