HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON



Hasonló dokumentumok
CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés december

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

Hamisítás Magyarországon 2013

A HENT évi működése

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Hamisítás Magyarországon 2014 Kivonat a kutatási jelentésből

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

THE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Hent-füzetek 2. Tények és adatok a hamisításról magyarországon

ISKOLAKEZDÉS, AHOGY A CSALÁDOK LÁTJÁK

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület kampánya a jogszerűtlen szoftverhasználat ellen

Alba Radar. 14. hullám

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

Alba Radar. 24. hullám

50 FELETT IS AKTÍVAN!

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON A hamisítással kapcsolatos lakossági attitűdök alakulása között

Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?

Baba-mama kutatás. Gyermeknevelés és munka

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

Alba Radar. 7. hullám

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, szeptember

Kik voltak a NOlimpia aláírói?

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

Kerékpárhasználati adatok

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.

Székesfehérvári közlekedés, és parkolás helyzete

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Változás SPSS állomány neve: Budapest, 2002.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága Kelet-Közép- Európában

Miért nincs több nő a magyar politikában?

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron

Alba Radar. 11. hullám. A tervezett Kisebbségi Kulturális Központ támogatottsága Székesfehérváron

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

A tára határa A gyógyszervásárlási döntéshozatal befolyásoló tényezői

Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban

Alba Radar. 20. hullám

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Alba Radar. 28. hullám

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez szeptember. Budapest, november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

Vállalkozások fejlesztési tervei

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2003/2. SPSS állomány neve: Budapest, február

ISKOLAKEZDÉS, AHOGY A CSALÁDOK LÁTJÁK

A közbiztonsággal való elégedettség Közép- Kelet-Európában

Eurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. nov. dec jan.

TÁMOP / AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 11. hullám

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: Az interjúk száma: Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05. A kutatás dokumentációja

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei február 20. Jó döntéseket támogatunk.

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 25. hullám

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok?

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása január

A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI TERVEI A MÁJUS SZEPTEMBERI IDŐSZAKRA

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért november 14.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június

NŐK LAPJA EGÉSZSÉG kutatás 2017.

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Alba Radar. 26. hullám

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Omnibusz 2003/08. A kutatás dokumentációja. Teljes kötet

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2002/10. SPSS állomány neve: Budapest, október

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

máj júni. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási főosztály

Standard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban

A politika szereplôinek és a demokrácia. állapotának megítélése. Kelet-közép-európai összehasonlítás

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

Átírás:

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril

1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása, a szellemi tulajdon védelmével és a jogérvényesítéssel kapcsolatos tudatosságnövelés, szemléletformálás, illetve a jogérvényesítéssel összefüggő jogszabályi környezet, a jogalkalmazás kérdéseinek, valamint a jogosultakat segítő intézkedéseknek és eszközöknek az áttekintése. A tudatosságnövelés és a jogszabályalkotás eredményességéhez elengedhetetlen, hogy a HENT merje az emberek véleményét a hamítás jelenségéről. Ennek megfelelően a HENT egy országos fős reprezentatív felmérés keretében négy kérdéskört érintő kutatás adatfelvételével bízta meg a TÁRKI-t. A vizsgált kérdéskörök: 1. Milyen ham terméket vásárolnak a magyar fogyasztók? 2. Mit gondolnak az emberek a ham termékekről? 3. Mit gondolnak az emberek a hamítás társadalmi hatásairól? 4. Mit gondolnak az emberek a hamítás büntethetőségéről? 2. Milyen ham terméket vásárolnak a magyar fogyasztók? Ham ruhát veszünk legkönnyebben A magyarok a ruházati termékek esetében törődnek legkevésbé azzal, hogy az adott darab eredeti vagy hamítvány. vásárlóból 3 bármikor vásárolna ham ruházati terméket, míg 38 százalékuk elgondolkodna az ajánlaton. Az illatszerek és a CD/DVD vásárláskor a megkérdezettek 15 százaléka bólint rá bármikor egy hamított termék megvásárlására, míg minden negyedik válaszadó megfontolna egy ilyen lehetőséget. Óvatosabbak a fogyasztók a számítógépes programokkal. Nem eredeti programot 12 százalékuk vásárolna gondolkodás nélkül, míg 21 százalékuk elgondolkozna, ha ilyen helyzetbe kerülne. A lakosság az egészségükre potenciálan veszélyes termékek esetében a legóvatosabb. Bizonytalan eredetű élelmzert csak 2 százalékuk, míg bizonytalan eredetű gyógyszert csak 1 százalékuk vásárolna bármikor. Valamivel magasabb azok aránya, akik fontolóra vennének egy ilyen ajánlatot: százalékuk bizonytalan eredetű élelmzerre, 6 százalékuk bizonytalan eredetű gyógyszerre mondana talán igent. 2

Vásárolna-e, használna-e ham vagy bizonytalan forrásból származó terméket, ha lényegesen olcsóbb, mint az eredeti? Termék Igen, Talán Nem bármikor Ruházati 29 38 32 1 termék Illatszer 15 25 59 1 CD/DVD 15 25 59 1 Illegálan 12 21 64 3 másolt számítógépes program Élelmzer 2 87 Gyógyszer 1 6 92 Ham ruházati termék: a budapestiek és a fiatalok a legnyitottabbak A budapestiek (37 százalék) és a szakmunkás végzettséggel rendelkezők (34 százalék) között felülreprezentáltak azok, akik hajlandók ham ruházati terméket vásárolni. A ham ruházati termékekre legkevésbé vevők a megyeszékhelyen élők (23 százalék), illetve a diplomások (15 százalék). Az eredmények azt megmutatják: minél fiatalabb valaki, annál inkább hajlandó ham ruházati terméket vásárolni. Bármikor vásásolna ham ruházati terméket % 35% 34% 36% 3% 25% 25% % 15% 16% % 5% % Idős (6+) Középkorú (46-6) Fiatal középkorú (3-45) Fiatalok (3 alatt) 3

Ham illatszerek: a diplomások a legelutasítóbbak A budapestiek (18 százalék) és a községben élők ( százalék) élők a leginkább nyitottak a ham illatszer vásárlására, míg a leginkább elutasítók a megyeszékhelyen élők (12 százalék), a vidéki városok lakói (11 százalék), illetve a diplomások (9 százalék). A ham ruhákhoz hasonlóan a ham illatszerek iránti érdeklődés fordítottan arányos a korral. 25% Bármikor vásárolna ham illatszert % 19% 21% 15% 11% % 8% 5% % Idős (6+) Középkorú (46-6) Fiatal középkorú (3-45) Fiatalok (3 alatt) 4

Ham CD/DVD: minden ötödik fiatal megvásárolná A községben élők (19 százalék) és az érettségivel rendelkezők ( százalék) között a legmagasabb azok aránya, akik hajlandók ham CD-t, DVD-t vásárolni. A fiatalok ebben az esetben nyitottabbak a ham termékekre, amíg az idősek 7, addig a fiatalok 21 százaléka venne ham CD-t vagy DVD-t. 25% Bármikor vásárolna ham CD-t vagy DVD-t % % 21% 15% % 7% % 5% % Idős (6+) Középkorú (46-6) Fiatal középkorú (3-45) Fiatalok (3 alatt) Illegálan másolt számítógépes program: minden ötödik fiatal használja Az illegálan másolt számítógépes programokat az átlagnál jóval magasabb arányban használják a budapestiek, az érettségivel rendelkezők, a fiatal középkorúak és a fiatalok. Használna illegálan másolt számítógépes programot % 19% 19% 18% 16% 17% 16% 14% 12% 12% % 8% 6% 4% 2% % Átlag Budapestiek Érettségizettek Fiatal középkorúak (3-45) Fiatalok (3 alatt) 5

Bizonytalan forrásból származó élelmzerek: mindenki gyanakvó A bizonytalan eredetű élelmzerekkel kapcsolatban mindenki hasonlóan gyanakvó. Csupán a maximum 8 általánossal rendelkezők lógnak ki a sorból, hzen közöttük az átlagosnál kétszer annyian vannak (4 százalék), akik azt állítják: bármikor hajlandók lennének bizonytalan eredetű élelmzert vásárolni. Bizonytalan forrásból származó gyógyszerek: A bizonytalan eredetű gyógyszervásárlásra való hajlandóság erősen kolai végzettség függő. Minél alacsonyabb valakinek az kolai végzettsége annál inkább hajlandó a kockázatos beszerzésre, bár a kockáztatók aránya a maximum 8 általánossal rendelkezők körében csak 3 százalék. 2. Mit gondolnak az emberek a ham termékekről? Csak az emberek fele szerint egyértelműen jobb minőségű az eredeti, mint a ham termék Körülbelül minden hatodik válaszadó gondolja úgy, hogy a hamított termék van olyan jó minőségű, mint az eredeti. A válaszadók fele szerint a ham termék gyengébb minőségű, míg emberből 3 szerint nem lehet egyértelműen állást foglalni a kérdésben. A ham termék van olyan jó minőségű, mint az eredeti 6% 5% 51% % 3% 29% % 17% % 3% % 6

Minél alacsonyabb valakinek az kolai végzettsége annál inkább úgy gondolja, hogy a hamítvány minőségben versenyre kel az eredetivel. A ham termék van olyan jó minőségű, mint az eredeti 3 25 25 17 17 15 14 9 5 Maximum 8 általános Szakmunkás végzettség Érettségi Diploma Átlag A kor meghatározó, a fiatalok és fiatal középkorúak körében szignifikánsan magasabb azok aránya, akik szerint a minőségben nincs igazán különbség az eredeti és hamított termék között. A ham termék van olyan jó minőségű, mint az eredeti 25 19 17 17 15 15 5 Idős (6 évesnél idősebb) Középkorú (46-6) Fiatal középkorú (3-45) Fiatal (3 év alatti) Átlag 7

A nagyvárosokban (Budapesten és a megyeszékhelyen élők) nagyobb arányban gondolják azt, hogy a hamítvány minőségben nem marad el az eredetitől, mint a vidéki városokban és a községekben. A ham termék van olyan jó minősé gű, mint az eredeti 25 22 19 17 17 15 14 5 Budapest Megyeszékhely Vidéki város Község Átlag Az emberek döntő többsége szerint hosszú távon jobban megéri az eredeti termék mellett dönteni Csupán a válaszadók 7 százaléka szerint állja a versenyt hosszú távon a hamítvány az eredetivel szemben, míg 71 százalék úgy gondolja: hosszú távon jobban megéri eredeti terméket választani. Hosszú távon jobban megéri az eredeti terméket választani 8% 7% 71% 6% 5% % 3% % 19% % 7% 3% % 8

Az kolai végzettség erősen befolyásolja, hogy a válaszadó elfogadja-e az eredeti termék hosszú távú előnyeit. Ötször annyi alapfokú végzettségű, mint diplomás nem ért egyet azzal az állítással, hogy hosszú távon az eredeti termék jobban megéri, mint a hamítvány. azzal, hogy hosszú távon jobban megéri eredeti terméket vásárolni, mint hamítványt 12% 11% % 8% 8% 7% 7% 6% 4% 2% 2% % Maximum 8 általános Szakmunkás végzettség Érettségi Diploma Átlag Az emberek döntő többsége szerint olcsóbb árakkal vszaszoríthatók lennének a hamítványok emberből 8 úgy gondolja: ha olcsóbbak lennének az eredeti termékek, kevesebb hamítvány fogyna. Csupán minden huszadik válaszadó véli úgy, hogy az eredeti termékek ára nem befolyásolja a hamított termékek forgalmát. Ha olcsóbbak lennének az eredeti termékek, kevesebb hamítvány fogyna 9% 8% 79% 7% 6% 5% % 3% % 15% % % 5% 1% 9

A leginkább ár-érzékenynek a községben élők, akiknek 86 százaléka szerint az eredeti termékek ára meghatározó a ham termékek iránti keresletben. Csak minden negyedik ember meri fel könnyen a hamítványokat Tíz emberből négy szerint a ham termékeket nem lehet megkülönböztetni az eredetitől. Csak minden negyedik válaszadó gondolja azt, hogy a különbségek az esetek többségében szembetűnők. A hamítványok többségét nem lehet megkülönböztetni az eredetitől 45 35 32 3 25 26 15 5 3 Minél magasabb valakinek az kolai végzettsége annál kevésbé gondolja azt, hogy a hamítvány és az eredeti között nehéz felfedezni a különbséget. ek azzal, hogy a hamítványok többségét nem lehet megkülönböztetni az eredetitől 6 5 51 41 34 3 3 Maximum 8 általános Szakmunkás végzettség Érettségi Diploma Átlag

A budapestiek az átlagosnál jóval alacsonyabb, míg a községben élők az átlagosnál jóval magasabb arányban vélik úgy, hogy nehéz megkülönböztetni az eredetit a hamítványtól. ek azzal, hogy a hamítványok többségét nem lehet megkülönböztetni az eredetitől 6 5 48 38 3 28 Budapest Megyeszékhely Vidéki város Község Átlag Az emberek többsége több információt szeretne a hamítás veszélyeiről Az emberek 57 százaléka szerint a nyilvánosságban túl kevés szó esik a hamítás veszélyeiről. Csak minden hetedik válaszadó szerint megfelelő mennyégű az az információ, amelyet a hamítás veszélyeiről az állampolgárok kapnak. Túl kevés szó esik a nyilvánosságban a hamítványok veszélyeiről 6 57 5 3 26 14 4 Az átlagosnál kevésbé érzik alulinformáltnak magukat a budapestiek, akiknek csak 42 százaléka véli úgy, hogy túl kevés információ van a nyilvánosságban a hamításról. 11

3. Mit gondolnak az emberek a hamítás társadalmi hatásairól? Minden negyedik ember gondolja csak azt, hogy a hamítással ők rosszul járnak A megkérdezettek 42 százaléka szerint a hamítványokkal a lakosság jól jár, csak a gyártók veszítenek. Ezzel szemben minden negyedik ember szerint a gyártók mellett a lakosság számára sem előnyös a hamítás jelensége. A hamítványokkal a lakosság jól jár, csak a gyártók veszítenek 45 42 35 3 25 15 3 25 5 3 A fiatal középkorúak és a fiatalok körében szignifikánsan magasabb azok aránya, akik szerint a hamítványok csak a gyártóknak okoznak károkat. ek azzal, hogy a hamítványokkal a lakosság jól jár, csak a gyártók veszítenek 5 45 35 35 46 45 3 25 15 5 Idős (6 évesnél idősebb) Középkorú (46-6) Fiatal középkorú (3-45) Fiatal (3 év alatti) Átlag 12

Minél magasabb valakinek az kolai végzettsége valakinek, annál kevésbé gondolja, hogy a hamítás csak a gyártók problémája. ek azzal, hogy a hamítványokkal a lakosság jól jár, csak a gyártók veszítenek 6 5 48 44 41 3 28 Maximum 8 általános Szakmunkás végzettség Érettségi Diploma Átlag A budapestiek az átlagosnál kevésbé, míg a községekben élők az átlagosnál nagyobb arányban gondolják, hogy csak a gyártók járnak rosszul a hamítással. ek azzal, hogy a hamítványokkal a lakosság jól jár, csak a gyártók veszítenek 5 45 35 36 43 41 47 3 25 15 5 Budapest Megyeszékhely Vidéki város Község Átlag 13

Az emberek kétharmada tudja: a hamítók a költségvetést megkárosítják Érdekes eredmény, hogy miközben sokan kizárólag a gyártók problémájának tartják a hamítást, addig az emberek közel kétharmada tztában van azzal, hogy a hamítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el. Feltűnően magas (7 százalék) azok aránya, akik nem tudtak véleményt nyilvánítani a kérdésben. A hamításnak a költségvetésre gyakorolt hatásáról alkotott véleményre nem gyakorol szignifikáns hatást a válaszadók kora, kolai végzettsége vagy lakhelye. A hamítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el 7 65 6 5 3 21 7 7 Az emberek fele szerint a hamítás a munkahelyeket veszélyezteti A válaszadók fele gondolja azt, hogy a hamítás miatt munkahelyek szűnnek meg, míg csupán 16 százalékuk véli azt, hogy a hamításnak nincs hatása a munkaerőpiacra. Feltűnően magas (8 százalék) azok aránya, akik nem tudtak véleményt nyilvánítani a kérdésben. A hamítás miatt munkahelyek szűnnek meg 6 5 49 3 28 16 8 14

Háromból ketten tudják: a hamítványok a fogyasztók egészségét veszélyeztethetik A válaszadók kétharmada szerint a hamított termékek akár a fogyasztók egészségét veszélyeztethetik. Ezzel szemben mindössze az emberek 7 százaléka szerint nem fenyegeti veszély a ham termékek fogyasztóinak egészségét. A hamított termékek veszélyesek lehetnek az egészségre 8 7 67 6 5 3 23 7 2 A ham termékek lehetséges egészségkárosító hatását az átlagosnál nagyobb arányban észlelik az idősek (76 százalék) és a diplomások (75 százalék). 15

4. Mit gondolnak az emberek a hamítás büntethetőségéről? Az emberek kétharmada bűncselekménynek tartja a hamítványok terjesztését Az emberek közel kétharmada úgy gondolja: aki hamítvány árul, bűncselekményt követ el. Csupán minden tizedik válaszadó véli úgy, hogy a hamítványok terjesztőinek nem kell felelniük tettükért a törvény előtt. Aki hamítvány árul, bűncselekményt követ el 7 65 6 5 3 24 2 A hamítást szigorúan megítélőknek az átlagosnál jóval alacsonyabb az aránya a budapestiek között (56 százalék). Amíg a középfokú végzettségűek az átlagnak megfelelően vélekednek a hamítványok terjesztőinek megítélésről, addig a maximum 8 általánossal rendelkezők az átlagnál kevésbé, míg a diplomások az átlagnál nagyobb arányban gondolják azt, hogy bűncselekményt követnek a hamítványok terjesztői. Aki hamítvány árul, bűncselekményt követ el 8 76 7 6 59 66 64 65 5 3 Maximum 8 általános Szakmunkás végzettség Érettségi Diploma Átlag 16

Az idősek körében a többi korcsoporthoz képest jóval többen vannak azok, akik bűncselekménynek tarják a hamt termékek árusítását. A 6 felettiek háromnegyede gondolja így a többi korcsoport kétharmados arányához képest. emberből 7 szigorúbban büntetné a hamítókat és a hamítványok terjesztőit Szigorúbb büntetést szeretne az emberek döntő többsége a hamítóknak és a hamítványok terjesztőinek. Szigorúbban kell büntetni a hamítókat és a hamítványok terjesztőit 8 7 69 6 5 3 24 7 1 A szigorúbb büntetést a megyeszékhelyen élők (78 százalék) pártolják az átlagon felül, míg a budapestiek az átlagnál kevésbé (59 százalék). Sokan gondolják úgy, hogy a hamítványokból a szervezett bűnözés profitál A válaszadók közel kétharmada szerint a hamítványok megvásárlásával a szervezett bűnözésnek a bevételeit növeljük. Feltűnően magas (6 százalék) azok aránya, akik nem tudtak véleményt nyilvánítani a kérdésben. 17

A hamítványok megvásárlása a szervezett bűnözés bevételeit növeli 7 6 63 5 3 24 7 6 Az állítással az átlagnál kevésbé értenek egyet a maximum 8 általánossal rendelkezők (52 százalék). A szigorúbb ellenőrzés pártján állnak az emberek A megkérdezettek 72 százaléka szerint a hamítványok kzűrése érdekében gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzésre van szükség. Mindössze a megkérdezettek 6 százaléka nem igényelne gyakoribb és hatékonyabb fellépést. A hamítványok kzűrése érdekében gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzésre van szükség 8 7 72 6 5 3 6 2 18

A gyakoribb és hatékonyabb fellépést sürgetők felülreprezentáltak a diplomások (84 százalék), míg alulreprezentáltak a maximum 8 általánossal rendelkezők (65 százalék) között. 19