A Balatonra vonatkozó jogszabályok jegyzéke 2003/08 állapot 1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról Törvények A Balaton, mint természetes állóvízre vonatkozó alap jogszabály. Szabályozási területei: A vízzel kapcsolatos létesítmények m ködtetésével kapcsolatos feladatok, illetékesség, hatáskörök. A tulajdonosi jogok szabályozása: 6. (1) Az állam kizárólagos tulajdonában vannak: a) a felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képz dményei; b) a természetes tavak közül a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt), a Velencei-tó, a Fert tó és a Hévízi-tó, valamint azok medre. Ehhez kapcsolódóan: 7. (1) Az állami tulajdonban lév vizekr l és vízlétesítményekr l a 9-10. -okban és a 13. -ban foglaltakra is figyelemmel, a közérdek mértékéig, a központi költségvetés - ideértve a fejezeti kezelés vízügyi célel irányzat pénzeszközeinek felhasználásával -, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni. Ezen túl a 20. (3) alapján a parti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles t rni, hogy a meder tulajdonosa, illetve megbízottai szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben az ingatlanhoz f z d érdekek figyelembevételével a) az ingatlanon keresztül a víz partjára bejárjanak; b) a mederb l a vízgazdálkodási feladataik végrehajtása során kiemelt, valamint a vízgazdálkodási feladataik elvégzéséhez szükséges anyagokat az ingatlanon keresztül szállítsák, vagy azokat, illetve a munkák elvégzéséhez szükséges eszközöket, átmeneti jelleg létesítményeket az ingatlanon elhelyezzék; c) a vízrajzi észleléshez, a hajóút kit zéséhez, valamint az egyéb szakfeladatok ellátásához szükséges jeleket, létesítményeket az ingatlanon elhelyezzék és karbantartsák. 23. (1) E törvény hatálybalépését követ en a természetes vizek partját a tulajdonos állam, illetve a tulajdonos helyi önkormányzat közérdek célokra tartja fenn, ezért az államtól, illet leg az önkormányzattól beépítetlen ingatlantulajdon természetes vizek partján nem szerezhet. A víz kártételei elleni védekezés. A vízjogi engedély megszerzése és az ehhez kapcsolódó jogosultságok. A vízgazdálkodási társulatok létrejötte és m ködése. Vízzel kapcsolatos fogalom meghatározások. 2000. évi CXII. Törvény a Balaton Kiemelt Üdül körzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról 1. A törvény célja a Balaton kiemelt üdül körzetének területén az érintett önkormányzatok, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezés alapvet feladatainak és szabályainak megállapítása. 2. (1) A törvény hatálya a Balaton kiemelt üdül körzetének területére terjed ki. A törvényben szabályozott egyes témakörök: 16. (1) A települések beépítésre szánt területe, belterülete a Balaton jogi partvonalával meghatározott vízfelület rovására nem növelhet. További mederfeltöltések, mederkorrekciók a partvonal-szabályozási terv alapján végezhet k. A partvonal-szabályozási terv elkészítésének (felülvizsgálatának) határideje 2002. december 31. (2) Az engedély nélküli feltöltések megszüntetésére vonatkozó eljárást az illetékes vízügyi hatóságnak egy éven belül meg kell indítania. 20. (1) Az üdül körzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án 5-30 méter széles közhasználatú parti sétány alakítandó ki, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására. (2) A part menti 30 méteres területsávon belül, a vízparti rehabilitációs szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési terv és helyi építési szabályzat elfogadásáig, közterület nem idegeníthet el, nem min síthet át, új épület nem építhet, és meglév épület nem b víthet, kivéve a strandok higiénés és a kiköt k használatához nélkülözhetetlenül szükséges épületeket. A különféle övezetek felsorolása és kategorizálása, mindegyik esetben részletesen szabályozva azokat. 1
2000. évi XLII. Törvény a víziközlekedésr l 1. (1) A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén: a) folytatott hajózási tevékenységre, az azt szolgáló vagy annak folytatását befolyásoló, a mederben és a parton lév létesítményekre, az úszólétesítményekre, a víziutakra és kiköt kre, b) hajózási tevékenység folytatásában részt vev természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkez gazdálkodó szervezetekre terjed ki. A törvény emellett felsorolja az állam, az önkormányzatok feladatait, a hajózással kapcsolatos igazgatási eljárást. A lajstromozás szabályait. A törvényben szabályozott Balatonre vonatkozó f bb témakörök: 7. (1) Az úszólétesítményt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nyilvántartásba kell venni. (2) Nem kell nyilvántartásba venni: a) csónakot a révcsónak kivételével, b) a nem gépi hajtású vízi sporteszközt, c) a gépnélküli kishajót, kivéve a vitorlás kishajót, d) a lakótéri felépítmény nélküli, 25 m2-nél kisebb fedélzeti terület úszóm vet, e) az egyéb úszólétesítményt. A hajóosztályozási szabályok, környezetvédelmi, munkabiztonsági és biztonsági el írások. A hajózási tevékenység végzésének feltételei. 58. (1) A Balatonon, a Velencei-tó és a Fert tó teljes területén, továbbá a Ráckevei-Dunaág és a Tisza-tó külön jogszabályban meghatározott részein bels égés motorral hajtott kishajót és csónakot üzemeltetni tilos. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki: a) a hajózási hatóság, b) a rend rség vízirendészeti szervének, a határ rség, valamint a vám- és pénzügy rség, c) a katasztrófa-elhárításban közrem köd szervezetek, d) a víziút fenntartását, valamint a természet- és környezetvédelmi feladatot ellátó hatóság vízijárm veire, továbbá e) a hajózási hatóság által - külön jogszabályban foglaltak alapján - kiadott üzemeltetési engedéllyel rendelkez vízijárm vekre. Az üzemeltetési engedély kiadását megel z en az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni. 85. (1) Kiköt - ideértve a vesztegl helyet is - a hajózási hatóság engedélyével létesíthet, b víthet, tartható üzemben és szüntethet meg. Az eljárás során a külön jogszabályban meghatározott szakhatóságok állásfoglalását be kell szerezni. (2) A kiköt k használatának részletes szabályait a kiköt üzemben tartója kiköt rendben állapítja meg. A kiköt rendet - határkiköt esetén a vámhatóság és a határ rizeti szerv egyetértésével - a hajózási hatóság hagyja jóvá. (3) A közforgalmú kiköt kiköt rendjét a kiköt üzemben tartójának a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában meg kell hirdetnie. A kiköt rend hajóforgalmat érint részét hajósoknak szóló hirdetményben is közzé kell tenni. 86. (1) A szükségkiköt t a hajózási hatóság a vízügyi- és környezetvédelmi hatóság szakhatóságként történ bevonásával jelöli ki. Természetvédelmi területen a természetvédelmi hatóságot is be kell vonni szakhatóságként az eljárásba. Abban az esetben, ha már üzemel kiköt t jelöl ki a hajózási hatóság szükségkiköt vé, a szakhatóságokat nem kell bevonni az eljárásba. (2) A szükségkiköt rendeltetésre alkalmas állapotban tartásáról a víziút fenntartója gondoskodik. Végül fogalom meghatározásokat tartalmaz a jogszabály. 2
1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelmér l 1. (1) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan: a) a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés), b) a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés), c) az épületek, m tárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési el írásainak kialakítására, d) az építmények építészeti-m szaki tervezésére (a továbbiakban: építészeti-m szaki tervezés), e) az építmények kivitelezésére, f) az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek min ségi követelményeinek kialakítására, g) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére, h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra, A törvény fogalmakat, hatásköröket, feladatokat és illetékességet (Országgy lés, Önkormányzatok) határoz meg. F bb szabályai: 9. (1) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos településrendezési szakmai el írások figyelembevételével, továbbá a külön jogszabályban meghatározott fogalmak és jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni. 12. (1) A szabályozási terv a település közigazgatási területére vagy külön-külön annak egyes - legalább telektömb nagyságú - területrészeire készülhet. 23. (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelel használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthet sége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfeleljen. 1996. évi LIII. Törvény a természet védelmér l 1. E törvény célja: a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának el segítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése; b) a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, meg rzése, fenntartása és fejlesztése. F bb szabályozási elve: 16. (1) A mez -, erd -, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímél módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. A jogszabály ogalom meghatározásokat, alapelveket, a különböz hatósági eljárások részletes szabályait és a résztvev hatóságokat és ezek hatásköreit tartalmazza a jogszabály. 1997. évi CXXI. Törvény a sz l termesztésr l és a borgazdálkodásról A Balaton vidékének egyik meghatározó haszonnövénye a sz l. A törvény a sz l telepítéséhez, gondozásához, termesztéséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez kapcsolódó el írásokat, illetve a hatósági eljárásokat tartalmazza. A Balaton Régió borvidékei: 5. Badacsonyi borvidék Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, K vágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca településeknek a sz l kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 6. Balatonfüred-Csopaki borvidék a) Balatonfüred-Csopaki körzet: Alsóörs, Aszóf, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonsz l s, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Fels örs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly, b) Zánkai körzet: Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka településeknek a sz l kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 3
7. Balatonfelvidéki borvidék a) Káli körzet: Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla; b) Balatonederics-Lesencei körzet: Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Zalahaláp, c) Cserszegi körzet: Balatongyörök, Csabrendek, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Héviz-Egregy, Rezi, Sümeg, Sümegprága, Várvölgy, Vonyarcvashegy településeknek a sz l kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 13. Balatonboglári borvidék Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonszemes, Karád, Kéthely, K röshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Sz l sgyörök, Visz, Zamárdi településeknek a sz l kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 21. Balatonmelléke borvidék a) Balatonmelléki körzet: Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Garabonc, Homokkomárom, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyasz l s, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót, b) Muravidéki körzet: Csörnyeföld, Dobri, Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Szécsisziget, Tormafölde, Zajk településeknek a sz l kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. Somogy megyében: Balatonszabadi, Böhönye, Csurgó, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Veszprém megyében: Balatonf kajár, Balatonkenese, Balatonvilágos, Zala megyében: Bak, Becsehely, Eszteregnye, Galambok, Kallósd, Magyarszerdahely, Miháld, Nagykanizsa, Nemessándorháza, Pölöske, Rigyác, Sand, Söjtör, Tótszentmárton, Valkonya településeknek a sz l kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. 1997. évi XLI. Törvén a halászatról és a horgászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelettel A Balaton hazánk egyik halászatilag jelent s térsége. A régió gazdasági szerkezetében fontos helyet foglal el. A törvény szabályozza a halászati jogot, a halgazdálkodást a hozzá kapcsolódó hatósági eljárásokat, a bírságolás rendjét. 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 2. (1) A törvény hatálya kiterjed: a) az él szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére; b) az e törvényben meghatározottak szerint, a környezetet igénybe vev, terhel, veszélyeztet, illet leg szennyez tevékenységre. A törvény szabályozza az alapvet környezetvédelmi magatartásokat. Természeti elemenként az általános eljárásokat. A résztvev szervezetek, hatóságok, intézmények feladat és hatásköreit. A környezetvédelmi eljárás keretében a hatástanulmányok, dokumentációk elkészítésének szabályait. 1991. évi XX. Törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltség szervek feladat- és hatásköreir l E törvény célja, hogy - megállapítsa a helyi önkormányzati feladat- és hatáskörébe, a helyi önkormányzat szervei államigazgatási feladatés hatáskörébe, továbbá a köztársasági megbízott, valamint a centrális alárendeltség állami szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket; - törvényi szinten szabályozza az önkormányzati feladat- és hatáskört megállapító alacsonyabb szint jogszabályi rendelkezéseket, törvénnyel új feladatokat és hatásköröket állapítson meg; - elvégezze az indokolt anyagi és eljárásjogi, valamint szervezetirányítási korszer sítéseket. 4
1995. évi XLII. Törvény az egyes helyi közszolgáltatások kötelez igénybevételér l Az törvény a helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó, a köztisztasággal és a településtisztasággal, valamint az életés vagyonbiztonsággal összefügg egyes - közszolgáltatás útján megvalósuló - közfeladatok ellátásának el segítését szabályozza. 1994. évi LV. Törvény a term földr l A törvény célja, hogy a mez gazdaságban a magántulajdonon alapuló piaci viszonyok meghatározóvá váljanak, a term föld forgalma és a term föld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek m ködését hatékonyan el segítse, a versenyképes mez gazdasági termelés folytatására alkalmas földbirtokok jöjjenek létre, a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mez gazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a gazdálkodó zavartalan mez gazdasági termelést folytathasson, a term föld területének csökkenése ésszer határok között maradjon, és a term föld min ségének védelme megfelel jogi hátteret kapjon. 1995. évi XCI. Törvény az állategészségügyr l 1. (1) A törvény hatálya kiterjed: a) az állat - ideértve a vadon él állatot is - (a továbbiakban: állat) tartásának, forgalmazásának, az állati eredet termék el állításának, tárolásának, felhasználásának, forgalmazásának, az élelmiszer el állításának, tárolásának, az állati eredet élelmiszer forgalmazásának, a takarmány el állításának, tárolásának, forgalmazásának és felhasználásának, a fert zésközvetít anyagoknak és eszközöknek járványügyi és higiéniai szempontból történ ellen rzésére, b) az állat egészségi állapotának meg rzésére, vizsgálatára, gyógyítására, c) az állatgyógyászati készítmény el állítására, forgalomba hozatalára, forgalmazására, tárolására, felhasználására, d) a nyilvános állategészségügyi laboratóriumi tevékenységre, e) az állatbetegségek kórokozóival (a továbbiakban: kórokozó) folytatott egyes tevékenységekre, valamint f) az a)-e) pontban foglalt tevékenységek engedélyezésére és ellen rzésére. 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról A törvény célja a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból adódó kötelezettségeire, - a fenntartható fejl dés, a jöv generációk létfeltételeinek, lehet ségeinek biztosítása, - az energia- és nyersanyagfogyasztás mérséklése, a felhasználás hatékonyságának növelése, a hulladék mennyiségének csökkentése, - az emberi egészség, a természeti és épített környezet, hulladék okozta terhelésének mérséklése. 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról A helyi önkormányzás lehet vé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illet leg a választott helyi önkormányzata útján - önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdek közügyeit. Az Országgy lés, támogatva a helyi közösségek önszervez önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, el mozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját. 5
1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésr l és a területrendezésr l A törvény célja az ország kiegyensúlyozott területi fejl dése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejl désének el mozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében az Országgy lés - az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel. 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervr l 1. E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a m szakiinfrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejl désre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek meg rzésére, illetve er források védelmére. 1992. évi LXXXIX. Törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerér l A törvény rendelkezik az Országgy lés az önkormányzatok beruházási feladataihoz nyújtandó címzett és céltámogatásokról, valamint a szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók beruházási feladataihoz nyújtandó címzett támogatásokról a központi pénzeszközök hatékony és ellen rizhet felhasználásának igényével, az önkormányzatok, valamint a szociális ellátásban közrem köd nem állami fenntartók fejlesztési tevékenysége stabilitásának megteremtése érdekében. 1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetér l és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésr l A törvény szabályozza az életet és a vagyonbiztonságot, a természetes és épített környezetet veszélyeztet természeti és civilizációs katasztrófák megel zését és károsító hatásai elleni védekezést egységes irányítási rendszerének kialakítását és m ködtetését, továbbá a veszélyhelyzetben, illetve a katasztrófa sújtotta területeken alkalmazható szabályok bevezetését. 1995. évi XCIII. Törvény a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról 1. (1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a védett és fokozottan védett, valamint a védelemre tervezett természeti területekre (a továbbiakban együtt: védett természeti terület) terjed ki, amelyeket a mez gazdasági szövetkezet közös használatában álló földterületek. 6
Rendeletek 121/1996. (VII. 24.) Korm. Rendelet a közfürd k létesítésér l és m ködésér l A rendelet a Balaton környékén létesült és a jöv ben létesítend termál-, gyógyszállók medencéinek, strandjainak kialakításához, és a szükséges eljárásokhoz kapcsolódik. 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a felszíni vizek min sége védelmének egyes szabályairól 1. A rendelet célja a felszíni vizek min ségének tartós és hatékony megóvása és javítása, az emberi egészség és a környezeti állapot meg rzése érdekében, valamint a szennyezések, különösen a veszélyes anyagok kibocsátásának megel zése és csökkentése, a szennyez anyag kibocsátással járó tevékenységek, létesítmények korszer sítésének el segítése, ezek részletes szabályozása. 283/2002. (XII. 21.) Korm. Rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeir l A balatoni vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekre és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel érintett területek településrendezési terveire vonatkozó szabályozási követelményeknek, a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek tartalmi követelményeinek, illet leg a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek egyeztetése és elfogadása rendjének meghatározásával foglalkozik a rendelet. Emellett kitér a meder és a part rendezésére, a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek terület-felhasználására is. 22/1998. (II. 13.) Korm. Rendelt a Balaton és a parti zóna nádasainak védelmér l, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól A rendelet célja, hogy a Balaton medrében, továbbá a parti zónában a biológiai sokféleség meg rzését és a tó vízmin ségének védelmét is szolgáló nádgazdálkodás történjen. Ezen célok érdekében a meglév nádasok fenntartásáról, rekonstrukciójáról és lehet ség szerint új nádasterületek kialakításáról kell gondoskodni. A rendelet tartalmazza a nádasok min sítésének és osztályozásának, illetve a nádgazdálkodás szabályainak rögzítését. 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet a víziközlekedés irányítására és a hajóút kit zésére szolgáló jelekr l, valamint e jelek létesítésér l, üzemeltetésér l, módosításáról és megszüntetésér l 1. A rendelet hatálya a vízi úttá nyilvánított felszíni vizeken a víziközlekedés irányítására és a hajóút kit zésére, szolgáló jelekre, valamint e jelek létesítésére, üzemeltetésére, módosítására és megszüntetésére terjed ki. Így a Balaton estében is alkalmazni kell. A rendelet tartalmazza a víziközlekedéssel kapcsolatos feladatokat, eljáró hatóságokat, ezek illetékességének, hatáskörének rögzítését. 30/2003. (III. 18.) Korm. Rendelet a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá es területeken kiadható üzemeltetési engedélyr l A rendelet Balaton Régiót érint f bb témakörei: 5. (1) Üzemeltetési engedélyt a hajózási hatóság a környezetvédelmi, továbbá védett természeti területen a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával a következ esetekben adja meg: a) korlátozás alá es területen közleked bels égés segédmotorral felszerelt vitorlás kishajóra abban az esetben, ha a segédmotor és a névleges vitorlafelület aránya nem haladja meg a 0,4 kw/m2 értéket. A bels égés motorral ett l eltér en felszerelt vitorlás kishajó e rendelet alkalmazása tekintetében bels égés motorral hajtott kishajónak min sül. A vitorlás kishajó bels égés segédmotorját a következ korlátozásokkal használhatja: aa) kiköt ben és annak 300 m-es körzetében, ab) Balatonon a Tihanyrév-Szántód között közleked komp útvonalán és a mellette húzódó 300-300 m széles vízterületen, ac) sürg s orvosi ellátás, segítségnyújtás szükségessége és baleset esetén, ad) viharjelzés esetén kizárólag a legközelebbi kiköt be történ behajózásig, továbbá, 7
ae) ha a szél ereje nem éri el a Beaufort-skála szerinti 1. széler sséget, kizárólag a legközelebbi kiköt be történ behajózásig; b) tavon közleked vagy a hajózási hatóság engedélyével vízi munkát végz belvízi nagyhajó vagy úszómunkagép munkavégzését, tevékenységét kiszolgáló bels égés motorral hajtott kishajójára vagy csónakjára, továbbá az Országos Ment szolgálat bels égés motorral hajtott kishajójára. A bels égés motorral hajtott kishajó vagy csónak a következ korlátozásokkal használható: ba) rendkívüli eseménynél (beleértve a mentési eseményt), bb) tavon munkát végz úszómunkagép biztonságos tevékenységre, kiszolgálására, személyzet szállítására, jelek és eszközök kihelyezésére, felszedésére; c) tavon kiköt hellyel rendelkez vitorlás sportegyesület tulajdonában lév, tíz kísért egységenként egy kísér motorosra, ha az ca) szervezett oktatáson, edzésnapon vagy a sportági országos szakszövetség által meghirdetett, és hatóságilag engedélyezett versenyen részt vev nem t kesúlyos vitorlás csónakokat vagy nem t kesúlyos vitorlás kishajókat, illetve vitorlás vízi sporteszközöket kísér, vagy rendez i feladatot lát el, illetve cb) sportági országos szakszövetség által szervezett és meghirdetett, az illetékes hatóság által engedélyezett kiemelten jelent s, t kesúlyos vitorlás kishajók részvételével zajló nemzetközi rendezvényén (pl. EB, VB) a hivatalos edzésnapok és a verseny id tartamára lát el kísér motoros feladatot. A hivatalos edzéseken, illetve versenynapokon kívül kísér motorost nem lehet használni; d) tavon kiköt hellyel rendelkez országos gyermekszervezet tulajdonában lév, tíz kísért egységenként egy kísér motorosra, ha az szervezett oktatáson vagy túrán nem t kesúlyos vitorlás csónakokat vagy nem t kesúlyos vitorlás kishajókat, illetve vitorlás vízi sporteszközöket kísér; e) kiköt, vízi sportpálya, valamint vízi repül tér üzemeltet jének egy bels égés motorral hajtott kishajójára az üzemeltetési feladatok ellátására a létesítmény 300 m-es körzetében, továbbá, ha a létesítmény a parttól 300 méternél távolabb helyezkedik el, akkor a közelebbi part és a létesítmény közti legrövidebb útvonalra; f) egy rendezvényre arra a bels égés motorral hajtott kísér vagy ment motorosra, amely a tavon kiköt hellyel nem rendelkez vitorlás, illetve egyéb sportegyesület, szövetség tulajdonában van, amennyiben a szervez egyesület vagy szövetség az általa rendezett és hatóságilag engedélyezett vitorlásversenyen, vízi rendezvényen nem tud a rendezvény engedélyében meghatározott számú, a vízterületre érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkez kísér vagy ment motorost biztosítani; g) tógazdálkodással és víziút-fenntartással összefügg feladatot végz bels égés motorral hajtott kishajóra és csónakra; h) bejegyzett vízi ment egyesület útvonalengedéllyel közleked vízi ment szolgálatot végz ment motorosára; i) közforgalmú személyszállítást végz bels égés motorral hajtott kishajóra vagy motorcsónakra; j) hivatásos hajósképzést és vizsgáztatást végz bels égés motorral hajtott kishajóra vagy csónakra. (2) Az üzemeltetési engedély kiadásának részletes feltételeit e rendelet melléklete tartalmazza. 7. (1) Vízi ment szolgálat ment motorosként csak a hajózási hatóság által annak min sített bels égés motorral hajtott vízi járm vet használhat. (2) A ment motoros vezetését csak arra kiképzett, kisgéphajó-vezet képesítéssel vagy a vízi járm kategóriájának megfelel hivatásos belvízi hajózási képesítéssel rendelkez személy végezheti. (3) Vízi ment szolgálatot ellátó ment motoros csak a vízi rendészet rend ri szervének, az Országos Ment szolgálatnak vagy saját figyel szolgálatának a riasztására közlekedhet. Saját riasztás kizárólag konkrét mentési feladatra adható ki. A saját riasztásra történ mentési feladat megkezdését haladéktalanul be kell jelenteni a vízi rendészet rend ri szervének, amely dönt az esemény kezelésének további módjáról. A riasztást a motornaplóba be kell jegyezni, amely egyben útvonalengedélyként is szolgál. Minden egyéb esetben (pl. megel z tevékenység) kizárólag a vízi rendészet rend ri szervének felkérése, illetve engedélye alapján közlekedhetnek vízi ment szolgálatot ellátó motorosok. (4) Vízen történ mentésben vagy megel z tevékenységben, kizárólag arra kiképzett egyesületi tag, orvos vagy hivatásos belvízi hajózási képesítéssel rendelkez személy vehet részt. 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes m szaki szabályairól A jogszabály hatálya a hulladékkezel létesítmények létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre terjed ki. Meghatározza az egyes hulladékkezel létesítmények fajtáit, m szaki paramétereit. A Balaton térségében található hulladékkezel m vek szempontjából alapvet fontosságú szabályokat tartalmaz. 8
155/2002. (VII. 9.) Korm. Rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörér l A rendelet alapján (1) A miniszter a környezeti elemek és hatótényez k (a továbbiakban együtt: környezet), a természeti, illet leg a védett természeti terület, illetve érték (a továbbiakban együtt: természet) összehangolt és rendezett védelme, alakítása, fejlesztése és helyreállítása, valamint a vízgazdálkodási tevékenységekkel kapcsolatos állami feladatok ellátása érdekében, a fenntartható fejl déssel összhangban feladatkörében be) kidolgozza a vizek védelmére irányuló szabályozást és követelményrendszert, bf) meghatározza a rendkívüli vízszennyezésekkel összefügg, a vizeket, illetve a környezetet ér károk elhárítási feladatait, irányítja azok végrehajtását, és megállapítja a vízkárok elhárításának környezetvédelmi követelményeit, bg) figyelemmel kíséri és ösztönzi a vizek min ségének javítására irányuló tevékenységeket, bh) kidolgozza, irányítja és figyelemmel kíséri a vizeket veszélyeztet, szennyez, károsító tevékenységek szennyezés csökkentési intézkedési programját, bi) meghatározza - az érintett miniszterekkel együttesen - a vizek jó állapotának követelményeit, bj) figyelemmel kíséri a vízigények és a vízkészletek közötti egyensúlyt, felügyeli a vízkészletek elosztását, a vízhasznosítást és a használt vizek elhelyezését; 4. A miniszter a vízgazdálkodási feladatok irányítása tekintetében a) az általános vízgazdálkodási feladatok körében irányítja: ab) a nemzeti tervek, programok végrehajtását (így különösen ivóvízbázis-védelem, ivóvízmin ség javítás, szennyvízelvezetés és -tisztítás, felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme, Balaton Vízgazdálkodás Fejlesztési program, Kis-Balaton Vízvédelmi Program, Holtág-rehabilitációs Program), 273/2001. (XII. 21.) Korm. Rendelet a természetes fürd vizek min ségi követelményeir l, valamint a természetes fürd helyek kijelölésér l és üzemeltetésér l A rendelet hatálya a természetes fürd vizekre terjed ki. A Balaton vonatkozásában ezért lényeges ez a jogszabály. Meghatározza mi min sül természetes fürd víznek, mikortól meddig tart a fürdési idény, mi min sül szennyezettségnek. Mely szervek rendelkeznek hatáskörrel a fürd hely kijelölése, m ködtetése vonatkozásában. Milyen eljárás szerint kell elvégezni a mintavételt és milyen víz min síthet kiválónak. 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir l A jogszabály meghatározza az egyes hulladék fajtákat, azok kezelésének, tárolásának, feldolgozásának és ártalmatlanításának szabályait. A Balaton környéki településeknek ezen rendelet figyelembevételével kell megoldaniuk a hulladékkezelést térségükben. A rendelet meghatározza a hatósági eljárások menetét, felsorolja a hatóságokat feladatköreikkel együtt. 26/2002. (II. 27.) Korm. Rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefügg szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról Ez a jogszabály rendelkezik a Balaton térségének vonatkozásában is a szennyvízkezelési agglomerációk lehatárolásáról. 9
2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról A Balaton térségében találtatóak érzékeny természeti területek (a továbbiakban: ÉTT). Az ÉTT kijelölés célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímél gazdálkodási módok meg rzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az él helyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt meg rzését. A rendelet célja az ÉTT kijelölése, létesítése és fenntartása, a területén folytatott természetkímél gazdálkodás ösztönzése az általános támogatási feltételek meghatározása által. A rendelet szabályozza a hatósági eljárás rendjét. 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának mérésér l, ellen rzésér l, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkez szervezetre, aki (amely) a felszíni vizekkel kapcsolatban jogokkal rendelkezik, vagy akit (amelyet) kötelezettségek terhelnek, valamint akinek (amelynek) létesítménye vagy terméke, illetve tevékenysége vízszennyezést okoz vagy okozhat, b) a felszíni vizekre, azok terhelésére, veszélyeztetésére, szennyezésére. A rendelet meghatározza továbbá az alapfogalmakat és a szennyvízkibocsátás ellen rzésének szabályait. 1/2002. (I. 15.) KöM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park b vítésér l A rendelet a BFNP b vítésével kapcsolatban az alábbiakat fogalmazza meg: A természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény 24. -a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. -ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következ ket rendelem el: 1. Védetté nyilvánítom és a 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelettel létesített Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez csatolom a Gyötr s-tet Cserszegtomaj 022/11, 022/17-77, 459, 460, 461/1-16, 462-469, 500, 502 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 22 hektár kiterjedés területét. 2. A védetté nyilvánítás célja a területen nagy egyedszámban található ritka növény- és állatfajok, valamint a rendkívül fajgazdag növénytársulások meg rzése. 3. A védett terület rzése, fenntartása és bemutatása a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság feladata. 4. Ez a rendelet a kihirdetését követ 8. napon lép hatályba. 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmér l 1. (1) A rendelet hatálya az ivóvízmin ség vízigények kielégítését, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló, igénybe vett, lekötött vagy távlati hasznosítás érdekében kijelölt vízbázisokra, továbbá az ilyen felhasználású víz kezelését, tárolását, elosztását szolgáló vízilétesítményekre terjed ki, amelyek napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosítják. A rendeletbe továbbá meghatározásra kerül a véd idom, véd terület fogalma, az ezekhez kapcsolódó egyes szabályok. 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a leveg védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 1. A rendelet célja a környezeti leveg min ségének tartós és hatékony megóvása és javítása, az emberi egészség védelme és a környezet állapotának meg rzése érdekében. 24/1992. (I. 28.) Korm. rendelet egyes környezet- és természetvédelmi jogszabályok módosításáról, valamint a jegyz környezet- és természetvédelmi feladat- és hatáskörér l 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 10
A rendeletben a Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (7) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a vízügyi igazgatási szervek, valamint a helyi önkormányzatok jegyz inek vízgazdálkodási hatósági hatáskörét és a hatósági jogkör gyakorlásával összefügg feladatait szabályozza. 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról A rendelet a parti sáv jogellenes használatának megszüntetését és eljárási rendjét, illetve a hullámterekkel kapcsolatos teend ket szabályozza. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekr l A rendelet szabályozása szerint 1. (1) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, b víteni, felújítani, helyreállítani, korszer síteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad. 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 110. -a (7) bekezdésének c) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány megalkotta a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatos eljárási rendeletet. 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekr l, valamint a telepengedélyezés rendjér l 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaságokra, természetes személyekre (egyéni vállalkozókra, bedolgozókra), bérmunkát, illetve aktív feldolgozást végz kre, valamint a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeire, amelyek e rendelet mellékletében felsorolt olyan ipari, szolgáltató, raktározási tevékenységet folytatnak, ahol a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok, illet leg üzemeltetett berendezések miatt a végzett munkafolyamatok következményeként egészségártalom, t z- és robbanásveszély, vagy zavaró környezeti hatásuk miatt leveg -, víz-, talajszennyezés, zajhatás léphet fel. 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgy jt területük kijelölésér l A Kormány rendelet, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. -ában kapott felhatalmazás alapján, a felszíni vizek min ségét érint szennyez anyag terhelések csökkentése érdekében szükséges feladatokat határozza meg. 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról A rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaságokra (üzemek) terjed ki, amelyek a közm ves szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló víziközm be (szennyvízelvezet m be) szennyvizet és/vagy az R.-ben meghatározott feltételek szerint folyékony települési hulladékot bocsátanak be. 2/1985. (III.28.) OVH rendelet a vizeken és vizilétesítmények vízterületén víziállások létesítésér l és 11
használatáról, valamint felülvizsgálatáról A rendelet a víziállások létesítésének és fenntartásának engedélyezésével összefügg eljárást szabályozza. 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvet szabályairól A rendelet szabályozza a folyóvizekben (folyók, állandó és id szakos vízfolyások, holtágak) és állóvizekben (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében (a továbbiakban együtt: szabad vizek) történ fürdést. 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet a vízi közlekedés rendjér l A Magyar Köztársaság területén a vízi közlekedés rendjét az e rendelet mellékleteként közzétett Hajózási Szabályzat tartalmazza. 4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról 1. (1) A rendelet hatálya a településtisztasági szolgáltatást ellátó jogi személyekre és magánszemélyekre, valamint a települési folyékony hulladékok ártalmatlanítását (hasznosítását) végz jogi személyekre terjed ki. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az emberre és a környezetre veszélyes (mérgez, fert z ) hulladékok keletkezésének ellen rzésével és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekre. 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefügg tevékenységekr l A rendelet a települési szilárd hulladéklerakók kijelölését szabályozza. 23/1995. (VII. 12.) FM rendelet az állategészségügyi és élelmiszer-ellen rz állomásokról A rendelet kimondja, hogy 1. (1) Az állategészségügy, az élelmiszer-, a dohány-, valamint a takarmány-ellen rzés külön jogszabályokban meghatározott hatósági és egyéb állami szakfeladatait (alaptevékenység) a földm velésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló, államigazgatási szervezetként m köd, megyénként és a f városban szervezett állategészségügyi és élelmiszer-ellen rz állomások (a továbbiakban: állomás) látják el. A bor ellen rzésével kapcsolatos hatósági és egyéb állami szakfeladatokat a külön jogszabály szerinti szervezet látja el. 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról A rendelet az állategészségügyi feladatokat, hatásköröket szabályozza. 12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemr l 1. A rendelet célja, hogy az emberi környezet és az emberi egészség megóvása érdekében megállapítsa az azokat veszélyeztet zajok és káros rezgések elleni védelem (a továbbiakban együtt: zaj- és rezgésvédelem) alapvet szabályait. 12
2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés a zaj- és rezgésbírságról A 12/1983. (V. 12.) MT rendelet kiegészítése. 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról A rendelet meghatározza és szabályozza a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos feladatokat. 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed minden - a (2) bekezdésben nem említett - építményre, építményrészre, épületegyüttesre (a továbbiakban együtt: építmény), - a telekalakítás kivételével - az Étv. 34. (1) bekezdés szerinti építési munkára, továbbá a 9. -ban meghatározott egyéb építési tevékenységre (a továbbiakban együtt: építési tevékenység), tekintet nélkül annak rendeltetésére, állandó vagy ideiglenes jellegére, továbbá anyagára, illet leg építési módjára. 12/1997. (IV. 25.) KTM rendelet a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításához szükséges kisajátítások ütemezésér l 1. A védett és védelemre tervezett (a továbbiakban együtt: védett) természeti területek közül a 2003-ban kisajátításra tervezett földterületek nagyságát - nemzeti park igazgatóságonként (a továbbiakban: igazgatóság), valamint m velési ág szerint - e rendelet melléklete tartalmazza. 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet a nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról 1. A rendelet célja, hogy a nemzetközi el írásokkal összhangban megállapítsa a nemzeti parkok övezeti kategóriákba való besorolásának elveit, módját, továbbá meghatározza az egyes övezetekben a természetvédelmi kezelés alapvet szempontjait. 2. A nemzeti parkok természeti értékeinek megóvása érdekében, azok területét természeti, kezelt és bemutató övezeti kategóriákba kell sorolni [Tvt. 28. (7) bekezdés]. 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg min ségi védelméhez szükséges határértékekr l A rendeletet az érintett minisztériumok a felszín alatti víz és a földtani közeg min ségi védelme, a már bekövetkezett szennyez dések min sítése és a szükséges intézkedések megalapozása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján hozták. 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának mérésér l, ellen rzésér l, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkez szervezetre, aki (amely) a felszíni vizekkel kapcsolatban jogokkal rendelkezik, vagy akit (amelyet) kötelezettségek terhelnek, valamint akinek (amelynek) létesítménye vagy terméke, illetve tevékenysége vízszennyezést okoz vagy okozhat, b) a felszíni vizekre, azok terhelésére, veszélyeztetésére, szennyezésére. 13
9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeir l és alkalmazásuk szabályairól 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkez szervezetre, aki (amely) a felszíni vizekkel kapcsolatban jogokkal rendelkezik, vagy akit (amelyet) kötelezettségek terhelnek, valamint akinek (amelynek) létesítménye vagy terméke, illetve tevékenysége vízszennyezést okoz vagy okozhat, b) a felszíni vizekre, azok terhelésére, veszélyeztetésére, szennyezésére. 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás m ködési rendjér l 1. (1) E rendelet szabályozza az államháztartás szervezetei vagyoni és pénzügyi helyzetét, illet leg a m ködése és a szaktevékenységei alakulását befolyásoló pénzügyi-gazdasági eseményekre, döntési eljárásokra vonatkozó el írásokat. 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljelleg decentralizált támogatásának igénybejelentési, döntésel készítési és elszámolási rendjér l, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási, elszámolási és ellen rzési feladatairól, továbbá a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai feladatairól 32/1998. (II. 25.) Korm. rendelet a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelés el irányzatok pályázati rendszerben történ felhasználása összehangolásának rendjér l 25/2003. (III. 4.) Korm. rendelet a 2003. évi területfejlesztési célel irányzat régiók és megyék, valamint a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások megyék közti felosztásáról 26/2003. (III. 4.) Korm. rendelet a területfejlesztési célel irányzat felhasználásának részletes szabályairól 27/2003. (III. 4.) Korm. rendelet a térség- és település-felzárkóztatási célel irányzat felhasználásának részletes szabályairól 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjér l 14
Kormányhatározatok 2035/2001. (II. 23.) Korm. Határozat a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programról A Kormány a Balaton és térsége vízgazdálkodásának fejlesztése érdekében a tó vízgy jt jére kiterjed en a módosított Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program (2001-2010) keretében a egy 8 pontos feladatsort határozott meg: 1. folytatni kell a csatornázási és szennyvíztisztítási program végrehajtását, 2. a tó bels terhelését csökkent lepelkotrási stratégia módosítása alapján a kotrást - a vízmin ségi állapot figyelembevételével - be kell fejezni, 3. a tó küls terhelésének csökkentése érdekében a part menti települések komplex belterületi vízrendezésének gyorsítására a szükséges költségek feltüntetésével, az önkormányzatok bevonásával intézkedési tervet kell készíteni, 4. a tó biztonságos vízkészlet-gazdálkodását szolgáló ideiglenes vízszint-szabályozási rend tapasztalatait a végleges szabályozási rend elfogadása és bevezetése céljából értékelni kell, 5. a vízszintszabályozás biztonsága, az id szakos hajózás feltételeinek javítása, valamint az árvíz- és belvízveszély elkerülése érdekében - a folyamatos fenntartás mellett - 2005-ig be kell fejezni a Sió csatorna mederrendezését és -b vítését, továbbá a siófoki zsilip rekonstrukcióját; 6. a teljes partvonal ökológiai és vízmin ség-védelmi szempontok szerinti felülvizsgálatát követ en a szabályozási tervet el kell készíteni; partszabályozási munkákat csak az ideiglenes partvéd m vek véglegesítése, a szennyzugok megszüntetése és az üdülési célokat szolgáló területek (strandok, kiköt k) védelme és fejlesztése érdekében lehet végezni, 7. felhívja az érintett minisztereket és felkéri az érintett önkormányzatokat a kapcsolódó fejlesztési tervek elkészítésére és a programban foglalt feladatok végrehajtására, valamint a társadalmi és tudományos szervezeteket, hogy feladatkörükben minden lehetséges módon segítsék el és támogassák annak megvalósítását, 8. felkéri a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy az érintett miniszterek bevonásával a határozat mellékletében rögzített vízmin ségi mér számokat a kutatási eredmények és a vízmin ség javítását szolgáló intézkedések értékelésével összhangban az 1999. évi értékelést követ en ötévenként - szükség esetén ennél gyakrabban - vizsgálja meg, és az esetleges módosítási javaslatot tegye meg. 1212/2002. (XII. 21.) Korm. Határozat a balatoni vízpart-rehabilitáció megvalósítására vonatkozó intézkedésekr l A 2035/2001. (II. 23.) Korm. Határozat kiegészítése, konkretizálása 2180/2001. (VII. 13.) Korm. Határozat a balatoni szennyvízkezelés és csatornahálózat 2001-2003. közötti fejlesztési programjáról 1068/1996. (VI. 21.) Korm. Határozat a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízmin ség javítására vonatkozó intézkedési tervr l Az intézkedési terv céljai: a) A vízgy jt környezeti, valamint a tó ökológiai állapotának javítása. El kell érni, hogy a strandok vize közegészségügyi szempontból folyamatosan megfelel legyen. b) Az eddigi intézkedések folytonosságát és összehangoltságát biztosító, egységes szemléletet tükröz, az érintett tárcák és az önkormányzatok feladatait részletez munkaterv kialakítása, amely biztosítja a Balaton vízmin ségének olyan mérték javítását, hogy a természeti értékek, az üdülés, a fürd zés és az ivóvíznyerés biztonsága ne kerüljön veszélybe. c) Az üdül övezetben a rekreációs körülmények és a min ségi turizmus feltételeinek fejlesztése. d) Természeti értékek meg rzési feltételeinek biztosítása az shonos flóra és fauna életfeltételeinek el segítésével. e) A tó védelmét az egész vízgy jt területre kiterjed intézkedési sorozatokkal kell megoldani, mivel a Balaton ökológiai állapotát a tó vizének min ségét és mennyiségét közvetlenül, illetve közvetve a vízgy jt terület és annak vízrajzi viszonyai, az azon lév környezethasználatok, valamint természeti folyamatok határozzák meg. f) Alapvet jelent ség a tó küls és bels terhelésének csökkentése, ennek kapcsán a Kis-Balaton II. ütemének 15
befejezése, a Keszthelyi-öböl vízmin ség-javító vékony réteg kotrása, a szennyvíztisztítási és csatornázási program végrehajtása, a lakossági rákötések arányának növelése, különösen a nyugati medencében, valamint ott, ahol a szennyvíztisztítók és a f m vi szennyvízcsatornák teljesen hiányoznak; valamint az új környezetvédelmi és természetvédelmi feltételeknek megfelel vízrendezések, melioráció és erd sítés végrehajtása. A kormányhatározat felsorolja az egyes feladatokat és a feladatok végrehajtásáért felel s minisztériumokat. 2153/2002. (V. 15.) Korm. határozat a Balaton Kiemelt Üdül körzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójáról (2002-2010) A Balaton Kiemelt Üdül körzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióját a Kormány elfogadta. 1097/2001. (VIII. 17.) Korm. határozat a Balaton Kiemelt Üdül körzet Területrendezési Tervének érvényesítését célzó intézkedésekr l A Kormány a Balaton Kiemelt Üdül körzet Területrendezési Tervének végrehajtása érdekében a Kormány intézkedési tervet fogadott el, mely meghatározza a szükséges feladatokat és a feladatok végrehajtásáért felel s minisztériumok körét. 1075/2003. (VII. 30.) Korm. Határozat a Balatonnal kapcsolatos intézkedésekr l A jogszabály meghatározza a kormányzati beavatkozás rövid, közép, és hosszú távú feladatait, felsorolva az illetékes tárcákat 2014/2003. (I. 30.) Korm. határozat az M7 autópálya díjasításáról, az állami kezelés gyorsforgalmi úthálózat egységes használati díjáról és a matricás útdíjszedési rendszer m ködési tapasztalataiból ered feladatokról A Kormány a rendeletben kimondja, hogy meghirdetett gazdaságpolitikai céljaival összhangban szükségesnek tartja, hogy a gyorsforgalmi úthálózat tovább b vüljön, a használati díjak tekintetében még meglév aránytalanságok a matricás rendszer általánossá tételével megsz njenek. Továbbá a rendelet keretében határozta meg az M7 használata során fizetend díjak nagyságát. 2044/2003. (III. 14.) Korm. határozat az országos közúthálózat fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének hosszú és középtávú feladatairól, valamint finanszírozásának egyes kérdéseir l A Kormány, a rendelet keretében az országos közúthálózat fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének hosszú és középtávú feladatairól, valamint finanszírozásának egyes kérdéseir l határozott. 16
Országgy lési határozat 35/1998. (III. 20.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról A jogszabály célja: - az összehangolt nemzeti területfejlesztési politika kialakítása, - a térségi - regionális, megyei, kistérségi - és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseinek összhangja, - az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak kidolgozásához információk biztosítása, - az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés el segítése, valamint - a határmenti együttm ködésekben rejl kölcsönös el nyök hasznosítása érdekében az Országos Területfejlesztési Koncepció megalkotása. 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról A határozta keretében az OGY elfogadta a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, a Programban kijelölt célokat, célállapotokat, a megvalósítás kulcsterületeire, eszközeire vonatkozó és a különleges intézkedéseket igényl területekkel kapcsolatos általános feladatokat. Tanács 76/160 EGK irányelve Európai Uniós rendeletek Tanács 96/61/EK irányelve az integrált szennyezés megel zésr l és ellen rzésr l Tanács 2000/60/EK Víz Keretirányelve Tanács 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz kezelésér l Tanács 76/464/EGK irányelve a Közösség vízikörnyezetébe bevezetett egyes veszélyes anyagok által okozott szennyez désekr l Tanács 80/68/EGK irányelve a felszín alatti vizek védelmér l egyes veszélyes anyagok által okozott szennyez désekkel szemben Tanács 86/280/EGK irányelve egyes veszélyes anyagok vizekbe történ bevezetése határértékeir l és min ségi követelményeir l. Tanács 1975/440/EGK irányelve a felszíni vizekr l Tanács 1980/86/EGK irányelve a felszín alatti vizekr l Tanács 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról 17