V ITORLÁS, HAJÓ SZÖRF ÉS M OTORCSÓNAK M AGAZIN 23. ÉVFOLYAM, 2015. JÚLIUS AUGUSZTUS 234. SZÁM 850 FT TOMAI BALÁZS SZEREZTE A MÁSODIK VITORLÁS OLIMPIAI KVÓTÁT! Fotó: Cserta Gábor 9 771216 916102 1 5 2 3 4 47. Kékszalag Árkád Nagydíj: GYÔZÖTT A SAFRAM Finn Eb, Split: BERECZ ZSOMBOR 15. Volvo Ocean Race, 2014 15. VÉGJÁTÉK Hajóbemutató: JOKER 24 CLUBMAN
C Í M L A P K É P Tomai Balázs olimpiai kvótát szerzett Fotó: Cserta Gábor HAJÓ V ITORLÁS, SZÖRF ÉS M OTORCSÓNAK M AGAZIN ISSN: 1216-9161 WWW. HAJOMAGAZIN. HU, E - MAIL: HAJO@ HAJOMAGAZIN. HU K IADÓ: M ÉDIA & MARKETING KFT. M UNKATÁRSAK: S ZEKERES L ÁSZLÓ, L ITKEY FARKAS, R UJÁK I STVÁN N YOMDAI MUNKÁK: PROSPEKTUS N YOMDA, VESZPRÉM T ERJESZTI: HIRKER Z RT., LAPKER Z RT. EZ A KIADVÁNY A TÜV TANÚSÍTVÁNYA SZERINT AZ ISO 9001 SZABVÁNYNAK MEGFELELÔ, FAMENTES, 100 SZÁZALÉKBAN KLÓRMENTES, KÖRNYEZETBARÁT TECHNOLÓGIÁVAL ELÔÁLLÍTOTT PAPÍRRA KÉSZÜLT. O L D A L V Í Z Egyre sûrûbb a fiatal vitorlázóink hazai és nemzetközi programja, így gyakran fordul elô, hogy lapzárta után érkeznek fontos hírek. Most például Érdi Mári legújabb Európa-bajnoki címe, vagy Gyapjas testvérek 470-es ifjúsági világbajnoki szereplése Olyanok, amelyek éppen lemaradnak a lapzártáról, így csak bô két hónap elteltével kerülnek az olvasóink elé. Tudjuk, nincs ez jól így, de tudomásul kellett vennünk, hogy a társadalom, a gazdaság jelenlegi állapota, illetve az olvasói szokások változása miatt ismét csak kéthavonta jelenik meg a Hajó Magazin, csakúgy, mint a kezdetekkor. Ez természetesen nyomot hagy a lap szerkezetén, és az írásokon. A mai világban híreket ilyen periodicitással közölni nevetséges volna, arra egy hetilap is teljesen alkalmatlan, és arra szolgál az internet. Nekünk a fontosabb eseményekrôl kell részletesen megemlékeznünk. Egyre inkább az interjúk és elemzések vették át a hírek helyét a lapban. Hogy mindez jó vagy sem, arról kár még csak gondolkodni is, semmi jelentôsége sincs, ugyanis ezek a társadalmi, gazdasági, technológiai folyamatok, amelyek legfôbb befolyással bírnak a sajtótermékekre és könyvekre, pontosabban azok olvasottságára, irreverzibilisek. Nem csak mi kicsik érezzük a sajtópiac negatív jelenségeit, hanem a sokszor összehasonlíthatatlanul nagyobb sajtóbirodalmak is. A világon mindenütt csökken a példányszám, ezért (és egy sor egyéb miatt) kevesebb hirdetés jelenik meg a lapokban. Így persze jelentôs bevételtôl esnek el a kiadók, amire egy darabig lehet választ találni, de hosszú távon gyakorlatilag mindegyik kicsik és nagyok sorsa megpecsételôdött. A jó hír, hogy azért meglehetôsen sokáig húzzák még a legjobbak (nagyobbak, gazdagabbak stb.). Sôt, a folyamatnak minden bizonnyal lesznek túlélôi is, de nem is kérdés: kevesen. Mégis egy halódó mûfajt próbálunk életben tartani. A piac azonban kíméletlen, még sokaknak tudomásul kell venni, hogy ez is csak kis részben lehetséges. A következô évtizedekben, optimistább jóslatok szerint ötven év alatt a nyomtatott sajtó összes példányszáma a mai tizedére esik vissza. Mint ahogy az elmúlt száz évben a patkoló mûhelyek száma is igencsak megcsappant, mert egyszerûen nincs rá igény. Az olvasási szokások változásáról beszélni meglehetôsen demagóg, nem a szokások változtak, egyszerûen nem olvasunk. És ez nem csak a sajtótermékekre igaz, hanem minden egyébre is. Az irodalomra éppúgy, mint a szakkönyvekre. Ma ezek is elérhetôek interneten, film vagy interaktív oktatóanyag formájában. Persze a humán értelmiség tiltakozik, aminek semmi alapja sincs, értelme pedig még annyi se. Magyarázhatjuk a gyerekeinknek, unokáinknak, hogy járjon könyvtárba, amikor otthon mindent elér a neten. Vagy vásároljon könyvet, amikor egyre kevesebbet adnak ki, az iskolai kötelezô irodalmat se találni meg a könyvesboltokban hiánytalanul. Tehetünk-e a folyamat ellen? Valószínûleg nem. Mint ahogy a társadalmi és gazdasági változások is sok esetben ízlésünk ellen történt (lásd még például: fasizmus, proletárdiktatúra stb.), mégsem tehettünk ellene. Ezeken is túllépett a történelem, így ma már új kihívásokkal kell szembenézni, az új problémák megoldását pedig mindannyian próbáljuk meg segíteni. H A J Ó M A G A Z I N 2 0 1 5. J Ú L I U S A U G U S Z T U S 3
T A R T A L O M A spliti Finn Európa-bajnokságon nem hoztam szerencsét Berecz Zsombornak, az MVM SE versenyzôjének, mint ahogy korábban Hyères-ben sem. Mindkét versenyen gyenge napot fogott ki, amikor ott voltam, ezért Zsombor szépen megkért, hogy máskor ne menjek. Kár, ugyanis az olimpiai éremfutamot tervbe vettem Finn EB, Split BERECZ ZSOMBOR 15. HELYEN VÉGZETT 8 Ôszinte leszek: Tomai Balázsnak nagyon drukkoltam, hogy megszerezze az olimpiai kvótát. Sikerült, de ezzel még nem dôlt el, hogy a három aspiráns Tomai mellett a Vadnai fivérek közül ki utazhat Rióba. Az elnökség ugyanis úgy döntött, hogy válogató versenyek eredményétôl függ a résztvevô személye. Újabb olimpiai Kvalifikáció hazánknak! TOMAI BALÁZS SIKERE 12 A Kékszalagot megelôzô hétvégén rendezték az erôfelmérônek is tekinthetô két versenyt; a Fehér Szalag, Izsák Szabolcs Emlékverseny, GeneralCom Nagydíjat; valamint a Horváth Boldizsár Emlékversenyt. Ami azt illeti, sok minden nem derült ki az erôviszonyokból. Az élen végzett hajók ugyanis a kezdeti gyengeszeles, szélcsendes idôszakot kivéve hiába voltak sokszor nagyon közel egymáshoz mégsem azonos meteorológiai viszonyok között versenyeztek. Fehér Szalag és Horváth Boldizsár Emlékverseny PRELÚDIUM 18 T A R T A L O M, N E K R O L Ó G O K Végre egy igazán jó, és sokáig izgalmas versenyt láthattunk. A korábbi évekkel ellentétben most még az idôjárás ismeretében is nem egy-két, hanem legalább öt abszolút esélyest figyelhettünk. Ôk pedig, mintha az elvárásoknak szerettek volna megfelelni, az élen is sok helycserével tarkított, szoros versenyt vívtak. Többesélyes 47. KÉKSZALAG ÁRKÁD NAGYDÍJ 24 A hatvanas hetvenes években a Balaton-szerte uralkodó nehéz (és nehézkes), lassú és többnyire büdös, mentésre gyakorlatilag alkalmatlan vashajók helyét átvették a könynyû mûanyagok és a felfújható»gumi«motorosok. Az utóbbi években az utóbbiak váltak egyeduralkodóvá a vitorlásklubok edzôi között, mert több célra és sokkal jobban használhatóak. Gyors kísérômotoros: Joker 24 Clubman BRUTÁLIS TELJESÍTMÉNY 50 Az egyforma hajók bevezetése és a drága többhajós programok tiltása elérte a várt hatást. Ilyen szoros, kiegyensúlyozott Földkerülô vitorlás verseny még soha nem volt. A csak három szakaszon részt vevô Team Vestas Wind kivételével minden hajó nyert legalább egy futamot, és gyakran csak percek választottak el egymástól célba érkezôket a sokezer tengeri mérföldes szakaszok végén. Volvo Ocean Race, 2014 15. VÉGJÁTÉK 58 4
B Ú C S Ú Z U N K Horlay Béla 1952 2015 12 évesen Balatonföldváron, a Mélyépítôkben kezdett vitorlázni. Kalózozott és Hollandizott, de a szerény anyagiakkal gazdálkodó klubban, a nyilvánvaló tehetsége ellenére sem lehetett igazán sikeres versenyzô. 1976-ban, 24 évesen ment a fénykorát élô VVSI-be edzônek. Akkoriban senki se gondolta, hogy Agárdon éli le az életét. De maradt, hûségesen kitartott, mert szívvel-lélekkel Velencei-tavi lett, letelepedett. Két évig volt a Sportiskola edzôje, majd az Agárdi Medosz és az Alba Regia vezetôedzôjeként dolgozott. 1992-tôl a VVSI vitorlás szakosztályának vezetôje volt. Részese, fôszereplôje volt annak a kornak, amikor Springer Ferenc és Reinhardt György vezetésével, az ifjúsági utánpótlás osztályok elsöprô velencei sikerei után, megteremtették az olimpiai hajóosztályokban 470-esben és Finnben is az agárdi hegemóniát. A kis tó neki is köszönhetôen naggyá lett a magyar vitorlázásban. Aktív volt és maradt 39 éven át. Közben a VVSI már a rendszerváltást megelôzôen hanyatlásnak indul, majd utána rohamléptekben elporlad. Nem tudott tenni ellene, ô a vízen dolgozott. Egyre mostohább körülmények között. Közben maradt, amilyen volt: vidám, jó haver. Ruji Dulin László 1938 2015 Az 1960-as évek végén vásárolt egy 15-ös jollét, amit rendbe hozott, és Ámor névre keresztelte. Ezzel kezdôdött vitorlázó pályafutása. Néhány évvel késôbb, társakkal vásárolta egy 50-es cirkálót, a Fergeteget, amit közösen felújítottak. 1981. és 1985. között a Cinka Pannán vitorlázott. A 80-as évek végén egy Rebellt, a Mániát építette. A kilencvenes évek elején családjával közösen Mágiát, egy 30-as cirkálót építetett. A közelmúltban saját Dragonján (Menüett) vitorlázott, versenyzett. Néhány éve társtulajdonosa volt egy Elán hajónak is. Többször állt magyar bajnokságon a dobogón, két alkalommal legfelül, osztályában gyôzött a Kékszalagon. Kupát alapított a Rebell osztály részére, és testvéreivel Jenô és György Dulin-díj névvel örökös vándordíjat, az ifjú tehetségek számára. Több évig volt a Nagyhajós bizottság tanácsadója. Sok hajó statikai, állékonysági és víz alatti részének terveit készítette el, tanácsaival segített az építés során. Nekünk a Hajó Magazinnál kollégánk volt. Cikkek sorát készítette, társszerzôje volt a két kiadást megélt Vitorlássport címû könyvnek. Halálával búcsúzott kedves tavától, a Balatontól is. Szl
H Í R E K RENDEZÔ AZ ORC EURÓPA-BAJNOKSÁGRÓL Kevesen voltak A szélre viszont nem lehetett panasz A kicsik elônyben voltak a friss szélben A legeredményesebb magyar hajó egy 25-ös yolle, az Orion, Tönkô Gáborral A Balatonfüredi Yacht Club mindig a kezdeményezés és az újítás oldalán állt. Egy-két éve a Magyar Vitorlás Szövetség a Yardstick rendszer helyett az ORC alkalmazásáról döntött. Sajnos a bevezetés nem sikerült tökéletesen, és a Yardstick rendszer is fennmarad a maga minden igazságtalanságával. Amennyiben igény van rá, márpedig a gyakorlat eddig ezt mutatja, ez sem lenne baj. Ugyanakkor az ORC Eb Magyarországra hozása és megrendezése a magyar vitorlázás elôbb leírt szándékainak teret nyitott. Véleményem szerint igen remek és kedvezô alkalom volt, de több versenyosztály, one design osztály nem élt a felkínált lehetôséggel. Az ORC Eb-n indulásra alkalmas volt cca. 250 300 magyar hajó. A tél folyamán 65 70 hajó jelezte indulási szándékát, ennek megfelelôen a nevezési díj 300 euróban lett kialakítva, ami nemzetközi viszonylatban igen kedvezô. Kis matematika: 5 nap verseny, két étkezés, 3 nap snack és sör, víz folyamatosan, ingyen daruzás és fenékmosás. 60 euró/nap/hajó, ha hajónként 4 fô átlaggal számolunk 15 euró/fô. Egy Európabajnokságon, ahol országon belül vagyunk, nincs komoly utazási költség. Cserébe nemzetközi jury szállással, étkezéssel stb. Az elônevezésnél már csak 37 hajó jelezte a szándékot és többen kérték, hogy ne kerüljön alkalmazásra az elônevezés utáni megemelt díj, azaz 500 euró. Ez a kérés az angol csapatnál fel sem merült, a magyar csapatok megkapták. Cserébe kilenc magyar hajó nem jött el és nem fizetett nevezési díjat, mindenféle közlés nélkül. Személy szerint nehezen élem meg ezt a fajta hozzáállást és viselkedést. A hazai versenyrendszer recseg-ropog. Rengeteg verseny van azonos idôpontban, komoly értékrendi válsággal kezelve. Magyarországon az MVSz az ISAF szabályok jogtulajdonosa, és van kétféle verseny. A versenyrendszeren belüli, ahol az ISAF szabályok alkalmazása kötelezô és a versenyrendszeren kívüli, ahol a kék könyv sem fontos. A köztudatban mindkettô vitorlás verseny. Sportértékben? Az indulók száma a legtöbb versenyen a kritikus érték alatt van. Ez nem serkenti a versenyek szakszerû (ISAF elôírásoknak megfelelô), ugyanakkor költséges lebonyolítását, egészen más minôséget tesz lehetôvé. A szponzorhiány és a nevezési díjak mértéke nem teszi lehetôvé a rentábilis rendezést, így maradnak a versenyrendszeren kívüli versenyek, ahol nincs szponzorációs tilalmi kör és nincs kötelezô minimum elôírás a versenyrendezésre. Jó események ezek, sok örömet okoznak, ezzel nincs semmi probléma, de ebbôl nemzetközi eredmény és elismerés nem lesz. Örvendetesek az elmúlt évek ifjúsági eredményei, komoly nemzetközi sikereket élünk meg, de ha megnônek a fiatalok, merre tovább? Melyik az a hajóosztály, versenyzési forma, ahol lehetséges a folytatás. Ezekre a kérdésekre választ kell keresni. Miért az ORC Eb? Mert ezen a versenyen olyan baráti légkör volt a versenyzôk között, amit itthon alig látok. Verseny volt, igazi verseny, ahol mindenki örült a másik sikerének, aki ott volt! Böröcz István Balatonfüredi Yach Club 6
Virág Flóra Bagyó Áron Rajt után második harmadik helyen fotó: Laurens Morel Gyorsabbnak kell lenniük A végeredmény biztató NACRA 17 VB 2015. július 2. és 10. között, Aarhusban (Dánia) került megrendezésre a Nacra 17 világbajnokság. Harminc nemzet felnôtt és junior versenyzôi a riói olimpia kvalifikációs versenyén három kvótáért küzdött, amit végül a németek, arubaiak, és spanyolok szereztek meg. Három nappal a verseny elôtt érkeztünk, hogy az edzések során megismerjük a helyi viszonyokat. Ez volt az elsô nemzetközi versenyünk a csapat ôszi átalakulása óta. Tudtuk, hogy a mezôny nagyon erôs, és tavalyhoz képest sokat változott. Egyre több nemzet kapcsolódik be az új olimpiai hajóosztály versenyeibe, ráadásul fiatal, velünk egyidôs sportolókkal bôvül a társaság. Két napon is sikerült az olaszokkal, németekkel, ausztrálokkal edzenünk 20 25 csomós keleti szélben, majd a következô nap, a próbafutamon 5 9 csomós nyugati szélben vitorláztunk. Az elsô nap szél hiányában nem tudtak futamot rendezni. Ezután bejött a várt front, ami viharos szelet hozott. Ez az idôjárás kísérte végig a versenyt. Halasztással kezdôdött a második nap is, vártuk a szél enyhülését, ami harminc csomóval döngetett délnyugatról. A szél nem lett kisebb, de a kedvezôtlen körülmények között is sor került két futamra. Próbáltuk a maximumot nyújtani, de az elsô futamban kétszer borultunk az erôs szélben, ezért a szabályok szerint DNF-et kaptunk. Következô futamot egy közepes rajttal indítottuk, ami után szépen haladtunk a mezônnyel, majd 24-nek futottunk be. Néha volt sebesség problémánk. A verseny harmadik napján is erôs szél fújt, amiben három futamot rendeztek. Figyeltünk a rajtokra, amik egyre jobban sikerültek. Ezen a napon, az elsô futamban nagyon szépen kezdtünk, az elsô pályajelet negyediknek vettük, majd egy újabb szélforduló rossz lépésben jött, így 28. helyen végeztünk. Továbbiakban 29. és 30. helyen értünk célba. Ezek után az ezüst csoportban folytattuk. A következô napon a már megszokott módon sem kímélt minket a szél. Két futamot sikerült teljesítenünk, mert 35 csomóra erôsödött a szél, ezért mindenkit kiküldtek a partra. A lee oldali rajtok során jól kijöttünk a tömegbôl, de a sebességünk egy idô után elveszett. Így egy 22. és egy 21. helyet gyûjtöttünk aznap, amivel az összetett eredménylistán 57-ek lettünk, Juniorban a 9. helyen végeztünk. Több világbajnokkal és olimpikonnal vitorláztunk, akiktôl sokat tanultunk a verseny alatt, a manôvereink egyre jobbak, sebességünk javul, kezdünk öszszeszokni a vízen és a parton egyaránt. Készülünk a szeptember végén kezdôdô barcelonai Európa-bajnokságra. Köszönjük a támogatást az Edutus Fôiskolának, a Tihanyi Hajós Egyletnek, a Katamaran SE-nek, az MVSznek és a Zhik Hungarynak. Virág Flóra GYÔZELEM A GARDÁN A világbajnokságra történô felkészülési programon vett részt a Spartacus Optimist csapata. Elôbb a lengyelországi Dziwnowban, majd a Garda-tónál, Torboléban szerepeltek a gyerekek. A lengyel helyszín az augusztus végén kezdôdô világbajnokság miatt volt érdekes, míg a gardai verseny évrôl évre része a programunknak. A vb helyszín nem csak minket vonzott, tizennégy országból közel kettôszáz versenyzô küzdött egymással. A jelenlévô nemzeti csapatok természetesen a legjobbjaikat 8
Robert Scheidt is gratulált a szparis srácoknak delegálták a versenyre. Ennek köszönhetôen, tavi körülmények között, kilenc futam teljesítésével remek küzdelem részesei lehettünk. A világbajnokságra utazó öt fiú De Jonghe Arthur, Jeney Máté, a Lászlófy testvérek és Pavlik András mindegyike a Final Race aranycsoportjában végzett. Szép eredményt ért el Máté és Arthur, akik a nyolcadik, illetve tízedik helyet szerezték meg. Lengyelországból a Garda tóra utaztunk, ahol a D Argento Cup elôtt edzettünk egy kicsit, majd két csapattárssal kiegészülve Kocsis Bálint, Bányai Attila álltunk rajthoz. A közepes erôsségû, nyári gardai szélben szintén kilenc futam teljesült a három versenynapon. Jól szerepeltek a fiúk, Arthur az utolsó napon mindhárom futamot megnyerte, s így a verseny gyôztese lett. Máté az ötödik, Levi tízedik helyen végzett. Attila a serdülôk között negyedik lett. A többiek is jól vitorláztak, ennek köszönhetôen a legjobb csapat díját is elnyertük! Nagy volt az öröm! A sikerhez nem csak az ellenfelek, hanem az ötszörös olimpiai érmes brazil Robert Scheidt is gratulált! Török Péter EURÓPAI TAVI VERSENYEK Marzio Parimbelli, Holczhauser András, Andreas Müller, Rodolphe Gautier Roland Gäbler Marzio Parimbelli Sikeres megbeszélést tartottak a négy legnagyobb európai tavi vitorlásverseny képviselôi a Kékszalag után Balatonfüreden. Egyetértettek abban, hogy érdekeik és problémáik hasonlóak, és a kezdeményezés nyomán elindul egy közös gondolkodás abba az irányba, hogy hogyan lehetne mind a négy versenyt összekapcsolva felértékelni ezeket a versenyeket a vitorlázók, a média és a szponzorok elôtt. Megegyeztek abban, hogy elsô lépésként szeptemberig összehangolják a versenyen résztvevô hajókra vonatkozó elírásokat és szabályokat. Holczhauser András, az MVSz fôtitkára, örömének adott hangot, hogy elindult egy folyamat, amely hozzájárulhat a balatoni Kékszalag, a Garda-tavi Centomiglia, a Genfi-tavi Bol d Or és a Bodeni-tavon tartott Rund Um koordinációjához. Bemutatta a Kékszalagot, beszélt a parti programokról, az élô tévéközvetítésrôl. Az együttmûködésnek a közös szabályrendszer kidolgozására, egységes kommunikációra és promócióra, a versenyzôk utazási kedvének növelésére kell irányulnia. Andreas Müller, a német Telebox Libera-csapat nevében részletesen bemutatta elképzeléseiket egy Libera versenysorozat létrehozására. Mint mondta, szeretnék újjáéleszteni az osztályt. A versenyek három szinten zajlanának: egy németországi, öt versenybôl álló sorozat; egy transzalpesi sorozat a Bodeniés a Starnbergi-tavon; valamint egy európai sorozat. A hosszú távú versenyek mellett, azok elôtt partközeli, up down pályán vitorlázott, közönségcsalogató futamokat terveznek. Rodolphe Gautier, a Bol d Or szervezôbizottsága nevében fejtette ki gondolatait. Genfben két dologra fókuszálnak: több külföldi hajó szeretnének bevonni a versenybe, valamint a finanszírozást szeretnék jobban megoldani, ehhez szponzorok nagyobb mérvû bevonására van szükség. A négy tavon tartott versenyek felkeltenék újabb szponzorok érdeklôdését. Marzio Parimbelli, a Circolo Vela Gargnao képviseletében a Centomiglia útkeresésérôl beszélt. Az elôrelépést abban látja, hogy közelíteni kell egymáshoz a szabályokat, mert így több külföldi csapat utazna a versenyekre. Roland Gäbler, sokszoros világbajnok katamarán vitorlázó azokról az erôfeszítésekrôl beszélt, amelyeket egy 20 lábas katamarán osztály létrehozása, és a nagy tavi versenyeken történô indítása érdekében tesznek. A résztvevôk áttekintették, hogy milyen szabályok vannak érvényben a versenyeken. Rodophe Gautier vállalta, hogy el- 10
készít egy javaslatot ezek egységesítése érdekében. Egy közös szándéknyilatkozat akár az idei Centomiglia idejére elkészülhet, ami megkönnyíthetné a négy verseny jövô évi közös promócióját.(mvsz közlemény.) Mirôl is van szó? Ha jól értem arról, amit úgy húsz évvel ezelôtt is szorgalmazott néhány vitorlázó. Lehóczky Gábor és Litkey Farkas hittek abban, hogy a két világháború között rendezett, szellemében a Négy Tó versenyekre hasonlító sorozat megrendezhetô. Most talán a megvalósulás útjára léphetünk. Holczhauser András, az MVSz fôtitkára (ki más?) vállalta az érdemi munkát, a kapcsolatok keresését, az egyeztetéseket, tárgyalásokat. Nem kis feladat, de nem is lehetetlen. Ha sikerülne, akkor egy hatalmas elôrelépést jelentene a nemzetközi nagyhajós versenyzés fellendítésében. Jó, ettôl még nem fognak százával külföldre járni a nagyhajós magyarok, de talán nem is néhány hajó jelenne meg mondjuk a Gardán. Kicsit elôre szaladtam, ma még a megbeszélés résztvevôit hallgatva, az a benyomásom, hogy mindenki ugyanazt a tehenet szeretné fejni, de mindenki a saját céljaira. A megfogalmazott célok is inkább álomnak tûnnek, mintsem realitásnak. Lásd: a Müller-féle Libera versenysorozatot, ami rögtön három De a Gäbler elképzelése sem gyenge, amikor arról beszél, hogy a nagy európai versenyek elôtt egyhetes sorozatot csinálnának a ma még nem is létezô húszlábas osztálynak Urak! Ha eddig nem lett volna világos, néhány alapvetô célt meg kell fogalmazni azoknak, akik most leültek a tárgyalóasztalhoz, mert jelenleg erôsen különböznek az elképzelések. Többek között erre valók az ilyen megbeszélések. Közös érdek és cél lehet: 1. A modern egytestû versenyhajók (pl. Liberák) megmentése, 2. két abszolút értékelés: az egy- és a többtestû hajóknak, 3. egységes versenyosztályok létrehozása, 4. közös versenysorozat (tókerülôk) lebonyolítása, 5. A versenysorozatot nevezzék el Európa Kupának, de jobb lenne, ha ISAF engedéllyel Európa-bajnokságként szerepelne. És még az idén készítsék el a 2017- es sorozat kiírását. Az összes többi tulajdonképpen ráér, de el kell kezdeni a munkát. A jövô év már aligha célozható meg, ami nem jelenti, hogy ne szorgalmaznák a külföldiek látogatását a versenyeken, és 2017-ben már megrendezhetnék az érdekeltek a Négy Tó (Négytó?) Versenyeket. KIKÖTÔAVATÓ BALATONFÜREDEN Dr. Bóka István, Balatonfüred polgármestere és Michael Seiferling, igazgató adta át a kibôvített Hajógyári kikötôt. A beruházás keretében 174 új hajóhely került kialakításra, vízzel, árammal, LED világítással, tévé csatlakozással; és épült a vitorlásközpont, amely hét kisebb és egy központi egységbôl áll. Található itt játszószoba, két vitorlás ruházat és külön felszerelés üzlethelyiség, kerékpárkölcsönzô, charter iroda, vitorlásiskola, kikötôiroda. Az emeleten a Hajógyár Múzeum mûködik. Csaknem az egész épület fából készült, a tartószerkezetek, a nyílászárók és a pergola is. Geotermikus energia, napkollektorok, az energiatakarékos LEDvilágítás csökkentik a üzemeltetési költségeket. Az esôvizet a mosdókban használják. 220 új parkolóhelyet is kialakítottak. 11
F I N N E B, S P L I T B E R E C Z Z S O M B O R 1 5. H E L Y E N V É G Z E T T Finn Európa-bajnokság, Split Fotó: Szekeres László 12
Szekeres László FINN EB, SPLIT BERECZ ZSOMBOR 15. HELYEN VÉGZETT A spliti Finn Európa-bajnokságon nem hoztam szerencsét Berecz Zsombornak, az MVM SE versenyzôjének, mint ahogy korábban Hyères-ben sem. Mindkét versenyen gyenge napot fogott ki, amikor ott voltam, ezért Zsombor szépen megkért, hogy máskor ne menjek. Kár, ugyanis az olimpiai éremfutamot tervbe vettem H A J Ó M A G A Z I N 2 0 1 5. J Ú L I U S A U G U S Z T U S 13
Zsombor lassú volt a cirkáló szakaszokon Többször is ellenôrizte az árbocdôlést Bôszélben most is jó volt a sebessége Így valamit minden futamban visszahozott Berecz Zsombor az elsô futamban 8. helyen ért célba. Ez azért egy jó hely, kezdésnek mindenképpen megfelelt. Majd ugyanezen a napon rendezett másodikban 6. volt. Mivel igencsak brutális keresztbeverések fordultak elô, Zsombor az elsô nap végére a negyedik helyen találta magát. Másnap csak egy futamra került sor. A verseny alatt kétszer is jelentôsen fordult a szél, az elsô jócskán rontotta Zsombor helyzetét, míg a második szélforduló valamelyest segítette. Zsombor ekkor nem vitorlázott jól, a 26. helyen fejezte be a futamot. A következô napon ismét csak egy pályát teljesítettek, ekkor Zsombor javított, kitûnôen versenyzett, a második helyével ismét negyedik volt az összesítésben! Azonban már ekkor is látszott, hogy a kiesôk után nem tartja meg a pozícióját, hátrányára változni fog, de a 26. helyét kisiklásként könyveltem el, bíztam a javuló formájában. Mivel Split nem a világ vége, és Zsombor a magyar bajnokságot nem számítva ritkán, vagyis inkább sosem versenyez ennél közelebb, így egy napra leruccantam az Eb-re. Amúgy is szeretem versenyen közelrôl nézni a világsztárokat, mert tôlük egészen más versenyt láthatok, mint amilyeneket idehaza a Finn bajnokság kivételével megszokhattunk. A látogatásra a legjobbkor került sor, azon a napon három futamot is rendeztek. Ismét csak úgy, mint Hyères-ben Kelemen Tamás fogadott be a motorosába, harmadikként a Splitben edzôtáborozó, de egy kisebb sérüléssel bajlódó Tomai Balázs csatlakozott hozzánk. (Balázs sérülése szerencsére pár nap alatt redbe jött.) A hajnali órákban megérkezett a Jugó. Azt hiszem nem tudja mindenki, hogy Splitben ez mit jelent Ronda idôt, esôt; a nyílt tenger felôl fújó erôs a mi fogalmaink szerint mondhatni viharos szelet, és kemény, háromnégy, helyenként akár ötméteres hullámzást. Itt mindehhez szokatlanul erôs, rendszerint 4 5 méter/pereces áramlás is tartozik. Ezek a hullámok ugyan a balatoninál sokkal jobbindulatúak, azaz laposabbak, de persze jóval nagyobbak is, és ezért pokoli fárasztóak. Nem volt ez másként ekkor sem. Zsombor ezen a napon sajnos nem ment jól, sôt, tôle szokatlan módon teljesített: 12., 19. és 18. helyen végzett. Jól kezdett az elsô futamban, kitûnôen rajtolt, de lassan visszaesett a mezônyben. A hátszelekben sokat mentett, így végezhetett a 12. helyen. A futam után dühös volt, nem értette a dolgot, hiszen jól rajtolt, jó irányba ment, de egyszerûen lassú volt. (Többször is ellenôrizte az árbocdôlést, hátha ott a hiba, de hiába, a hajóval minden rendben volt.) Valóban, kreuzban alul, felül kerülték ki ôt a többiek. Csak azért nem végzett hátrébb, mert bôszélben ebben az idôjárásban is gyors volt, így mindkét hátszélben jó pár helyet sikerült elôbbre kerülnie. Kelemen Tamás és Tomai Balázs sem értette, hogy mi történt. Aztán a következô futamra tovább erôsödött a szél, ami 25 30 csomós alapszelet, és ennél idônként öt csomóval is erôsebb befújásokat jelentett. Ekkor már jól látszott Zsombor lassúságának oka: ebben a szélben hiába erôs, egyszerûen kicsi a súlya. Ahogy erôsödött a szél, úgy romlott Zsombor pozíciója. Hiába rajtolt ismét jól, hiába ment jó oldal felé, vergôdött. A nap harmadik futamát is jól kezdte, de az események az elôzôek szerint folytatódtak. A partra érve azután meglepetést okozott, hogy Zsombor ezzel együtt is bôven az elsô tízben maradt, tehát ekkor még 6. volt, bejutó a Medal Race-be. Sajnos el kellett búcsúznom a srácoktól, mert másnap dolgom volt Füreden. 14
Másnap következett Zsombor számára a feketeleves A Jugó szokása szerint nem adta alább az elôzô napinál, a rendezôknek meg sem fordult a fejükben a halasztás, a menetrendnek megfelelôen indult vízre a társaság, folytatódott a verseny. Két futam után»megkegyelmezett«a versenyvezetô, a lehetséges harmadik futamot elengedte. A többségnek azokat kivéve, akiknek még volt esélyük javítani és bekerülni az elsô tízbe, így részt venni a másnapi Medal Race-en ennyi elég is volt. Zsombor az utolsó nap a 25. és a 28. helyet szerezte meg, ezzel lemaradt az éremfutamról, összetettben»csak«a 15. helyen végzett. Ekkorra már elsôsorban mentálisan el is fáradt, de fizikailag is megviselte az idôjárás. Az Európa-bajnokságon az idei szezonban kiemelkedôen szereplô brit Giles Scott, a francia Jonathan Lobert, és még néhány menô távollétében, a világranglista vezetô horvát Ivan Kljakovic Gaspic gyôzött az új-zélandi Josh Junior és a szlovén Vasilij Zbogar elôtt. Negyedik a brit Edward Wright, ötödik az orosz Arkadij Kisztanov, hatodik a szintén orosz Jegor Terpigorev. Az elsô hármat az élmezônybe várták, de nem feltétlenül az elsô háromba, és nem is ebben a sorrendben. Azonban a menôk közül többen nem fértek be az elsô tízbe, Berecz Zsomboron kívül például a harmadik futamban gyôztes új-zélandi Andrew Murdoch a 11., a két futamot is nyerô észt Deniss Karpak a 14., Pieter Jan Postma pedig a 25. helyen végzett. Gaspic pedig úgy lett Európa-bajnok, hogy egyetlen futamot sem nyert Milyen telhetetlenek vagyunk mi kibicek, fanyalgunk egy Eb 15. hely miatt, de ennek is Berecz Zsombor az oka, ugyanis ô kényeztette el a sportág iránt érdeklôdôket. Pedig egy ilyen eredmény is ritkaságszámba ment, nemcsak mostanában, hanem a magyar vitorlázás történetében is, ha az olimpiai hajóosztályok eredményeit nézzük. De a jelenlegi az olimpiai részvételt megcélzó magyar versenyzôk sem sok hasonlóval büszkélkedhetnek. Ha jól számolom, eggyel sem Ezért aztán nem is indokolt a kritika. Pláne annak tudatában, hogy egy-egy versenyen az elsô és a huszadik között nincs jelentôs különbség. A többi, olimpiai kvótára hajtó magyar férfi vitorlázó számára július másodikán, Kingstonban, míg a nôk részére november 17-én, Ománban kezdôdik a világbajnokság. Nos, szeretnék majd hasonló eredmény miatt fanyalogni Ok! Nem fogok, már csak azért sem, mert ott egy 15. hely minden számítás szerint olimpiai kvótát ér. A magyarok közül hárman is ott lesznek Kanadában, a Laser Standard vb-n. Legesélyesebbnek Tomai látszik, annak ellenére, hogy Vadnai Benjamin többször is elkapta az idei nemzetközi versenyeken. A kettejük kvótaszerzése tulajdonképpen nem lenne meglepetés, de nagy örömöt jelentene. Vadnai Jonatán pedig az esélyesség terhe nélkül versenyezhet, ami nagyon nagy elônyt jelent(het). Így akkor sem lennék meglepve, ha neki sikerülne kiharcolni a riói olimpiai részvétel jogát. Nem lesz könnyû dolguk, jelenleg Vadnai Benjamin a világranglista 89., Tomai a 93. és Vadnai Jonatán a 130. helyezettje, amibôl az következhetne, hogy ôk messze vannak még az elittôl, de ennek nincs különösebb jelentôsége, mert kevés világkupa versenyen indultak. A nôi mezônyben egyetlen magyar, a világranglista 55. helyezettje, Érdi Mári készül a vb-re, az ô helyzete is biztató, de számára most még elsôsorban a tapasztalatszerzés lenne a cél, a tokiói szereplés lehet reális. Rá is igaz, hogy a világkupa helyezését kevés szerepléssel érte el. Sokan borultak Nehezek voltak a körülmények A szlovén Zbogar (573) a bronz, a horvát Gaspic (524) az aranyérmes Az új-zélandi Josh Juniornak (24) jutott az ezüst medál 15
ÚJABB OLIMPIAI KVALIFIKÁCIÓ HAZÁNKNAK TOMAI BALÁZS SIKERE Fotó: Szekeres László 16
Szekeres László, fotó: Cserta Gábor, Vadnai Péter ÚJABB OLIMPIAI KVALIFIKÁCIÓ HAZÁNKNAK! TOMAI BALÁZS SIKERE Ôszinte leszek: Tomai Balázsnak nagyon drukkoltam, hogy megszerezze az olimpiai kvótát. Sikerült, de ezzel még nem dôlt el, hogy a három aspiráns Tomai mellett a Vadnai fivérek közül ki utazhat Rióba. Az elnökség ugyanis úgy döntött, hogy válogató versenyek eredményétôl függ a résztvevô személye. H A J Ó M A G A Z I N 2 0 1 5. J Ú L I U S A U G U S Z T U S 17
A magyar csapat Kingstonban: Tomai Balázs, Vadnai Jonatán és Benjamin Az elsô rajt a vébén Tomai Balázs Vadnai Benjamin Azt hiszem, itt az ideje, hogy megmagyarázzam, miért örültem Tomai Balázs sikerének. Féltettem, hogy ha nem teljesíti a szintet, akkor befejezi az olimpiai felkészülést, aminek reális esélye volt. Ha többen is pályáznak egy hajóosztályban az olimpiai szereplésre, akkor valahogy csak meg kell határozni, ki utazzon Azért ne felejtsük el, hogy jelen esetben Tomai végzett a világbajnokságon egy nagyon erôs mezônyben az olimpiai szinten belül. Logikus volna, hogy ô vehessen részt az olimpián. Másik lehetôség, hogy a megszerzett kvótára válogató versenyeket ír ki a Magyar Vitorlás Szövetség. Ez történt korábban, még 2014. augusztus 8-án. Ezzel akár és nem feltétlenül egyet is lehet érteni, az eljárás többek között a határozat keltezése miatt korrekt. Sajnálatos azonban, hogy a kingstoni kvalifikációs világbajnokság nem tartozik a válogató versenyek közé. Viszont az is igaz, hogy Kingstonban az elsôdleges cél, a kvótaszerzés volt, amikor nem az egymással történô vetélkedés, hanem adott esetben egymás segítése lett volna a feladat. Feltétlenül örömre ad okot, hogy három versenyzô is eséllyel indulhat a válogatókon. Így a Vadnai testvérek is tovább hajtanak, nem vesztegetnek el a jövôjük szempontjából értékes idôt, és folyatják a riói, és egyben a következô, 2020- as tokiói olimpiára is a felkészülést. Ugyanis az már régen elkezdôdött. Fontos ez természetesen az ô karrierjük miatt, de ez szolgálja a magyar vitorlássport érdekeit is. Az MVSz az olimpiai válogató versenyekkel kapcsolatos 57/2014 (08. 08.) számú határozatának lényegi része: 2015-ös vb-n valaki kvalifikációt szerez, akkor 4 válogató versenyt írunk ki Válogató versenyek: 2015. évi Európa-bajnokság, 2016. január: ISAF világkupa verseny (Miami), 2016. március: egy európai világkupa verseny (Hyeres vagy Palma de Mallorca), és a 2016-os európai olimpiai kvalifikációs verseny Amennyiben a válogatón résztvevô egységek más versenyt javasolnak úgy a válogatók helyszínei és idôpontjai módosulhatnak (Palma de Mallorca az ISAF új világkupa lebonyolítási rendszere miatt már nem világkupa verseny a szerk.) Természetesen mindenki abban bízik a szereplôket tekintve jogosan, hogy becsületes körülmények között, igazságos eredmény születik, és a válogatóversenyeken gyôztes megérdemelten és reméljük sikeresen képviseli hazánkat Rióban. A kingstoni világbajnokságot követôen, már másnap megegyeztek az érdekeltek abban, hogy melyik versenyek legyenek válogatók. Olyanokat határoztak meg, ahol nagy és erôs a mezôny, valamint ahol egy olimpiai szereplônek amúgy is erôsen ajánlott, mondhatni kötelezô a részvétel. (Az MVSz elnökségének ugyan még jóvá kell hagynia a megegyezést, de érdemben aligha lesz valakinek ellenvetése. a szerk.) Ezek a versenyek a következôk: ISAF világkupa verseny Miami, Európa-bajnokság Las Palmas, Trofeo Princesa Sofía Palma de Mallorca, világbajnokság Mexikó. Tehát 2016. januártól májusig tart majd a sorozat. A kvalifikációs világbajnokságot Kanadában, Kingstonban rendezték, ahol olimpiai osztály versenyén nem sok magyar vitorlázó fordult meg mostanában. Legutóbb talán Haán András járhatott az Ontario-tavon, hiszen 1976-ban ott rendezték a montreali olimpiai játékok vitorlásversenyeit. Most a régi olimpiai kikötôben látták vendégül a világ minden tájáról, 65 országból odasereglett 158 laserest. 18
Tomai Balázs A versenyen a hajókat bérelni kell, és kapsz, amit kapsz, válogatásra nincs mód, de nem is nagyon érdemes. Cserélni a törött, sérült hajót lehet. Ez egyrészt nyilván jó, mert legalább elvben egyforma technikával állhat rajthoz mindenki. A gyakorlat azonban mást mutat, mert a gyártási szórás sokat ront az egyenlô esélyeken. A hajókkal most nem volt különösebb baj, ellenben az árbocokkal annál több. Volt, aki naponta cserélte. Ha még két napig tartott volna a vb, kifogytak volna a rendezôk, elsôsorban az alsó tagokból. Bô egy héttel a verseny elôtt érkeztem, a volt valenciai csapat tagjaival egy házban laktam, az uruguayi Alejandro Jose Foglia utazott velük, mint edzô. Én magam voltam, de Eszes Tamás sokat segített, aki a bahreini srác edzôje. Magyarok hárman voltunk kint, Vadnai Benjamin és Jonatán is részt vehetett a vb-n. Hazánk a regisztrált versenyzôk száma alapján ugyan csak egy helyet kapott, de Eszes Detta, Hajdu Balázs és Wossala György, valamint a Magyar Vitorlás Szövetség közbenjárására további két versenyzô utazhatott. A verseny elôtt a csoportokat a világranglista alapján sorsolják össze, hogy jelen esetben három hasonlóan erôs részre oszthassák a mezônyt, majd a selejtezôk során, minden nap végén hasonlóan, de az aktuális állás figyelembevételével alakítják ki a csoporokat. A célom természetesen a kvalifikáció megszerzése volt. Úgy számoltam, ha beférek az aranycsoportba, akkor biztos a kvalifikáció, de még az ezüstcsoportból is ketten, talán hárman teljesíthetik a szintet. Ez volt a feladat, ennek rendeltem alá mindent. Nem volt érdekes hányadik vagyok, ha az aranycsoportba kerülök. Így persze nem is a jó, hanem az egyenletes szereplésre figyeltem, kevesebb kockázatot vállaltam, a rajtoknál nagyon koncentráltam, a cirkáló szakaszokon pedig konzervatív módon, a széleket kerülve vitorláztam. A széllel nem volt bajom, nekem ma már amúgy is minden szél jó, lehet gyenge forgolódós, de akár erôs kifújt is. Egy valamitôl tartok: ha csak azon az oldalon áll le, amelyen vitorlázom. Itt olyan see brise szerû fújt, amiben jócskán voltak lengések. Az áramlás jól kiszámítható, egyirányú és egyik napról a másikra nem is változó, mert ez a víz tulajdonképpen egy folyó, amelyik kiszélesedik, legnagyobb beömlô vize a Niagara folyó, amely az Erie-tó vizét szállítja, fô kifolyása pedig a Szent Lôrinc folyó. Az elsô nap két huszadik hellyel kezdtem, ami nem rossz, de azért kicsit haragudtam magamra, mert mindkét futamban végezhettem volna akár a 15. helyen is. Második napon szintén volt két futam. Az elsôn 43. lettem, úgy, hogy a rajtnál beragadtam, és onnan nem lehetett már kibontakozni. Dühös is voltam, és a következô futamban talán ezért is álltam oda a szokásomnál keményebben a rajthoz, aminek az lett az eredménye, hogy tisztán elsôként, jó oldalon indultam, és harmadiknak értem a bójához. Nyugodt voltam, tudtam, hogy a külsô körön trapéz pálya volt elôl lévôket kicsit elfújja a szél. Jó sebességem volt és a taktika is bejött, így a hátszél végén már én vezettem, és végig sikeresen védekeztem, a célban kétszáz méter elônyöm volt. Ebben a futamban Robert Scheidt aki öt olimpián két arany-, két ezüst- és egy bronzérmet szerzett a negyedik helyen végzett. Scheidttel szeretek együtt versenyezni, mert motivál, talán ezért is jól megy, amikor egy csoportban vagyunk. 19
A nap végén a 45. helyen álltam, ez ekkor biztos bejutást jelentett az aranycsoportba. Annyira azért nem biztosat, hogy a következô négy futam még ne lehessen elszúrni, de ezzel együtt is, feltétlenül biztató volt a helyzetem. A következô nap nem volt futam, délután próbálkoztak, de a rajtig se jutottak a rendezôk. Nem bántam volna ha sikerül legalább egyet összehozni, mert 3 5 csomós, forgolódó amolyan agárdi szél fújt, amiben én nagyon élek. Tudtuk, hogy a negyedik napon három futamot tartanak, és úgy számoltam, ha mindhármon húszon belül végzek, akkor rendben lesz a dolog. Az elsô futamban a 11. helyen sajnos jogosan megfütyültek, ezzel négy helyet vesztettem, ami rendben van, ez egy fair büntetés, de ha korábban az elsô hátszélben kapom a büntetést, az simán jelenthetett volna akár tíz helyet is. Határon kellett vitorlázni, mert nagyon sûrû volt a mezôny, a zsûri viszont keményen fellépett a legkisebb szabálytalansággal szemben is, így rengeteg büntetést kiosztottak. Végül a 15. helyet csíptem meg. Örültem neki, ez kellett nagyon. A következô futamban elvesztem egy kicsit. A rajt roszszul jött ki, a pálya is nagyon trükkös volt, ott lehetett ragadni hol az egyik, hol a másik oldalon, a legjobbak közül is jó páran hibáztak, és onnan már nem nagyon lehetett felállni, de azért a 45. helyrôl tíz helyet csak sikerült javítanom. Még mindig az volt a helyzet, hogy egy húszon belüli futammal benn vagyok az aranycsoportban. Jó rajt után a 8 9. helyen értem fel, az utolsó hátszelet a 10. pozícióban kezdtem. Mellettem jött egy zsûrimotoros, így mozdulatlanul hátszeleztem, ami azt jelentette, hogy hárman nem is akárkik: a világranglista vezetô ausztrál Tom Burton, a horvát Daniel Mihelic és még valaki megcsúsztak. A befutó rövid kreuzban is elment két hajó, de ez már nem érdekelt Végül 15. lettem, tudtam, hogy megvan amiért jöttem, mégis izgultam. Kimentünk, a parton vártuk az eredményt, persze lassan készült, igaz, minden lassú lett volna. Akkor nyugodtam meg, amikor olvastam, hogy öt ponttal vagyok a szinten beül, tehát jó volt a matek, a huszadik hely is elég lett volna. Nagy kô esett le A döntôben már stressz nélkül vitorláztam, és szerettem volna ott is bizonyítani. Jól is ment a hajó, a rajtok után rendre tisztán vitorláztam, de ami a selejtezôben sikerült, az itt nem akart összejönni. Csak az utolsó futamommal voltam elégedett, amellyel sikerült a 12. hellyel zárnom a világbajnokságot. Nagyon örültem az eredménynek, hogy kvalifikációt szereztem. A verseny végére nagyon elfáradtam. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik kitartottak mellettem, és bíztak bennem akkor is, mikor nem a legjobb formámat mutattam, például amikor két hónappal a vb elôtt hátsérülés hátráltatta a felkészülésemet. Köszönöm a klubomnak, az MVM SE-nek, ahonnan rengeteg, a legtöbb támogatást kaptam, kiemelten a klubvezetômnek, dr. Ugron Gáspárnak, hogy végig bízott bennem. Köszönöm a Magyar Vitorlás Szövetségnek, illetve mindazoknak, akik szakmai munkájukkal mögöttem álltak: Arató Richárdnak, aki a téli és tavaszi felkészülés során rengeteget segített, Kelemen Tamásnak, aki a klubunkon belül az olimpiai felkészülést irányítja, és nem utolsó sorban a nemrég elhunyt Horlay Bélának, aki miatt nyolcéves koromban egyáltalán elkezdtem vitorlázni. Továbbá köszönetet mondanék még olyan embereknek, akik nélkül ez az eredmény nem jöhetett volna össze: Kocsis Péternek, az elôzô szponzoromnak és Berecz Zsombornak, aki mindvégig mellettem állt. Végül szeretném megköszönni a családomnak is a bizalmat és az erôt, amit adtak. Nagyon boldog vagyok, hogy az MVM SE mindkét olimpiai aspiránsának sikerült a kvalifikáció, és a jövôben egy dologra koncentrálunk 20
Vadnai Péter A gyerekek Zamárdiban vannak, velem kell beérned. Kingstonról kérdeztél Tíz nappal a vb elôtt érkeztünk, két nappal késôbb megkaptuk a hajókat, és sikerült motorost is bérelnünk. Az idôjárás az edzések alatt megfelelt az elôzetes információinknak, mely szerint a jellemzô a víz felôl fújó termik szél, amit itt see brise-nek hívnak, annak ellenére, hogy a város az Ontario-tó mellett terül el. A mély víz hideg, ezért a parttal ellentétben nehezen melegszik, így már délelôtt elég erôs a légáramlat, gyakran 15 20 csomóig erôsödik a termikszél. Már sokan ott voltak a helyszínen, így sikerült közös edzéseket csinálnunk, és jó néhány edzôfutamot is rendeztünk. Két nap pihenôt tartottunk, elmentünk megnézni a Niagara vízesést és a várost. A versenyek is a korábbi meteorológiai körülmények között kezdôdtek, de pár nap után kiismerhetetlen össze-vissza fújó szelek jellemezték az idôjárást. Ez komoly fejtörést okozott, nem csak nekünk, hanem minden résztvevôvek. Az ezüst csoport elsôsorban Jonatántól jó eredmény, de tudtuk hogy valószínûleg kevés lesz a kvótához, az arany csoporthoz pedig mindennek össze kell jönnie. Jó lett volna ha legalább az egyikôjüknek sikerül, de nem jött ki nekik a lépés. A 156 induló 65 országból érkezett, és ez egy nagyon erôs mezônyt jelentett. A világranglista elsô húsz versenyzôjébôl most többekkel is elôfordult, hogy nem kerültek be az aranycsoportba, sôt volt olyan, aki az ezüstbe se. Ötven százalék körüli eredménnyel elégedettek lettünk volna, de a hosszú (hét nap, a szokásos néggyel, öttel szemben) és fárasztó sorozat végére igencsak elfáradtak a srácok, az utolsó napon pedig, amikor már tulajdonképpen mindegy volt, nagyon pechesen versenyeztek, jelentôsen rontották ezzel az összetett eredményüket. Benji nagyon szeretett volna kvótát érô helyen végezni, ami sajnos nem sikerült, ezért nem a legjobb hangulatban fejezte be a világbajnokságot. Ugyanakkor nagyon örültünk a Pufi (Tomai Balázs a szerk.) eredményének. Ez azt jelenti, hogy nem szakad meg a sorozat, Berecz Zsombor pekingi és londoni szereplését követôen, ismét lesz magyar laseres Rióban, és egyben azt is jelenti, hogy Benjaminnak és Jonatánnak is megmaradt a remény Rióra. A válogató rendszert pedig korrektnek tartom, hiszen közel azonos szintû versenyzôkrôl beszélünk, a világbajnokságra válogatót például Benjamin nyerte. (Eredetileg egy versenyzô utazhatott volna Kingstonba, erre válogatót írt ki az MVSz és a Magyar Laser Osztályszövetség a szerk.) Nyilván tudod, hogy jövôre négy nagy világversenyen döntik el, ki utazhat a játékokra. Már a következô héten, Dániában az Európa-bajnokságon kezdôdtek volna a válogatók, de amikor ezt meghatároztuk, még nem voltak meg az idôpontok, senki sem gondolta, hogy ilyen közel kerül egymáshoz a vb és az Eb. Ezért Pufi javaslatára ezt kivettük a programból, de talán jobb is így, hogy a jövô évre került mind a négy válogatóverseny. Nehéz sorozat vár majd a srácokra, ami sok utazással, és jelentôs költséggel jár, de ezeket a versenyeket azoknak, akik az olimpián részt akarnak venni gyakorlatilag végig kell csinálniuk, mert nincs több olyan regatta, ahol a világ elitje ott lesz. Ez a minimális program az olimpia elôtt. Vajon mennyire viselhette meg a Vadnai fiúkat, hogy nem úgy sikerült a kingstoni világbajnokság, ahogyan tervezték és szerették volna? Erre a hazaérkesésüket követô napon kaptuk meg a választ: mindketten vidáman vitorláztak Füreden Ôk nem csak a világversenyeken akarnak bizonyítani, hanem egyszerûen szeretnek vitorlázni. Benjamin bôszélben Egy jó rajt Benjamintól Vadnai Jonatán a bójánál Benjamin friss see brise-ben 21
F E H É R S Z A L A G É S H O R V Á T H B O L D I Z S Á R P R E L Ú D I U M Fehér Szalag befutó Fotó: Szekeres László 22
Szekeres László FEHÉR SZALAG ÉS HORVÁTH BOLDIZSÁR PRELÚDIUM A Kékszalagot megelôzô hétvégén rendezték az erôfelmérônek is tekinthetô két versenyt; a Fehér Szalag, Izsák Szabolcs emlékverseny, GeneralCom Nagydíjat; valamint a Horváth Boldizsár Emlékversenyt. Ami azt illeti, sok minden nem derült ki az erôviszonyokból. Az élen végzett hajók ugyanis a kezdeti gyengeszeles, szélcsendes idôszakot kivéve hiába voltak sokszor nagyon közel egymáshoz mégsem azonos meteorológiai viszonyok között versenyeztek. H A J Ó M A G A Z I N 2 0 1 5. J Ú L I U S A U G U S Z T U S 23
Rajt után a Classic Round mezônye Ezen a versenyen tehát nem lettünk okosabbak az erôviszonyokat illetôen, de ezzel együtt is, minden jel arra mutat, hogy Litkey Farkas a svéd Artemis Racingtôl vásárolt hajója jó választásnak bizonyul. A Décision 35- ösrôl már a parton is látszik, hogy egy valódi remekmû. Hihetetlenül precíz a kidolgozása, a rendkívül szellemes megoldásaival pedig a minél egyszerûbb kezelhetôséget szolgálja. Már 2010-ben kérdés volt, vajon érkezik-e ilyen hajó a balatoni tókerülôre? Nem jött, és további öt évet kellett rá várni, de most nem látogatóban jár nálunk, itt lesz az otthona. A Balatonra érkezett hajó, az Artemis, a 12-es sorszámot viseli, ez az utolsó, 2009-ben épült darab a D35- ös sorozatból. ARTEMIS RACING Az Artemis Racing egy multinacionális America s Cup csapat, amelynek tagjai eddig 14 futamgyôzelmet könyvelhettek el a hivatalos AC párosmérkôzések során. A csapat 21 tagja vett részt olimpiai játékokon, akik 11 érmet, köztük hét aranyérmet szereztek. Décision 35 Rajt a Fehér Szalagon A Fehér Szalag élmezônye utolérte a Classic Round vezetô hajóját a Siroccót Elöl a Narval és a Remete A kilencvenes években néhány 40 42 lábas, tavi méretekben óriás katamarán uralta a Genfi-tavon rendezett távolsági versenyeket. Ezek borzasztó drága hajók, így a flotta bôvülésére nem sok esély látszott, 2000 után egy sem épült. 2003-ban egy viharban az óriások többsége kettô kivételével elpusztult. Egyre drágábbá vált gyors hajót építeni. Évrôl évre több nagy katamarán tervei ugyan elkészültek, de nem valósultak meg. Ennek az esetek többségében anyagi okai voltak. Ez végül oda vezetett, hogy már senki nem volt hajlandó ilyen hajóra költeni a Genfi-tavon. Új, gazdaságos típust kellett teremtenünk mondta Bertrand Cardis, a Décision hajógyár igazgatója. Sok elképzelést, tervet megvizsgálva, végül az azóta ismert 35 lábas mellett döntöttünk, és az idô minket igazolt, a hajó a mai napig rendkívül sikeres. Ez a gyár elsôsorban Bertarelli katamaránjairól és két America s Cup hajójáról ismert, de sok más mellett épült itt Volvo Ocean Race hajó, foilos katamarán (C-class Hydros, L Hydroptère), IMOCA 60-as (Cheminée Poujoulat), hetven lábas katamarán (MOD 70) is. 2004-ben versenyzôk egy csoportja gyûlt össze azzal a szándékkal, hogy egy új típust alkossanak, ugyanis a technológiai fejlôdés lehetôvé tette, hogy jóval kisebb méretben is gyors, akár a korábbi óriásoknál is gyorsabb katamaránokat építsenek. Egy helyett azonban két versenyosztály született, M1 és M2 néven. Az elôbbit jó ideig a Décision 35-ösök, az utóbbit pedig a Ventilo 28-asok alkották. A kétezres évek második felében ezek a hajók vették át az uralmat, elôfordult, hogy az elsô harminc között csak ez a két típus szerepelt. Az abszolút dominancia azonban a mai napig is a nagyobb hajóé, a D35-öst elvétve sikerült megverni, de a Ventilo 28-as sok borsot tört a nagyobb hajón versenyzôk orra alá. Megjelentek persze újabb és újabb kihívók is, közülük néhány manapság a legjobbak között szerepel, de a királyt nem fosztották meg a trónjától. Legalábbis kis szélben nem. A Décision 35- ösön ugyanis az óriási vitorlafelülete miatt húszcsomós szél felett csak túlélô üzemmódban lehet vitorlázni, 24
DÉCISION 35 Hajótest hossza (m): 10,81 Teljes hossz bugspriettel (m): 14,95 Hajótest szélesség (m): 6,89 Szélesség a keretekkel (m): 8,74 Árbocmagasság vízvonaltól: 21 m Nagyvitorla (m 2 ): 81,60 Orrvitorla (m 2 ): 21,00 Solent (m 2 ): 40,70 Génua (m 2 ): 70,80 Reacher (m 2 ): 131,10 Menetkész tömeg (kg): 1200 A legénység maximális össztömege (kg): 456 Legénység maximális létszáma (fô): 5 Építô: Décision SA. A Fehér Szalag gyôztese: Artemis Litkey Farkas harminc csomónál pedig jobb mindent lehúzva, csak az árboccal menni. És térdre, imához! FEHÉR SZALAG A verseny nevébôl lassan és sajnálatos módon, egyre inkább elmarad az Izsák Szabolcs Emlékverseny. Elég furcsa lenne a következôképp leírni a regatta teljes nevét: Fehér Szalag, Izsák Szabolcs Emlékverseny, GeneralCom Nagydíj, Classic Round futam, Nagyhajós távolsági verseny. (Lassan annyi neve van, mint egy spanyol nemesnek ) Persze a szponzort kötelezôen meg kell jeleníteni, így elmarad ami»nem fontos«. Nagy kár érte. Sokunknak igenis fontos. A verseny idôpontját a Kékszalagéhoz hozták közel, ami egyrészt marketing szempontból akár jó döntés is lehetne, de a részvételt tekintve, már közel sem egyértelmû, hiszen nem mindenki vállalja, hogy három munkanappal a Kékszalag elôtt versenyezzen, kitéve hajóját akár egy apróbb sérülésnek, amit esetleg az idô rövidsége miatt nem tud idôben orvosolni Ez persze fokozottan igaz a Horváth Boldizsár Emlékversenyre is. Ráadásul az utóbbi napjára, június 28-ra, vasárnapra erôs szelet jelezett a meteorológia. Szerencsére a fenti okoskodásomat a Fehér Szalag esetében nem osztották az esélyes hajókon, így akik számítanak és egyben volt a hajójuk, azok megjelentek a rajtnál. A Horváth Boldizsár emlékverseny már inkább megsínylette ezt a helyzetet, és persze a Fehér Szalag közelségét. Szombaton kissé gyengébb szél fújt, mint amit az idôjósok emlegettek. A rajtot követôen, a bôszeles menetben Józsa Mártonék (Fifty-Fifty) Litkey Farkasékkal (Artemis) a nyakukon vízközépen vágtattak az élen. Nagy R. Attila (Black Jack) az északi partot választotta. Kenesénél a szél gyengült, de inkább elállt, elsôként az Artemis (Decision 35-ös), majd a Fity-Fifty (Pauger 50-es) és a Black Jack (SL33-as) kerülte a jelet. Siófok felé a Józsa és a Litkey csapat jelentôs elônyre tett szert, egy maradék szélcsíkkal megléptek, amibôl a többieknek nem jutott. Ezen a szakaszon a D35-ös egyre távolodott a kétárbocos üldözôjétôl, Tihanyban már jelentôs elônnyel vezettek. Vándor Róberték a GC 32-essel (RSM DTM) pedig Siófok után felzárkóztak a Black Jackre, így két páros meccs is kialakulhatott volna, ha a szél nem ennyire gyenge vagy inkább nem fúj, de ha mégis, akkor is össze-vissza. 4. Black Jack Nagy R. Attila 2. Fifty-Fifty Józsa Márton 3. RSM DTM Vándor Róbert 25