A általános bemutatása, különös tekintettel a Társaság nyíregyházi közjóléti tevékenységére NYÍREGYHÁZA 2012. 02. 23., csütörtök NYMJV Közgyűlése részére
A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti tevékenységre I. FEJEZET A általános bemutatása A NYÍRERDŐ Nyírségi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben 59.931 ha állami területen gazdálkodik, az állami erdők felelős kezelőjeként. A kezelt erdőterületek bő harmada gazdálkodási korlátozás (Natura 2000, természetvédelmi oltalom) alatt áll, ezeken a területeken Társaságunk az erdők kezelése során a természetvédelmi érdekeket fokozottan tiszteletben tartja. Társaságunk az Észak-Alföld legnagyobb erdőkezeléssel és fakereskedelemmel foglalkozó erdőgazdálkodója. Tevékenységét a 10 évre szóló erdészeti üzemtervek alapján végzi, az erdőtörvény (2009. évi XXXVII. trv.) előírásainak megfelelően. Az engedélyezett erdei munkák szakszerű, jó minőségben való végrehajtása térségi és nemzetgazdasági érdek, olyan gazdasági tevékenység, amelynek fő célja a Társaság eredményes működésén túl az erdőben megtestesülő közvagyon gyarapítása, a természet védelme, a biológia sokféleség megőrzése, valamint az erdő immateriális szolgáltató képességének javítása. A Társaságot 1994. 09. 30.-án alapította az ÁV Rt. a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (FEFAG) teljeskörű jodutódjaként. A Magyar Államot megillető tulajdonosi (alapítói) jogokat a 2010. évi LII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján, a törvény hatályba lépésétől, 2010. június 17-től kezdve, a törvény erejénél fogva az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorolja Társaságunk felett. Társaságunk divízionális szervezeti formában működő gazdasági szervezet. Vagyonkezelési feladatát központja és kilenc önálló elszámolású egységként működtetett erdészete útján látja el. A Nyírbátori Fafeldolgozó Üzem, mint tizedik szervezeti egység, az alapanyag magasabb feldolgozottsági szintjének biztosításával javítja termékeink piacra jutási esélyeit. Az erdőterületeink háromnegyed része a Nyírségben, a többi a Szatmár-Beregi síkságon, a Nagykun-Hajdúháton, illetve a Tisza hullámtér erdőgazdasági tájon található, és alföldi viszonylatban közepes-jó termőhelyi adottságokkal rendelkezőnek tekinthetőek. A Társaság által kezelt erdőterületek fafajösszetételében a gyorsan növő ültetvényszerű állományok területaránya jelentős. Elsősorban a Nyírség fő fafaja, az akác a meghatározó, amelynek területaránya 45,1%. Az akácerdők kijelölt magtermő állományai adják az országos akác szaporítóanyag szükséglet mintegy kétharmadát. A kocsányos tölgyesek területfoglalása 28,5%, amelyek legértékesebb állományai a Szatmár-Beregi síkságon találhatóak. Kisebb területaránnyal (9,7%) vannak jelen a középkorú fenyvesek elsősorban erdei és fekete fenyvesek, valamint nemesnyár állományok (9,0%). A homoki fenyőállományok leginkább talajvédelmi funkciójuk révén meghatározóak. Az egyéb lombos állományok térfoglalása további 7,7%-t tesz ki. A Társaságunk által kezelt erdőségek élőfa készlete 8,7 millió m 3, a folyónövedék 447 ezer m 3 /év. A kezelt erdőállományok 15,3%-a természetvédelmi terület. NATURA 2000 védettséggel a területek 32,0%-a érintett. Összességében a társasági területek 34,4%-a esik valamilyen természetvédelmi kategóriába. 2.
A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti tevékenységre Társaság fő tevékenységi köre: - erdészeti és egyéb erdőgazdálkodási tevékenység. Az erdőgazdálkodáson felüli fő kapcsolódó tevékenységek az alábbiak: - növényi szaporítóanyag termelés; - fakitermelés; - fűrészáru gyártás; - vadgazdálkodás, vadászati szolgáltatás; - erdészeti szolgáltatás. A Társaság tevékenységi köreit bemutató néhány fénykép (1. melléklet) Társaságunk átlagos állományi létszáma 315 fő volt a 2011. évben. Ezen felül a közfoglalkoztatás ideje alatt (11 hónap) az átlaglétszám 488 fő volt. Az országos közfoglalkoztatási programokban már több mint 15 éve jelentős szerepet vállalunk. Gazdálkodásunk sajátosságai az alábbiakban foglalhatóak össze. Az Észak-Alföldön hazánkban egyedülálló módon az állami erdő kisebbségben van, mely a térségünkben lévő összes erdőterületnek csupán mintegy egyharmadát teszi ki. Gazdasági befolyásunk (piaci részesedés, bevétel, exportképesség, stb.) az általunk kezelt erdőterületek térségben képviselt arányát mégis meghaladja. Termőhelyi adottságaink alapján, zömében közepes termőerejű homoki erdeinkben az egy hektár véghasználati területre eső kitermelhető fatérfogat az országos átlagnál némileg alacsonyabb. A gazdálkodási tevékenységünk mérlegzárás előtti éves nettó árbevétele a 2011. évben 4,7 milliárd forint volt. Az ez alapján várható üzemi eredmény 120-125 millió forint. A tulajdonosi elvárásnak teljes mértékben eleget teszünk, hiszen az elmúlt időszakban a 19 + 3 állami tulajdonú erdészeti társaság közül a kiválóan teljesítők kategóriájában vagyunk. A Társaság a stratégiáját az alábbi fő célokban fogalmazta meg: - a társasági vagyon növelése mellett stabil, jövedelmező üzletmenet megtartása, versenyképességünk növelése; - a gondjainkra bízott erdővagyon tartamos kezelése, védelme, gyarapítása, a fenntartható fejlődés biztosítása, a természetvédelmi és a Natura 2000 területeken lévő erdőkkel kapcsolatos kezelési feladatok ellátása, a vadállomány és az erdő biológiai egyensúlyának fenntartása, javítása, a biodiverzitás megőrzése; - aktív szerepvállalás a táj- és vidékfejlesztésben, a környezetvédelemben és a környezettudatos magatartásra való nevelésben; - az erdőkezelésben a biológiai erdőgazdálkodás elemeinek erősítése, tekintettel az alföldi erdőgazdálkodás ökológiai-ökonómiai adottságaira és sajátosságaira; - a gazdasági rendeltetésű erdőállományok piaci viszonyokhoz igazított állománykezelési eljárásainak előtérbe helyezése; - a társasági elvárás rendszer, az erdőkezelő szervezet, a mindenkori hozami lehetőségek összhangjának megteremtése; - az erdő immateriális szolgáltató képességének növelése. 3.
A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti tevékenységre A síkvidéki erdőgazdálkodás hagyományaitól nem kívánunk eltérni, alkalmazni kívánjuk a napi üzemi gyakorlatban a legújabb szakmai kutatások eredményeit. A biológiai erdőgazdálkodás elvárásainak betartásával továbbra is kihasználjuk a mezőgazdaság és az erdészet egymást jól kiegészítő szezonális jellegét. Síkvidéki erdőgazdálkodásunk alapvető jellemzője, hogy a kitermelt erdők természetes úton nem, vagy nem a kívánt fafajszerkezetben újulnak fel, ennek megfelelően részben emberi beavatkozás segítségével mesterségesen, makkvetéssel vagy csemeteültetéssel történik erdeink felújítása. A lehető legjobban ki kell használni a korlátozottan rendelkezésre álló természetes, természetszerű erdőállományokban kivitelezhető természetes felújítási lehetőséget. Ez a hagyományos síkvidéki erdőgazdálkodástól merőben eltérő új alföldi erdőkezelés stratégiai irányváltást is jelent gazdálkodásunkban, melynek a termőhelyi és klimatikus korlátai ismertek. Társaságunk kis létszámú, termeltető erdőkezelő szervezet, ezért termelési feladatainkat zömében vállalkozókkal hajtjuk végre. A vállalkozói munkavégzés a fakitermelési és faanyagmozgatási munkáinkban a legmeghatározóbb. Erdőművelési stratégiánk két azonos súlyú részstratégiára épül: - ültetvényszerű, maximálisan érték-hozam elvű fatermesztés; - természetközeli, fenntartó, készletgondozó jellegű, csak korlátozottan érték-hozam elvű erdőkezelés. A Nyírség aranyának tekintett akác ültetvényszerű termesztése a térség erdőgazdálkodásának erőssége, mely továbbra is jelentős tartalékokat hordoz magában. Ez a tény erdészeti hungarikummá emelte e fafajt, bár az általános megítélése természetvédelmi oldalról meglehetősen kedvezőtlen, és az a vélekedés az akác tárgyilagos előnyeit sem veszi kellően figyelembe. A piacvezető szerepünket fenntartjuk és erősíteni tervezzük a keménylombos hengeresfa célválasztékok körében elsősorban az akáctermékek tekintetében, egyaránt megőrizve ármeghatározó és vezető forgalmazói szerepünket. Széles szortimentű termékeink megjelennek a holland mélyföldek vízépítésében, a francia szőlőültetvényeken, az Alpesek lavinavédelmi rendszereiben, Dániában a közösségi szabványok szerint kiépített játszótereken, sőt még Kelet-Ázsia fafeldolgozó üzemeiben is, mindez FSC tanúsítással. A Társaságunk egységei által végzett fafeldolgozási tevékenység a kedvezőtlen gazdaságföldrajzi adottságok ellensúlyozását célozza. A famegmunkálással hozzáadott értéket sikerül előállítani, kiegyensúlyozva a térségi primér választékban jelentkező allokációkat. A fafeldolgozási tevékenységünk a helyi munkaerő foglalkoztatását javítja. A hagyományos fagazdálkodási tevékenységünkön felül a Társaságunk kezelésében lévő erdőségek nyújtanak élőhelyet többek között a többszörös világrekordot adó guthi dámállománynak. A dám világrekorderek élőhelye már kétszer kapta meg a világ legjobb vadászterületeinek odaítélhető Edmond Blanc díjat. A erősségeit és gyengeségeit bemutató táblázat (2. melléklet) 4.
A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti tevékenységre II. FEJEZET A közjóléti tevékenységének bemutatása Ha a feltárt erdők jó részébe eljut a közönség, megismeri az erdészet nagy munkáját, akkor biztosítva lesz az erdő megbecsülése (Kaán Károly) Közjóléti egységek bemutatása Jelenleg 5 erdészetnél (Nyíregyháza, Debrecen, Baktalórátháza, Nyírbátor, Guth) folyik kiemelt közjóléti tevékenység, melyeknél 17 közjóléti létesítményt érdemes kiemelni. A Társaság közjóléti egységeinek rövid bemutatása A Nyíregyházi Erdészet négy közjóléti létesítményegyüttest kezel. A legnagyobb jelentőségű közülük a Sóstói Parkerdő. Itt korszerű, a nemzetközi szabványoknak megfelelő erdei játszótér, valamint a sportolni vágyók örömére kondikert került kialakításra. A magasabb komfortérzet biztosítása érdekében szennyvízhálózatra csatlakozó WC került kihelyezésre. 2008-ban nyitotta meg kapuit a Pál Miklós Erdei Iskola a Nyíregyházi Erdészetnél. Az Erdei Iskola nagy számban fogad óvódás és iskolás csoportokat az év minden időszakában. A Kabalási Szabadidőpark fejlesztésre szorul. Nagykállóban a Harangodi Parkerdő 124 hektárt foglal magában. A park egy része (12 ha) a város önkormányzatának kezelésébe került 1997-ben, ahol a mai napig népművészeti tábor TÉKA TÁBOR üzemel. A Debreceni Erdészet kezelésében lévő erdőspusztai kirándulóövezetben a közjóléti szolgáltatások átfogó, korszerű fejlesztési programterv alapján valósulnak meg. A legjelentősebb pihenőcentrumok a Bánki, a Vekeri és a Hármashegyi Pihenőközpont, valamint a Fancsikai, a Mézeshegyi és a Hármashegyi Pihenőerdő. Az akkreditált Nagyerdei Erdei Iskola és Oktatási Központ az erdőgazdálkodás, természetvédelem és környezetvédelem bemutatását célozza, korszerűen felszerelt bemutatóteremmel, erdei múzeummal és két tanösvénnyel. A Baktalórántházi Erdészetnél a Baktalórántházi Parkerdő közjóléti fejlesztése 2003-ban indult el. Ezzel egyidejűleg a Társaság közjóléti létesítményekkel és berendezésekkel látta el a parkerdőt, ahol az arra vágyók megtalálhatják a számukra megfelelő sportolási és pihenési lehetőségeket. Így került kialakításra az erdei tornaösvény, erdei futóösvény, sportrét és egy erdei tanösvény. A Nyírbátori Erdészet Muzsikáló Erdő Erdei Zeneiskolája a Nyírbátor határában elterülő rossznyárosi erdőtömbben található. A korábban elgondolt zeneiskola kialakítása máig nem valósult meg. Jelenleg csak a nyári időszakban üzemel erdei iskolaként, ahol alkalom nyílik táborozással egybekötött oktatásra is. A város központjában a közösségi szabványoknak megfelelő játszótér került kialakításra, amely működtetésre átadásra került a Nyírbátori Önkormányzat részére. A Guthi Erdészetnél a közjóléti tevékenység és felszereltség nagyságrendje a jelenlegi társadalmi igényekkel arányos. Az erdészet területén három közjóléti szempontból nagyobb 5.
A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti tevékenységre jelentőségű terület található (az Acsádi úton a Pusztatemplom, a Nyíracsád községi Parkerdő, valamint a guthi Központi Majorság és Parkerdő). A közjóléti tevékenységét bemutató képösszeállítás (3. melléklet) III. A S Ó S T Ó I E R D Ő 1. Nyíregyháza tüdeje: A Sóstói Parkerdő A NYÍRERDŐ által kezelt 60 ezer hektár területhez képest csekély nagyságú erdőtömb a Nyíregyháza arculatát mindig is meghatározó Sóstói-erdő. A nyíregyházi Sóstói-erdő az egyik legértékesebb maradvány állománya az egykori homoki kocsányos tölgyeseknek, természeti értékei páratlan gazdagságot hordoznak, melyek hosszútávú megőrzése kiemelt feladatunk. Emellett a Sóstói-erdő a nyíregyháziak legkedveltebb kirándulóhelye is, amely szintén meghatározó tényező az erdőkezelés lehetőségeinek a szempontjából. Az új, összetett erdőgazdálkodási szemléletet példázza a folyamatos erdőborítást eszközlő, alföldi jellegű természetközeli erdőfelújítást biztosító fahasználatok beindítása is. Az erdő területe az elmúlt két évszázad során fokozatosan csökkent. 1774-ben még 588 hektár, 1924-ben 520 ha, 1936-ban 464 ha, 1978-ban pedig 375 volt az erdőtömb területe. A zsugorodás oka az emberi igények térhódítása, elsősorban a fokozatos beépítések. Így a jelenlegi állapot szerint a Sóstói-erdő területe 371 ha. A terület tulajdonformájára az állami rész túlsúlya (264 ha) jellemző az önkormányzati területek mellett (67 ha), amelyet a magántulajdonú erdők egészítenek ki (40 ha). 2. A Sóstói Parkerdő közjóléti fejlesztése A Sóstói-erdő közjóléti feltárása 1974-ben indult meg. 2006-ban új fejlesztési terv készült a parkerdőre, mely az akkori állapotot figyelembe véve tartalmazta a rövid és hosszú távú elképzeléseket. Ennek megfelelően kerültek kialakításra 2005-2008 között a parkerdő rekreációs lehetőségeinek a jelenlegi meghatározó létesítményei. A Budapest-Záhony vasútvonaltól és a Sóstói közúttól keletre eső tömb jelenleg (és a jövőben is) a nyíregyházi lakosok által sportolásra, kirándulásra, pihenésre legintenzívebben igénybevett terület. Ezt a célt szolgálja a 2005-ben megépített erdei kerékpárút, mely nemcsak a kerékpárosok kedvelt útja. Kihasználtságát erősítik a kerékpárút és a sétautak mentén elhelyezett padok, asztalok, esőbeállók, szalonnasütők, szeméttárolók és tornaeszközök. Kiemelt fejlesztésben részesült az erdei tornapálya környéke. Ezt a területet olyan központtá alakítottuk, ahol minden korosztály megtalálja a kikapcsolódási lehetőségét, elkerülve azonban a tömegsport jelleget. A gyerekek részére egy társasági forrásból mintegy 11 millió forint értékben kivitelezett, az európai uniós szabványoknak megfelelő játszótér került kialakításra 2005-ben. A játszótértől északra lévő területen 2006 végére valósult meg két beruházás. Elsősorban nem a gyermekek, hanem a fiatalok és középkorúak sportolási igényeit szolgálja az erdei kondikert kialakítása. Ez a régi, szabványoknak már nem megfelelő eszközök kiváltásán 6.
A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti tevékenységre kívül új elemek beiktatásával a testmozgás lehetőségeinek szélesítését szolgálja. Az elhelyezett eszközök használhatóságát információs táblák segítik. A modern tornapálya mintegy 3,5 millió forintba került. Egy nyitott erdei színpadot és mintegy 200 fő befogadására alkalmas, fedett körszínt hozott létre a a kondikert és a játszótér közötti területen. A színpadot és körszínt a különböző rendezvények megtartásán kívül is bárki igénybe veheti. A beruházás kivitelezési munkái 15 millió forintba kerültek. Ezen kívül egy konténeres illemhely is elhelyezésre került 2007 tavaszán, valamint futópályák, szalonnasütők létesültek, még több látogatót, pihenni vágyót csalogatva az erdőbe. Az Erdei Tornapályán mindösszesen 42 millió forintos beruházás valósult meg az elmúlt években. Ezekhez az összes költséget a Társaságunk biztosította. A Sóstói útról is látszó egykori erdészház (Daróczy-féle ház) helyén környezetbe illően kispályás futballpálya és röplabdapálya valósult meg. Az erdőtömb keleti oldalán, a kerékpárút és sétautak nyomvonalán kialakításra került egy 12 táblából álló tanösvény, melynek célja már az oktatás és ismeretszerzés. A vasútvonaltól nyugatra eső tömb jelenleg kevésbé feltárt, látogatottsága csekély, megközelítése északról a Múzeumfalu és az Állatpark felől lehetséges. A természeti értékek tekintetében ez a terület tekinthető a legértékesebbnek. Éppen ezért nagyobb közjóléti feltártsága nem indokolt. Elsősorban a messzebbről érkező, kikapcsolódást kereső látogatók részére alakítottunk ki egy rövid könnyed sétára alkalmas ismertetőtáblákkal, közjóléti eszközökkel színesített útvonalat az erdőterület északi, északkeleti részén az Állatpark, Múzeumfalu és környékének lehetőségeit kiszélesítve. A Kótaji út és a Múzeumfalu környékének az összekötése az erdőterületen át egy kerékpárút kiépítésével valósult meg. A fentebb tárgyalt létesítmények, berendezések megteremtése és kihelyezése csak a kezdőlépés a Parkerdő életében. Ahhoz, hogy ezek folyamatosan betöltsék azt a funkciót, melyet szántunk nekik, komoly erőforrásokat kell melléállítani évről évre. Az rendszeresen elvégzendő feladatok a hulladékmentesítés, karbantartás, parlagfűmentesítés, a veszélyes fák eltávolítása és az útjavítások. Az Erdei Tornapálya üzemeltetésre való átadása az Önkormányzat részére jelentős terhet vett le a vállunkról. 3. Oktatás, nevelés: a jövő nemzedékének szemléletformálása A kiemelt fontosságúnak tartja az erdők oktatási-nevelési lehetőségeinek a széleskörű megteremtését és kihasználását. Erdésztársadalmunk egyik legnagyobb alakja, Kaán Károly már 1920-ban megfogalmazott gondolata is ezt erősíti: Gondoskodnunk kell, hogy már az iskolában megszerettessük az ország népével a fát és az erdőt! A Nyírerdő Zrt. Nyíregyházi Erdészetének 2008-ban elkészült épülete ad otthont a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolának, mely 2009 tavaszától nyitotta meg kapuit, elsősorban a nyíregyházi ifjúság részére. Névadója a Nyíregyházi Főiskola egykori növénytan professzora lett. Az iskola épületében jól felszerelt tanterem várja a gyerekeket. Berendezése a széleskörű 7.
A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti tevékenységre igényeknek megfelelően lett kialakítva. Az Erdei Iskola helyszínén lévő erdészeti logisztikai központ, fagyártmányüzem, továbbá a Sóstói-erdő területén folyó munkák is lehetőséget adnak arra, hogy az erdei ökoszisztéma elemeinek oktatásán kívül az erdőgazdálkodás minden területe bemutatható legyen. Be lehet mutatni azt, hogyan lesz az összegyűjtött makkból erdő, majd a féltve őrzött erdőket alkotó fákból mindennapi igényeinket kielégítő használati eszköz, berendezési tárgy. Az Iskola keretén belül 2011 végéig mintegy 3.500 gyermek vett részt valamilyen erdőpedagógiai foglalkozáson. Az egész éven át zajló tanórákon kívül nyári napközis táborok, vetélkedők, pályázatok, versenyek és más programok szolgálják az erdőpedagógia munka célkitűzéseit. A rövidebb foglalkozásokon kívül 3, illetve 5 napos erdei iskola programot is kínál az erdőgazdálkodó, helyi szállásadókkal együttműködve. A lakosság felé való nyitottságot szintén jól példázzák az Erdők Hete nyíregyházi rendezvényei, ahol az erdei színpad által nyújtott keretekhez igazodva kerül évről évre megrendezésre a NYÍRERDŐ Nap. Reméljük, a fent felvázolt célkitűzések és eddig megvalósult fejlesztések minden érintettet megnyugtatnak, hogy a Sóstói-erdő is a -nél jó kezekben van a kezelésében lévő többi állami erdővel egyetemben és kiváló természeti környezetet biztosít Krúdy Sóstójához. IV. Ö S S Z E F O G L A L Á S Társaságunk az erdőkezeléséből adódó kihívásoknak a jövőben is sikeresen meg fog felelni úgy, hogy eleget tesz a tulajdonosi elvárásoknak, az erdőkezelési munkáját szakmai elhivatottsággal végzi mindezt az erdőre odafigyelő társadalom támogatását bírva, s a rábízott erdővagyont a benne lévő értékeivel együtt nyugodt szívvel adja át a következő nemzedékeknek. Jó szerencsét! Szalacsi Árpád vezérigazgató 8.
A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti tevékenységre 2. melléklet Erősségek - Gyorsan növő fafajok magas területaránya - Térségi agrárjelleg tudatos kihasználása - Visszaállítandó teljeskörű decentralizált irányítási forma - Akáctermékek folyamatos innovációja - A kezelt erdőterület küszöbszintet meghaladó méretgazdaságossága - Nagy genetikai értékű magtermő állományok - Nagyvadgazdálkodásra alkalmas élőhelyek - Termeltetői erdőkezelési stratégia - Széles piaci lehetőséget adó kemény, lágylombos és fenyő fafajcsoportok termesztési lehetősége - Stabilizált rakodói kiépítettség a termelés centrumaiban - A társadalmi elfogadottságot növelő kellő jóléti kiépítettség és tapasztalat - Elkötelezett alkalmazotti munkavállalói kör - Jó kontrolling tevékenység - Jó PR-munka - Eredményes gazdálkodás Gyengeségek - Az alföldi erdőgazdálkodás sajátosságait az új erdőtörvény nem kezeli, az ökológiai adottságoktól elrugaszkodott elvárásokat támaszt - Az országos átlag alatti állományhozamok - A gazdálkodás nagy energia és élőmunka igénye - Exportpiacok jelentős távolsága - Teljes talajelőkészítési kényszer az erdőfelújítások során - Állami tulajdonú gazdálkodó egységként a közösségi előírások miatt kizárás a legtöbb pályázati lehetőségből Lehetőségek - A hagyományos biológiai erdőgazdálkodás társasági lehetőségeinek kihasználása - Térségi integrációs lehetőségek realizálása - Termékképviseleti hálózat kiépítése - Ültetvényes fatermesztés további fejlesztése - Piacorientált állománykezelési modellek bevezetése, különös tekintettel az akác fafajra vonatkozóan - A kitermelt faanyag hozzáadott értékkel növelt, jövedelmező hasznosítási lehetőségeinek a műszaki bázisa rendelkezésre áll - Keménylombos fafajokban a térségi piacvezető szerep megtartása - A társasági központ szolgáltató funkciójának erősítése a profitcenterként működő erdészetek irányába, a szolgáltatói központ működésének kialakítása - Integrált információs rendszer kialakítása - Az európai fapiacon (kiállításokon, vásárokon) való rendszeres jelenlét Veszélyek - Kis fedezettartalommal termelhető fafajok termelési arányának növekedése - A gyakorta bekövetkező természeti károk a hozami lehetőségek folyamatos vizsgálatát teszik szükségessé, s így a kiegyensúlyozott gazdálkodás nehezen megvalósítható - Túlzott természetvédelmi elvárások - Natura 2000 területek kijelölésével kapcsolatos hatások bizonytalansága - Alapanyagbeszállítói jellegű értékesítés nagy aránya - A tuskó és biomassza aprítási kapacitás végterméke behatárolt, szűk piaci szegmensen helyezhető el - A klímabizonytalanság hatásai a legsérülékenyebb alföldi erdőkben jelentkezhetnek a legmarkánsabban